Dunántúli Napló, 1969. augusztus (26. évfolyam, 176-201. szám)

1969-08-31 / 201. szám

/ 1965. bo gusztus 3f. Bunttnttttt ti at» t» Baranyában a tsz-ek árbevételének egyötöde kiegészítő tevékenységből származik Csaknem fél milliárd forint bevételtől estek volna el ta­valy a megye közös gazda­ságai. ha nem foglalkoznak termékfeldolgozással és köz­vetlen értékesítéssel, építő­iparral és szolgáltatásokkal, egyszóval, ha nem folytatnak kiegészítő tevékenységet. Ter­mészetesen folytattak, még­hozzá az országos átlagot meghaladó mértékben. Íme a két adat: 1968-ban országosan a tsz-ek árbevételének 16,6 százaléka származott kiegé­szítő tevékenyégből, Bara­nyában ezzel szemben 19,2 százalék. Ez szövetkezetünk árbevételének közel egyötöde, egészen pontosan pedig 464 millió forint 73 áruda, 47 feldolgozó üzem A júliusi kormány határo­zat nyomán, a Megyei Ta­nács mezőgazdasági és élel­mezésügyi osztálya felmérést végzett annak megállapításá­ra, hogy mekkora és milyen jellegű ez a tevékenység, s nem tér-e el az eredeti cél­kitűzésektől. Vagyis, a kiegé­szítő tevékenység mennyiben szolgálja a tagság foglalkoz­tatását a helyi erőforrások kiaknázását, a nagyüzem fej­lesztését, a lakosság jobb el­látását. Ebből kitűnik, hogy a tsz-ek 63 zöldség-gyümölcs illetve élelmiszer árudát, 7 vendéglátó egységet, 3 borki­mérést, összesen 73 elárusító­helyet üzemeltetnek a megyé­ben. Az így végzett közvet­len termelői értékesítésből befolyt összeg 40,7 millió fo­rint volt, vagyis a kiegészítő tevékenységből származó be­vétel 9 százaléka. A 47 tsz feldolgozó üzem­ből, 5 húsfeldolgozó. 3 tejfel­dolgozó, 11 pálinkafőző, 5 sü­tőüzem, 2 konzervüzem és 21 az egyéb A feldolgozás az el­ért fejlődés ellenére még mindig igen szerény 5 szá­zalékos aránnyal és mindösz- sze 23,7 milliós árbevétellel szerepel. A kiegészítő tevé­kenység 80 százaléka, vagyis döntő része egyéb ipari jel­legű tevékenységből szárma­zik. Ezen belül is legnagyobb részarányt — 47 százalékot — a tagságnak s részben a lakosságnak végzett szolgál­tatások képviselnek. A szol­gáltatásokból szrmazó bevé­tel 188 millió forint. Építő­ipari tevékenységből 163 mil­liós bevételhez jutottak a tsz-ek s végül tisztán ipari tevékenységből 49 millióhoz, ami mindössze 12 százalék. Ez nem túlzottan magas, ha meggondoljuk, hogy ide tar­tozik a bányászat, a tégla­égetés és fafeldogozás is. s ezek a fontos építőanyagok zömmel a mezőgazdaságban használódnak fel. A társulások jó példája Mindebből megállapítható, hogy Baranyában is csakúgy, mint országosan, alacsony a közvetlen értékesítés és a feldolgozás aránya, ezt a két területet szükséges fejleszte­ni. A komlói piacon például egyetlen tsz-áruda sincs, de számuk még Pécsett sem éri el a szükségeset. Az egy áru­dára eső átlagos évi árbevé­tel 640 000 forint, a havi pe­dig 55 ezer forint tehát igen alacsony s ennek fő oka, hogy zömmel csak szezonálisan működnek, kellő árutér hiá­nyában. Jó részük télen egy­általán nem üzemel. A tsz-árudák nem tudják betölteni piaci árszabályozó szerepüket Sokkal jobb a helyzet a társulásoknál. Kitű­nően működik például a Mo­hács városi tsz-ek és a MÉK közös társulása, jó ellátást gazdag választékot nyújt a fogyasztóknak. A feldolgozás terén, amely szintén további fejlesztést igényel, is a társulások mu­tatják a járható utat. Köztük országosan is példamutató a mecsekaljai tsz-ek társulása e MECSEKTEJ, amely tavaly májusban indult meg, s nyolc hónap alatt 8 millió forint bevételhez juttatta a tagszö­vetkezeteket. Napi feldolgozó kapacitása ma már 10 ezer liter, s minőségi termékei igen keresettek. — Ugyanez mondható el az évi 16 mil­liós árbevételű nagykozári szörpüzem termékeire is. Jó minőségüket számos díj és érem fémjelzi. Igen eredmé­nyes a Szigetvári Konzerv­gyár és drávasztárai tsz együttműködése. Itt a szövet­kezet saját tartósító üzemé­ben előfeldolgozást végez \ a gyár a gyorsan romló nyers­anyag helyett félkész termé­ket kap, amit a téli holt­szezonban dolgoz fel. A tsz-ek még koránt sem használták ki a feldolgozás­ban rejlő lehetőségeket, hisz a tagok foglalkoztatási prob­lémáit ezen a területen lehet a legjobban megoldani. Ezt a munkát könnyen betanulják a tsz-tagok, jellemző, hogy a feldolgozó üzemekben foglal­koztatottak 77 százaléka ter­melőszövetkezeti tag és csak 23 százaléka alkalmazott. — Nagy kár, hogy holtpontra jutottak, a konzervgyár és a tsz-ek között megindult tár­gyalások, amelyek paradicsom előfaldolgozó állomások léte­sítését célozták. A két tsz- szövetség hatékony segítségére volna szükség az előbbreju- táshoz. Kevés a vadhajtás Mint az eddigiekből is ki­tűnt, az egyéb ipari tevékeny­ség mértékével elégedettek lehetünk, különösen ha meg­gondoljuk, hogy ennek orosz­lánrészét az építőipari és a szolgáltató tevékenység képe­zi. A saját építőbrigádokban és a TÖVÁL-okban 1500 fő dolgozik, ezek végzik el a tesz építkezés zömét mitátán az állami építőipar csaknem teljesen kivonult a mezőgaz­daságból. A saját brigádok, gyorsan és főleg olcsón dol­goznak kis átfutási idővel, a TÖVÁL-oknál viszont a fel­szereltség jobb. Az építő és főleg szolgáltató tevékenység­ből nincs nagy hasznuk a tsz-eknek, fejlesztésük mégis szükséges, hisz állami kapa­citás hiányában helyileg igen fontos feladatokat oldanak meg, tényleges szükségletet elégítenek ki tsz-ben és a fa­lusi lakosság körében. A kormányhatározat értel­mében augusztus végéig fel kell mérni és ezt követően felszámolnia a kiegészítő te­vékenységnek azokat a vad­hajtásait, amelyek nem tűk- ! rözik az eredeti célkitűzése- j két, itt konkréten a munka- J erő kiajánlásról van szó. A I megyei mezőgazdasági és élei- ' mezésügyi osztály tájékozta­tása szerint Baranyában erre nincs példa. Elenyésző azok­nak az eseteknek a száma is amikor kiegészítő ipari tevé­kenységet idegen telephelyen folytat a tsz. Mint ismeretes az év végéig ezeket az üze­meket a rendelet értelmében fel kell számolni. ; Műanyaggyártó, játékkészí­tő és egyéb a mezőgazdaság­hoz nem kapcsolódó tsz mel­léküzemek Baranyában is vannak. De az effajta tevé­kenység egyáltalán nem jel­lemző, jellemzőbb az, hogy a tsz-ek tevékenység bővítő törekvései megfelelnek a ha­tározat szellemének. — Rné — Egy hét múlva békekölcsön­sorsolás Az Országos Takarékpénz­tár egy hét múlva Budapes­ten rendezi az I., az V. és a VI. békekölcsön 1969. máso­dik félévi húzását. Szeptember 8-án az I. bé­kekölcsönt sorsolják: 95100 kötvényre 25.8 millió forintot. Szeptember 9-én először az V. békekölcsön húzására ke­rül sor, ebből a kölcsönből 388 850 kötvényre 52,9 millió forint jut a nyerteseknek. — Utána a VI. békekölcsönből 584 800 kötvényre 79,3 millió forintot sorsolnak ki. A kétnapos búzáson a bá­rom békekölcsönből összesen több mint egymillió kötvény­re 158 millió forintot sorsol­nak ki nyeremény és tör­lesztés formájában. Betemették végre... a Felsőmalom utcai piacon lévő üreget, mely az útburkolat, illetve az úttest leszakadása kö­vetkeztében keletkezett. Az eset jónéhány hó­napja történt, még ápri­lisban. A II. kerületi Tanács vezetői provizóri­kusán kerítést huzattak az elég nagy területet és mélységet magába foglaló üreg körül, de ..enyves” kezű felelőtlen emberek a kerítés ele­meit „elemelték”. A védőrács nélküli üreg nemcsak balesetve­szélyt rejtett magában, hanem a piac szemetét is, rothadó zöldségtől kezdve az elképzelhető minden hulladékot. Sőt, gyom burjánzott már a gödör körül. A helyzet közegészségügyi szem­pontból is erős kifogás alá esett. Annál is in­kább, mivél a szakadék mellett, földről, pultról, gyümölcsöt árusítottak, ott van a MÉK pavi­lonja is és több mozgó­árus. A piacrajárók több­ször tettek megjegyzést. Az SZMT Közgazdasági Bizottsága helyszíni szemlét tartott, javasolta az áldatlan állapot meg­szüntetését. Miért húzódott a sza­kadék befedése? Mert az aknamélyítők, csak a Kossuth téri munkák be­fejezése utáni időre vállaltak a Felsőmalom utcai piac útburkolat alatti üregének feltölté­sét. Addig várni nem lehet. Ezért a II. kerü­leti Tanács V. B. vezetői intézkedtek — megtehet­ték volna előbb is — sa­ját üzemük járműveivel salakot hordattak a gö­dörbe: Szombat reggel már majdnem a pere­mig feltöltötíék. De... a meglevő mélyedésben már megint rothadt pap­rika csomó éktelenke­dett, ami — úgy vé­lem — a piacellenőrt ar­ra figyelmezteti, hogy ellenőrzését fokozza. —nist— Űj tizenötlakásos lakóházat építenek Komlón a Sallai ut­cában. A Mecseki Szénbányák építői bányád napra atadjak az új lakásokat. Milyen lesz az újmecsehalji rendelőintézet? Üjmecsekalja egyik tekin­télyes épülete a befejezés előtt álló rendelőintézet. A hatalmas, nyolcvannégy mé­teres homlokzattal rendelke­ző, négyemeletes ház fontos közintézmény lesz, mert a városrész egyre nő, s az it­teni betegeknek még mindig a belvárosba kell autóbuszoz- ni, ha szakrendelőbe - irányít­ják őket. Méltán merül tehát fel a kérdés: mikor fejezik be a meglehetősen régóta épülő rendelőintézetet? — Az ügy érdekességéhez tartozik, hogy a tervek elkészítését is beleszámítva, éppen tíz éve foglalkoznak az illetékesek ez­zel az épülettel. Tegnap a város egészség- ügyi vezetői az érdekelt épí­tésügyi szakemberekkel együtt megtekintették a munkálato­kat. Az al leal mat felhasznál­va kértük, mutassák be olva­sóinknak az új rendelőintéze- tet. Kezdjük ezúttal a legfelső, vagyis a negyedik emeleten: itt kap majd helyet a város Áttelepült bányászok Július elején történt. Zúg­tak az emberek, egymás sza­vát sem értettük. — Nem maradunk. Nem ezt ígérték. — A munka nehezebb, mint otthon, pénz meg semmi! — Üj lakást ígértek. Most meg azt mondják menjünk a régiekébe, az újat azok kap­ják! — Én már holnap visszame­gyek! Egy feketehajú, vállas férfi hallgatagon ül a lépcsőn. Ta­lán nekem mondja, de az is lehet: csak magának. — Én maradok. A Mecseki Ércbányászati Vállalat 43 somsályi bányászt telepített a leépítés előtt álló ózdvidéki bányából Pécsre. A vállalat munkásszállóján ott- jártunkkor jelölték ki a laká­sokat, és próbáltak megoldást keresni az áttelepült bányá­szok más problémáira is. Va­lamennyien a III-as üzembe kerültek, többen egy csapaton dolgoztak, ha úgy akarták együtt maradhatott az otthoni csapat. Nekik volt a legtöbb bajuk. A mecseki kemény kő­ben másként kell dolgozni mint Somsályon az omlós szén­ben. Ki kell ezt a munkát tapasztalni. Addig bizony a boríték vékony marad. Voltak, akik szerencsésnek mondhat­ták magukat, mert jól kereső csapatra kerültek. Már az el­ső hónapban elérték az ottho­ni keresetet. Kocsor Ferenc, a III-as üzem vezetője, szinte valamennyi hazakívánkozó panaszára ta­lált orvoslást, és ígéretet tett mielőbbi megoldásra. A lakás­problémát úgy oldották meg, hogy mindenkinek a somsályi- nak megfelelőt jelöltek itt is. Akkor valamennyien megcsen- desültek. Mindössze egy volt, aki családi körülményei miatt kénytelen volt hazamenni. Vük Gáspárral, a munkás- szálló vezetőgondnokával jár­juk a szobákat. — Hát sajnos még most is itt laknak a somsályiak. Nem tudnak beköltözni lakásaikba. Több mint egyharmaduk visz- szament... Pedig nagyon ren­des emberek — mondja. Álmából riasztjuk fel Ko- roknai Gyula vájárt. Egyetlen ágyon van ágynemű, egyetlen bőrönd a szekrény tetején. — A többiek... ? — Hazamentek. Hatan vol­tunk a szobában. Mind el­mentek ... — Maga ... ? — Itt akarom megtalálni az otthont ___ Somsályon 2 hó­n apja becsomagolva, útraké- szen a család. A fiam már itt lakik albérletben. A lánynak is kellene hétfőn kezdeni az iskolát... A „házunkat” meg nem adják ... Egyszer a gáz­zal van hiba. egyszer a víz­zel ... A többieknek nem volt kitartásuk. Nem tartotta az ércbánya, amit ígért. Már a negyedik hónapja itt vagyunk, pedig azt mondták 2 hónap alatt megkapjuk a lakást... — A munkahelyen ... ? — Hát ott rendben lenne a dolog. Lassan ... Otthon ke­restem 3500—3800 at. Itt egye­lőre kevesebb. De azért máj- erősöd ünk. A legjobbak jöt­tek ide mint M. Nagy Lajos, Nagy Sándor és a többiek. mégis nehéz kitanulni a fú­rást, a gépeket... Azért majd megy, tőlünk is függ ... Járvári Károly a „szeren­csések” közé került. A két utolsó hónapban 3500 forinton felül volt a fizetése. — Marad? — Nincs számításom vissza­menni. Együtt vagyunk az ott­honi csapattal, elég jó mun­kahelyünk van, a gépek dol­goznak helyettünk ... igaz sokkal nagyobb a hajtás, mint otthon volt. — A bánásmód ... ? Hallot­tam eleinte sokat panaszkod­tak az aknászokra. Sértegették magukat, hogy szuttymog- nak ... — Jó gyerek az aknász. Leg­alábbis a miénk, Horváth End­re az! Van, sídnek nem tet­szik a vizes fúrás. Fél a tél­től... De hát sehol sem fe­nékig tejfel... — Akik elmentek ... ? — A lakás miatt. De merem állítani volt köztük olyan is, ha megkapta volna a lakást, és 10 évig itt lett volna, ak­kor sem lett volna bányász. Szobánként mentek. Egyik vit­te a másikat Pedig megkap­tuk. amit ígértek. Megmond­ták mire kell számítanunk. Aki így csinált, nem csaló­dott Nagy Zsigmond 39 éves. Csaknem 15 évig Somsályon dolgozott. Éppen a lakás után érdeklődött... — A víz miatt még mindig nem költözhetünk. Talán a jö­vő héten. — Más probléma nincs? — Hát a kereset De azért már az is Javul. Most például 400 forintot ugrott Igaz teg­nap már kétszer is robbantot­tunk. Kezdjük megtanulni az itteni munkát, kiismerni a kö­vet Én maradok. Ha már el­határoztam, hogy eljövök ... Csak a lakás. Nehéz a család­tól távol... A vállalat vezetői jól lát­ják az áttelepült bányászok problémáit. Az anyagi áldoza­tok ellenére is visszahelyezték azt a 17 bányászt, aki nem akart maradni. A többiek in­gyen lakhatnak a legényszál­lón addig, amíg lakásukat meg nem kapják. — Tulajdonképpen mi a helyzet a lakásokkal? Fesszel Tibor, aki az átte­lepültek „apja” a vállalatnál vastag dossziét vesz elő. A „somsályi ügyek”. — A NIM 1969. évre a ta­nácsi beruházás keretéből 65 lakást biztosított az áttelepí­tett bányászok elhelyezésére. A műszaki átadásról március­ban értesítettek. Májusra ter­vezték. Ennek alapján mer­tünk elindulni Somsályra. Csak annyi bányászt hívtunk, amennyinek lakást tudtunk biztosítani. írásba adtuk, hogy | az ideérkezés után két hónap múlva beköltözhetnek. Sajnos nem sikerült. Először a gáz, aztán a víz miatt nem vette át a PIK az épületet. Most j még a liftszerelők is elmen- j tek. „Fontosabb” dolguk akadt. Pedig nem kellemes lift nél­kül költözni egy 10 emele­tesbe ... Kezdődik az iskola, az ál­landó bizonytalanság ... Nem csodálkozom, hogy az emberek nem tudtak várni. Nehéz helyzetbe került a vállalat. Megrendült a bizalom, saját' hibánkon kívül. Pedig a jövő­ben is szeretnénk Somsályról bányászokat hozni. Rendes emberek ... Lombos! Jenő valamennyi járóbetegellátó in­tézményének gazdasági igaz­gatósága, és természetesen a rendelőintézet szakigazgatósá­ga is. A harmadik emeleten új, modern szemészet kap otthont, valamint a legkor­szerűbb elvek szerint létre­hozott nőgyógyászat külön váróval, és vizsgálóval, s így a betegek iránti figyelem a diszkrét panaszmeghallgatás­ra is kiterjed majd. Ugyan­csak a harmadik emeleten lesz a fogászat, szájsebészet­tel, fogröntgennel, egyéb fo­gászati helyiségekkel, vala­mint — szemben a jelenlegi Munkácsy utcai helyzettel — itt a fogászat elkülönített stCr, - rilizáló berendezést kap. 5 rr ' A második emeleten helye-*.- «■ zik el a terhesgondozót, ezen kívül az ideggyógyászatot is. Ugyancsak a második eme­leten lesz a laboratórium, ahol szintén a legkorszerűbb berendezést helyezik majd el. Az első emeleten találjuk majd a sebészetet, külön gip­szelővei, műtővel. Előnye, hogy a röntgennel egy szin­ten lesz. Végül a földszinten a gyors betegellátást oly­annyira elősegítő kartonozót, továbbá a büfét, néhány kör­zeti orvosi rendelőt, valamint a leendő csoportvezető bel­gyógyászok vizsgálóhelyisé­geit tervezték, végül az EKG-t. Az új rendelőintézet többi osztályának helyét még nem határozták el. Néhány jelen­tős, vagy érdekes adatot azon­ban feljegyeztünk az épület­ről: közel harminc millió fo­rintos beruházással épül. Eb­ben benne van a két föld­szintes épület is, egyikben a tüdőgondozó, másikban a gyermekgyógyászat kap majd helyet. A kisebb, 33 méter hosszú, nyugatra néző szárny­ban pedig egy gyógyszertár és a Mecseki Ércbánya Vál­lalat üzemorvosi rendelői lesznek. A terveket Fodor László Ybl-díjas mérnök ké­szítette el. A belső burkolat rakacai szürke márványból készül, ennek négyzetmétere 750 forint. Minden ajtón és ablakon két rétegből álló termophan üveg lesz. Belse­jében sűrített levegő, vagyis sosem kell tisztítani ^ belső üvegfelületeket. A korszerű, hasznos épület öröme mellett üröm, hogy mindent beleszámítva, tíz éve készül. Ennyi idő alatt, az elején még legkorszerűbb épí­tészeti megoldások, szakelosz­tások, berendezések nem egy­szer idejét múlttá válnak. — Sajnos azonban, az egészség- ügyi beruházásoknál ez gyak­ran előfordul, főleg az építő­ipari kapacitás hiánya miatt. Tíz év azonban mégis nagy idő, s most már nagyon szük­séges a nagy városrész szak­rendelőjének, megnyitása. — Sajnos, a szakipari munkák lassúsága miatt ez a meg- njdtó az év végénél, jövő év elejénél korábban nem vár­ható.

Next

/
Thumbnails
Contents