Dunántúli Napló, 1969. szeptember (26. évfolyam, 202-226. szám)
1969-09-17 / 215. szám
1949. szeptember 17. 3d unommt nupio Amikor Baranyában járt dr. Csanádi György közlekedési- és postaügyi miniszter, találkozott a posta vezetőivel. Többek között szó esett az új pécsi távbeszélő központ építéséről is. Garamvölgyi Miklós, a Pécsi' Postaigazgatóság vezetője akkor azt jelentette a miniszternek, hogy a távbeszélő központ építése aggasztóan lassan halad. Jelenleg az építők a Rákóczi út felőli szociális szárny alapozásával elkészültek. Most az első szint vasbetonfalának betonvas szerelését végzik. A műszaki szárny alapozása szakaszosan készül: a Bányászati Aknamélyítő Vállalat dolgozói bányászati módszerekkel végzik az alapozást. Az alapozás jelenlegi készültségi foka 60 százalékos. Így áll az építkezés! Az idő azonban könyörtelenül „dolgozik”, hozzá kéne látni már a tulajdonképpeni építéshez. Jövőre a központ szállítását megkezdi a svéd cég. A Szerelést pedig 1971-ben szeretnék megkezdeni a svédek. A szerződés értelmében a Baranya megyei Állami Építőipari Vállalatnak 1970. december 31-ig szerelésre kész állapotban át kellene adni az épületet. A postaigazgatóságon aggódó szemek figyelik az építkezés ütemét. Minden héten jelentik a Posta Vezérigazgatóságának az építkezésen dolgozók létszámát. A jelentés számadatai meglepőek. A múlt héten például 40 fő dolgozott a hatalmas építkezésen, ebből 28 katona volt. Kócziány Antal, a Pécsi Postaigazgatóság beruházási osztályvezetője elmondta, hogy az építési munkák meggyorsítására az igazgatóság augusztus 18-án a hálózat rekonstrukcióján dolgozó kábelüzem honvédségi létszámából 28 főt biztosított a kivitelező vállalatnak. A honvédségi segítséget azonban csak a földmunkáknál tudják hasznosítani. A probléma a szakipari munkáknál jelentkezik. Pillanatnyilag a kivitelező vállalatnak a kiemelt beruházásaihoz kellett az ács szakmunkásait biztosítani. — Emiatt az alapozás zsaluzási munkálatai nem haladnak a kellő ütemben. A Postaigazgatóság nagy erőfeszítéseket tesz, hogy a objektum a megadott határidőre elkészüljön. így tervbe vették, hogy a központi épület elkészítésén túl a többi helyiség, valamint a részmunkák — villamos, gáz, fűtés- szerelés — elvégzésére szocialista szerződést kötnek az érdekelt vállalatokkal. A cél hogy erkölcsileg is vállaljanak felelősséget az objektum határidőre való elkészítésére. A kooperációs partnerekkel már ez irányban felvették a kapcsolatot: a szerződéskötésre kivétel nélkül pozitívan reagáltak. A szocialista szerződések megkötésének jelenleg egy akadálya van. A kivitelező vállalat a munkák ütemezésére vonatkozóan az alapozási munkák teljes befejezése után tud csak nyilatkozni. Az ütemterv fontos, hiszen a szerződésnek ez adja az alapját. Vajon mikor fejeződik be az alapozás és mikor kezdődhet végre meg a tulajdonképpeni építkezés? Rikker Mihály, a Baranya megyei Állami Építőipari Vállalat főmérnöke elmondta, hogy az esős idő beállta előtt szeretnék befejezni az alapozást Reméljük, hogy az időjárás nem szól közbe. Elmondta azt is, hogy sajnos a távbeszélő központ a munkák rangsorában nem az elsők között szerepel, így több nehézséggel jár. Természetesen az a céljuk, hogy a szerelésre kész határidőt betartsák. A jószándék megvan a vállalatban, hiszen ez a vállalat is baranyai, pécsi. A 110 millió forintos távbeszélő központ nem kiemelt beruházás. A Postaigazgatóságon elmondták, hogy erre vonatkozóan is tettek erőfeszítéseket. Tavaly a pécsi igazgatóság javaslatára a Posta Vezérigazgatóság kérte az Építési- és Városfejlesztési Minisztériumot, hogy nyilvánítsa kiemelt beruházásnak a pécsi távbeszélő központ építését. Indokai között szerepelt a beruházás viszonylag nagy összege. Aztán meg 150 ezer embert közelről érintő építkezésről van szó — ismeretes, hogy Pécsett milyenek a telefonálási lehetőségek. Ennek ellenére meg kéne találni a módját, hogy ezt Elkészült a komlói durvamosó A komlói szénelőkészítő üzemben elkészült a Mecseki Szénbánya Vállalat eddigi legnagyobb, 64 millió forint költséget igénylő sajáterős beruházása, a durvamosó. A rekonstrukció célja az volt, hogy a bányákból kikerülő szén 8 milliméter feletti szem- szerkezetű részét a korszerűtlen, száraz eljárás helyett jobb hatásfokkal működő, nehéz- szuszpenziós mosóban, vizes technológiával készítsék elő és így alacsonyabb hamutartalmú, jobb minőségű végtermé- j két nyerjenek. Közei 100 ezer látogató Sikonda a komlóiak víkendtelepe — Nem megyei, vagy országos idegenforgalmat akarunk kialakítani Sikondán, hanem munkánk arra irányul, hogy a komlói dolgozóknak minél szebb, kellemes környezetű víkendtelepet létesítsünk. Ez az alapállásunk határozza meg Sikonda jelenét és további fejlesztését — mondta Gallusz József, a Komlói városi Tanács VB-elnöke. — En_ i nek ellenére természetes, hogy Meddig ssorit még?! Tovább tart a cipőháború Ez a harmadik cikk ebben az évben, amit a cipő minőségéről írok. Az idén már cipőháború tört ki. Békés megyéből minőségi hiányosságok miatt kitiltottak egy csomó cipőt. Szégyen érte több nagy gyárunkat, pedig ők már nem kis hagyományokkal rendelkeznek. A frontokról Jelenthetjük: a cipőháború tovább tart. Világgazdasági napilapunk korábbi száma — nagy cikk cipőexportunk minőségi gondjairól. Elszomorodva olvastam, hogy sajnos, nekünk is van szégyellnivalónk. Íme, mit írnak egyik jónevű ktsz-ünkről, ha nem olvastam volna, el sem hinném. A szövetkezet NSZK megrendelésre készített női nubuk pums cipőket. S most idézek a cikkből: A bemutatott 6660 párás tételnél a felületi sérülések, bélésszakadások, az orr-részek berepedése, a sarokbehúzók sérülései olyan nyilvánvaló hibaként mutatkoztak, amit a helyi meónak okvetlenül észre kellett volna vennie. A szövetkezet lengyel exportra készült 10 ezer pár női lakkcipőjét is szemmel látható hibák miatt kellett visszáruzni. Ez annál is súlyosabb, mert egy későbbi lengyel szállítmánynál megismétlődtek a hibák, az újabb 10 ezer párból 7500-at utasított vissza a MERT. Igaz, hogy a kiesett mennyiséget a külföldi partnerek előzékenyen újabb megrendelésekkel hidalták át, lehetőséget adva a sztornírozott tételek kijavítására, mégis, aligha növeli mindez a szövetkezet hírnevét... A cikkíró a TANNIMPEX külkereskedelmi vállalatnál járt, itt csapódnak le a minőségi hibák. Talált még több hasonló példát. Még egy momentum a cikkből: A Központi Népi Ellenőrzési Bizottság tavalyi vizsgálata szerint m egész magyar könnyűipart terhelő kötbérek felét a cipőiparra vetik ki, s ebből mind jelentősebb rész hárul a szövetkezetekre. De hadd említsek én is egy példát, egyik tanácsi vállalatunkról van szó. A lábbeliüzem első féléves munkájának bizonyítványa: a 94,5 százalék első osztály minősítés mellett 12,4 százalék kereskedelmi reklamáció. Vajon miért van ez? Ma már minden valamire való cipőgyár termel exportra. A külföldi piacok felvevőképessége nagy, sokszor nem győzik kielégíteni az igényeket. Mondanunk sem kell, milyen fontos nemzetgazdasági érdek a kivitel fokozása. Nos, ez ugyanilyen fontos anyagi érdeke a vállalatnak is. Mindennél jobban fizet az export, év végén ugyancsak meglátszik a nyereségben. Itt aztán megbillent a nyereg, s átestünk annak a bizonyosnak a másik oldalára. Az utóbbi esztendőkben a nagy exportmániában — a mánia szót most nem rosszalló értelemA helyszínen nehezebb a munka Nagyiizem a mértékhitelesítőknél — Ezt a hordót ma hozták be az egyik környékbeli termelőszövetkezetből. Azt mondták, 600 literesként vették. Elvégeztük a jelzését és kiderült, hogy — 500 literes. — Mit jelent ez"! — Azt, hogy a valóságos értékénél jóval drágábban vásárolták. — Miért? — A hordó értékét az űrtartalma határozza meg. Ha a kádár elkészít egy új hordót, mielőtt eladja, jeleztetnie kell és az általunk hivatalosan megállapított űrtartalom alapján állapíthatja meg az árát. — Csak ezért szükséges a hordók jelzése? — Nem. Elsősorban kereskedelmi szempontból szükséges, mert a hivatalosan jelzett hordóban szállított áru mennyiségi és értékbeli elszámolását könnyíti meg. — És magánosoknál? — Boradó, szempontjából is fontos. Ez a beszélgetés a pécsi Mértékhitelesítő Kirendeltség hordójelző állomásán zajlott le. S akik a tájékoztatást adják: Dekleva Béla. a kirendeltség vezetője és Bódis Ferenc hordójelző. Szüret előtt vagyunk. A szeszélyes időjárás következtében a szőlők állapota miatt vészesen közeledik ennek az ideje és ez teszi időszerűvé, hogy tájékozódjunk az állomás munkájáról. A négy hatalmas, vörösrézből készült köbző tartály tövében, az enyhén borszagú teremben, különböző nagyságú jelzett hordók mellett beszélgetünk. A tegnapi „termés” mintegy száz darab volt, az itt lévők azok, amelyeket még nem vittek el. Valamennyibe be van sütve a Népköztársaság címere, az évszám és a hordó űrtartalma. Mindegyik jelzés két dongán van, nehogy esetleges megbontás után ezzel a jelzéssel használhassák tovább a hordót — Javítás, abroncshúzás után ez a jelzés már érvénytelen — mondja Bódis Ferenc. — Újból kell jeleztetni. Egyébként a hordókat háromévenként, a tárolótartályokat pedig tízévenként mindenképpen jeleztetni kell. A jelzéseket vagy az állomáson, vagy a helyszínen végzik. Itt bent könn3’ebb, hiszen a köbző tartályok skálájáról pillanatok alatt leolvasható a hordó űrtartalma. Helyszínen nehezebb a munka: mérleg szükséges hozzá, hogy üres és teli állapotban megmérhessék a hordót, majd a súlykülönbö- zetbői átszámítással kell megállapítani a befogadóképességet Arra vagyok kíváncsi: ész- revenni-e itt, hogy közeleg a szüret? — Nagyon is. Mintha mindenkinek egyszerre jutna az eszébe, hogy jeleztetni kell a hordót. Ilyenkor erős a forgalmunk. A téli hónapokban pedig alig látunk hordót. — Lehet-e más is tapasztalni? — Hogyne. Például az új szőlőtelepítések termőre fordulását. Egyre szaporodik a jelzésre kerülő hordók állománya. A vízfogyasztás felöl érdeklődöm. Egy-egy jelzési napon elmegy 30—40 köbméter víz, esetleg több is. Ez elég sok. Vajon kevesebbel nem lehet megoldani? — Egyszer volt olyan kísérlet, hogy egyik hordóból a másikba szívassuk át a vizet. Nem vált be. Ahány hordó, annyiféle. Az egyik új, a másik használt. Az egyik használt jól kezelt, a másik elhanyagolt — dohos, penészes. Nem lehet tönkretenni egy jó hordót azzal, hogy a rosszból átszivatjuk a vizet. Inkább löbb vizet fogyasztunk. Legnagyobb ügyfelük a Mecseki Állami Pincegazdaság. Rengeteg a hordó és gyakori a javítás. Alig kerül hordó időszakos jelzési» Innen, • legtöbbet javítás után kell jelezni. A sok hordó mellett a hatalmas tárolótartályok jelzése ad rengeteg munkát. Ezeket feltöltik, majd a vizet lassan áttöltögetik a készenlétben álló, „hivatalos” hordókba és így állapítják meg a tartály tényleges űrtartalmát. Nem valami gyors munka. — A héten kezdjük meg a megye legnagyobb tárolótartályának jelzését. A Batthyány utcai borpalackozóban elkészült a kétszázezer literes tartály. Kétszer kell feltölteni, kétszer lemérni és csak ezután lehet kiadni a jelzési bizonylatot Ez a munka két hétig is eltart Elmenőben még az éves forgalomról kérek tájékoztatást. — Évről évre változik a jelzett hordók száma — mondja Bódis Ferenc. — Én egymagám négyezer körül jeleztem. — Nehéz munka? — Nem könnyű. A hordókat nem csak megtölteni kell, hanem leereszteni is. Ehhez pedig meg kell mozgatni mindet. Egy 500—1000 literes hordót megmozgatni — tele vízzel — nem könnyű dolog. Dohát megszokta az ember. Közel három évtizede csinálom már ... HL L ben használom — egyoldalúan mennyiségi szemléletbe estünk. Gyerünk, gyerünk, hajtani a szalagot, ha kell, túlórákkal; megfizetik! Felfutott a cipőtermelés. Sokan kapacitáson felül is vállalnak munkát. A mennyiségi szemlélet mellett pedig könnyebben átcsúszik a meón a selejt. Jó alapanyag (ez ugyan bőripari téma) — Korszerű gyártástechnológia — szigorú technológiai fegyelem — műszakilag megalapozott és hatékony minőségi ellenőrzés — ezek a minőség összetevői, ha tetszik, a kulcsa. Azt hiszem nem mondok újat. Ezzel szemben áll azonban a mennyiségi szemlélet, a termelés minden áron való fokozása. Szokás, a gyárak vezetői elbagatellizálják a reklamációkat, mondván, az csak néhány százalék, nem kell olyan nagy lármát csapni. Van aki a 3—4 százalékot, más a 4—5 százalékos reklamációt sem tartja soknak. Különben is — hivatkoznak — kár nem éri a fogyasztót, a boltok becserélik, a gyárak visszaveszik a cipőt. Ez igaz. Sőt az is igaz, hogy reklamáció nélkül nincs üzlet. Továbbá:akadnak manapság „rossz vevők”, akik visz- szaélnek a lehetőséggel, s fur- fanggal állandóan becserélgetik cipőjüket. Hogy mennyi az „ideális” százalék? Külkereskedőktől hallottam, nincs semmi baj, ha a reklamáció átlagban az egy százalék körül mozog. Nem érdekes. De legyen 3—4, vagy még ennél is több százalék, s fogadjuk el ezt ideálisnak. Akkor mi van? A vevőket, s ezt nem elég hangsúlyozni, nem érdeklik az átlagok, a százalékok. A vevőket az érdekli, hogy a pénzükért jó, és ne silány minőségű cipőt kapjanak, és ne bosszantsák fel őket. — Jó-jó, lehet, hogy végül is az a 3 százalék nem is sok. De mondjuk 20 ezer pár cipőnél már 600 darab selejt. Azután szokták azt is mondani, hogy elmaradtunk a külföldtől, nem vagyunk modern fogyasztók. Nálunk a minőségi követelmény nem az esztétikai, formai szempontra, hanem a cipő tartósságára vonatkozik. Holott a cipő idénycikk, divatcikk, ne várjunk tőle extra minőséget, a szezon végén, használai után eldobandó. Valóban modern ez a fogyasztói magatartás. Csakhogy azokban a külföldi országokban, amelyekre hivatkozni szoktak, mások a jövedelmek, más a különféle áruk árának egymáshoz való viszonya. Olcsó a cipő. Nálunk viszont drága, legalábbis távolról sem olyan olcsó, hogy hidegen hagyja az embert a tartóssági szempont. Le kellene most már mindenütt vonni a tanulságokat, mégpedig gyorsan. Radikális intézkedéseket kell tenni, javítani a technológián, a technológiai fegyelmen, szigorítani a meón. Érjük be valamivel kevesebb, de jobb minőségű cipővel, úgy belföldön, mint a külföldi piacokon. Miklósvári Zoltán minden látogatót szívesen látunk, érezzék jól magukat ebben a gyönyörű környezetben. Tény, hogy a Komlói városi Tanács, a megyei idegenforgalom is sokat tett Sikonda fejlesztéséért. Az új fürdőmedence, a turistaszálló, az új vendéglátó egység megépítése jelentős állomások a fürdőhely fejlesztésében. A csatornázással megoldották a szennyvízelvezetést, víztározó építésével pedig az ivóvízellátást. Mindez hozzájárult ahhoz, hogy mind kedveltebb üdülő, kirándulóhellyé fejlődött Sikonda. Az elmúlt nyári hónapokban közel 100 ezer látogató kereste fel. Gombamódra szaporodnak a víkendházak mind a strand körül, mind pedig Komlóról Sikondára vezető két kilométeres út mellett. Eddig hatvan víkendtelket — 70—100 négyszögöl nagyságút — adtak él, közel fele már beépült, tetszetős, pasztellszínekben pompáznak a hétvégi nyaralóházak. Az érdeklődésre jellemző, hogy újabb telek-parcellázásokon dolgoznak és jövőre lehetőség nyílik a tó körül újabb víkendtelep kialakítására: előreláthatóan mintegy 100 telket bocsátanak majd magánszemélyek és mintegy 30 telket pedig intézmények rendelkezésére. Nem feledkeztek meg a horgászni szerető komlói dolgozókról sem. A már jelenleg is „üzemelő” halastó mellett készül egy újabb halastó 4—5 hpldnyi nagyságban —, az új tó remélhetőleg már jövőre „nagyot” ígérő lehetőségekkel szolgálja a több mint másfélszáz létszámú komlói horgász- egyesületet. „Javítani kell Sikonda kereskedelmi, vendéglátói ellátottságán, mert a jelenlegi sem mennyiségben, sem minőségben nem elégíti ki az igényeket” — mondta Gallusz elv- társ. — Egy-egy szombaton, vagy vasárnap többezer ví- kendező „rohamát” már alíg- alig állják a meglévő kereskedelmi egységek. Rövidesen tárgyalásokat kezdenek az ellátás javítására. A Vadásztanya vendéglő korszerűsítésre szorul, a szép környezetbe nem illik rendezetlen külsejével, kerthelyiségével. Szeptember 1-től pedig zárva tart —, pedig sokan keresnék fel az őszi turisták közül... A kereskedelmi ellátás javítását más is indokolja. Nem kevesebb, mint 7 millió forintos beruházással a jövő nyárra ifjúsági tábort is létesítenek, majd egy úttörőtábor is megnyitja kapuit. Mindez pedig növeli a látogatottságot. Sikonda vize korábban 46 fökos volt, ma 36 fokos. A víz hőfokának növeléséért új kút fúrását tervezik. Az eddigi számítások alapján 800 méter mélységből a jelenleginél magasabb hőfokú víz nyerhető. Korán jött az esőzés - rothadási veszély a szőlőskertekben A vidéki mezőgazdasági üzemekből érkező jelentések szerint kissé korán jöttek az őszi esőzések. Még legalább két, de sok helyen háromhetes száraz és napsütéses időre lett volna szükség ahhoz, hogy a szőlő ideális körülmények között érjen be. Különösebb baj egyelőre még nincs, hiszen kéthetes szárazság után jött a mostani esőzéssorozat, de most fontos feladat a szőlőskertek állandó megfigyelése, mert az esetleges rothadási folyamatot pontosan ellenőrizni kell. Ha a csapadék tovább áztatja a szőlőt, a felvett nedvesség hatására megduzzadnak a szemek, kipattan a héj és nagy erővel indul meg a termés szempontjából hátrányos rothadási folyamat. Ilyenkor a szőlőt idő előtt kell leszüretelni. ami lerontja a cukorfokot és ráadásul a meny- nyiséget is kedvezőtlenül befolyásolja. Lassan halad a távbeszélő-központ építése Szocialista szerződéskötés — Nincs munkaerő Őszre befeiezik az alaoozást j közérdekű építkezést mégis | csak kiemelt beruházásként kezeljék. Ha ilyen döntés születne a közeljövőben, az építőipari vállalat nagyobb kapacitással, gyorsabb ütemben tudná az építkezési munkákat folytatni. Ez mindnyájunk érdeke! (Mécs)
