Dunántúli Napló, 1969. augusztus (26. évfolyam, 176-201. szám)

1969-08-17 / 190. szám

3 1969. augusztus 17. Dttncintati ncra'EO «pp I5ffy japán társaság nyilvánosságra hozta a 47 emeletes, 1108 szo­bás, 37,5 millió dollár költségű Keio Plaza Hotel végső tervét. A 170 m magas Keio Plaza Hotel épülete 1971 márciusára készül el Tokió Shinjuku kerületében és magasabb lesz, mint a világon a legmagasabb New York-i Hilton Hotel. MINDENFÉLE — mindenfelől Nyakkendők — öngyilkos­ság ellen. Az angol belügy­minisztérium a börtönökben elkövetett öngyilkosságok számának csökkentése végett különleges nyakkendőket rendelt, olyan anyagból, amely elszakad, ha nagyobb súly nehezedik rá. Egy kép­viselő kérdést intézett a mi­niszterhez, hogy nem lett volna-e1 egyszerűbb és főleg olcsóbb megtiltani a rabok­nak a nyakkendőviselést. A belügyminisztérium szóvivő­je azt válaszolta, hogy a nyakkendő a férfiruházat szerves része, és helytelen lenne a foglyokat azzal meg­alázni, hogy megtiltják ne­kik a nyakkendő viselését. Sportcikkek exportja. Olasz­országnak 1967-ben külön­leges sportcipők exportálá­sából 3,5 milliárd líra, a sífel­szerelésekből több mint 700 millió líra, sportkesztyűké­ből 420 millió líra, halász­horgok, orsók és más hor­gászfelszerelések exportjából 380 millió Ura, valamint más sportcikkekből 2150 millió Ura bevétele volt. Amint azt J. A. Volpe amerikai közlekedési minisz­ter közölte, az Egyesült Ál­lamokban tavaly 101 048 450 gépjármű volt forgalomban, négymillióval több, mint 1967-ben. (84 millió személy- gépkocsi, 16 millió tehergép­kocsi és 351 OOO autóbusz). Ebből Kaliforniára 11,1 mil­lió, New Yorkra 6,3 millió, Texasra 6,2 millió gépjármű jut. Ezzel szemben Vermont államban csak 206 000 gép­jármű üzemel. Törökországban a munka­erőpiacon jelenleg 750 000 munkanélkülit tartanak nyil- F%y japán cég Hamburgban m ti - vén, akik más országokban tatta be a maga nemében való- szeretnének munkához jutni. színűleg egyedülálló mini mlni- vlzorát. KARL-MARX-STADT Néhány napja vendége va­gyok az önök országának, a szép Magyar Népköztársaság­nak. vendége vagyok az önök városának, a csodás Pécsnek. Szeretném felhasználni az al­kalmat arra, hogy önöket, a Dunántúli Napló kedves olva­sóit kissé megismertessem Karl-Marx-Stadttal, az NDK 800 évesnél is öregebb, s mégis fiatal városával. 1953. május 15-ig a mai Karl-Marx-Stadt-ot Chemnitz- nek hívták. Ez a név 800 éves. Egy kis folyócska, a Chem­nitz és egy nemzetközi szállo­da, a Chemnitzer Hof még ma is e 800 éves történelemre em­lékeztet. S ne feledkezzünk meg a Vörös Toronyról, a régi városerődítmény utolsó emlé­kéről, a szász ipari metropo­lis jelképéről. Ennél több nem igen maradt meg a város régi arculatából. Angol—amerikai terrorbombázók 1945 márciu­sában dinamittal és foszforral szórták be a várost. Az angol hírszolgálati iroda egy néhány nappal később készített légi felvétel aiapján a „Szász Man­chester”-! halott városnak nyilvánította. Ez volt az örök­ség, amit az antifasiszták 1945- ben átvettek. Ma, 24 évvel később új ut­cákon áramlik át a forgalom, új utcákon, amelyek rövid úton ott haladnak, ahol egy­kor keskeny sikátorok mentén húzódtak meg a házak. S az utcák ma neonfényben fürde- nek. Turistacsoportok Magyaror­szágról, Bulgáriából, Svédor­szágból, a Lengyel Népköztár­saságból, elvtársak a Szovjet­unióból és barátok Franciaor­szágból, vendégek valamennyi nyugati országból, tiszteletüket teszik abban a városban, amely Kari Marx nevét viseli, De ja­pán, amerikai és angol üzlet­emberek számára is megér egy utat ez a város. S ők mind megtanulták, hogy Chemnitz helyébe a Karl-Marx-Stadt ne­vét tegyék. Az „Ascota” köny­velőgépek évek óta a világ- színvonalat jelentik. Ebből a városból indult világhódító útjára egy új textiltechnoló­giai eljárás, a MALIMO. A lipcsei vásárok 1969-ben a nu­merikusán vezérelt szerszám­gépek jegyében álltak és áll­nak. Bölcsőjük Karl-Marx- Stadt. Moszkvában és a wa­shingtoni Fehér Házban a Karl-Marx-Stadt-i Műszergyár RFT jelzésű távírói állnak. Kezük munkájával méltók­nak bizonyultak Karl-Marx- Stadt dolgozói városuk nevé­hez. S aki itt van látogatóban, az szívesen ismerkedik a vá­ros új történetével, amely 16 évvel ezelőtt az új névvel kezdődött — Karl-Marx-Stadt. A Nemzetek utcájában, a város főútvonalán van az In­formációs Központ. Itt mutat­ják be modelleken és fotókon a város jövőjének legjellegze­tesebb részleteit. Az idegen- vezető mindig így kezdi tájé­koztatóját: „Jelentős nap volt e város történetében, amikor 1967. december 14-én néhány hónappal az átkeresztelés 15. évfordulója után, a város kép­viselői elhatározták a város- központ gyors újjáépítését és ehhez 360 millió márkát bo­csátottak rendelkezésre.” Épü­letek modelljeire mutat, ame­lyek 1972-ig a magasba szök­nek. Közvetlenül mellettük dokumentumfényképek emlé­keztetnek füstös-fekete rom­jaikkal az 1945-öt követő évek­re, az újjáépítés szerény kez­detére 1949-ben, mert a város 75 százalékában romokban he­vert. * Sok minden, amit a Karl- Marx-Stadt-i Információs Köz­pont mutat ma már valóság. 1967-ben átadták rendelteté­sének a főposta 114 méter hosszú. 30 méter magas épü­letét. Ugyanabban az évben megkezdődött a forgalom Eu­rópa legmodernebb autóbusz- pályaudvarán. Az autóbuszok százait indítják naponta egy diszpécserközpont elektroni­kus ellenőrzése mellett 13 fe­dett indulóhelyről a kerület minden részébe. Karl-Marx-Stadt központja a rózsaudvarral 1969 augusztusában. 1968-ban adták át ünnepé­lyesen egy hatalmas acél, üveg és alumínium épület kulcsait, a nagy iparigazgatóságok szék­helyét. A világ minden részé­ből érkező vendégeket egy in­tim pincevendéglő, egy tágas tej-bár, egy a legmodernebb gasztronómiára berendezke­dett étterem és a nemes italok barátait a „Bodega” várja, ahol gyertyafény és egy pohár bor mellett el lehet diskurál- nd a Nemzetek útjának nagy­városi forgagata mentén. Ezek a 137 méter hosszú ipari köz­pont földszinti létesítményei. Karl-Marx-Stadt nő, virág­zik és gyarapodik. Nemrég kezdődött meg a munka az elektroműszer kutató laborató­riumban, egy elektronikai ku­tatólaboratórium a befejezés­hez közeledik, s 100 méter hosszú épületével ugyancsak meghatározója a szocialista nagyváros arculatának. Karl-Marx-Stadt nő, virág­zik és gyarapodik. A város központja egyetlen nagy épít­kezés. Az építők többnyire fiatalok, akik a maguk váro­sát építik. A belváros új jel­kép« a Kongresszus szálló egyedülálló épülete lesz. Ki­lencven méterre emelkedik majd ez az épület a város fö­lé. Október 7-re, az NDK 20 éves jubileumára nyersen el­készül. 750 vendég számára lesz benne hely. Gyorsliftek viszik a vendégeket a 90 mé­ter magasan fekvő kávéházba. A szálló földszintjén lesz az étterem kb. 1000 ülőhellyel és mellette a többféle rendelte­tésű városcsarnok óriási hat­szöge, ahol 3200 ülőhely lesz különböző termekben és klub­szobákban. A nagyterem pad­lózatát hidraulikusan emelni és süllyeszteni lehet majd, aszerint, hogy varieté, mozi, tánc, vagy sportrendezvény szerepel a programban. Mel­lette egy 1200 négyzetméteres tündér-rózsa medence lesz több vízeséssel. A csarnok alatt mélygarázst - létesítenek 150 gépkocsi számára. Karl-Marx-Stadt központja egy monumentális Marx Ká­roly emlékmű lesz a párt és államapparátus épülete előtt. Egy négyméteres gránit ta­lapzaton Marx Károly 6 mé­teres bronz feje emelkedik. Az emlékmű alapkövét az NDK 20. évfordulóján teszik le. Ad­digra a párt és állami szervek épületének körvonalai már láthatók lesznek. A város vendégei kiutaznak a 15 ezres új városrészekbe, de tisztelettel tekintenek a városközpont új épületei kö­zött meghúzódó öreg házra is, amely megtartotta helyét. A Német Kommunista Párt chemnitzi kerületi vezetőségé­nek egykori székháza és a Der Kämpfer című pártlap nyom­dája volt. Ezeket az emlék­helyeket a német novemberi forradalom 50. évfordulóján, 1968-ban avatták. Térjünk vissza a jövőből, amely a város számára már rég megkezdődött, a Kämpfer egy megsárgult példányához, amelynek margójára ezt a mondatot írták: „Remélem, hogy ma, amikor ezt az újsá­got megtaláljátok, elértétek a proletariátus célját.” Negyven évvel ezelőtt írta egy chem­nitzi munkás. Nemrég találták meg egy Karl-Marx-Stadt-1 nagyüzem átalakítása során ajtódeszkák mögött. A város ma e régi chemnitzi munkás megvalósult célja, vágya. Hellmut Weise Képernyője egy levél­bélyeg nagyságával egyenlő. Érdemes képviselőnek len­ni. Egy angol statisztika sze­rint a parlamenti képvise­lők átlagéletkora 27 száza­lékkal magasabb az egész lakosság átlagkoránál. Ügy látszik, a képviselői pálya nyugalmasabb, mint hinnénk. Szárnyashajó közlekedik menetrendszerűen a nyár óta a San Remo—Cannes— Nizza útvonalon. A „sirály­hajó” maximális sebessége 115 kilométer óránként. Az első szárnyashajó, a „Croi- sette”, 1 óra 50 perc alatt érkezett Toulonból Nizzába 45 csomó átlagsebességgel. Spanyolország lakossága. Hivatalos spanyol statiszti­kai adatok szerint Spanyol- ország lakosságának száma jövőre eléri a 33,5 milliót. 1968 végén az országban 12 788 000 ember lakott. HOLLYWOOD ÁRNYÉKÁBAN A filmvilág botrányai és tragédiái sorát produkálta. A legutóbbi a Sharon Tate házában történt gyilkosság volt, melynek öt áldozata van. Sztárok nemzedékei, rende­zők és producerek, hasonlóan bizarr ügyeknek voltak a sze­replői. Ott volt például Wil­liam Desmond Taylor titok­zatos halála. Az agglegény rendezőt otthonában lőtték le 1922-ben. Mary Miles Minter karrierjét amiatt hagyta ott, mert megtalálták kislányos szerelmesleveleit Taylor laká­sán. Az ügyben Mabei Nor- mand neve is szerepel. Charlie Chaplin apasági perben került bíróság elé. Er­rol Flynnt erőszakos nemi kö­zösülésért vádolták, Hedy La­mart betörés miatt ítélték el. Thelma Todd halála egy gáz­zal telt garázsban 1935-ben még ma is rejtély. Jean Har­low, bár természetes halállal halt meg, karrierjét csaknem tönkretette férjének nagy port felkavaró halála, amit kés­szúrás okozott. A múlt évben gyilkolták meg otthonában Ramon No- varrót. A két vádlott tárgya­lása most folyik. Az egykori matiné-bálványt saját sétabot­jával verték agyon. Az öngyilkosságok száma oly nagy, hogy szinte nehéz mindre emlékezni: Lupe Ve­lez, Karl Dane, John Bowers, Carole Landis, Ross Alexander és George Reevis. Judy Gar­land és Marilyn Monroe ha­lálát altató okozta. Jayne Mansfieldet Louisianáhan au­tóbaleset ölte meg. Joan Bennett, Jennings Lang és a rendező Walter Wagner Szerelmi hármasa is nagy bot­rányt kavart: Wagner ágyék­ba lőtte. Lángot egy parkoló­helyen. Franchot Tonet brutá­lisan összeverték Barbara Dayton miatt, amikor Tom Neal meglepte a párt a film­csillag háza előtt. 1966-ban Nealt felesége — Gail — ha­lálában találták bűnösnek és emberölés bűntettéért elítélték és bebörtönözték. Ügy tűnik, hogy a film-koló­nia lakóinak túlfeszített élete vonzza a tragédiákat. Bár sok­kal meglepőbbek azok a szto­rik, melyek soha nem jutnak ki: verekedések, bűncselekmé­nyek, kábítószerügyek, tör­vénytelen szülések és abortu­szok, villámházasságok és tit­kos válások. Hollywood a hátborzonga­tás, kiegyensúlyozatlanság és a csillogás gyűjtőhelye. Lehet, hogy ez az, ami segít abban, hogy a film világa élénk le­gyen. Hárman a múlt heti hollywoodi vérfürdő öt áldozata közül. Sha­ron Tate színésznő, Polanski rendező felesége, Jay Sebring fod­rász, Taté egykori vőlegénye és a milliomos lány, Abigail Folger, Ckaron Taté, bár még kar- Monroe, Jayne Mansfield ne ^ rierje kezdetén volt, ne- ve mellé. TT „ , . •! Ha a 20-as évekre vissza te­ve mégis Hollywood tragikus kintünk; szinte amióta az elsi sorsú szépségeinek listájára mozgóiilm elkészült, a film- kerül Jean Harlow, Marilyn világ fővárosa tragédiák égés;

Next

/
Thumbnails
Contents