Dunántúli Napló, 1969. augusztus (26. évfolyam, 176-201. szám)
1969-08-31 / 201. szám
/ 1965. bo gusztus 3f. Bunttnttttt ti at» t» Baranyában a tsz-ek árbevételének egyötöde kiegészítő tevékenységből származik Csaknem fél milliárd forint bevételtől estek volna el tavaly a megye közös gazdaságai. ha nem foglalkoznak termékfeldolgozással és közvetlen értékesítéssel, építőiparral és szolgáltatásokkal, egyszóval, ha nem folytatnak kiegészítő tevékenységet. Természetesen folytattak, méghozzá az országos átlagot meghaladó mértékben. Íme a két adat: 1968-ban országosan a tsz-ek árbevételének 16,6 százaléka származott kiegészítő tevékenyégből, Baranyában ezzel szemben 19,2 százalék. Ez szövetkezetünk árbevételének közel egyötöde, egészen pontosan pedig 464 millió forint 73 áruda, 47 feldolgozó üzem A júliusi kormány határozat nyomán, a Megyei Tanács mezőgazdasági és élelmezésügyi osztálya felmérést végzett annak megállapítására, hogy mekkora és milyen jellegű ez a tevékenység, s nem tér-e el az eredeti célkitűzésektől. Vagyis, a kiegészítő tevékenység mennyiben szolgálja a tagság foglalkoztatását a helyi erőforrások kiaknázását, a nagyüzem fejlesztését, a lakosság jobb ellátását. Ebből kitűnik, hogy a tsz-ek 63 zöldség-gyümölcs illetve élelmiszer árudát, 7 vendéglátó egységet, 3 borkimérést, összesen 73 elárusítóhelyet üzemeltetnek a megyében. Az így végzett közvetlen termelői értékesítésből befolyt összeg 40,7 millió forint volt, vagyis a kiegészítő tevékenységből származó bevétel 9 százaléka. A 47 tsz feldolgozó üzemből, 5 húsfeldolgozó. 3 tejfeldolgozó, 11 pálinkafőző, 5 sütőüzem, 2 konzervüzem és 21 az egyéb A feldolgozás az elért fejlődés ellenére még mindig igen szerény 5 százalékos aránnyal és mindösz- sze 23,7 milliós árbevétellel szerepel. A kiegészítő tevékenység 80 százaléka, vagyis döntő része egyéb ipari jellegű tevékenységből származik. Ezen belül is legnagyobb részarányt — 47 százalékot — a tagságnak s részben a lakosságnak végzett szolgáltatások képviselnek. A szolgáltatásokból szrmazó bevétel 188 millió forint. Építőipari tevékenységből 163 milliós bevételhez jutottak a tsz-ek s végül tisztán ipari tevékenységből 49 millióhoz, ami mindössze 12 százalék. Ez nem túlzottan magas, ha meggondoljuk, hogy ide tartozik a bányászat, a téglaégetés és fafeldogozás is. s ezek a fontos építőanyagok zömmel a mezőgazdaságban használódnak fel. A társulások jó példája Mindebből megállapítható, hogy Baranyában is csakúgy, mint országosan, alacsony a közvetlen értékesítés és a feldolgozás aránya, ezt a két területet szükséges fejleszteni. A komlói piacon például egyetlen tsz-áruda sincs, de számuk még Pécsett sem éri el a szükségeset. Az egy árudára eső átlagos évi árbevétel 640 000 forint, a havi pedig 55 ezer forint tehát igen alacsony s ennek fő oka, hogy zömmel csak szezonálisan működnek, kellő árutér hiányában. Jó részük télen egyáltalán nem üzemel. A tsz-árudák nem tudják betölteni piaci árszabályozó szerepüket Sokkal jobb a helyzet a társulásoknál. Kitűnően működik például a Mohács városi tsz-ek és a MÉK közös társulása, jó ellátást gazdag választékot nyújt a fogyasztóknak. A feldolgozás terén, amely szintén további fejlesztést igényel, is a társulások mutatják a járható utat. Köztük országosan is példamutató a mecsekaljai tsz-ek társulása e MECSEKTEJ, amely tavaly májusban indult meg, s nyolc hónap alatt 8 millió forint bevételhez juttatta a tagszövetkezeteket. Napi feldolgozó kapacitása ma már 10 ezer liter, s minőségi termékei igen keresettek. — Ugyanez mondható el az évi 16 milliós árbevételű nagykozári szörpüzem termékeire is. Jó minőségüket számos díj és érem fémjelzi. Igen eredményes a Szigetvári Konzervgyár és drávasztárai tsz együttműködése. Itt a szövetkezet saját tartósító üzemében előfeldolgozást végez \ a gyár a gyorsan romló nyersanyag helyett félkész terméket kap, amit a téli holtszezonban dolgoz fel. A tsz-ek még koránt sem használták ki a feldolgozásban rejlő lehetőségeket, hisz a tagok foglalkoztatási problémáit ezen a területen lehet a legjobban megoldani. Ezt a munkát könnyen betanulják a tsz-tagok, jellemző, hogy a feldolgozó üzemekben foglalkoztatottak 77 százaléka termelőszövetkezeti tag és csak 23 százaléka alkalmazott. — Nagy kár, hogy holtpontra jutottak, a konzervgyár és a tsz-ek között megindult tárgyalások, amelyek paradicsom előfaldolgozó állomások létesítését célozták. A két tsz- szövetség hatékony segítségére volna szükség az előbbreju- táshoz. Kevés a vadhajtás Mint az eddigiekből is kitűnt, az egyéb ipari tevékenység mértékével elégedettek lehetünk, különösen ha meggondoljuk, hogy ennek oroszlánrészét az építőipari és a szolgáltató tevékenység képezi. A saját építőbrigádokban és a TÖVÁL-okban 1500 fő dolgozik, ezek végzik el a tesz építkezés zömét mitátán az állami építőipar csaknem teljesen kivonult a mezőgazdaságból. A saját brigádok, gyorsan és főleg olcsón dolgoznak kis átfutási idővel, a TÖVÁL-oknál viszont a felszereltség jobb. Az építő és főleg szolgáltató tevékenységből nincs nagy hasznuk a tsz-eknek, fejlesztésük mégis szükséges, hisz állami kapacitás hiányában helyileg igen fontos feladatokat oldanak meg, tényleges szükségletet elégítenek ki tsz-ben és a falusi lakosság körében. A kormányhatározat értelmében augusztus végéig fel kell mérni és ezt követően felszámolnia a kiegészítő tevékenységnek azokat a vadhajtásait, amelyek nem tűk- ! rözik az eredeti célkitűzése- j két, itt konkréten a munka- J erő kiajánlásról van szó. A I megyei mezőgazdasági és élei- ' mezésügyi osztály tájékoztatása szerint Baranyában erre nincs példa. Elenyésző azoknak az eseteknek a száma is amikor kiegészítő ipari tevékenységet idegen telephelyen folytat a tsz. Mint ismeretes az év végéig ezeket az üzemeket a rendelet értelmében fel kell számolni. ; Műanyaggyártó, játékkészítő és egyéb a mezőgazdasághoz nem kapcsolódó tsz melléküzemek Baranyában is vannak. De az effajta tevékenység egyáltalán nem jellemző, jellemzőbb az, hogy a tsz-ek tevékenység bővítő törekvései megfelelnek a határozat szellemének. — Rné — Egy hét múlva békekölcsönsorsolás Az Országos Takarékpénztár egy hét múlva Budapesten rendezi az I., az V. és a VI. békekölcsön 1969. második félévi húzását. Szeptember 8-án az I. békekölcsönt sorsolják: 95100 kötvényre 25.8 millió forintot. Szeptember 9-én először az V. békekölcsön húzására kerül sor, ebből a kölcsönből 388 850 kötvényre 52,9 millió forint jut a nyerteseknek. — Utána a VI. békekölcsönből 584 800 kötvényre 79,3 millió forintot sorsolnak ki. A kétnapos búzáson a bárom békekölcsönből összesen több mint egymillió kötvényre 158 millió forintot sorsolnak ki nyeremény és törlesztés formájában. Betemették végre... a Felsőmalom utcai piacon lévő üreget, mely az útburkolat, illetve az úttest leszakadása következtében keletkezett. Az eset jónéhány hónapja történt, még áprilisban. A II. kerületi Tanács vezetői provizórikusán kerítést huzattak az elég nagy területet és mélységet magába foglaló üreg körül, de ..enyves” kezű felelőtlen emberek a kerítés elemeit „elemelték”. A védőrács nélküli üreg nemcsak balesetveszélyt rejtett magában, hanem a piac szemetét is, rothadó zöldségtől kezdve az elképzelhető minden hulladékot. Sőt, gyom burjánzott már a gödör körül. A helyzet közegészségügyi szempontból is erős kifogás alá esett. Annál is inkább, mivél a szakadék mellett, földről, pultról, gyümölcsöt árusítottak, ott van a MÉK pavilonja is és több mozgóárus. A piacrajárók többször tettek megjegyzést. Az SZMT Közgazdasági Bizottsága helyszíni szemlét tartott, javasolta az áldatlan állapot megszüntetését. Miért húzódott a szakadék befedése? Mert az aknamélyítők, csak a Kossuth téri munkák befejezése utáni időre vállaltak a Felsőmalom utcai piac útburkolat alatti üregének feltöltését. Addig várni nem lehet. Ezért a II. kerületi Tanács V. B. vezetői intézkedtek — megtehették volna előbb is — saját üzemük járműveivel salakot hordattak a gödörbe: Szombat reggel már majdnem a peremig feltöltötíék. De... a meglevő mélyedésben már megint rothadt paprika csomó éktelenkedett, ami — úgy vélem — a piacellenőrt arra figyelmezteti, hogy ellenőrzését fokozza. —nist— Űj tizenötlakásos lakóházat építenek Komlón a Sallai utcában. A Mecseki Szénbányák építői bányád napra atadjak az új lakásokat. Milyen lesz az újmecsehalji rendelőintézet? Üjmecsekalja egyik tekintélyes épülete a befejezés előtt álló rendelőintézet. A hatalmas, nyolcvannégy méteres homlokzattal rendelkező, négyemeletes ház fontos közintézmény lesz, mert a városrész egyre nő, s az itteni betegeknek még mindig a belvárosba kell autóbuszoz- ni, ha szakrendelőbe - irányítják őket. Méltán merül tehát fel a kérdés: mikor fejezik be a meglehetősen régóta épülő rendelőintézetet? — Az ügy érdekességéhez tartozik, hogy a tervek elkészítését is beleszámítva, éppen tíz éve foglalkoznak az illetékesek ezzel az épülettel. Tegnap a város egészség- ügyi vezetői az érdekelt építésügyi szakemberekkel együtt megtekintették a munkálatokat. Az al leal mat felhasználva kértük, mutassák be olvasóinknak az új rendelőintéze- tet. Kezdjük ezúttal a legfelső, vagyis a negyedik emeleten: itt kap majd helyet a város Áttelepült bányászok Július elején történt. Zúgtak az emberek, egymás szavát sem értettük. — Nem maradunk. Nem ezt ígérték. — A munka nehezebb, mint otthon, pénz meg semmi! — Üj lakást ígértek. Most meg azt mondják menjünk a régiekébe, az újat azok kapják! — Én már holnap visszamegyek! Egy feketehajú, vállas férfi hallgatagon ül a lépcsőn. Talán nekem mondja, de az is lehet: csak magának. — Én maradok. A Mecseki Ércbányászati Vállalat 43 somsályi bányászt telepített a leépítés előtt álló ózdvidéki bányából Pécsre. A vállalat munkásszállóján ott- jártunkkor jelölték ki a lakásokat, és próbáltak megoldást keresni az áttelepült bányászok más problémáira is. Valamennyien a III-as üzembe kerültek, többen egy csapaton dolgoztak, ha úgy akarták együtt maradhatott az otthoni csapat. Nekik volt a legtöbb bajuk. A mecseki kemény kőben másként kell dolgozni mint Somsályon az omlós szénben. Ki kell ezt a munkát tapasztalni. Addig bizony a boríték vékony marad. Voltak, akik szerencsésnek mondhatták magukat, mert jól kereső csapatra kerültek. Már az első hónapban elérték az otthoni keresetet. Kocsor Ferenc, a III-as üzem vezetője, szinte valamennyi hazakívánkozó panaszára talált orvoslást, és ígéretet tett mielőbbi megoldásra. A lakásproblémát úgy oldották meg, hogy mindenkinek a somsályi- nak megfelelőt jelöltek itt is. Akkor valamennyien megcsen- desültek. Mindössze egy volt, aki családi körülményei miatt kénytelen volt hazamenni. Vük Gáspárral, a munkás- szálló vezetőgondnokával járjuk a szobákat. — Hát sajnos még most is itt laknak a somsályiak. Nem tudnak beköltözni lakásaikba. Több mint egyharmaduk visz- szament... Pedig nagyon rendes emberek — mondja. Álmából riasztjuk fel Ko- roknai Gyula vájárt. Egyetlen ágyon van ágynemű, egyetlen bőrönd a szekrény tetején. — A többiek... ? — Hazamentek. Hatan voltunk a szobában. Mind elmentek ... — Maga ... ? — Itt akarom megtalálni az otthont ___ Somsályon 2 hón apja becsomagolva, útraké- szen a család. A fiam már itt lakik albérletben. A lánynak is kellene hétfőn kezdeni az iskolát... A „házunkat” meg nem adják ... Egyszer a gázzal van hiba. egyszer a vízzel ... A többieknek nem volt kitartásuk. Nem tartotta az ércbánya, amit ígért. Már a negyedik hónapja itt vagyunk, pedig azt mondták 2 hónap alatt megkapjuk a lakást... — A munkahelyen ... ? — Hát ott rendben lenne a dolog. Lassan ... Otthon kerestem 3500—3800 at. Itt egyelőre kevesebb. De azért máj- erősöd ünk. A legjobbak jöttek ide mint M. Nagy Lajos, Nagy Sándor és a többiek. mégis nehéz kitanulni a fúrást, a gépeket... Azért majd megy, tőlünk is függ ... Járvári Károly a „szerencsések” közé került. A két utolsó hónapban 3500 forinton felül volt a fizetése. — Marad? — Nincs számításom visszamenni. Együtt vagyunk az otthoni csapattal, elég jó munkahelyünk van, a gépek dolgoznak helyettünk ... igaz sokkal nagyobb a hajtás, mint otthon volt. — A bánásmód ... ? Hallottam eleinte sokat panaszkodtak az aknászokra. Sértegették magukat, hogy szuttymog- nak ... — Jó gyerek az aknász. Legalábbis a miénk, Horváth Endre az! Van, sídnek nem tetszik a vizes fúrás. Fél a téltől... De hát sehol sem fenékig tejfel... — Akik elmentek ... ? — A lakás miatt. De merem állítani volt köztük olyan is, ha megkapta volna a lakást, és 10 évig itt lett volna, akkor sem lett volna bányász. Szobánként mentek. Egyik vitte a másikat Pedig megkaptuk. amit ígértek. Megmondták mire kell számítanunk. Aki így csinált, nem csalódott Nagy Zsigmond 39 éves. Csaknem 15 évig Somsályon dolgozott. Éppen a lakás után érdeklődött... — A víz miatt még mindig nem költözhetünk. Talán a jövő héten. — Más probléma nincs? — Hát a kereset De azért már az is Javul. Most például 400 forintot ugrott Igaz tegnap már kétszer is robbantottunk. Kezdjük megtanulni az itteni munkát, kiismerni a követ Én maradok. Ha már elhatároztam, hogy eljövök ... Csak a lakás. Nehéz a családtól távol... A vállalat vezetői jól látják az áttelepült bányászok problémáit. Az anyagi áldozatok ellenére is visszahelyezték azt a 17 bányászt, aki nem akart maradni. A többiek ingyen lakhatnak a legényszállón addig, amíg lakásukat meg nem kapják. — Tulajdonképpen mi a helyzet a lakásokkal? Fesszel Tibor, aki az áttelepültek „apja” a vállalatnál vastag dossziét vesz elő. A „somsályi ügyek”. — A NIM 1969. évre a tanácsi beruházás keretéből 65 lakást biztosított az áttelepített bányászok elhelyezésére. A műszaki átadásról márciusban értesítettek. Májusra tervezték. Ennek alapján mertünk elindulni Somsályra. Csak annyi bányászt hívtunk, amennyinek lakást tudtunk biztosítani. írásba adtuk, hogy | az ideérkezés után két hónap múlva beköltözhetnek. Sajnos nem sikerült. Először a gáz, aztán a víz miatt nem vette át a PIK az épületet. Most j még a liftszerelők is elmen- j tek. „Fontosabb” dolguk akadt. Pedig nem kellemes lift nélkül költözni egy 10 emeletesbe ... Kezdődik az iskola, az állandó bizonytalanság ... Nem csodálkozom, hogy az emberek nem tudtak várni. Nehéz helyzetbe került a vállalat. Megrendült a bizalom, saját' hibánkon kívül. Pedig a jövőben is szeretnénk Somsályról bányászokat hozni. Rendes emberek ... Lombos! Jenő valamennyi járóbetegellátó intézményének gazdasági igazgatósága, és természetesen a rendelőintézet szakigazgatósága is. A harmadik emeleten új, modern szemészet kap otthont, valamint a legkorszerűbb elvek szerint létrehozott nőgyógyászat külön váróval, és vizsgálóval, s így a betegek iránti figyelem a diszkrét panaszmeghallgatásra is kiterjed majd. Ugyancsak a harmadik emeleten lesz a fogászat, szájsebészettel, fogröntgennel, egyéb fogászati helyiségekkel, valamint — szemben a jelenlegi Munkácsy utcai helyzettel — itt a fogászat elkülönített stCr, - rilizáló berendezést kap. 5 rr ' A második emeleten helye-*.- «■ zik el a terhesgondozót, ezen kívül az ideggyógyászatot is. Ugyancsak a második emeleten lesz a laboratórium, ahol szintén a legkorszerűbb berendezést helyezik majd el. Az első emeleten találjuk majd a sebészetet, külön gipszelővei, műtővel. Előnye, hogy a röntgennel egy szinten lesz. Végül a földszinten a gyors betegellátást olyannyira elősegítő kartonozót, továbbá a büfét, néhány körzeti orvosi rendelőt, valamint a leendő csoportvezető belgyógyászok vizsgálóhelyiségeit tervezték, végül az EKG-t. Az új rendelőintézet többi osztályának helyét még nem határozták el. Néhány jelentős, vagy érdekes adatot azonban feljegyeztünk az épületről: közel harminc millió forintos beruházással épül. Ebben benne van a két földszintes épület is, egyikben a tüdőgondozó, másikban a gyermekgyógyászat kap majd helyet. A kisebb, 33 méter hosszú, nyugatra néző szárnyban pedig egy gyógyszertár és a Mecseki Ércbánya Vállalat üzemorvosi rendelői lesznek. A terveket Fodor László Ybl-díjas mérnök készítette el. A belső burkolat rakacai szürke márványból készül, ennek négyzetmétere 750 forint. Minden ajtón és ablakon két rétegből álló termophan üveg lesz. Belsejében sűrített levegő, vagyis sosem kell tisztítani ^ belső üvegfelületeket. A korszerű, hasznos épület öröme mellett üröm, hogy mindent beleszámítva, tíz éve készül. Ennyi idő alatt, az elején még legkorszerűbb építészeti megoldások, szakelosztások, berendezések nem egyszer idejét múlttá válnak. — Sajnos azonban, az egészség- ügyi beruházásoknál ez gyakran előfordul, főleg az építőipari kapacitás hiánya miatt. Tíz év azonban mégis nagy idő, s most már nagyon szükséges a nagy városrész szakrendelőjének, megnyitása. — Sajnos, a szakipari munkák lassúsága miatt ez a meg- njdtó az év végénél, jövő év elejénél korábban nem várható.
