Dunántúli Napló, 1969. július (26. évfolyam, 149-175. szám)

1969-07-05 / 153. szám

T969. július 5. 'Btmontmi napin 3 A miniszterek kritikusabbak a képviselőknél Baranyai gondok a szünetben (Munkatársunk telefonjelen- lese.) — A vízgazdálkodás fejlesz­tése országos jelentőségű kér­dés, nagy érdeklődést vált ki a lakosság minden rétegében — mondja zárszavában Dégen Imre államtitkár. Szavait hallgatva önkéntele­nül is Major Tamás jut eszem­be, aki tisztességgel végig ülte a három napot, s ha bele is olvasott a friss Esti Hírlapba, csak az országgyűlési tudósí­tásokat futotta át — Mit adott önnek ez az ülésszak? — törtem rá a büfé­ben, amikor kávéját fogyasz­totta. — Többet, mint gondolná. Egy művész nem tud meglenni az élettel való közvetlen kap­csolat nélkül, s egy ilyen ta­nácskozás nemcsak a tartalmi kérdéseket hozza közelebb hozzám, hanem a legkülönbö­zőbb típusú embereket is. Lé­nyegében a gond közös, de ahogy a nyilvánosság elé tár­ják, ahogy előadják, az felszó­lalónként változik. — Mi a véleménye a kép­viselők előadókészségéről? — örömmel tapasztaltam, hogy a felszólalók egyre job­ban beszélnek magyarul, rit­kább a politikai és szakzsar­gon, egyik-másikuknál pedig a közvetlen élmény is érződik, s erre rögtön reagál a hall­gatóság, — felvillany ozódik. — Tehát nem unatkozott? — Unatkozni? Ugyan. Mel­lettem üVBodonyi Pálné — ö fog válaszolni Pázsit Árpád interpellációjára —, kimond­hatatlanul izgul, hogy neki oda ki kell állnia beszélni, szabályos lámpaláza van, mint egy színésznek. Mondtam, hogy vegyen mély lélegzete­ket. Hirtelen vakufémy csap a szemembe, felkapom a fejem. Mellettünk Szabó Mátyás be­I szélget az Elnöki Tanács el­nökével, ezt a jelenetet örökí- I tette meg az egyik lap foto- i riportere. — Mi volt a téma? — Losonczi elvtárs nemrég járt a megyénkben, látta, hogy milyen szépnek ígérkezik a termés, és most az iránt ér­deklődött, hogy milyen káro­kat okozott a jég. Halasi Lajosné Csanádi Györggyel váltott néhány szót, s ha már beszélgettek, meg­említette neki a baranyai utak állapotát. A bennfentesek sze­rint egy jól időzített folyosói beszélgetés többet ér, mint egy rossz felszólalás. Szünet után Bodonyiné lép a pulpitusra, Major Tamás aggódva nézi, izgul a tanít­ványáért. Az első tanácsot na­gyon is megfogadja a képvi­selőnő, mélyeket lélegzik, sőt, liheg az izgatottságtól, De né­hány mondat után belejön, hangja nyugodítá válik, maga­biztosan leveszi szemüvegét és azzal gesztikulál, s amit iga­zán ritkán látunk: bele sem néz a szövegébe. Pedig fontos témáról beszél, az országgyű­lés kulturális, valamint szociá­lis és egészségügyi bizottságá­nak együttes jelentését ter­jeszti elő a bölcsődék és óvo­dák fejlesztéséről. Az erre az ülésszakra beje­lentett három interpellációból egy lesz, mire sor kerül rá. Sz. Varga Ferenc, dr. Dimény Imre alapos felszólalásának hatására lépett vissza, Kollár József is elállt interpellációs szándékától, de hogy miért, az az ő titka marad. Borivó Ká­roly interpellációja sem vi­lágrengető, egyetlen paragra­fus megváltoztatására irányul, a pénzügyminiszter — az igaz­ságügyminiszter nevében is — rögtön megválaszolja. S ezzel a három napos ülés­nek vége. Lefelé menet oda­sodródom Pethő Tibor újság- | író képviselőhöz. — Ha nem képviselői mi­nőségében, hanem mint újság­író vett volna részt az ülés­szakon, mi lenne tudósításá­nak központi gondolata? — Két hibára feltétlenül 1 rámutatnék. Az egyik az, [ hogy a költségvetés zárszá­madásának vitája túlzottan mezőgazdasági vonalra toló­dott el, s ez nem a képvi­selők összetételébőlífakad. Sok iparvállalat hozzáértő vezető­je és szakembere veit jelen, kár, hogy közülük kevesen szóltak. A másik, hogy a mi­niszterek még mindig sokkal kritikusabbak voltak felszóla­lásaikban, mint maguk a kép­viselők. Dr. Kéri Tamás Diplomaosztás a Vegyipari Gépészeti Technikumban — Reméljük, hogy kap­csolatuk ezután sem sza­kad meg intézetünkkel- Gon­doljanak vissza szeretettel tanáraikra, s bármikor bi­zalommal keressenek fel bennünket. Készüljenek fel arra, hogy az életben több nehézséggel kell megküz­deniük, mint az iskola vé­delmet nyújtó falain belül. Viszontlátásra! — így bú­csúzott dr. Kisbán László, a Felsőfokú Vegyipari Gépé­szeti Technikum igazgatója a végzős hallgatóktól á pén­teki diplomakiosztó ünnep­ségen. Ebben az évben 70-en je­lentkeztek államvizsgára, közülük 59 hallgató jelent­kezését fogadták el. Né­gyen a műszaki egyetemen műszaki tanár szakán foly­tatják tanulmányaikat, te­hát 55 hallgató tett állam­vizsgát. Péntek délelőtt ezek közül 45 sikeresen vizsgá­zott hallgató vette át friss diplomáját tanáraik és hoz­zátartozóik jelenlétében. NDK oktatási küldöttség a Főiskolán Pénteken 4 tagú NDK-beli delegáció érkezett a Tanár­képző Főiskolára. A küldött­ség vezetője dr. Fritz Meier, az NDK Művelődésügyi Mi­nisztériuma közoktatási fő­osztályának osztályvezetője. Tagjai: Kurt Kaschte a fen­ti főosztály matematikai bi­zottságának országos titkára, dr. Rudolf Ploetz, a Peda­gógiai Intézet munkatársa, valamint Engelbert Grytz, az NDK Tankönyvkiadója ma tematika—természettudomá­nyi osztályának vezetője. A Pécsi Tanárképző Főiskolán a vendégek a tudományos kutatás helyzetét, valamint a gyakorló pedagógusoknak a tudományos kutatásban való részvételét tanulmányozzák. 0 TIT-einökség rendkívüli ülése Tegnap az Ismeretterjesz­tő Társulat Baranya me­gyei Szervezetének elnök­sége rendkívüli ülésen tár­gyalta a nemzetiségiek kö­rében végzett ismeretter­jesztés tapasztalatait és fel­adatait. Právicz Lajos, a TIT me­gyei szervezetének titkára eimondotta, hogy az isme­retterjesztés általános téma­körében helyet kapnak a nemzetiségiek múltjával, je­lenével, kultúrájával kap­csolatos területek. Elgondo­lásaik között szerepel hogy a nemzetiségi hagyo­mányok, népszokások, népi emlékek ápolása érdekében a nemzetiségek történetét, életét, hagyományait bemu­tató helyi múzeumok anya­gát, továbbá a honismereti szakkörök által gyűjtött helytörténeti anyagokat anyanyelven, füzet formá­jában ismertetik. Tanévzáró a KISZ-iskolán Tegnap délben megtartot­ták az utolsó tanfolyam zárófoglalkozását, és ezzel végétért az oktatási év a KISZ pécsi vezetőképző is­koláján, amely a Tanács- köztársaság évfordulójának ünnepségei során vette fel Tarr Imre nevét. Nyolc tan­folyamon 441 fiatal része­sült idén politikai képzés­ben. Baranyán kívül So­mogy, Tolna és Zala me­gyék KISZ alapszervezetei küldték el titkáraikat és tisztségviselőiket, hogy a ta­nultak segítségével mozgat mi munkájuk színvonalát emelhessék. — Az idei tanfolyamo­kon az általános mozgalmi és politikai ismereteken kí­vül a történelmi évfordulók kaptak nagy hangsúlyt — mondta Németh Jánosné, az iskola vezetője. — Kimerí­tően tárgyaltuk a KISZ KB decemberi határozatát, — amely az alapszervi munka jelentőségére hívta fel a fi­gyelmet — A hallgatók általában nagy érdeklődést tanúsítot­tak. Hogy hasznosak vol­tak az itt eltöltött hetek, azt legjobban a négy me­gye KTSZ-vezetőinek keddi értekezletén elhangzottak bizonyították. Jólesően hal­lottuk, hogy a végzettek mindenütt kiváló munkát végeznek Ezen az értekez­leten már foglalkoztunk a jövő évi tervekkel is. Te­kintettel kell lennünk az ősszel sorrakerülő alapszer­vezeti vezetőségválasztások­ra. Ezért úgy gondoljuk, hogy rövidebb — négy he­tesnél nem hosszabb — tan­folyamokat tartunk főleg az újonnan megválasztott tit­károk számára. A követke­ző oktatási évben hétszáz­nál több KISZ-vezető poli­tikai képzését vállaljuk. Megválasztották a megyei bíróság népi ülnökeit Pénteken ülést tartott a Ba­ranya megyei Tanács. A ta­nácsnak Palkó Sándor vb-el- nök számolt be a lejárt ha­táridejű határozatok végrehaj­tásáról és a végrehajtó bizott­ságnak a legutóbbi tanácsülés óta végzett munkájáról. A tanácsülésen elfogadták a Baranya megyei Tanács és végrehajtó bizottsága,' vala­mint a Népi Ellenőrzési Bi­zottság 1969. II. félévi munka­tervét, majd megválasztották a pécsi megyei bírósághoz ren­delt népi ülnököket. Népi ül­nökök lettek: Kőműves György gerdei tsz-tag; Tolnai Béla szabadszentkirályi szerelő, nyugdíjas; Gera Antalné hás- ságyi tsz-tag; Furuglyás István belvárdgyulai tsz-tag; Kugler Anna görcsönyi kertész; Sze­derkényi Istvánné pécsi nyug­díjas, takarítónő; Eger szegi Lajos pécsváradi kovácsmes­ter; Böröcz Péterné pécsvára­di borjúnevelő; Balogh János­né szentlőrinci csiszoló szak­munkás; Heider Margit szent­lőrinci csiszoló szakmunkás; Nyúlás János kozármislenyi gépkocsivezető; Bertényi Edit pécsi statisztikus; Szabó István pécsi személyzeti főelőadó; Kalamár Györgyné pécsi élel­miszer főelőadó; Molnár Vik­tor komlói aknász; Bertus Im­re komlói aknász; Király Er­nő komlói pénzügyi vezető; Ternyák Gábor vasasi vájár; Bencze János vasasi vájár és Menyhárt Károly szigetvári gyártásellenőr. jll enetrend szerint érke- zetf mindenki. Meg­szokták már a pontosságot. Az Autóközlekedési Válla­latnál mindenki tudja, hogy ez a „lelke” mindennek. A Bacsó Béla utcai Volán Klubban tegnap délután ün­nepelték a közhasználatú autóközlekedés 20 éves ju­bileumát. A teremben töb­ben kék munkaruhában ül­tek az asztaloknál, most jöt­tek a hosszú szolgálatból, a szabadnaposok fehér ingben, nyakkendőben várfák, hogy elfoglalja helyét az elnök­ség, melynek soraiban ott ült többek között Bogár Jó­zsef. az SZMT vezető titká­ra, Papp János, a 12. számú AKÖV igazgatója. A vörös drapériával behúzott aszta­lon vajszínű borítékok sora­koznak, mellettük nagyala­kú oklevelek, halomban em­lékplakettet tartalmazó vö­rös dobozkák. Az ünnepi megemlékezést tartó Laki Pál igazgafó-he­Jubilál az autóközlekedés lyeítes felvillantotta a köz­használatú autóközlekedés hőskorát, a fejlődés tenden­ciáit és nehézségeit. — Megyénkben is a köz- használatú közúti közlekedés az elmúlt 20 év alatt igen sokat fejlődött. Évről évre növeli szállítási és karban­tartás» kapacitását, bővíti szolgáltatásait. Pécsett, Kom- Ión, Szigetváron új telep lé­tesült, Siklóson pedig most épül. Szállítási teljesítmé­nyeinket. a gép járműpar­kunkat tekintve az ország egyik legnagyobb autóközle­kedési vállalata vagyunk. Évente mintegy 90 millió utast, 3,5 millió tonna árut szállítunk. Járműveinkkel, egy évben több mint 42 mil­lió kilométert teszünk meg. Vállalatunknak csaknem 3500 dolgozója van és így a megyének is az egyik leg­nagyobb vállalata vagyunk. Papp János igazgató ki­tüntetéseket adott át annak a 64 dolgozónak, akik 29 éve megszakítás nélkül ki­tartottak a vállalat mellett Mindegyikük emlékplaket­tet. oklevelet, pénzjutalmat kapott. Tizennégyen kiváló dolgozó jelvény és oklevél tulajdonosai lettek. A jutal­mazott fizikai dolgozók kö­zül tizen bérkategóriájukban a legmagasabb fizetést is megkapták. Máré István kalauz, a 27- es autóbusz vonalán jár. 1962-ig villamosvezető volt. Szocialista brigádtag. — Szinte minden utast is­merek. Húsz év alatt ké­rem ... Ehhez a mesterség­hez nagy türelem kell, em­berszeretet és elnézés. A 20-<as autóbusz vonalán ismert vezető Tóth János: — 36 éve vezetek autót, 30 éve a helyi közlekedésben dolgozom. Balesetem még nem volt. — Baleset nélkül vezetek én is már harminc éve te­hergépkocsit — mondja Nagy Lajos II., a vállalat alapító tágja. — Ehhez a teljesítmény­hez természetesen szerencse is kellett? — Mindent meg lehet előz­ni az előrelátással. A pilla­nat tört része alatt rendez­zük el az eseményeket és határozunk. A legfőbb, hogy a reflexek jól működjenek. Azt hiszem, ez együtt a sze- < rencse. A vállalat a kitüntetett dolgozókat az emlékünnep­ség után vendégül látta. (Mécs) voltak ammóniahiány miatt. Pét leállásával Tiszaszeder- kényből kénytelenek beszerez­ni. Tizennyolc órába telik, mi­re egy fordulót megtesz a gép­kocsi, majd újabb huszonnégy óra, mire feltöltik a rendszert. A sörgyár dolgozói mindent elkövetnek a hiba kijavítása érdekében. Az emberek egy­mást váltva dolgoznak. Hogy mennyi időbe telhet? Senki nem tudja. A mohácsi, villányi és komlói jéggyártó üzemek kell hogy segítsenek. A Mohácsi Közvágóhíd és Jégüzem vezetője, Viszman János szerint 238 blokkot gyártanak naponta, amelyből Mohácson 100 körüli mennyi­séget használnak fel. Vasár­naptól 2—250 blokkot tudnak szállítani Pécsre.' — A Villányi Állami Gaz­daság nem tud segíteni, jelen­leg szünetel a gyártás. A pér esi sörgyár kimustrált beren­dezésével egyébként is csak annyit tudnak gyártani, amennyi a gyümölcs szállítás­hoz éppen elegendő. A Baranya megyei Szikvíz és Szeszipari Vállalat komlói jéggyárában Kiss Menyhért üzemvezető szerint 700 tábla jeget ' gyártanak, amelyből Komlón csak 70—80 blokkot használnak fel. A többit Pé­csett a Tejipari Vállalat, a Ná­dor szálló, a Kiskereskedelmi és Húsipari Vállalat kapja. Az éjjeles műszak beindításá­val 300 táblával növelni tud­ják a kapacitást, és ellátják a kórházakat, esetleg más igénylőket is. A csaknem minden évben jelentkező pécsi jéghiány vég­leges felszámolására nem kel­lene egy önálló jéggyárat lé­tesíteni? — A közeljövő terveiben nem szerepel ilyen. A Sörgyár rekonstrukciója után fennaka­dás nélkül el tudják majd látni a város igényeit — mon­dotta Krajcár Sándor, a Me­gyei Tanács kereskedelmi osz­tályának főelőadója. Reméljük... | ■ I - J. I Ű;a!tb korlátozások a Bem utcában — Sajnos, újabb forgal* mi korlátozásokat kell élet« be léptetni a Bem utcában — közölték tegnap a Városi Tanács építési és közlekedési osztályán —. Még a mai napon meg kell szüntetni a tehergépkocsik átmenő for­galmát. A személygépkocsik, a célfuvar és természetesen a gyalogosok számára sza­bad az út. Az újabb forgalmi korlá­tozást a közlekedési szakem­berek tegnapi ülésén hatá­rozták el. Az elmúlt napok során, a feltárások alkalmán val tisztázódott, hogy ala­kult ki az a vízmosásos üreg, amely a Kossuth tér bejárata alatt helyezkedik el és a Bem utca felé tart. — Eszerint mintegy ötven év­vel ezelőtt szennyvízcsator­nát fektettek le azon a he­lyen. Lazán töltötték vissza a földet, s az áramló víz utat talált, tört magának. A sokat emlegetett üreg legkritikusabb részét azóta feltárták, aládúcolták, kö­vetkezésképp nem kell om­lásveszélytől tartani. Bizton­ságosan közlekedhetnek a személygépkocsik és gyalo­gosok. Néhány héttel ezelőtt hírt adtunk arról, hogy egy új pincét találtak a bútorház, illetve a Bem utca sarkán, mely szintén a Bem utca irányába tart a mélyben. A közlekedési szakemberek fog­lalkoztak evvel a pincével is. Megállapították, hogy a közlekedés csak akkor lehet biztonságos, ha e pincét fel­tárják, illetve — ha szüksé­ges — megerősítik. Mivel a vízmosásos üreg miatt már így is korlátozni kellett a Bem utca forgalmát, a bi­zottság úgy döntött, hogy a legcélszerűbb most elvégez­ni a munkákat. Ezért — miután az üreg legfontosabb részét biztosították — a Bá­nyászati Aknamélyítő Vál­lalat helyszínen dolgozó munkásait a pincéhez irá­nyították. Az aknamélyítők továbbra is három műszak­ban dolgoznak, hogy minél előbb végezhessenek. Mindez avval jár, hogy a Bem utcai forgalmi korláto­zás elhúzódik. Ezenkívül az­zal is. hogy — a gyalogos forgalom kivételével — előbb-utóbb teljesen le kell zárni egy időre a Bem ut­cát. Amint a szakemberek elmondották, a pince, illet­ve a vízmosásos üreg felett fel kell majd bontani az úttestet. Más megoldás nincs, enélkül nem lehet el­végezni a helyreállítási mun­kákat, illetve biztonságossá tenni a közlekedést. Ha valami rendkívüli ese­mény nem lép közbe, a bi­zottság a jövő hét közepén tart ülést, hogy megvizsgál­hassa a legújabb fejlemé­nyeket. Zavarok a jégellátáshan A múlt héten elromlott a Pannónia Sörgyár hűtőberen­dezésének egyik fele, emiatt kevesebb jeget tudtak gyárta­ni. Csütörtök éjszaka teljes lett a csőd: az ammóniák el­marta a hűtőgép másik felé­nek csöveit, teljesen le kellett állani a hűtéssel. Ez miatt a sör gyártásában is nehézségek adódnak. A Pécsi Sütőipari Vállalat, amely napi 1400 tábla jeget forgalmaz, igen nehéz helyzet­be került, hiszen ők szállítot­ták a jeget az élelmiszeripar, kórházak és húsboltok számá­ra. Somogyi Jenő, a sörgyár fő­mérnöke elmondotta, hogy a hűtőközpont rekontsrukcióját már januárra be kellett volna fejezni. Anyag- és munkaerő- hiány miatt késik a Diósgyőri Gépgyár. Az új gépek folya­matosan váltják fel a régi egy­ségeket. Eddig is nehézségeik

Next

/
Thumbnails
Contents