Dunántúli Napló, 1969. augusztus (26. évfolyam, 176-201. szám)

1969-08-06 / 180. szám

196?. augusztus 6. 3 Dtmanttm napio A Szénbányák KISZ-bizottságainak tervei Felszabadítóink útjain Október végén, mintegy SOO fő vesz részt a KISZ Me­cseki Szénbányák Bizottságá­nak szervezésében a „Bara­nya megye felszabadulásának útján” elnevezéssel megren­dezésre kerülő egésznapos programon. Bányászfiatalok, munkásőrök, ifjú-gárdisták, a Magyar Néphadsereg 3437. és 8677. alakulatainak katonái, a Rendőrség ifjúsági vezetői, valamint a közelben állomá­sozó szovjet katonai alakulat komszomolistái indulnak el, hogy a város felszabadulásá­nak 25. évfordulója alkalmá­ból bejárják az egykori har­cok útjait. Az út során megkoszorúz­zák a szovjet hősök emlék­műveit, és a harkányi bolgár katonai temetőt. A táborhe­lyeken a megye felszabadítá­sában részt vett szovjet tisz­tek felelevenítik az egykori harcokat, eseményeket. Az egész napos program a szovjet katonai alakulat lak­tanyájában ér véget, ahol térképek, fényképfelvételek, eredeti dokumentumok alap­ján felidézik hazánk felsza­badításának főbb eseményeit. A magyar fiatalok találkoz­nak barátaikkal, a mai szov­jet katonákkal is, kik kultúr­műsorral kedveskednek ven­dégeiknek. 41 új lakás a Megyeri úton Részben befejeződött a Pé­csi Ingatlankezelő Vállalat idei emeletráépítési program­ja. A Szigeti városrész re­konstrukciójával kapcsolat­ban került sor az úgyneve- zét városi házak Jfülső átala­kítására és újabb emeletek építésére, hogy az épülő mo­dern házak közé jobban be­illeszkedjenek. 4,8 millió fo­rintos költséggel „fejelték meg” a Megyeri út 8., 10. és 14—16. számú házakat, ame­lyekben 41 új, egy, másfél és kétszobás lakást nyertek. A lakások műszaki átadása már megtörtént és elkezdődött az új lakók beköltözése is. Hátra van még a Megyeri út 12. számú házon az eme­letráépítés. Ezt a munkát a kivitelező Baranya megyei Tanácsi Magas- és Mélyépítő Vállalat szerződés szerint 1969. november 30-i határidő­vel vállalta. Most azonban kapacitáshiányra való hivat­kozással közölte a megren­delővel, hogy legfeljebb 1970. április 30-ra tudja elvégezni az emeletráépítést. Nyugdíjba küldik a Mukit Kiskassai udvarházak Épül a bekötőút — Átadás novemberben Ahol én megjelenek, ott a | házárak felszöknek, mint a hi­ganyszál, említette derűsen földgépes ismerősöm. Már meggazdagodhatott volna. Ha­lálraítélt falu az, amelyiknek nincs bekötőútja. Néhány ezerért vesztegetnek egy ud­varházat. Fel lehet vásárolni. Ha aztán megjelennek a föld- gépesek, az biztos jele annak, hogy bekötőút épül. A házárak felszöknek négy-ötszörösére. Ez a helyzet Kiskassán is. Né­hány évvel ezelőtt nem lehe­tett házat eladni, most meg nem lehet eladó házat találni. A bekötőút építését az idén áprilisban kezdték meg, s ez­zel megnyílik az út Pécsde- vecser és Kiskassa számára a megye vérkeringésébe. Most minden harmadik-negyedik udvaron ott a tégla, a cement, az elhanyagolt házakat tata­rozni, javítani fogják. Mindez talán a legszemléletesebben jelképezi a változást. Amikor a hó elolvadt... Hogy is volt eddig, hosszú évekig? Tavasztól őság. kivált amikor a hó megolvadt, Kis- kassára, a kacskaringás salak­úién, jármű be nem mehetett. Se mentő, se élelmiszer, sok­szor még szekér sem. Az is­kolások, iparitanulók, munká­ba járók, öt kilón felüli cso­magot feladók, bevásárolni szándékozók gyalog caplattak, dagasztották a sarat Űjpetré- ig; vagy az újpetrei autóbusz­megállóig. hogy onnan Pécsre jussanak. Négy-öt kilométer. Kiskassát egyébként kisvasút köti össze Villánnyal. A vasút jóformán egész évben pang, tiszta ráfizetés, a deficitből talán már két bekötőút is ki- tellett volna. Ha elkészül az út, nyugdíjba küldik, a „Mu- kit”, azaz a kismozdonyt, meg­szüntetik a vasutat. Kiskassa, azt mondják, pécsi orientáció­jú lesz. Az ottélők nyilván örülnek a bekötőútnak. Csak egy a baj. Eddig úgy tudják, hogy a köves út nem megy át a községen, vagyis, ahogy nevé­ben is benn van, csak beköt, a község széléig épül meg. Rittinger Engelbertnének, a kiskassai tanácsi kirendeltség vezetőjének pedig további ag­gályai voltak. — Ügy hallottuk, nem ké­szülnek el határidőre a hidak. Enélkül az út az idén használ­hatatlan. Szeretnénk, ha utá­na járna az elvtárs ... A helyzet csakugyan az, hogy a bekötőút nem szeli át sem Pécsdevecsert, sem pedig Kiskassát Az újpetrei tsz-ben azonban jó hírekkel fogadtak. Az elnök éppen útügyben Bu­dapesten járt. Nagy szerencse, hogy a tsz majorútjai éppen egybeesnek a két község fő­utcáival. Pécsdevecser főutcá­jából mintegy 400 méter, Kis­kassa főutcájából pedig fél kilométer az, ami egyben ma- jorút is. A tsz utánajárt, a minisztérium intézkedett. A pénz már meg is van. Az or­szágos MEZÖBER útfőosztá- lya szedett össze 1,1 millió fo­rintot, s a Közúti Üzemi Vál­lalat vállalta, hogy még ebben az évben megépíti a major- utakat. Még fél kilométer De még így is marad „senki földje”, s ez nem esik egybe még a majorutakkal sem. Kis­kassa főutcájából 330 méter­nyi, a pécsdevecseriből 180 méternyi. Az ottlakók is sze­retnének kövesutat. Az újpet­rei tsz főagronómusával a szó- bajöhető erőforrásokról be­szélgettünk. A lakosság haj­landó anyagi áldozatokra, a csatomaásás elvégezhető tár­sadalmi munkában. Mindezt csak szervezni kell. A tsz el­végzi, sőt részben már el is végezte a földmunkát. Az út­építéshez felhasználható a he­lyi tanács fejlesztési alapja is. Még meg sem jelent a cikk, s beszélgetésünk másnapján kaptuk a telefont: a járási tanács 120 ezer forintot ad. Szervezni sem kell, úgy néz ki, felteszik az i betűre a pontot... Egy nagy kérdés marad még, elkészül-e az idén a be­kötőút? Kiskassára menet, a kanyargós régi földúton zö- työgve, megpillantottuk a ku­bikosokat. Hát bizony nem lepték el az épülő utat teljes hosszában. Félúton, szemből porfelhő közeledett, a moto­ron éppen az „illetéke?”. Teg­zes Emil, a Közúti Üzemi Vál­lalat fiatal művezetője ült. — Nagyon rossz időnk volt az idén, az esőzések miatt nem tudtunk bejárni az anyaggal. Létszámhiánnyal is küszkö­dünk. A 4259 méteres útból 2400 méteren már kész a szórt alap. Itatott makadámút lesz, 30 centi vastag, négy méter széles, összesen 6 és fél mil­lió forintba kerül. Nyugodtan közlekedhet majd rajta min­denféle jármű, a tsz gépei is... Határidő: november 25 — Igaz, hogy a hidak nem készülnek el határidőre? Anyaghiány? — Minden anyagunk itt van. [gaz. a hidakat már el kellett Jól bevált a „saját“ pékség Javult a kisközségek áruellátása volna kezdeni. Két hidat épí­tünk. A pécsdevecserinél már le is vertük a cölöpöket, de félbe kellett hagyni. Módosí­tották a tervet, le kell sül­lyeszteni 40 centiméterrel. A másik, a kiskassai réten lévő híd terveit is módosítják. Ere­detileg kútgyűrűket kellett volna lesüllyeszteni, de ez meglehetősen bonyolult. Cölöp alappal könnyebb. Várjuk az új terv jóváhagyását. Egyéb­ként a kiviteli tervben vállalt határidőt, ha az időjárás is jó lesz, úgy néz ki, tartani tudjuk. A kiskassai bekötőút befe­jezési határideje 1969. novem­ber 25. Nagyon reméljük, ez a határidő nem csak papír sze­rinti lesz. Ha nem adják át az utat, akkor megint rossz tél elé néznek a kiskassaiak. M. Z. Ha decentralizálási ver­senyt hirdetnének a megyék között, győzne Baranya. A megye lakossága 323 helység­ben él, s 28,1 százaléka 100C lélekszámúnál kisebb telepü­léseken. Az ország aprófalvas megyéi közül (Baranya, Zala Vas) Baranyában van a leg több kicsiny település, a hely­ségek 53 százaléka ugyanis 500 lakosnál kevesebbet szám­lál. A kereskedelmi hálózat ter­mészetszerűleg a kedvezőtle­nül fejlődött településhálózat­hoz igazodott. A kis egységek hátrányos körülmények között működnek, fenntartásuk csak ráfizetéssel lehetséges, fejlesz­tésük, sőt fenntartásuk is szinte megoldhatatlannak tű­nő gondokat jelent. A kis egy­ségek problémájának lényege, hogy a kis forgalom mellett viszonylag nagy eszközöket kötnek le, az új gazdaságirá­Űj fürdő — huszonnyolcmillióért Készülnek a szigetvári fürdőkombinát kiviteli tervdokumentációi A Dél-dunántúli Építészeti Kiállítás látogatói elismerés­sel szemlélték a létesítendő szigetvári strand impozáns makettjét. A 28 millió forintos beru­házással létesítendő szigetvári fürdőkombinát kiviteli terv­dokumentációi már készülnek. A tervek kétütemű megvaló­sításban lesznek majd kivite­lezhetek. Első periódusban 17 milliós beruházással elkészül egy ezer négyzetméternyi ter­mál medence, mely részben fedett s így a téli fürdőzést is lehetővé teszi. A téli-nyári öltözők, ivóvizeskút, hűtőme­dence és egyéb kiszolgáló ob­jektumok szintén az első ütemben valósulnak meg, s gondoskodnak a gyógyászati kísérletek megkezdésének le­hetőségéről is. Ezzel a beruházással 5000 ember egyidejű fürdőztetésé- re lesz alkalmas az elkészült rész, mely a bővítés során is a centrális szerkezetű komp­lexum központi magja marad. A bővítés, mely további öt­ezer ember jelenlétét teszi lehetővé úszómedencét, gyer­mekmedencét, három külön­böző hőmérsékletű kisebb ter­málmedencét emelAa meglé­vő mellé. Azért „emel”, mert a talajvíz magassága nem engedi, hogy a medencéket a földbe ássák, hanem a talajszint fölött építik meg őket, ez azonnal néhány épí­tészeti érdekességre ad lehe­tőséget A medencék falma­gasságában leterülő betonaik alá rejthetők így az öltözők, mosdók, pedikűrös és egyéb szolgáltató objektumok. Ez már maga az építmények tö­megével hat. A .térhatás leg­pompásabb tényezője azonban a nagy medence egyik felé­ben emelt piramis lesz. Legtöbb reprezentatív für­dőnk esetében a medence le­fedését kupolás szerkezettel oldották meg. Gettó József, a Baranya megyei Tanácsi Ter­vező Vállalat főmérnöke,' a fürdő tervezője a kupolát itt már korszerűtlennek érezte s ezért a konstruktívabbnak ható, s funkcionálisan is jobban kihasználható piramist emel föléje, mely egyfelől a versenymedence lelátója, s levegős sétányokat, tájkerte­ket alakítanak ki a kerté­szeti érdekességek feltárásá­val, a műemléki védettséget élvező park funkciót kap. Intim terei, romantikus ér­dekességei a meditativ sétá­kat, a csöndes szemlélődő pihenés formáit sugallják, s egyben felhívják a figyelmet a várkastély korszakára is. Ennek érdekében az autós­forgalmat leblokkolják a park elején, s a strand környé­kén már csak gyalogosfor­galom lesz. A fürdőkultúra járulékos elemei voltak minden idő­ben a kulturális rendezvé­nyek, programok. Könyvtá­rak mellett színházak, hang­versenytermek tettek vonzó­vá egy-egy híresebb európai fürdőhelyet. Szigetvár a mű­emlékek csábításán túl talán az eddig is istápolt kórus- hangversenyekkel, lovas játé­kokkal — esetleg egy lovas­iskola létrehozásával a park­ban?! — növelhetné majd a fürdőhely érdekességét, szín­vonalát. — bl — gendő munkaerőt. Ezt ugyar a város lakossága pillanatnyi­lag nem érzi meg — a laká­sok ugyanis a kisnyomású ve­zetékekből kapják a gázt —, nyugtalanító viszont, hogy a városnak nincs tartalékveze­téke. Ha ugyanis a fővezeték meghibásodna, zavarok kelet­keznének a gázellátásban. — Ezért nem lehet halogatni a gerincvezetékek megépítését sem, különösen akkor nem, ha az új benzinbontó is be­lép. Ami a kisnyomású vezetéke­ket illeti, a közelmúltban ad­ták át a Rét utca csaknem 700 méteres, most építik a Tejipari Vállalat közelében fekvő Bolygó utca 230, a Szi­geti úttól északra fekvő Ho­mok, illetve Tiborc utca együttesen 360 méteres veze­tékét. Sürgősen hozzáfognak a Kossuth tér, Hal tér, illetve Fürdő utca alatt található gázvezetékek kicseréléséhez is, nehogy ez a munka akadá­lyozza majd a tömegközleke­dés átszervezését. Az elmúlt évben sok pa­naszt okozott, sőt tragédiára vezetett az a körülmény, hogy a város gázvezetékei több he­lyen elhasználódtak, s erős gázszivárgás volt tapasztalha­tó. Ilyen kritikus pontnak számított a Szigeti út 51-es számú ház környéke, illetve az egész Zsolnay utca. Az idén mindkét helyen kicserélik a vezetékeket. A DÉDÁSZ másfél millió forint értékű közvilágítás­korszerűsítési programot hajt végre ebben az évben Pécsett, összesen 3.5 kilométer hosszon korszerűsítik az utcai világí­tást. A Rét utca, az I. kerü­letben található Frankel Leó utca, a Surányi Miklós utcá­ból nyíló Babits Mihály utca illetve az Alkony utca szere­pel a programban, melyek kö­zül többet befejeztek már. A fentieken, illetve a 3,5 kilo­méteres hosszon túlmenően korszerűsítették, illetve kor­szerűsítik a Mecsek Aruház előtti térség, az újmecsekaljai rendelőintézet körüli közvilá­gítást. Erősfényű lámpateste­ket szereltek, illetve szerelnek fel a város két új autóbusz­pályaudvarán, a Kertvárosban és a Budai vámnál is. nyitási rendszer szabályozói­nak hatására a költségek je­lentősen meghaladják az elért árrést. Igaz ugyan, hogy az új gaz­daságirányítási rendszerben nyereségérdekeltség van a gaz­dálkodás homlokterében, s ez a tény magában hordja a ve­szélyt is: esetleg megszüntet­nek néhány veszteségesen mű­ködő üzletet. A fogyasztási és értékesítő szövetkezetek mégis arra törekednek, hogy a ko­rábbi években kiépített és a lakosság ellátása szempontjá­ból mind eredményesebben működő kereskedelmi hálóza­tot sértetlenül fenntartsák. E tényt bizonyítja hogy kér­ték: az illetékes szervek ad­janak segítséget a rossz kö­rülmények között gazdálkodó kereskedelmi szerveknek. A javaslat szerint az 500 lakó son aluli községekben működő egységek után nem kell esz­közlekötési járulékot fizetni. A szövetkezetek a javaslat hatálybalépéséig is igyekeznek jó ellátást biztosítani még a legapróbb településeken is. Néhány év óta a kis egységek ugyanolyan feltételekkel kap­ják az árut, mint a nagyok. A FŰSZERT túrajáratai tíz na­ponként keresik fel a bolto­kat, illetőleg ahol földút van, a szövetkezetek gondoskodnak a rendszeres áruszállításról. Az iparcikkeket üzletkötő ajánlja a legkisebb falvakban is, s ezeket a legközelebbi iparcikk szaküzletből — akárcsak Pé­csett — a megrendelő laká­sára szállítják. Ha hiánycikk adódik valahol, az sem fel­tétlenül a városi és falusi el­látás különbözőségét jelenti, hanem bizonyos árufajtá­ban tényleg meglévő, de átmeneti hiányt, ami a gyár-tó cég kapacitáshiányá­ból, esetleg a boltvezető ha­nyagságából adódik. Mostaná­ban kevés volt például a fa­lusi kisboltokban a sör. Ha volna, több parizer, hurka és egyéb olcsó töltelékáru fogy­na. Sem szállítási időben, sem minőségben, sem árakban nincs különbség a városi és falusi, a nagyobb és kisebb települések kereskedelmi há­lózatában. Amivel mégis so­kat kell foglalkozni a jövő­ben, az a kis boltok vásárlói» nak kenyérellátása. A múlt­ban tömegével szüntettek meg falusi pékségeket, a járási, il­letőleg városi kenyérgyárak termelésére számítva. Jelen­leg gazdaságossági okokból csak a 100 kilónál nagyobb tételt rendelő üzleteknek szál­lít kenyeret a sütőipar. Ez azt jelenti, hogy a falusi lakos­ság eléggé tetemes hányada két, esetleg három naponként vásárolhat friss kenyeret. A szövetkezetek ismerik és lehe­tőség szerint mielőbb szeret­nék áthidalni a nehézségeket. Május eleje óta például sü­tődét üzemeltetnek Olaszon. Az olaszi „körzet” 350 kiló kenyeret fogyasztott a pék­ség megnyitása előtt naponta. Az idetartozó belvárdgyulaiak, birjániak, hásságyiak és lot- hárdiak azóta megkétszerezték fogyasztásukat. Sajnos, a régi pékségeket az elmúlt években nemcsak bezárták, hanem át is alakították lakás, stb. cél­jára. Pedig a fogyasztási és értékesítő szövetkezetek szí­vesen vállalkoznának kis be­fektetéssel újból üzemeltethető pékségek átvételére, mert a falusi sütödék számának sza­porodásával mind kevesebb gondot jelentene a kis közsé­gek lakosságának jó minőségű kenyérrel történő ellátása. Ne menjen el addig a BIV-ről, fTSKh Vállalat llr kiállítását nem látta a a technikum tornatermében. Azonnal megvásárolhatók a közkedvelt olcsó TEMACRIL szintetikus és kártolt gyapjú FONALAK kézikötésre és horgolásra, valamint szőnyegkészítésre alkalmasak. TEXTILHDLLADÉK ÉS FONALOSZTÄLYOZÖ VÁLLALAT. Központ: Budapest, V., Vigyázó Ferenc n. 5. Tizenegy új kutat kötnek be — Tizenegy új kutat fúrtak az elmúlt évben a budapesti és harkányi vasútvonal által határolt P-terülerten, illetve a Tortyogónál — közölték a Víz- és Csatomaműveknél. — Az idén mind a 11 kúthoz ve­zetéket építenek, ami lehető­séget nyújt arra, hogy az em­lített kutak napi több ezer köbméteres összhozamát be­kapcsolhassuk majd a város vízvezetékhálózatába. Hogy a P-terület és a Tortyogó víztöbblete valóban bejusson Pécsre, újabb 500 milliméteres átmérőjű nagy vezetékekkel kötik össze az említett két térséget a város­sal, illetve a megfelelő át­emelőkkel. A P-terület 500 milliméteres vezetékét a jövő évben, a Tortyagóét pedig az idén adják át. Ezenkívül egy ezer köbméteres víztároló me­dencét létesítenek a Szókon, hogy a Magaslati út, illetve az attól feljebb eső területek vízellátását megjavíthassák.— Megfelelő ütemben folyik az üszögi víztisztító 2 aktív szén­szűrőjének beépítése is. Ez a víz minőségén fog majd ja­vítani. Nem fogadtak bennünket ilyen jó hírekkel a Gázgyár­tó és Szolgáltató Vállalatnál. Mint mond Ottóik, mintegy 3 kilométer hosszú középnyo­mású és 5 kilométer összhosz- szúságú kisnyomású vezeték megépítését tervezték erre az évre. Valószínű, a középnyo­mású vezetékekből nem ké­szül el semmi, mert nem ta­lálnak a földmunkákhoz ele­körben a strand napozója is kívülről. Az ötször öt méte­res nyílás, mely a piramis te­tején lesz a felesleges gőzök elpárolgását teszi lehetővé. A formális igény ékes esztéti­kai bizonyítéka, hogy a terve­ző a medence lépcsőzetében a piramis negatív formáját „játssza vissza”, s így egy bensőséges hatású belső tér kialakítására törekszik. A termálvizek akkor vál­nak gyógyvizekké, ha gyó­gyászati eredményeket produ­kálnak. Ezért a gyógyászati kutatásokat Szigetváron is biztosítani kell, bár ezt a fürdőt elsődlegesen a nagy- közönség részére kívánják felépíteni. Külön szerencse, hogy a bővizű, percenként 3000 liter vízhozamú forrást a vár szomszédságában elte­rülő hetven holdas parkban fedezték fel. A parkot a vár kastély korában telepítették a tizennyolcadik századi angol­parkok romantikus stílusá­ban. Vadságával, elhanyagolt­ságával eddig elbújt a vár szomszédságában. Most, hogy a fürdőt odatelepítik, és nagy.

Next

/
Thumbnails
Contents