Dunántúli Napló, 1969. augusztus (26. évfolyam, 176-201. szám)
1969-08-10 / 184. szám
xxvi.évfolyam, 184.szám Az MSZMP Baranya megyei Bizottsága és a Megyei Tanács lapja 1969. augusztus 10., vasárnap Világ proletárjai, egyesüljetek! Szorosabb együttműködést A fogyasztó — szükségle- temek kielégítettsége Élapján — gyakran Illeti jogos vagy jogtalan bírálattal a me- aőgiaadasági üzemeket, az élelmiszeripari és élelmiszert forgalmazó vállalatokat. A nagy többség azonban a kritikáik ellenére jól látja — s ellátásának javulásán keresztül érzi is — azt a fejlődést, amit szocialista mezőgazdaságunk az utóbbi esztendőkben produkált. A mezőgazdaság termelésének alakulására — a vele szentben jelentkező növekvő szükségletek alapján — a szakosított, iparszerű termelés kezd jellemzővé válni. Ez, egyrészt az egyes ágazatok közötti munkamegosztás szélesedését, az egyes részfolyamatok elkülönülését, másrészt az ágazatok között lazább, vagy szorosabb kapcsolat-kialakulást, együttműködést tesz szükségessé. A korszerű technika, technológia és munkaszervezet alkalmazása, a gazdaságos termelés az eszközök, erők összefogását, koncentrálását feltételezi. Ennek egyik útja az üzemnagyság növekedése, vagyis a kisebb termelőszövetkezetek egyesülése. Bár e folyamat még korántsem tekinthető lezártnak, megállapítható, hogy a termelőszövetkezetek jelenlegi üzemnagysága lehetőséget teremt a korszerű, gazdaságos mező- gazdasági termelésre. A szükségletek növekedése eredményeként azonban olyan termelési feladatok keletkeznek, amelyek megvalósítására önmagában egy-egy tsz nem képes. Az elmúlt napokban adott hirt az újság kilenc tsz megállapodásáról, amelyben egy hatvanezer malacot, hizót előállító kooperáció létesítését határozták el mintegy 60—70 tnillió forintos beruházással, amit egyedül — az állami támogatás mellett sem tudna fedezni egyik tsz sem. A Vajszló környéki termelőszövetkezetek tízezres sertéshizlalda építésére és működtetésére hoztak létre közös vállalkozást és terveikben szerepel e kombinátra épülő húsfeldolgozó létesítése is. E kooperációk működése — várhatóan — enyhíteni fogja a jelenlegi sertéshús-ellájási gondokat Többségükben kedvezőek a tapasztalatok a tsz-ek és más szocialista vállalatok együttműködéséről is. A Gabonafelvásárló és Feldolgozó Vállalat nyolc tsz-szel kötött hústermelésre vonatkozó hatékonysági szerződést aminek eredménye például, hogy a mágocsi és lippói tsz-ek 1968-ban 8,2, illetve 8 vagon takarmányt takarítottak meg. A felvásárló és forgalmazó szervek is törekszenek a kölcsönös előnyökön alapuló kapcsolatok kiépítésére és a termelésnek a fogyasztói igényekből kiinduló támogatására. A Baranya megyei MÉK anyagi hozzájárulással igyekszik elősegíteni a korszerű, gazdaságos kertészkedés kiterjesztését, s ennek alapján a sokat bírált zöldség- és gyümölcs-ellátás javítását A fentiekből indult ki a megyei párt-végrehajtó bizottság, amikor napirendjére tűzte és elemezte a szövetkezetek gazdasági együttműködésének jelenlegi helyzetét és a fejlesztéssel kapcsolatos feladatokat Az előterjesztés és vita — bár a jelenlegi helyzetet alapvetően pozitívan ítélte meg — elsősorban a jelentkező ellentmondások feltárását és azok — lehetőség szerinti — megoldását célozta. Az elvi kiindulási alap az volt hogy társadalmunkban a tulajdonosi elkülönültség alapján önálló, szocialista vállalatok kapcsolódnak egymáshoz. Az együttműködés során tehát realizálódnia kell a külön vállalati érdeknek és ugyanakkor az érdekek alapvető azonosságának. Ez csak akkor biztosítható, ha az együttműködés alapelve a partnerek egyenjogúsága. Ebből következik, hogy az együttműködés olyan formái indokoltak, amelyek gazdaságosabb termelésre ösztönöznek és biztosítják a termelői, forgalmazói és fogyasztói érdekek összhangját Jelen helyzetben a fenti elvek nem minden esetben jutnak érvényre. Többízben előfordult hogy olyan közös vállalkozást hoztak létre, amelyek sem megfelelő piaccal, sem az eredményes működéshez szükséges anyagi és személyi feltételekkel sem rendelkeztek. A hiányosságok okait vizsgálva a végrehajtó bizottság a következőket állapította meg: 1. Nem kielégítő jelenleg a különböző együttműködések közgazdasági és jogi szabályozása. Ennek egyik példájaként az építőipari kooperációk tevékenysége szolgál. Az építőipari TÖVÁLL-ok a termelőszövetkezeti építkezési beruházások bekerülési értékének mintegy 25 százalékát produkálják, ami bizonyítja jelentős szerepüket a beruházások megvalósításában. A rendezetlen pénzügyi helyzet azonban veszélyezteti e közös vállalkozások létét és rossz példáját mutatják a tsz-ek gazdasági együttműködésének. E probléma megoldása elsősorban központi intézkedést igényel. Helyileg elérhető, hogy erőik koncentrálásával beruházásaikat rövidebb idő alatt fejezzék be. 2. Akadályozza a gyorsabb ütemű fejlődésit a mezőgazda- sági üzemek eszköz-szegénysége is, ami miatt csak kismértékben képesek hozzájárulni a közös vállalatok alapításához. 3. A társulások létrejöttére negatív hatást gyakorolt esetenként a tsz-vezetők egymással szembeni bizalmatlansága, az egyes vezetők személyi érdekei. Az előző két tényező, mint említettük, központi intézkedést igényel. Az utóbbi azonban csak a tudatban, a vezetés színvonalában bekövetkező változások eredményeként szüntethető meg. Ebből kiindulva a végrehajtó bizottság a fő figyelmet erre a kérdésre fordította. A pártpolitikaimunka eszközeivel, de ahol indokolt, a tanácsok révén a közvetlen beavatkozással is szükséges biztosítani az egészségtelen törekvések, torzítások háttérbe szorítását. A kooperációk létrehozása során az alapvető cél a gazdaságosabb, hatékonyabb termeléssel a fogyasztói szükségleteknek mind magasabb szinten való kielégítése legyen. Ezért nem tartjuk helyesnek az olyan nézeteket, amelyek vagy csak a termelők, vagy csak a forgalmazó szervek érdekeiből indulnak ki és nem veszik kellően figyelembe a fogyasztói érdekeket. A különböző termelési, fel- dolgozási és értékesítési kooperációk fejlődésük kezdeti időszakában vannak. A megyei párt-végrehajtó bizottság felhívta a szövetkezetek tagságának, vezetőinek és érdek- védelmi szerveinek figyelmét, hogy továbbra is bátran, közgazdaságilag megalapozottan kezdeményezzenek. Ne féljenek az első lépésekkel együttjáró hibáktól, hanem kritikusan elemezzék azokat, s megszüntetésükkel biztosítsák e téren is az egészséges fejlődést. Ezt követeli meg nemcsak a termelőszövetkezeti parasztság, hanem az egész népgazdaság érdeke is. Kertész István, n MSZMP Baranya megye! Bizottságának munkatársa A tartalomból: A frankválság háttere (2. oldal) Űtrakéssen (3. oldal) Javúlt a húsellátás (3. oldal) Távlati prognózis 2000-re (4. oldal) Az ókor hajósai (8. oldal) Irodalom — művészet (5—7. oldal) Szombati sporteredmónyek (ÍZ oldal) Tíz mozgalmas nap ntán Ma bezárja kapuit a Baranyai Ipari Vásár A Cserkúti Gépjavító saját konstrukciójú gépein kívül bemutatja a vállalatnál javított gépeket, alkatrészeket is. Erb János felvételé Módosítják az ösztönzőket Keserű Jánosáé miniszterhelyettes nyilatkozata A Belkereskedelmi Minisztérium értékelve vállalatainak tevékenységét, pozitívumként állapította meg, az áruellátás javulását, ugyanakkor hiányosságokat is feltárt, amelyek megszüntetésére olyan gyors intézkedéseket tett, illetve kezdeményezett, mint például az export korlátozása, a kapacitásbővítő termelői beruházásokra nyújtható preserált hitel, a közszükségleti cikkek tőkés importjának emelése, az árukölcsön akcióinak az ellátási helyzettől függő változtatása. A minisztérium a gazdaságirányítási rendszer „tanulóévét” vizsgálva megállapította azt is, hogy a közgazdasági ösztönzők sem mindig a megfelelő irányban befolyásolják az ipari és a kereskedelmi vállalatok döntéseit. A minisztérium ezzel kapcsolatos észrevételeiről, javaslatairól tájékoztatta nyilatkozatában Keserű Jánosné miniszterhelyettes az MTI munkatársát. — A hatékonyabb vállalati érdekeltség megteremtése érdekében foglalkozunk azzal, hogyan keU és lehet a jövőben az ösztönzőket, a szabályzókat finomítani, mennyiben szükséges módosításuk. — Az új mechanizmusban egyre kedvezőbb forma például a nagy- és kiskereskedelem kapcsolatában a közös üzemeltetésű bolt, a bizományosi konstrukció, továbbterjedésüket azonban hátráltatja a forgalmi- és kereskedelmi adólerovás jelenlegi módszere. Ma este zárja kapuit a Ba-l rar.yai Ipari Vásár. Látogatóinak száma a tegnapi nappal meghaladta a 65 ezret, s ma, a vásár utolsó napján ismét többezer látogatóra számítanak. Esemény lesz bőven. Délelőtt 11 órakor divatbemutatót tartanak, jó idő esetén a Köztársaság téri általános iskola bejárati lépcsőin vonulnak fel a manekenek. Délután 6 órakor ismét divatbemutató. Ezt követően adják át a közönség díjait, mégpedig ünnepélyes aktus keretében a nagykereskedelmi vállalatok képviselői nyújtják át az iparvállalatoknak A beérkezett i szavazatok alapján a vásáron kiállított termékek közül öt termék részesül nagydíjban. Még nem készült végleges mérleg, de felmérések szerint — tájékoztatott a rendező bizottság titkára — a vásáron kötött üzletek értéke meghaladja a másfél milliárd forintot. A vásár bontása hétfőn hajnalban kezdődik meg, amikor is felpakolják a kiállított termékeket. Kedden kezdik bontani a dekorációt. A Köztársaság téri általános iskola és technikum ismét „átvedlik” azzá, ami volt. Az iskolákat a vásár rendezőinek augusztus 14-ig kell átadniuk. Másfél órán keresztül nem fogytak el a kérdések dr. Nagy József, a Megyei Pártbizottság titkárának kezéből tegnap délelőtt. azon a tájékoztatón. melynek keretében a Petőfi Sándor honvéd-laktanya tisztjeivel, illetve tiszthelyetteseivel találkozott. Az alakulat parancsnoksága és pártbizottsága hosszabb idő óta azt a gyakorlatot folytatja, hogy írásban összegyűjti a személyi állomány aktuális problémákkal kapcsolatos kérdéseit, s azokra az ország, illetve a megye legilletékesebb vezetőitől kérnek választ. A tegnapi fórum napirendjén időszerű gazdasági kérdések szerepeltek, mindenekelőtt az új gazdasági mechanizmus eddigi megyei tapasztalatai. A kérdések egy jelentős része — érthetően —, az árak, illetve bérek alakulásához kapcsolódott. Dr. Nagy József válaszában elmondotta, hogy az Országos Statisztikai Hivatal 60 ezer ■ magyar család életnívójának alakulását figyeli következetesen, s az így kapott reprezentatív adatokból von le országos érvényű következtetéseket. Az árak mindenekelőtt a szabadpiacon növekedtek, s ez valóban aggasztó. Ezzel szemben az is tény, hogy a reál- jövedelmnek 2—4 százalékkal magasabbak voltak, mint egy évvel korábban. Számos kérdező a megye iparfejlesztési koncepciójával kapcsolatban kért felvilágosítást, míg mások a fővárosi üzemek kitelepülő egységeinek „elosztási” elveire voltak kíváncsiak. A nagy figyelemmel hallgatott tájékoztatóról az a közös vélemény alakult ki a tisztek körében, hogy nagy segítséget jelent a legénységi politikai oktatás szia. „Fórum” a laktanyában Dr. Nagy József (balról) előadása után az alakulat parancsnokaival beszélget. vonalának emelésében.
