Dunántúli Napló, 1969. július (26. évfolyam, 149-175. szám)

1969-07-23 / 168. szám

tWí. Július 23. Duttantmi nápio 3 Fordulattal felérő húsz év A gépkocsiforgalom és útépítés versenyfutása | Kétszázezer abortusz egyetlen év alatt Miért mostoha as Sohasem költöttek annyit utakra Baranyában, mint az elmúlt húsz esztendőben. A mai húsz évesek talán már el sem tudják képzelni, hogy amikor ők megszülettek, csak egy poros makadámút kötötte össze Budapestet és Pécset, s — a megye városait kivéve — egyszerűen nem volt aszfalto­zott, illetve portalanított út Baranyában. Rossz a balatoni út Az akkori „ősállapotokhoz” képest fordulattal ér fel, hogy a megye 1435 kilométernyi országútja közül ma már csak 25 kilométer a földút és 100 kilométer a közönséges maka- dámutak hossza. A többinek már jó, legalábbis elfogadha­tó burkolata van. Földutat találunk Fék ed és Erdősmecske, Szentdénes és Sumony, Boly és Bezedek kö­zött. E községek egyébként r­Uttörőcsere az NDK-val A pécsi Belvárosi Általá­nos Iskola 18 tagú csere tanulócsoportja most tért ha­za az NDK-ból. Célul tűz­ték, hogy a több éven át tanult német nyelvet német anyanyelvűek között gyako­rolják. Feladatuk volt minél többet beszélni, kérdezni és gyűjteni a kifejezéseket, köz­mondásokat, feliratokat és jelmondatokat. A célt elérték és a ka­pott feladatot teljesítették. Sőt akadtak olyan tanulók, mint Vermes Imre és Boros anikó, akik 600—700 kifeje­zést, szólást, közmondást és feliratot gyűjtöttek, de vala­mennyien kitettek magukért. E gyűjteményekből és nap­lókból ősszel kiállítást ren­dezünk iskolánk nyelvi la­boratóriumának megnyitása alkalmából. Most várjuk a német cse­re úttörőcsoportot, akiknek Budapest, Balaton, Pécs lesz az útvonaluk július 25-től augusztus 7-ig. Nekik is sze­retnénk olyan felejthetetlen élményt nyújtani, mint ahogy ők tették. Boros János tanár A tárgyalóteremből Tiltott határátlépés Tóka István 21 éves se­gédmunkás, siklósi lakos és Mojzes Lajos 25 éves segéd­munkás, siklósi lakos tiltott határátlépés bűntettéért állt a Siklósi Járásbíróság elé. A két fiatalember jól is­merte egymást és május 26- án együtt nézték meg a sik­lósi moziban a „Folytassa Jack” című amerikai filmet. „Amikor kijöttünk a moziból, a filmről, kalandokról kezd­tünk beszélni és ekkor Mojzes felvetette: disszidáljunk, él­jünk át mi is kalandokat” — mondta Tóka. A Mojzes Lajos adta ötle­ten nem sokat gondolkodtak, hanem május 27-én indultak is autóstoppal Villány felé. A határt sikerült átlépniök és Jugoszláviában igyekeztek tovább Olaszország irányába. A „kaland” folytatódott; bokrokban, pajtákban alud­tak, Tóka 50 dinárért eladta óráját, hogy élelemhez jut­hassanak. Szarajevóig jutot­tak el, ahol egy jugoszláv rendőrjárőr igazoltatta őket és amikor kiderült, hogy mi ügyben járnak — a jugosz­láv hatóságok mindkettőjü­ket a magyar hatóságoknak adták át. A Siklósi Járásbíróság til­tott határátlépés bűntettéért Tóka Istvánt 1 évi, Mojzes Lajost 1 év 4 hónapi sza­badságvesztésre ítélte. már bekötőúttal is rendelkez­nek, ám azon gyakran csak igen nagy kerülővel lehet meg­közelíteni őket. A közönséges makadámutak közé sorolják a fekedi, szebényi és birjáni be­kötőutakat. Ezenkívül 46 olyan vasút- és hajóállomáshoz ve­zető út van a megyében, mely vizes makadámnak minősül. A megye portalanított ma- kadámutjainak hossza 720, az aszfaltozott, illetve aszfaltuta- ké 544, a kőburkolatúaké 10 kilométer. Ilyen kiskockakő burkolat borítja például az utat Pécsett, a Kokszmű és temető szomszédságában, il­letve Dunaszekcsőn. A felso­roltakon kívül 36 kilométer betonburkolatú utunk van, Pécs és a megyehatár között, a 6-os út nyomvonalán. Bár az „ősállapotokhoz” ké­pest nagy a fejlődés, Baranya úthelyzete ma is kédvezőtlen. ötvenhat falunak még nincs bekötőútja, Baranya e szem­pontból a „vezető” megyék közé tartozik az országban. Az elavult utak miatt csak lassan és körülményesen lehet meg­közelíteni Dombóvári, Kapos­várt és a Balatont; rendkívül hiányzik Pécsett a gyorsfor­galmi út. Emiatt ugyanis még a város átmenő forgalma is leláss uL A postakocsik korából A legfőbb probléma abból fakad, hogy a jelenlegi utak zömét még a postakocsik, pa­rasztszekerek korából örököl­tük. Bár a portalanítás, aszfal­tozás sokat javított a helyze­ten, nem jelent alapvető meg­oldást Ez a helyzet a pécs— kaposvári útnál is, mely az aszfaltozástól függetlenül to­vábbra is keskeny, nyugtalan vonatvezetésű maradt, be nem látható kanyarokkal és emel­kedőkkel. A szakemberek sze­rint többször tízmillió forint­ra van szükség, hogy ezt az egy utat korszerűsítsék. Állandóan visszatérő gondo­kat okoznak a portalanított makadámutak is. A bitumenes záróréteg ugyanis csak akkor véd, ha a portalanítást időben megismétlik. Erre azonban nem mindig van lehetőség, s I egyébként is, a vékony záró-! réteget könnyen feltörik a téli fagyások, s megindulnak a kátyúsodások. A gépkocsike­rekek szívóhatása fokozza ezt a folyamatot, ezért szinte min­dig gödrös valahol az ilyen út. Ezért a szakemberek sze­rint nincs más megoldás, mint az aszfaltozás. A vastagabb aszfaltréteg tartósabb, ellenáll a téli fagyoknak. Az aszfalto­zás azonban nagyon költséges, ezért csak lépésről lépésre le­het végrehajtani ezt a prog­ramot. Amint a KPM Közúti Igazgatóságán elmondották, 1975-ig is eltart, mire a me­gye valamennyi összekötő út­ját aszfaltosítani illetve kor­szerűsíteni tudják. A tervek­nek megfelelően aszfaltburko­latot kap majd a mohács— pécsváradi, szederkény—Vil­lány—harkányi, harkány—sely- lye—darányi, szigetvár—ka­posvári, oroszló—szentlőrinci út. Szélesítik, illetve korsze­rűsítik a már említett pécs— kaposvári, pécs—dombóvári utat, a hird—szászvári utat stb. A felsorolt munkák közül már több — például a mohács —pécsváradi út korszerűsítése — megkezdődött, illetve előre­haladt. Ugyancsak 1975-ig minden 200 lakosnál többet számláló települést bekötnek az orszá­gos úthálózatba. Tizenegy be­kötőutat adnak át ebben az évben, csaknem 40 kilométer összhoss zúságban. Folytatódik a versenyfutás Bár a hatéves korszerűsíté­si program nagyon sokat javít a jelenlegi állapotokon, bizto­sak lehetünk abban, hogy 1975-ben éppen olyan elége­detlenek leszünk az utakkal, mint ma. A gépkocsik száma ugyanis egyre nőnek, külföl­dön már a 100 tonnánál sú­lyosabb, eamionok sem számí­tanak ritkaságnak. Evvel egy- időben fokozódnak a sebességi igények is — a gépkocsifor­galom és útépítés versenyfu­tásában nem lesz megállás. Magyar László Érik a mák Szokolal felv. A világ tele van a család- i tervezéssel kapcsolatos hí­rekkel, problémákkal és re- | ményekkel. Az ENSZ elgon- ! dolkoztató statisztikákat tesz közzé a népesség várható ala­kulásáról, a „contergan-per” éveken át felháborodással töl­tötte el a világ közvélemé­nyét, VI. Pál pápa a fogam­zásgátló szerek alkalmazásá­nak kérdésében hajthatatlan maradt. Hazánkban tavaly a bejelentett abortuszok száma megközelítette a 200 ezret. * Az abortusz hazánkban az egyik legsúlyosabb „népbe­tegség”. Az AB-bizottságok előtt ezrével jelennek meg a lányok, asszonyok, a bizott­ság tagjai pedig próbálják a terhes asszonyokat lebeszélni a műtéti megszakításról. — Nem sok sikerrel — mondja dr. Farkas Elemér, Pécs III. kerületének főorvo­sa, a kerületi AB elnöke. — A kerületből, az év első hat hónapjában több mint 900 nő kérte a bizottságtól a terhes­ség megszakítását. Közülük kettőt (!) sikerült lebeszélni. — Ez nem valami sok... — A rendelet szövegezésé­ben bent van, hogy minden nőnek szuverén joga eldönte­ni, megszüli-e gyermekét. A rendelet nem biztosít a bi­zottság számára korlátozó jel- tételt. A köztudat ezzel tisz­tában van. így a bizottság hiába próbálkozik ékesszólás­sal. — Ezek szerint a bizottság lehetőségei korlátozottak. Fel- világosító szerepük van, de a folyamatnak azon a pont­ján, amikor a tény már mesz- sze megelőzte a felvilágosítás lehetőségét. — Vgy van. A megelőzés szempontjából én a tudatfor­málást, a felelősséget kiemel­ném. A reális családtervezés felelősségét. A gyógyszeres megelőzést, esetleg kedvezmé­nyek útján is meg kellene kedveltetni az asszonyokkal. A rendelet módosításán is le­hetne gondolkodni. Tudom, hogy súlyos, amit mondok, de még ettől sem kellene visz- szariadni. Az embert a kö­vetkezményektől való félelem készteti ilyen megfontolások­ra. Ugrásszerűen nőtt a ko­raszülöttek és egyéb károso­dással született gyerekek szá­ma. A terhesség kezdetével a nő szervezetében komoly hor­monális változások keletkez­nek. Ha ez szabályszerűen zajlik le, akkor az anya szer­vezetében nem okoz károso­dást. Ha mi ezt mestersége­sen megszakítjuk, hormonális zavart idézünk elő. Ez az anyában visszaüthet, vagy pe­dig a következő várt és meg­szült gyerekben. Ez vonatko­zik a már szült nőkre is, de különösen, ha szülési előz­mény nélkül történik a ter­hesség megszakítása. — Milyen szerepet tulaj do­nit a felvilágosításnak? — A felvilágosítás nem minden, de enélkül lényeges változást nem remélhetünk. Az ifjúságot megváltozott fe­lelősséggel kell nevelni. Az­előtt az egyházi tilalmak és a mamák „védőszárnyai” áll­tak előtérben. Most az ifjú­ságban az ész, a megfontolt­ság tilalmát kell kialakítani. Bővítik a csertői nevelőotthont A megye legkorszerűbb gyermekvédelmi intézménye lesz 1970 végére egy 4 tanter­mes általános iskolát és 40 személyes lakópavilont építe­nek fel a jelenlegi csertői gyermekotthon területén. A kiviteli tervek a Tervező Iro­dán már elkészültek, a 6,5 millió forintos beruházást a Megyei Tanács finanszírozza. A jövő évben kezdődő munkálatok csak az első lép­csőjét alkotják annak a prog­ramnak, amely majd a 4. öt­éves tervben ér véget, s mely­nek eredményeként újabb ál­talános iskolai tantermek, modem lakó- illetve háló­épületek emelkednek a kas­tély szomszédságában. Az építkezések minőségi változásokat eredményeznek majd a korábban csak óvodás- korúakkal foglalkozó gyer­mekotthon életében. Nem lesz szükség arra, hogy az óvodá­sokat a kisiskoláskor, vagyis a 6. életév elérésé után Bük­kösére, vagy Bakócára vi­gyék, hogy iskolai tanulmá­nyaikat megkezdhessék. Köl­tözködés, az új környezetbe való beilleszkedés megrázkód­tatásai nélkül, régi és ismert társaik között tanulhassanak egészen 18 éves korukig. — Csertő tehát felnőtt, nagykorú embereket fog kibocsátani, ezért a jövőben pontatlanná válik a megszokott gyermek­otthon megjelölés. Csertő ne­velőotthonná válik. A csertői építkezés más szempontból is jelentős. A jelenlegi gyermekvédelmi in­tézmények régi, mutatós, de a céloknak több vonatkozás­ban már nem megfelelő kas­télyokban vannak Csertőn, Bakócán és Bükkösdön elhe­lyezve. Csertőn modern épü­leteket emelnek, amelyek már kifejezetten az oktatás, neve­lés, a XX. század követel­ményeinek kielégítő lakó­otthonok céljait szolgálják. Ezért lesz Csertő a megye legkorszerűbb gyermekvédel­mi intézménye. A saját és mások iránt érzett felelősségüket. Tehát a fér­fiakról is szó van. A felvilá­gosításban pedig nem lehet eléggé hangsúlyozni a peda­gógusok szerepét. * A pécsi szülészeti klinikán több mint mindennapos a ter- hességmegszakitás. Dr. Szé­kely József adjunktus — aki a közelmúltban három évig a Humbold-egyetemen volt, alig több, mint fél éve ér­kezett vissza tanulmányútjá- ról — e problémának nem­csak a gyakorlati oldalát is­meri kitűnően. de elméleti vizsgálódásai is feljogosítják, hogy a véleményét kérjem: augusztusban Szekszárdon a VI. Egészségügyi Vándorgyű­lésen „A fogamzásgátlás mechanikai és kémiai problé­mái” címmel tart előadást. — Tegnap például négy olyan asszony volt nálam, aki a terhesség megszakítása miatt jött be. En mindig mégkérde­zem tőlük: tudtak-e arról, hogy vannak megbízható le­hetőségek a terhesség megelő­zésére? Ha tudták, vajon a kényelmesség, vagy az egész­ségügyi károsodástól való fé­lelem miatt nem fordultak az ajánlott módszerekhez? Jel­lemző az egyik tegnapi bete­gem válasza: is-is ... Tudo­mányos vizsgálati eredmény, hogy a terhesség megszakítá­sa után az asszonyok negyed­részénél valami visszamarad­hat. A lakosság életkörülmé­nyei jók, mégis miért épp ná­lunk emelkedik a koraszülöt­tek száma? Tíz százalékon fe­lül van. Ez rendkívül magas, és főként a kis testsúllyal, 1000—1500 grammal születők száma aggasztó. Az orvos szá­mára valósággal lelkiismeret- furdalást jelent például egy RH-negatív asszonynál meg­szakítani a terhességet azzal a tudattal, hogy soha utána élő, vagy egészséges gyereket nem hozhat a világra. Gon­dolja el, amikor egy húszéves fiatalasszonyról van szó. — Megbízhatóak a megelő­zés ismert módszerei? — A civilizált országokban a legkülönbözőbb módszereket alkalmazzák. A tudományos kutatás ezeknek a módsze­reknek az eredményességét állandóan figyelemmel kíséri. A nálunk is használatos, job­ban mondva: lehetővé tett módszerek közül a szájon át allcalmazott hormonális anti- koncepció, gondolok itt az infecundinra, valamint a mé­hen belül alkalmazott mecha­nikai védőeszközökre 98—99 százalékos biztonságot nyújta­nak. Tehát, csaknem maxi­mális. — Mégis sok mende-monda terjedt el ezekről az anti- koncepciós tablettákról, hogy veszélyesek, hízást, szőrösö- dést, stb. okoznak... — Ezek alaptalanok. Az asszonyok általában megijed­nek a kötelező alapos vizs­gálatok miatt. Ez szükségsze­rű előzmény. De, honnan ke­letkeztek ezek a híresztelé­sek, megfoghatatlan. Alap­juk nincs. A hazai viszonylat­ban kapható infecundin, és a mechanikai módszerek egész­ségügyileg korrektek és biz­tonságot nyújtanak. — S a C-film? — Az igazság valóban az, hogy a hetenként itt megfor­duló nők tíz-tizenkét százalé­ka C-filmet használt. — Az ön véleménye sze­rint mi a társadalmilag és egészségügyileg is helyes meg­oldás? — Elég nehéz azzal kezde­ni, de az igazsághoz tartozik, hogy amíg teljesen korlátlan a_ terhességmegszakítás lehe­tősége, addig eredményes an- tikoncepcióról nem beszél­hetünk. Sok asszony azt mondja: majd bemegyek a nőgyógyászatra. Ez látszólag „kényelmes”, de kimagaslóan veszélyes is. A második, amit megemlítenék: a felvilágosí­tás. Kezdve az iskolától, szü­lői felvilágosítástól egészen az orvosig bezárólag. Az Egész­ségügyi Minisztériumnak van egy új, szigorú rendelete, amely szerint az orvos köte­les a hozzáforduló nőbetege­ket a megelőzés módszereiről felvilágosítani, és szükség ese­tén a megfelelő nőgyógyászati szakrendelésre irányítani. Ez nagy lépés, de csak a kezdet lehet, hogy társadalmilag va­lóban tegyünk valamit az asz- szonyokért. ■Se Vajon megoldhatatlan prob­lémával állunk szemben? A kérdéssel foglalkozó orvosok gyakran éreznek hasonlót, ami a szélmalomharcra emlékez­tet. Pedig a megoldás lehető­sége adott. A hazai forgalom­ban lévő antibébi-tabletta, nevezetesen az infecundin, és a mechanikai megoldások csaknem százszázalékos biz­tonságot nyújtanak, és egész­ségügyileg is megbízhatóak. Nem fölösleges végigpillanta­ni a követelményeknek a rendszerén, amelyet a fogam­zásgátló szerekkel szemben támasztanak. A nyolcféle kö­vetelmény között szerepel az alkalmazási mód egyszerűsé­ge, olcsósága, biztonságossága, ne legyenek utókövetkezmé­nyei. beleértve a genetikus ártalmat is, ne befolyásolja a későbbi fogamzóképességet, s ha mégis bekövetkezik a ter­hesség. az eljárás ne károsítsa a születendő magzatot. Mégis, miért a tapasztal­ható bizalmatlanság? Vagy nem is bizalmatlanságról van itt szó? A nyilvánvaló szégyenér­zettel kell szembeszállni — az egészség érdekében. A fel­világosításnak felbecsülhetet­len szerepe van, és ezt a fel­világosítást álszemérmes kedés nélkül már az iskolai évek­ben meg kell kezdeni, ami­kor a felvilágosítás még meg­előzheti a tényt. Az élet prob­lémái kérlelhetetlenek, s nem tisztelik az óvatoskodó álsze- mérmeskedést. Az említett pécsi kerületben az abortusz­ra jelentkezettek negyedrésze lány, gyakran kiskorú. Beszélni kell az antikoncep- ció hozzáférhetőségéről és az anyagi kérdésekről. A • hozzá­férhetőség kezd megoldódni, remélhetőleg most már'Vidé­ki, legalább nagyvárosi vi­szonylatban is. Ami az anyagi oldalát illeti: talán még az ingyen gyógyszerek biztosítá­sa is megoldandó. Végül pedig — valóban — a rendelet módosítása is szá­mításba jöhet. A megelőző szerek maximális biztosítása mellett joga van a társada­lomnak ésszerű, az egészség- ■ védelemmel párhuzamos mó­dosításokat hozni. Nem szabad azonban vala­miről megfeledkezni. A meg­oldás elsősorban nem a vég­pontnál, nem a rendeletnél, nem a terhességi megszakítás engedélyezésénél, vagy megtil­tásánál keresendő, hanem a megelőzésben, amelyhez ren­delkezésre állnak a biztos, használható eszközök. Thiery Árpád Párbeszéd a nagyvilággal Párbeszéd a nagyvilággal címmel érdekes sorozatot in­dít a Magyar Rádió. A terve­zett műsor első beszélgetését Arnold Hauser magyar szár­mazású professzorral folytatta a rádió budapesti stúdiójából Lukács György, Ortutay Gyu­la, Huszár Tibor és Kézdi Beatrix. A több mint négy év­tizede külföldön élő profesz- szorral mintegy 50 perces be­szélgetést rögzítettek telefon­szalagra. A számos témát fel­ölelő eszmecsere érdekessége, hogy Hauser professzor a be­szélgetés időtartama alatt a BBC londoni stúdiójában hall­gatta a kérdéseket, illetve vá­laszolt azokra. A sorozatban legközelebb Szent-Györgyi Al­bertet szeretnék megszólaltat­ni, ezt követően pedig stress- kutatásaival is világhírt szer­zett magyar származású ka­nadai élettankutatóval, Selye Jánossal folytatnak párbeszé­det. A Párbeszéd a nagy­világgal című sorozat első műsorát július 30-án sugároz­za először a rádió.

Next

/
Thumbnails
Contents