Dunántúli Napló, 1969. augusztus (26. évfolyam, 176-201. szám)
1969-08-30 / 200. szám
augusztus SO. Bimanttm napio A városhoz tartozik, de falu maradt Vízvezeték és fürdőszoba nélküli házsorok Mólomban A Pécstől távol fekvő falvak is megelőzhetik a peremterületeket A* ötvenes évek első felé ben csatolták Pécshez Vasas Nagyárpád, Málom és Mecsek, alja községeket, mely magában foglalta Magyarürögöt is. Vajon milyen változásokra vezetett az a tény, hogy már másfél évtizede Pécshez tartoznak? Városias településsé váltak-e időközben, s ha igen, mennyiben? Ellentmondásos fejlődés Erre a kérdésre keresett választ a Pécsi Városi KÖJÁL munkacsoportja Málomban, valamint Magyarürögön, dr. Szabó Lajos közegészségügyi felügyelő vezetésével. A kutatók három időpontban —1960- ban, öt év múlva illetve az idén — végeztek egészségügyiszociográfiai felméréseket, hogy minél jobban figyelemmel kísérhessék a folyamatot. Már az eddig ismert számokból is megállapítható, hogy az urbanizáció sokkal lassúbb és nagyobb ellentmondások között megy végbe, mint várható volt. Rendkívül lehangoló például az a szám, hogy a két településen „felmért” 77 lakásban majdnem minden második lakószoba földes, vagy cementpadlós és minden negyedik konyha földes padlózató volt. A vizsgálatok azonban azt is kiderítették, hogy jóval több a szobák és konyhák száma, mint 1960-ban volt, éspedig azért, mert időközben nyári konyhává alakítottak át egy csomó korábbi fészert meg istállót. Ezzel egyidőben szobává nevezték ki azt a cementpadlós helyiséget, mely eredetileg konyha volt, s valamilyen ok miatt még nem cserélték ki a padlózatot. A padlózat milyenségéről szóló számok tehát egyszerre fejezik a fejlődést meg az elmaradottságot A kutatók pontosan összeírták az egyes házaknál található rádió- és tévékészülékek, valamint személygépkocsik számát és minden vonatkozásban élénk fejlődésről tudnak beszámolni. Változtak a táplálkozási szokások is: ma már több bolti húst, konzervet, olajos halat fogyasztanak az emberek, mint kilenc évvel ezelőtt, bár a tej- és tejtermék fogyasztás itt is alacsony. Ilyen vonatkozásban erőteljesen terjed az urbanizáció, s nem lehet nagy különbségekről beszélni Málom —Magyarürög illetve a város többi része között. A kérdések kérdése: a víz Más vonatkozásban nemhogy csökkentek, hanem nőttek a távolságok az elmúlt másfél évtized alatt. A két ^település közül csak Magjkrürögön épült törpe vízmű, bár az is csupán a lakosság 45 százalékát képes ellátni. A málomiak még ma is kúti vizet isznak, s a kutak vize a legtöbb esetben nem megfelelő minőségű. A folyóvíz hiánya egész sor más dolgot von maga után. Nincs csatornázás, a lakások mindössze 10 százalékában találni — használatban álló — fürdőszobát. Amíg a város belterületén gomba módra nőnek az új lakótelepek, s — városi átlagban — maholnap minden 3. lakás fürdőszobás lesz, a málomiak a tisztasági fürdőbe meg az újmecsekaljai rokonokhoz járnak át fürödni. Egyik településen sincs intézményesített szemételszállítás, 12 magyarüiögi család — saját bevallása szerint — egyszerűen a patakba szórja a szemetet. A patakmeder ily- módon gyorsan megtelik. A lakóházak zöme mindkét településen még az I. világháború előtt épült. Bár sokat korszerűsítettek már — nagyobb ablakok, szigetelés a nedvesség ellen stb. — a házak nem elég lakályosak. Aránytalanul nagy területet vonnak el az előszobák, konyhák és kamrák, s még az új házakban is kicsik a lakószobák. Az új építkezéseknél tehát még mindig az ún. pallér- stílus érvényesül, s háttérbe szorulnak a kitűnő típustervek. A 246 felmért , szoba és konyha közül 10-et még petróleummal világítottak meg, a többiben már villany ég. bár a legtöbb helyen csak 40 wattos, vagy kisebb telejsítményű égőt használnak. (A város többi részén sem sokkal jobb a helyzet.) Negyvenkilenc szobában és 8 konyhában semmiféle fűtés nincs, 23 szobában asztali tűzhelyet találtak, ami arra utal, hogy egy helyen laknak és főznek. detben csak Málom és Bár — meg azon Pécstől távol fekvő — községek között tegyünk összehasonlítást, melyek már csatornázáson törik a fejüket és mondjuk ki elvként: lehetetlen, hogy ebben Málom meg a többi pécsi peremtelepülés húzza a rövidebbet! Folytatni kellene dr. Szabó Lajos munkáját. Málomhoz és Magyarüröghöz hasonlóan fel kellene mérni valamennyi külterület helyzetét és konkrét intézkedési tervet kellene kidolgozni. Amíg ez nem történik meg, semmiféle fordulatra nem számíthatunk. Magyar László Érdekes kísérletek Bicsérden Bicsérden tudományos kutatóállomás épült, amely érdekes munkafeladatot kapott: az évi háromszori-négyszeri „aratással” kísérleteznek itt. — A különböző takarmánynövények megfelelő sorozatba állításával — s természetesen a termőföldek öntözésével, műtrágyázásával — ugyanis el lehet érni, hogy ugyanarról a területről évente háromszor vagy négyszer takarítsanak be termést. Ezáltal egy- egy állat eltartására kevesebb szántóföldre van szükség. A bicsérdi kutatóbázishoz 180 holdas telep tartozik, amelyet a közeli Bükkösd-patak vizével öntöznek. A telep középpontjában épült fel az elméleti épület, amelynek földszintjén és emeletén laboratóriumokat, vizsgálószobákat, irodákat rendeznek be. Cnnepségsorozat Pécsett Bulgária felszabadításának 25. évfordulója alkalmából Gyűlések, kiállítások A Hazafias Népfront Pécs városi Bizottsága Bulgária felszabadításának 25. évfordulója alkalmából ünnepségeket rendez. 31a, augusztus 30-án este 7 órakor a Vasas 1. telepi művelődési hazban műsorral egybekötött gyűlést tartanak, előadó: dr. Takács Jozser, a Hazafias Népfront városi titkára. Az ünnepségen részt vesz ar. Pilaszanovich Imre, a Hazafias Népfront városi elnöke is. A megemlékezés után Bulgária 25 éves fejlődését bemutató kiállítást nyitnak, majd bemutatásra kerül a Mesél a Dráva című bolgár fűm* amelvet megyénkben forgattak. Ezen kívül Bulgária életét bemutató színes kisfilmeket is vetítenek. A továbbiakban lakókerteteken, iskolákban is ünnepségeket, kiállításokat, filmbemutatókat szerveznek. A záró ünnepségre szeptember 11-én Pécsett kerül sor, amelyen részt vesz a bolgár nagykövetség, a Bolgár Kulturális Iroda es a Pécsett élő bolgár kolónia képviselői. Délelőtt Harkányban a bolgár hősi temetőben megkoszorúzzák a hősök sírját, majd délután 4 órakor a Hazafias Népfront, az SZMT, a Pécsi Orvostudományi Egyetem pártbizottsága és a Sörgyár igazgatósága rendezésében a Sörgyár kultúrtermében ünnepi gyűlésen emlékeznek a felszabadulásra. Az ünnepi gyűlés szónoka dr. Boros Béla, az Orvostudományt Egyetem rektora, majd kiállítást és filmbemutatót is szerveznek. Mire intenek az évek? Magától értetődik, azért nem ilyen sötét a kép, hiszen —, hogy a fűtésnél maradjunk — 21 szobánál már valamilyen modern fűtési forma — olajkályha, légfűtés, házi központi fűtés — érvényesül. Több lakóépületben házi vízvezetéket építettek ki kuti szivattyú segítségével stb. Jelen van és erősödik tehát áz új is. Mégis, ha arra a kérdésre kellene válaszolnia. hogy mi haszna van a két településnek abból, hogy közigazgatási szempontból Pécshez tartozik, az igazsághoz híven csak így lehetne válaszolni: sajnos, nem sok. Különösen Málomban kedvezőtlen a helyzet Ha városközelség előnyeitől eltekintünk, azt kell mondanunk, hogy még annyira sem urbanizált, mint a Pécstől távol fekvő Bár község, hiszen ott már vagy tíz éve van vízvezeték, Málomban pedig nincs. Pedig alig egy kilométerre fekszik Kertvárostól, mely egészséges vizet iszik. Ismét eljutottunk tehát a peremterületek általános problémájához, mely állandóan napirenden szerepel, amióta e településeket Pécshez csatolták. Akárhányszor kerülnek szóba — ivóvízellátás, csatornázás, szemételszállítás — mindig avval fejeződik be a vita. hogy egyszer az ő problémájukat is meg kell oldani, pillanatnyilag azonban csak a belterületek ellátására van szűkösen pénz.. Konkrét tervet! Aki résztvett e vitában, s ismeri a város költségvetését, az tudja, hogy így van. Mégis, előbb-utóbb mindenki kénytelen lesz kimondani: ami ma van, nem folytatódhat újabb másfél évtizedig. Senki sem kér lehetetlent, senki sem akar összehasonlítást tenni Urán város és Málom ellátottsága között. Kez2500 méter archív film A régi'idők mozija Pécs múltja Első film a repülőtér avatásáról Tejipari szakiskolát kap Szentlőrinc? A 35 ezer holdnyi rizs vetésterület feléről idén már géppel takarítják be a termést. Az AGROTRÖSZT a korábbi években vásárolt gépek mellé újabb 50-et szerzett be a jól bevált jugoszláv gabonakombájnokból. Tovább javítja a helyzetet, hogy a Szovjetunióból is 20 nagy teljesítményű kombájnt sikerült behozni. Ezzel 130-ra nőtt a hazai rizs- k«tnbájn-park gépeinek száma A* gabona aratásánál is fárasztóbb fizikai munkát igénylő rizsbetakarítás gépesítésére vásárolt típusok 12 óra alatt 30—40 ember munkáját végzik el. A vásárlásukra fordított összeg 5—6 éven belül megtérül a gazdaságoknak. Az új gépek legtöbbjét az állami gazdaságok vásárolták meg, de jut a kombájnokból az érdeklődő termelőszövetkezeteknek A vetítőgép előtt a fehér vásznon megelevenedik a múlt: rozogának tűnő vászon- fedeles autóból szögletes mozdulatokkal kipattan egy sötét ruhás, keménykalapos férfi. Az érkezőt hajbókolva fogadják a díszes attilákba öltözött emberek. A sportpályára. ahol a jelenet játszódik, ráismerek, a Tüzér utcai pálya, távolban a „Dózsa” épülete. A sporttelep melletti lovarda szomszédságában szénakazlak. A jelenet, a kísérőokmány tanulsága szerint 1927. szeptember 11-én játszódott le. a levente versenyek alkalmával. Eddig a filmrészlet, melynek első látásra semmi jelentősége sincs, és mégis ... — Baranyából és Pécsről szóló filmanyagról úgyszólván nem tudtunk eddig — mondja Kovács Sándor operatőr, a Megyei Tanács Filmlaboratóriumának munkatársa. — Az a pár méter dokumentumfilm, amiről eddig tudomásunk volt, Budapesten van. Közeleg felszabadulásunk 25. évfordulója. A Megyed Tanács Filmlaboratóriuma erre az alkalomra dokumentumfilmet kíván készíteni Pécs városáról és Baranya megyéről. Természetesen egy ilyen munkát megelőz a helytörténet tanulmányozása, régi fényképek, dokumentumok felkutatása, így akadtak rá erre az igen értékes leletre is, mely hosszú ideig a Járási Tanács padlásán hevert, onnan került a Pécsi Levéltárba. ahol ismeretlen anyagként tartották számon. — Kétezerötszáz méter filmet találtunk, 30, illetve 2 méteres darabokban pozitív és negatív anyag vegyesen — mondja Kovács Sándor. — Nem is gondoltuk, hogy ilyen értékes hagyatékkal állunk szemben. — A szakembernek biztos technikai érdekességet is jelent az előkerült anyag? — A felvétel-technikából' látható, hogy a felvételek ké- zi-hajtókaros kamerával készültek. 35 milliméteres rendkívül gyúlékony és robbanékony filmszalagra. ■ A laboratóriumban a szakemberek a tekercsek egy részét — mintegy 300 métert — optikai úton reprodukáltak 16 milliméteres triacetát biztonsági filmre. Így most már nincs semmi akadálya, hogy ezeket az anyagokat hango- sítsák. — Az eddig talált »anyagok sajnos protokoláris jellegűek, irredentista, nacionalista hangulatot keltenek, mégis itt láthatjuk az 1928-as Pécs, Nagyárpád. Sásd. Mohács— Ráctöttös, Magyarboly, Pécs- várad Harkány arculatát. — Lehetséges, hogy megbújva, elfelejtve kallódik még hasonló filmanyag a megyében? — Biztos vagyok benne, ha jobban és többen utánanéznének, lenne. Ugyanis a tekercsekkel együtt előkerült írásos dokumentumok alapján arra lehet következtetni, hogy ezeket a filmeket a megye nagyobb községeiben, ahol volt „mozgó fényképszínház”, ott vetítették. Talán visszamaradt egy-egy kópia... Mindenesetre kérjük azokat, akik az ilyen levente versenyeken, mint résztvevők, vagy mint nézők jelen voltak, keressenek fel bennünket, ez a munkánkat nagyban elősegítené. * Tovább pereg a régi idők mozija és tanúja: a pécsi repülőtér felavatására visz el bennünket. Érkeznek az avatásra meghívott „előkelőségek”. Természetellenes haj- longás. Távolabb múzeumba illő repülőgép. Valaki ideges léptekkel feléje tart. itt vége szakad a filmnek. . (Mécs) A MECSEKTEJ példája nyomán sorra alakulnak az országban a termelőszövetkezeti vagy társulási tejfeldolgozó kis és középüzemek. — Ezekre szükség is van, sőt számuk már több is lehetne, ha nem akadályozná működésüket a kis- és középüzemi tejfeldolgozó gépek és berendezések hiánya, és a tejipari szakemberhiány, hiszen az állami tejipar mind ez ideig csak saját részére képeztet ki szakmunkásokat, szakembereket. Ezeket a gondokat, az ez év április 10-én Pécsett az Olimpiában megtartott országos tejipari tanácskozáson fogalmazták meg ilyen konkrétan, az ipar és a tejtermelő üzemek jelenlévő képviselői. Akkor dr. Solt István, a Tejipari Tröszt vezérigazgatója kijelentette, hogy az ipar támogatja a kis- és középüzemek létrejöttét, sőt egy-egy tejüzem körzetében területi vertikumok formájában együtt is kíván működni azokkal. E kis üzemek termelésére azért van szükség, mert a lakosság növekvő tej- és tejtermékellátásával a mindna- gyofob mennyiségben jelentkező tej feldolgozásával az ipar egymaga távlatilag nem tud megbirkózni. Ezen a tanácsÉplil a vajszlói vízhálózat A törpevízmű hálózat építése kedvező ütemben halad Vajszlón. Vizet első ízben október 15-én várnak a vezetékekből, december 15-én pedig az egész rendszer átadását tervezik. Vízvezeték-csöveket a Jókai utcában eddig ezer méteren helyeztek el s még háromezer méter fektetése van tervben. A Kossuth Lajos utcában most a földmunkákat s egyben a csőfektetéseket végzik. A hasonló munkákat ma kezdik a Batthyány utcában. A hydroglobuszt felállították, most szerelvényeik. A munkálatok befejezése után 27 közkútból nyernek vizet a község lakói. Vízvezeték-csöveket fektetnek Vajszlón a Kossuth Lajos utcában Kőszegi Dezső brigádjának tagjai. kozáson jelentették be, hogy még ebben az évben megkezdik a kjs tejfeldolgozó üzemek céljaira alkalmas 500 liter kapacitású ún. vitoria- pasztőrök hazai gyártását. A szakmunkás hiány enyhítésére pedig egy tejipari szakiskola szervezésére tettek javaslatot, amelynek Baranya megye készségesen otthont adna Szentlőrincen. Dr. Solt István, felszólalásában a tröszt messzemenő támogatásáról biztosította egy országos benépesítésű tejipari szakiskola létesítését Baranyában, amely a tej szakma számára képezne ki fiatalokat Szentlőrinc neve nem véletlenül került szóba, hiszen a Mezőgazdasági Technikumban 1963 és 1965 között egy ízben már képeztek ki tejipari szakembereket. ,Az iskola egyéves volt s érettségivel vették fel a fiatalokat. —• összesen három osztály végzett, az itt végzettek zöme, mint arról az iskola tanárai tájékoztattak, ma is a tejiparban dolgoznak. Kár volt megszüntetni. Most újra itt. a lehetőség, amit az iskola vezetősége örömmel ragad meg, hiszen Baranya nagymúltú és hírű mezőgazdasági középiskolája komoly gondokkal küzd. A fennálló miniszteri rendelet értelmében évente csak egy első osztályt indíthat, dacára a nagy túljelentkezéseknek — a két első osztály indítását korábban csak átmenetileg engedélyezték. Így az Idén még hat osztályos iskola jövőre csak öt osztállyal. 1971-ben pedig mindössze négy osztállyal rendelkezik majd. holott oktatói kapacitásával, tanteremmel és diákotthoni férőhellyel ennek csaknem kétszeresét tudná ellátni. Az elméleti és gyakorlati oktatás feltéttelei egyaránt biztosítottak, hiszen az iskola tangazdaságának területén működik a MECSEKTEJ társulás tejüzeme, az áprilisi tanácskozás értelmében, a Baranya megyei Tejipari Vállalat is készségesen fogad üzemi gyakorlatra fiatalokat, saját üzemeibe. A Szentlőrinci Technikum vezetői elmondották. hogy ők már az 1970-es tanévben vállalkoznának egy tejipari szakközépiskolai osztály beindítására. Mind a harmincöt fiatalnak biztosítanának kollégiumi elhelyezést. — A Megyei Tanács illetékesei, a Tejipari Tröszt és a Baranya megyei Tejipari Vállalat támogatják az ügyet, s a minisztérium sem zárkózott el az engedélyezéstől, a MÉM azonban csak akkor teszi rá pecsétjét, ha biztosítva látja a Szentlőrincen végzett tejipari szakemberek elhelyezkedését. A Mecsek és Dráva menti Tsz-ek Szövetsége vállalkozott annak felmérésére, hogy Baranyában, és Dél-Dunántúl többi megyéjében az elkövetkező években milyen tejipari szakember szükséglet várható. Szentlőrjncnek és Baranyának ezt az alkalmat, ezt a lehetőséget nem szabad elszalasztania. Hiszen aiki csak egy kicsit is szívén viseli ez iskola sorsát — s pedig hány százan végeztek falai között a megyében — annak fáj tudni, hogy e nagymúltú intézmény félkapacitással működik. És meddig élhet egy négy osztályos középiskola? — —Rné— Gépesítik a rizsaratást
