Dunántúli Napló, 1969. augusztus (26. évfolyam, 176-201. szám)
1969-08-07 / 181. szám
líéí. augusztus 7. Bunanttm napit» A szakszervezet négyszázalékos fejlesztést sürget Bérgondok a Farostlemezgyárban Az átlagbérszínvonal-lista alján — A fluktuáció már-már termelési zavarokkal fenyeget — Gyors segítséget! Már nemcsak a „vállalkozó szellemű” fiatalok mennek, de megbomlott a törzsgárda is — s ez a tény mindennél jobban jellemezi a Mohácsi Farostlemezgyár belső helyzetét. A panasz egyöntetű: kevés a pénz. Az átlagfizetés 1728 forint. — ami közel 300 forinttal alacsonyabb a város ipari üzemeinek átlagánál, s miután az új embereknek szinte mindenütt „ráígérnek”, a csábításnak a gyárat valóban szerető „öregek” is csak nehezen tudnak ellentállni. A vetélytársak A legutóbbi hét hónap alatt százhatvanan mondtak búcsút a Mohácsi Farostlemezgyárnak. Többségük szakmunkás. A „csábítók” többnyire a környéken dolgozó építőipari vállalatok, szövetkezetek, illetve termelőszövetkezetek voltak, de jutott néhány ember a könnyűipari üzemeknek is. Sikerük titka kettős. Átlagbérszínvonaluk eleve magasabb, mint a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium fennhatósága alatt dolgozó Farost- lemezgyáré, s ami ennél sokkal aggasztóbb: az újfelvételi- sek szinte mindenütt többet kapnak a „régieknél”. A munkásvándorlás megyénkben tavaly vált tömegessé, s miután műszaki feljesz- tés helyett majdnem mindenütt létszámemeléssel biztosították a termelés felfuttatását, a kétkezi munkát végző ember a legkeresettebb „hiánycikké” lett. A Mohácsi Farostlemezgyár 1968-ban évi nyeresége terhére 2 százalékos bérfejlesztést hajtott végre. Akkor ettől a helyzet bizonyos mérvű normalizálódását várták, rövidesen kiderült azonban, hogy a „konkurren- sek" előnye oly nagy, hogy ilyen apró lépésekkel nem lehet beérni őket. Íme, az Építő-, Fa- és Építőanyagipari Dolgozók Szakszervezetéhez tartozó ágazatok múlt évi átlagbérszínvonala, statisztikája! ÉVM-építőipari: 24 167, KPM- építőipar: 22 973, tanácsi építőipar: 23195, állami építőanyagipar: 21949, bútoripar: 22 332 és végül a MÉM-faipar: 21 126 forint. Az emberekért folytatott verseny az új gazdasági mechanizmus második évében tehát nemcsak folytatódott, de Szenvedélyesebbé is vált. A kényszerhelyzetbe került Farostlemezgyár tiszteletreméltó bátorsággal 1969-re 4 százalékos fejlesztést írt elő a részesedési alap terhére, s ezzel egycsapásra megyei jópéldává lett. A 4 százalékos fejlesztés az engedélyezett maximum, s miután a béresített nyereségösszegek különösen az I. és II. kategóriába tartozó vezetők „tizenharmadik” havi borítékját apasztják, nem kell külön hangsúlyozni, hogy a gyárvezetés milyen fontosságot tulajdonít a fluktuáció megállításának. A jelek szerint azonban még ez is kevés. Központi segítség kellene, azaz meg kellene emelni az átlagbérszínvonalat. Az Építők Szakszervezetének megyebizottsága „permanensen” tárgyalta a kérdést, s végül úgy foglalt állást, hogy 4 százalékos bérszínvonal-emelés megteremthetné a szüksége: egyensúlyt. Nem ingyen adnák A MÉM felügyelete alá tartozó faipari vállalatok —, melyek közül éppen a Farostlemezgyár a legjelentősebb —, 1968-ban 338 millió forint nyereséget értek el. ami eszközértékük 16,9 százaléka. Nyereségükből 198 millió forintot (58,8 százalék) fizettek be nyereségadó címén. A visszatartott összegből 30 milliót részesedési alapra, 95 milliót fejlesztési alapra és 14 millió forintot tartalékalap céljaira zároltak. A részesedési alap a kifizetett bér 10,1 százaléka volt, azaz egy vállalati dolgozóra 1874 forint esett. A mechanizmus első évében szinte az ország minden vállalata jelentős összegű nyereséget ért el, a milliók mögött azonban nagyon gyakran csak ügyeskedés, illetve többszöri „árrendezés” volt. Nem így a faipar esetében. Az egy munkavállalóra jutó termelési volumen — 1967-hez viszonyítva —, 105,7 százalékra nőtt —, ami kiemelkedően jó eredmény. Az ÉVM építőipar például szinten maradt, a KPM építőipar visszalépett, s csak az építőanyagipar, illetve a bútoripar egy főre vetített termelési volumene emelkedett némileg. A Mohácsi Farostlemezgyárban egy év alatt 22 százalékkal (!) nőtt a termelékenység, s az egész évet a stabil árak jellemezték. Nem érdemtelen tehát a kérés ... Addig is mit lehet tenni? A gyárvezetés határozatot hozott, hogy a nyereség terhére végrehajtandó 4 százalékos emelés zömét béresíteni kell — tehát nem prémiumok, hanem alapbérek formájában kell kifizetni —, s elsősorban azokon a területeken, ahol a legaggasztóbb a helyzet. A termelés zavartalansága érdekében a kvalifikált szakmunkások, a fatéri dolgozók és a nagy gyakorlattal bíró betanított munkások megtartása a legfontosabb — éppen ezért az ő panaszaik orvoslását tartja a vállalati és szakszervezeti vezetés is legfontosabb feladatának. A kis dolgok varazsa Ha a béreket illetően egyelőre „versenyképtelen” is a Mohácsi Farostlemezgyár, egyvalamiben verhetetlen: s ez a „járulékos” juttatások tertileMagyar-szovjet divattapasztalatcsere Bőséges „ruhatárával” Budapestre érkezett a moszkvai Dom Modeli divatközpont hat manekenje és a tervezők egy csoportja, hogy tapasztalat- csere körutat tegyen Magyar- országon és viszonozza a Fővárosi Kézműipari Vállalatnak a Szovjetunióban közelmúltban lezajlott bemutató-sorozatát. A Dom Modeli legújabb kreációit koprodukciós bemutató formájában szerdán este láthatták először a meghívottak a Magyar Sajtó Házában. A moszkvai divat követei ellátogatnak Pécsre, Ba- latonszéplakra, Balatonföld- várra, Debrecenbe, Hajdúszoboszlóra: majd végül ismét Budapesten tartanak divatbemutatót. Ezer vállalat szolgálatában Az Országos Piackutató Intézet sa jtótájékozta tója A piaci információk, a áru- és kapacitásközvetíté hasznáról, helyzetéről és jövőjéről beszélt szerdai sajtó- tájékoztatóján dr. Szabó László, az Országos Piackutató Intézet igazgatója. A gazdasági reform következményeként differenciáltabbá vált az árukínálat. Az üzemek egy része nagyobb kapacitással kapcsolódott be az áruellátásba, s egész sor új termelő jelentkezik a piacon. Előtérbe került a gyártás, a beszerzés, és az értékesítés gazdaságossága. Az ipari és a kereskedelmi vállalatoknak egyre nagyobb szükségük van összefoglaló képre, felvilágosításra, a piaci helyzetről, új beszerzési forrásokról, és értékesítési lehetőségekről. — Előfordult, hogy valamelyik vidéki üzem csak azért nem gyárt bizonyos cikket, mert a r r Computer a DEDASZ-nál A gép azt mondja: Rendelj! — Óriási tételszámok — Indulás 1970 nyarán A francia villamosenergiaipar ügyviteli munkáját, mind pedig az ún. folyamatszabályozást azaz az erőművek vezérlését computerek végzik. Az áramszolgáltatás szervezeti felépítése hasonló a miénkhez. Franciaország villamosenergiaiparát 45 elektronikus számítógép „igazgatja”, ezek mindegyike egy központi elektronikus számítógéppel is kapcsolatban áll. Természetesen, hogy ha mondjuk tegnap délután számla-befizetések voltak, másnap reggel már a gazdasági igazgató asztalán fekszik a vállalat pénzügyi helyzetéről készült „gépi” jelentés. Ez tehát a jövő. A hazai áramszolgáltató szervezet még csak a kezdeti lépéseknél tart, 1970 nyarán kezdi meg működését a Dél-Dunántúli Áramszolgáltató Vállalatnál az első computer. Az előkészületek már javában folynak. A későbbiekben, körülbelül 10 éven belül a hazai villamos- enegiaipart teljes egészében computerek uralják. Sokat beszélünk a termelékenységről, s szinte kizárólag a fizikai munkával kapcsolatosan emlegetjük. És a szellemi munka termelékenysége? Erről kevés szó esik. — Pedig a vállalati tevékenység jelentős hányada adminisztrációs munka. Hogy ennek milyennek kell lennie? Rendkívüli gyorsnak, pontosnak > és megfelelő minőségűnek. — A DÉDÁSZ anyagügyleteit a lyukkártyarendszer segítségével Budapesten dolgozzák fel. De mire az anyaghelyzet a döntésre illetékes szervek előtt a megfelelő bontásban megjelenik, egy hónap telik el. Addig viszont az élet nem áll meg. Az adminisztráció tehát az események után kulBaranyai fiatalok Tiszalökön Háromnapos országos mezőgazdasági vetélkedő a Tisza partján Baranya hét tagú csapattal képviselteti magát a pénteken a Tiszalöki Állami Gazdaságban nyíló, háromnapos, országos vetélkedőn, amelyet a KISZ Központi Bizottsága, a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium és a TOT rendez a Szabolcs-Szat- már megyei állami és társadalmi szervek közreműködésével a mezőgazdasági gépészeti szakmákban dolgozó fiatalok részére. A háromnapos program, amelyet a meghívó jelzése szerint dr. Soós Gábor mező- gazdasági és élelmezésügyi miniszter nyit meg sok érdekes versenyt ígér. Szántóversenyt például mindhárom nap rendeznek. A megnyitó napján. augusztus 8-án éjszaké 21 és 23 óra között, másnap ■zombalon kerül sor a nappali ifjúsági országos szántóversenyre, augusztus 10-én a zárónapon pedig a nemzetközire. A hazánkban első ízben megrendezésre kerülő nemzetközi (ifjúsági) szántóversenyre Bulgária, Csehszlovákia, Jugoszlávia, Lengyelország, az NDK, Románia, a Szovjetunió és természetesen Magyarország legjobb ifjú traktorosai neveztek be. A traktorosok mellett versenyezni fognak a legjobb öntöző- és növényvédő brigádok, az erőgép-hibaelhárítók, a mezőgazdasági munkagépkezelők és vontatóvezetők. A vetélkedők mellett érdekes kiállítások és szakmai bemutatók is lesznek, ez utóbbiakat a Tiszalöki Állami Gazdaság rá- zompusztai központjában rendezik meg, amelyen a Vörös Csillag Traktorgyár, a Budapesti Mezőgazdasági Gépgyár és a Mosonmagyaróvári Mezőgazdasági Gépgyár legújabb gyártmányait láthatják a résztvevők. A Tiszavasvári Ifjúsági Házban a „A mai falu ifjúsága” címmel kiállítás nyílik. Péntek este a megye ifjúsága tart kulturális bemutatót, melyben fellépnek a fehérgyarmati művészegyüttes, a nyírlugosi Szabadság Tsz művészegyüttese és a Nyírségi Homokkísérleti Intézet irodalmi színpada. Az ünnepélyes eredményhirdetésre vasárnap délután kerül sor, amikor dr. Fekete József a KISZ KB mezőgazdasági és falusi osztályának vezetője átadja a díjakat a nyertes fiataloknak. A háromnapos eredményt a KISZ Központi Művészegyüttesének gálaestje zárja be. log. A döntés bizonytalansági tényezőt fog tartalmazni. A szellemi munka termelékenysége fokozásának eszköze: a computer, azaz az elektronikus számítógép a maga gyorsaságával, pontosságával, rendkívül rugalmasan kezelhetőségével, tehát, hogy menetközben az esetleg újonnan felmerült szempontok is figyelembe vehetők. A számítógép óriási tételszámok feldolgozására alkalmas. A DÉDÁSZ méretei épp ilyenek. Félmillió fogyasztójuk van, hatalmas raktárkészlettel rendelkeznek, az anyagok száma körülbelül 14 ezer, s ez évente 3—4-szer megfordul. A vállalat háromezer dolgozójának fizet bért. Az állóeszközök értéke két és félmilliárd forint (a hálózat hossza 16—17 ezer kilométer), s ezt leltárilag nyilván kell tartani, a változásokat — mind a műszaki, mind az értéki változásokat — állandóan vezetni kell. Óriási adminisztrációs munka ez, még akkor is, ha egyes területeket már sikerült gépesíteni az ún. középgépekkel. — (Például: könyvelőgép). Ha az adminisztrációs munkát továbbra is kézzel végeznék, csak több hónapos késéssel rögzíthetnék a változásokat. Mi értelme van ennek? Az adatok ekkor már szinte használhatatlanok. Hogyan dolgozik az elektronikus számítógép, tekintsük át vázlatosan. Nyilván, különféle információkat kell betáplálni. Az adatokat mindenekelőtt kódolják, a különféle fogalmak — például a fogyasztó neve, az óra állása, egy-egy anyagfajta mennyisége, ára és így tovább — kódszámokat kapnak. Az adatokat a computer számára olvashatóvá kell tenni, a gép „nyelvére” lefordítani. Átdolgozzák tehát lyukkártyákra. Á kártyák a kártyaolvasó szerkezetbe, a leolvasott adatok pedig a gép memória egységébe jutnak. Ez az operatív rész. Hogy itt mi történik, azt a mindenkori program határozza meg, tehát amire „megtanítják” a minden információt elraktározó gépet. Az eredmény az írószerkezeten jelenik meg. Maradjunk az anyagügyleteknél, például arra kaphatunk választ, egy-egy raktárunkban mennyi időre elegendő a készlet. Egy válasz: amikor a gép azt mondja: Rendelj! Az elektronikus számítógépet a tervek szerint 1970 júliusában helyezik üzembe a DÉDÁSZ-nál. összesen 35 millió forintba kerül. A gép központi egysége magyar gyártmány, az ún. perifériális egységek francia importból származnak. A felkészülés — mint ahogy erről Szabó Antal igeizgatóhelyettes részletes tájékoztatást adott — már megkezdődött, hiszen induláskor már teljesen előkészített témákkal kell rendelkezniük. Az elektronikus számítógép személyzete egy műszak esetén 65 fő, két műszak esetén 95 fő. Nincsenek szakembereik, első feladat tehát a szakemberek kiképzése. Egymást érik a különböző tanfolyamok. A technikai személyzetet több hónapos gyakorlatra az ÉMG gyárba küldik, de ott lesznek a helyszíni beszerelésnél is, tehát úgy fogják ismerni a gépet, mint a tenyerüket. A vállalatnál új osztályt, adminisztrációs központot szerveznek. A szükséges létszámot nagyobbrészt belső átszervezéssel, kisrészben újak felvételével biztosítják. Eközben az alsóbb szervezeti lépcsők adminisztrációs apparátusát fokozatosan leépítik. Ez már meg is kezdődött, mégpedig oly módon, hogy a kilépők helyett nem vesznek fel újakat. A computeren nemcsak ügyviteli munkát, de műszaki-gazdasági számításokat végeznek; és nemcsak maguknak, hanem a szegedi test- vérvállalatnak is. Ha szabad kapacitás adódna, a villamosenergiaipar igényeit elégítik ki. A DÉDÁSZ computere tulajdonképpen kísérleti célokat szolgál, a szervezésre, a munkamódszerekre gyűjtenek tapasztalatokat. A tapasztalatok birtokában az elkövetkezendő években fokozatosan ellátják elektronikus számítógépekkel a magyar villamosenergiaipart. Computerek vezérlik majd a gyöngyösi erőművet, a paksi atomerőművet, később az esetleg újonnan belépő erőműveket. Miklósvári Időjárási el ént és Várható időjárás csütörtök estig: derült, száraz, meleg idő. Gyenge, időnként kissé megélénkülő északi szél. Az éjszakai lehűlés kissé gyengül. Várható legalacsonyabb éjszakai hőmérséklet 9—14, legmagasabb nappali hőmérséklet 27-* 31 fok között. A Balaton vizének hőmérséklete Siófoknál szerdán 11 órakor 24 fok volt. Országos virágkötészeti verseny és ki á Ili tás PÉCSETT, 1969. augusztus 8—10-ig a Technika Házában Janus Pannonius u. 11. Megnyitás: augusztus 8-án 15 órakor Megtekinthető: 9. és 10-én 10 órától 19 óráig Augusztus 8-án 15 órakor a Pécs-Gyárvár ősi Űttörő Fúvószenekar, augusztus 10-én 11 órakor az NDK Központi Üttörőzenekara hangversenyt ad te. A gyár szépsége, szociális ellátottsága közismert. A rövidesen megkezdődő építkezések után még teljesebb lesz a „komfort”, a gyárvezetés azonban a kapukon kívül is az emberek kedvében akar járni: augusztus 20-án átadják rendeltetésének Mohács város legszebb üzemi könyvtárát, klub- i szobáját, illetve tekepályáját. A Városi Tanács kezdeményezésére bekapcsolódtak az üzemi lakásépítési akcióba is, s ha gyors változás egyelőre ezektől az intézkedésektől sem várható, hosszabb távon egészen biztos, hogy mindennek fontos szerepe lesz a gyár „mágnesességének” növelésében. B. S. : megyei nagykereskedelmi válI lalatnak nincs szüksége rá, jóllehet az ország más részeiben hiányzik ugyanaz a termék. A gyárak egyre na-' gyobb gondot fordítanak termelő kapacitásuk lekötésére, vagy arra, hogy kínálatuk, ajánlatuk eljusson az ország minden részébe. Ezt szolgálja a modem gazdaságvezetés kívánalmait fi- gyelembevéve az Országos Piackutatási Intézet újszerű, a népgazdaság és a vállalatok számára egyaránt hasznos szolgálata, az INTER- KER, amely több mint egy éve eredményesen működik. —■ Az INTERKER ma már több mint ezer gyártól, vállalattól, szövetkezettől gyűjti havonta rendszeresen egyebek között a hagyományos és az új árukkal, a nyersanyagokkal, fél-* késztermékkel, a termelőbe-* rendezésekkel és a termelői kapacitással, a felesleges vagy a nehezen mozgó készletek mobilizálásával kapcsolatos keresleti és kínálati jellegű információkat, amelyeket feldolgozva, rendszeresen gyors kiadványokban bocsát az érdekeltek rendelkezésére. A szolgálat hasznos munkáját sokmillió forintos üzletkötések egész sora jelzi. Az INTERKER segítségével köthette le például a csepeli áru-* ház egy újfajta bútorokat gyártó ktsz kapacitását, a Dunaújvárosi Sütőipari Vállalat ilymódon kapott egész évre folyamatos rendelést különféle termékeire s a PIÉRT is szolgálat útján szerzett kapacitást eddig hiánycikknek számító műszaki rajztábla gyártására. A szolgálat az igények alapján felkészül a felajánlott áruk, kapacitások közvetlen értékesítésére, valamint a külföldi kapcsolatok kialakítására. A kishatármenti árucsereforgalmi egyezményt kihasználva, rövidesen megszervezik az információközvetítést jugoszláv és magyar, valamint a magyar és csehszlovák vállalatok, üzemek között. A nagymennyiségű információs anyag feldolgozására, rendszerezésére és közlésére lassan már nem elegendőek a jelenlegi módszerek. Foglalkoznak ennek a munkának a gépesítésével, s az INTERKER országos hálózatának kialakulása után szóba kerülhet egy korszerű adatfeldolgozógépekkel, computerekkel dolgozó in* frvrmárMÓs T-vonk is.
