Dunántúli Napló, 1969. szeptember (26. évfolyam, 202-226. szám)

1969-09-27 / 224. szám

1M9. Röptém bér 27.­DnnflLX\imt ndpio* A gyerek mindrg tudjon távozásunkról EQYEDÜL OTTHON Az első lépés az önállóság felé Clmehetnek-e a szülők L moziba, társaságba, ha nincs nagymama és a gyerek őrzésére vállalkozó ismerős? Helyes-e az a vélemény, hogy megszokja a gyerek az esti egyedüllétet és nincs semmi baj? Azok a jobb szülők, akik 6—8 évig ki se mozdulnak a gyerek mellől? Sok vita van ezeken a kér­déseken a házastársak között Megkérdeztünk néhány fiatal- asszonyt: ot*hon hagyja-e es­te kisgyermekét, felügyelet nélkül? B. Józsefné (kislánya, Jutka 8 és fél éves. Józsika 6 hó­napos.) — Hosszabb ideig nem hagy­hatjuk őket egyedül este. Jut­ka, ha felébred, és nem talál, biztosan sír. De nem lehetünk teljesen a gyerekek rabjai, én különösen igénylem, hogy né­ha kimozduljunk, mert csak­nem négy éve itthon vagyok a gyerekek miatt. Ezért néha egy-, órára elmegyünk vendég­ségbe, de Jutka nem tudja. Félne. Ha nagyobb lesz, meg­mondjuk majd. Ezt is csak azért merem, mert soha nem ijesztegettük, hogy „elvisz a kutya”, vagy a „Mikulás” és nem fél a sötéttől sem. K. Béláné: — Julika öt és fél éves. ■Már egy éve otthon hagyjuk, ha moziba, színházba me­gyünk. Megszokta. Különben is. a másik szobát, ahol ő van, este nyolckor becsukjuk. Nem nyugtalan, ha elmegyünk. — Bezárjuk rá a lakás ajtaját, de már tud telefonálni, — Fersze a konyhaajtót is be­zárjuk. Gázhoz, gyufához nem nyúlt ugyan soha, de nem árt az óvatosság. Természetesen, ha beteg, nyűgös, nyugtalan, soha nem hagyjuk ott, nem megyünk el. N. Istvánná: — Attól tartok, mi minden­ben kényeztetjük kisfiúnkat. Későn jött gyerek, minden kö­rülötte forog. Most 6 éves, de most is alig tudunk elmoz­dulni mellőle. Megmondtuk neki egyik este, hogy sétálni megyünk. Beleegyezett, a kis- lárnyát égve hagytuk a szo­bájában, mire hazamentünk egy óra múlva, a lakásban az összes lámpa égett és Pétiké sirdogált. Azt mondta: „Édes­anyám itt járt egy rókaV’ Az­óta nem megyünk el, de azt sem értjük, mitől van ez a fé­lelem. L. Ákosné: — Soha nem hagyom őket egyedül mert egyszer nagyon megijedtünk, kiesett a kis­ágyból a kis Mari. Igaz, nem lett baja. Akkor másfél éves volt, ma már Ákoska is annyi idős, de vele is mi minden történhetne, még elképzelni is rossz. Nem tudnék azzal a tu­dattal élni, hogy gondatlan voltam, s az okozott valami bajt a gyermekeimnek. Majd ha 7—8 éves lesz Mari és vigyáznak egymásra, az más. Akkor mehetünk szórakozni. Ezek a vélemények persze semmiféle látványos felmérés­nek nem számíthatók. Az, hogy egyedül maradhat-e a gyerek, nem kényelem kérdé­se, vagy meggondolatlanság. De kétségkívül az első lépés az önállóság felé; nem árt, ha érzi a gyerek, hogy a világ nem 6 körülötte forog. Ehhez persze az kell, hogy a gyerek biztonságosan érezze magát, minden előző tapasztalata az legyen, hogy a szülei nem okoznak neki semmi bajt (a gyerek szemében a verés ok­vetlen az!), mindig számíthat rájuk. Az ilyen gyerek tudja, hogy ha ez rossz lenne, nem hagynák otthon egyedül, te­hát számára ez egyáltalán nem borzasztó, ijesztő. Mikor maradhat először egyedül a gerek? A. Hottin- ger báseli gyermekgyógyász professzor írja: „Ez teljesen a gyerek intelligenciájától függ, de a legtöbb kicsi 3 és fél, 5 éves kora között megszokja, hogy egész rövid időre egye­dül marad. De ne maradjon otthon a gyermek úgy, hogy nem tud távozásunkról, s ha tiltakozik az egyedüllét ellen, 5 éves koráig azért ne lép­jünk fel határozottan. Egy 5) éves gyereknek viszont már. meg kell tudni magyarázni, hogy mindig nem lehetnek ve­le a szülők, és ne is hagy­juk, hogy terrorizáljon ben­nünket, „ne engedjen eP. Ha ez megtörténhet, később a gyerek látja kárát.” Íme, néhány gondolat, va­lóban sokféle a vélemény er­ről a napjainkban időszerű témáról. Időszerű, hiszen a szülők legtöbbje egyszer fia­tal és úgy véljük, nem kell felesleges „áldozatot” hozniuk, ha áldozatnak érzik azt a rabságot, ami a gyermekne­veléssel bizonyos fokig termé­szetszerűleg együtt jár. A tét persze nem kicsi, hiszen a gyerekkel annyi minden tör­ténhetik még akkor is, ha vele vagyunk. Hát még ha egyedül van! így lakunk majd holnapután? VISION A 69 Joe Cesare Colombo, 39 esz­tendős milánói férfi elképze­lése szerint a jövő évtizedek emberisége nagy kiterjedésű cella alakú helyiségekben, szí­nes falak között fogja leélni életét. Az avangardista for­matervező a Bayer—Leverku- seni gyár támogatásával ké­szítette el az ún. anti-búto- rait a lakó-, háló- és konyha­cellák számára. A nyilvános­ság a Kölni Interzum-on (Nemzetközi Alkatrész- és Nyersanyag Kiállítás) tekint­hette meg a jövő nemzedéké­nek otthonát. Az olajfestmé­nyek itt éppen úgy hiányoz­nak, mint a virágvázák. A padlózat és a dekorációs anya­gok színe, a csapóajtók, kap­csolóberendezések és gömb­alak^ falak a kényelmes, ke­délyes és főleg az individuális lakáskultúra szolgálatában ál­lanak. Az ülő- és fekvő garni­túra (felvételünk) huzatja föl­dieper piros. Közepén egy há­zibár foglal helyet és felette a forgatható televíziós-korong kapcsolói. A falak és a padló színe kék. A gömbalakú fal mögött található meg a fürdő­szoba. A „Visiona 69”-en min­den műanyagból készült Mit1 igyunk rá? Természetesen borokról beszélünk. Már elöljáró­ban leszögezzük: nehéz ételek nehéz borokat kí­vánnak. Leveshez nálunk nem szokás bort inni, azon­ban a nehéz újházi- vagy marhahúsleves megkí­vánja, hogy „40 csepp­nyit” leengedjünk utána a torkunkon. A pörköl­tekhez sokféle bor ajánl­ható. A marhapörkölt­höz a testesebb, csersav- dús bor dukál, burgun­di vagy soproni kék­frankos. A sertéspörkölt­höz a „szép, határozott karakterű” csongrádi vagy villányi kadarka illik, a fehér borok kö­zül pedig a móri ezerjó. Birkapörkölt után jöjjön a homoki siller vagy ezerjó. Sült jércéhez igyunk pezsgővel kevert vörös­bort. A tejfeles paprikás­csirkéhez a nagyobb al­koholtartalmú vörösbo­rok, a burgundi, a villá­nyi, a kékfrankos, a fe­hér borok közül az egri leányka vagy a balaton­füredi rizling javallható leginkább. A kappansült egri bikavért kíván, a sültkacsa pedig olasz- rizlinget, badacsonyi kék­nyelűt^ vagy tokaji fur­mintot. Vadpecsenyéhez vörös­bort igyunk. Bécsiszelet­hez rizlingszilváni vagy balatonfüredi rizling passzol.. Felvágotthoz, szendvicshez kissé szén­savas. szőlőillatú bort, gyöngyösvisontait, do- moszlói rizlinget adjunk vagy kérjünk. Végül nézzük, miben úszik a hal? Természete­sen csakis borban. Sült — vagy rántott hal — után kömyű faj borok. Például rizlingszilváni, pécsi ciríándli vagy tra­mini. A fűszeres, erős halászlé gazdag zamatú borokat követel. Ilyennek mondatik a szekszárdi kadarka, a tokaji fur­mint vagy a somlói. S mire igyunk tokaji aszút? A kérdés helyte­len. Egy pohárka aperi­tifként elfogyasztott aszú után lássunk ebédhez! NÁDOR VERA AJÁNLATA Tulajdonképpen sok újsze­rűséget nem tartalmaz az őszi divat, de mégis számos olyan praktikus ötletet hoz, amely- lyel eddig itthon még nem, vagy csak nagyon ritkán ta­lálkoztunk. Vonatkozik ez el­sősorban a kabátra. A külföldi divattudósításokban is észre­vehetjük, hogy nappalra egy­re inkább a sportos öltözkö­dés felé irányul a divat, őszi és téli kabátok különböző szintétikus, impregnált ballon, vagy hasonló anyagokból mű­szőrme béléssel, vagy műszőr­mével díszítve készülnek, sok mutatós tűzéssel, fémalkatré­szekkel (pl. gombok, csatok, szögek stb.) A másik újdonság a kockás tweed, vagy sportos anyagból készült nadrágkosztümök ősz­re és télre egyaránt.'Ezek ka­bátja olyan hosszú, hogy mini-kabátként ruhával is vi­selhető, tehát öltözködésünket változatosabbá, színesebbé te­szi. A nadrágot őszre és külö­nösen télre nagyon praktikus­nak tartjuk, s ma már nálunk is tért hódított magának utcai viseletre is. A fent említett újdonságok a Divattervező Vállalat kollek­ciójában is — melyeknek jó­részét már a ruhagyárak gyártják is — igen nagy sze­repet kaptak. Számos variá­cióban, mintás és egyszínű szövetekből, a textilgyárak szintétikus újdonságaiból és műszálszövetekből készülnek. Nagyon ajánlják a tervezők — és ismét, mint újdonságról kell beszámolnunk — a rob- mantójellegű ruhákat, ame­lyek ősszel az enyhébb napo­kon kabát nélkül is nagyon jól viselhetők. őszre és télre egyaránt di­vatos a kosztüm továbbra is, az utóbbi természetesen szőr­mével, műszőrmével díszítve és vatelinnel bélelve. A kosz­tümkabátok hossza változó: a derékig érőtől a szoknya alját éppen csak látni engedőig, sok­féle a variáció. A hideg őszre nagyon jó megoldás a kétso­ros gombolás, vagy az aszim­metrikus gombolás, mindkettő sokszor szerepel a kollekció­ban. A ruhák között sok a jer­sey, vagy kötött anyagból ké­szült, de főszerephez jut idén a szoknya-blúz is. Újdonság az úgynevezett tunika-szerű blúz, amely olyan hosszú, hogy a szoknyából legfeljebb 15—20 centit hagy szabadon. — Ezek könnyű szövetből, vagy jer- .seyből készülnek. Az őszi nap­pali ruhák között a fő, a spor­tos stílusú. Éppen ezért a rö- vidnadrágos ruhák mellett sok az ingruha finom kis ötletek­kel, új szabásvonalakkal, de­rékra helyezett bőr-, vagy sa­játanyagú övvel, fagombokkal és csatokkal. A szoknya hosz- sza főleg rövid, minitől a térd­középig érő, de télre maxi hosszúságú kabátokat és kosz­tümöket is készítenek már. Divatszínek: elsősorban a barna árnyalatok, a fekete, az őszi erdő színei, ebbe beletar­tozik a sárga, a zöld, vala­mint a lila és a grafitszürke. RAJZOK 0 Grafitszürke Shetland anyagból készült robmantó. Elől zipzár- ral csukódik, a fémgombok csak díszítik az elejét és az ujját is. A ruha gallérja és ké­zelője levehető fehér szövet, fe­kete paszpóllal. Formailag na­gyon fiatalos, de jó viselet erő­sebb termetüeknek is. 0 Barna-lila színösszeállításű ké­ziszövött, tweed anyagból ké­szült kosztüm, kétsoros gom­bolással, álló nyakkal, amely­nek díszítése és az ujja vége is barna bőr. A szoknya nagy rakásokkal bővül. (3) Harmadik modellünk szintéti­kus és pamutkeverésü ballon- jellegű anyagból készült. A túzésdíszítések és az övmegol­dás hangsúlyozza a sportos Jel­leget. Az álló nyak belső ré­szét, valamint a kis kalapot ellentétes és élénk színű mű­szőrme díszitL © Grafitszürke-piros-kék színösz- szeállítású kockás szövetből ké­szült nadrágos kosztüm, négy zsebbel (nagy divat a sok zseb). A kabát hossza olyan, hogy mini-kabátként rúhával is hord­ható. A Divattervező Vállalat bemutatóján a maneken ezt a nadrágos kosztümöt rózsás, kasmír kendővel mutatta be. A z ősz még sok lehetőséget ad a befőzésre, ízek, dzse­mek készítésére. Ne hagyjuk ve­szendőbe menni a bőségesen termett szilvát sem, mert sok­féleképpen feldolgozható. * SZILVADZSEM. Jó érett,. kimago- zott besztercei szilva minden kilójához vegyünk 20 deka cuk­rot. Szegfűszeggel, fahéjjal íze­sítve gyors tűzön forrásig főz­zük, de csak addig, hogy a gyü­mölcs héja ne váljék el a húsá­tól. Forrón literes üvegekbe merjük, a tetejére egy kanál rumot teszünk. Azonnal lekötöz­zük és kihűlésig száraz gőzben tartjuk. SZILVAÍZ BIRSALMÁVAL. 5 kiló kimagozott, érett magvaváló szilvához 1—1,5 kg héjától meg­tisztított birsalmát veszünk. A gyümölcsöket húsdarálón átda­ráljuk. Jó sűrűre főzzük és ki­lónként 25—30 deka cukrot adunk hozzá. Még azzal is főzzük, majd üvegekbe merjük a különlegesen jóízű, illatos lekvárt és száraz gőzbe rakjuk. * BARACKlZ SZILVÁVAL. Egy ki­ló Jó érett, megtisztított magva- ▼éló őszibarackból egy kiló le­BEFŐZÉSI RECEPTEK héj ázott, magvaváló szilvát te­szünk és fél kiló cukorral, szeg­fűszeggel, fahéjjal és kevés cit­romhéjjal ízesítve sűrűbe főzzük. Forrón üvegekbe rakva, száraz gőzbe rakjuk. * CSIPKEBOGYÓID Dércsípte, érett csipkebogyót kevés vízben puhá­ra főzzük és nagyon sűrű szálú szitán áttörjük. Az áttört ször­pöt jó sűrűre befőzzük, majd minden kiló szörphöz 60—70 de­ka cukrot téve folytonos keve­réssel még 10—15 percig főzzük. Forrón Üvegekbe rakjuk. Na­gyon finom tápláló íz például vajas kenyérrel. BIRS ALMASAJT. Érett, magházá­tól megtisztított birsalmát héjas­tól, forró citromos vízben pu­hára főzünk. Majd szűrőkanállal I szitára szedjük és áttörjük. Min- i den kiló péphez 80 deka cukrot veszünk. Az áttört gyümölcsöt állandó keveréssel egészen sűrű­re főzzük. Majd hozzáöntjük a | decinyi vízzel megnedvesített j cukrot és mintegy 15—20 percig, addig főzzük, amíg hideg porcé- I Ián tálra cseppentve belőle a te­teje gyorsan bebőrösödik. Akkor tetszés szerinti, megvizezett kis formákba öntögetjük, szórha­tunk bele darabolt, hámozott mandulát vagy diót. Amikor Jól megalvadt pergamen-papírra borítva, meg-megforgatva telje­sen megszikkasztjuk. Celofánba csomagolva száraz helyre tesz- szük. A főzőlevéből cukorral be­sűrítve jóízű szörpöt készíthe­tünk.­* MUSTBAN FŐTT BIRSALMA- SAJT. öt liter édes mustot sü­rítsünk be annyira, hogy csak másfél, két liternyi legyen. ‘A főtt mustba annyi áttört, főtt birsalmát tegyünk, hogy jó sűríj masszát kapjunk. Citromhéjjal ízesítve folytonos kavarással főzzük még egy pár óráig. Ha nem találjuk elég édesnek, íz­lés szerint tegyünk bele cuk­rot. Ha egészen sűrű, alvadé- kony, öntsük kis formákba • vagy tiszta deszkára kenjük fel jó ujjnyi vastagon és megszik­kasztva vagdaljuk hosszúkás ru- dkkra* Süssünk, főzzünk otthon TŰZDELT NYOLQERINC VADASAN A vadászszezon alatt lehetőség van különböző vadak vásárlásá­ra. Mivel a Jövő hónapban nyül- ra is lehet vadászni és Így min­denki könnyen hozzájuthat, meg­kértük a Nádor étterem konyha- főnökét, Szabó Dezsőt, egy ün­nepi ebéd összeállítására. O Vad-erőleves © Tűzdelt nyúlgerlne és comb vadasan, zsemlegombóc Q Alma köntösben o Vad-erőleves: hozzávalók: 1 kiló nyúl- vagy szarvashús, 15 deka sárgarépa, 10 deka gyökér, 5 deka zeller, 2 deka paradi­csompüré, 1 fej hagyma, 10 de­ka kelkáposzta, 1 gerezd fok­hagyma, 2 tojás fehérje, só, pár szem egészbors. A vadhúst ledaráljuk és fa­zékba tesszük. Hozzáadjuk a ka­rikára vágott zöldséget, a para­dicsompürét, a két tojás fehér­jét, az összevágott zellert, hagy­mát, fokhagymát és kelkáposz­tát. Egy kevés vizet öntünk rá, majd belekeverjük az Ízlés sze­rinti sómennyiséget és pár szem borsot. Alapos keverés után fel­tesszük fózni, ha forrni kezd, hozzáőntünk másfél liter vizet és azonnal kis lángra tesszük (úgy főzzük, mint a húslevest), nehogy zavaros legyen. Körül­belül kétóral forralás után fi­nom szűrőn átszűrjük, hogy kristálytiszta legyen. Ha a leves tetején kis zsircseppek láthatók, azt papírszalvétával lehúzzuk, zsírtalanítjuk. Az Így kapott át­látszó levesbe metéltre vágott, pirított sampion gombát vagy főtt zöldséget teszünk tálalás­kor. • Tűzdelt nyúlgerinc és comb vadasan: hozzávalók: a vadnyúl gerince és combja, IS deka füs­töltszalonna, 2« deka sárgarépa, 2» deka petrezselyemgyökér, 10 deka zeller, 10 deka vöröshagy­ma, 1 gerezd fokhagyma, 2 cit­rom, 1 deciliter tejfel, pár szem egész bors, só, kevés liszt és cukor, babérlevél, pár szem capri, mustár. A nyúl gerincét és combját lehártyázzuk, keskenyre vágott füstöltszalonnával megtűzdeljük és forró zsírban átforgatjuk, majd egy lábasba helyezzük. A megmaradt zsírban a karikára vágott sárgarépát, petrezselyem­gyökeret, zellert, hagymát, fok­hagymát lepirítjuk szép sárgára, majd kevés vízzel felengedjük és a húsokra öntjük. Ebhez még pár szem egész borsot, 2—1 ba­bérlevelet és tetszés szerinti sót teszünk hozzá. Fedő alatt pu­hára pároljuk. Ha a hús meg­puhult, kiszedjük és ruhával le­takarjuk. A visszamaradt zöld­ségekhez kevés liszttel tejfeles habarást adunk, cukorral, cit­rommal, mustárral ízlés szerint Ízesítjük (mindenből egy keve­set tegyünk először, nehogy túl­adagoljuk), majd szitán átpaszi-j rozzuk. Az így kapott mártásba a húsokat visszatesszük, jól fel­forraljuk és tálalásig melegen tartjuk. Körítésnek zsemlegom­bócot adunk. Zsemlegombóc: három zsem­lét kis kockákra vágunk és sü­tőben megszárítjuk. Ha megszá­radt, 2« deka lisztet, 4 egész to­jást, kevés apróra vágott zöld­petrezselymet, sót és annyi vi­zet adunk hozzá, hogy galuska- tészta-keménységű legyen. Ka­nállal kiszaggatva sós vízben ki­főzzük. Ha megfőtt, forró zsír­ban vagy vajban megforgatjuk. O Alma köntösben: hozzáva­lók: 55 deka liszt, 50 deka vaj vagy margarin, 3 tojás, só, ke­vés ecet, 1 kiló alma, 30 deka barackíz. Az 55 deka lisztből, 50 deka vajból (vagy margarinból) 2 egész tojásból, csepp sóból, kis ecetből kevés vizes tejjel rétes­tészta lágyságú masszát készí­tünk. Az így gyúrt vajas tésztát 30 percig hideg helyen pihentet­jük, utána kisodorjuk, majd összehajtjuk mind a négy olda­láról úgy, hogy egymást takar­ja. (Ezáltal leveles lesz.) Végül késhegyni vastagságúra sodor­juk és olyan nagyságú kockák­ra vágjuk, hogy egy-egy fél al­mát be lehessen vele takarni.' Amíg a tésztát pihentetjük, az almákat meghámozzuk, félbe­vágjuk és a magházát kivesz- szűk. A kockára vágott tészta közepére helyezzük a fél almát, a magház helyét megtöltjük ba­rackízzel és a tészta sarkait rá­hajtogatjuk úgy, hogy vánkos formát kapjunk. A tészta tete­jét tojással megkenjük, közép­meleg sütőben sütjük. Tálalás előtt fahéjas porcukorral meg­hintjük. FELVESZÜNK azonnali belépéssel lakatos szakmunkásokat többprofilú vállalathoz Munkásszállás, étkezés biztosított Bérezés megállapodás szerint Jelentkezés: Komlói Helyiipari Vállalat Kossuth L. u. 21.

Next

/
Thumbnails
Contents