Dunántúli Napló, 1969. augusztus (26. évfolyam, 176-201. szám)
1969-08-05 / 179. szám
1M9. augusztus 3. Dunamtiit napio Bemutatkozik: az ATUKI A tudomány az aulóközlekedés szolgálatában Mindenki előtt nyilvánvaló, hogy a növekvő hazai gépjárműállomány sajátos gondokat támaszt a népgazdaságnak. Nemcsak egyszerűen arról van szó, hogy az elkövetkezendő 15 évben több százezer gépkocsit kell üzembe állítani, hanem gondoskodni kell ezeknek a gépkocsiknak a megfelelő műszaki ellátásáról, a sokszorosára növekedett forgalom lebonyolításához szükséges úthálózatról és forgalomirányításról, a gépkocsikkal történő áruforgalom gazdaságos megszervezéséről, a kulturált személyszállítás (autóbuszközlekedés) feltételeinek megteremtéséről és számos kapcsolódó feladat megoldásáról. A bonyolult és egymással szoros összefüggést mutató problémák megoldásán sok szerv és intézmény fáradozik. A hatékony munka alapjait azonban — mint minden területen — itt is a tudományos kutatás adja meg. Erről kérdeztük meg dr. Nádasi Antalt, az Autóközlekedési Tudományos Kutató Intézet (közismert nevén: ATUKI) tudományos főmunkatársát. — Sokirányú és sokrétű az Intézet munkája, —•. hangzott a válasz. — Minden vizsgálatunk kiindulópontja az em- ber-gép-környezet fogalomkapcsolata. Bármilyen szituációt is vizsgáljunk az autóközlekedésben, e hármas fogalomkapcsolat minden egyes eleme mindig fellelhető. — Általában milyen fontosabb feladatokkal foglalkozik az ATUKI? — Nézzük például a járművek vizsgálatát. Az autók gyártásánál egyre nagyobb hangsúlyt kap az úgynevezett elsődleges és másodlagos biztonságra történő tervezés. Amikor egy új típus lép be a forgalomba, a gépjárműkísérlett osztályon gondosan megvizsgálják az egész járművet, különös figyelmet szentelve a biztonság kérdésének.. Az elsődleges biztonság fogalomkörébe a járműnek azok a tulajdonságai tartoznak, hogy a jármű: stabil, jól irányítható, kormányozható legyen, megbízható fékekkel, szerelvényekkel, tehát, hogy a járművel eleve elkerülhető, megelőzhető legyen a baleset. A másodlagos biztonságon azt értjük, hogy ha mégis baleset következett be, ennek hatása a lehető legkevésbé legyen súlyos az autó utasaira. A bennülők biztonságára szolgálnak a fejtámaszok, a jó ajtózárak, a biztonsági övék és még sok más. — Ha jó a gyártmány, bizonyosan jó bizonyítványt is kap az ATUKI-tól. De mi történik akkor, ha üzem közben valami elromlik? — Semmi nem örökéletű. Időnként át kell vizsgálni a járművet, ellenőrizni kell a szerkezeti részek állapotát és beállítását. Ha valaki ezt nem teszi meg rendszeresen, az nemcsak sok pénzébe, hanem — súlyos esetben — az életébe, vagy útitársa életébe is kerülhet. Meg kell tehát szervezni a járművek tervszerű, megelőző karbantartását. Az ATUKI üzemeltetési osztálya a karbantartás modern módszereinek kidolgozásával, járműjavítási osztálya pedig a gazdaságos és korszerű javítási eljárásokkal foglalkozik. — Az autóközlekedés természetesen nem képzelhető el komoly műszaki bázis nélkül. Milyen egyéb feladatai vannak még az ATUKI-nak? A közúti közlekedésnek jelentős gazdasági vonatkozásai is vannak, amelyek szorosan összefüggenek a műszaki és szervezési problémákkal. Az intézetben két osztály is foglalkozik ezek megoldásával. A közgazdasági osztály a közúti közlekedés olyan jellegű gazdasági kérdéseit kutatja, amelyek a népgazdaság különböző ágazatai és az autóközlekedés közötti kapcsolatból adódnak. A kutatások eredményeként kidolgozásra kerül pl. az úgynevezett ágazati kapcsolatok mérlege; ebből következtetések vonhatók le a kapcsolatok ratékonyságára. Többek körött a munkaerőgazdálkodás ;gyes kérdéseivel, az autóköz- .ekedés egészének tervezésével is foglalkozik a közgazdaági osztály. A közúti áruszál- ítás és személyszállítás prob- émái a forgalomfejlesztési jsztály tevékenységi körébe artozik. Az áruszállítás terü- etén a szállítási technológiák íorszerű megoldásaival, a ra- codásgépesítéssel, a termelékenység növelő eszközök (pél- lául konténer) alkalmazásálak lehetőségét kutatják. Fel- idataik közé tartozik a piackutatás és a marketing-tevékenységének a közlekedésben aló alkalmazása, illetőleg el- i és gyakorlati kidolgozása s. — Beszéltünk a közlekedés biztonságáról, A műszaki feltételeken kívül ennek nyilván más feltételei is vannak... — A közlekedésbiztonsági isztály behatóan foglalkozik — nás szervekkel együttműködne — a KRESZ előírásainak illandó korszerűsítésével. A közlekedési szabályok igen lokrétűek, ezért ez a munka i jogász mellett nem nélkülözheti a mérnököt, sőt a pszichológust sem. A közlekedés szervezése, irányítása és lebonyolítása nem képzelhető el jogszabályok alkotása nélkül. Hadd hívjam fel azonban a figyelmet arra, hogy van még egy olyan tényező, amely ugyan nem írott jogszabály, de amely nélkül szintén nem képzelhető el a közlekedés: ez az udvariasság. Ezt mindenkinek meg kell értenie. * Bár e rövid beszélgetés során számos kérdésre nem térhettünk ki részletesebben, bizonyos. hogy az autóközleke- j dés előtt álló feladatok megoldása nem nélkülözheti a tudományos megalapozottságot, a tudományos kutatást. És az is bizonyos, hogy hazánk autó- közlekedésének fejlesztésénél az eddiginél még nagyobb munka hárul majd az Autó- közlekedési Tudományos Kutató Intézetre. f^dkőüzem épül Mosonmagyaróvárott a Timföld- és Műkorund- gyárban. A hatezer tonna éves kapacitású üzem 1970-ben kezdi meg a termelést. Az üveg- és kohóiparban nélkülözhetetlen nemes tűzálló anyagot Miit elő. A nagy beruházás mintegy 44 millió forintba kerül. Profilváltozás a Villányi Gépjavítóban j • •• rr r ^ • A jovo útja Mezőgazdasági gépeket, különleges szerszámokat kell gyártani Országos mezőgazdasági géptervező intézet A mezőgazdasági termelő- j szövetkezetek az utóbbi években kialakították saját gépparkjaikat, és anyagi lehetőségeik szerint a gépek javításához szükséges műhelyeket is létrehozták. így fokozatosan munka nélkül maradtak a gépállomásokból szervezett gépjavítók is. A villányi gépjavító körzetébe 20 tsz tartozik, munkaigényük azonban minimális, a javító-kapacitás tizedét köti csak le. Néhány motor- és alkatrészcsere kivételével mindent maguk csinálnak. A siklósi tsz például 16 kombájn tulajdonosa — valaha a gépállomásnak sem volt ennyi —, s minden karbantartást házon belül ellát. A villányi tsz a főjavításokra alkalmas berendezésekkel is rendelkezik. Így a munkaigény csaknem kizárólag a beruházásokkal kapcsolatos, fejőgépek, etetők és más istállóberendezések elkészítésére irányul. Ez is csak átmeneti jellegű, számítani lehet arra, hogy később ezt is teljes egészében a termelő- szövetkezetek saját lakatosai fogják megoldani. Tehát nagymértékben leszűkült a gazdasági kapcsolat a gépjavító állomások és tsz-ek között. Ebben a helyzetben a Mezőgazdasági Gépjavító Vállalat — hiszen nemcsak a Villányban levő 5-ös telephely problémája volt a munkahiány, hanem a tsz-ek erősö— Augusztus 5-én, kedden Pécsett a Fegyveres Erők klubjában tartja tájegységi értekezletét a Pénzügyminisztérium takarékpénztári főigazgatósága Barát Mihály osztály- igazgató elnökletével. Az értekezleten résztvesznek Baranya, Somogy, Tolna, Zala és Csongrád megye szervezési előadói, valamint ügyfélforgalmi osztály vezetői. Sertéskombinát — társulásból Három állami gazdaság; építi Péter fapusztán 1972-től évi húszezer hízott sertést bocsát ki A közelmúltban azzal a céllal társult három baranyai állami gazdaság, hogy a köztük nagyjából centrálisán fekvő Péterfapusztán közös erőből egy 10 500 férőhelyes, évi húszezer darab hízókibocsátású sertéskombinátot építsenek. A társuló partnerek — a Szentegáti Állami Gazdaság, a Görösgali Állami Gazdaság és a Szentlőrinci Mezőgazdasági Technikum Tangazdasága — egyike sem tudott volna önállóan vállalkozni egy ekkora létesítmény megépítésére, amelynek beruházási összköltsége meghaladja a 85 millió forintot. Még a tetemes állami támogatás mellett is több, mint 31 millió forint költség terheli a három gazdaságot, amelyet legnagyobb arányban, 49,2 százalékban Szentegát •lsei, Górösgal 34,3, Szentlőrinc pedig 16.5 részesedik a költségekből, de ugyanilyen arányban a várható jövedelemből is. A tiszta jövedelem igen figyelemreméltó, várhatóan évi 10,3 millió forint lesz. A létesítmény tervezését • az AGROKOMPLEX diszponálása alapján a MEZÖBER Baranya megyei kirendeltsége végzi. Érdekessége, hogy a jobb férőhelykihasználás érdekében a hizlalást két szakaszban végzik, ennek megfelelően öt előhizlaló és ugyanennyi utó- vagy véghizlaló épületet építenek, amelyekben 10—12 darabos kisfalkákban helyezik el az állatokat. Az utóhizlaló kivételével az egész telepet fűteni fogják egy hőközpontból, amelyben olajtüzelésű kazán melegíti fel a vizet, s az ólakban radiátorok adják le a meleget. A fiaztatókban a radiátoros teremfűtést melegítőlapos helyi fűtéssel kombinálják tekintettel a szopós malacok érzékenységére. Néhány érdekes szám: a telepen évente 102 ezer mázsa abrak fogy majd el, egy kiló sertéshús előállításához 3,86 kiló takarmányt használnak fel. Egy sertés, születésétől számított 8 hónapot tölt a telepen, s átlag 115 kilós súly- lyal hagyja el azt, könnyű tőkesertés, illetve sonkasertés formájában. A kívánt típust kombinatív keresztezéssel állítják majd elő svéd fajták felhasználásával. A létesítményt 1972 végén helyezik üzembe. A társulásból létrehozott sertéskombinátnak 66 dolgozója lesz, az éves termelési értéke pedig meghaladja majd az 53 millió forintot. désével az egész megyében jelentkezett — kénytelen volt „piac” után nézni. Ugyanerre ösztönözte a gépjavító állomásokat is. Amíg — Villányban — a mezőgazdaság számára végzett munkák aránya 1967-ben 94,3 százalék volt — a felmérésben csak közvetlen a tsz-ek és állami gazdaságok számítottak — 1969-ben 48.2 százalékra csökkent az arány, de ebbe számítják az élelmiszer- gépjavító tevékenységet is. Termelési értékben még szembetűnőbb a változás. Két éve 10—12 millió forint jövedelem traktor- és kombájnjavításból, nyolcmillió pedig más jellegű munkákból adódott. Most az évi kapacitás 30 millió forintra emelkedett, ebből 28 millió lakatosipari munka, és csak kétmillió a közvetlen mezőgazdasági egységek számára történő szolgáltatás. A profilváltozással egyidő- ben annak következményeként, jelentkeztek az átállás nehézségei is. Az emberek menekültek, hiszen a „tsz”- munkák várható elmaradásával bizonytalannak érezték sorsukat. Riadalmuk még inkább fokozódott, amikor rádöbbentek, hogy az új munkák szakmai ismereteik bővítését is megkövetelik. A gépjavító felkészültsége — géppark, középszintű műszaki vezetés — sem volt megfelelő. A mezőgazdasági gépek javításához használt felszereléssel kellett 28 millió forint értékű lakatosipari munkát előállítani. Hiány volt eszterga- padokból, hajlító és egyengetőasztalokból, lemezollókból. A feladat nem volt könnyű. Gépeket kellett beszerezni, és a munkásokat meg kellett tanítani tervek, rajzok szerint dolgozni, meg kellett velük értetni — anyagilag is bizonyítani —, hogy jövőjük biztosított. Mindezt állandó létszámhiánnyal küzdve, amikor a megmaradt dolgozók is csak 9 hónapot dolgoztak egy esztendőben. jellegű tevékenység sokkal kifizetődőbb. Amíg 1964-ben egységesen 22 volt a szerelőórák díja, 1968-ban a mezőgazda- sági 30, az ipari munkán eltöltött szerelőórák díja 45 forintra emelkedett. Ebből az a következtetés is adódhatna, hogy nem a kényszerítő, mezőgazdasági jellegű munkahiány, hanem a várható nagyobb haszon miatt történt a profilváltoztatás. Ez azonban nem egyértelműen igaz. A gépjavító vállalatoknál és állomásokon többségében mező- gazdasági képzettségű mérnökök és más szakemberek dolgoznak! A mezőgazdasági tevékenység után nem kell eszközlekötési járulékot fizetni, ugyanakkor minden egymillió forint árbevétel után 3,7 százalék nyereség fizethető még akkor is, ha az ipar számára dolgozó gépjavítóktól kell erre az alapot elvonni. Ezen túlmenően az igazgató, főmérnök, főkönyvelő célprémiumot kap, ha a kapacitás 65 százalékát mezőgazdasági munkákra tudják irányítani. Bár többnyire a Villányi Gépjavító Állomás problémáiról beszéltünk, az elmondottak baranyai, de talán országos érvényűek is. A Cserkuti Mezőgazdasági Gépjavító Vállalatnál a mérleg még kis mértékben mindig a mezőgazdasági tevékenység javára billen. A jövő útját — szerintük — a nagyarányú műszaki fejlesztésben kell keresni. Olyan mezőgazdasági gépeket, különleges szerszámokat kell gyártani, amelyeket a nagy gyárak nem készítenek és piacra számíthatnak. Egy országos mezőgazdasági géptervező intézet valószínűleg végleges megoldást jelentene. Gombosi Jenő Eisenachi erdészek Baranyában Az Eisenachi Állami Erdő- gazdaság tíz tagú delegációja le sem tagadhatta volna, hogy erdőszerető, vadászatkedvelő és mindezekhez értő emberekből áll. A Nádor kávéház pincérei egy héten át csodálták a sajátos erdész, vadász hangulatot árasztó ruhájukat: a bőrből készült, gazdagon díszített szarvasbőr rövidnadrágot, a zöldagancsból faragott gombokkal ékesített zakót és az elmaradhatatlan, jelvényekkel és vaddisznó sörtével ékesített vadászkalapot. Tíz év óta a Mecseki Állami Erdőgazdaság és az eisenachiak között baráti és szakmai kapcsolat van. Most az NDK-beli szakemberek viszonozták a mecsekiek látogatását. Ellátogattak a zobáki bemutató helyre, ahol megtekintették az úgynevezett hosszúfás kiszállítást, a gépesített rakodást, és megismerkedtek a különböző típusú markolókkal, adapterekkel. Üzemlátogatáson vettek részt a vajszlói fafeldolgozó üzemben. Megtekintették a ratkócai és a nagymátéi erdő- telepítéseket, a sikondai erdősítéseket. — Az erdőművelés, ezen belül is a tűlevelűek telepítésében elért eredmények imponálóak — mondotta Rudolf Böttcher, a Weimari Állami Erdőgazdaság igazgatója, aki Eisenachban töltötte be valamikor az igazgatói tisztet. — A magvetéses erdei fenyő telepítése igen olcsó és kedvező talajadottságok következtében döbbenetes itt a fák növekedése. Meglepő a technikai haladás, azaz a gépesítés gyors üteme. (Mécs) Kiadvány Baranya borairól A Baranya megyei Ta- . nács végrehajtó bizottsága határozatot hozott olyan idegenforgalmi propagandaanyag kiadására, amely Baranya borvidékeit és borait ismerteti. Az Idegenforgalmi Hivatal terve szerint a kiadványt a Medicina Kiadó Panoráma szerkesztősége készítené színes. magasnyomással, műnyomó papíron. Az idegen- forgalmi prospektus 20 000 példányban készülne, ebből 10 000 magyar—orosz és ugyancsak 10 000 német— szerb nyelven. Az Idegenforgalmi Hivatal a Medicina Kiadó Panoráma szerkesztőségének javasolta, hogy a kiadvány szövegének megírásával dr. Diófási Lajos tudományos kutatót bízza meg. A prospektus grafikai tervezésére pedig csak a késő ősz folya» mán kerül majd sor. A kezdeti nehézségek után, a tömeges munkaigény jelentkezésekor, az emberek belátták, hogy érdemes megtanulni a szokatlan jellegű munkák fortélyait. Az utóbbi időben ezt szívesen teszik, hiszen tavaly 23 870 forint volt az évi átlagbér és 26 napi bérnek megfelelő részesedést kaptak. Az idén további 4 százalék bérfejlesztés várható, a kollektív szerződés pedig 15 nani „nyereséget” biztosít 1969-re. Kétségtelen, hogy az Ipari ‘ i Baranya megyei Építőipari V. a pécsi Pollack Mihály Építőipari Technikum közös szervezésében technikami felvételi előkészítő tanfolyamot indít 1969. augusztus 11-től 27-ig az építőipari technikumban, Pécs, Székesfehérvár utca földszinti műhelyterem. Az első foglalkozás 1969. VIII. 11-én 16 órakor kezdődik.
