Dunántúli Napló, 1969. szeptember (26. évfolyam, 202-226. szám)
1969-09-14 / 213. szám
4 ntmantmt tmwto 1969. szeptember 14. Emelkedő árak, változatlan színvonal? A lakásépítés megtorpanásának egyik oka a drágaság Az építőipari árak alakulásának barométere tartós rossz idót jelez. Ami tavaly drágának tűnt, az ma már örvendetesen olcsó lenne, s ezen egyelőre senki sem tud segíteni. Az 1968-as árrendezés hatására — hivatalosan — 15 százalékkal nőttek az árak, Illetve költségek, a valóság azonban sokkal kedvezőtlenebb ennél. Kis túlzással azt lehet mondani, hogy mindennemű tervezés bizonytalanná ▼ált, az elhatározások meg- azületése és a megvalósítás közötti idő ugyanis túlságosan te hosszú ahhoz, hogy az eredeti kalkulációk beváljanak. A tanácsok lakásépítésre szánt összegei például évről évre változatlanul rendelkezésre állnak, a megépítésre kerülő lakások száma azonban állandóan csökken, s pillanatnyitag talán ez a legfájóbb pont. Lehet 2 millióval több? A múlt év elején a Pénzügyminisztérium és az Országos Tervhivatal elvégezte a szükséges átárazásokat, átlagosan 15 százalékos emelkedést jelölve meg. Íme, néhány konkrét szám. A mohácsi árvízvédelmi központ 15, a du- naszekcsői gyógyszergyár 10, az új mecsekaljai óvoda és bölcsőde 10, az ügyészség és SZTK-központ pedig 13 százalék „pluszt” kapott, ezzel szemben — ezek a kiemeltnek számító létesítmények is —, 27. 20, 16, illetve 29 százalék többlettel realizálódtak. Az árak változásának méretére talán a közismert E—4 és D—4 jelű panelépületek árváltozása a legjellemzőbb. Az E—4 régi ára 5,8 millió forint volt, új ára 7,38 millió. A D—1 áremelkedése még aggasztóbb: 6,78 millióról — egyetlen év alatt! — 8,73 millióra nőttek a kivitelezés költségei. S a „lehetőségek” továbbra is belát- hatatlanok..." Mi az emelkedés oka? — ezt kérdezi minden illetékes, sezt kérdezi a nagyközönség is. A válasz, egyetlen szóban: a kapacitáshiány. Mint ismeretes, a hazai építőipar teljesítőképessége messze elmarad a valós beruházási igényektől, s bár az elmúlt években meggyorsult az iparág műszaki fejlesztése, s különböző köz- gazdasági fékekkel a beruházási kedvet is igyekeztek csökkenteni, a beruházási igények és a kivitelezési lehetőségek közti szakadék mélysége alig- alig csökkent. Konjunktúra van, méghozzá nem kívánatos konjunktúra, s hozzanak bármilyen pénzügyi intézkedéseket is, az árak emelkedése ebben a helyzetben megállíthatatlan. így volt ez az ó- mechanizmusban, a szigorúan kötött árak idején, s így lesz ez a jövőben is -— jóidéig. A kérdés talán nem is az: miért az emelkedés, sokkal inkább az: milyen hatással lesz mindez a jövőre? jVfilliárdokra lenne szükség A népgazdaság által az Iparágra bízott feladatok évről évre nagyobbak, mint a rendelkezésre álló kapacitás (ezt mindenki tudja), a fejlesztésre fordított összegek azonban meglehetősen szerények. Az előrehaladás üteme a hatvanas években felgyorsult, de a kívánt ütemtől még ekkor is messze elmaradt, az új mechanizmus bevezetése óta azonban újra áll minden: néhány népgazdasági jelentőségű beruházás (például házgyár) kivételével, az államtól alig-alig kapott, illetve kap valamit is e fontos iparág. Saját erőből kell szinte valamennyi fejlesztési elképzelését megvalósítania, méghozzá középlejáratú hitelekre támaszkodva. Hogy mit hoz a jövő év, az minden vállalat számára a tárgvév nyereségeinek alakulásától függ (a nyereség mértéke határozza meg a fej- j lesztési alap összegét). így j aztán — kis jóindulattal —, j porithr áremelésnek is nevezhetnénk a fentebb vázolt tendenciát. A dolog persze nem ilyen egyszerű. A beruházási igények között lehet és kell is sorrendet megállapítani, az azonban túlzott leegyszerűsítése a dolgoknak, ha a sor rendiség alapját egyetlen dolog: a fizetőképesség nagysága jelenti. Hogy egy vállalat — vagy egy iparág —, számára melyik beruházás bír elsőrendű fontossággal, azt nem lehet az építőipari piacon produkált „versenyképességével” lemérni. Ez a helyzet rendkívül hátrányos helyzetbe hozza a „szegény” üzemeket, vállalatokat — no és persze a ki csiket —, hisz számukra a 10 —15, sőt az 1—2 milliós ár- differencia is terveik elhúzódását jelentheti. Zöld és sárga utak Az építőipari árak alakulásának természetesen nemcsak objektív, de szubjektív oka is van. Vannak teljes egészében törvényes, zöld-utas áremelési lehetőségek (például a 4 százalékos — „egyedi” — nagy beruházások esetében alkalmazható felár), de vannak „sárga” utak is... Ezek — ha már a közlekedési lámpák példájánál tartunk —, még nem törvényellenesek, de hát ami nem törvénytelen, az erkölcstelen még lehet... Itt van például a szállítási költségek ügye. Az árban az anyagfuvarozási költségek is bennfoglaltatnak, s bizony egyáltalán nem mindegy, hogy honnan szállítják az építkezés színhelyére a szükséges anyagokat Egy jelentésben olvasom: Baranyában alig-alig használnak beremendi cementet... S egy másikban: a nagy- szilárdságú téglát Recskről kapjuk, szinte teljes egészében ... De hát így van-e ez? Baranyában cementet is, nagy- szilárdságú téglát is gyártanak, s nyilván egy részét itt is építik be. De érkezik is áru, természetesen, s ez esetben már nem törvénytelen a horribilis szállítási költségek számlázása. Más kérdés: „utaztatnák”-« az anyagokat száz kilométereken át, ha nem érné meg ... ? Az áremelkedést eredményező tényezők közül egyébként az eszközlekötési járulék és az állami dotáció megszüntetése a legjelentősebb. Nőttek — mintegy 4 százalékkal —, az építőipari anyagok árai is. (Az 500-as cement ára például 72,70-ről 80,30-ra emelkedett.) Árnövelő hatással volt az az intézkedés is, melynek eredményeképpen a gépköltségek már nem szerepelnek az árakban, hanem azokra külön szerződést kell a megbízónak és a kivitelezőnek kötnie. többször nyújtanak be ultimátumszerű igényeket a beruházóknak: ennyi az ára, ha sokallják, nem csináljuk... Az építőket szidni ezért az áldatlan helyzetért mégis túl egyszerű, s túl igazságtalan dolog lenne. Az építőket ez esetben nem szidni, hanem segíteni kell. Magyarán: mielőbb meg kell teremteni az igények és lehetőségek egyensúlyát. Beruházásokra, nagyszabású műszaki fejlesztésre van szükség — központi erőből. De persze, addig is, nagyobb gondot kell az illetékes szerveknek fordítaniuk az ellenőrzésre is. mert aki hosz- szú ideig eredményesen jár- kel a „sárga” utakon, az előbb- utóbb belép a tilosba is... Békés Sándor Fél évszázados a pécsi bélyeggyűjtés Pécsett 1919-ben alakult meg az első bélyeggyűjtő egyesület. A szervezett bélyeggyűjtés 50 éves jubileuma alkalmából kiállítás nyílt tegnap délután Pécsett, a KPVDSZ Petőfi Sándor művelődési otthonában. Megnyitót Bíró Sándor, a KPVDSZ megyei titkára mondott. Ezekben a napokban hatvannégy felnőtt és huszonnégy ifjúsági szakkör működik közel hatezer taggal. A reprezentatív tárlaton a pécsiek mellett jugoszláv vendég — négy eszéki gyűjtő — is szerepel összesen 960 albumnyi bélyeggel. A jubileumi kiállításon postahivatal működik, itt alkalmi bélyegzőt használnak, díszes kivitelű emléklapot és bélyeget árusítanak. A bélyegkiállítás szeptember 18-ig lesz nyitva. Tájékoztató a bortermés bejelentéséről Felavatták az ál siklósi tflzoltó-laKtanyát Csapatzászlót kaptak az önkéntes tűzoltó-testületek Segítséget és ellenőrzést A Magyar Építőipar című szaklap egyik, az új gazdasági mechanizmussal kapcsolatos cikkében olvasom: A konjunktúrával együttjáró konzekvenciák lényegében azt jelentik, hogy az emelkedő építőipari árakat azoknak kell megfizetniük. akik a tervezett beruházások megvalósulásától valamilyen eredményt várnak .. . A kapacitásbővítés (építőipari) költségeit \ azoknak kell magukra vállalniuk, akik beruházási igényeik kielégítése céljából e kapacitásnövelésben érdekeltek __ N em tudom, mennyire játszott közre ezeknek az elveknek az elfogadásánál a kény- szerűség, s mennyire a kényei messég, hosszabb távon azonban nagyon göröngyösnek ígérkezik ez az út. Konjunktúra van, felfelé mozognak az árak — ez eddig rendben van. Az is érthető, hogy az építőipar vezetői mindent elkövetnek nyereségük növelésére — mások is ezt teszik, s mások talán még- nincsenek is erre így rászorulva. Az azonban már aggasztó, hogy az emelkedő árak árnyékában változatlan minőség lappang, s az is. hogy a kivitelezők egyre Baranya ismét egy országos jelentőségű kezdeményezés elindítója lett: a megye termelőszövetkezeti szövetségei csapatzászlót adományoztak az önkéntes tűzoltótestületeknek. Már maga a zászló is új dolog — az önkénteséknek eddig sehol sem volt zászlajuk —, az ünnepélyes aktus lényege mégsem ez. A Duna és Karasica menti, valamint a Mecsek és Dráva menti Termelőszövetkezetek Területi Szövetsége e nemes gesztussal mintegy magáénak ismerte el a túlnyomó többségében falusi __ tehát s zövetkezeti vagyont védő —, önkéntes tűzoltó mozgalmat, s ez a szó legszorosabb értelmében új korszak kezdetét jelenti a testületek életében. Az ünnepélyes keretek között megrendezett szimbolikus eseményre Siklóson került sor, ahol a helyi tűzoltók éppen a testület megalakulásának 85.' évfordulóját és az új tűzoltószertár elkészültét ünnepelte. A nagyszabású rendezvényre a megye valamennyi járásából népes tűzoltó-delegációk érkeztek. A B. m. Tűzrendészet Országos Parancsnokságának képviseletében Siklósra látogatott dr. Pillák János alezredes, az országos parancsnok helyettese is. Részt vett az ünnnepségen Novics János, a Megyei Pártbizottság titkára, Gábor György, a Mezőgazda- sági és Élelmezésügyi Minisztérium osztályvezetője, dr. Földvári János, a Megyei Tanács végrehajtó bizottságának elnökhelyettese, dr. Szabó József, a járási pártbizottság első titkára, országgyűlési képviselő és dr. Török Zsigmond, a járási tanács vb-titkára. Jelen voltak a BM-szervek. valamint a Honvédség és Munkásőrség magasrangú képviselői, s ott volt Megyaszai József, a Megyei Pártbizottság adminisztratív osztályának vezetője is. Az 1,3 millió forintos költséggel felépített laktanya udvarán 35 önkéntes tűzoltótisztből álló díszszakasz sorakozott fel — a járások képviseletében. Az ünnepeiteket és ünneplőket dr. Sárosi Mátyás, a községi tánács vb- elnöke köszöntötte, majd dr. Földvári János lépett a mikrofonhoz, hogy rövid avatóbeszéd keretében átadja rendeltetésének az ország legkorszerűbb önkéntes tűzoltólaktanyáját. — Ez a létesítmény is Siklós és a siklósi járás egyre növekvő gazdasági jelentőségét bizonyítja — mondotta egyebek között a Megyei Tanács végrehajtó bizottságának elnökhelyettese. — A 146 főből álló siklósi testület azonban nemcsak solcak által méltán irigyelt felszerelést kap, - _ de feladatai is megnőnek: a\ L p/lvP'jmi*»! VPC jövőben ők lesznek elsősor- »CUÍCÉUICUJCÖ ban felelősek a BCM építkezésének. illetve létesítményeinek biztonságáért is ... A laktanya bejáratát elzáró nemzetiszínű szalag átvágása után dr. Majzik Jeremiás, • Duna és Karasica menti Termelőszövetkezetek Területi Szövetségének titkára átadta a megye mintegy 8000 önkéntes tűzoltóját képviselő tiszti díszszakasznak a hatalmas, brokátselyem csapatzászlót Ez a zászló minden évben annál a testületnél lesz, mely a legkiemelkedőbb megelőző, mentő, illetve kiképző munkát végzi. Az első őrző a siklósi testület Az ünnepség második részében a jubiláló testületet köszöntötték. Az 1884-ben megszervezett siklósi tűzoltócsapat gazdag történetét Tomkó Miklós, a községi tanács vb-elnök- helyettese, a tűzoltótestület elnöke idézte fel. A testület évtizedek óta biztosítja a falu tűzvédelmét, s emellett nemzedékek iskolája is volt. önzetlenséget, bátorságot, bajtársi szolidaritást tanultak egymástól az önkéntes tűzoltók, s ha úgy hozta a sors, életüket is kockára tették. Évi átlagban 28—30 „éles” bevetésen vesznek részt, s eredményességük országos rangot vívott ki számukra. A siklósiak képviselték Magyarországot Ausztriában is. ahol az európai tűzoltóversenyen második helyezést értek el. A jubileum alkalmából Kosteleczky Sándor alezredes, a megyei Tűzrendészet! Parancsnokság vezetője köszöntötte elsőnek az ünnepeiteket, majd dr. Pillók János, a MÉM és a Megyei Tanács képviselői, jutalmakat, okleveleket adtak át A siklósi tűzoltók hármas ünnepe a Központi Étterem-, ben rendezett díszebéddel zárult. A közeledő szüretre való tekintettel a Vám- és Pénzügyőrség az alábbiakat közli: Aki adóköteles italt állít elő, köteles a készített italt a vám- és pénzügyőri szakasznál adózás céljából bejelenteni. Adóköteles ital a must, a szőlőcefre, a bor, a törkölybor és a gyümölcsbor. A bortermelők a termésbejelentést a szüret (szőlőszedés) befejezését követő hat napon belül kötelesek megtenni A gyümölcsbort az anyag erjesztés alá vonását követő 6 napon belül kell bejelenteni. Be kell jelenteni az ösz- szes készített mustmennyiséget, azt is, amelyet a bejelentés megtétele előtt értékesítettek, elfogyasztottak, illetőleg felvásárló vállalatnak (szövetkezetnek) átadtak. A szőlőként értékesített termést nem kell bejelenteni. Törkölyön. héjon erjesztés esetében a kádakba töltött szőlőcefre mennyiséget kell bejelenteni, Be kell jelenteni a készített törkölybort, továbbá a készletben levő óbort is. Ha a szüret részletekben történik, a részszüretek eredményét 6 napon belül jelenteni kell. A részbejelentésekbe nem kell felvenni a korábbi — már bejelentett — részszüretek eredményét. A bejelentés elkészítésére szolgáló nyomtatványt a vám- és pénzügyőri szakaszok nál vagy a községi tanácsoknál díjmentesen lehet beszerezni. A bejelentést személyesen vagy postán a vám- és pénzügyőri szakaszhoz kell juttatni. Ha bejelentőlap nyomtatvány bármely okból nem áll rendelkezésre, a bejelentést levélben is meg lehet tenni. A bejelentésen fel kell tűntetni az ital tárolási helyét. Ennek esetleges változását 24 érával később a vám- és pénzügyőri szakasszal közölni kell. Ha a mustot, a bort nem a termelés helyén tárolják, a termésbejelentést mind a termelőhelyre, mind a tárolóhelyre illetékes vám- és pénzügyőri szakaszhoz meg kell tenni. A termésbejelentés elküldése után előállított vagy megszerzett italmennyiségeket a készletgyarapodást kővető hat napon belül be kell jelenteni. Bortermelő az a természetes vagy jogi személy, aki szőlőterület felett rendelkezik, azon termelést folytat és a terméséből adóköteles italt állít elő. Ehhez képest bortermelőnek minősül az állami gazdaság, a mezőgazdasági termelőszövetkezet, a mező- gazdasági szakszövetkezet, a mezőgazdasági társulás, továbbá az a tsz-tag, aki háztáji vagy egyéni művelésre visszahagyott szőlőt művel, illetőleg családi, százalékos, részes alapon szőlőművelést folytat és az egyéni termelők. Az utóbbiak közé tartozik a szőlőtulajdonos, a haszonbérlő, a haszonélvező és a feles bérlő. A bortermelő tsz — mező- gazdasági szakszövetkezeti és mezőgazdasági társulási tagot továbbá az egyéni termelőt gazdasági évenként — egy családon belül — legfeljebb 250 liter must, bor és gyümölcsbor után adókedvezmény illeti meg. A kedvezményes adótétel literenként 1.50 Ft Az adókedvezmény feltétele a szőlőterület használati jogának Igazolása. — Szőlőterületének részben ▼agy egészben haszonbérletbe, felesbérletbe vagy ingyenes használatba adása esetében az adókedvezmény csak a bérlőt (használót) illeti meg. Bejelentési kötelezettség terheli azt a természetes vagy jogi személyt is, aki nem minősül bortermelőnek, de megszerzett szőlőből, gyümölcsből adóköteles italt állít elő. Mustot vagy újbort óborral összekeverni, továbbá óbort törkölyre felöntéssel kezelni csak a vám- és pénzügyőri szakaszhoz való előzetes bejelentés és ellenőrzés mellett szabad. A termésbejelentési kötelezettség részben vagy egészben való elmulasztása esetében pénzügyi szabálysértési eljárásnak van helye. A vám- és pénzügyőrség a termelők adóköteles italkészletét ellenőrzi. A helyszíni ellenőrzéskor a termelő köteles az italkészletét előmutatni. A készletmegállapitás helyessége ellen 24 órán belül a vám- és pénzügyőri szakasznál panasz nyújtható be. Részletes felvilágosításokat a vám- és pénzügyőri szervek adnak. Hétfőtől egyiptomi mini-citrom tíz forintért Az utóbbi időben több kifogás merült fel a citrom apró mérete és változatlan ára ellen. A Déligyümölcs- és Élelmiszerkereskedelmi Vállalatnál elmondották, hogy a nálunk megszokott olasz citrom már fogyóban van a Fényképezőgépek, mozigépek, optikák, filmek és raktárakban. A most beszerezhető citrom viszont lévén a pótszüretekből, másodszedésből általában kisméretű. Egyiptomból is ilyen „mini- citromot” vásároltak, amelyből 1 kilóra 40—44 darab is rámegy. Ennek ellenére az egyiptomi citrom friss, vékony héjú, és igen lédűs. Az első szállítmány most érkezett meg, s a ZÖLDÉRT üzleteiben hétfőn hozzák forgalomba, mérete miatt kilónként 10 forintért A DÉLKER vezetői azt is elmondották, hogy hagyományos beszerzési piacaikon már érik az új termés. A szokásos méretű friss olasz citromból az első szállítmányt szeptember végére, október elejére várják. látcsövek áron — A MAHART SIRÁLY SZÁRNYASHAJÓ szombaton reggel indult el 500. Budapest—Becs fordulójára. Hat évvel ezelőtt, 1963-ban avatták fel a szárnyashajót, amely a vízfolyással szemben öt és fél, visszafelé pedig négy és fél óra alatt „szárnyalja át" útvonalát, s most mér nemcsak hetenként háromszor, hanem vasárnav kivételével, mindennap közlekedik. A jubileumi járat indulása előtt Kiss Béla hajóskapitány, a MAHART ajándékával kedveskedett az utasoknak.
