Dunántúli Napló, 1969. október (26. évfolyam, 227-253. szám)
1969-10-18 / 242. szám
\ KÚ9. október 13. Dunantau napio Mi történt a soiiio»va[)áli tsz-ben? Egészen röviden az, hogy a tsz volt vezetői ésszerűtlen gazdálkodásukkal csődbe juttatták a termelőszövetkezetet. Egy és háromnegyed év alatt hibát hibára (műhibát műhibára) halmoztak. De nemcsak egyszerűen rossz gazdák voltak, becsületüket is feláldozták. Nem álltak önként félre az útból, holott már korábban rádöbbenhettek, az élet, a gazdálkodás követelményei meghaladják képességeiket. Amennyire rossz gazdáknak bizonyultak, annyira igyekeztek jó kozmetikusnak lenni. Meghamisították a tavalyi mérleget. A szigetvári Járási Tanács pénzügyi osztálya termelőszövetkezeti csoportjának vizsgálata szerint közel 2 millió forintos hamisításról van szó. Fiktív adatok szerepelnek a mérlegben, olyan tételek, amelyek mögött valójában nincs semmi. Tavaly, január elsejével három tsz egyesült, a somogyapáti, a somogyviszlói és a somogyhatvani. Titkos szavazással a két jelölt közül Bányász Istvánt választotta meg elnöknek a tagság. Az egyesülés általában nem ígért sima startot, a gondok is össze- geződtek. Nem véletlen, hogy a járás vezetőinek fokozott figyelme kísérte kezdettől fogva a somogyapáti tsz gazdálkodását. Szó sincs arról, hogy be akartak volna avatkozni, hiszen a szövetkezeti önállóság szent, a gazdálkodás kérdéseiben a tsz felelős vezetői maguk döntenek. De már kezdettől fogva tudták, nem a legszerencsésebb a tsz vezetés összetétele. A tönkremenés útja Ebben az egy' és háromnegyed évben a szigetvári Járási Tanács mezőgazdasági osztályának vezetője, segítő szándékkal, sokszor járt a somogyapáti tsz-ben. Személyesen győződött meg arról, hogyan dolgozik a szakmai vezeték, Már tavaly, vetéskor, egy határjárás után voltak észrevételei, javaslatai. A tsz vezetői ram vitatkoztak, elismerték, igaza van. De maradt minden >■ régiben. A nyáron már komoly bírálatot kapott a so- 3 togyapáti tsz elnöke. Miért volt nyugtalan az osztályvezeti? Mert azt tapasztalta, hogy <'.z aratással párhuzamosan <vak csigalassúsággal folyik a talajmunka, a gépek álltak, 3 .agyrészt meghibásodva, javításra várva. Látszott, nincs aki kézben tartaná a dolgot. Eljött az ősz. Az őszi szántás csak döcögött. Kilencszáz hold tavaszra maradt. Nem készítették elő megfelelően az őszi vetések alá sem a talajt. Százötven hold takarmánybúzát már el sem tudtak vetni. A tavalyi, harmadik negyedévi mérlegnél már előre vetette árnyékát a mérleghiány, cie nem csináltak különösebb problémát a dologból. A tsz- \ ezetők fogadkoztak, nyugalom, várjuk meg a zárszámadást, év végére nem lesz baj. I Aztán elkövetkezett a zárszámadás. Mindjárt az első, üzemegységi közgyűlésen a vezetőség beszámolója önkritikus volt. A tsz ellenőrző bizottság ennél részletesebben értékelte a munkát, különféle hiányosságokra hívta fel a vezetők figyelmét. Ügy nézett ki, a tagság megbocsátott, elvégre türelmi idő is van a világon, az idén majd másképp lesz. A meghamisított mérlegadatok persze nem sejtették, hogy a tsz a legjobb úton van a tönkremenés felé. A mérleget aztán, annak rendje módja szerint, bevitték a járási tanács pénzügyi osztálya tsz csoportjához, ahol, feladatuknak megfelelően, csak számszakilag vizsgálták meg. Mindent rendbenlevőnek találtak. Intézkedések is történtek a tsz- ben, több vezetőt leváltottak, de ezek a személycserék sem voltak minden esetben szerencsések. És folytatódott az ésszerűtlen gazdálkodás. Csak két jellemző, ordító műhibát. A helytelen vegyszerezés következtében 136 hold fő vetésű kukoricából silókukorica lett. Nyáron megetették a halakkal a tavalyról maradt csávázott, tehát higanyt tartalmazó búzát. A KÖJÁL természetesen közfogyasztásra alkalmatlannak nyilvánította a halakat. Csak mellesleg, a főagronó- mus azelőtt egy halgazdaság vezetője volt. Nem használt a bírálat Felvetődik rögtön a kérdés,; nem látták mindezt a járás vezetői, s ha igen, miért szemlélték tétlenül? Nos, látták az aggasztó helyzetet, mert sok jelzés befutott, hogy bajok vannak a somogyapáti tsz- ben. Többször és többen is próbáltak az elnökre hatni. De nem használt a sok kritika, figyelmeztetés. Az elnök, a személyes beszélgetésekkor, meghallgatta, de nem fogadta meg i a jótanácsokat. Nyárra már | nagyon kritikussá vált a hely- zet. Kétség nem fért hozzá: a somogyapáti tsz vezetősége alkalmatlan a vezetésre, további ténykedésük csak újabb károkat okozna, a tagság elé kell vinni az ügyet. Aztán ideiglenesen mégis félretették, nehogy zavart keltsenek az aratási munkákban. Közben már a banktól is érkezett átirat a járási tanács tsz csoportjához, hogy a somogyapáti tsz kezd hitelképtelen lenni. A tsz-csoport munkatervében augusztus második felére tűzte ki a revízió időpontját. Tudni kell, hogy az új mechanizmus szellemének megfelelően megszűnt a tanács gyámkodása; elleniben minden évben . a helyszínen, tételesen ellenőrzik a mérleg valódiságát. De mielőtt még erre sor került volna, a somogyapáti tsz ellenőrző bizottsága levelet írt a tsz-csoportnak, tart-» son ellenőrzést a tsz-ben. Ez már komoly figyelmeztetés volt. Á pénzügyi osztály szakemberei kiszálltak, és megállapították a hiányt. Az augusztus végi revízió napvilágra hozta a manipulációkat. Kibuktak a fiktív tételek. Hogy papíron megemelték a. kukorica készletet, hozamtöbbleteket könyveltek el, továbbá nem szerepeltették a mérlegben különböző esedékes tartozásaikat, összesen közel kétmillió forinttal hamisították meg a tavalyi mérleget. A revíziót követően már gyorsan peregtek az események. A különböző fórumokon, máj<3 pedig a tagság előtt feltárták a szomorú valóságot, a hamisítást. Az elnök beadta a lemondását. Szeptemberben g közgyűlés felmentette az elnököt, megszüntette a függetlenített elnökhelyettesi státuszt, s kijelentette, a főagro- nómus és a főkönyvelő munkájára a továbbiakban nem tart igényt. Teljesen új vezetőséget választottak. Íme így jutott csődbe egy és háromnegyed év alatt egy jobb sorsra érdemes gazdaság. Sok munka vár az új vezetőségre Az új vezetőségnek — élén Borbás János elnökkel, aki előzőleg a járási pártbizottság mezőgazdasági osztályának volt a vezetője, s mellesleg az év végéig az almamelléki tsz elnöki tisztét is betölti — nehéz dolga lesz. A mérleghamisításon túlmenően a szövetkezet az idén nemlétező készletre 730 ezer forintos hitelt vett fel, hogy a tagok részesedését kifizethesse, továbbá a tavaly 444 ezer forintért vásárolt üszőket az idén fizették ki. A pénzügyi helyzet katasztrofális. A legújabb fejlemény: a Megyei Tanács egymillió forint óvadékot helyezett letétbe, hogy az élet ne álljon meg a somogyapáti tsz-ben. De az ésszerűtlen gazdálkodás következményeit nem viselheti az állam. Ezért szanálási eljárást folytatnak .le, a tsz- nék szanálási hitelt kell felvennie. A somogyapáti tsz kárvallott tagságát mindez annyiban érinti — sajnos —, hogy amíg a hitelt vissza nem fizetik, csak a garantált részesedésüket kaphatják meg. Ügy hiszem, ezek után nem szükséges az ügy tanulságait taglalni, hogy ■ például az önállóság nagyobb felelősséggel jár, és így tovább, a tényekből a tanulságok könnyűszerrel leszűrhetők. A vizsgálat majd azt is kideríti, hogy volt-e szerepe az egyéni haszonlesésnek. Mert a bűnvádi feljelentést — a zárszámadás meghamisítása nyilvánvalóan bűntett — megtették a járási ügyészségen. Miklósvári Zoltán A magyar áruk sikere Damaszkusziban A HUNGEXPO-nál összes!- j j tették az idei Damaszkuszi j Nemzetközi Vásáron részt vett 15 magyar külkereskedelmi j ! vállalat eredményeit. A ran- | gos nemzetközi vásáron a ma- j gyár kiállítók idén érték el a ' ! legnagyobb anyagi sikert: a bemutatott áru legnagyobb ré- ! sze a helyszínen elkelt és kü- j lönféle termékekre pótszállítási szerződéseket is kötöttek. A vásár alkalmával 45 000 dől- ! , lár értékű megrendelést kap- | tak a festék a kozmetikai és ! ■ más használati cikkek értékesítésével foglalkozó magyar vállalatok. A MOGÜRT Die-j sei próbapadjai is vevőre ta- | láltak. A TECHNOIMPEX J j már a kiállítás alkalmával j 30 000 dollár értékű szerszám- | gépet adott el, ezek egy része esztergapad, oszlopos fúró- és j maróberendezés. További szál- j j Utasokra is kötöttek szerző- i dést, ennek értéke 110 000 dollár. Sikere volt a MOM geodéziai műszereinek is. Élet-halál verseny a Balatonban Tüzelőszállítási gondok Várni türelmesen Egy hónapra vállal luvart az AK.OV Miért nem nyáron? — Kevés a kocsi A hónapok óta tartó kutatómunka fényt derített arra, hogy a magyar tenger reprezentatív halfajtája, a fogas-süllő még mostohább körülmények között él, mint korábban. A halak béltartalom-vizsgálatai azt mutatják, hogy a süllő táplálkozásában lényeges változás következett be. A süllő kifejlett, ragadozó korában elsősorban a vágódur- bincs nevű takarmányhalon élt. Ez a fajta azonban rendkívül meggyérült a tóban és már nem nyújthat elegendő táplálékot a süllőnek. A kényszerűség étrend-változtatásra késztette a fogas-süllőt: a vágódur- bincs helyébe a balatoni küsz lépett. A kutatók a halak gyomortartalom vizsgálatainál arra a következte'ésre jutottak, hogy a küsz népesebb állománya sem oldja meg a süllő táplálék-gondjait. Ennek oka valószínűleg az, hogy a küsz sokkal gyorsabban úszó hal a viszonylag lustamozgású vá- gódurbincsúál. A sftPtf és a küsz között a valóságos élet-halál versenyben gyakran a küsz bizonyul gyorsabbnak. Ha valaki bemegy a TÜZÉP fuvarvállaló irodákba Pécsett, arról értesül, hogy a kifizetett szenet az AKÖV egy hónap múlva fogja hazaszállítani. Ha ez a határidő nem felel meg. megy tovább, egyezkedik a fuvaros szövetkezettel: — koránt sem biztos, hogy vállalják a haza- szállítást. Az idén sem szerezték be idejében a tüzelőt az emberek Pécsett! — mondták a Pécsi—Szekszárdi TÜZÉP központjában. — A megyében másutt szállítási probléma nincs, csak a megyeszékhelyen. Keresztvölgyi József, a TÜZÉP áruforgalmi főosztály- vezetője elmondta, hogy míg Pécsett a TÜZÉP a második negyedévben 23 és fél ezer tonna tüzelőt értékesített, addig a harmadik negyedévben 41 ezer tonnát; ennek a mennyiségnek is túlnyomó részét szeptemberben. Október félhónapjában a harmadik negyedév átlagfélhónap- jához képest mintegy 10 százalékos növekedés van. Ha a naponta történő eladást nézzük a következő a helyzet: a második negyedévben naponta 261 tonna, a harmadik negyedévben napi 453 tonna, októberben pedig több mint 500 tonnát értékesítettek. Természetesen a szállítás a nagymérvű igényekkel nem tud lépést tartani. Mindig is volt torlódás a szállításokban, ez a forgalom idényjellegéből adódott, de ilyen nagymérvű még sohasem. Erre kerestünk választ — Több okot említhetnénk — mondta Makai József, a TÜZÉP szállítási és üzemeltetési osztályvezetője, — többek között a szállítási kényszer megszüntetését is. Korábban a vállalatokat rendelet kötelezte, hogy téli tüzelőanyaguk egy részét nyáron vegyék át, most ez megszűnt. Sőt, az eszközlekötés és a kamatterhekből adódó gazdaságossági megfontolások egyértelműen azt kívánják, hogy minél később szerezzék be a tüzelőt. így a vállalatok tüzelőszer szállítása a legnagyobb szállítási idényre tolódott át. — Köztudott, hogy tavaly január elseje óta megszűnt az úgynevezett központosított szállítás, most bárki fuvarozhat. Ennek az intézkedésnek a | célja, éppen a konkurrencia ! megteremtése volt a fuvaro- I zásban. Azt reméltük, ez a [ fuvarozás meggyorsítását jelenti majd. Az AKÖV-nek ilyen alacsony árszínvonalon nem gaz- | daságos a* fuvarozást vállalni. ■ Jelenleg naponta 210 tétel ha- ! zaszállítását vállalják. Ez 1 igen kevés. j — Hol a konkurrencia? — Elméletileg a megalakult ! fuvarozó szövetkezet, mely a I magánfuvarosokat tömöríti. ! Kicsi a kapacitásuk. Szervezettségük nem vállalati jel. legű. A tüzelőszállítás komoly gondot jelent az AKÖV-nél is. — Amit vállaltunk, azt a napi 210 tételt, azt most is fenntartjuk! — mondta dr. Károly József, a 12-es AKÖV áruforgalmi osztályának vezetője. — Sőt a vasárnapi szállítást is bevezettük. — A fuvarozási kényszer : megszűnésével a TÜZÉP-nek korábban biztosított gépkocsi- parkot csökkentették? — Jelenleg is — mint az előző években — 20—25 kocsi szállít tüzelőt naponta. Akármennyi lenne a fuvarozási díj, akkor sem tudnánk több teherkocsit biztosítani. Nagy vállalat vágjunk, ezt a számunkra előnytelen áron is fuvaroznánk — kibírjuk, de mivel? Még az ígért gépkocsikat sem kaptuk meg az idén! — A jövőben mi lenne & megoldás? — Szerintem nyáron a vásárlóknak nyújtson kedvezményt a TÜZÉP, a tüzelővásárlásnál, a szezonban emelje az árakat, így lehet csak rászorítani a lakosságot, hogy , beszerezze a tüzelőanyagot idejében. A tanács most már „veszett fejsze nyele”. Türelemmel várni kell, nincs más megoldás. — Egy tanulságot azonban le kell vonni: Ne fázzunk nyáron megvenni a tüzelőt, így majd nem fázunk télen! (Mécs) Korunk kérdései 1, A szocialista világrendszer szerepe Korunk valamennyi haladó és forradalmi erői közt legjelentősebb a szocialista világrendszer. A szocialista világ- rendszer léte, erősödése, befolyásának növekedése hatalmas jelentőségű a tőkés világ haladó és demokratikus erői és a nemzeti függetlenségéért harcoló népek számára. A szocialista országoknak nemcsak a puszta léte segíti a világ elnvomottait, hanem egyre növekvő politikai, gazdasági, katonai és erkölcsi fereje is. A szocialista világrendszer létrejöttét először a Szovjetunió Kommunista Pártja XX. kongresszusa tárta fel, amikor a Központi Bizottságnak a nemzetközi helyzetről szóló beszámolója megállapította: „Korunk fő jellegzetessége az, hogy a szocializmus túlnőtt egy ország keretein és világ- rendszerré vált. A kapitalizmus erőtlennek bizonyult arra, hogy megakadályozza ezt a világtörténelmi folyamatot. A két ellentétes, különböző törvények alapján és ellentétes irányban fejlődő gazdasági világrendszer — a kapitalizmus és a szocializmus egyidejű fennállása megmásíthatatlan ténnyé vált." Az SZKP XX. kongresszusa nemcsak feltárta a nemzetközi erőviszonyokban történt történelmi jellegű változást a szocializmus javára, hanem a szocializmus világrendszerré válásából egy sor fontos elméleti, politikai következtetést vont le a nemzetköri kommunista és munkásmozgalom egésze, de az egyes országok kommunista és munkáspártjai számára is. Ilyen kérdések: a két rendszer békés egymás mellett élése; a háborúk elhárításának lehetősége napjainkban; és a szocializmusba való átmenet formái a különböző országokban. A marxizmus—le- ninizmus tanításait e kérdésekben továbbfejlesztette az új világhelyzetnek, az új erőviszonyoknak megfelelően, s ezzel mintegy példát mutatott a marxizmus—leninizmus alkotó alkalmazására. A kommunista és munkáspártok 1957-es és 1960-as moszkvai nemzetközi tanácskozásai, amelyeken 64, illetve 81 kommunista és munkáspárt képviselői vettek részt, a XX. kongresszus ezen útmutatásaiból kiindulva kidolgozták a kommunista világmozgalom fő irányvonalát., amelynek lényege: harc az imperializmus ellen, a békéért, a demokráciá- ért, a nemzeti függetlenségért és a szocializmusért. A két moszkvai tanácskozás továbbfejlesztette a XX. kongresszus által feltárt megállapításokat a szocialista világrendszerről, annak szerepéről is. Az 1957es nyilatkozat megállapította: „Korunk alapvető tartalma, a kapitalizmusból a szocializmusba való átmenet — ma már az egész világ lakosságának több mint egyharmada — több mint 950 millió ember lépett a szocializmus útjára és építi az új életet.” A szocializmus erőinek hatalmas fejlődése ösztönzőleg hatott mind a kapitalista országokra, mind a gyarmati népek harcára. A szocializmus győzelme a Szovjetunióban, a szocialista építés eredményei a többi szocialista országban egyre nagyobb hatást gyakorolnak az elnyomott népekre, valamennyi ország munkásosztályára. dolgozóira. Mindazok az eredmények, melyeket a szocialista világrendszer a dolgozók anyagi és kulturális életszínvonalának emelésében, a tudomány, a technika területén, a demokrácia és a "szabadság biztosítása terén elér, követendő célként, példaként állnak a kizsákmányolás, az elnyomás alatt élő népek előtt. A szocialista országok fejlődésének egész eddigi menete, tapasztalatai igazolják Leninnek azt a jövendölését, hogy „a győztes szocializmus országai főleg a gazdasági építéssel gyakorolnak befolyást a világforradalom fejlődésére”. „A szocialista világrendszer mindenekelőtt növekvő gazda- i sági hatalmával járul hozzá az imperializmus ellenes erők közös ügyéhez” — állapítja meg a kommunista és munkáspártok 1969. évi moszkvai nemzetközi tanácskozása. Az új típusú nemzetközi gazdasági kapcsolatok nyomán az elmúlt 25 évben a KGST-ben tömörült országokban gyökeres átalakulások, történelmi jelentőségű változások mentek végbe a népgazdaságban is. Lerakták a szocializmus alapjait és a szocializmus teljes felépítésének időszakába léptek. A társadalmi termelésben az ipar szerepe valamennyi országban egyre nagyobb jelentőségre tesz szert A szocialista országok gazdasági fejlődésében egyre inkább növekszik a KGST szerepe. A szocialista országok időben felismerték, ha jobban kihasználják a nemzetközi munkamegosztás adta lehetőségeket, akkor a szocialista országok térnyerése még gyorsabb és nagyobb lehet. Ez a felismerés hozta létre a KGST alapelveinek megváltoztatását és a szocialista integráció elvi és gyakorlati kérdéseivel való foglalkozás előtérbe kerülését. A szocialista világrendszer országainak növekvő részaránya a világtermelésben döntő hatással bír már ma is a nemzetközi politika alakulására, a világesemények menetére. A szocalista országok részesedése a világ ipari termeléséből 38 százalék! A két világrendszer harca jelenleg a nemzetközi osztályharc fő formája. Ennek menete dönti el sikerül-e megmenteni az emberiséget — száz és százmilliókat az atomháború tói; sikerül-e megmenteni azokat az anyagi és szellemi javakat, amelyeket az emberiség évszázadok során létrehozott. „Korunkban a világ- fejlődést a két ellentétes társadalmi rendszer közötti verseny alakulása és eredményei határozzák meg” — állapította meg a kommunista és munkáspártok moszkvai tanácskozása 1957-ben. A világ valamennyi népének alapvető érdeke, hogy a két világrend- szer közt folyó verseny a gazdasági élet és az ideológia területére korlátozódják és ue váljon háborúvá a két világ- rendszer közt, mely az atomháború veszélyét is magában hordja. Nem véletlen, hogy a kommunista és munkáspártok munkájában központi helyet foglal el napjainkban az imperializmus elleni harc, az összes antiimperialista erők akcióegysége. A kommunista és munkáspártok ezévi moszkvai nemzetközi tanácskozásán is a háború és a béke, a békés egymás mellett élés kérdése állt többek között a vita előterében. A kérdéssel szinte valamennyi felszólaló nagy felelősséggel foglalkozott. Brezs- nyev elvtárs beszédében arra figyelmeztet, hogy „óriási hiba volna alábecsülni az imperializmus által, mindenekelőtt a világreakció fő ereje, az amerikai imperializmus által támasztott háborús veszélyt ...” Rámutatott arra, hogy „a szocialista vívmányok megvédésére erőre is szükség van, mégpedig nem kis erőre .. A kommunista és munkáspártok ez év júniusában megtartott nemzetközi tanácskozása a szocialista világrendszer szerepéről, jelentőségéről szólva megállapította: „Az emberiség fejlődésének fő útvonalát a szocialista világrendszer, a nemzetközi munkásosztály és az összes forradalmi erő határozza meg.” A szocialista világrendszer: az imperialistaellenes harc döntő ereje. Bánfai Józsefoé
