Dunántúli Napló, 1969. szeptember (26. évfolyam, 202-226. szám)

1969-09-17 / 215. szám

1149. szeptember 17. 5 11 ^ rr I •• I Jj fa • „ I • 1 NAPIRENDEN: A* mar az ősz közeledtét jelzi...------------------------------------------------------------- minoimm nanto Olajfűtés­bemutató a Nick-ud* arban Tegnap reggel rengeteg ér­deklődő várta a Nick-udvar- ban az „Olajfűtés— 1969” cí­mű bemutató jellegű kiállítás megnyitását, amelyet a Bara­nya Kereskedelmi Vállalat rendezett a budapesti VAS- ÉRT-tel és a Pestvidéki Gép­gyárral közösen. A kiállításon — nevével ellentétben — a legújabb olajkályhákon és olajtüzelésű kazánokon kívül különféle — parapett és füst- csöves rendszerű — gázfűtő berendezéseket is bemutattak és láthat a közönség korsze­rű megoldású széntüzelésű kályhát is. A bemutató célja, hogy meg­ismertessék az érdeklődőkkel a modern lakásban olcsón, tisztán és kényelmesen üze­meltethető korszerű fűtőbe­rendezéseket. Mint megtud­tuk, itt csak olyan kályhákat mutatnak be, amelyekkel a kereskedelem megfelelő meny- nyiségben rendelkezik, így a jelentkező igényeket maradék­talanul ki tudják elégíteni. — Azok a cikkek, amelyekből nem tudnak elegendőt bizto­sítani, már be sem kerültek a kiállításra. Legtöbben a PGN—4. G. tí­pusú automatizált olajégő után érdeklődtek. Ezt működés köz­ben mutatták be, így bárki meggyőződhetett arról, meny­nyire egyszerű a kezelése en­nek a kiskazánoknál alkal­mazható berendezésnek, amely családi házaknál tehet nagy szolgálatot, ahol helyi olajtü­zelésű központi fűtéssel bizto­sítják a megfelelő hőmérsék­letet. A másik érdekes, új cikk, amelyet bemutattak: az olaj kályhák hatásfokát növelő ún. tűzkosár, amely * tűztér- oe helyezve egyúttal a kok­szosodási és a korom képző­dést is lényegesen lecsökken­ti. A bemutatón — amely szep­tember 28-ig lesz nyitva —az érdeklődők szakszerű tanácso­kat kaphatnak a különböző fűtőberendezések használatára vonatkozóan. A képen látható olajtüzelésű berendezés automatikosan sza­bályozza a tüzelőanyag mennyiségét és kívánt hőfokon tart­ja az egész lakást. Szokolai felv. A falvak kereskedelmi ellátása A hagyományoknak és a megnövekedett igényeknek megfelelően az állami- és ma­gánkereskedelmen túl a falu áruellátásában a legnagyobb feladatokat a fogyasztási és értékesítő szövetkezetek vál­lalják magukra a megyében — állapította meg napirendi vitájában a megyei párt­végrehajtóbizottság. Ezt bizonyítják a Legion to sabb adatok is. Baranya óra- gyében ma 23 fogyasztási és értékesítő szövetkezet 314 köz­ségben, mintegy 206 ezer lakos áruellátását biztosítja, 737 kis­kereskedelmi és 455 vendéglá­tóipari egységben. 1968-ban a fogyasztási szövetkezetek 1327 millió forint forgalmat bonyo­lítottak le, a megye összes kis­kereskedelmi forgalmának 30,2 százalékát. V állal tak olyan nehéz feladatokat, mint a kis- lélekszámú, nehezen megköze­líthető községek áruellátása. Jelenleg a megyében 500 lé- lekszámon aluli településen 321 üzletük működik, és egy’ nemrégi felmérés szerint 91 ÜJ irodát nyit Pécsett az Expressz Fiatal szakemberek háromnapos országjáró vándorgyűlése Az Állami Gazdaságok Or­szágos Központja szeptember 16-a és 18-a között vándor- gyűlést rendez az állami gaz­daságok húsz éves fennállá­sa alkalmából, a gazdaságok­ban dolgozó több mint száz fiatal szakember — mezőgaz­dasági és kertészmérnök, ál­latorvos és gépészmérnök — részvételével, A meghívott fia­tal agrárszakemberek öt-hét esztendeje tevékenykednek már a gazdaságokban, s úgy számítanak rájuk, mint akik képesek jövőben a nyugalom­ba vonuló, termelésből távozó vezetők helyére lépni. A to­vábbképző, tapasztalatcsere jellegű rendezvénnyel azt kí­vánják elérni, hogy saját üzemeik határain túllépve, megismerjék az állami gaz­daságok olyan üzemegységeit, amelyek a mezőgazdaság egy vagy több ágazatában orszá­gos hírnevet, sőt világviszony­latban is élenjáró eredménye­ket értek el és a látottakat saját területükön hasznosítsák. A három napos országjáró vándorgyűlés kedden reggel a Baranya megyei Bolyi Állami Gazdaság székházában nyílt meg. Kisjakáh I.ajos igazgató köszöntötte a vendégeket. JMjd Izinger Pál főosztály ve­zető tartott előadást az álla­mi gazdaságok húsz éves fej­lődéséről, a termelési eredmé­nyekről, és á fejlesztési cél­kitűzésekről. Felhívta a fiatal agrárszakemberek figyelmét, hogy ennek a generációnak hi­vatása a korszerű mezőgazda- sági üzemek kialakításának meggyorsítása, amely az Ipar­hoz hasonlóan munkarendet, vonzóbb munkakörülményeket például rövidített munkaidőt, szabad szombatot biztosít a mezőgazdaságban dolgozó em­berek számára. A nagy ér­deklődéssel kísért előadás után levetítették az országos hírű Bolyi Állami Gazdaság életé­ről szóló filmet. Ezt követően megtekintették Károlymajor- ban és Bárban a kukorica kí­sérleteket, illetve baromfitele­pet Kedd délután a Szentlőrinci Állami Gazdaságot kereste fel a népes társaság, ahol a kor­szerű takarmányozási módsze­rekkel Ismerkedtek, megnéz­ték a lucemakészítést és etetést. A vándorgyűlés további kéi napján a szekszárdi, az agár­di, a bábolnai, a nagyszerű- jánosi és környei állami ga- daságok üzemegységeit, ma jorjait látogatják sorra. A BARANYA TERMÉK egyik fontos feladata lesz to­vábbá kézbevenni a Pécsett és Komlón működő termelő­szövetkezeti zöldség és gyü­mölcs árudák ügyét. Ellen­őrizni ezeknél az árakat, ár­változásokat, a bizonylati ren­det és elősegíteni ezeknek az árudáknak az ellátását, áru- választék bővítését. A kisebb piaci tsz árudákat a fő- és albolt rendszer kialakításával kívánják folyamatosan ellátni. Ezenkívül a BARANYA TERMÉK az ország bármely termelőszövetkezetétől és ál­lami gazdaságától elfogad megbízásokat, a mezőgazda- sági feleslegek értékesítésére és beszerzésekre. (Rné) Áladás — b a jdalmakkal Több mint köt éve, li*1 márciusában alakult önállö. megyei kirendeltséggé ax Expressz Ifjúsági és Diák Utazási Iroda pécsi kiren­deltsége. Ez alatt az idd alatt a KISZ Baranya me­gyei Bizottságán talált Ott­honra, Itt szervezte a kül­földre utazó csoportokat, és fogadta a killföldrOl be­utazó fiatalok képviselőit. Fontos politikai funkcióján kívül azonban égj részt ke­reskedelmi vállalkozás ez az utazási iroda, s eppen jó munkájukat jellemzi; az ide múlásával megnOtt ügyfélforgalmuk, ez pedig kívánatossá tetté, hogy mo­dern, szép üzlethelyiséget kapjanak, nt év elején á II. kerületi tanács ki is utalta számukra a Rákóczi út 39/a alatti egyik üzlet- helyiséget, amely azonban némi belső átalakításra szo­rul. A SZÖVTERV Tolná megyei kirendeltsége elké­szítette a terveket, és szer­ződést kötött a Pécsi Já­rási EpítO Ktaz-szel. A szerződés értelmében 1969. május 3l-tg be kellett volna fejezniük az átalakí­tást. Szinte mondani sem kell, hogy határidő-módo­sításra került sor, nem is egyszer, míg végre egy augusztus Sí-én kelt leve­lük szerint szeptember S- án lebonyolíthatják a mű­szaki átadást. Közben elkészült a tetsze­tős neon-embléma, felsze­relésére azonban nem ke­rülhetett sor, hiszen az építők még nem voltak ké­szen. A szeptember J-l mű­szaki átadás meghiúsult, 15 pontos hibajegyzék szü­letett. Tegnap tartották még új­ból a műszaki átadást, és avatták az újabb termi­nust: szeptember 23-án — ígérte a kivitelező — ké­szen átadják a helyiséget. Az Iroda szépnek ígérke­zik, méltó lesz minden funkciójának betöltésére: modern bútorok lesznek á szürke műanyagpadlón, Íz­léses csillárok fogják szórni a fényt a színes prospek­tusokkal tele Íróasztalokra, a felek süppedő fotelekben tárgyalják meg majd az utazás feltételeit és részle­teit az Iroda három alkal­mazottjával, ha a kivitele­ző vállalat ez utolsó határ­időt Ígérete szerint be Is tartja. A n. kerületi tanács ugyanis határozatot hozott, mely szerint az Irodát Ok­tóber 1-töl rendeltetéssze­rűen üzemeltetni kell, el­lenkező esetben a helyisé­get kiutalják másnak. Itnpli ; olyan kereskedelmi egységük | van, melyhez nem vezet be- j kötő út, és csak saját többlet-- ] költség vállalásával tudják az áruszállítást biztosítani. A megyei párt-végrehajtó- bizottság mindezek alapján el­ismerően értékelte a fogyasz­tást és értékesítő szövetkeze­tek tevékenységét a falvak áruellátásában, de egyben fel­hívta a figyelmet néhány még megoldásra váró feladatra. Többek között megállapítot­ták, hogy a falvakban a ke­nyérellátás mennyiségileg jó, azonban sok a jogos kifogás a minőség tekintetében, a szál­lítás zavarai miatt, annak el­lenére, hogy a szövetkezetek még saját sütödék üzemelteté­sével is javítani kívánnak eze­ken. Bővítésre szorul a hús- és töltelékféleségek árusítása is, hiszen a saját hizlalásé és feldolgozásé termékeik iránt nagy a kereslet. Ezt egészít­heti ki a baromfi és hal érté­kesítés növelése, melyekből egyre többet termelnek állami gazdaságaink, termelőszövet-1 kezetetnk. Jelentős szerepe van a szö­vetkezeti kereskedelemnek a zöldség és gyümölcsárusítás- ban, az árak alakításában. Az elmúlt hónapokban ezt a te­vékenységüket sok kritikai megjegyzés érte. Valóban, még sok lehetőségük van az ellátás további javításában, úgy a hálózatbővítéssel, mint a kínálat növelésével, új cso­magolási, tárolási eljárások alkalmazásával. Ami pedig az árakat illeti: egy kísérlet} fel­mérés azt bizonyította, hogy júliusban a havi piaci áraknál a szövetkezeti és MÉK-boltok- ban 15 cikkből 13-nál volt alacsonyabb az árszínvonal, mint a piacon. A ruházati forgalomban, el­sősorban a készletgazdálkodási nehézségből, kisebb volt a vá­laszték a szövetkezeti vegyes­boltokban. (Ez is szükségessé teszi egy új készletgazdálko­dási és nyereságbiztosítási rendszer kidolgozását, minde­nekelőtt a kisközségekben te­vékenykedő kereskedelmi egy­ségek támogatása céljából.) Jelenleg a készletek összetéte­le nem alkalmazkodik elég ru­galmasan a kereslethez, ör­vendetes növekedést mutat vi­szont a tartós fogyasztási cik­kek forgalma a falusi egy­ségekben. melyet árubemuta­tókkal, vásárokkal. házhoz szállítással és a hitelakció szé­lesítésével is elősegítettek. Ezek eredményeként pld. 1968- ban a forgalomnövekedés kb. 40 százalékos volt. Cj területe a szövetkezel! kereskedelemnek: részvétel a kishatármenti árucsere forga­lomban. A jugoszláv partne­rekkel eddig 700 ezer dollár értékű forgalmat bonyolítottak le, eljuttatva a fogyasztókhoz az import sört, ételízesítőt, édességf élesé geket, vetőmagot, rövidárucikkeket. A nyári hónapok tapasztala­tai arra hívják fel a figyelmet, hogy megoldásra váró feladat a megye üdülőkörzeteinek jobb időszakos áruellátása, melybe a szövetkezeti keres­kedelem, esetleg új árusítási fonnák alkalmazásával is, fo­kozottabban bekapcsolódhat. A fogyasztási és értékesítő szövetkezetek nélkülözhetetlen résztvevői a falu ellátásának. Ez szükségessé teszi, hogy va­lamilyen formában segítsék gazdasági nehézségeik megol­dását, hiszen nehéz működési körülmények következtében jelenleg egységeik kb. 40 szá­zaléka veszteséges. Mitzki Ervin Működik a csoportvezető belgyógyász szervezet Magzatkértol nyugdíjkor!* egy orvoscsoport kézében — Ad­minisztratív jelleg helyett konzultatív jellegű felülvizsgálatok Félmillió magyar hanglemez küllőidre A Kultúra Külkereskedelmi Vállalat at Idén már fttveA •rsxágbi ■saknem 500 000 hanglemezt exportál; a szocialista országokon kívü ■gyebek közt az USA-ba, az NSZK-ba, Angliába, Franciaországba é Olaszországba. A művészlcmezek kivitele az export 80 százalékát je enti, de nagy tételeket — összesen 50 000 darabot viszünk ki magyá: íépzenéből és cigányzenéből. Az opercttlemezek 15 000 darabbal szere >elnek a listán. Az idei termés egyik legérdekesebb darabja Liszt Psalmus eiml nfive, amely részivesz ebben a hónapban a montreux-i netnzé;köz langlemezfesztiválon, s a szakvélemények szerint esélyes a báron iágydíj egyikére. Ez évi lemezexportunk magas művészi színvonalá -.éoviselő másik tétele az 1068-ban élkezdett — összesen Sí lemezn Uó — Bartók-összkiadás mintegv tíz lemeze. Bartók összes müveíbó egyébként 55 000 lemezt exportálunk* Tegnap sorsfordulóhoz érke­zett a pécsi betegellátás, meg­kezdte munkáját egy új szer­vezet, a Csoportvezető belgyó­gyászok szervezete. Ennek lé­nyege: a tulajdonképpen jogi feladatot ellátó felülvizsgáló főorvos és a szakfeladatot el­látó belgyógyász főorvos be­osztása egyesült. De amíg ez megtörténhetett, a város egész­ségügyi szervezőinek hossza­dalmas munkájára volt szük­ség. s a csoportvezető belgyó­gyász gárda kialakítása ennek a szervező munkának csak egy részét képezi. Azt mondja dr. Breila István, Pécs megyei jo­gú város Tanácsának osztály­vezető-főorvosa : — Az az ideális betegellá­tás, amikor egy egész családot ugyanaz az orvos, vagy ugyan­azok az orvosok kezelnek, szinte egy életen át. így le­het minden újonnan keletke­zett betegséget, állapotot azonnal összefüggéseiben lát­ni, ismerve a család tagjainak öröklési sajátosságait, hajla­mait, egészségügyi múltját. — Ezt a célt jól szolgálta a régi úgynevezett házi orvos, aki­hez mindén családtag szinte egy életen járt. A betegbizto­sítás létrejöttével azonban együttjárt egy rétegeződés is. amit az orvostudomány «vors fejlődése tovább rétegezett. — Ma már egy beteg csak bel­gyógyászati bajaival nyolc or­voshoz járhat SZTK-biatosítá- sa révén, s nem egyszer mind | a nyolc előtt külön-külön el i kell mondania panaszát, mind a nyolcnak külön-külön meg j kell értenie betegségének egész összefüggésrendszerét. — Ezt gitárjuk kiküszöbölni. Elkép­zelésünk lényege: a régi csa­ládi orvos előnyeit kell meg­adni a korszerű betegellátás­nak is. A kettő között két kü­lönbség van. Az egyik: szem­ben a régi háziorvossal a kor­szerű szocialista orvoshálózat ingyenes. A másik: nem egy ervos, hanem különböző szak- tudományok képviselőiből álló j orvosok csoportja — nemzet - 1 közi orvosi nyelvben haszná­latos angol szóval: team — áll a x-alád mellett. E gondolái jegyében a vá­ros betegellátását néhány év óta folyamatosan átalakítják, s néhány esztendő múltán el­érkeznek egy olyan szervezeti formához, amilyben a beteg szinte magzatkorától haláláig ugyanazon orvos-team kezelé­sében áll. Egy-egy ilyen team több felnőtt orvosi körzetre épül, és külön nőgyógyásza, gvo-mek gyógyásza, s tegnap­tól kezdve belgyógyásza is van. A tegnap indult szervezetet pedig dr. Hal Tamás, a Pécsi városi Rendelőintézet igazga­tója így ismerteti: A csoportvezető belgyógyász főorvos felelős egy meghatá­rozott terület, vagyis 6—8 kör­zet, illetve üzem felnőtt lakos­ságának gyógyító, megelőző és gondozó orvosi ellátásáért. En­nek keretében elbírálja és fe­lülvizsgálja a keresőképessé­get, intézi a krónikus betegek kói.'.azi-klinikai beutalását, és ellenőrzi a közegészségé gvi és járványügyi feladatok ellátá­sát. Napi három órában bel­gyógyász szakrendelést tart a rendelőintézetben, mégpedig a körzetei, üzemei betegeinek részére. További munkaidejét a körzeti üzemi rendelőkben, illetve a fekvőbetegek lakásán tölti. Ha ugyanis szükséges­nek tartja, fekvőbeteget láto­gat a körzeti orvossal együtt. Kötelessége a területén mű­ködő fekvőbeteg-in;' ,tek bel­gyógyászati osztályaival és azok járóbetegrendelései vei kapcsolatot tartani, továbbá a lakosság szűrését és gondozá­sát irányítani. Mégegy újszerű feladata is van: meglátogatja körzeteinek kórházban fekvő betegeit és odabent tárgyal azok állapo­táról, gyógyításából. Az alapvető cél tehát min­denképpen helyes: a felülvizs­gálaton az eddig gyakran jo­gosan bírált adminisztratív jelle-t ! -’veri ’ nzultatív jel- lesz n h k egekkel való foglalkozás. Földessj- Dénes „BARANYA TERMÉK“ Tea nap óta működik Pécseit a lss-ek saját értékesítő irodája Pécsett, a Déryné utca 3. I számú ház kapuján, kedd reg- j gél óta, egy szemmel látható­an ideiglenes és a járókelők számára bizonyára rejtélyesen 1 hangzó felirat áll. BARANYA TERMÉK, hirdetik a piros betűk a fehér papírlapon. Ez tulajdonképpen költött név, egy új termelőszövetke­zeti vállalkozásnak a fedő­neve, mivel a valódit túl hosszú lenne naponta ötven- szer bemondani a telefonba, mert így hangzik: „Baranya megyei Mezőgaz­dasági Termelőszövetkezetek Takarmánygazdálkodási Áru- értékesítési és Beszerzési Kö­zös Vállalkozása”. Alakult 1969. szeptember 15- én, a Mecsek és Dráva menti Tsz-ek Szövetsége mellett mű­ködő Kereskedelmi Irodából és Takarmány Bankból. A Tsz Szövetség a következők ben áruforgalmi tevékenység­gel nem kíván foglalkozni, miután ez nem is feladata. A baranyai tsz-ek tehát társu­lás útján létrehozták saját értékesítési szervezetüket, amelynek működési területe a budapesti TÁSZI-éhoz hason­lóan az egész ország. A Ba­ranya Termék egyébként szo­ros együttműködésre kíván lépni a TÁSZI-val, ezt hang­súlyozza az a körülmény is, togy dr. Héjjá József, ügy­vezető igazgató — aki koráb­ban a Pécsi Tsz Szövetség áruforgalmi főmunkatársa volt — hétfőn és kedden Bu­dapesten tárgyalt a TÁSZI ve­zetőivel az együttműködés formáiról. Az új. vállalkozás egyébként működésének első napján, te­hát szeptember 15-én kiadta az 1. számú Áruforgalmi Hír­adóját, - amelyet valamennyi termelőszövetkezethez meg­küldték. Ebben körvonalaz­ták a vállalkozás célkitűzé­seit. A BARANYA TERMÉK mindenekelőtt tagszövetkeze­teinek termék feleslegét van hivatva értékesíteni, illetve számukra bizonyos cikkeket, így például, takarmányt, építő­anyagot. gépjárművet és gép- alkatrészt, műtrágyát, vető­magot stb. beszerezni. A tag­szövetkezetek feleslegeiket — zöldség, gyümölcs, burgonya, termény, állat, tojás és élő­baromfi, fa- fatermék és ve­gyesáruk — a vállalkozás mindenek előtt szerződésileg kívánja értékesíteni oly mó­don, hogy felkutatja a helyi, vagy az ország más részén lévő felvevő partnereket.

Next

/
Thumbnails
Contents