Dunántúli Napló, 1969. augusztus (26. évfolyam, 176-201. szám)

1969-08-26 / 196. szám

ítWi (robosztus 26« nunamtut napio Előtérbe került a kereskedelmi szemlélet és a szolgáltatások minőségének javítása Az új gazdaságirányítási rendszer hatása a posta gazdálkodásában A gazdasági reform beveze­tésével óriási mértékben meg­növekedett az információ áramlása, amely csaknem tel­jes egészében a postára há­rul. Ugyanakkor a postánál is meg kellett oldani az áttérés nehézségeit. Megfelelően fel­készíteni szakembereiket a gazdálkodás alapjait szolgáló számítások és új közgazdasági szabályozók alkalmazására. — Ezzel egyidőben jelentkezett a postával kapcsolatban levő vállalatok több intézkedése — saját gazdasági szempontjaik előtérbehelyezése. Ilyen volt például, hogy az AKÖV több járatát leállította, a munka­szüneti napokon, mert ráfize­téses volt. Ez károsan befolyá­solta a postai küldemények gyors kézbesítését, sőt a kéz­besítés költségeit is. A Pécsi Igazgatóságon hallottam: ____egy ideig vártuk a fel­sőbb utasításokat, csak ké­sőbb eszméltünk rá, hogy sa­ját problémáinkat magunknak kell megoldanunk”. A z önállóság az ön­Nehéz meghatározni egyes postaigazgatóságok állóságának mértékét, hiszen a hírközlés egységét minden­képpen biztosítani kell. A Békésből Pécsre áramló posta- küldemények például ott be­vételt, itt pedig a kézbesítés miatt költségeket jelentenek. Ettől függetlenül csökkenteni kell a vezérigazgatóság ha­tása alá tartozó döntési jogok számát, és oda kel! átcsopor­tosítani, ahol a kellő infor­máltság rendelkezésre áll. Különösen vonatkozik ez a beruházás, munkaerő és bér­kérdésekre. Az új gazdaságirányítási rendszer igen kedvezően érez­tette hatását a hírközlési be­ruházások vonatkozásában. — Országos viszonylatban mint­egy 800 millió forintos álló­eszköz fejlesztésre kerül sor, 1969. évben, amelynek 60—70 %-a saját tevékenységből szár­mazó anyagi erőforrásokból történik. Az új rend megfele­lő szinteket határozott meg a beruházások tervezésére és megvalósítására, a döntési jo­gok 50 százalékban a közép­irányító szervek hatáskörébe kerültek. Ezzel éltek is az igazgatóságok. A „pécsi terü­leten” szállítási üzemet, mun­kásszállást, oktatási intéz­ményt. a fonyódi postaépüle­tet, a nagyatádi hálózatre­konstrukciót, a siófoki járás­ban automatizálást valósítot­tak meg. Ezen felül kerül sor a siófoki és pécsi távbeszélő- központok felépítésére. A tárgyilagosság kedvéért feltétlenül szólni kell arról, hogy nem megfelelő a beru­házások hatékonyságának vizsgálata. Egyelőre nincs ja­vulás a befejezetlen beruházá­sok építési ütemében. Késés­ben van a pécsi távbeszélő központ építése. Az építő­ipari kapacitás hiánya orszá­gos méretekben gondot okoz, javulás csak a negyedik 5 éves terv végére várható. Viszont a befejezetlen beruházások rö­videsen meghaladják az 1 milliárdos nagyságrendet. A postának megfelelő haté­konyságú, belső tervező és ki­vitelező kapacitásról kellene gondoskodnia, ha a mostani helyzeten javítani kíván. Vég­legesen dönteni kell abban a kérdésben, hogy központi pos­ta tervező intézetet hozza­nak-e létre, avagy a központi irányító szerveknél tervező­részlegeket. Munkaerő­fluktuáció — bér — lakás Bár az elmúlt félévben 0,9 százalékos létszámnövekedést állapítottak meg, a posta szol­gáltató tevékenységét, a mi­nőségi javulást akadályozza az állandó létszám és helyet­tesítő hiány. A Pécsi Igaz­gatóság területéhez mintegy 5500 dolgozó tartozik, akik közül a postai forgalomban 4100 főt, a postahivataloknál «00 főt, a többieket pedig a szállításnál, hírközlési háló­zatok építésénél foglalkoztat­ják. A szétszórt településvi- szonyok miatt különösen ne­héz a kézbesítők helyzete. A városokban a sok emelet, fa­lun a több mint 20 kilomé­teres körzetek, a 20 kilónyi kézbesítő táska nem teszik csábítóvá a munkakört. En­nek megfelelően állandó lét­számhiánnyal küszködnek. A 11 százalékos fluktuáció nagy­ságrendjével nem a legmaga­sabb, de éppen a hírlap és más kézbesítői munkakörökre koncentrálódik. Utánpótlást pedig alig-alig lehet kapni. A szükséglet kényszerítő hatása ellenére sem lehetséges a bé­rek, dolgozók lakáshelyzeté­nek javításával egyidejűleg megoldani ezt a problémát. Országosan 2.9 százalékkal, növekedtek a keresetek. A pécsi területen erősen diffe­renciálva hajtották végre az új gazdaságirányítási rendszer első másfél esztendejében a bérrendezést. A hírlapkézbe­sítők és árusok 6,3, a forgal­mi dolgozók 4.3, a műszakiak pedig 1,7 százalékos bérjaví­tásban részesültek. Az 1969. I. félévének vizsgálatakor 1748 forint volt az egy dolgozóra eső átlagkereset, ami 4,2 szá­zalékkal több mint 1968 ha­sonló időszakában volt. Az évi részesedés a III-as kategóriá­ban 157 százalékra alakult az 1967. évihez viszonyítva. A bérjavításra visszatérve, hely­telennek tűnik az a gyakorlat, amikor 30—40 forintos javí­tással kerülik el a vezetők, a munka értékeléséből adódó kellemetlenségeket. Helyesebb, ha kevesebben részesülnek bérjavításban, de magasabb, legalább 150—200 forintnyi összegben. A munkaidőcsökkentés be­vezetése az amúgyis jelentke­ző munkaerőhiány miatt nem könnyű feladat. Ennek ellené­re országos viszonylatban 10 ezer, a pécsi területen pedig 1000 ember dolgozik 44 órás munkahétben. Mit kapott a lakosság — a posta eredményei A posta eredményeinek vizs­gálatakor legfontosabb ténye­zőnek gondoljuk, hogy mit kapott a lakosság abból, amit igényel és vár. Annak ellené­re, hogy jelenleg egy kissé le­lassult a szolgáltatások mér­téke, mégis az új irányítási rendszer bevezetése óta 2,5— 4 százalékos növekedés volt tapasztalható. A tarifaválto­zások — a jövőben erre nem kerül sor — kissé kedvezőtle­nül éreztették hatásukat, kü­lönösen a hírlapok eladásá­ban. amely csak a múlt esz­tendő végén érte el ismét az előző szintet. Mindent össze­vetve, az első félévben a le­vélküldemények száma 1,5 millióra, a csekk utalványok 400 ezerre, a postai utalvá­nyok 200 ezerre, a hírlap elő­fizetők 15 millióra növeked­tek. A helyi távbeszélő percek 6, a vidékiek pedig 3 mil­lió percet is meghaladták. — Ugyanakkor csökkent a kü­lönleges kikötésű postai kül­demények forgalma. Gondo­lunk itt az ajánlott levél, expressz levél, távirat és cso­magküldeményekre. Még min­dig nem tudják kielégíteni a távbeszélő igényléseket. Pé­csett az új crossbar-központ üzembehelyezésével — két esz­tendő múlva — minden igény kielégítésére sor kerülhet. A most folyó beruházások az igénybevevők legmesszebb­menőbb érdekeinek figyelem­be vételével történnek, elég csak a pécsi tv-tomyot, vagy a kelet-nyugati mikrolánc épí­tését említeni. Fokozott gon­dot kell azonban fordítani a minőségi mutatók javítására, elég csak a későn érkező táv­iratok okozta bosszúságokat említeni. A posta 1968. évi nyeresége 696 millió forint volt. amely­ből 19 millió bérszínvonal emelésére, 67 millió pedig közvetlenül kifizetésre ke­rült. Az elmúlt évi eredmény megismétléséhez feltétlenül szükséges kereskedelmi szem­lélet kialakítása, a szolgálta­tások minőségének, a terme­lékenység mérőszámainak ja­vítása, a beruházási rendsze­rek optimális aránya, azok hatékonyságának javulása, és hatékonyságának javulása, s a költségelemző módszerek, köz- gazdasági szabályozók, megfe­lelő módon történő alkalma­zása, Lombosi Jenő Japáu .fiatalok a KISZ MB-n A városunkban tartózko­dó japán fiatalok tegnap a Zsolnay gyáriakkal való találkozás után a KISZ Ba­ranya megyei Bizottsága vendégei voltak. Petőházi Szilveszter köszöntötte a távoli ország fiataljait, majd ismertetést adott me­gyénk helyzetéről és Pécs város szerepéről a kultu­rális, művészeti élet fej­lesztésében. A szívélyes köszöntőre Usami Fukuo polgármester válaszolt s elismeréssel be­szélt a magyar nép, a pé­csiek vendégszeretetéről, nyíltságáról, őszinteségéről. A japán jószolgálati kül­döttség nevében ajándéko­kat nyújtott át megyénk ifjúsági vezetőinek, akik Pécs város díszalbumával viszonozták figyelmességét. A szívélyes találkozón részt vett Kutas Antal, a Baranya megyei és Kabar Ferenc, a Pécs városi Ta­nács képviseletében, Tóth László, a KISZ megyei és Novák Szilveszter, a KISZ Pécs városi titkára. rr Oszt seregszemle 40 pavilonban 450 kiállító - Gyakorlati bemutatók Utazási kedvezmény — Szeptember 5-töl 1.-ig találkozó a Városligetben A Pécsi Balett Szicíliában Immár hagyományossá vált Taorminai Fesztivál — ame­lyet idén nyolcadik alkalom­mal rendeztek — záróelőadá­sának megtartására a Pécsi Balettet kérték fel. A csodá­latos környezetben lévő, több ezer éves Theatro Anticoban közel 7 ezer ember előtt lé­pett fel a Balett Sopianae. Az amphiteátrum jellegű színházat mely a tengerparti hegyre épült, az egyik olda­lon a működő Etna vulkán, a másik oldalon a tenger ha­tárolja. E mesés környezet az olasz komoly zenei élet egyik kimagasló bástyája. A záró- előadást az olasz művészélet, és az olasz kormány egyes tagjai is . megtekintették. Az együttes műsora Couperin: Variációk egy találkozásra, Bach: Francia szvit és Rossi­ni: Mit takar a kalapod? cí­mű művéből állt. A legnagyobb sikert a Ros­sini mű és a Francia szvit aratta, amelyet az Olasz Te­levízió is felvett. Hétfőn, ked­den és szerdán egy együttes Szicília más városaiban, Tin- deriben, Gelaban és Selinut- teben lép fel ezzel a prog­rammal. A Városliget, a fővárosi vá- l sárváros ismét a lázas készü- ■ I lődés zajtól hangos. Árut szál­lító gépkocsik, sürgő-forgó | emberek, helyükre kerülő bú­torok, hűtőszekrények, textí- j liák s sokféle más fogyasztási cikk, ezt látja ma a szemlé­lő. A hazai ipar már hagyo- I mányosnak számító őszi se­regszemléjét a Budapesti Őszi Vásárt szeptember 5 és 15 között rendezik meg. jóval ! nagyobb területen, mint a múlt évben Idén a kiállítók 40 pavilonban, valamint a sza­badtéren összesen mintegy 50 ezer négyzetméter területet foglalnak el áruikkal, a nem­zetközi vásár területének két-' harmadát. A tavaly született elhatározás eredményeként a vásár valóban az ipar. a ke­reskedelem és a fogyasztók ta­lálkozója lesz, már azért is, mert csak forgalomban lévő, vagy a közeljövőben forgalom­ba kerülő termékeket állíta­nak ki. Mód lesz arra is, hogy a kereskedelem a helyszínen kössön megállapodásokat az ipar képviselőivel, azonnali, vagy rövid határidőn belüli szállításokra. Örömmel üdvözlendő új vonása lesz az ez évi Buda­pesti őszi Vásárnak, hogy a nagyközönség számára nem­csak kereskedelmi vállalatok, de maguk a gyártók is köz­vetlenül felkínálják termékei­ket. A többi között a Győri Pamutszövő- és Műbőrgyár, a Duna Cipőgyár, s a Videoton kínálja majd saját árusító pultjainál legújabb termékeit. A vásáron 450 vállalat, kis­ipari szövetkezet és kisiparos állít ki. A fővárosi gyárak Társtalan fiúk az élet küszöbén — Eszes fiú, csak lop és munkakerülő! — sóhajt Tas- nádi Ottó igazgató. — Több bajom van vele, mint tíz má­sikkal. Ha így folytatja, az aszódi javító-nevelőbe kerül. Valóban, a tizenhat éves L. Jancsi viharos pályát futott be, amióta átlépte a Bakócai Gyermekotthon küszöbét. Né­hány hónapot dolgozott a Komlói Helyiipari Vállalatnál, s cipőfelsőrészkészítő szak­munkás lehetett volna belőle, ám mivel „enyves volt a ke­ze”, a kollégiumból meg a műhelyből is kitették a szű­rét Azóta az uránvárosi fiú­otthonban tengődik, s sűrűn váltogatja a munkahelyeit. A vasszerelőknél ájulást színlelt, mire elkergették. A TMK-bói kiszökött a strandra, s nincs az a hatalom, mely arra bír­hatná a művezetőt, hogy visz- szavegye őt. Most a lakatos­üzemben van, s Tasnádi Ottó­nak azon fő a feje, mit te­gyen vele, ha innen is kikö­zösítik a munkások. De már itt is van Jancsi. Szőke, vékony, de izmostestű fiú. Szerinte mindenki hibás volt, akivel eddig kapcsolatba került: a komlói vállalat, a kollégium, a TMK, a vassze­relők, sőt még Tasnádi Ottó igazgató is, csak nem ő — Jól hangzott — bólin­tok, amint elhallgat. — Csak nem lehet elhinni. Nem gon­dolod, hogy baj lesz ebből Jancsi? Elvörösödik mint egy lány, aztán pityeregni kezd: — Azért tudok én rendes is lenni! * A Szántó Kovács János úti fiúotthont azért hozták létre, hogy a Bakócáról kikerülő tizennégy-tizenhat éves kama­szok ne ugorjának azonnal fe­jest az „óceánba”, tanulják meg mi az önálló kereset, be­osztás és pénz. egyszóval a sokat emlegetett beilleszkedés. A huszonegy éves K. A. isko­lapéldája annak, hogy a het­ven százaléknál ez valóban si­kerül. ő már befutott ember. Szakmát tanult, a fiúotthon­nal szomszédos munkásszállá­son él. s csak a múlt fűzi a mellettünk lévő lépcsőházhoz és Bakócához. Egész megjele­nése — frissen vasalt nadrá­got és gondosan fényesített, hegyesorrú fekete cipőt hord — arról tanúskodik, hogy ki­egyensúlyozott. Pedig nem könnyű a dolga, hiszen — akárcsak a legtöbb legény­szállási — ő főz és mos. Már majdnem elköszöntem tőle, szinte elmenőben tettem fel az ilyen korú fiatalembe­reknél elmaradhatatlan rutin­kérdést: — És a lányok? Mikor nő­sül? — Nehéz ügy — válaszolta gondterhelten. — Tudja, még egynek sem mertem megmon­dani, hogy állami gondozott voltam. — De hát miért? — Mindenkitől azt hallot­tam, hogy valami előítélet él bennük irántunk. Képzelje el, mi történne, ha valakivel ko­molyra fordulna a dolog, s azt mondaná, hogy mutasd be a szüléidét. Kit mutathatnék be neki? — Barátja azért van — próbáltam vigasztalni. — Nem, az sincs — rázta meg a fejét. — Teljesen egye­dül vagyok, nem tudom, hogy mit csináljak a szabadságom­mal. Néha kiveszek egy na­pot, s totó-variációkat készítek reggeltől-estig. Valamivel el kell tölteni az időt!.., — Igaz lenne, hogy a lá­nyok? ... — kérdeztem Tas­nádi Ottótól és Prenek Jó- zsefnétől, a Bakócai Gyermek- otthon igazgatóhelyettesétől. Mindkettő egyformán vála­szolt: sajnos. Prenek József né egy törté­nettel illusztrálta, milyen bajt okozhat ez a sokat emlegetett beilleszkedés szempontjából. Fényképek sokaságával mu­tatta be a történet főhősét. — Láttam, amikor még pólyás volt, láttam az apját, aki ha­lálos ágyán az öt-hat éves kis­fiúra bízta a három kistest­vért, mert az anyjuk teljesen elzüllött. Láttam a bakócai képeket — K. I. sakkozik, K. I. a zenekarban stb. —, lát­tam azokat a képeslapokat is, amiket a Tátrából küldött. — Aztán megszakadt a képsor, s az igazgatóhelyettes élő szó­ban mondta el. mi történt ké­sőbb. K. I. a Pécsi Porcelángyár­ba került, s időközben meg­szerezte az érettségit is. Aztán tisztiiskolás lett. Egy alkalom­mal meglátogatta Prenek Jó­zsef nét, akit édesanyjaként tisztelt Büszkén állt előtte az egyenruhában, megmutat­ta érettségi bizonyítványát, az autóvezetői jogosítványát, egyszóval minden kincsét, ö is elmenőben vallotta be, hogy szeret egy lányt, de az nem akar mellette kitartani, mert ő tanul, meg mintha más miatt is húzódna tőle, bár nem tudja miért. — Ha nem szeret, keress fiam egy másikat — ajánlot­ta neki Prenekné. — Tudod milyen az élet. Az igazgatóhelyettes mama ezután hosszú ideig nem hal­lott K. I.-róL Egyszer bekopo­gott hozzá K. I. öccse és el­mondta, hogy a lány otthagy­ta a fiút, mire az idegössze­roppanást kapott, összevereke­dett a társaival, s olyan sú­lyos volt a vétsége, hogy ki­tették a hadseregből. Egy szépen induló élet te­hát kettétört A kérdés most már az, hogy van-e ennek valami köze Bakócához meg a Szántó Kovács János utcához, hiszen ilyesmi a nem állami gondozottaknál is előfordul. A két tapasztalt pedagógus szerint az állami gondozottak­nál megy nehezebben a beil­leszkedés. A gyökértelenség, a szülőhiány melankolikussá, túlérzékennyé teszi őket, s így alakul ki az a képlet, hogy nincs barát és nincs feleség. Ez volt a tragédiája K. I.-nek (egész életében félrehúzódó volt), s ez a veszély fenyegeti a befutottnak látszó K. A.-t is. Képzeljük el, mit árt ilyen körülmények között egy ici­pici előítélet, mely egy lány szavaiból megnyilvánul. Éppen ez hiányzik! Tudom, könnyű azt mon­dani, hogy a tegnapi állami gondozottak próbáljanak nem annyira érzékenynek lenni, egyszóval edződjenek kicsit. Valóban, edződjenek. De azért segítsünk nekik! mellett nagy szerep jut a vi­dék iparának. közöttük a . Hajdúsági Iparműveknek, a Jászberényi Hűtőgépgyárnak, a Tiszai Vegyiműveknek, a Borsodi Vegyikombinátnak. A gyárak, vállalatok nagyrésze gyakorlati bemutatókat tart a vásár idején. Így a konzerv.-, áruk, a háztartásvegyipari, sa textilipari cikkek ésszerű, kor­szerű felhasználásáról. — Ott. lesz a vásáron a KONZUMEX és a HUNGAROCOOP is, olyan árucikkekkel, amelyek eddig alig, vagy egyáltalán nem voltak találhatók a ke­reskedelmi forgalomban. Ez a részvétel mintegy ösztönzés, a hazai gyártó vállalatok szá­mára, s ugyanakkor a keres­kedelmet is tájékoztatja a le­hetséges választékról. A vásár vidéki látogatói, ahogy a korábbi években, úgy ebben az esztendőben is 33 százalékos vasúti kedvezményt kaphatnak. Szombaton és va­sárnap pedig úgynevezett csa­ládi jeggyel, 30 forintért te­kintheti meg a vásár gazdag látnivalóit egy négy tagú csa­lád. Országos sütőipari szakmai tanács alakult A sütőipar egységes ipar- politikai koncepcióinak ki­alakítására, a népgazdasági, a vállalati, a szövetkezeti és a fogyasztói érdekek fokozot­tabb érvényesítésére országos sütőipari szakmai tanácsot ho­zott létre a mezőgazdasági- és élelmezésügyi miniszter. A 33 tagú tanács elnevezésének megfelelően — a miniszter ta-- nácsadó, véleményező és -jae- vaslattevő társadalmi szerve. Tagjait a Minisztertanács ta­nácsszervek osztálya. a TOT. a SZÖVOSZ, az OKISZ, a KISOSZ. az ÉDOSZ a taná­csok a MÉM és a Sütőipari Kutató Intézet által javasolt személyek közül a miniszter nevezi ki. A tanács feladata egyebek között, hogy javaslatot te­gyen az országos sütőipari ka­pacitás és a gyártmányok fej­lesztésére, valamint a területi fejlesztési programok alapján összeállított iparági fejlesztési tervekre; az iparágnak adott költségvetési juttatás területi elosztásának összenangolásá- ra. A tanács értékeli az új sütőipari gépeket, berendezé­seket, műszereket és gyártás- technológiákat. véleményezi a sütőipart érintő közgazdasági szabályozókat, az egységes iparági bérpolitikát, segíti a sütőipar szakmunkás-ellátását, és a szakemberképzés tovább­fejlesztését, véleményt mond, javaslatot tesz a sütőipari ter­mékek forgalmára és minő­ségellenőrzési rendszerére. Magyar László Közöljük kedves vevőinkkel, hogy az AUTORER PÉCSI FIÓKUNKNÁL 1969. SZEPTEMBER 1-TÖL 13-IG leltározást tartunk. Leltározás ideje alatt az árukiadás szünetel. AUTÖKER IGAZGATÓSÁGA

Next

/
Thumbnails
Contents