Dunántúli Napló, 1969. október (26. évfolyam, 227-253. szám)

1969-10-02 / 228. szám

1969. október 2. Dunomnu napio Ankét — több mint 2000 hozzászólóval Javult az ellátás, de... Sok még a hiánycikk — Kétszeresére nőtt az áruforgalom Elavult üzletek — Több kereskedőre lenne szükség Ritka ankét, amelyen több mint kétezren kérnek szót és \ Irnvfíft mondják el véleményüket. Márpedig a Kereskedelmi, Pénz- \ . ulVd d .lUÜÜ? ügyi és Vendéglátóipari Dolgozók Szakszervezete, Baranya Hiányolta: kévés szó esett a megyei Bizottsága által hétfőn délután Pécsett, a KPVDSZ . kereskedelem és az ipar kap- Művelődési Házában „Fogy ásztól szemmel a szocialista ke- j Cqol áfáról reskedelemről” címmel megrendezett ankéton — amelyen | több mint százan vettek részt, fogyasztók és kereskedelmi szakemberek — több mint kétezer hozzászóló volt. Ennyi | kibocsátott kérdőív érkezett ugyanis vissza a bőrgyári, por- \ celángyári, kesztyűgyári és még számos üzem, intézmény í dolgozóitól, — válaszoltak a kérdésekre. Ezeket a válaszokat összegezte és vonta le a tapasztalatokat Biró Sándor, a KPVDSZ Baranya megyei titkára — vitaindító előadásában. Előrendelés, házhoz szállítás Mit mond a fogyasztó? ben a súlycsonkítással elkö­vetett árdrágítás! tapasztala­taikat. A bányász napon — amelyre különben a kereske­delem jól vonult fel — a kisharsányi tsz poharazójá- ban sok esetben az előírt­nál kevesebb volt a poha­rakban, — ezért szabálysér­tési feljelentést tesznek. Volt pecsenyesütő, akinél 25 szá­zalékos súlycsonkítást tapasz­taltak. Mit mond az eladó? A pult belső oldalán állók — ők is fogyasztók — akkor örülnek, ha a vevő elé a kí­vánt árut tudják tenni. Pé­csett és Baranyában az áru­forgalom a tíz év előttinek a kétszeresére emelkedett. Ezzel szemben az eladótér mind­össze 10 százalékkal nőtt. Ezért a zsúfoltság, a türel­metlenség. Az elavult, korsze­rűtlen üzletekben kicsi a rak­tárhelyiség, szellőzetlenek az üzletek, sok esetben nem megfelelőek a munkakörül­mények. Nem megfelelő a szakember utánpótlás sem —, nem utolsósorban a bérezés miatt. Ennek következménye, hogy a vevőknek mintegy 30 százaléka elégedetlen az el­adók munkájával. Több szakemberre és ipari tanulóra lenne szüksége a ke­reskedelemnek. A felszólalók elítélően nyi­latkoztak azokról akik a ve­vők becsapásával akarnak több haszonra szert tenni. Orbán Jenő, a Pécs városi Pártbizottság képviseletében pozitívan értékelte a keres­kedelem munkáját, az el­adók többségének tevékenysé­gét. De kitért a növekvő árakra, — például a vendég­látó magasabb haszonkulcs- alkalmazására. Szóvá tette a kommunális beruházások el­maradását, amin változtatni kell, mert ez is okozója az üzletek zsúfoltságának. Sok esetben a pénzügyi rendel­kezések is hátráltatják az áru­ellátás zavartalanságát; Pél­dául a félévi készletfelmérés­kor az üzletek a minimális készlet elérésére törekednek, — így sok esetben „hiány­cikk” keletkezik. Egyes pénz­ügyi rendelkezéseken változ­tatni kell. Felhívta a keres­kedelem figyelmét, hogy a fo­gyasztók érdekében csak jó minőségű árut vegyenek át az ipartól. Igaz, ennek másik oldala — számos ipar mono­pol-helyzetből állapítja meg az áruszállítás idejét, — az árakat. Felvetette; igény van Pécsett egy kereskedelmi szak­munkás-tanuló iskola létesí­tésére. Javasolta: vizsgálják meg annak lehetőségét, hogy a bérezésben a bolt vezetőjé­nek több szava legyen, el­adóit ő ismeri legjobban. Boeár József, az SZMT ve­Nem vitás, hogy a keres­kedelem helyzetét a fogyasz­tó elsősorban arról ítéli meg, hogy gyorsan és udvariasan kiszolgálják-e az üzletben? Ha igen. — megelégedett, — ha nem, akkor bosszankodik és (sokszor általánosítva) elma­rasztalóan nyilatkozik. A kérdőívekre adott vála­szokból kiderül, hogy a vásár­lók 85 százaléka egyazon üzlet­ben vásárolja meg az élelmi­szert. Ezzel szemben a meg­kérdezetteknek csak a fele vesz rendszeresen ugyanabban az üzletben ruházati cikket, míg vegyesiparcikket még a felénél is kevesebben vásá­rolnak egyazon üzletben. Eb­ből leszűrhető a következte­tés: mind a ruházati, mind a vegyesiparcikkek eladóinak jobban kell törekedniök ál­landó vevőkörük kialakítására. De ez az „éremnek” csak az egyik oldala. A fogyasztó azért jár üzletről-üzletre, mert keresi az igényelt árut. Be tudta-e szerezni a kívánt árut? — kérdésre az élelmi­szert vásárlók 72, a ruhát vevők 70, a vegyesiparcikket vásárlók 86 százaléka tudta igényét kielégíteni. Ez is bi­zonyítja: mindhárom szakmá­ban jelentős a kielégítetlen vásárló. Hiánycikként jelölték meg a vásárlók többek között a hús és füstölt árukat, a gyermekruházati cikkeket, ab­lak-, ajtózárakat... Sok a visszaélés Egy vevő átlagosan közel 5 órát tölt el hetenként bevá­sárlással. Sorbanáll a húsüz­let előtt, várakozik a pultnál. A vevők sokallják a vásárlás­ra kényszerűségből eltöltött időt. De szóvá tették a mé­réssel és a számolással kap­csolatos tapasztalataikat is. Az élelmiszerszakmában a megkérdezettek több mint 10 százaléka számlázási és mérési hiányosságokra panaszkodott. A ruházati és iparcikkszak­mákban a hasonló panaszok lényegesen kevesebbek. Az említett hiányosságok nemcsak a kérdőíveken adott válaszokból, hanem az anké- ton résztvevők felszólalásaiból is kiderült. Kesztyűs István társadalmi ellenőr például a ruha- és bútorellátás hiá­nyosságait tette szóvá, de el­mondotta azt is. hogy az el­múlt időszakban a társadalmi ellenőrök 616 ellenőrzést haj­tottak végre és ezek közül 120 esetben kellett jegyzőköny­vet felvenni, illetve fegyelmi indítására javaslatot tenni mérési, illetve számolási hiá­nyosságok miatt Pécsett. Föl­des Jenő, a Komlói városi Tanács kereskedelmi albizott­ságának elnöke a javuló áru­ellátásról szólt, de megemlí­tette különösen a húsboltok­ban és vendéglátó egységek­A több mint három órás ankéton számos hozzászóló felvetette a kereskedelmi dol­gozók szabad szombat igé­nyét. Ehhez azonban az elő­feltételeket meg kell teremte­ni. — jobb üzlethálózat, több szakember, stb. Mind a fo­gyasztók, mind az eladók ki­fogásolták egyes régi cikkek új csomagolásának indokolat­lanul magas árát. Javaslat­ként elhangzott: a kereske­delmi vállalatok több gondot fordítsanak az előrendelé­sek megszervezésére, a ház­hoz szállításokra Garay Ferenc Mohácsi tudósítónktól Társasház­építések Mohácson Mohácson aláírták azt a megállapodást, mely 1970- ben és a IV. ötéves terv­ben 514 magánlakás építé­sét biztosítja. A városiaso­dásnak, a közművesítésnek megfelelően társasházakat építenek a város belső ré­szein, Mohács terjeszkedési irányában, a Liszt Ferenc utcában. A Városi Tanács biztosít­ja a területeket és azok közművesítését, az OTP Ba­ranya megyei Igazgatósága pedig saját beruházásában lebonyolítja a tervezett tár­sasházépítéseket és azok értékesítését. Az építkezés elöszervezés alapján törté­nik. Az akciót az OTP irá­nyítja, de részt vesz az előszervezésben a kivitele­ző Mohácsi Járási Építő Ktsz és a Városi KISZ-Bi- zottság is. A IUSZ-lakás- építési mozgalom a prog­ram részét képezi. A ter­vek szerint a Sallai utcá­ban 60, a Szt. István az Arany János és a Rákóczi utcákban 48 KlSZ-lakást építenek fel. Müller Géza Pécsi tudományos kutatók külföldön Beszélgetés Dr. Lissák Kálmánnal Dr. Lissák Kálmán akadé­mikus, egyetemi tanár, a Pé­csi Orvostudományi Egyetem Élettani Intézetének igazga­tója most tart haza San Die- góból. ahol a VII. Nemzetközi Elektroencephalográphiai és Klinikai Neurofiziológiai Kongresszuson vett részt. Hazaérkezése után felkeres­tük Lissák professzort, hogy tájékozódjunk először ma­gáról a kongresszsról. — Ez a kongresszus — vá­laszolta — kiemelkedett vala­mennyi közül azzal a célki­tűzésével, hogy feldolgozni kí­vánta, mit hozott az elektro- encephalográphia a kutatásban és a klinikai gyakorlatban az elmmúlt 40 év folyamán Negyven éve közölte ugyanis vizsgálatainak eredményét Hans Berger jénai tudós, aki­nek 14, e tárgykörben írt dolgozatát angol nyelvre le­fordítva a kongresszus részt­vevői kézhez is kapták. Hans Berger volt az első. aki em­beren alkalmazta azt a mód- j szert, hogy sértetlen koponyá­Láttuk a kéktrikős matrózt Motor­csónakkal a Dráván HÍDPILLÉR CSONKJA A ZALÁT AI PARTNÁL. Költségvetési özem a III. kerületben Megközelítően negyven bölcsőde, óvoda, iskola van Pécs város, dinamikusan fejlődő harmadik kerületében. Az intéz­mények karbantartására, javítására, az építési feladatok vég­zésére kivitelezőt, csak részben, vagy egyáltalán nem talál­nak. A peremrészek programjának végrehajtása is késedelmet szenved, munkáskéz hiányában. Egyes kommunális építési, és kisebb beruházási igény Jobb kielégítése érdekében, valamint a költségvetési összeg célszerű felhasználása céljából, száz főt foglalkoztató üzemet létesít a III. kerületi Tanács végrehajtó bizottsága. Feladat­terv szerint az üzem várható termelési értéke 6 millió forint lesz. A szervezési munkákat október 1-én megkezdték. Az üzem 1970. január 1-től végzi feladatát. Telephelyének a Rác­városi iskola napközi otthonát jelölték ki. A zárak, vízcsapok javítása, iskolák tatarozása mellett az üzemben járdalapokat járdaszegélyeket is készítenek az elő­regyártó telepen. Az utóbbiakkal a peremkerületek útviszo­nyainak tervszerű, állandó javítását kívánják megoldani. — nist — yer Józsi bácsi szerint — há­romszáz rakodómunkása éí nyüzsgő kikötői élete volt va­lamikor. Ha nagy volt a víz — mondta az öreg — két hajó is kikötött naponta a parton. Tele volt a gyomruk búzával, cukorrépával meg kaviccsal. Miért ne fuvarozhatnák ezt most is, hiszen ezekre ma is szükség van! Az utolsó furcsa lapátkere­kes vízimalmot követően me­gint füst támad a folyó vizén, ismét felbukkan egy jugoszláv hajó. A kéktrikós matróz ba­rátságosan integet az uszály tatjáról. Később feltűnnek a zalátai meg drávaszabolcsi hídroncsok. Lehangoló látvány: csak a meztelen pillérek meredeznek ki a vízből, s még azokba is „bele-beleharapott” egy-egy második világháborús ágyú­golyó. Ügy állnak ott, mint va­lami mementó. FEJCSÓVÁLVA NÉZEK a romos csonkok után, ám az útitársaim arcán nem látok semmi megilletődést. Ók már megszokták a látványt, és — mint mondják — ugyanilyen kép fogadta az embert néhány éve még Barcson is, s lám, azóta már vadonatúj híd köti össze a két partot. Valószínű, ez történik előbb-utóbb Dráva- szabolcson, s feltehető, hogy dővel külön engedélyek nél­kül hajóznak és köszönnek igymásnak a magyarok és ju- 'oszlávok a folyón, hiszen a lét ország között mind erő- iebbé válik a kölcsönös biza- om. < Ezt példázza az a jugoszláv íajó is, mely az előbb haladt :1 mellettünk. Még. láttuk a léktrikós matrózt, aztán el- üntek egy kanyar mögött. ?sak a hosszú kőrakások néz­ek ránk, mindkét oldalról. Magyar László FELBÜG a motor, megre­meg a motorcsónak, majd ki­emelkedő orral száguldani kezd a folyó vizén. A parton álló régi építésű tárházak mintha velünk mozognának egy darabig, aztán belevesz­nek a folyó párájába. Elsuhanunk a vadonatúj barcsi híd alatt, még látjuk, hogy egy óriási pótkocsis ka­mion gurul át a magyar part­hoz, aztán az is eltűnik a sze­münk elől. Órákon át roha­nunk, többször tíz kilométert hagyunk magunk mögött, mire ismét felbukkan egy falu. Tóth László, a Vízügyi Igaz­gatóság csoportvezetője, aki útitársunk, kalauzunk a csó­nakon, a Drávát okolja. Mint mondja, mindkét oldalon fél­tek az áradásoktól, ezért távol építkeztek a folyótól. Csak a vizen úszó malmok tanúskod­nak arról, hogy falvaknak kell lenniök valahol. Sehol sem látni már ilyen — öt-tíz mé­ter — széles lapátkerekű mal­mokat, valóságos múzeum va­lamennyi. Hol az egyik, hol a másik oldalon bukkan fel egy hor­gász, vagy határőr, aztán el­tűnnek azok is, s mindent bir­tokba vesz az ősvadon. Om­ladozó szélű szigetek között járunk, korhadó fatörzsek so­kasága lóg a vízbe a partról, vagy úszik előttünk, vízima­darak köröznek fölöttünk. A motor dübörgése miatt nem halljuk a vijjogásukat. ILYEN LEHETETT az ös­Dráva is, évezredekkel ez­előtt. A százhetven kilométe­res magyar—jugoszláv határfo­lyó egyharmadához szinte még nem is nyúlt emberkéz. Há­látlan dolog itt hajózni, hi­szen nincs semmi jelzés, ami a hajós tájékozódását meg­könnyítené, s az avatatlan szem nem is tudja eldönteni, hogy a sok felé bomló Dráva melyik ágán kell végigmenni. Van, amikor a legkeskenyeb­bet kell választani. Faluhelyi István, a motorcsónak fehér tányérsapkás vezetője mégis nyugodt, ő eligazodik a tö­mérdek sziget között, 6 isme­ri a víz jelzéseit. Barcstól vagy hatvan kilo­méterre, valahol Drávaszabolcs táján végetláthatatlan kőra­kások húzódnák mindkét par­ton. Tóth László kődepóniák- nak nevezi őket. Hosszúnyakú kotrógépek dolgoznak a ma­gyar oldalon, s anyagszállító, nehéz Skoda-teherautók felel­nek jugoszláv részről. Itt már szabályozzák a folyót. Ám a hajósok nem tudják megvár­ni, míg eltüntetik azt az ötven egynéhány kilométeres ősva­dont, ők, már használni akar­ják a Drávát. Mint ez az „Osijek” feliratú jugoszláv vontatóhajó is, mely két üres uszályt húz maga után. Az egyik matróz valami függőón félével méri a vizet, nehogy fenékre fussanak valahol. Még így, óvatosan haladva is meg­éri, hiszen a Dráva hátán szál­líthatják a kavicsot, s van-e olcsóbb, mint a víziút? VAN PERSZE még más akadály is a folyó szabályozat­lanságán kívül: a jelenleg ér­vényben lévő jogszokások. Pil­lanatnyilag csak a két ország vízügyi szolgálata, a határőr­ségek no és persze a halászok használhatják a folyót minden további nélkül. Másoknak en­gedélyt kell kérni a két or­szágtól. Ezt tettük mi és ezt tette az az eszéki hajózási vál­lalat is, melynek uszályai e pillanatban haladnak el mel­lettünk. Hetvenötezer tonna kavics szállítására kértek en­gedélyt, s kormányunk a ké­réshez rövid idő alatt hozzá­járult. Így kívánta a jószom­szédi viszony és jól felfogott érdekünk. Mit lehet tudni, hol­nap talán már valamelyik ma­gyar vállalatnak is eszébe jut, hogy ott a Dráva kihasználat­lanul, s akkor mi is hasonló kéréssel fordulunk a jugoszlá- vokhoz. Lehet, hogy a Mohá­csi Farostlemezgyár lesz az első. mely felfedezi, hogy ol­csóbban is hozzá juthat a Dráva menti erdők kincséhez, a fához. Vagy pedig Barcs, mely ma is fájlalja, hogy fél évszázadon át, az első világ­háború óta nem volt hajózás a folyón, hiszen — a falu egyik legöregebb hajósa és halásza, a hetvenkét éves Ma­ra erősített elektródok segít­ségével levezette az agy ál­tal termelt elektromosságot, és rendszerezetten mutatta ki az összefüggéseket az agymű­ködés és az elektromos je­lenségek között. Akkor ennek nem sok jelentőséget tulajdoní­tottak, de a harmincas évektől kezdve elterjedt ez a mód­szer az elméleti kutatómun­kában éppúgy, mint a klini­kai vizsgálatokban. Ma már, más kiegészítő elektrofizioló- giai módszerekkel együtt, igen széles körben alkalmaz­zák, s mióta a magyar mű­szeripar is a külföldiekkel egyenértékű készülékeket gyárt, hazánkban sincs olyan fontosabb kórház, klini" vagy elméleti intézet, ahol módszert ne alkalmaznák — A kongresszuson megvi­tattunk egy megírandó kézi­könyvet, ami mindazon is mereteket magában foglalja amelyeket az elektroence phalográphia segítségév« nyerhetünk. A fejezet, amt lyet nekem kell e kézikönyv­be elkészítenem, a következő címet viseli: Neuroendokrir befolyások, különös tekintette a hipofízis mellékvese rend­szerre. Második kérdésünk arr vonatkozott, hogy tudomá­sunk szerint az Éettani ír tézetben igen megélénkül tek a nemzetközi kapcsola tok, ami nyilvánvalóan ősz szerfüggésben van az inté­zetben folyó tudomány munka színvonalával. — Valóban egymást kö­tik a kongresszusok és egyél meghívások — mondotta Lis sák professzor. — A nyári a Hollandiában rendezi kongresszuson, amely a hl fizis mellékvesekéreg rendsze és az idegrendszer összefüg géseivel foglalkozott, öté: vettünk részt az intézetbő valamennyien mint megfeí vott előadók. — Az intézet több munka társa részt vett a Tihany ban rendezett nemzetköz szimpozionon, amely az emle kezés biológiájával foglalko zott A kongresszusokon tar tott előadások mellett az inté zet kutatói gyakran menne külföldi tanulmányutakra. - Nemrégiben tért haza egy éves külföldi tanulmányútrc négy munkatársam, Telegd Gyula Svédországból, Kovác Sándor és Vértes Marietl Angliából, Szabó Imre Kam dából. Most vannak kir hárman a Szovjetunióba ugyancsak egy évig, kette Franciaországba, illetve Anj liába indultak nemrégibei Egyik kutatónk pedig Mex kóba készül, úgyszintén égj éves tanulmányútra. Endrőc docens például éppen ma van Göttingában, ahol egyetemen tart előadást, rövidebb időre szóló tanú mányutak, az egy-egy el« adásra szóló meghívások je zik, hogy az intézet kutat sai a nemzetközi élvonalbé vannak, s a pécsi tudomány« eredmények ismertek a vili tudományos közvélemény előtt is. Felépülnek a bányász KISZ-lakások Huszonöt lakás építését kezdik meg október köze­pén Pécsett a Mártírok út­ja 26. számú telken. A Mecseki Szénbányák KISZ- bizottsága kezdeményezésé­re — a megyei ifjúsági la­kásépítési programon be­lül hét üzem — Pécsbánya, Szabolcs, Üjhegy, az Épí­tési üzem, az Igazgatóság, a Villamosüzem és a Zo- bák-akna — fiatal dolgozói jutnak otthonhoz. A társasház építési költ­sége: 4,5 millió forint. Az OTP hitelkeretet biztosított a fiataloknak. Tervdoku­mentációk készítésében a Szénbányák tervezési osz­tálya jelentős segítséget nyújtott. A kivitelezést a bánya építési üzemének munkásai végzik. Tervek szerint a jövő év augusz­tusában a lakásokat a tu­lajdonosok birtokba vehe­tik. J

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents