Dunántúli Napló, 1969. szeptember (26. évfolyam, 202-226. szám)
1969-09-25 / 222. szám
1969. szeptember 25.ijunommi napio Kinek előnyös az emeletráépítés? Nemcsak a társulónak, keinem a tanácsnak is Versenyfutás a vállalatok között — A kezdet: 246 lakás így számol a kisember A vállalatok között az utóbbi időben már valóságos versenyfutás folyik az emeletráépítési lehetőségek kihasználásáért.' Néha már úgy tűnik, mintha az emeletráépítési formát kedvezőbbnek tartanák a szövetkezeti lakásépítésnél is. Első hallásra ez meglehetősen paradoxnak tűnik, s nem nehéz megérteni, miért. Egy emeletráépítéssel megszerezhető kétszoba összkomfortos lakás költsége kb. 180 ezer forint, egy ugyanekkora szövetkezeti lakásért pedig „csupán” 130 ezer forintot kémek, mert igen nagy kedvezményben részesülnek az építők. A szövetkezeti lakás esetében mintegy 20 ezer forint —, ha több gyermek van, valamivel kevesebb — készpénzre van szükség, míg az emeletráépítésnél kb. 37—40 ezer forint „beugrót” kell kifizetni. A szövetkezeti lakás a tulajdonosé lesz és örökölhető is, míg az emeletráépítéssel, megszerzett lakás a FIK, pontosabban az állam tulajdonává válik. Miért olyan kapós hát az emeletráépítés, miért tartják 6okan jobbnak, mint a szövetkezeti formát? Erre is választ kapunk, ha egy kicsit számolunk. A szövetkezeti lakás tulajdonosának több mint százezer forintos adósság nyomja a vállát, melyet, harminc év. alatt kell kifizetnie. A havi törlesztés .összege kb. 350 forint. .Az- emeletráépítéssel megszerzett lakás 180 ezer forintos költségéből az építő azonnal megtérít mintegy 37 ezret, további 88 ezret elenged neki az . állam, következésképp „csak” 55 ezer forint OTP-hi- telt kell felvennie, amit maximum 15 év alatt tartozik 1 jrleszteni. A havi törlesztés összege kb. 400 forint. Ezenkívül 15 éven át 70 százalékos lakbérkedvezményben részesül. Ha az új lakás bére 140 forint, akkor csak havi 42 forint lakbért kell fizetnie, másfél évtizeden át. Mindent egybevetve: az emeletráépítéssel szerzett lakás lakója a kedvezményes lakbérrel együtt körülbelül 450 forintot ad ki havonta. A szövetkezeti lakás tulajdonosa „csak” 350-et, de ehhez még hozzá jön a ház rezsi-költsége. Ez havonta és lakásonként újabb 100 forint körül jár, tehát a szövetkezeti lakás tulajdonosa sem igen ússza meg 450 forintnál alább. Ezért hasznos a tanácsnak Összeült az országgyűlés bölcsőde, óvoda, iskola stb. — is. A valóságban viszont még ez sem elég. Egy lakás költsége — a részarányos kapcsolódó költségekkel együtt — eléri a 300 ezer forintot is. Mi következik ebből? Az, hogy a Városi Tanács a rendelkezésére bocsátott keretösszegből nem tud annyi lakást felépíteni, mint amennyit az OT- norma alapján elvárnának tőle. Azaz hogy mégis: ha emeletráépítésre fordítja a lakásépítésre szánt pénz kisebb-na- gyobb részét. Az emeletráépítés ugyanis neki is olcsóbb, s amit ott megtakarít, avval fedezni tudja a más helyen jelentkező többletköltségeket. Az emeletráépítések segítségével „ki tud hozni” 260 ezer forintból egy lakást. Választ várnak a vállalatok Erre a felismerésre jutottak a Városi Tanács vb legutóbbi két ülésén, s ez a felismerés indította el a nagy vitát is. Van min vitatkozni, hiszen egész sor kérdésre kell választ adni. Először: mennyi legyen az emeletráépítéses lakások aránya a többi — vadonatúj — lakásokhoz viszonyítva? Másodszor; miképp lehetne biztosítani, hogy a vállalatok illetve a kisemberek érdekeltsége továbbra is megmaradjon? A Mecseki Ércbányászati Vállalat képviselői ugyanis a napokban egy listát tettek a Városi Tanács vezetőinek asztalára, s ebben pontosan kimutatták, hogy Üjme- csekalja mely épületeit lehetne egy emelettel megtoldani. Nem kevesebb, mint 170 lakást munkáltak ki. Hasonló listát terjesztett elő a Pécsi Tervező Vállalat és még több más intézmény is. Nyilván, nagyon hasznos az ilyen kezdeményezés, a vállalati öntevékenység . fokozódására viszont csak akkor lesz biztosíték,- ha ők is megtalálják a számításaikat. Mi legyen ez? Az első bérlő kijelölésének joga, amit a vállalat kap meg? Erre is választ kell adni a jövőben. A legfontosabb kérdésről még nem is szóltunk; tulajdonképpen mennyi lakáshoz lehetne jutni az emeletráépítés révén a városban? Nyilván, ezt is fel kell mérni, hiszen minden itt kezdődik. Pillanatnyilag 246 ilyen leendő lakásA pécsi új felsőfokú technikum építkezése a Petőfi utcából Erb János felvétele Minek a rövidítése az IBUSZ? S3 ezer baranyai turista külföldön Az utazási láz átcsapott falura — Téesz-tagok Svédországba indulnak Itt van hát a „rejtély” nyitja, ez a magyarázata annak, 'hogy a vállalatok, pontosabban a vállalat mögött álló dolgozók miért kedvelik az emeletráépítést. Hogy az emeletráépítéssel megszerzett lakás az államé marad és nem örökölhető? A jelek szerint ez nem nagyon érdekli az embereket. Nekik a lakás a fontos! Mindezt a lakásépítkezéseket lebonyolító szervek — tanács, OTP stb. — eddig is tudták. Számukra ez közhely. Üj dolog viszont, hogy a tanács a maga számára is előnyösnek tartja az emeletráépítést. Ez derült ki a Városi Tanács legutóbbi két vb-ülé- sén, s ezt sem nehéz megérteni, miért. Már a szövetkezeti lakásokról szóló részben utaltunk arra, hogy bár a lakástulajdonos „csak” 130 ezer forintot fizet a kétszoba összkomfortért, a lakás valójában sokkal többe kerül ennél. Az Országos Tervhivatal 260 ezer forintos normával számol, bár ebben benne vannak a járulékos költségek — közmű, közvilágítás, Minek a rövidítése az IBUSZ? Telefonon — és utólag — érdeklődtem, enyhe zavart okozva magánál áz IBUSZ-nál. Aztán azért gyorsan kiderült, hogy a jelentése nem más, mint „Idegen- forgalmi Beszerzési Utazási és Szállítmányozási Részvény Társaság...” Hogy miként tölti be beszerzési, illetve szállítmányozási feladatát — főleg részvénytársasági alapon — arról értesülésem nincsen, annál inkább az utazások szervezésétől. Az utazáái láz évről évre emelkedik. Az IBUSZ pécsi irodájának forgalma — 1967- ben 27 millió volt, tavaly 30 millió, az idén — várhatóan — 32 millió lesz. Ez utóbbi szám már annál is inkább érdekes, mert az idegenforgalmi hivatalok és a Volán, mint konkurrens intézmények jelentkeztek az elmúlt években. — Szembetűnő tapasztalat — mondja Bérezi Pál irodavezető, — hogy a társasutazások tartalmilag megváltoztak. A' résztvevőnek nem az az elsőrendű célja, hogy „mit hozok”, hanem az, hogy „mi látható, mit érdemes megnézni... stb?” A másik pedig az, hogy közreműködésünkkel vállalatok, Intézmények, termelőszövetkezetek tapasz- talatcsere-jellegű utazásokra jelentkeznek. Ebben az évben két Dráva- menti termelőszövetkezet járt Bulgáriában, egy Mohács környéki szövetkezet pedig most indul 10 napos bulgáriai, szakmai látogatásra. Ezt >a ven déglátók viszonozzák. De jártak termelőszövetkezeti turisták Jugoszláviában, vagy például az erdészeti dolgozók Lengyelországban tekintettek meg több testvérvállalatot. — Baranyából hány fő részére szerveztek utazást, — mondjuk a tavalyi esztendőben? — Körülbelül 33 ezer ember kapott útlevelet. Persze sok ebben az egyéni utazás is, amelyet mi szervezünk, illetve segítünk elő. Tudniillik egyre többen veszik igénybe külföldi kapcsolataikat. Nézzük például a következőt: Mondjuk, a találkozó helye Velence. Ezt különben a budapesti IBUSZ jelöli meg. A turista 40 dollárt kap készpénzben, hatvanat utalványban. Megváltja a vasúti jegyet Olaszországig és vissza, magyar pénzen. Velencében találkozik a csoporttal, onnét 10 napon át szállásról, ’napi kétszeri étkezésről az IBUSZ gondoskodik, 60 dollár ellenében. ről, amelyeken — különösen a mai követelményeknek megfelelően — nem lehet megtanulni dolgozni. A törvényjavaslat változatos módon kívánja ösztönözni, hogy a népgazdaság a jövőben megfelelő mértékű utánpótláshoz jusson. Az iparitanuló képzésnek utolsó félévében ösztöndíj helyett szakmunkás díjazást és a munkásoknál szokásos jutalmakat is kaphat. A kevésbé népszerű szakmákban társadalmi ösztöndíjat rendszeresítenek ... Az eddigi 48 óra helyett egységesen 42 órára csökkentik a heti foglalkoztatást, a szakmunkás tanulók nyári vakációja pedig lényegében azonos lesz a többi iskolások pihenő idejével. Megszervezik a rendszeres orvosi vizsgálatot és egészségügyi gondozást, a kedvezményes étkezést és utazást* a munkaruha ellátást és a szociális biztosítást. A szakmunkásképzés reformja sok segítséget adhat — ez is kiderült a tanácskozás eddigi menetéből — a szakmunkáshiány jelenlegi nehézségeinek leküzdéséhez, s ezen túlmenően a fizikai munka — tapasztalható — torz megítélésének legyőzéséhez. Jellemző a rendkívüli érdeklődésre, amellyel az országgyűlésben is a törvényjavaslatot fogadták, hogy mintegy harmincán jelentkeztek hozzászólásra, ilyen sok képviselőnek volt személyes mondanivalója a több mint 200 ezer szakmunkást, 390 szakmunkásképző iskolát és sokszáz ipari és más vállalatot érintő ügyhöz. Az ülés ennek folytán a késő esti órákban ért véget. Ezután az elnöklő Vass Istvánná javaslatára az országgyűlés a szerdai vitát lezárta, s úgy határozott, hogy — a szakmunkás képzésről szóló törvényjavaslat vitájával — valamint a gázenergiáról szóló törvényjavaslat tárgyalásával — csütörtökön délelőtt 10 órai kezdettel folytatja tanácskozóPécsett kevés a vegyiüzem Felsőfokú vegyipari gépészek gyakorlaton Ankét az üzemek képv selöinek részvételével A Pécsi Felsőfokú Vegyipari Gépészeti Technikum I. és II. éves hallgatóinak nyári termelési gyakorlatáról már nagyrészt befutottak a jelentések, ennek alapján Jurin László adjunktustól és Muüri Béla docenstől érdeklődtünk az idei helyzetről. — Mivel az I. évben általános gépészeti ismereteket kapnak a hallgatók, a nyári gyakorlaton is ennek megfelelő munkát végeznek, ezen kívül egy feladatot kell megoldaniuk. Ezen a nyáron már érezhető volt, hogy egyes üzemek másképp fogadták hallgatóinkat, mint korábban: hajlandók lettek volna többet is és magasabb bérezéssel alkalmazni, hogy enyhítsenek a munkaerőhiányon, vagy a nyári szabadságolási gondjaikon — mondotta Jurin László. — Ugyanakkor II. év után, amikor a hallgatókra bízott feladat már mintegy előkészület a III. év végén beadandó szakdolgozatra, a mi érdekeink azt diktálják, hogy a hallgatókat ne ilyen munkákra alkalmazzák, hanem kellőképpen foglalkozhassanak a feladatukkal. Évenként visszatérő problémák a hallgatók elhelyezése vegyiüzemekbe a nyári termelési gyakorlat ideje alatt. Pécs környékén kevés az ilyen gyár, ezért az ország távolabbi vidékeire kell küldenünk őket. Néhány nagyüzemnél valóban kiváló képességű konzulensek várják a hallgatókat, akik sokat tudnak segíteni a feladat megoldásában. Ilyen üzemek például: a Péti Nitrogénművek, az Ajkai Timföldgyár, az Ipari Robbanóanyaggyár, a Tiszai Vegyikombinát, a SzázAhogy fejlődik a turizmus, úgy bővül az IBUSZ kapcsolata a külfölddel. A legtávolabbi út a Kanári szigetekig volt, bár erre Pécsett nem jelentkezett senki, csak a fővárosban. De például sok pécsi vett részt egyiptomi társasutazáson. — Rövidesen az IBUSZ bekapcsolja Szíriát, Törökországot, Libanont, Tuniszt, Ciprust, és valószínű Japánt! A tuniszi útra — amely decemberben indul — eddig három pécsi jelentkezett — potom 11 ezer forintért. Dániába és Svédországba is rövidesen indul egy csoport, amelynek ‘tagjai baranyai termelőszövetkezeti szakemberek lesznek. Ez is szakmai jellegű utazás. — Milyen a szociális összetétele a baranyai utasoknak? — A korábbi években túlnyomórészt inkább értelmiségiek utaztak, most körülbelül 60—40 százalék az értelmiségi, fizikai dolgozók aránya. Talán nem érdektelen megjegyezni — mondja Bérezi Pál irodavezető —, hogy bár a turizmus a városi lakosság körében honosodott meg először, ma már az utazási láz átcsapott falura, fő-1 leg az utóbbi két esztendőben. k. r. halombattai Finomító. A nehézségek megoldása céljából ez évben először tanácskozást rendezünk a legjelentősebb üzemeknél lévő konzulenseink részvételével, amelyen elmondjuk, hogy mit vár az iskola az üzemektől, s meghallgatjuk, milyen kívánsággal lépnek fel a gyakorlati szakemberek az intézetünkben folyó képzéssel kapcsolatban. — Remélhetően ez az ankét hozzájárul a végzett hallgatók jobb elhelyezkedéséhez is —- mondotta Mudri Béla. Ma érkeznek a vendégek Ifjúsági írók konferenciája Pécseit A KISZ Baranya megyei Bizottsága, a Magyar Írók Szövetsége, a Városi és Megyei Tanács művelődésügyi osztálya szervezésében ez évben is megrendezik az ifjúsági írók baranyai tanácskozását. A három napos konferenciára ma érkeznek a meghívott írók. köztük mai ifjúsági irodalmunk legismertebb képviselői. A mintegy 22 írón kívül, aki érkezését jelezte, Pécsre jönnek a KISZ KB munkatársai is. A tanácskozás érdemi része pénteken reggel 9 órakor kezdőik a Bartók Klubban, ahol Koczog Ákos irodalomtörténésznek a Jelenkor szeptemberi számában közölt vitaindítója alapján megtárgyalják az ifjúsági irodalom aktuális kérdéseit. K evés ügy váltott ki olyan vitát a Városi Tanács vb-n, mint az emeletráépítés. Két ülésen foglalkoztak vele, s avval zárták le, bogy január végén ismét viszatérnek rá. A parázs vita mögött az a felismerés rejlik, hogy az emeletráépítés nemcsak a vállalatok meg a magánosok számára előnyös, hanem a tanácsoknak is. ról tudunk a város 14 utcájában, ezek egy részének felépítésére már a kiviteli terv is elkészült. A Városi Tanács vb úgy döntött, hogy 1970 január végére fel kell mérni a nyugati városrész lehetőségeit, ezt követően pedig az egész városét. Már előre látható, hogy Meszesen sok lehetőség kínálkozik, ha abba a városrészbe is bevezetik a gázt, ha megépítik az ún. déli főgyűjtő csatornát. Ez a sok „ha” mutatja, hogy nem olyan egyszerű dolog az emeletráépítés, hiszen Urán- városban is egy csomó új problémát — közművesítés, bölcsődei, óvodai férőhelyek stb. — okoz, amit meg kell oldani majd. Magyar László (Folytatás az 1. oldalról) További hozzászólások és s külügyminiszter válasza után az országgyűlés egyhangúlag törvénybe iktatta hazánk és s Bolgár Népköztársaság között létrejött ú^ szerződést. A délutáni ülésen kerüli sor második napirendként £ szakmunkásképzésről szólc törvényjavaslat tárgyalására Veres József munkaügyi miniszter — hogy megfelelőképpen méltányolható legyen ai iparitanuló-képzésben végbement nagyarányú fejlődés — szólt a tőkés Magyarország ipari tanulóinak, az egykori inasgyerekeknek emlékezetesen nehéz életéről, amelyer első ízben a Tanácsköztársaság kívánt változtatni. Az igazi nagy változás azonban csak a felszabadulás utáni évekber következhetett be, s az folytatódik napjainkban. Végül is ez tette szükségessé, hogy a korábbi törvények és ren- | delkezések maradandó ele- ; meit eggyé ötvöző új, egységes jogszabály, törvény szülessen, amely a mai követelményeknek megfelelően rendezi a jövő szakmunkásainak oktatását és nevelését. Ezzel kapcsolatban igen fontos a népgazdaság szerkezetében végbement sok jelentős. változás, egyes ipari ágazatok j s ezeken túlmenően a keres- j kedelmi és egyéb szolgáltatások fontosságának megnövekedése, s természetesen a termelés általános technikájában és J technológiájában bekövetkezett rendkívüli fejlődés. Mindezt követni kell az ipari tanulók képzésében is, akiknek a száma hazánkban két évtizede még alig haladta meg a 60 ezret, ma pedig 220—230 ezer körül mozog. Mégis, egyre nehezebb bizonyos szakmákban utánpótlást biztosítani. Ezek a körülmények is fontossá teszik a szakmunkás- képzés korszerű szabályozását, a pályaválasztási tevékenység megjavítását. Szóba került a vita során a vállalatok megnövekedett sze- j repe az iparitanulók oktatásé- ! ban. Ma már elsőrendűen tőlük függ megmaradnak-e a fiatalok tanult szakmájuknál, s hűségesek maradnak-e a vállalathoz, amely részt vett képzésükben. Az egyik hozzászóló, Kaszás Imre szerint ez nem is any- nyira az anyagiak, inkább az üzemben uralkodó légkör kérdése. magyarán azé: mennyi emberséget tapasztalnak munkahelyükön a fiatalok. A törvényjavaslat világossá teszi, hogy halaszthatatlan a képzés tartalmi és szerkezeti reformja, a technikai és tudományos forradalom konzek- vencióinak érvényesítése. A 1 hozzászólók ezzel kapcsolatban is elmondották tapasztalataikat, többek között az egyes tanműhelyekben még megtalálható özönvíz előttj gépek-1
