Dunántúli Napló, 1969. július (26. évfolyam, 149-175. szám)
1969-07-18 / 164. szám
1M9. júflui 1«. Dunantmi napio A népművelés korszerűsége, feladatai A nyár a népművelésben közismerten eseménytelenebb, mint bármelyik másik évszak. A nyár megérkeztével zárul a népművelési szezon, s bár ez több hétig is eltart, elérkezik az a perc, amikor végérvényesen lezártnak tekinthetjük az elmúlt évadot. Ez akkor következik be, amikor együtt minden értékelés, amikor kielemezték a szakemberek az eddig elvégzett munkát Baranya megyében is megtörténtek az értékelések, de mi ezúttal nem ezeket közöljük, hanem a Megyei Tanács népművelési csoportvezetőjével folytatott beszélgetésünket. Antal Gyula mindenekelőtt a népművelés általános tendenciáiról, legfőbb feladatairól foglalta össze véleményét: A népművelés és a műszaki haladás — Megyénkre éppúgy, mint az ország bármely más területére, érvényes az Országos Népművelési Tanács irányelveinek két legfontosabbika, amelyek a harmadik ötéves terv időszakában a következőkben jelölik meg a fő tennivalókat: 1. az ország termelési, gazdasági teljesítményének növelése a népművelés eszközeivel, 2. a szocialista tudat, társadalmi magatartás sokoldalú fejlesztése. A mi véleményünk szerint a megye népművelési munkájában egyre inkább meghatározóvá válnak ezek az alapelvek. Ha az elsőt nézzük, számszerű adatokkal is indokolni tudom a fenti állítást: a termelési, gazdasági népművelés művelődési házaink tevékenységében tavalyelőtt 15, tavaly pedig már 23 százalék volt. Érthetőbben fogalmazva: például a mező- gazdasági szakkörök száma 2-ről 12-re emelkedett az elmúlt évben, a korábbi 15 technikai kör helyett jelenleg 29-cel rendelkezünk. A társadalomtudományi előadások nagy része is közgazdasági jellegű volt. A Műszaki Propaganda Hónap mellett a megyében rendezett Technikai Hetek is jól szolgálták a műszaki haladás ismertetését, a ’szakmák közti tapasztalat- cserét, a gazdaságirányítás eredményeinek elemzését. A megyében a 48 rendezvényen tíz és félezer érdeklődő vett részt. Sorolhatnám az eredményeket, de ehelyett inkább azt mondom, amiben előbbre kell jutnunk. A szocialista brigádok kulturális segítését még nem tudjuk kellő szinten és mértékben megoldani. A népművelésnek kell megoldania részben a brigádfórumok megteremtését, de segítenünk kell a szakképzés alapozó ismereteinek nyújtásában is. Elhanyagoltabb területeink közé számít az ún. Csináld magad mozgalom is. Politikai nevelőmunkánk az utóbbi időben főleg a munkásmozgalmi évfordulókhoz kapcsolódott, s úgy érezzük. sikerült is méltóan megemlékezni a Nagy Októberi Szocialista Forradalomról, a magyar őszirózsás forradalomról, majd a Magyar Tanács- köztársaságról. Országszerte közszájon forgó fogalom a „korszerűbb népművelés”. Hogyan áll e tekintetben a megye? A korszerűség nem formai kérdés — Igen, ez a legaktuálisabb népművelés probléma. Ahogy a „levegőben van” a tudományos-technikai forradalom, a pedagógiai „robbanás” előszele, ahogy közismerten hatalmas méretűvé duzzadtak a befogadásra váró információk, úgy kerül mindjobban előtérbe a népművelés korszerűsítése. Mindenekelőtt szemléletbeli korszerűsödésnek kell még bekövetkeznie, népművelési munkánkat ugyanis még sok formai elem, látszat- eredmény, valamint sok egysíkúság, ötlettelenség és alkalomszerűség terheli. A korszerűsödés követelményeinek némiképp torzított felfogására utal az a statisztikákból való következtetés, hogy a „kötettan. tormák” nagyban előrenyomultak a szervezett ismeretközlő tevékenységgel szemben. A felnőttoktatás zuhanásszerű csökkenése, a könyvtári olvasók és kikölcsönzött könyvek alacsonyabb száma mind ezt bizonyítja. Ezt liberalizálódásnak nevezném, úgy tűnik ugyanis, hogy a sokat emlegetett „kötetlen, színes, vonzó formák” bűvöletében, az így elérhető könnyebb sikerek érdekében népművelőink feladták a nehezebb csatát. E dolog azért fontos, mert a korszerűsödést nem elsősorban formai, illetve nem egyedül formai vonatkozásban kell érteni, hanem mindenekelőtt tartalmiakban. Hogy hatnak a tömegkommunikációs eszközök a népművelésben? — Elég nehezen megfogható a kérdés, de többoldalú vizsgálódások bizonyítják, hogy a tömegkommunikációs eszközök szerepe óriási az érdeklődés felkeltésében és annak irányításában. Célunk, hogy az újtípusú népművelési intézmények munkájukat elsősorban ezekre alapozzák. A gyakorlat szerint ez pillanatnyilag úgy fest, hogy pl. a tévé műsoraira alapoznak sokhelyütt programot, tovább- gyűrűztetvén így a felkeltett érdeklődést, de szerves kapcsolat a műsorterv és a népművelési program között még többnyire nem alakult ki. — Itt-ott már tapasztalhatunk olyan tevékenységet, hogy tudatosan kapcsolódik egy-egy klub. szakkör a tévé műsoraihoz, egyelőre nagyrészt az ízlésnevelés területén. A következő évad feladatai Végül tehát: melyek lesznek a legfőbb feladatok a következő évadban? — A már említett két irányelven továbbmunkálkodva külön gondot szeretnénk fordítani a könyvtári munka javítására, a hatékonyabb művészeti nevelésre, a megyénkben élő nemzetiségek kultúrájának ápolására, művelődésükre. Általában nézve munkánkat: tervszerűbben és intenzívebben kívánjuk korszerűsíteni a megye népművelési intézményhálózatát. Külön feladat, ami a népművelők előtt áll, a felszabadulás 25. és Lenin születésének 100. évfordulójának méltó megünneplése. H. E. Két és fél millió rádió-, másfél millió televízió-előfizető A postavezérigazgatóságon összesítették az idei első félévi rádió és televízió bejelentéseket. A kimutatás szerint 1969. első felében összesen 111 094 új televízió- készüléket vett nyilvántartásba a posta. Ezzel hazánkban a televízió-előfizetők száma meghaladja a másfél- milliót, azaz pontosan 1 508 575. A rádió-előfizetők tábora igen mérsékelten mindössze 13 246-tal növekedett fél év alatt — jelenleg számuk összesen 2 538 128. Az építés alatt sem szünetel a vetítés Újjávarázsolják a Park mozit 70 min-e» filmeket is lehet majd vetíteni A mozilátogató közönség egy ideje tanúja lehet, hogy a Park moziban komoly átalakítási munkák folynak, s amj fontos, a vetítés mégsem szünetel. Munkatársunk felkereste Rejtő Jánost, a Baranya megyei Moziüzemi Vállalat igazgatóját, tájékoztassa olvasóinkat a mozi felújítási munkájáról. — A rekonstrukció megkezdését több tényező is lehetővé tette. Mivel nagy volumenű, 10 milliós beruházásról van szó, csak most foghattunk hozzá, amikor sikerült Pécsett a külterületi filmszínházakban és a községi mozikban megfelelő körülményeket biztosítanunk a közönségnek. A másik, fontos ok az, hogy a Park mozi sem technikailag, sem esztétikailag már nem elégítette ki a korszerűség követelményeit. A pécsi közönség is más színvonalhoz szokott. S nem utolsósorban az, hogy 70 mm-es, térhatású hangú adásra alkalmas berendezéssel akarjuk felszerelni az újjáalakított Park mozit. Bár Magyarországon 70 mm-es filmek nem készülnek, külföldön nagyoi sok ilyen filmet gyártanak. Ilyen volt a nálunk is játszott „Háború és béke” vagy a Fáraó, amelyekről 35 mm- es kópiákat kellett rendelnünk, hogy hazánkban is játszhassuk. A pécsi játékfilmszemlék alkalmával mindig vetítenek külföldi feszti„Kulturális élet? — nehéz “ Nyomozás a Dohánygyárban — Hát kérem, nem nagyon olvasnak az emberek. Még a szocialista brigádok sem — mondták a Pécsi Dohánygyárban, amikor a kulturális életről érdeklődtem. Ezen a nyomon Indultam el a műhelyekbe és az irodákba, hogy tisztább képet kapjak. Lent az alagsorban, a TMK műhelyben találkoztam Gadó Andrással, az egyik szocialista brigád vezetőjével. Az esztergapad mellett, két mozdulat között nehéz kényelmesen elbeszélgetni. — Kulturális élet? Nehéz ügy ez. Tudom, hogy hármas követelmény áll a szocialista brigádok előtt, de ezek közül az első: szocialista módon dolgozni. S ebben nincs hiba. Mi végezzük az egész üzem karbantartását, s most is van egy 180 000 forintos vállalásunk. — És az olvasás? — A szakmai könyveket, amelyekre mindig szükségünk van, úgyis mindenki megveszi magának. — Nem szoktak együtt színházba menni? — Az utolsó legényember is megnősült a brigádban, így már nehezebb összehozni az embereket. A nőknek meg különösen sok családi gondjuk van munka után. Nemrég részt vettünk az országos tanácsköztársasági kulturális szemlén. Meg egy szakmai vetélkedő is volt. Valóban, a szakmai vetélkedő egyik próbájához szükséges szerkezetet én is láttam: egy szellemes kis fogaskerekellett szerelni, majd újra összerakni, s mérték az időt. Állítólag az új dolgozók felvételénél ezentúl alkalmassági vizsgálatra fogják használni. — A szakmai vetélkedőre kíváncsi? — kérdezi a szak- szervezeti bizottság titkára. — Jó ötlet volt. Nemsokára újra megismételjük. A múltkorin körülbelül 18 000 forintot osztottunk ki díjakra. A kérdések a gyáron belüli munkafolyamatokra vonatkoztak. A dolgozók felkészültek, jobban megismerték munkájukat, emelkedett a szakmai színvonal. — És a vetélkedőkön kívül milyen kulturális megmozdulások voltak? — Nem nagyon lelkesednek a fiatalok. Zenekart akartunk szervezni, karmestert is szerződtettünk. Egy ideig eljáro- gattak, aztán látták, hogy rögtön nem lehet indulót játszani, s lassan elmaradoztak. Tóth Júlia, a KISZ-titkár helyettese nem is tiltakozik, amikor ezt említem. — Nehéz megmozgatni a gyerekeket. Éppen KISZ-klu- bot akarunk létrehozni. A vállalat már a rendelkezésünkre bocsátotta a helyiséget, csak ki kell javítani, be kell rendezni. Társadalmi munkára lesz szükség. — Nem lenne jó alkalom éppen ez a munka a tagság összefogására? — Mi is ezt szeretnénk. Ha készen lesz a klub, író—olvasó találkozókat, politikai előadásokat, ankétokat akarunk renkes mechanizmus, amelyet szét dezni, folyóiratokat rendeMagyar—lengyel múzeumi együttműködés „A magyar—lengyel kapcsolatok ezer éve” címmel 1970-ben nagyszabású kiállítást rendeznek a két ország múzeumai. A kiállítást először Krakkóban, majd Budapesten mutatják be. A Nemzeti Múzeum kéri azokat, akiknek birtokában a magyar—lengyel kapcsolatoknak, főleg az utolsó ötven évére vonatkozó tárgyalt, dokumentumok, fényképek, vagy egyéb emlékek vannak, hogy az anyagok eladása, vagy kölcsönadása céljából jelentkezzenek a Magyar Nemzeti Múzeum főigazgatóságán. (Bp. VIII, Múzeum tart. 14—16.) lünk. Talán sikerül bekapcsolni más üzemeket is, mert nálunk többségében nők dolgoznak. ( A gyárban évek óta dolgoznak a kultúra névtelen terjesztői. Kertész Jánosné telefonközpontos egyben másfél évtizede könyvterjesztő is. — Valamikor én voltam a tánccsoport vezetője. Megbetegedtem, nem tudtam foglalkozni velük, feloszlottak. — Mikor volt ez? — Van annak már talán tíz éve is. — És hogyan fogynak a könyvek? — Nem panaszkodhatom. Évi 40—45 ezer forintos forgalmam van. 23-an rendszeresen veszik a Világirodalom Remekeit, 30-an a Jókai sorozatot. Sokan vásárolnak kalandos és fantasztikus regényeket, meg horgoló- és szakácskönyvet, hiszen sok a női dolgozónk. A mai írók közül Berkesin kívül nem megy más. Pedig nemrégiben volt egy előadás a könyvterjesztőknek, ahol kérték, hogy nagyobb figyelmet fordítsunk a mai magyar irodalomra. Igaz, igaz, de nehezen megy. Nem veszélyes, hogy csökkent a szakszervezeti könyvtárból kölcsönzők száma, — mondhatná valaki, hiszen a könyvvásárlás jól gll. „A televízióval úgysem lehet versenyezni” — hangzott el, amikor arról volt szó, hogy egy színjátszó csoport is megszűnt a tánccsoporton kívül. A televízióval valóban nem lehet konkurrálni, de vajon ez a feladata az öntevékeny csoportoknak? Pótolhatja-e a kultúra egyéni fogyasztása, a házi könyvtárak gyarapítása a közös kulturális rendezvényeket, megmozdulásokat? Ügy tűnik, hogy nem. Ezért fájlalja Kertész Jánosné a tánccsoport megszűnését, s ezért akarnak a kiszesek is — ha lassan is — klubot létesíteni. „Nehéz” — ezt hallottam a legtöbbször a Dohánygyárban, amikor a kulturális életről volt szó. De a „nehéz” nem jelenti azt, hogy lehetetlen. Marafkó I,ászló Űj városrész bontakozik ki a Szigeti út mellett. Az impozáns tízemeletesek és négyemeletes panelházak sorakoznak egymás mellett az új lakónegyedben. Szokolai íelv. Bányászati tájmúzeumot terveznek Komlóra Tu iományos ülés felszabadulásunk 25. évfordulója emlékére Komló város tanácsa, Gal- lusz József vb-elnök és Vargha János tanár, a Komlói városi Tanács népművelésügyi felügyelőjének kezdeményezésére tervbe vette, hogy bányászati tájmúzeumot létesít Komlón. Ennek előkészítése érdekében Komló város Tanácsa, a Magyar Tudományos Akadémia Dunántúli Tudományos Intézete és a Mecseki Szénbányák Vállalat szeptember 5—6-án tudományos ülést rendez Komlón felszabadulásunk 25. évfordulója emlékére és a bányásznap tiszteletére, a Zrínyi Művelődési Házban. A tudományos ülést szeptember 5-én délelőtt 9 órakor Gallusz József, a Komlói városi Tanács vb-elnöke nyitja meg, majd Babies András, az MTA Dunántúli Tudományos Intézetének igazgatója tart előadást Mecsek-vidéki bányászatunk múltja és a még megoldandó történeti problémák címmel. Az előadást korreferátumok követik. Fejér Leontin, a Mecseki Szénbányák Vállalat geológiai osztályának vezetője: A bányászati nyersanyagkutatás és a bányatörténetírás közös feladatai; Jenei Károly, az Országos Levéltár osztályvezető, je: A Magyar Történelmi Társulat üzemtörténeti szekciójának célja és feladatai; Szekeres József, a Fővárosi Levéltár főlevéltárosa: A mecseki szénbányászok és a magyarországi bányamunkásmozgalom; SárköZy Zoltán, az Országos Levéltár főlevéltárosa: A mecseki szénbányászat történetére vonatkozó dokumentációk az Országos Levéltárban; Szinkovich Márta, a Baranya megyei Levéltár igazgatója pedig: A Baranya megyében őrzött bányászati iratdokumentációról tart korreferátumot. Délután 3 órakor Domonkos Ottó, a soproni Országos Bányamúzeum megbízott igazgatója tart előadást Bányászati vonatkozású múzeumaink és a korszerű bányamúzeum kérdése címmel. Az előadást három korreferátum követi Fancso- vits György, a pécsi Janus Pannonius Múzeum helytörténeti osztályának vezetője: Bányászati tájmúzeum lehetőségei, Kísérletek és eredmények Pécsett és Baranyában címmel; Kiszely Gyula, a Kohászati Történeti Bizottság titkára: Kohászati vonatkozású múzeumaink és bányamúzeumaink közös problémái; dr Vargha Károly, a Pécsi Tanárképző Főiskola tanszékvezető tanára pedig: A mecseki kőszénbányászok hagyományainak gyűjtéséről címmel tart korreferátumot A tudományos ülés résztvevői szeptember 6-án délelőtl Máré várában megtárgyalják a Komlón létesítendő bányászati tájmúzeum elhelyezésének és építészeti megoldásának feladatait. A kérdésről beszámolnak: Bachmann Zoltán és Klausz Gyula.------------7-------------— Francia középiskolások népes csoportja, 37 fő, két napig volt Pécs város vendége A College d’Enseignemenl Technique du Batimet d« Bourges diákjai szerdán délután érkeztek. Csütörtökön délelőtt megnézték a Zsolnay- múzeumot, a kőtárat, délután az abaligeti tavon csónakáztnlr válfilmeket is. Ha elkészül a Park mozi. ezeket a 70 mm- es alkotásokat eredeti, impozáns változatukban ismerhetik meg a mozilátogatók. Az Üjmecsekalján épülő új filmszínház is alkalmas lesz 70 mm-es filmek bemutatására, s így az újmecsekaljai mozilátogató közönségnek nem kell bejönnie a városba, hogy ilyen filmeket nézhessen. Ügy terveztük tehát, hogy a Park mozi körülbelül egy időben készüljön el az újmecsekaljai új mozival. A mozilátogatók észrevehettek hogy a vetítés zavartalan folytatása érdekében kiegészítő beruházásokra is sor került a Park moziban, így gépház épült a teremben, ugyanis az a véleményünk, hogy más filmszínházakban az előadások sűrítése és a Park mozi teljes bezárása nem vezet eredményre. A munkálatokat a kertmozival kezdik. Felépítik a gépházat és előcsarnokot. A színpaddal kombinált vetítőállvány 20 m-es képmezővel készül, és 5 hangszórócsoport helyezhető el rajta. A nézőtér hátrafelé emelkedni fog, hátul lesz az átjárófolyosó és a WC-k. A kertmozi a tervek szerint már jövőre üzemelni fog. Ha a kerti vetítés megindul, leállítják a teremben a műsort, és hozzáfognak a belső átalakításhoz. A terem munkálatai is hozzávetőlegesen egy évet vesznek igénybe majd. Ha 1972-re minden elkészül, akkor olyan mozi áll a pécsi mozilátogatók rendelkezésére, amely a legkényesebb igényeket is kielégíti. Gépeivel a kertmozi és a terem felé egyaránt lehet vetíteni, mind 70 mm-es, mind normál filmeket. A Park mozi is a filmszemle szolgálatába áll, technikai és esztétikai színvonalában felülmúlja majd a Kossuth és a Petőfi filmszínházat is. Addig is kérjük a közönség megértését, mert nekünk is az a célunk, hogy a mozilátogatók minél kényelmesebb, vonzóbb körülmények között szórakozhassanak — fejezte be tájékoztatóját Rejtő János.
