Dunántúli Napló, 1969. szeptember (26. évfolyam, 202-226. szám)
1969-09-27 / 224. szám
6 1969. szeptember 27. Bimo.ntCLtt viert» 1.9 „Hízott disznót adok kamatként“ Egy szélhámos vallomása Rab marad a fogoly? Volt, aki 43 000 forintot adott kérdezés nélkül mindig gavallérosan fizetett Az üveges MA: ÁLARCOSBÁL. A Pécsi Nemzeti Színház ma, szeptember 27-én, délután három órai kezdettel Pécsett is bemutatja a dunántúli városok operaellátása céljából megtanult müvet, Verdi: Álarcosbál című 'operáját. A legközelebbi pécsi előadás október 2-án, pénteken este lesz. O WAGNER. A' ritkán hallott zeneszerző-óriás, Richard Wagner műveiből rendez hangversenyt az Országos Filharmónia az idei pécsi hangversenyévadban. Az estet Lukács Miklós, a Magyar Állami Operaház igazgatója vezényli, aki Berlinben tanult, majd 1930-tól 1943-ig Németországban karmesterként ismerkedett a nagy zeneszerző műveivel. (Képünk: Lukács Miklós). o FIATALOKNAK. Szeptember 30-án kezdődik az Országos Filharmónia Ezer év táncban és zenéién című Baranya íme- gyei ifjúsági bérletsorozata. Ebben a Budapesti Fúvósötös és a Magyar Állami Operaház baletttáncosai lépnek fel, mégpedig Mohácson, Komlón, Szigetváron és Siklóson két-két, Pécsvára- don pedig egy-egy alkalommal. o VENDÉGSZEREPLÉS. A Horvátországi Magyarok Szövetségének Elnöksége, legutóbbi ülésén többek között a Pécsi Nemzeti Színház vendé- gülhívásának lehetőségeiről tárgyalt. A baranyai háromszögben és Sze- rémség magyarlakta falvaiban egyébként rövidesen a Szabadkai Magyar Népszínház vendégszerepei. A kecskeméti Pethes György rendezésében Heltai: Naftalin és a budapesti Seregi László rendezésében Molnár Ferenc: Doktor úr című darabját mutatják be. „Tizenötezer forint kölcsönért hízott disznót adok kamatként.” Ez a néhányszaVas hirdetés jelent meg az újságokban. Feladója: Matterny István dió^sviszlói lakos, üveges kisiparos — mint utólag kiderült. Matterny ugyanis a hirdetést jeligésen adta fel, jeligére kért válaszokat, s kapott is. A 44 éves férfi most már előzetes letartóztatásban várja bűnügyének további vizsgálatait. Mert bűnügy lett a hirdetésből. Jól számított Matterny 1967-ben megunta mesterségét — elmondása szerint havonta átlagban 3000 forintot jövedelmezett ipara — és más pénzszerzési lehetőség után nézett. m — Arra gondoltam, hogy hirdetéseket adok fel az újságban és a kölcsönkért összegek kamatjaként hízott disznót ígérek — mondja. — Számítottam arra, hogy a hízott disznó mint kamat jó „horognak” bizonyul.,. Jól számított. — Az ajánlkozók minden további nélkül nyújtották a százasokat? — Majdnem. Igaz, megkérdezték, miért kell a kölcsön. Én azt válaszoltam, hogy disznókat akarok nevelni, az állatállomány beszerzésére, a takarmány megvásárlására kell a pénz. — És elhifték? — El. — A hitelezők mielőtt az ezreseket átadták, nem kértek valami biztosítékot? Nem érdeklődtek vagyoni helyzete iránt? — Mielőtt érdeklődtek volna, megmutattam személyazonossági igazolványomat, megnézték és tovább már nem kérdezősködtek. Azt még hozzátettem, hogy Űjmecsekalján van egy kétszoba összkomfortos öröklakásom... Valóban Üjmecsekalján lakott — egy pincében, szükség- lakásban. Később költözött Diósviszlóra, ahol a már kölcsönkért pénzekből vásárolt egy fél házat és szőlőt. De a vételárnak közel a felével most is tartozik. Node hadd idézzek egy feljelentésből: „Olyan meggyőzően tudott beszélni, hogy mindent elhittem neki. Otthon csak hétezer forintom volt, mondtam, hogy jöjjön el másnap, addigra kihozom a bankból a még hiányzó nyolcezer forintot. Azt válaszolta: nem ér rá, a pénzt küldjem el postán a címére. Másnap postára adtam a nyolcezer forintot...” — Felkereste valamennyi ajánlkozóját? — Nem. Nagyon sok boríték érkezett a hirdetésre, nem is győztem volna. De miért is kereste volna fel valamennyit? Volt, aki nemcsak a kért 15 ezer forintot ajánlotta fel, hanem még újabb ezreseket kínált kölcsönként. „Amikor először eljött, átadtam neki a 15 ezer forintot. Mondtam, ha kell, még adhatok. Néhány nap múlva ismét megjelent, akkor 28 ezer forintot adtam, összesen 43 ezer forintot...” — mondja feljelentésében egy idős asszony. Kitűnően szórakozott Matterny nagyszerűen szórakozott a hiszékeny emberek adományából. Köréje gyűltek a „barátok”, akik tudták: az „üvegesnél” mindig van pénz és gavallérosan fizet. — Mennyi pénzt költött az elmúlt hónapokban italra? — Pontosan nem tudom, de körülbelül húszezer forintot. Tetszik tudni, az úgy van, ha látnak az embernél pénzt, akkor sok a barát, nő is akad mindig... Élettársa vallomása is ezt igazolja: „ ... Hetekre eltűnt hazulról, egy nővel utazgatott, nagyon sokat költött rá, mint megtudtam...” Tellett a pénzből. Matterny ügyének vizsgálata során egy másik meghökkentő szélhámosságra is fény derült. Egyik hitelező mondja: „...Én nagyon megjártam, mert nemcsak Mattemynek adtam kölcsön, hanem egy Szegedi Gyula nevű budapesti lakos is járt nálam. Hasonló mesével rávett arra, hogy 127 ezer forintot adjak neki kölcsön. Adtam. ő ellene is folyik Budapesten eljárás.. Matterny nemcsak a „hizott disznót adok kamatkéní”-öt- lettel kopogott be a lakásokba. Mint üveges kisiparos amerre járt a megyében, figyelte az épülő új családi házakat. Ajánlkozott: hajlandó a háznál szükséges üvegezéseket elvégezni, „örültünk, hogy jött egy üveges, meg is bíztuk a munkával. Anyagbeszerzésre előleget kért. Egyszer 448 forintot, később pedig 500 forintot adtunk neki előlegként. Azóta sem láttuk...” Nem bizony, mint azok sem, akik a kamatként megígért hizott disznót várták. — „A múlt télen találkoztam Matterny Istvánnal. Kérdeztem: hol van a hizott disznó? Azt mondta, hogy másnapra szállítja, készüljünk fel a vágásra. Felkészültünk. Reggel ott volt a böllér, megvettük a fűszereket, meg mindent előkészítettünk. Vártunk, vártunk, de hiába ... Amikor láttuk, hogy Matterny disznajából nem lesz semmi, ha már felkészültünk, mit tehettem, kimentem a piacra, vettem egy disznót, azt vágtuk le — mondja egy károsult. — Később ismét találkoztam vele, kérdőre vontam, azt felelte: csak nem vették komolyan az ígéretemet, aznap én voltam...” részeg Sovány vigasz Egyelőre 120 ezer forintnál tart a vizsgálat. Azért „egyelőre”, mert miközben Matterny jegyzőkönyvbe mondja vallomását, kopognak az ajtón. Egy férfi lép be: — Én is feljelentést akarok tenni — mondja. — Hallottam, hogy befürödtünk ezzel a kölcsönadással...” A kamat, a hizott disznó — csábító ajánlat volt. De most már látják a hitelezők, hogy milyen könnyen lépre csalták őket. Leszűrték a tapasztalatokat. Tanultak a saját kárukon, de a hizott disznó helyett ez sovány vigasz... Garay Ferenc A mesterségesen keltetett, majd a természetbe kitelepített fogoly furcsa közönnyel tűri sorsát: már-már úgy tűnik, továbbra is rab akar maradni. Megfigyelték, hogy a madár a helyszínen nem mutat különösebb hajlandóságot a menekülésre, és a kihelyezett állomány 70 százaléka 1—2 kilométeres körzeten belül telepedik le. A szakemberek szerint valószínű, hogy emiatt a kis mozgási kör miatt, a helyhezkötöttség, a fogság ellen különösebben nem ágáló tulajdonsága, miatt kapta nevét a fogoly. Más szempofitból is puritán és „rendes” ez a madárfajta. A kibocsátás után nyomban párpkra szakad és monogám életet él, szemben a fácánnal, amely már szívesen látogat el távoli vidékekre, és egy-egy kakashoz több tyúk is tartozik. A fogoly helybenmaradása nemcsak mint érdekes biológiai jelenség foglalkoztatja a szakembereket, hanem erre a szokására a telepítésnél számítanak is. Gödöllőn 500 párral működik a tenyésztelep, és a Nyírségben is van egy 200-as telep. Ezek a gazdaságok részben tojásként értékesítik a később baromfi- kotlóssal keltetett szaporítóanyagot. részben pedig a csibéket adják el a vadásztársaságoknak. A madarak helyét a vadászati és a mező- gazdasági szempontok egybevetése után jelölik ki. A fogoly ugyanis nemcsak kívánatos vadászzsákmány, hanem a körzetében ugyancsak megtizedeli a növényi kártevőket és a gyomokat, amivel megkönnyíti a növényvédők dolgát. A hazai fogolyfajta a jövőben társakat kap. Franciaországból hozzák be és a hegyvidéki részeken honosítják meg a szirti foglyot, a vörös fogoly pedig az Alföld madara lesz. A hazai fogolyállomány száma máris meghaladja a félmilliót Jubilál a siklósi kórház alagsorban a mosoda és a vasaló kapott helyet. 1944-ben SS zászlóalj váltotta fel a magyar helyőrséget és mindjárt le is foglalta a belosztályt. November 29-ről 30-ra virradó éjszaka szabadult fel Siklós. Ezután egy szovjet tábori kórház települt be 120 sebesülttel a kórházba, nagy orvosi apparátussal. A tábori kórház tíz nap múlva tovább haladt, és a siklósiak visszaköltözhettek. 1948-ban az ágylétszámot 100-ra emelték fel úgy, hogy az osztályokon lévő nővérlakások kórtermek lettek és az ágyakat a kórtermekben sűrítették, ami túlzsúfoltságot oka. zott. Ez jelenleg is fennáll. 1949-ben megkapták a kolostor nagy részét. Itt orvosi, gondnoki. szigorlói lakások, raktárak és kultúrterem létesült Az így felszabadult hátsó toldaléképületben végre megkezdhették egy rendes laboratórium kialakítását 1958-ban a kórházzal szemben lévő beszálló vendéglőt kapták meg és a felújítási keretből megépült a szép 30 ágyas gyermekosztály. 1960- ban a belgyógyászati osztály bővítését. a toldaléképület emeletráépítését határozták él Az építkezés még ez évben megkezdődött és 1961-ben bővült a belosztály. — Nagy gondot okozott még a szakrendelés lebonyolítása, mely a kórház egyes osztályain zajlott le. Végül úgy sikerült megoldani a kérdést, hogy a kórház mellett lévő épületet lebontva minisztériumi és járási támogatásból ,Köfa”-alapból megépítettük a tárház mellett az ambulamciát úgy, hogy később emeletráépítéssel a kórház fejleszthető legyen. Az elmúlt években nőtt az Drvosok száma: az 1960-as 8 főről 1968-ban 17-re. Az ápoló- nővérek és asszisztensek széna 1960-ban 29 volt, 1969-bén 30. A rendelőintézeti óraszám íz 1960-as 29-ről 1968-ban 99- "e emelkedett. 1969. január 1- ivel tízzel növekedett a kór- lázi ágylétszám, ami további étszámnövekedést eredményeiéit. Megkezdték a főzőkony- ia korszerűsítését, főzőüstök, villany-, gáztűzhelyek és új íűtőszekrény beállításával, fűszereket, orvosi gépeket captak: hordozható EKG-t és löntgent. két altatógépet, egy ángfotómétert. — A jelentékenyen megnőtt betegforgalom és a korszerű betegellátás igényei fontos fel- idattá teszik a kórház bérlését, elsősorban a sebészet és zülészet ágy számf eile sztését ■s korszerűsítését. Az eddigi árgyálások alapján minden eményünk megvan arra, logy ez a fejlesztés a közel- övöben valóra válik és így tárházunk és a vele szoros •gységben működő rendelőin- ézetünk meg tud felelni szép eladatainak. N. L Hetvenöt évvel ezelőtt, 1894- ben nyílt meg a siklósi kórház. A földszintes épületet a régi huszárlaktanyából Kregczy Ottó járási főorvos és Koharics József főjegyző kezdeményezésére alakították át. Húsz ággyal indult a gyógyítás, 10 ágyat szegény betegek számára kellett fenntartani. — Magánkórházként működött — mondja a siklósi kórház történetének kiváló ismerője, dr. Gruber Béla nyugalmazott kórházigazgató —, rendkívül mostoha viszonyok között és primitív felszereléssel. 1909-ben kapott gőzfertőtlenítőt és a villany bevezetésével egyidejűleg villanysterilizátort. 1914-ben a Vöröskereszt útján beszerzett tíz pótággyal és a szomszédos épületben megvásárolt két helyiséggel gyarapodott. 1926-ban szerezte a kórház az első Röntgen-készüléket. Abban az időben tíz kórteremből állt, melyek főleg tbc-s és heveny Komolytalan rovat P'1 egy szigeten boldog kö- zösségben egy nép. Jön a háború és eléri ezt a paradicsomot is. Lépésről lépésre pusztul él mindenki, míg végül senki sem marad életben. A nők bemennek a vízbe és utolsó szálig belevesznek. A férfiak már azelőtt elpusztultak. Egy házaspár hordja a vizet. Viszi a sziklán épült pa- rányi kertbe és életük végéig semmi más nem történik velük, mint hordják a vizet. Két fiatal szereti egymást, de nem lesz belőlük semmi. Az egyik elpusztul és a másik egy életre boldogtalan lesz. Milyen művészi — mondják és mondom én is. Milyen felemelő! Egy életre megmarad bennem — mondják és mondom én is. De lassan mindinkább terjed bennem egy kevéssé művészi vágy: maradjatok életbe*! Felebarátaim — mondom most már egyedül — ne történjék Veletek semmi ilyesmi. Inkább engedek valamit a tanulságból. Érje utol, ha már mindenhogyan utol kell érnie a szigetet a háború. Pusztuljatok is el, de ne mind. Legyen közietek olyan, aki ezer veszélyen keresztül hazajön, aki disznó volt azt fejbecsapja és végül fogja azt a lányt, akit már régen kinézett magának és ásó, kapa, nagyharang. Csapjon olyan lagzit, hogy még a sánta koldus is — ha egyáltalában még van ilyen — táncra perdüljön örömében. Akik a vizet hordják, ne hordják egy életen át. Inkább csapják oda a vödröt és nem bánom, történjen velük valami: növesszenek háromszor akkora kukoricát, mint mások, vagy csináljanak olyan kis kerekeket, amik felhúzzák a vizet a hegyre, vagy mint Nassz- redin hodzsa, tegyék bele egy zsákba az ellenségüket, kössenek rá egy követ és dobják bele oda, ahol legmélyebb a víz. Essen nekik a hétfejű sárkány, váljanak el egymástól úgy, hogy azt higgyék, hogy sohasem találkoznak az életben. Sírjanak egy dézsára valót, de a végén találkozzanak össze, verjék szét a berendezést és megint csak penderül- jön táncra mindenki, akit illet. Mert megvallom, nagyon szeretnék már örülni. Jó, jó, tudom nem valami művészi, de egye fene! Adjuk meg nekik ezt a kis haladékot. Amikor összekerülnek, akkor még úgy sincs mindennek vége. — Még jöhet a szomorú házasélet, húsz év múlva a feleség meghalhat autóbalesetben, nyomorék gyerekük születhet, hisz annyi mindlen normális baj érheti őket. Aztán meg ne kerteljünk. Ügyis mindössze néhány évtized haladékot adtunk nekik. Legfeljebb negyven-ötven ével. Akkor utoléri őket a világ egyik legnagyobb tragédiája: ágyban párnák közt fognak meghalni, de aki megmarad, úgyis sírni fog és úgy sem lehet megvigasztalni, mert még az a vigasztalásuk sem lehet, hogy valami óriási dolgot cselekedtek és úgy haltak meg. Ha csak nem az a legóriásibb dolog, amit elkövethettek, hogy életben maradtak és olyasmit cselekedtek, amiért érdemes volt életben maradniok. Szőllősy Kálmán fertőző betegek elhelyezésén szolgáltak. A sebészeti és c belbetegek közös kórterembei feküdtek. 1936-ban a megye elhatározta, hogy a vályogépület he lyére kétemeletes kórháza' épít. Az új kórház 1938. január 1-én nyílt meg 60 ággyá! dr. Kádas Lajos igazgatási mellett Egyelőre csak a szülészeti osztály működött dr Gáti László szakorvos vezetésével. A bel- és fertőző osztályt, valamint a tbc-s betegeket dr. Bakó Géza községi orvos látta el. — 1938. április 1-ével nyertünk kinevezést dr. Gáspái Miklóssal, aki a szülészeti osztály vezetője lett. Dr. Baké Géza továbbra is tiszteletdíjas orvosként a bel- és fertőző osztályt látta el. A kórházigazgató és a sebészeti osztály vezetője én lettem. Miután segédorvos nem volt, minden vizsgálatot magunk végeztünk. A kórtermekben csak ágyak voltak egyszeri fehérnemű váltással, éjjeliszekrény, szék, szekrény, asztal nem volt. — Az első hasműtét 1938 május 1-én este 9 órakor volt, egy 15 éves nagyharsányi fiút operáltunk. A 60 ágy hamarosan kevésnek bizonyult, úgyhogy még 1938-ban 70-re emelkedett az ágylétszám. Csak egy kis kézi laboratóriumunk volt, ugyanebben a helyiségben volt a sötétkamra is. Az autokláv az első fehérnemű sterilizáláskor felrobbant. Hetekig tartott, amíg a most is használatban lévőt beszerezhettük, de addig is kellett steril fehérnemű és kötszer. De hogyan? Ügy, hogy két naponként a mentőkocsival küldtük a dobozokat Pécsre a klinikára, ahol sterilizálták. 1942-ben igen sok utánjárással sikerült elérni, hogy az udvari épület gépházi részét a várfalig meghosszabbították. Itt gyógyszer-, fehérnemű-, élelmiszerraktár, ügyeletes orvosi szoba, műtősnői és szakácsnői lakás létesült. Az Csak az a vég! Pódium
