Dunántúli Napló, 1969. augusztus (26. évfolyam, 176-201. szám)

1969-08-03 / 178. szám

1969. augusztus 3. 3 Dunantmi napid R KSH Baranya megyei igazgatósága felenti az első félévről Az Arisztokratától a Mecsekig (Folytatás az 1. oldalról.) A lakosság lakáshelyzetének Javulását nehezíti, hogy Pé­csett a magánépítkezésekhez kevés házhely áll rendelkezés­re. Á félév végén a mintegy 150 értékesíthető telek is olyan helyen volt, ahol (Me­szesen, Nagyárpádon, Pata- cson, Kovácstelepen) nem szí­vesen építkeznek. A félév folyamán 886 lakás készült el, ennek háromnegye­de Pécsett. Az államierős la­kásépítkezések üteme pécsi viszonylatban csökkent. 1969. évben 840 pécsi lakás átadá­sát írták elő, kivitelezői kapa­citáshiány miatt azonban ez de Pécsett. Az állami erős la­kás ez évi befejezése vehető bizonyosnak. Az új lakások felszereltsége jónak mondható, csaknem 90 százalékban víz­zel és fürdőszobával épültek. Bök a kifogás azonban a la­kások nagysága és alap terű lé­té ellen. A lakásoknak 80 szá­zaléka egy- és kétszobás, és ez — különösen, ha tekintet­be vesszük az alapterületet — nagyobb létszámú, többgyer­mekes családoknak nem ele­gendő. Az állami erőből épült lakások alapterülete évről év­re kisebbedik: 1967-ben' 50, 1968. évben 48, és ez év első felében már csak 47 négyzet- méter. A lakásépítkezésekhez kap­csolódó beruházások továbbra 6em valósulnak meg elfogad­ható ütemben. A szigeti vá­rosrész rekonstrukciója során ez évben átadásra kerülő 565 lakás lakóinak különösen sok gondot okoz majd (és a kör­nyék lakóinak a boltok lebon­tása miatt már jelenleg is), hogy a lakóépületekkel egy­idejűleg nem épül a tervezett ABC-áruház, sőt más bolthe­lyiség sem. A bölcsődék zsúfoltsága a megyében csökkent ugyan, de Pécsett változatlan a helyzet. A gyermekgondozási segély bevezetése sem javított lénye­gesen a helyzeten. Fekvőbetegellátó intézmé­nyeink továbbra is zsúfoltak, e téren alig van javulás. Az ágykihasználás csaknem eléri a száz százalékot Évről évre több a. járóbetegellátáson ke­zelt beteg is. Az első félévben 4 százalékkal több gyógykeze­lés történt, mint egy évvel előbb. Különösein a nő-, fül-, brr- és gégegyógyászaton, az orthopadián és rheumaszak- rendeléseken állandósult a zsúfoltság. Az üzemi balese­tek és az emiatt kiesett mun­kanapok száma kis mértékben nőtt az előző évhez mérten, ugyanakkor a táppénz miatt kiesett munkanapok szájma né­mileg kevesebb. A középiskolák első osztá­lyába ugyanannyi tanuló irat­kozott be, mint az előző tan­évben. A betöltetlen férőhely minimális: a megyében 49 gimnáziumi, Pécsett 10 szak­középiskolai hely üres. Szerény termelésnövekedés az iparban 1969 első felében a me­gyében és Pécsett végzett be­ruházási tevékenység bizonyos tekintetben megfelelt a gazda­ságirányítási reform célkitűzé­seinek. A Beruházási Bank nagyrészt éven belül megtérü­lő hiteleket engedélyezett. A vállalatok számára tehát első­sorban a gyorsan megtérülő, kisebb összegű hitelek felvéte­lére nyílt lehetőség. Az első félév folyamán kép­ződött vállalati fejlesztési ala­pok globálisan mintegy 37 százalékkal, a tanácsoknál képződő fejlesztési alapok ősz- szege együttesen közel 23 szá­zalékkal haladták! meg az alapfelhasználás mértékét. Az egyedi nagyberuházások­kal kapcsolatban elért ered­mények már kevésbé kedve­zőek. Januárban Zobák-ak- nát, májusban a Szigetvári Konzervgyár rekonstrukcióját kellett volna, terv szerint tel­jesen üzembe helyezni, erre azonban eddig nem került sor. (Szigetváron részleges üzem­behelyezés történt.) A harma­dik negyedévben kellene üzem- behelyezni a pécsi koordinált raktárakat, a félév végi álla­pot szerint azonban a beru­házó még 23 millió forintos fedezethiánnyal küzdött. A Be- remendi Cementművek beru­házása növekvő ütemben bon­takozott ki az első félév fo­lyamán, a jövő évben beérke­ző importgépek szerelésének mielőbbi megkezdése szem­pontjából legfontosabb épít­mények alapozási munkáinál azonban lemaradás mutatko­zik. A megye termelő ágazatai­nak tevékenysége 1969. első felében — az állattenyésztést kivéve — tovább bővült. A termelési volumennövekedés a legnagyobb az építőiparban, az iparban azonban alig két­százalékos az előző év első fél­évéhez mérten. A szocialista ipar egészén belül az állami iparban mérséklődött a terme­lés növekedési üteme, míg a szövetkezeti ipar ez évben a múlt évinél nagyobb mérték­ben növelte termelését. Az ipari termelésen belül az élel­miszeripar az átlagosnál job­ban növelte termelését, mert e nélkül számítva a megyei termelésnövekedés még ki­sebb (0,9 százalék). A szénbá­nyászat termelésének csökke­nése viszont visszahúzta a me­gyei átlagot. Az ipari termelés növekedé­si ütemének mérséklődésében szerepe volt — egyéb más té­nyezők mellett — a munka- időcsökkentésnék, a munka­rendnek és a munkanapok alakulásának is. Egyes termé­kek esetében a piaci hatások is jelentkeztek. A felületkezelt farostlemezekből, rostműbőr­ből. bőrcipőkből, húskészítmé­nyekből, sörből, gyümölcs- és főzelékkor: zervekből, sajtból 15—20 százalékot is meghala­dóan nőtt a termelés. Ugyan­akkor szénből, több építő­anyagból, zsírból, vajból és cigarettából — sóik más ter­mék mellett — csökkent a termelés. Szélesedett a külföldi piac a megyei termékek átvételére. A vajat kivéve minden jelen­tős termékből lényeges export- többletet értek el. A megyei székhelyű ipar értékesítése fél százalékkal magasabb volt a befejezett termelés értékénél, és hat százalékkal magasabb, mint az előző év első félévi értékesítése. A megyei székhelyű építő­ipar az év első felében az elő­ző év azonos időszakához mér­ten 17 százalékkal növelte termelését. Az állami építő­ipar termelésnövekedésének mértéke a 20 százalékot is meghaladja, míg a szövetkeze­ti építőipar 8 százalékkal ki­sebb termelési értéket muta­tott ki, mint egy évvel koráb­ban. Az építőipar tevékenysé­gének fokozását részben a jobb munkaerőhelyzet ered­ményezte; 14 százalékkal több munkást tudtak állományba venni és foglalkoztatni mint a múlt évben. Az építtetői igé­nyek azonban még mindig lé­nyegesen magasabbak a ren­delkezésre álló építőipari ka­pacitásnál. Kevésbé kedvezőek a lakás­építés terén elért eredmények. Ez év első felében mindössze 281 lakást adtak át a megren­delőknek, vagyis az év folya­mán átadandó lakások 26 szá­zaléka készült csak el. (A múlt évben június végéig már átadták az éves mennyiség 41 százalékát.) A lakások 85 szá­zaléka panelből készült, a! múlt évben ugyanez az arány 80 százalék volt. A munka hatékonysága csökkent A mezőgazdaságban a ka­lászosok az előző évinél jobb termést hoznak, előrelátható­an ugyancsak magasabb ter­més várható a kapásokból és a szálastakarmányból is. Az állattenyésztés eredményei azonban a múlt évinél ked­vezőtlenebbek. A megye mezőgazdasági üzemei ez évben 771 ezer kát. holdon, az előző évinél vala­mivel nagyobb területen gaz- lálkodnak. Ez évben emelke­dett a szántóterület. A fon­tosabb növények és növény- csoportok vetésaránya 1969- ben lényegesen nem változott. A mezőgazdasági üzemek a szántóterület 60 százalékán búzát és kukoricát termelnek. A zöldségfélék vetésterülete 16 százalékkal emelkedett az előz» évhez viszonyítva. A június végi szarvasmarha és sertésállomány — amint ez a tavaszi állatszámlálás ada­tai alapján várható volt — alacsonyabb az előző évinél. A megye sertésállománya egy év alatt 24 százalékkal csök- kert, a szarvasmarhaállomány pedig a március végi álla­pothoz képest 2—3 százalék­kal esett vissza. A nagyüzemi gazdaságok juhtenyésztésében ellentétes irányú változás ál­lapítható meg: az állami gaz­daságok csökkentik, a tez-ek növelik a juhállományukat. A termelő munka hatékony­sága az iparban visszaesett, az építőiparban nőtt. Az ipari termelés növelését teljes egé­szében a foglalkoztatottak számának bővülésével érték el, az egy foglalkoztatottra jutó termelés ugyanis két és fél százalékkal visszaesett. A két százalékos termelésbőví­tés nem bírt el 4 százalékos foglalkoztatásbővítést. A már említett munkaidőalap csök­kenések következtében az egy teljesített munkaórára ju­tó termelés azonban — a ter­melékenység egy más típusú mutatója — négy százalékkal nőtt. Az építőiparban az egy építőipari munkásra jutó ter­melés közel 10 százalékkal volt több, mint az előző év azo­nos időszakában, A mezőgazdaságban a mun­ka hatékonyságát növelte az a körülmény, hogy a mező- gazdasági gépek beszerzésében — a korábbi években tapasz­talt lassúbbodás után — élén­külés figyelhető meg. Az első félévben a megyei AGROKER Vállalat az előző évinél 71 százalékkal több traktort, 21 százalékkal több pótkocsit és kétszer annyi kukorica vető­gépet értékesített, Valóságos mini- szálloda a Pécsi Fatömegcikk- és Járműjavító Ktsz lakókocsija. Ara: 30 ezer forint. Újdonságok a vásáron XV. Lajos nevét viseli a Pécsi Faipari Ktsz rokokó-stílusban készült ebédlögaraitúrája. Sok újdonsággal, meglepe­téssel szolgál a megye ipara a Baranyai Ipari Vásáron. Ezek közül szeretnénk néhá­nyat bemutatni olvasóinknak. 1. Szinte mágnesként vonzza a látogatókat a Beton- és Vas­betonipari Művek pécsi gyá­ra luxuskivitelű hétvégi há­za. Először az idei Budapesti Nemzetközi Vásáron mutatják be és most a BIV-en, ahoA a zsűri első díjra érdemesítette. A típus teljesein új, az építő­szekrény-elv alapján konstru­álták. Ez azt jelenti, hogy a vevők, amennyiben a BVM pécsi gyáránál megrendelik, könnyű vasbetonelemeket, az­az „egységcsomagot” kapnak, amelynek felállításáról aztán maguk gondoskodnak. Az ár: 39 800 forint, az elszállítás, felállítás további, körülbelül 15—20 ezer forintba kerül. Ehhez a vállalat kész terv­dokumentációval szolgál, s aki „tud tervet olvasni” — Ontja a műanyag fogvájókat a Soplana Gépgyár frOccsóntögépe. ÜJ konstrukció, mondták — maga is felállít­hatja. A hétvégi ház előnye, hogy megtoldható, egy újabb helyiséggel. Elsősorban azok­nak ajánják, akik huzamo­sabb ideig, folyamatosan ve­szik igénybe. A hétvégi ház egy családnak, 3—4 személy­nek nyújt kényelmes pihenési, víkendezési lehetőséget. Van benne tágas társalgóhelyiség, romantikus hangulatot árasztó kandallóval; főzőfülke, fürdő­szoba és hálófülke. Tetszés szerint bebútorozható. A hét­végi házat alkalmasint télie- síteni lehet, ebben az esetben belső falazatát perlit-vako- lattal, vagy hungarocellel kell ellátni. Műanyag fogvájó! Sokan állják körül a Sopiana Gép­gyár standján a fröccsöntő­gépet. Időnként beindítják, és mivel éppen ilyen szerszámot tettek fel rá: ontja a mű­anyag fogvájókat, óránként majd 25 ezer darabot. FG— 70-es jelű, s a vásár első di­jával jutalmazott gép érdekes kooperáció eredményeként szü­letett. Krampfhardt András, a Pécsi Háziipari Szövetkezet szerszámkészítő műhelyének vezetője elképzelései alapján Kalocsai Ernő, a Sopiana Gép­gyár gépészmérnökének köz­reműködésével egy 15 fős kol­lektíva készítette el. A gép születését, amely már átesett a próbaüzemelésen, a kül­földi szakirodalom alapos ta­nulmányozása előzte meg. Há­rom év munkája, kísérletez­getése van benne. A legna­gyobb előnye, hogy import­pótló; teljesen hazai anyagok­ból, alkatrészekből áll. Egy hasonló osztrák gép ára pél­dául 700 ezer forint körül van, a pécsiek fröccsöntőgé­pe, amennyiben elkezdik soro­zatban gyártani 320 ezer fo­rintba fog kerülni. Gyártását a Sopiana Gépgyár vállalta. A gépen maximum 80 gram­mos termékek fröccsöntése vé­gezhető, Kapacitása óránként 45 kilogrammnyi műanyag. Teljes automataként működ­tethető, tehát az egyes dara­bokat kiejti a gép. Mellette az embernek csupán ellenőrző szerepe-van, egy személy több gépet is kiszolgálhat. Ugyancsak a vásár első di­jával jutalmazták a Pécsi Fa­ipari Ktsz rokokóstílusban ké­szült, XV. Lajos nevét vi­selő ebédlőgamitúráját. A ktsz stílbútorai nem ismeret­lenek a nyugati piacokon. — összesen 25 féle modelljük van. Mint mondják, legnagyob kankurrensük az olasz cégek, de felveszik a versenyt, mert bútoraikon elsősorban a kézi­munka dominál. A „XV. La­jos” ebédlőgamitúra prototí­pusa svájci megrendelésre ké­szült, dió és jávorfából, a megrendelő kívánságának meg. felelően, nyers kivitelben, te­hát a felülkezelést és a kár­pitozást a megrendelő otthon végzi majd el. A garnitúra vitrinből, tálalóból, edényszek­rényből, asztalból és hat szék­ből áll. Ára: — csak hozzá­vetőleges ár, mert hazai meg­rendelésre nem igen készül — 55 000—65 000 forint. A ktsz egyébként az idén, a tavalyi évhez viszonyítva, meg kétszerezi export termelését. A legújabb megrendelés Svéd­országból érkezett. A gyárt­mányelőkészítő kollektíva most tölgyfából készült, vari­álható szekrénysort készít. A bútor fantázianeve: Arisztok­rata. 4. A Mecsek elnevezésű, össze­csukható lakókocsi a Pécsi Fa­tömegcikk és Járműjavító Ktsz új terméke. Ipari minta ol­talom alatt áll. Könnyen von­tatható, egy Trabant is el­boldogul vele. Előnye, hogy minden szakértelem nélkül néhány perc alatt összecsuk­ható, tehát az országúton nem zavarja a kilátást. Szétszed­hető, a gépkocsi garázsba be­tehető, tárolható. A lakókocsi borítása kivülről fehérre fes­tett alumíniumlemez, belül farostlemez. — Belső terének hosszúsága több mint két és fél méter, szélessége 165, ma­gassága 180 centiméter. Való­ságos mini-szálloda! Az asz­tal lehajtással három sze­mély részére készíthető ké­nyelmes fekhely. A lakókocsi irányára: 30 ezer forint. Az árral kapcsolatban megjegyez­ték: külföldön egy jó lakó­kocsi ára vetekszik egy sze­mélygépkocsi árával. Miklősvári Zoltán A Felsőfokú Vegyipari Gépészeti Technikum, továbbá a Vegyipari Technikum és Szakközépiskola vegyész­technikusokat keres felvételre. Jelentkezés: Pécs, III. ker„ Rókus u. 2.

Next

/
Thumbnails
Contents