Dunántúli Napló, 1969. augusztus (26. évfolyam, 176-201. szám)
1969-08-31 / 201. szám
4 1769. augusztus 3t DtirtOnf űíl ítíiülO I Van néhány nagyon komoly, országos érvényű társadalmi •kció, amelyek születése Baranyához fűződik. Ilyen többek között a cigánykérdés szocialista, azaz: végleges megoldására való törekvés, Az évek óta tartó ^szívós és körültekintő munka nyomán Baranyában nagyon sok történt a cigányság érdekében, s ha eredményekről kell beszélni; a riporter sohasem távozik üres kézzel. S hogy ez így van, azért — az elvek kidolgozásában, a munka gyakorlati formáinak kialakításában, az emberekkel való kapcsolatokban — nagyon sokat tett Palkó Sándor elvtárs. a Megyei Tanács elnöke, akinek soha nem lehet olyan sürgős dolga, hogy legalább rövid időt ne szakítson, ha a megye cigánykérdésével kapcsolatos kérdésekkel keresik föl. (Mint most is: kis műtét utáni napon, betegszobájában beszélgetünk ...) — Először is tisztázzuk a cigányság fogalmát! — figyel- mezte Palkó Sándor elvtárs. — A cigányság nem nemzetiség. Baranyában például a cigányság négyféle nyelvet beszél. Nem értik egymást.. A román nem érti a kolompárt, és viszont, a zenészcigányokról nem is beszélve, akiknek magyar az anyanyelvűk ... Véleményem szerint a cigányság: állapot kérdése. A társadalmon kívülrekedt emberek, akiket eddig minden rendszer üldözött. és valósággal kikényszerítette őket a nomád éietre. Ismétlem, a cigányság állapot kérdése. — Az „állapot” meghatározás nemcsak fedi a'valóságot, és így elfogadható, de egyben a társadalmi megoldás kiindulópontja is. Sőt; kulcspontja. — Nézze!... Milyen feltételekre van szükség, hogy az állapotot egy másik állapot váltsa föl? Először is: rendszeresen dolgozzanak. Másodszor; tudjanak írni-olvasni. Harmadszor pedig: betelepüljenek az erdők mélyéről, a kunyhókból a falvakha. a többi emberek közé. Hangsúlyozom. hogy a román cigányoknak a nagy része megfelel ezeknek a követelményeknek. A férfiaknak csaknem a száz százaléka rendesen dolgozik. Jó munkások, szorgalmasan és rendszeresen dolgoznak. Az írás-olvasás negyven éven felül kissé nehezebb, de ez sem egészen az ő bűnük. Nagyon sok függ az illető falu pedagógusaitól. A hozzállásuktól. Ha segíteni akarnak, ha^ aktívak: sokat tehetnek az idősebb cigányok analfabétizmusának megszüntetéséért. A cigánygyerekekkel már nem lesz nagy baj. Ők általában már rendesen járnak iskolába. — Harmadik feltétel pedig nem is kizárólag a cigányokon múlik... — Nem bizony ... Sok helyen nem fogadják őket szívesen. Pedig, aki a három feltételnek megfelel, azt már nem tarthatjuk cigánynak. Megszűnnek cigánynak lenni. Az állam segítségével házat vásárolnak. Ezzel egyrészt a nemzeti vagyon egy részét megmentik, másrészt kulturált helyre kerülnek, és ez a megoldás mégcsak építőanyagot sem igényel. A cigányság asz- szimilációs folyamata megindult, de e folyamat gyorsasága a lakosságon múlik. Valamit azonban szeretnék itt megjegyezni. Sőt: fontosnak tartom! Ha egy-egy faluba nagyobb számban betelepül a cigányság, egyrészt nem szorít ki senkit, mivel az elhagyott házakba költöznek, másrészt pedig ez nem rezervátum! Nem rezervátum, ezt nagyon szeretném kihangsúlyozni! Az indiánok rezervátumokban élnek. Ott tartják őket az erdőkben, ősi szokásaik között. Itt viszont pontosan ezzel ellentétes folyamat játszódik le. Mi a cigányokat kihozzuk az erdőből, az lemaradottság állapotából. Ez volna hát, a re- tervátum? — Fölvetődik itt az elnéptelenedő községek sorsa. a kérdés mostanában különösen előtérbe került Baranyában. I — A kis falvak sorsa. Vap, ! amelyik növekszik, és van amelyik csökken. Ez különben I természetes, mondhatnám történelmi folyamat. Mi legyen az elhaló községekkel? Van olyan falu a megyében, ahol tizenhat család él. Az éwégi népszámlálás után világos képet fogunk kapni. Tehát, mi legyen majd az elhaló községekkel, amelyeket nem mi ítéltünk halálra, de távol esnek a központ jellegű községektől, nincs útjuk, az esetleges útépítés nagy költsége nem állna arányban az eredménnyel, és ezekből a községekből az elvándorlás különben is már ! évek óta tart... — Elgondolásunk szerint ezeknek a falvaknak négyféle sorsuk lehet. Fock elvtárs mondta egyik parlamenti be[ szédében, hogy az idegenforgalom új népgazdasági ágazat lett. És itt nemcsak a hozzánk áramló külföldiekre kell gondolni. Az emberek nem mindig és nem mindenki kívánkozik a városok kőrengetegé- ből a kőszállodákba, vagy a zajos kempingekbe. Az idősebb korosztály szívesebben helyezi előtérbe a csöndet, de egyébként is általános tapasztalat. hogy az emberekben erősödik a természet iránti nosztalgia. Nos, azokban a községekben, ahol erre a célra alkalmas szép házak vannak, a termelőszövetkezet, mint melléközemágat kifejleszthetné az idegenforgalmat. Hozzák ezeket a házakat az eredeti állapotukba, alakítsanak ki hozzájuk hangulatos kertet, környezetet, belül pedig modernizálják, hogy kielégítse a városi ember igényeit. Alakítsanak ki üdülőfalvakat .,. — A második elképzelésünk összefügg a majorközpontok kialakításával. Az elhaló községek szomszédságába telepített majorok dolgozói, az állat- gondozók betelepedhetnének ezekbe a községekbe. A harmadik lehetőség, hogy ezekből a kihaló helyekből úgynevezett „zsilipközségeket” alakítunk ki. Ez az elnevezés itt került a köztudatba. Baranyában. Arról van szó. hogy az erdőből kihozott cigánycsaládokat állami kölcsönök segítségével megtelepítjük ezekben a falvakban — egy időre. Költözzenek be ezekbe a házakba, lakjanak benne. Otthonuk lesz, saját tüzelőjük, kútjuk, WC-jük stb. Vagyis ebben az átmeneti jellegű állapotban hozzászoknak egy, a korábbi életmódjukhoz képest civilizált formához. Különben is az a tapasztalatunk, hogy a faluba betelepített cigány- családok nem érzik azonnal jól magukat. El kell telni egy bizonyos időnek, amíg a valóságban is asszimilálódnak ... — Itt visszatérnék egy korábbi gondolathoz. Ezeket a zsilipközségeket semmiképp sem mondanám rezervátumoknak, mert ez csak átmenet a cigánycsaládok számára. Innen elmennek, belőlük, de különösképpen a gyerekeikből, ha arra rátermettek: minden lehet ... A negyedik forma? Az a falu, amelyikből az előző három megoldás egyike sem realizálható. Ezek kihalnak. Vannak ilyen községeink. — Az előbbiekben érintettük korunk nagy, már-mir fájdalmasan hangzó kérdését, az urbanizációt. Voltaképpen itt is urbanizációs jelenséggel állunk szemben. — Természetesen. Az urbanizáció fogalma alatt nem gondolhatunk csupán egy város fejlődésére. Ez nagyon szűkített értelmezés volna. Az urbanizáció elkezdődött az erdei cigányputrikban, a rádió megjelenésével, a városi élet apró kis jeleivel, formációival. Az emberek elindultak az urbanizáció útján, a cigányok is. Nem lehet feltartóztatni őket. Ámbár, van ennek az urbanizációs jelenségnek egy ellenáramlata is, amikor az ember a felhőkarcolótól visszavágyódik a természethez. Nem véletlenül beszéltem én a tsz- üdülőfalvak lehetőségéről. — A cigánykérdés megoldása sokkal bonyolultabb, semhogy kampányszerűen lehetne értelmezni. Nem is erre gondolok, amikor befejezésül szeretném föltenni a kérdést: hol áll Baranya ennek a problémának a megoldásában? — Véleményem szerint Baranyában rendkívül gyorsan meg lehet oldani. Rajtunk múlik, beleértve a vezetőket és a lakosságot, hogy milyen gyorsan oldjuk meg. A cigánylakosságából a férfiak kilencven százaléka dolgozik, vagy állandó munkahelyen, vagy pedig alkalmi munkákon, de rendszeresen. Ez nagyon fontos alap a kérdés megoldásához. A megoldás másik része, mint mondtam, rajtunk múlik, hogy a szükséges feltételeket produkáló cigányokat átsegítsük a másik, a modern állapotba — fejezte be nyilatkozatát Palkó Sándor elvtárs. Thiery Árpád A lángoló Etna kísérte a balettet Szicíliai beszámoló Értékelték az iskolai takarékossági mozgalom 1968—69. tanévi eredményeit. A legjobb eredményt elérő intézmények igazgatóit és takarékossági felelőseit megjutalmazták. Az Országos Takarékpénztár megbízottai és a Pécs városi Tanács művelődésügyi osztályának vezető munkatársai, mintegy húszezer forintot nyújtottak át az akció első, második, illetve harmadik helyezettjeinek. A pécsi középiskolák között legjobb átlagával a Leöwey Klára Gimnázium az első, a Széchenyi Gimnázium a második, a Komarov Gimnázium a harmadik helyen végzett. Az általános iskolák között a legeredményesebbek: a me- szesi, az Egyetem utcai, a Vasas Il.-i, a Vasas I.-i és a málomi iskolák. Második helyezettek: a Bánki Donát utcai, a Köztársaság téri, a me- csekaljai, az István téri. és az újhegyi takarékos gyerekek lettek. Bebizonyított tény: Heves zivatar és jégeső — a levegőszennyeződés miatt Miért nem szabad ipartelepet építeni a Pécsi Hőerőmű mellé? Feltűnést keltő megfigyeléseket eredményeztek azok a — repülőgéppel történő — levegőszennyeződési vizsgálatok, amelyeket a Pécs városi valamint a megyei KÖJÁL munkaközössége végzett dr. Szabó Lajos közegészségügyi felügyelő irányításával és Szentiványi Miklós hidro- meteorológus közreműködésével. A kutatóknak sikerült bebizonyítaniuk, hogy — adott feltételeik megléte esetén — heves zivatart idézhet elő Pécs fölött a szennyezett levegő. Ellipszis alakban A kutatók ez év május 9- én is felszálltak a Dél-dunántúli Vizűéi Igazgatóság repülőgépével és — szokások szerint — gondosan megmérték, hogy hol és memnnyi por található a város levegőjében. Délkelet—dél felől fújt a szél, ami azt eredményezte, hogy a Pécsi Hőerőmű, valamint a Porcelángyár füstje egyesült a légtérben. Déli 12 órakor erős felhő- képződés indult meg a város fölött, 1050 méteres magasságban. A kutatók a felhők alá repültek és megállapították, hogy a — különböző mikronnagyságú porszemek milliárdjait tartalmazó — szennyezett levegő közvetlenül a felhőréteg alatt rendkívül feldúsult, s körülbelül ellipszis alakban helyezkedik el a város felett. Az ellipszis vonala az I. kerületi Tanács, Mecsek hegygerinc, Tanárképző Főiskola, Megyeri út. Bőrgyár, Pécsi Hőerőmű fölött haladt illetve tért vissza önmagába. Délután fél kettőkor heves zivatar tört ki a város felett, ezért kénytelenek voltak le- szállni. Ragyogó napsütésben figyelték a pogányi repülőtérről, hogyan tombol Pécs felett az égiháború. Amikor visszatértek a városba, meglepetve hallották, hogy amíg a Megyeri út elázott, Űjme- csekalján egy sz,em eső sem esett, s a csapadék pontosan az ellipszis által behatárolt körzetben hullott le. Ki volt az „esőcsináló“? Ugyanaznap délután 4 óra és fél öt között megismétlődött az égiháború, avval az eltéréssel, hogy akkor egy megnagyobbodott ellipszis — a Budai vám, a Mecsek hegygerince, Magyarürög, Űjme- csekalja, Kertváros, Hőerőmű és ismét a Budai vám — által határolt területen esett eső. Hasonló természeti jelenséget figyeltek meg július végén illetve augusztus elején is. melyekről1 a Dunántúli Napló is beszámolt. . A fentiek alapján bizonyítottnak vehető, hogy — adott feltételek megléte esetén — heves zizatart okozhat az erősen szennyezett levegő. Bár a természeti jelenség mechanizmusa — vagyis az, hogy a levegőben lebegő parányi porszemek , meg ' a felhők találkozásából eső születik — közismert, első esetben sikerült Pécsett bebizonyítani, hogy ezt a jelentséget az ember is előidézheti! Valószínű, sok olvasónk emlékszik még arra a pusztító felhőszakadásra, mely házakat döntött romba néhány éve Hetvehely—Bükkösei—Szentlőrinc körzetében. A, pécsi tapasztalatok után a kutatók felteszik a kérdést: vajon csak a természet műve volt az a rettenetes eső, vagy az ember is beleszólt? A kérdés jogos, hiszen a repülőgéppel történő levegőszennyeződési vizsgálatok azt bizonyították, hogy a Pécsi Hőerőmű füstkígyója — melynek gyenge, fátyolra szakadozó vége Kaposvárig is eljut. — nem egyenletesen oszlik el. Pontos mérések igazolják, hogy a Mecsekhát— Abaliget, Tormás, Husztót stb. egyes pontjain a szeny- nyeződés különböző okok miatt feldúsul, s olyan kritikus értéket ér el, mely — ha a más feltételek is kedveznek — valóban esőt idézhet elő. A többit már a Hetvehely— Bükkösd—Szentlőric fölött folytatandó konkrét vizsgálatok fogják eldönteni. Hideg zóna és „hősugárzó“ A városnak nagyon sok haszna származott abból, hogy a Vízügyi Igazgatóság önzetlenül — tehát anyagi ellenszol gáltatás nélkül — a kutatók rendelkezésére bocsátotta a repülőgépét, Csak a levegőben történő mérésekkel sikerült ugyanis bebizonyítani, hogy a Pécsi Hőerőmű szeny- nyező anyagának mintegy 80 százaléka a kéményektől számított egy kilométeres, újabb 10 százaléka pedig a további 2—3 kilométeres körzetben hullik le. A kutatók „húsbavágó” következtetéseKövetkezik: a füstkőd A dr. Szabó Lajos vezette vizsgálatok eddig két évszakot, a tavaszt és a nyarat fogták át. Ha a Vízügyi Igazgatóság továbbra is kölcsön adja a gépét, akkor semmi akadálya sem lesz annak, hogy az ősz és tél legkellemetlenebb kísérő jelenségét, a füstködöt is „kivallassák”. Magyar László Nyugdíjasok, figyelem! Éjszakai könnyebb munkára nyugdíjasokat alkalmazunk. Felvételre keresünk útkarbantartó munkásokat, építőipart gépkezelőket, 8 általánost végzett fiatalokat, gépkocsirakodókat, gépkocsivezetőket. kubikosokat és úttisztító munkásokat. Jelentkezés Pécsi Köztisztasági és Ütkarbantartó Vállalatnál Pécs, Rózsa Ferenc u. 17. sz. alatt. Az idei Zrínyi emlékünnepségek előkészítő rendezvényei közt ma délelőtt 9 órakor pedagógus ankét lesz a Szigetvári városi Tanács nagytermében, amelyet Balogh János, a Szigetvári városi Tanács vb-titkára nyit meg. Vitaindító előadást dr. Kiss Géza, a Tanárképző Főiskola történelmi tanszékének adjunktusa tart, A helytörténet szerepe és hatása a hazafias nevelésben címmel. — Mi az előadás célja, és hogyan kapcsolódik a Zrínyi ünnepségekhez? — kérdeztük az előadótól. regnap, augusztus su-a délelőtt hazaérkezett Pécsre balettegyüttes. Az claszorszá gi turnén járt társulat új iga; gatója, Tóth Sándor mondü — Hát ez a szó eredeti éi leimében turné volt, mert szs bályosan körüljártuk szicíli partját. Augusztus 22-én indü tunk Pestről, a MALÉV ki lönjáratával Palermóba, onn< pedig busszal Taorminába, sziget keleti partjára/ A neve ■Taorminái Fesztiválra hívta meg ugyanis bennünket, fesztivál záróelőadására. Mi sorunkon Couperin: Etüdö No2, Vujicsics: Változatok eg taláikozásra, Bach: Franci szvit és Rossini: Nyitány c mű műve szerepelt. A nézőt« ren 7 ezer ember várt bér nünket, s csak később tudtu meg, hogy ez óriási sikert ele legez. A Taorminai Fesztiv; ugyanis zenei rendezvénysorc zat, s most, hogy új színt ac janak neki, egy balettegyü test, vagyis minket is meg hívtak. A próbálkozás bevál' mert a nézőtéren a mi elő adásunkon háromszorannyian ültek, mint egy-egy zenei rendezvényen. Itt egyébként az olasz televízió felvette előadásunk. egy részét. — Taormina fantasztikusan szép hely, a város feletti hegy tetején áll a színház, olyan akkusztikával, amilyet sehol sem hallottunk. Ezért választották ennek a zenei rendezvénysorozatnak színhelyéül. De látványnak is gyönyörű. A görög színpad fölött áll az Etna vulkán, amely a mi előadásunk idején éppen működöt és csak fokozta a nagyszerű hangulatot. Ez a színpad minden díszlettervező álma, olyan tökéletes látványt nyújt. — Második előadásunk Tin- dariban lett volna, de az eső miatt elmaradt. Érdekes, Szicíliában azt mondják, évente talán tízszer esik. Mi kifogtuk. A sziget déli partján Gel- lában is zsúfolt nézőtér várt bennünket, még a színpad körül is álltak. Ezután.Castel ve t- rano-ba mentünk, majd a tőle 8 kilométerre lévő Selinuté- ben játszottunk, ez volt a turné záróelőadása. Egyébként mind a négy darabnak nagy sikere volt. Bizonyságul néhány szám: szicíliai turnénkon 1000—3000 líra körül mozgott előadásaink belépőjegyének ára, s ez 50—150 forintnak felel meg. A Tribuna öthasábos, a La Sicilia háromhasábos. a Gazette del Sud ugyancsak öthasábos rendkívül dicsérő kritikát írt rólunk mindegyik képekkel jelent meg. Egyébként titkos tervünk, hogy jövőre Taormina szabadtéri színpadának hangulatához írunk egy görögös balettet, s azzal lepjük meg az olaszokat, hogy a premiert ott tartjuk. A mostani sikert egyébként meg kell osztanunk a színház minket kísérő zenekarával. — Idehaza már szerződési ajánlattal vártak bennünket. E szerint szeptember 23-án Lengyelországba utazunk és a Varsói ősz keretében a lengyel fővárosban egy. alkalommal előadjuk a Pokoljárást. F. D. két tudtak levonni ebből s néhány számból. A legfőbb semmiképpen sem szabad sporttelepet, vagy ipartelepei létesíteni a jelenlegi zagytér helyén, mint tervezték. A különböző raktárak és üzemi épületek sokaságából, a nagy betonozott illetve aszfaltozod területekből álló ipartelep ugyanis majdnem úgy viselkedne, mint egy hősugárzó tehát erős felszálló légáramlást idézne elő. Következésképp a portömeg tekintélyes része nem abban az egy kilométeres körzetben, hanem a város belterületén hullana le. Magától értetődik, hogy ennek veszélyeit a városrendezők is felismerték, s — amikor az adatokat a tudomásukra hozták — elvetették a sport- meg ipartelep tervét. Egyre inkább uralkodóvá vélik a vélemény, hogy a „hősugárzók” helyett hűvösíteni kellene azt az egy kilométeres körzetet, erre pedig az erdősítés és a Szilágyi Elemér — a Víz- és Csatorna- művek főmérnöke — által javasolt nagy tófelület volna az ideális. Ezek ugyanis „lehúznák” a port! LOTTÓ A Sportfogadási és Lottólgar- gatóság közlése szerint a 35. játékhéten öt találatos szelvény nem érkezett. Négy találatot M fogadó ért el, nyereményük egyenként 259 799,— forint, három találata 2575 fogadónak volt, nyereményük egyenként 786,— forint. A két találatos , szelvények száma 97 839 darab, I ezekre egyenként 20 forintot fizetnek. A nyereményösszegek a nyereményilleték levonása után 1 értendők. A közölt adatok tá- 1 jékoztató jellegűek. A cigánykunyhótól a felhőkarcolóig Interjú Palkó Sándor elvtárssal Jutalom a takarékos iskoláknak Pedagógusankét Szigetváron — Az előadás tulajdonképpen továbbképző jellegű, hiszen a hallgatóság Somogy, Tolna és Baranya megyei történelem szakos tanárokból áll. A címben jelzett témakör vizsgálatánál két tényből kell kiindulnunk. Az egyik az., hogy helytörténet, mint önálló tudomány nem létezik, a hely- történet kutatásának csak történelemtudomány egészén belül van értelme. A másik, hogy a hazafias nevelés is szervesen beleilleszkedik a világnézeti nevelésbe, amelynek a szocializmus felépítésének időszakában különös jelentőcpöÄ -iran
