Dunántúli Napló, 1969. július (26. évfolyam, 149-175. szám)

1969-07-13 / 160. szám

4 Onncinmtl napio 1969. július 13. Fejlődik a földművesszövetkezetek kereskedelmi tevékenysége Beszélgetés Nagy Sándor elvtárssa!, a MÉSZÖV elnökével A Baaranya megyei Tanács legutóbbi ülése ismételten a MÉSZÖV tevékenységére irá­nyította a figyelmet. A keres­kedelmi osztály beszámolójá­ban megállapította, hogy a megye elmúlt évi 4 416 789 000 forintos liiskere.skedelmi for­galmából 1 330 560 000 forint értékűt a MESZÖV-höz tarto­zó általános fogyasztási és ér­tékesítő szövetkezetek bonyo­lítottak le. Ez év első negye­dében hasonlóképpen része­sedtek Baranya kiskereskedel­mi forgalmából. Nagy Sándor elvtárssal, a MÉSZÖV elnö­kével folytatott beszélgeté­sünk során a szövetkezetek kereskedelmi tevékenységével és a kormány új szövetkezeti rendeletének végrehajtásával kapcsolatos kérdésekre kér­tünk választ. Miként »lakul a szövetkeze­tek kereskedelmi forgalma, milyen cikkekhez Jut hoz^á nehezen a falusi lakosság? — A baranyai szövetkezetek ex év első öt hónapjában 478 600 000 forint kiskereske­delmi és közel 94 millió forint vendéglátó-forgalmat értek el. A bolti kereskedelem 14,3, a vendéglátás 9,4 százalékkal növelte értékesítését a bázis­hoz képest — Az elmúlt évihez képest sokat javult az áruellátás, bő­vült a választék és csökkent a hiánycikkek száma. A kis- határmenti áruforgalomban és közvetlen beszerzéseik során elsősorban a' hiánycikkeket igyekeznek pótolni a szövet­kezetek. Jugoszláviából 20 600 kiló szénsavat vásároltunk, hogy a répcelaki termeléski­esés miatt saját üzemeink Igényét biztosítsuk. A nyári sörigények kielégítése érdeké­ben eddig 3 ezer hektoliter ..jugoszláv sör szállítására kö- ” főttünk szerződést és további V, \ ezer hektoliter behozataláról tárgyalunk. A falusi lakosság által leginkább keresett hen­gerelt és húzott áruk hiánya jelenleg is fennáll, ezek pót­lását a kishatármenti árucse- reforgalomban sem tudjuk biztosítani. Lényegesen több fürdőkádra és fürdőszoba-fel­szerelésre lenne szükség, ezek­ből az igények kielégítése még nem biztosítható. Milyen gazdasági eredmény­nyel működnek a szövetkeze­tek? — 1969 első negyedéve rend­kívüli eredményjavulást ho­zott A nyereség 2,8-szor na­gyobb az előző év első negye­dévinél. A közeljövőben lé­nyeges eredményjavulás csak intenzív fejlesztés, új tevé­kenységek, új kereskedelmi módszerek, hálózatbővítés, ipa­ri tevékenység stb. útján le­hetséges. A szövetkezetek anyagi lehetőségeikhez mér­ten ezt az utat követik. A kis településeken működő egysé­gek zöme így is csak veszte­ségesen üzemeltethető. Oka, hogy a kis forgalom mellett viszonylag nagy eszközök van­nak lekötve, így a költségek jelentősen meghaladják az el­ért árrést. Miután az új irá­nyítási rendszerben a nyere­ségérdekeltség van a gazdál­kodás homlokterében, az a veszély áll fenn, hogy a gaz­dálkodó szervek esetleg meg­szüntetnek kis településen mű­ködő, ráfizetéses üzleteket. A méltányos megoldás csak az lehet, hogy az Illetékes szer­vek megfelelő támogatással segítséget nyújtsanak a rossz körülmények között gazdálko­dó kereskedelmi szerveknek. Javasoltuk, hogy az 500 lako­son aluli községekben műkö­dő egységeket ne terheljék eszközlekötési járulékkal. Ha a javaslatot elfogadják, me­gyénkben ez többmillió forin­tos eredményjavulást hoz évenként a szövetkezeteknek és változatlanul megfelelő áruellátást biztosít a kis tele­püléseken élő lakosság részé­re. Reméljük, hogy a változás már 1970-től életbelép. A szövetkezetek a korábbi­nál nagyobb önállósággal ren­delkeznek. Helyesen élnek-e tehetőségeikkel? évtizedben kiváló törzsgárda alakult ki a MESZÖV-nél, amely képes lesz a megválto­zott körülmények között is feladatainak elvégzésére. — A rendelet alapján elké­szültek az alapszabályok, eze­ket a szövetkezetek legfőbb szervei, a küldöttgyűlések fo­gadják el. Elkészült a területi és az országos szövetség alap­szabálya is. Ezek a közeljö­vőben kerülnek az Országos Földművesszövetkezeti Tanács, azután pedig a kormány elé. A jóváhagyás után kerül sor a szövetségek kialakítására. Harsány! Márta I A fiú és as ap ja — A szövetkezetek jellege kisvállalati. Amíg például az állami kereskedelemben a leg­kisebb vállalat 400 millió fo­rintnál nagyobb forgalmat bo­nyolít le évenként, addig a megye legnagyobb szövetkeze­tének összes évi árbevétele alig haladja meg a 150 millió forintot. A nagy vállalatokkal szemben éppen ezért hátrá­nyos a helyzetük. Például azt a lehetőséget, hogy ipari vál­lalattól közvetlenül szerezze­nek be árut, nem tudják ki­használni, kistételű beszerzé­sekkel ilyen árukapcsolatokat nem építhetnek ki. — Ennek ellenére mondhat­juk, hogy szövetkezeteink igyekeznek élni az önállóság­gal, kihasználják a piac lehe­tőségeit, növelik áruforgalmu­kat, aktívak a bolti és ven­déglátóipari felvásárlási tevé­kenységben. Legnagyobb fej­lődést az ipari tevékenységek bővítésében érték el, amit a tavalyi 31 százalékos termelés- növekedés bizonyít. Űj ipari üzemek jöttek létre, amelyek­ben műanyagot dolgoznak fel, bútorokat, kesztyűket, göngyö­legeket, szőnyegeket gyárta­nak. Véleményünk szerint a szövetkezetek helyesen értel­mezik lehetőségeiket, nem ta­pasztaltunk túlzásokat gazda­sági tevékenységük ben. Ami a bátorságot illeti, ~a lehetősé­gek gyors kihasználását, az azokra reagálást, nem elsősor­ban szubjektív okok gátolják, hanem a gazdasági erőforrá­sok, egyes területeken a jog­szabályi rendezettség hiánya Erre példa a társulások alakí­tásának szabályozatlansága, de hiányzik az átfogó szövetke­zeti törvény is. « Milyen változásokat Jelent a kormány szövetkezel! rendele­tének végrehajtása az Irányító munkában. Atalakul-e a MÉ­SZÖV szervezete, a ha Igen, milyen hatással lesz ez a szö­vetkezetekre? — Elsősorban a felügyelet­ben van változás, amelyet ed­dig a megyei, illetve országos szövetség látott el. A jövőben az állam gyakorolja a felügye­letet az ágazati minisztereiken és a tanácsokon keresztül. Az állami felügyelet egyben azt is jelenti, hogy a szövetkeze­tek az állami vállalatokkal azonos elbírálásban részesül­nek, s ezzel előnyösebb hely­zetbe kerülnek. A MÉSZÖV, mint területi szövetség érdek­védelmi feladatokat lát el. A kormányrendelet kimondja, hogy a szövetkezetek önállóan gazdálkodó egységek, ugyan­úgy, mint más vállalatok. — A szövetségek érdekkép­viseletet látnak el és szövet­kezetpolitikai tevékenységgel segítik a szövetkezetek mun­káját, önálló tevékenységét, gazdaságos működését. A szö­vetségek ajánlásokkal, javas­latokkal élnek, ezeket a szö­vetkezetek igazgatóságai tár­gyalják meg. Ha elfogadják, saját határozatukká válik, ez esetben kötelező a végrehaj­tás. A javaslatokat természe­tesen el is vethetik. A szövet­kezetek és a megyei szövet­ség, valamint a megyei szö­vetség és az országos szövet­ség viszonya is módosul. Nincs alá- és fölérendeltség, meg­szűnt a centralizmus elve alapján történő irányítás. — Ami az egyéb változáso­kat illeti, természetes, hogy a szövetkezeteket létszámmal is erősítjük. A szövetségeknek a korábbinál kisebb létszámmal, megfelelő szellemi kapacitású, jól felkészült emberekkel kell dolgozniuk, hiszen a szövet­kezeteknek fokozottan szük­ségük van a szövetségekre. A megváltozott gazdasági körül­mények között egyenként ne­hezen tudnának helytállni, együttesen, „megyeszinten” vi­szont már könnyebb tárgyal­ni a nagykereskedelmi válla­latokkal, a termelő üzemek­kel. Ha ml kötjük a keret- szerződéseket, igyekszünk a legjobb feltételeket kiharcol­ni. A szövetségnek egyébként tradíciói vannak. Az elmúlt A LELÄTÖ TETEJE, íratni egy rozsdás bádogsapka el­lenzője néz ki mereven a pá­lya betonkerítése fölött. — Az aroszlánbarlang — int a fejével vidáman Teleki István, s mosolyog a mozdu­lathoz. — Tavasszal a csapat minden bajnoki pontot itthon tartott. Lekanyarodunk a nagymá- nyoki öregtelep egyik kes­keny utcájába, fák és virá­gok közé. — Ezt itt valamikor „Ké­zi tcsókolom” utcának hívták — mondja. — Gúnynév? — Az. Itt laktak ugyanis a bánya vezető emberei. Ha egy alantas beosztású ember bejött ide, az csakis kezát- csókolomnial köszönhetett. A keresztutcában, a vasút felől a papa közeledik, az öreg Teleki, ö aztán jól em­lékszik a régi időkre, s az új idők nehezebb éveire is, amikor — mint kommunista bányász, majd vájáriskolai igazgató s végül üzemi párt­titkár — meg kellett küzdeni a kialakulatlanság, a kezdet s a múltból maradt ridő prob­lémáival. A fia is párttitkár. — Valahogy mindig von­zott a mozgalmi pálya — mondja Teleki István. — Az apám után így is következett logikusan. Mégis meglepőd­tem, hogy apám után enge- met választottak meg. Per­sze, titokban reménykedtem, hogy majd tíz-tizenkét év múltán elkövetkezhet ez is ... Nagyon meglepődtem. Egy­szerre elfogott az öröm és a kételkedés. Kevés gyakorlati tapasztalattal, fiatalon párt- titkárnak lenni ... Szóval, ne­héz volt, de az apám, az üzemvezető és a munkatár­saim nagyon megkönnyítették a munkámat. TELEKI ISTVÁNT 1966 szeptemberében, huszonhárom éves korában választották meg a nagymányoki brikettgyár üzemi párttitkárának. Az ap­ja — beleszámítva az idő­közben történt üzemi átszer­vezéseket — lényegében ugyanitt volt párttitkár. — Szeretek az emberekkel foglalkozni — mondja a fia­tal Teleki. — Lakatosként dolgozom az üzemben, állan­dóan a fizikai munkások között vagyok. Merem állí­tani, hogy nagyon kevés az olyan ember, akivel nem le­het szót érteni. Csak kellő türelem kell mindenkihez. — Milyen kérdésekkel, ké­résekkel keresik fel az üze­mi párttitkárt? — A kérdések általában megoszlanak a külpolitika és a hazai élet között. Válaszol­ni aztán tudni kell. Az em­berek, ha kérdeznek, nem le­het mellébeszélni. Ha az árakról, bérekről kérdeznek, ha a nemzetközi helyzet egyes mozzanatairól; bátran és igaz­ságosan kell állást foglalni. De a párttitkámak megfon­toltnak is kell lennie a prob­lémák megítélésében. Hogyis mondjam? Csak olyan kér­désben foglaljon állást, ami­ben biztos, mert egy rossz válasz könnyen visszaüthet— Ami a kéréseket illeti? Hát, inkább a pártonkívüliek szok­tak megkeresni egyéni ügyes­bajos dolgaikkal. Nagyon bol­dog vagyok, ha ezekben az egyéni dolgokban segíthetek. — Most már nem térhetünk ki az „alapkérdés” elől: mi­lyen a jó párttitkár? Mi­lyennek kell lennie? Az öreg Teleki a fejét csó­válja. A fiú sovány, figyel­mes arca az öreg felé for­dul. A mozdulat csaknem be­szél: a válasz jogát tisztelet­tudóan az apjának engedi át. — Szavakban kifejezni ezt nem nagyon lehet — mond­ja az öreg elgondolkozva. — Ez sokoldalú. Nem elég, hogy jó párttag legyen. A mun­kásosztályhoz hű, az eszméért az életét is áldozni kész. A magatartása is nagyon fon­tos. A kollektívában, meg a családi életben. Nem, nem kell aszkétának lenni, de mindig gondoljon arra, hogy ő nemcsak egy üzemi párt- szervezetet képvisel, hanem az egész pártot... Igazságos legyen, ami a legnehezebb... A fiatal Teleki egyelőre némáin bólogat az öreg sza­vaira. — Ha kell, védje meg a gazdasági vezetőt is a dema­góg támadásoktól — teszi hozzá. — Hiszen a mai ve­zetők túlnyomó többségét a mi rendszerünk nevelte, az ő érdekeik azonosak a szocia­lista építés érdekeivel. De, védje meg a munkásokat is, ha párttagok, ha nem. Én az elvhűséget az első helyre te­szem. És azt, hogy a párt­titkárt becsüljék az emberek. AZ ÖREG TELEKI most már nyugdíjas. Nagymányo- kom az első sztahanovista volt. Tizenhárom éve mun­kásőr. Ha feltűzné az összes kitüntetését, körülbelül úgy festene, mint egy díszszem­lére induló tábornok. A fiatal Teleki az általános iskola elvégzése után a ka­tonai középiskolába jelentke­zett, de 1958-ban visszajött a szüleihez. „Látva családom szűkös anyagi helyzetét, nem tanultam tovább, s bár ebbe a szüleim nem egyeztek be­le dolgozni kezdtem a nagy­mányoki brikettüzem gépmű­helyében, mint segédmun­kás ...” — irta az önéletraj­zában. Később lakatos szak­vizsgát tett, jelenleg csoport- vezető lakatos. Szerény, fi­gyelmes, meggondolt fiatal­ember. Felesége, két kisfia van. Népszerű ember Nagy- mányakon. E népszerűség forrása egyformán értendő a Teleki-család munkásmozgal­mi múltjára, Teleki István hároméves párttitkári tevé­kenységiére, s arra a körül­ményre, hogy Teleki István a nagymányoki labdarúgó csa­pat tehetséges középpályás játékosa, s nemcsak a pályán kapocs a csapat részei kö­zött, hanem az • egyesületi életben is. Az ember önkéntelenül el­csodálkozik: honnan van ide­je mindahhoz, amit csinál? — Az idő nagy probléma, de jó beosztással sok min­dent meg lehet oldani. — A sport pedig nekem nem fá­radozás, hanem kikapcsolódás. És persze, sokat segít nekem a feleségem türelmes megér­tése, és az üzemvezetés, amelynél jobbat más párt­titkároknak sem kívánhatok. — Végül még egy kérdés: katonai pályára készült. Nem sajnálja, hogy nem sikerült? — Sajnálom. Mindig kato­na szerettem volna lenni, a helyzetem azonban másként alakult De, nincs panaszom. Most végeztem el az egyéves pártiskolát, majd pedig a közgazdasági technikumban szeretnék tanulni. Szép az, amit csinálok. Emberekkel foglalkozom, segítek nekik. — Mondtam az elején, hogy en­gem mindig vonzott a moz­galmi pálya. Megtalálom ben­ne az életcélt.., ENNÉL TÖBBET NEM KÍVÁNHAT az ember önma­gától, a munkájától, és a huszonhat tagot számláló pártszervezet a fiatal titkárá­tól. (Thlery) Megnyílt a Mecseki Kemping új motelje Tegnap délelőtt — kis ve«»“ dégsereg részvételével — fel* avatták a Mecseki Kemping első motel épületét is. Dr. Misángyi Sándor — a Pécs városi Idegenforgalmi Hivatal vezetője — kalauzolta a ven­dégeket a táborban és köz­ben elmondotta, hogy a mintegy 6 holdnyi területen fekvő kemping ma már a le­hető legnagyobb kényelmet nyújtja a vendégeknek. Hi­deg-melegvíz, autómosó, au­tójavító-szolgálat, pénzbeváltó, postai szolgáltatás, és most 3 legújabb: a motel, 20 szobá­val, 42 férőhellyel. A fából készült — összeszerelhető — elemeket a Szombathelyi Fa­ipari Vállalat gyártotta le. Kovács Antalnak — a Bara­nya megyei Beruházási Vál­lalat mérnökének — tervei alapján. A szükséges építő és szakipari munkát pedig — igazán kitűnő szakértelemmel — a Reménypusztai Termelő- szövetkezet szakmunkásgárdá­ja vállalta. Az egész létesít­mény beruházási költsége 1 millió 300 ezer forint volt. A modemvonalú betonépít­ményben, amely ma már a Mecsekvidéki Üzemi Vendég­látóipari Vállalat kezelésében étteremként működik, He­gyes Ferenc igazgató invitál­ta a vendégeket. S itt új fo­galommal a gasztrofollal is­merkedhetünk. Nem más, mint fóliába zárt — mélyhű­tött — étel, jónevű szaká­csok produkciójaként. — Az Üzemi Vendéglátóipari Tröszt Pest-budai üzemében — vál­lalati szabadalomként — mintegy hetvenféle ételt évi 30 millió! — adagban— főz­nek le. A baranyai vállalat hűtőkocsijai a budapesti üzemből szállítják Pécsre a kis fólia-csomagokat. A Me­cseki Kemping éttermében két és fél óra alatt több mint 300 vendéget láthatnak el e na­gyon ízletes — tartósítószertől teljesen mentes! — ételekkel. Közbevetőleg: több mint egy hete, a Kossuth utcai Finom­falatok Boltjában is árusít- I ják már. „A vevők által legkeresettebb cipőket rendeljük” Nem tűnnek el az olcsóbb cipők az fizietekből A cipők árszintcsökkenésé- ről szóló bejelentést sokan bi­zalmatlanul fogadták. Egye­sek azonnal tudni vélték, hogy némely cipőtípus árának 20—25 százalékos emelkedéséi nem egyenlíti ki más cipők 7—8 százalékos árcsökkenése. Akik jóslatokba bocsátkoztak ezt mondták: csak azoknak a cipőknek az óra csökken, amelyek már nem keresettek, a jobb minőségűek ára emel­kedik. Vagy: a leszállított árú cipők fokozatosan eltűn­nek majd az üzletekből. A MERUKER-nél „berezgé­ses” módszerrel vezetik át az árváltozásokat, ami annyit je­lent, hogy a boltokban levő készlet ára változatlan marad és az új szállítmányoknál hajtják végre a módosításo­kat. Eddig a vevők úgyszól­ván semmiféle változást nem vehettek észre, a vállalat köz­pontjában viszont már isme­rik az új árakat. Sőt, ami a „kiegyenlítődést” illeti, a minisztériumban és itt is vé­geztek számításokat, a vevők­re nézve pozitív eredmény­nyel. Amennyiben a gyártó vállalatok és az értékesítés­ben résztvevő cégek nem tö­rekednek a jelenleginél ma­gasabb haszonra, a cipőknél valóban 3—4%-oe árszint- csökkenés lesz érezhető. Az új ártájékoztatóból kiderül, hogy nincs olyan cipő, amely­nek 20—25 százalékkal emel­kedett volna az ára. A férfi gumitalpú nubukcipők ára 168 forintról 196 forintra mó­dosult, ez volt a legnagyobb áreltérés, de ez is 17 száza­lék alatt van. Az árváltozá­sok egy része szinte lényeg­telen emelkedést jelent Pél­dául a Minőségi Cipőgyár női pömszcipője, mivel 13 he­lyett 16 százalékos forgalmi adókulcsa van, 186 helyett 193 forint lesz. A cipőárak változása a vál­lalatok árpolitikájától is függ. A MERUKER sok esetben nem él az áremelés lehetősé­gével. Egy férfi regatta fél­cipő árát például 16,6 száza­lékkal emelhették volna, de a régi ár mellett maradtak, mert bőséges készletük van belőle, s magasabb áron eset­leg nem tudnák eladni. Ha .az árak csökkentésére van lehetőség, azt megragadják. Egy férfi cipőfajta — szürke félcipő — az árjegyzék sze­rint 50 forinttal olcsóbban adható, máris így árusítják. A vállalat vezetői hangsúlyoz­zák: nem az árak emelésével, hanem a forgalom növelésé­vel akarnak nagyobb nyere­séget elérni. Végezetül, ami a leszállí­tott árú cipők „eltűnését” il­leti, a korábbi esztendőkben nemcsak a cipőknél, hanem más ruházati termékeknél va­lóban szerezhettek rossz ta­pasztalatokat a vevők, mert a gyárak nem voltak érdekel­tek abban, hogy a leszállított árú termékek előállításával foglalkozzanak. A MERUKER igazgatója és a Megyei Ta­nács kereskedelmi osztályá­nak főelőadója szerint most alaptalan az aggodalom, H. SL Mozgó fénynyalábok hirdetik a Szigetvári Konzervgyár ter­mékeit Szigetvár főterén, a tanácsháza falára helyezett neon- reklámmal. A városban ez az első mozgó neonreklám.

Next

/
Thumbnails
Contents