Dunántúli Napló, 1969. október (26. évfolyam, 227-253. szám)

1969-10-18 / 242. szám

I 1969. október IS. Dunammi nápto Vita a járási tanács nagytermében Kérdező kor — kérdező film Az Oppenheimer-ügy írója a szeinlevendégek között A Pen Club vendégeként ha­zánkban tartózkodó Heinar Kipp harcit, a világhírű dráma, Az Oppenheimer ügy szerzője pénteken ellátogatott Pécsre és résztvett a szemle néhány programjában. Kérésünkre rö­viden az alábbiakban nyilat­kozott : — Sajnos, nem láttam ma­gyar filmeket, csupán most tegnap a Fényes szeleket, és amit még ezután itt látni fo­gok. De nagyszerűnek tartom magát ezt a rendezvényt, ahol a filmesek, s úgy látom, fő­leg a fiatal filmesek, így ösz- szejöhetnek és megvitathatják nézeteiket. Ahogy értesültem, a főtéma itt a valóság meg­ragadása és a művész helyé­nek megtalálása a kor való­ságában. örülök, hogy itt le­hetek, mert Magyarországon mindenekelőtt az érdekel, ho­gyan gondolkodnak az embe­rek, főleg a fiatalok. S ez. amit itt láttam és látok, ép- peh erre segít választ adni. Védetté nyilvánítják a Keleti Mecseket? Négyezer hektáros parkerdő Pécs fölött Baranya megye rendkívül gazdag természeti szépségek­ben, akár tájakat, akár parko- | kát — arborétumokat — vagy magányosan álló évszázados faóriásokat ériünk e fogalom alatt. Közülük néhány védett­séget élvez, mint a pécsi Is- i tenkút-forrás, vagy .az abali- í geti barlang, az orfűi Sár- j kány-kút, a sellyei arborétum. ‘ a nagyharsányi hegy. Vannak í területek, amelyeknek védet- i té 'nyilvánítására megtették az : első lépéseket. Ilyen a Keleti i Mecsek, amelynek sajátos : klimatikus viszonyai az or szagban egyedülálló növény- i világ kialakulására vezettek, j ennélfogva nemzeti parkkén4 ] érdemelne tájvédettséget. őszi hadművelet a Dunán A 12-es osztag Bevonulás azonnal egy napi hideg n élelemmel A behívójuk ezúttal is „azonnal !”-r a szólt, mint 1980 óta minden esztendőben, noha csak a2 évenként rendszeresí­tett árvízVédelmi gyakorlatok­ra mozgósították őket. Egy napi hideg élelemmel, két váltás fehérneművel, a szükséges üsztálkodószerekkel és 100 forint készpénzzel je­lentkeznek kijelölt központ­juknál, ahol először a szemé- j lyi felszerelést osztják ki kö­zöttük. Nagysikerű műsort adott a fesz- tlvAIvenűégek tiszteletére tegnap- eiött este a művész klubban a Metró-együttes zalatnay Saroltá­val. Erb János felvétele FILM-MOZAIK A SZEMLE PENTEIvI NAPJAN „tetőzött” a külföldi vendégek serege. A kritikusok, tudósítók, filmszakírók, esztéták soraiból itt volt például Sz. Freilih a Szov­jetunióból, Horst Knietsch, a Neues Deutschland, Éva Sirbu, a román Coiitemporanul, Tölgy easy Mária, a brattslavai Üj Szó, Ládí István, a Novi Sad-i Magyar Szó, Mercedes Mayor Lizarbe, a spa­nyol Triunfo, Foíitenla, á spanyol Unidad, R. Holloway, az USA- beli Film Comment, Suzanne Budgen, az angol Word and Ima­ge, F. Hanck, az NSZK-beli Die Welt, S. Zambetti, az olasz Cine- forum, Grazzini, a szintén olasa Corriere Della Sera, Jean-Louis Comolli, a francia Cahiers du Cinema, Samir Farid, az egyipto­mi El Comorija című lapok mun­katárs»!. Max Clicmla tuniszi kri­tikus és még sokan mások. .4 tegnapi naoon megérkezett Szé­kely Kati Is. a neves német szí­nésznő. VETÍTÉSEK TEGNAP. A Mis­kolc! Fesztivál díjnyertes, és a Balázs stúdió Kisfiún jelt dél­előtt a Petőfi filmszínházban mu­tatták be. A Lássátok feleim cí­mű alkotás a Kossuth moziban, a Vlrágvasámap szintén ott került a közönség elé. A Kossuth és Petőfi mozikban vetítették a Szemüvegnek, a Feldobott kő című magyar, valamint az Elvira Madigan című svéd. Illetve a Dil­iinger halott című olasz filmet. NDK-DFT EGAtlO AZ ÜZEMI TALALKOZON. Klaus Manfred, az NDK budapesti nagykövetségének attaséja vezetésével német dele- gáció érkezett tegnap a szemlére. A német vendégek magyar mű­vészek a M Ércbánya Vállalat dolgozóival ta­lálkoztak, és az Ismeri a szandi- mandit? című film alkotógárdá­jának részvételével beszélgetést folytattak. PROLONGÁLVA. A Beavatkozás című üj, magyar, színes filmet a közönség kívánságára szombaton délután 13.45 órakor a Kossuth moziban vetítik. A film Vietnám­ban készült. Alkotója Sípos Ist­ván. A csütörtök este bemutatott film olyan sikert ért el, hogy mára prolongálták« DÍSZELŐADÁSOK. Tegnap Pé­csett két filmszínházban, a me­gyében pedig Mohácson és Hosz- szúhetényben díszelőadás kereté­ben vetítettek filmeket. Pécsett a Petőfi moziban Makk Károly: Isten és ember előtt, illetve a Feldobott kő című Sára-film ke­rült közönség elé. Ez a két film szerepelt a mohácsi, illetve a hosszúhetényi szemle-programban is. A díszbemutatón a közönség a mű alkotóit és szereplőit is lát­hatta. Mai program: A kérdező kor—kérdező film vi­tája ma folytatódik a Pécsi Járási Tanács dísztermében. 13.45: A Beavatkozás című, Viet­namban készült rövidfilmet vetítik a Kossuth moziban 14.30: Üzemi találkozó a Pécsi Por­celángyárban az Isten és ember előtt című film alko­tóival 14.30: Sziget a szárazföldón című film a Kossuth moziban 14.30: Horoszkóp című jugoszláv film a Petőfi moziban 10.00: üzemi találkozó az 500-as Ipari Szakmunkásképző In­tézetben a Feldobott kő cí­mű film alkotóival 16.30: Külföldi film vetítése a Kossuth filmszínházban 10.30: Záró díszelőadás és díjkiosz­tás a Petőfi filmszínházban — nist — Ezúttal az évszaknak meg­felelően könnyű kétrészes szürke munkaruhát, egypár bilgeri csizmát és barna bőr­sapkát öltöttek magukra, majd hozzáfogtak a felsorakozott Zil gépkocsik rakodásához. Előre kidolgozott séma alap­ján helyezték el rajtuk a pon­tonokat, a rocsó testeket, a mentőladikokat, az áramfej­lesztő agregátorokat, csörlőket, pátrialemezeket, cölöpverő­ket, légkalapácsokat, minden olyan felszerelést, ami elma­radhatatlan tartozéka az árvíz elleni „hadműveleteknek”. A Dél-dunántúli Vízügyi Igazgatóság „12-es osztaga” ezúttal csak gyakorlatra vo­nult ki ide, a Duna mohácsi támfala és a „Cigányzátony” közötti töltésekre. Osztagvezetőik Németh Zol­tán mérnök és Mórócz Imre technikus napi 12 órán át irá­nyítja és ellenőrzi a rendkí­vüli pontosságot és összehan­golt munkát követelő gyakor­latokat: a pontonok szigorú időhöz kötött összeszerelését, szétszedését, a nyílt vizen „rögzített” létraállványokon történő „szád-falazási” mun­kákat, a partmenti cölöp és pátrialemez beverési művele­teket, az életmentő „dobókör­te” gyakorlatokat. — A legnehezebb gyakorla­tok egyike a pontonok meg­adott helyen történő elhelye­zése és összeillesztése — ma­gyarázta az osztagvezető. — A víz sodrában úgy kell la­vírozni, hogy a négy ponton rögzítőcsapj aí milliméter pon­tossággal találkozzanak. Hal­latlan rutint követel. Megle­hetősen balesetveszélyes a szádfalazás is. Az instabil pontonokon elhelyezett hat­hét méter magas létraállvá­nyokon légkalapáccsal verik le az emberek a pátrialemeze­ket. . JANCSÓ MIKLÓS. Hernádi Gyu­la, a Fényes szelek rendezője, illetve írója és a film több sze­replője a Tanárképző Főiskola hallgatóival találkozott. A főiskola hallgatói, mind a Fényes szelek , , .. , című filmmel, mind a filmgyár- j moziban vetítik. A film Vietnam- tássál, a művészi allcotőfrtődszér-1 i ban készült. Alkotója Sipos 1st- rel, a művészi elkötelezettséggel j ván. a csütörtök este bemutatott kapcsolatban S2ámos kérdést m- , „ . , téztek a szerzőkhöz és kaptak ,llm «"tym sikert ért el, hogy kimerítő, őszinte választ. I mára prolongálták. fij üzlet nyílt Úimecsekalján Tegnap délután 3 órakor nyitotta meg kapuját a Fővá­rosi Úra- és Ékszeripari Vál­lalat pécsi Ybl Miklós utcai ákszerjavító és készítő rész­lege, ahol az ékszerek apróbb javítása ezentúl a helyszínen megvárható. Divatlapokból ki­választott minta alapján ho­Nem csoda hát, hogy tobor­záskor nagyon megválogatják a jelentkezőket. A szigorú or­vosi szűrővizsgán túl, alap­vető követelmény, hogy az osztagos kiváló úszó legyen. A válogatás kizárólag a vízügyi dolgozók köréből történik, akik „civilben” is gyakorlott hajósai, ácsai, kubikosai, gát­őrei az igazgatóság termelési üzemeinek, önként vállalták e nagyon nehéz, s valóban csak a katonai szolgálattal, fe­gyelemmel összemérhető plusz munkát, hogy majdan a va­lóságos árvízveszédelem ide­jén is bizton számíthassanak rájuk a bajbajutottak. S ha már szóbakerült az árvíz; az 1965. évi nagy dunai árvíz levonulása óta más te­kintetben Is' sokat tett a Dél­dunántúli Vízügyi Igazgatóság az árvízkárok megelőzésére. 44 és fél millió forintos be­ruházással hét és fél kilomé­ter hosszúságban 720 ezer köb­méter földet építettek be a dunai védvonalba, ami gya­korlatban azt is jelenti, hogy a töltést 90—110 centiméter­rel megemelték, és egyúttal a szelvényét is közel a duplá­jára erősítették. Komplex fej­lesztési tervük az országha­tártól Kölkedig nagyjából a következőket foglalja magába: a töltés 11 kilométeres szaka­szának további magasítását, erősítését, a telefon és ma­gasfeszültségű távvezetékek biztonságosabb helyre történő áthelyezését, továbbá a hul­lámtéri véderdő mintegy 36 hektárnyi területének telepí­tését, illetve korszerűsítését, két új gátőrtelep építését, és az árvízvédelem irányítását szolgáló repülőgép leszállópá­lya létesítését, melyeket elő­reláthatólag 1972 végéig adnak át rendeltetésüknek. Elkészült már a Mohács vá­ros belterületét védő árvízvé­delmi fal korszerűsítési terve, és ez év végéig befejezik a mohácsi árvízvédelmi központ többszintes korszerű épületét, hogy aztán e létesítmények együttese minden eddiginél biztonságosabban szolgálja majd a pusztító árvizek elleni védekezést, — P — Gl- ! Hasonlóan természetvédelmi területté kívánják nyilváníta­ni a megye egyik legfiatalabb, emberkéz alkotta természeti nevezetességét, a Herman Öt­tó tavat és környékét. Vannak azonban a megyében történel­mi múltú kastélyok, amelyek körül gyönyörű parkok terül­nek el értékes faritkaságok­kal. Vannak festői szépségű fasorok, mint'' például a mária- gyűd—siklósi jegenyesor, amely vetekszik az országos hírű szigligeti fasorral. És vati kialakulóban lévő arborétum Harkány és Siklós között, amely teljes szépségében év­tizedek múlva bontakozik ki. Ezek mind védettséget ér­demelnének, s az előkészület­ben lévő új természetvédelmi törvény erre nyilvánvalóan nyújt is lehetőséget. Jelenleg ugyanis csak az Országos Ter­mészetvédelmi, Hivatal nyilvá­níthat védetté országos érde­keltségű területeket. A terve­zet szerint kisebb tájegységek természetvédelmét megyei jo- i gú hatóságok is elrendelhe­tik. A természetvédelem napja­inkban olyan feladat, amely elől nem lehet kitérni. Ha idejében nem lépünk fel egy- egy természeti ritkaság védel­mében, akkor mire feleszmé­lünk, már jóvátehetetlen kár következik be. Mint ahogy például a sellyei arborétum­ban is értékes fákat vágtak ki egy építkezés miatt és ahogy Abaligeten is 150 forintért el­árvereztek (és el is tüzelték) egy tölgyfát, amely többszéz- éves térképeken Is jelfaként szerepelt. A gondoskodás nem tűr halasztást, épért is tár­gyalta tegnap együttes ülésén a Baranya megyei és a Pécsi városi Tanács végrehajtó bi­zottsága a megye természet­védelmének helyzetét. Több hozzászólás hangzott el a mecseki parkerdővel kap­csolatban, amelynek egységét a szaporodó építkezések meg­bontják, a megbolygatott lej­tőkről mind több termőtalaj mosódik le, ami végeredmény­ben a kopárosodáshoz vezet A Mecsek déli lejtőjén húzó­dó erdőnek a város szennye­zett levegőjének tisztításában is nagy jelentősége van, a te­rület beépítése viszont erűtek a természetes levegőcserének a lehetőségét csökkenti, s ho­vatovább talán meg is szün­teti. A parkerdő tehát fokozott védelmet igényel. Ennek érdekében hangzott el olyan javaslat, hogy vizs­gálják felül: természetvédel­mi szempontból helyes-e to­vábbi építkezéseket engedé­lyezni a parkerdő területén. Egy másik javaslat szerint — és ez már határozattá emel­kedett — a mecseki parkerdő területét a jelenlegi 200 hek­tárról 4000 hektárra kell bő­víteni és Kővégószöllőstől Isv ván-aknáig kell terjeszteni. Az intézkedés az erdőterü­letet kivonná a gazdasági mű­velés alól, ezért a megye haj­landó kártalanítani az Erdő- gazdaságot más. mezőgazdasá­gi művelésre alkalmatlan, de erdőtelepítésre használható te­rületekkel. Felszólalt az ülésen S. Sza­bó Ferenc, az Országos Ter­mészetvédelmi Hivatal helyet­tes vezetője is, aki a készülő természetvédelmi törvénnyel kapcsolatban elmondta, hogy ez a megyei tanácsokat mint elsőfokú természetvédelmi ha­tóságokat olyan jogkörrel ru­házza fel. hogy ne csak óha­jaik, de lehetőségeik is legye­nek Intézkedni olyan ügyek­ben. amelyekben nem szüksé­ges az országos védettség el­rendelése. A két végrehajtó bizottság határozatban mondta ki, hogy a Megyei és a Városi Taná­cson társadalmi természetvé­delmi bizottságot kell alakíta­ni, a parkok használói 1970 végéig rekonstrukciós terveket kötelesek készíteni, s a jelen­tősebb rendezési tervek, be­ruházások jóváhagyása előtt figyelembe kell venni a ter­mészetvédelmi szempontokat is. k ! után szóltak hozzá néhányar a jelenlevők közül egy-eg; I részletkérdéshez. A felszóla lások közül kiemelkedett B Nagy László eszmefuttatási arról a témáról, hogy az el múlt időszakban lefolyt vitái közben a magyar filmművé szét ismét előbbre lépett, il tetve ismét produkált eg; rendkívül érdekes, új jelensé get. Ez nagyjából a legújabl filmes nemzedék fellépésé jelenti, akik egy — vagy töbl — egészen új stílust, valóság látást hoztak filmművésze­tünkbe. B. Nagy László ki fejtette, hogy a kívánatos en- nek az új stílusnak a tovább­fejlődése lenne, azaz fonto­sabbá válása, s konzekven ciáinak levonása nemcsak a; új nemzedéken belül, hanerr a magyar filmalkotók sorai­ban általában. Almási Miklós azt hangsúlyozta felszólalásá­ban. hogy semmiképpen nerc lehet az esztétikum és poli­tikum szembeállításával to­vábbjutni az elemzésekben amelyek egyébként nagyon kívánatosak volnának. Utób­bit Kovács András Is kifej­tette, amikor azt mondta el, hogy a korábbinál lényege­sen kisebb véleménykülönb­ségek miatt nehezen kialaku­ló vitának erre kellene a fő- súlvt fektetni: segítsenek az esztéták, kritikusok, elméleti szakemberek a hazai film­művészet pontosabb elemzé­sében, az újabb törekvések Világos megfogalmazásában és helyretevésében. MAQYAR JÁTÉKFILMSZEMLE PÉCS -BARANYA W. OKTÓBER 1? IS Tegnap kezdődött meg az Idei filmszemle szakmai vitá­ja a Járási Tanács nagyter­mében. A vitaindító dolgoza­tokat már előzőleg írásban el­készítették — így a vita azon­nal megkezdődhetett a két kérdéscsoportról. Rényi Péter vitaindítójának címe a Kér­dező kor — kérdező film volt, Vitányi Iváné pedig Pálya­kezdőink valóságlátása. Ko­vács András filmrendező ve- zette a tegnapi vitát —ugyan­is a szakmai vita ma dél­előtt ugyanott“ folytatódik. j Ezidén nem alakult ki ( olyan parázs és tartalmas vi- j ta, mint tavaly. A hozzászó­lókat megelőzően Rényi Péter j és Vitányi Iván néhány mon- j datos kiegészítést fűztek elő-| vetés tanulmányukhoz. Ez-! zott anyagból új ékszert is ké­szítenek. Vállalnak monogram vagy szövegvését is. Az üz­letben ketten, a műhelyben heten dolgoznak, aranyműve­sek, ötvösök, vésnökök. Az úi izlet mindennap fél 10-től 18 < óráig, szombaton fél 10-től 15 J óráig tart nyitva.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents