Dunántúli Napló, 1969. július (26. évfolyam, 149-175. szám)
1969-07-13 / 160. szám
t*W Július fi Dovionttm n«/oto EZER IFJ\> ZENEBARÁT TALÁLKOZÓJA KOMLÓI KÓRUS VENDÉGSZEREPEL A MEGNYITÓN Július 16—23 között Budapesten találkozik csaknem negyven ország 1000 ifjú zenebarátja s ebben az időben tartja közgyűlését az UNESCO keretében működő Ifjú Zenebarátok Nemzetközi Szervezete. Ez a nagyszabású találkozó erőpróbája lesz rz Ifjú Zenebarátok Magyar- országi Szervezetének. Az iskolán kívüli zenei népművelés eredményeire, s a zene- pedagógia sikereire alapozhatták munkájukat a Filharmónia égisze alatt tíz éve megindult Ifjú Zenebarát Klubok. Az Ifjú Zenebarátok Magyarországi Szervezetének múlt év decemberében tartott első közgyűlésén 60 csoportot képviseltek a küldöttek s a csoportok közül 40 vidéken tevékenykedik. A szervezet mintegy 3000 tagja csepp a zenét szerető magyar ifjúság tengerében, de tagnak csak azok a fiatalok jelentkeznek, akik a zene- hallgatáson kívül még valami plusz tevékenységet is vállalnak a muzsikáért Vidéken akadnak egyetemi konzervatórium! és zeneakadémiai csoportok éppúgy, mint falusi, kisvárosi közösségek. A nemzetközi Jeunesses Musicales kongresszusának előkészületei még jobban aktivizálták a magyar szervezet csoportjait. Komlón például megrendezték a Baranya megyei csoportok találkozóját A szervezet fiatal aktíváinak segítsége nélkül a nagy rendezvényt aligha lehetne zökkenőmentesen lebonyolítani. A külföldi delegációk mellett több mint 60 fiatal tolmács teljesít majd társadalmi munkában házigazdái szolgálatot Több mint húsz városból és községből 150 hazai résztvevőt vár a Jeunesses Musicales világkongresszusa. Az események színhelye a MÉMOSZ Székház, a Zene- akadémia, és a Fészek Klub lesz, egy alkalommal a KISZ Központi Művészegyüttes magyar folklórestjén az Erkel Színház látja vendégül a résztvevőket A budapesti kongresszust két kiváló vidéki énekkarunk nyitja meg, az első ünnepélyes összejövetelen a Komlói Zenei Általános Iskola és a Győri Zeneművészeti Szakközépiskola kórusa Bartók, Kodály és Bárdos Lajos műveivel köszönti a világ zeneszerető ifjúságát. Szocialista országban nem került még sor Jeunesses Musicales világtalálkozóra. Budapesten a fiatalok lehetőséget kapnak álláspontjaik ismertetésére. Két nyilvános ifjúsági vitafórumon a Jeunesses Musicales-munka és az iskolai zenei nevelés kapcsolatait beszélik meg 40 ország fiataljai. Ez a téma számunkra különösen előnyös, hiszen Magyarországon az iskolai zenetanítás és az iskolán kívüli zenei nevelés különféle formái harmonikusan fejlődnek. Figyelemre méltó eseménye lesz a kongresszusnak a fiatal művészek pódiuma, amelyen fiatal külföldi előadóművészek mutatják be tudásukat. A műsoron ritkán játszott modern művek is szerepelnek. A pódiumra olyan sokan jelentkeztek. hogy a játékidőt 20—25 percre kellett korlátozni. A Fészek Klub — amely a kongresszus idején reggeltől éjfélig otthont ad a vendégeknek — további rögtönzött koncertekre ad majd lehetőséget. Itt fiatal magyar muzsikusok is fellépnek, kötetlen, klubszerű keretben együtt játszanak majd a külföldi vendégekkel. A Fészekben fiatal magyar zeneszerzők műveinek bemutatá- atm is lehetőség nyílik. B. JTUDOMÁNY ÉS TÁRSADALOM Kis híjáé hét évtized telt el századunkból, elég idő ahhoz, hogy bizton állíthassuk: a XX. — a szocialista társadalmi forradalom és a technikai-tudományos forradalom évszázada. Nem véletlen, hogy a kettő egybeesik. Ha valamire nagy szüksége van az emberiségnek, a korszak igényei kikényszerítik a történelemtől a kielégítésükre szolgáló eszközöket. A mai7 világnak szüksége van a szocializmusra és a szocializmus csak a tudományos-technikai forradalom vívmányainak segítségével hódíthatja meg a világot. Tudomány és társadalom kapcsolatát a mi korunkban sokféle szemszögből vizsgálhatjuk, az alapvető azonban az; a társadalom életét úgy kell megszervezni, hogy a tudomány és a technika vívmányait az emberiség javára használjuk fel, azok ne egy kisebbség hatalmát, gazdagságát, vagy éppen ártó szándékát szolgálják, hanem az embert. Ahhoz pedig, hogy a tudomány ne az emberiség fenyegető veszedelme, hanem a társadalom áldása legyen, megint csak a tudománynak, a társadalomtudománynak segítsége szükséges. Az a tudományág, amely az emberiség békéje, boldogsága és haladása feltételeinek megteremtésével foglalkozik, a marxiz- mus-leninizmus, maga sem lehet meg a többi tudományág fejlődése, eredményeinek állandó számbavétele nélkül. Annak a pártnak, amely a marxizmus-leninizmus alapján arra vállalkozott, hogy a haladás útján a szocializmushoz vezeti el a nemzetet, a mi korunkban különös figyelmet kell fordítania a tudományokra. Manapság a politika sem lehet meg tudomány nélkül és, ami a legfontosabb: megfordíthatatlan sorrend, hogy a politikát kell a tudományos igazságra építeni és nem a napi politikának kell alárendelni a tudományos kutatásokat. De az a tudomány sem ér semmit az emberiség számára, amelynek művelői nem érzik kötelességüknek a nép, a gazdasági és társadalmi haladás szolgálatát. Mindezt fontolóra vették most, amikor az MSZMP Központi Bizottsága megtárgyalta a magyar tudomány helyzetét és határozatokat hozott tudományos életünk fejlesztésére. A párt álláspontja tudomány és társadalom kapcsolatáról lényegében a következőkben foglalható össze: marxizmus-leninizmus, mint tudományos világnézet és munkamódszer csak egy van, de ennek lényege, hogy biztosítja a kutatás, a tudományos viták, a problémák különböző megközelítésének szabadságát. A kommunisták a politikát hosszú távon, stratégiailag, a tudományos elemzések és vívmányok eredményeire építik, de nem rendelik alá a tudományt a napi politikának. A pártszerűség, a tudományban azt jelenti, hogy a tudás járuljon hozzá a társadalmi szükségletek kielégítéséhez, a pártvezetés a tudományban azt jelenti, hogy a párt felkutatja és megjelöli a tudomány számára a társadalom igényeit, de nem írja elő azt, hogy a tudósok milyen következtetésekre juthatnak ez igények kielégítése tekintetében. A társadalom feladata a tudománnyal szemben, hogy lehetőségeihez képest biztosítsa a kutatómunka anyagi és egyéb feltételeit, a tudós feladata a társadalommal szemben, hogy ezeket a lehetőségeket legjobb tudása szerint használja 'fel. A társadalom és a tudomány viszonyának problémái nem elvontan, nagyon is gyakorlati módon jelentkeznek nálunk. Az egyik, a legnagyobb probléma, hogy kicsiny ország vagyunk és az iparilag fejlettebb országokhoz mérve kevés pénzünk van tudományos kutatásra. Ma a kutatás — sok tudományágban — valóságos iparág. A tudományos munkások és „segédmunkások” ezreit foglalkoztatja, egész üzemeket kell felépíteni a kutatók számára, figyelemmel kell kísérni a világtudomány, a más országokban folyó kutatások eredményeit, stb. A tudománypolitika dolga, hogy kiválassza azt a néhány területet, amelyen a mi lehetőségeink mellett eredményesen kutathatunk, nálunk Magyarországon és a társadalom, a helyi közösségek dolga, hogy a maguk erejéből megtoldják azokat az anyagi lehetőségeket, amelyeket központilag biztosítanak a tudományos kutatás számára. Mi kimondtuk, hogy a kultúra nem áru, azt egész népünkhöz kell eljuttatni, nemcsak azokhoz, akik meg tudják azt fizetni. A tudományra kimondtuk, hogy az bizonyos fokig ideológiai kérdés, de az ideológia nem reklám, amelyet kész határozatok, már kialakult helyzetek propagálására lehet felhasználni. De éppen azért, mert a tudomány ideológia is, világnézeti kérdés is, a tudományt is segítségül kell hívnunk az idegen, ellenséges ideológiák elleni küzdelemben. Elsősorban a társadalomtudományra áll ez, ez segíthet a legtöbbet a hamis ideológiák leleplezésében. P. L Erdős János (linóleum-metszet) HUSZONHATEZER NYOMTATOTT DOKUMENTUM A BARANYA MEGYEI KÖNYVTÁR HELYISMERETI GYŰJTEMÉNYÉRŐL A Pécs-Baranya Könyvtár több mint tízéves múltra tekinthet vissza, azóta a hely- ismereti kutatás egyik bázisa lett, egyre gazdagodó anyagával mind több és több segítséget ad kutatóknak, honismereti szakköröknek, egyéb érdeklődőknek. A Pécs-Baranya Könyvtár létrehozásának célja az volt, hogy összegyűljenek — lehetőleg teljességgel — mindazok a nyomtatott dokumentumok, melyek az elmúlt évszázadok és a közelmúlt baranyai-pécsi eseményeiről tájékoztatnak, a megye életére vonatkoznak, az itt élt írók, tudósok művei, valamint mindazok a könyvek — tartalmuktól függetlenül —, melyek a századforduló előtt készültek a megye nyomdáiban. A tízéves munka eredményeképpen kereken két és fél ezer könyv, többszáz kötet hírlap és folyóirat, mintegy húszezer aprónyomtatvány, félezer nyomtatott iskoláéi értesítő, kétezer kép és ötven térkép található jelenleg az állományban. Ezeken kívül cikk-kivágás gyűjtemény is van, megtalálható minden olyan helyi vonatkozású cikk, mely 1962 után, a különféle magyarországi lapokban jelent meg. Szinte teljességgel megtalálható minden 1952 után, tehát a Megyei Könyvtár létrehozása óta megjelent helyi vonatkozású könyv, függetlenül attól, hogy kereskedelmi forgalomba került-e vagy sem. A régebbi könyvek közül is egyre többet sikerül megvásárolni magán- személyektől, antikváriumoktól. Közöttük több olyan kiadványt. mely más könyvtáriján nem található meg. Példaként Doktor Sándor: Űj Honalapítás című, 1919- ben megjelent könyvét említem. Nemrég került a A MEGYE LEGJOBB ÖNTEVÉKENY EGYÜTTESEI (2) SZENTLÖRINCI SZÍNJÁTSZÓK Jelenet az Anna Frank naplója előadásából könyvtárba Brüsztle négykötetes, a pécsi egyházmegye történetét feldolgozó munkája, Haasz Mihály 1845-ben megjelent Baranya című monográfiája. Érdekes helyismereti kuriózum a Sásdi kor- tesnóták című füzet, mely 1872-ben készült. A helyismereti munka nem merül ki a dokumentumok beszerzésével és megőrzésével. Fontos feladat, hogy a kutatók olyan anyagról is tájékoztatást kapjanak, melyek a könyvtárban nem találhatók, illetve melyek nem önálló kiadványként, hanem folyóiratokban, hírlapokban, gyűjteményes munkákban jelentek meg. A bibliográfiai tevékenység első lépéseként Szigetvár elestének 400. évfordulójára megjelent a szigetvári bibliográfia, majd a helyismereti gyűjteményt népszerűsítő „Baranyáról, múltról, máról” című ajánló bibliográfia. Elkészült a Jelenkor 1958—1968 közötti évfolyamait feltáró repertórium, most pedig az 1945 után megjelent helyismereti anyag bibliográfiai feldolgozása történik. A sokféle propaganda ellenére még mindig csak kevesen keresik fel a könyvtárat eladásra vagy ajándékul felajánlott dokumentumokkal, s gyakran megtörténik, hogy értékes könyvek és egyéb kiadványok a MÉH-telepre kerülnek fillérekért. S hányszor előfordul, hogy egy-egy üzem vagy intézmény által kiadott könyvről, időszaki kiadványról csak akkor értesül a könyvtár, amikor mái alig, esetleg egyáltalában nem lehet beszerezni, örvendetes lenne, hogy akiknek régi, pécsi-baranyai vonatkozású nyomtatványaik, könyveik vannak, valamint azok, akik egy új kiadvány kiadásában közreműködnek, segítenék a megye múltjának és jelenének dokumentumait őrző Pécs-Baranya Könyvtár gyarapítását. Pécs-Baranya gazdag múltjának, emlékeinek feltárása, az ezekhez kapcsolódó anyag gyűjtése a hazaszeretet elmélyítését is szolgálja. A forradalmi évfordulók — az őszirózsás forradalom, a KMP megalakulásának és a Tanácsköztársaság kikiáltásának 50. évfordulója megünnepléséhez mind a könyvtári hálózatban, mind más területeken komoly segítséget tudott adni a könyvtár kiállításokhoz, ünnepségekhez, pályázatokhoz, vetélkedőkhöz. Ez további gyűjtő és feltáró munkára ösztönzi a könyvtárat a közelgő nagy ünnep, hazánk felszabadulásának 25. évfordulója alkalmából. Surján Miklós — Faipari szövetkezeti és irodai dől gozók, diákok és maszek fodrászn játszanak a csoportban — mondj Bucsky Mihály, a színpad vezetője. Az együttes háromszor nyerte el ; megye legjobb csoportja címet és kél szer a Kiváló együttes kitüntetést. 1955-ben alakultak. Az volt a hős korszak... Már a kezdet kezdeté sikerült összekapcsolni az ízlésformá lást és gyönyörködtetést a valóságé társadalmi igények kielégítésével. — A kőszívű ember fiaival kezdtül hogy közönséget szervezzünk. Azutá Shakespeare következett, majd az An na Frank naplója. Talán ennek szín revitele volt az egyik legnagyobb vál lalkozásunk. Annak idején Anna sze repére egy 15 éves lányt szeretter volna felkérni. Igaz, hogy voltak ru finn« S7.ín/ác7!*vinlr Ha minH iHncAVvHpl Egy iskolai látogatás során fedeztem i fel a megfelelő szereplőket, akik vi- i szont szinte semmit sem ismertek a problémáról. Három hónapig mást i sem csináltam, mint könyveket ad- tam a kezükbe, filmeket néztünk meg, és utána megbeszéltük őket, hogy a- megfelelő atmoszférát átérezhessék. A i siker nem maradt el. 1959. január 31- én Budapesten a KPVDSZ nagy kul- > túrtermében adtuk elő, s az előadás után 38 pesti lapban írtak rólunk. A , gárda legnagyobb élménye az volt, i hogy utána a vacsorán minden sze■ replőt a Madách Színház művészei- mellé ültettek, akik szintén akkor ját- • szották az Anna Frank naplóját Ke■ rekes Júlia, Anna alakítója így ke- i rült Vass Éva mellé. Egyébként az■ után az előadás után kaptuk meg a . Szocialista kultúráért kitüntetést — A Tandcskőztársasdgi Kulturális Szemlén mivel vettek részt? — Sokat törtem a fejem, hogy mit választhatnánk. Végül Brecht mellett döntöttem. A rettegés birodalmából A spcili című képet mutattuk be. — A szentlőrinci közönség hogyan fogadja a bemutatókat? — Az utóbbi években főként a környező falvakba járunk. Rendszeresen adunk műsort az ünnepeken, évfordulókon, de az előadásokra manapság kevesebben járnak Szentlőrincen. Ennek az az oka, hogy nagyon sokan, körülbelül 1100 ember jár vidékre dolgozni. Mire hazajönnek, már fáradtak. De Gerdén, Szabadszentkirályon vagy Szilágyban délután és este is telt házunk van. összesen a 300. előadás felé haladunk. Ahogy tudjuk, segítjük a kisebb művelődési házak munkáját is. Nemcsak azzal, hogy elmegyünk hozzájuk az előadással, hanem a helyi színjátszó kör tagjainak biztosítjuk, hogy ingyen jöhessenek be, ha cserébe vállalják a segédkezést az előkészítő munkában. Hasznos ez nekik is, mert sokszor azt sem tudják, hogyan kell kikészíteni az arcot. Vagy máskor próbafoglalkozásra megyünk egy másik művelődési ház csoportjához. Elmondjuk egymásnak a véleményünket. — Több törzstagja van a csoportnak, s vannak, akik Pécsről járnak ki rendszeresen a foglalkozásokra. Mi a titka az összetartásnak? — Olyan egyszerű okai vannak, mint az, hogy mindenki jusson szerephez, legyenek sikerélményeik és fellépési lehetőségeik az együttes tagjainak. Ezen kívül még egy nagyon fontos dolog: a csoport tagjai nemcsak a próbákon, hanem egyébként is gyakran találkozhatnak a klubban. Ide én is eljárogatok, elbeszélgetünk, s néha még játszunk is. Nem színházat, hanem olyan örömet nyújtó játékokat, amelyek ugyanakkor hasznosak is a színészi képességek fejlesztése szempontjából. M. L.
