Dunántúli Napló, 1969. szeptember (26. évfolyam, 202-226. szám)

1969-09-27 / 224. szám

1969. sieptembsf 27 Dunomtm napio Tudományos ülésszak Siklóson Míf szabad ábrázolnia az ifjúsági irodalomnak? Üzletkötés Zágrábban A zágrábi vásáron jártak az elmúlt napokban a HUN- GAROCOOP képviselőjével a Dél-dunántúli Rövid- és Kö­töttáru Nagykereskedelmi Vállalat vezetői. Részint piackutatás volt a céljuk, másrészt üzletkötés. A keres­kedők a kishatármenti forga­lom keretében 1970-re egy­millió méter cipzár szállítá­sára kötöttek szerződést. Ez 220 ezer dolláros üzlet. Tár­gyaltak nylon- és velouringek vételéről is, egyelőre azonban nem tudtak megegyezni az árban, a témára később visz- szatérnek. A zágrábi vásáron egyébként sok szép rövidárut láttak, a hazai árakhoz viszo­nyítva azonban magas ára­kon kínálják. Egy korábbi, 80 ezer dolláros kötés egyéb­ként most fog realizálódni, a kishatármenti forgalom kere­tében többek között 50 ezer nylon- és 20 ezer velouringet hoznak be Jugoszláviából. Az ellenérték: a Szigetvári Kon­zervgyár zöldborsója. Hetvenöt éves a siklósi kórház Nagygyűlés, kitüntetések Tegnap volt a főpróba Holnap less a fodrássverseny Negyedik alkalommal ren­dezi meg a Pécsi Fodrászipa­ri Vállalat az Országos Pécsi Kupa fodrászversenyt. 150 nevezés érkezett, a budapes­ti, szegedi, dunaújvárosi, szolnoki, pécsi és baranyai állami fodrászatok csapataitól. A verseny során háromféle női. kétféle férfifrizura ké­szül majd el ördöngős gyor­sasággal a nézők előtt. Teg­nap még főpróbát tartott a 38 pécsi versenyző és mo­dellje, ma pihennek, erőt gyűjtenek a holnapi verseny­hez. Vasárnap délelőtt tíz órakor sok hajdani és jelen­legi bajnok áll rajthoz, a verseny izgalmasnak ígérke­zik. Az eddigieknél reprezen­tatívabb rendezvényt az Olimpia étterem összes helyi­ségében tartják, vasárnap dél­előtt 10 órától éjjel kettőig. Az alapításának 75. évfor­dulóját ünneplő siklósi kórház tiszteletére rendezett kétnapos program nagygyűléssel kezdő­dött tegnap délelőtt a Siklósi Járási Pártbizottság székházá­ban. Dr. Vida Sándor, a Járási Tanács vb-elnöke nyitotta meg a jubiláris ünnepséget, majd Palkó Sándor, a Megyei Ta­nács vb-elnöke a Népköztársa­ság Elnöki Tánácsa megbízá­sából kimagasló és eredmé­nyes munkája elismeréséül dr. Horváth Mihálynak, a Sik­lósi Járási Kórház igazgató főorvosának a Munka Érdem­rend ezüst, dr. Horváth Lajos belosztályvezető főorvosnak és dr. Zábó Zoltán szülészeti osz­tályvezető főorvosnak a Mun­ka Érdemrend bronz fokozatát nyújtotta át. Az egészségügyi miniszter dicséretében része- j sült dr. Gruber Béla nyugal- j mázott kórházigazgató főor- ! vos. Az Egészségügy Kiváló í Dolgozója kitüntetést kapta: \ dr. Horváth Károly szakíőor- j vos. Holló Antalné vezető szü­lésznő, Szomor Jánosné veze­tő ápolónő, Stefán Ferenc gazdasági vezető. Petrovics Ilona vezető asszisztens, Propszt Béla főkönyvelő és Orzsi Imréné kórházi dolgozó. , A kitüntetések átadása után dr. Szabó József, az MSZMP siklósi járási bizottságának el­ső titkára méltatta a jubiláló intézményt. Az ünnepi nagy­gyűlésen felszólalt dr. Aczél György minisztériumi főosz­tályvezető. Dr. Sárkány Jenő egyetemi tanár, az Egészség- ügyi Szakszervezet Elnöksége nevében üdvözölte a nagygyű­lést. A Pécsi Orvostudományi Egyetem köszöntőjét dr. Boros Béla rektor tolmácsolta. A megyei egészségügyi intézmé­nyek és egészségügyi dolgozók nevében dr. Bank József, a megyei kórház igazgatója mondott beszédet. A pécsi egészségügyi intézmények kép­viseletében dr. Hal Tamás, a Rendelő Intézet vezetője szó­lalt fel, majd dr. Gruber Béla nyugalmazott igazgató-főorvos ismertette a jubiláló kórház történetét. I A tudományos ülésszak dr. Lajos László egyetemi tanár elnökletével kezdte tanácsko­zását. A gazdag programban a családtervezés, a terhesgon­dozás. az anya- és csecsemő­védelem, a csecsemő-elhalálo­zás elleni küzdelem és álta­lában az emberek egészségé­ről való gondoskodás falusi viszonyok között című dolgo­zataikat ismertetik jeles orvo­sok. Nagy István mm Kitiiníetésfk több évtizedes MHSZ-műn káért A fegyveres erők napja alkalmából tegnap dél­után ünnepséget rendeztek a Magyar Honvédelmi Szö­vetség Baranya megyei tit­kárságának Alkotmány ut­cai székházában. Vértes Jó­zsef, az MHSZ megyei tit­kára méltatta az ünnep je­lentőségét, majd kitünteté­seket adott át azoknak az aktivistáknak, akik több­éves áldozatkész munkával segítették a szövetség ered­ményes munkáját. 20 éves MHSZ-munkájáért Honvé­delmi Érdemérem kitünte­tést kapott Séra Károly nyugdíjas komlói bányász. 15 éves munkáért ketten, 10 éves munkáért pedig öten kapták meg ezt a ki­tüntetést. Áz MHSZ Kivá­ló munkáért érem arany­fokozatát négy, az ezüst­fokozatot két aktivistának nyújtották át. Ma a Pécsi Porcelángyár MHSZ-szervezete lövész­versenyt és szellemi vetél­kedőt rendez, amelyre más pécsi üzemek MHSZ-bri- gádjain kívül az ország különböző területeiről ér­keznek résztvevők. Este a Zsolnay Művelődési Ház­ban a Steinmetz Miklós lö­vészklub névadó és zászló­avató ünnepségét rendezik meg. Iratvédelem a közgégi tan ácsok on Megerősítette pozícióit a Pécsi Bútorgyár Felnőttekről gyerekeknek Vita a Bartók Klubban Az ifjúsági írók immár ha­gyományossá váló konferen­ciáját pénteken a Bartók Klubban Petőházi Szilveszter, a KISZ Baranya megyei Bi­zottságának titkára nyitotta meg. A vitára eljött Kárpáti Sándor a KISZ KB titkára is. Az elnöki asztalnál Koczog Ákos irodalomtörténészen kí­vül helyet foglalt Tatay Sán­dor író, valamint Szederkényi Ervin, a Jelenkor főszerkesz­tője. Bevezetőül Koczog Ákos röviden ismertette a Jelenkor szeptemberi számában megje­lent „A felnőttábrázolás az if­júsági irodalomban” c. vita­indítójának fontosabb gondo­latait. Ezt követően a hozzászólók lényegében két kérdéssel fog­lalkoztak részletesebben: az egyik a nemzedéki ellentétek problémája, a másik a felnőtt­ábrázolás lehetőségei és mód­szerei az ifjúsági és gyermek- irodalomban. A felszólalók kö­zül Lengyel Balázs hívta fel a figyelmet arra, hogy a nem­zedéki kérdések tárgyalása he­lyett, amelyeket az íróknak az írói munka előtt kell tisztáz­niuk magukban, szerencsé­sebb, ha a vita inkább az áb­rázolás, az ifjúsági irodalom sajátos kérdéseivel foglalko­zik. Lektori tapasztalataira hivatkozva elmondotta, hogy napjaink ifjúsági irodalmában korszerűnek cseppet sem mondható sablonok kísértenek ahelyett, hogy az írók nagyobb intellektuális kultúrával és az olvasók részéről is nagyobb kultúráltságot feltételezve ír­nának. Vargha Balázs csatlakozva ehhez, felsorolta, milyen fel­nőttábrázolási modellek mu­tathatók ki a világirodalom fejlődése során. Majd Földes Péter hozzászólásával vitat­kozva, aki egyes témáknak, így a családok szétzilálódásá­nak ábrázolását helytelennek tartotta, kifejtette: — Az ifjúság sokmindenről tud, amiről mi azt hisszük, hogy nem ismeri. S ha az if- j úsági irodalom szimplifikál, akkor az ifjúság a felnőttek­nek szóló irodalmat fogja ol­vasni. Lényegében ezt támasztotta alá dr. Bécsy Tamás hozzá­szólása. aki középiskolai ta­nári tapasztalataira hivatko­zott e jelenség bizonyítására. Földes Péter a középiskolás korosztályról szólva megje­gyezte, hogy ezek a fiatalok tulajdonképpen mór nem tar­toznak az ifjúsági irodalom olvasói közé. Mivel a vitában gyakran olyan kérdések tér­tek vissza, amelyeket a ko­rábbi viták már eldöntötték, valamint a hozzászólók más és más fogalmakkal éltek, Petrolay Margit ismételten ki­fejezte annak szükségességét, hogy az ifjúsági irodalomnak szüksége volna önálló fórum­ra, ahol kritikai vitákban te­hetnék helyükre a megjelenő műveket, s ahol mindenki számára ismertté, hozzáférhe­tővé válhatnának ennek az irodalomnak az esztétikai problémái. Az ankét végén szenvedé­lyes vita bontakozott ki arról, vajon a szorongást keltő mű­veknek van-e létjogosultságuk az ifjúsági irodalomban, vagy csak egyes életkorban kerül­hetnek fiatal olvasóik kezébe. Azokkal szemben, akik az ilyen művek „kitiltását” kí­vánták az ifjúsági irodalom­ból, Aszódy Éva hivatkozott a kisgyermekek és a kamaszok másjellegű szorongására, va­lamint arra, hogy korunkban, amikor a gyerekek a televí­zióból a könyvekben található félelmeknél sokkalta komo­lyabb szorongást keltő esemé­nyekkel, alkotásokkal talál­kozhatnak, tévedés lenne az ilyen művek kiadását megaka­dályozni. Mivel az egyes ifjúsági mű­vek fogadtatásának és befo­gadásának kérdései mindun­talan felmerültek a vitában, Koczog Ákos vitaösszefoglaló­jában javasolta.' hogy rendez­zenek az ifjúsági írók részére pszichológiai előadássorozatot Délután több író ankéton találkozott az olvasókkal. Ma délelőtt a vendégek városné­zésen vesznek részt, majd a délutáni órákban elutaznak Pécsről. Marafkó László Váratlanul felmondta a szállítási szerződést az első félévben a BOTORÉRT Vál­lalat, s emiatt majdnem csőd­be került a Pécsi Bútorgyár. Ott álltak, magukra hagyatva, nagymennyiségű eladatlan késztermékkel. Mi történt azóta? A jelenlegi gazdasági helyzetet, és a jövőt vázolták fel tegnap a bútorgyár vezetői a Pécsi városi Tanács ipari osztályán tartott beszámolón, j ( A Pécsi Bútorgyár több mint , egy évtizeden át ugyanazt a ] terméket gyártotta, s egy , nagy partnerrel, a BÚTORÉRT - Vállalattal állt kapcsolatban. ; Hirtelen változott meg a hely- , zet, máról holnapra jött a ] piaci hidegzuhany, kiderült, , olyan termékeket gyártanak, j amelyek nemigen kellenek. Kellő számú faipari szak­ember hiányában nem ment azonnal az átállás. Mindenek­előtt az értékesítési osztályt szervezték át, új partnerek j után néztek, felkutatták az el­helyezési lehetőségeket. Az eladatlan készterméket csak lassan szívta fel a piac. — A másik fontos teendő: olyan új gyártmányok kialakítása, amelyek versenyképesek. Nos, az idén már sikerült új gar­nitúrát. továbbá 6—7 szóló- bútort kialakítani. Újdonsá­gaikkal megjelentek a Bara­nyai Ipari Vásáron is. Az át­állás tehát sikerült, a harma­dik és a negyedik negyedévre lekötötték kapacitásukat. Ma már nem egyetlen nagy part­nerrel, hanem a nagykereske­delem mellett számos kiske­reskedelmi vállalattal állnak kapcsolatban. Október elsejével befejező­dik az a rekonstrukció, amely­nek során modernizálják a bútorgyártás utolsó fokozatát, a lakkozást. A némileg elhú­zódott rekonstrukció 900 ezer forintba került; több új gé­pet vásároltak, illetve állítot­tak be. (A jövő évben az elő­ző fokozatok modernizálására is sor kerül, a régi gépeket átszervezik). Ha az új beren­dezések jól működnek, a lakköntéses technológia bevá­lik, zavartalan lesz a terme­lés, és 1970-ben gyökeres ja-|I vulás következik be a válla-1L ’észnapos _ ankétot tartot­tak pénteken a Megyei Ta­nácson a községi tanácsok titkárai, valamint járási és városi tanácsok titkárai és igazgatási osztályvezetői ré­szére. Vértes Tibornak, a Megyei Tanács vb-titkárának előadása alapján megvitatták a hatósági munka jelenlegi helyzetét, majd dr. Szinko- vich Márta, a Megyei .Levél­tár vezetője ismertette a le­véltárak szerepét, feladatait és részletes tájékoztatást adott az iratvédelemről. A rendelet szerint véde­lemben kell részesíteni min­den olyan iratot, amelynek gazdasági, társadalmi, politi­kai. vagy egyéb szempontból történeti értéke van. Ezeket különös gonddal kell kezelni, megőrzésüket biztosítani kell, mert az iratanyag elkallódá- sa. pusztulása oly hézagokat teremthet ismereteinkben, amelyek a tudományosság ká­rára vannak. Közvetlenül a felszabadu­lás előtt például megsemmi­sítették az egykori Hegyháti járás teljes főszolgabírói irat­anyagát. így a megye törté­netének megismerésében pó­tolhatatlan hiánnyal kell szá­molni. A közigazgatási irat­anyagból érdekes adatok ke­rülnek napvilágra. Ilyen pél­dául az az alispáni körlevél, amely a közbiztonság helyre- állítása céljából a csendőrök összeírását a csendőrsés fel­állítását rendeli el. Az ilyen dokumentum világosan mu­sttá, milyen bizonytalan volt akkoriban az uj rend hatalmi alapjának megértése. A szász­vári körjegyzőség anyagában találtak egy iratot, mely 1945. február 4-én kelt és a közsé­gi alkalmazottak szakszerve­zete előkészítő bizottságának alakulásáról szól. Ez is egy korszak lezárását jelenti, amelyben a Bethlen—Peyer paktum értelmében tilos volt a közalkalmazottak szervez­kedése. Az ‘iratkezelés számos prob­lémát vetett fel az elmúlt években. Gyakori, hogy sze­mélyi változások alkalmával a korábban keletkezett iratok kezelését elhanyagolják. Elő­fordul az is, hogy a község­ből’ valamilyen felhívásra kül­dött válasz csak egy példány­ban készül, így az iratanyag hiányos. A legtöbb gondot a tanácsi összevonások jelentik. A megszűnt tanácsok irat­anyagát legtöbbször szaksze­rűtlenül szállítják át a közös községi tanácshoz, s ott olyan körülmények között tárolják, hogy már ez is megnehezíti a további feldolgozást. Előfor­dul, hogy kiemelnek iratokat, régi térképeket, jegyzőköny­veket, és visszatartják azzal a gondolattal, hogy a honisme­reti szakkör, vagy a falu­múzeum részére használják fel. Az ilyen magatartás, a pillanatnyi előny látszata el­lenére éppen a saját község­nek okoz kárt, mert megaka­dályozza a történeti értékű iratok számbavételét és in­tézményes védelmét. lat gazdasági helyzetében — ígérik a bútorgyár vezetői. A: új koncepció egyébként a kö vetkező: több versenyképei gyártmány — kis sorozatok Hogy mennyire megerősítet ték a piaci pozícióikat, annal bizonyítéka: 1970-re lekötöttél kapacitásukat, megrendelőil között számtalan kis- és nagy­kereskedelmi vállalat van. Ez utóbbi körülmény ma­gyarázza, hogy egyelőre, leg­alábbis 1970-ben nem jön lét­re kooperáció a Pécsi Bútor­gyár és a Pécsi Vegyesipari Vállalat között, tekintve, hogy az együttműködés módozatá­nak kidolgozása hosszú elő­készítési időt kíván. A témát nem veszik le a napirendről, a kooperáció — mondják a bútorgyár vezetői — 1971-ben létrejöhet; M-vári KIEMELT VÁLLALAT ói képzős tanfolyamokat indít érettségizettek és d^oie általánost végzettek részére: központifűtés-, viz-gázszereió, villanyszerelő, festó-mázoló. tapétázó, hidegburkoló, műanyagburkoló, parkettázó. szigetelő, üvegező, kőműves, ács. vasbetonszerelő, épületasztalos szakmákban. Házgyári épületek szerelésénél a legkorsze­rűbb technológia mellett foglalkoztatjuk. A tanfolyam sikeres elvégzése után minden hall­gató szakképesítést kr.->. A tanfolyam időtar­tama alatt havi 1600 forintos bért fizetünk, majd kiemelt bérrel foglalkoztatjuk. Minden szombat szabad — Vidékiek részére szállást adunk. Különélést fizetünk, utazási hozzájáru­lást térítünk, 'üzemi ebédet és vacsorát szol-, gáltatunk Jelentkezés személyesen A 43. SZÁMÚ ÁLLAMI ÉPÍTŐIPARI VÁLLALAT SZAKOKTATÁSI CSOPORTJÁNÁL, Budapest. XI., Dombóvári út 19. sz. (Megközelíthető a Villamossal.) 4-es 41-es 43-as és 47-es ^ endégláíó napok a Duna pariján Évek óta minden ősszel meg­rendezik a. Duna partján az im­már hagyományos vendéglátó na® pokat. Az idén elsőízben a Dunar- kanyar Vendéglátó»pari Vállalat a gazdája az október 7-től 31-ig tar­tó eseménysorozatnak. Gödöllőn, a Pál^a eszpresszó­ban cukrásza*! bemutatót rendez­nek. Édesipari be autaló lesz 10-én és ll-én Vácott, a Duna eszpresz- I szóban. Nagymaroson, a Maros J vendéglőben házi disznótorossal várják a vendégeket. Dunakeszin j a magyaros vacsora ételkülönle- * gességeit birkahúsból készítik. A I Pokol-csárdában né i zene, *Tota- ! énekesek szórakozta k "* a vendó- | ge’-.e . \ háromhe+e v-j *•*•■*•» to­vábbi érdekességei: Vácot szend- ; vief bemutató, Deikvározi műsoros I divatbemutató, Aszódon a Galga étteremben magyamótaesto Történeti értékek A dokumcutumok elkallódat»» pótolhatatlai veszteség

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents