Dunántúli Napló, 1969. szeptember (26. évfolyam, 202-226. szám)

1969-09-14 / 213. szám

1969. szeptember 14.­Dirnttttt tttt ti au 15 Baranya egészségügyét az eredmények jellemzik Természetes emberi törek­vés, hogy óvjuk egészségün­ket, hogy a beteg szeretne meggyógyulni. Társadalmi ta­pasztalatokra épülő életigaz­ság, hogy az egészség féltett kincsünk. Nem véletlen tehát, hogy élénk és tartós közérdeklődés kíséri egészségügyünk fejlő­dését Lakosságunk, viszony­lag széles rétegei személyes tapasztalataik alapján gyak­ran mondanak elismerő, vagy elmarasztaló ítéletet az egész­ségügyi ellátás feltételeiről, az egészségvédelem, a gyógyítás színvonaláról és nem kevésbé az orvosok, ápolók, gondozók és a betegek viszonyáról. Ugyanakkor az is természe­tes, hogy Baranya és Pécs, párt-, tanácsi, társadalmi szer­vei szerteágazó munkájuk so­rán rendszeresen, átfogóan és felelősen foglalkoznak az egészségüggyel, annak fejlesz­tésével, az egészségügyet érin­tő társadalmi tapasztalatok­kal, — hiszen az egyes em­bernek az egészsége megőrzé­sére, vagy a gyógyulásra irá­nyuló törekvése teljesen egy­beesik pártunk össztársadal­mi ügyet szolgáló egészség- ügyi politikájának céljaival, az országos hatáskörű és a he­lyi szervek törekvéseivel. Egészségügyi politikánk he­lyes és érvényben levő elvei alapján a központi és a helyi illetékes szervek felelős kép­viselőinek közreműködésével legutóbb a megyei párt-végre­hajtóbizottság vette számba Pécs-Baranya egészségügyi helyzetét, fejlődését, távlatait. Kitűnt, hogy a megye és a város egészségügyi ellátottsá­ga szépen fejlődött, s a leg­fontosabb statisztikai mutatók tanúsága szerint az ország kedvezőbb helyzetű megyéi között foglalunk helyet. Ezt példázza többek között a kö­vetkező néhány adat is. Ná­lunk összesen 155 körzeti or­vos dolgozik és egy körzeti orvosra a megyében átlagosan 2565, Pécsett pádig 2383 lakos jut, az 'országos átlag-2895 fő. A szakrehaeleáéken ezer' la­kosra átlagosan 3,2 óra esik (országosan: 2,8), a szakorvo­sok egy beteg vizsgálatára 8,3 percet fordítónak a 7,9 orszá­gos percátlaggal szemben. — Minden 10 ezer lakosnak 82,6 kórházi ágy áll rendelkezésé­re, az országos statisztika sze­rint ez Budapest és Csongrád megye után a legjobb arány. Fontossága miatt külön ki­emelést és elismerést kíván az irányításban és a gyógyító he­lyeken dolgozó kommunisták és pártonkívüliek egyre lel­kesebb és hivatástudatból ere­dő ' tevékenysége. Az orvosok, ápolók, gondozók és asszisz­tensek mind hatékonyabb bá­zisát képezik a lakosság egész­ségügyi ellátásának. Az országos, a helyi statisz­tikák és az egyéb tapasztala­tok tehát egyaránt azt iga­zolják, hogy egészségügyi cél­kitűzéseink fokozatosan való­sággá válnak. Ebben a fejlő­désben és helyzetben — amely kiállja a nemzetközi összeha­sonlítás próbáját is — rend­szerünk szocialista és mélyen humánus jellege tükröződik. Az emberek egészségéért fo­lyó küzdelem alapvető forrá­sa és anyagi biztosítéka, hogy kormányunk és a központi szervek a népgazdaság anyagi lehetőségeihez mérten jelentős összegeket fordítanak az egészségügyre. Ezt realizálják, gyümölcsöztetik helyi szer­veink: a tanácsok, az egye­tem, az egészségügyi intéz­mények, és a társadalmi szer­vezetek, tömegmozgalmak és nem utolsó sorban az egész­ségügyi dolgozók. A tapasztalatok összegezé­sekor, elemzésekor óhatatla­nul felszínre kerültek a gon­dok, negatívumok, a fejlődés egyenetlenségei is. Ezek egy részét a statisztikai mutatók nem mindig tükrözik, viszont számolni kell velük, mert megoldásuk, az anyagi és szel­lemi erők legcélszerűbb hasz­nosítása, a fejlesztés helyi fel­adatainak és gyakorlatának kimunkálása csak így lehetsé­ges. A teljességre és részletes­ségre törekvés igénye nélkül lássunk néhányat közülük. Fekvőbeteg-ellátásunk szín­vonalát csorbítja például, hogy egyrészt — különösen egyes szakterületeken (nőgyógyászat, szülészet, baleseti sebészet stb.) — nem elégséges a kór­házi ágyak száma, ami zsú­foltságot, sok problémát von maga után, másrészt a kórhá­zak egy része — épületét, műszerezettségét és egyéb fel­tételeit tekintve — nem felel meg a korszerű egészségügyi követelményeknek. A fokozó­dó igények és a feltételek vi­szonylag lassú fejlődése miatt elmaradás van a fogászati el­látásban és a gondozó intéze­ti fejlesztésben. Ez utóbbi te­rületen főképpen az ideg, bőr, és daganatos megbetegedések sürgetik a gondozási feltéte­lek, intézmények fejlesztését A csecsemőhalandóság és a koraszülések országos átlagá­nál magasabb számai az anya- és csecsemővédelem javítását, hatékonyabbá tételét sürgetik. Személyi oldalról a legna­gyobb gondot a szakképzett ápolók biztosítása és stabilizá­lása jelenti. Ez sok különbö­ző forrásból fakad, de kétség­telenül összefügg a középká­derek képzésének és bérezé­sének ismert problémájával. Az egészségügy és az egész­ségügyben dolgozók tevékeny­ségének értékét, elismerésük fokát általában nem ronthat­ják le sem az egészségügy te­rületén ténylegesen jelentkező problémák, ellentmondások, sem pedig néhány egészség- ügyi dolgozó kritizált maga­tartása, lazasága, anyagiassá­ga, amit néha bizony szóvá- tesznek a dolgozók. Ezeken a törvények, rendeletek betar­tásával, társadalmi fellépéssel és főképpen a jól dolgozó egészségügyiek közreműködé­sével lehet változtatni. — A gyógyulás érdeke és az etika az orvos és a beteg között rendezett anyagi, erkölcsi és emberi viszonyokat, kölcsönös tiszteletet és bizalmat kíván. Közismert, hogy nálunk — de nerhcsák Baranyában van ez így — párhuzamos, többcsa­tornás rendszerű az egészség- ügyi ellátás és irányítás. —■ Alapvetően Baranya és Pécs megyei jogú város tanácsai biztosítják a járó- és fekvő­beteg ellátást, a gondozást, de részt vállal ezekből az Orvos- tudományi Egyetem, és segít több más központi irányítású egészségügyi intézmény is. — Főképpen tanácsaink tettek sokat a lakosság ellátásának javítása érdekében, saját ha­táskörükben kifejlesztették és működtetik az egészségügyi intézmények hálózatát. Két­ségtelen, hogy Pécs és Bara­nya egészségügyének mostani színvonalát a párhuzamos fej­lesztés során értük el. Ugyan­akkor fel kell figyelnünk arra is, hogy a párhuzamos fejlesz­tést néhány negatív jelenség, ellentmondás kíséri. Erre mu­tat többek között, hogy két KÖJÁL működik, hogy a Szénbányák gazdaságilag, po­litikailag egységes területén megkettőződött az üzemegész­ségügyi szolgálat irányítása, hogy Pécs területén — úgy tűnik nem teljesen indokol­tan — azonos feladatokat el­látó megyei és városi intéz­mények is kialakultak. Ezek mellett a mai szakasz­ban nem lehet szó nélkül el­menni, egyrészt a tények és a belőlük eredő visszásságok miatt, másrészt a távlati fej­lesztés érdekei miatt sem. Irányító szerveink jelenleg az egészségügyi fejlesztés 15 éves távlati tervein dolgoznak, s az mindenképpen közös érdek, hogy a várható anyagi- és szellemi erőket a leghatéko­nyabban használják fel, elke­rülve az indokolatlan párhu­zamosságok fokozódását. A je­lenlegi problémák megoldása és a távlatok helyesebb meg­tervezése miatt szükséges, hogy az egészségügyet irányí­tó egyenjogú szervek és az in­tézményeik között is az eddi­gieknél jobban szervezett, egy­séges szemléleten nyugvó és magasabb fokú együttműkö­dés alakuljon ki. Ennek egyik nagyon fontos munkakerete, vitafóruma lehet a már ko­rábban létrehozott egészség- ügyi koordinációs bizottság, melynek az a feladata, hogy az álláspontok és érdekek ösa­szehangolásával, javaslatokkal segítse a vezető szervek mun­káját, együttműködését, dön­téseit. Tapasztalatokra épülő rea­litás, hogy a párhuzamosság és az egyenjogúság viszonyai között is lehetséges az egész­ségügyi ellátás és fejlesztés célszerű összehangolása, koor­dinálása, hogy szükségtelen és célszerűtlen adott igazgatási kereten belül minden típusú egészségügyi létesítményt egy irányítás alá vonni, illetve sa­ját hatáskörben kifejleszteni. — Már korábban létrejött és fej­lődött például a helyi irányí­tó szervek és egészségügyi in­tézmények között bizonyos fajta ésszerű együttműködés, kooperáció. Ennek eredménye­képpen a Pécsett működő me­gyei intézmények (kórház, gondozóintézetek) szolgálják a város lakosságát is, a Pécsi városi Rendelőin­tézet részt vállal a megye la­kosságának járóbeteg ellátásá­ban, hasznos kapcsolatok jöt­tek létre a Városi Tanács és az Orvosegyetem különböző intézményei között. Meg kell azonban állapítani, hogy sok még a kiaknázatlan lehetőség. A pozitív tapasztalatok bir­tokában mégis kimondhatjuk, hogy ezen az úton kellene to­vábbmenni, mégpedig az ér­dekek egyeztetésével, az együttműködés, a különböző jellegű és igazgatás alatt álló egészségügyi intézmények kö­zötti funkcionális kapcsolatok fejlesztésével. Ezzel javulhat egészségügyi ellátásunk szín­vonala, az eddigi feltételek és az igények alapján szinte pro­filt alakíthatnak ki irányító szerveink a fejlesztésben, aminek következtében opti­mális nagyságú egészségügyi intézmények jöhetnek létre. Így lehet megoldást találni a távlati fejlesztés vonatkozá- t sában is, hiszen az anyagi le­hetőségek behatóroltsága miatt sem építhet minden szerv kór­házat, járóbeteg ellátó- és gon­dozó intézetet. A többcsator­nás rendszert és a jelenlegi igazgatási viszonyokat reali­tásnak véve az a feladat vár illetékes szerveinkre, hogy mélyreható vizsgálatok alap­ján általában és Pécs területe vonatkozásában is kimunkál­ják a távlati fejlesztés irá­nyait, a főbb feladatokat, meghatározzák, hogy az egész­ségügy különböző területein főként melyik szerv fejleszt. Az eddigi tapasztalatokat fi­gyelembe véve az lenne cél­szerű, ha Pécsett a fekvőbeteg ellátást az egyetem és a Me­gyei Tanács fejlesztené to­vább. a Városi Tanács pedig a járóbeteg ellátás mellett a gondozás terén lépne előre. Ilyen szemléletmód mellett kialakítható, továbbfejleszthe­tő a különböző igazgatás alatt álló intézmények (Rendelőin­tézet, kórház stb.) funkcioná­lis egysége, s korrekciók is le­hetségesek a szükségtelen pár­huzamosságok terén. Egészségügyünket alapve­tően a pozitívumok jellemzik, s a fejlődés adott szintjén fel­vetett problémák is valósak. Párt-, tanácsi-, társadalmi szerveink a lakosság ellátásá­nak fejlesztése érdekében számbaveszik ezeket, hogy megoldásukkal ismét maga­sabb szintre léphessünk. En­nek a feltételei részben adot­tak, részben megteremthetők. Szerveink munkája mellett azonban szükség van ehhez az egészségügyi dolgozók aktív támogatására, közreműködésé­re. Dr. Csendes Lajos a Megyei Pártbizottság titkára Baranyai küldöttek az IfjároStás Tanácsban Segíteni kell a fiatalokat jó munkássá válni Kétnapos tanácskozás után, pénteken befejezte munkáját a Csepeli Munkásotthonban a II. Országos Ifjúmunkás Par­lament. A tanácskozáson va­lamennyi szakma és üzem if­júmunkásainak érdekeit kép­viselve. megvitatták a mun­kásifjúság nevelésének, élet- és munkakörülményeinek ala­kulását, a pályakezdők hely­zetét, problémáit. A 11 tagú baranyai dele­gáció pénteken késő este ér­kezett meg Pécsre. A küldött­ség vezetőjét Gyimesi Gáspárt, a KISZ megyei Bizottságának ifjúmunkás felelősét kerestük fel: — A tanácskozáson 300 kül­dött és 144 meghívott vendég vett részt. A parlament a párt és a kormány vezetőinek jelen­létében kezdte meg munkáját. A tanácskozás egyben a mun­kásfiatalok politikai demonst­rációja is volt, amelynek kö­zéppontjában. a közelgő Lenin centenárium állt. Ennek kap­csán került sor a Csepel Vas- és Fémművek előtt lévő Lenin szobor ünnepélyes megkoszo­rúzására. A négy tagú koszo­rúzó delegáció egyik tagja Konrád Judit, a Pécsi Fodrász Ktsz dolgozója volt. — A napirendre került té­mákat hogyan ítéli meg? — örültünk, hogy az álta­lunk fontosnak vélt problémák központi kérdésként vetődtek fel a tanácskozáson. Gondo­lok itt a megyénkben is nagy problémát jelentő munkahelyi beilleszkedésre, az építőipari fiatalok helyzetére. Ribánszki Róbert, a KISZ KB. titkára már vitaindító referátumában Nincs megállás! Ás őssi csúcsforgalom előtt Legnehezebb a kavics és a szén — Nagy a balesetveszély Erő és ügyesség Befut a hosszú tehervonat a pécsi állomásra. A mozdony még egy nagyot fújtat, aztán apróbbakat zihál. Megérkezett. Ekkor kezdődik meg a vona­tok rendezése, némelyik megy tovább a megye valame­lyik kisebb állomására, mások az iparvágányokra jutnak, a többi pedig a „ráth, búr, be­ton” vágányokra kerül. „Ráth, búr, beton” becenevek, a ra­kodóvágányok nevei. Ez a há­rom név a vasútállomás egy önálló, sajátos életet élő da­Itt aztán dolgozni kell! Egy pillanatig sincs megállás. Au­tók, lovaskocsik jönnek-men- nek Daruk erőlködnek. La­pátok csörrennek. Mozdonyok sisteregnek. Vagonok ütköz­nek. Verejtékes arcú, izmos munkások igyekeznek minél előbb megszabadítani terhűk­től a vagonokat. — Ezekben a napokban már lehet érezni az őszi csúcsfor­galom előszelét — mondja Sólyomvári János, a 12-es AKÖV teherforgalmi telepe, vasúti szállítmányozási iroda forgalomvezetője. — Igaz, hogy nálunk egész évben szezon van, de ősszel és az év végén egyre nagyobb a „hajtás”. A pécsi állomáson az év első felében 2408 vagont rak­tak ki, az áruk súlya 5231 tonna. A rakodón a főszerep­lők a gépek és a rakodómun­kások. Az AKÖV-nek erre a munkára 48 állandó rakodó­ja van. A munkások havonta átlagosan 230 órát dolgoznak. — Szerda reggel 56 vagon- nyi áru érkezett — mondja a forgalomvezető. — Persze ez nem azt jelenti, hogy nap­közben még nem fut be több vagon. — Mi a leggyakoribb szál­lítmány? — A szén és a folyamka­vics. Ennek rakodása a leg­fáradságosabb, ha kézi erővel történik. Szerencsére itt a gép. Jól­eső érzés látni, ahogy a T— 172-es rakodógép falánk szája beleharap a vagonnyi szénbe, s rövid időn belül a várakozó teherautó rakodóterébe hull a rakomány. A másik vágányon az egyik autó platójára zacskókban só kerül. A vagonból az autóig tart a két rakodó útja: ke­zükben két nagy zacskó. Egy papírzsák súlya 20 kilogramm. A tempó megfeszített, telje­sítménybérben dolgoznak. Fél óra alatt megtelik az autó: súlya 56 mázsa. — Ügyesség és erő kell eh­hez a munkához — mondja Piros Sándor rakodómunkás. — Nyolc és fél éve csinálom, ismerem már a munkafogá­sokat — A fizetés? — Ha rendszeres a vasútról a vagonbeállítás, akkor jó pénzt tudok keresni... Rágyújt egy cigarettára, le­törli arcáról az izzadságot, és már fenn is van a teherautón: irány a FŰSZERT raktára. Soha nem gondoltam volna, hogy ilyen körültekintően vá­logatják meg az együtt dol­gozó rakodó-párokat. Megné­zik, milyen a munkatempó­juk, fizikai erejük, szakmai tapasztalatuk és a testalkatuk. Ha ezek az adottságok meg­egyeznek két embernél, akkor alkothatnak egy párt. A rakodók nemcsak párban dolgoznak, hanem brigádban is. A legjobb brigád a Koma­rov nevet viseli, öt éve dol­goznak együtt. Mind a nyol­cuk szakképzett rakodó. Vizs­gáztak is a rakodásból ugyan­is, akik daru mellett dolgoz­nak, tudni kell a balesetvé­delmi előírásokat. Ez a bri­gád végzi a speciális munká­kat: a bútor ki- és berakását, a Sopiana Gépgyár export küldeményeinek vagonba ra­kását. elemezte a munkahelyi beil­leszkedés lehetőségét. Orszá­gos probléma ez, melynek kö­vetkezménye a munkaerő­vándorlás. A vándorlás a fia­tal munkavállalók esetében is igen gyakran előfordul. Ennek megszüntetésére számos kez­deményezés, elképzelés szüle­tett. Alapvető követelmény a fiatalokkal szemben a megfe­lelően végzett munka, ez kell, hogy képezze a munkahelyi beilleszkedés alapját. A fel­tételeket a vállalatnak kell biztosítani. A fiatal munkába lépésétől kezdve ott kell, hogy álljon mellette a vállalat, a KISZ-szervezet. A cél, hogy segítsék a fiatalokat munkás­sá válásuk folyamatában. — A baranyai küldöttek felszólalásainak milyen vissz* hangjuk volt? — A megnyitó után a té­maköröknek megfelelően négy szekcióban végezte a parla­ment munkáját. Itt a bara­nyai küldöttek is elmondták észrevételeiket. Somogyvári Gizella, a BCM küldötte ab­ban a megtiszteltetésben ré­szesült, hogy a szekció ülé­seket összefoglaló plenáris ülé­sen is szót kapott. Felszólalá­sában az építőiparban dolgozó munkásfiatalok problémáiról szólt. Elmondotta, hogy egyre többen végzik el a nyolc osz­tályt az építőiparban dolgozó fiatalok. Itt igen nehéz mun­kája van a KISZ-nek. A fia­talok erkölcsi, politikai ar­culatának kialakítása igen kö­rülményes feladat. — Melyik szekcióülésen volt a leghevesebb vita? — A lányok és fiatalasz- szonyok szekciójában. A kül­döttek elmondták, hogy ko­rántsem valósult meg még a nők egyenjogúsága a gya­korlatban. Ez leginkább ta­lán az alacsonyabb fizetések­ben mutatkozik meg. — Megalakult az Országos Ifjúmunkás Tanács 45 taggal Baranyai küldöttre esett-e vá­lasztás? — Baranya megye két tag­gal képviselteti magát a ta­nácsban: Kiss Márton János, a Szigetvári Gépjavító autó­szerelője és Konrád Judit, • Pécsi Fodrász Ktsz dolgozóját KISZ-titkárok személyében. Az ifjúsági parlament meg­hívott vendége volt Abdul Rahman Vezirov, a Komszo- mol KB titkára, aki nemrég Baranyában járt. A baranyai delegáció, a megye 23 ezer munkásfiatalja nevében átad­ta a Pécsi Vasas Ktsz ifjú­munkásai által készített em­léktárgyat, a dzsámi fém ma­kettjét. M. L. Szeptember 20-án nyit az Űttörőház Szeptember 20-án nyitja meg kapuját a pécsi Szabó István Űttörőház. Húszféle szakkör várja az újonnan jelentkező pajtásokat, s közöttük a leg­érdekesebbek: a rádiós, re­pülőmodellező. lövész, vegyész és vasútmodellező szakkörök. Az évnyitó ünnepély húszadi­kán, szombaton délután 4 órakor lesz. Utána indul meg a munka, a komoly szakköri foglalkozás, amely minden hé­ten egyszer két órás elfoglalt­ságot jelent. Most még csend van. A szobák üresek, de mégis tele vannak várakozással: várják a pécsi úttörőket jelentkezési lappal a kezükben, amelyet szeptember 18-ig kell leadni az Űttörőházban. És a csen­det nemsokára zsivaj, nevetés, gyereklárma váltja fel. — Mit kell tudni egy jó ra­kodómunkásnak? — kérdez­tem Novák Pált, a Komarov szocialista brigád tagját. — Először is balesetmente­sen kell dolgozni. A munka­idő alatt megállás nélkül kon­centrálni kell arra amit csi­nál az ember, mert egy pil­lanat leforgása alatt megtör­ténhet a végzetes baleset Erő és ügyesség is kell a szakmához. Gyorsan csak akkor megy a rakodás, ha a munka jól van szervezve, a brigád-tagok kö­zött megvan az összhang. A munka megállás nélkül folyik: egy percet sem kés­het. Itt nincs hétköznap és nincs vasárnap. Erdélyi János, kirendeltség­vezető elmondta, hogy a ra­kodás meggyorsítására a kö­zeljövőben két új rakodógép kezdi meg a munkát. Az AKÖV és a honvédség egyik j alakulatának KISZ-szervezete szerződést kötött, hogy vasár- j naponként segítenek a kato- j nák a vagonok kirakásában.! A rakodást gyorsítják a vál- | lalat gépkocsivezető brigádjai j is, akik vasárnaponként va­gont raknak közösen. Elmond­ta azt is, hogy szívesen ven- ! nék, ha a fiatalok — termé- j szetesen 18 éven felüliek — ; hétköznap délutánonként és. vasárnap jelentkeznének va- J gont kirakni. A rakodás után mindjárt fizet az AKÖV. a j munkafázisoktól függően 80 , fillértől 1 forint 30 fillérig fizetnek mázsánként. (Mécs) — Orosz szakos tanárok utaztak a Szovjetunióba. A ] magyar—szovjet kulturális j egyezmény munkaterve alap­ján középiskolai orosz szakos tanárok 22 tagú csoportja uta­zott a Szovjetunióba. A peda­gógusok Moszkvában hathetes nyelvi továbbképző tanfolya­mon vesznek részt.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents