Dunántúli Napló, 1969. július (26. évfolyam, 149-175. szám)

1969-07-15 / 161. szám

t*6t, JMtuslS, # ßunanTma napio Eredmények a mérnök­továbbképzésben A mérnöktovábbképzés be­fejeződött Pécsett Az egy­részt hivatalos, másrészt tár­sadalmi tevékenység tapasz­talatairól, eredményeiről Saj­gó Jenőtől, az MSZMP Bara­nya megyei Bizottsága mun- katársától kértünk tájékozta­tót — A továbbképzést Bara­nyában — Budapest után ha­zánkban a másodikként Pé­csett — 1969. első negyedévé­ben nyitottuk a Mérnökto­vábbképző Intézet Pécsi Al­központja irányításával. Alapelve. hogy kiegészítse a műszaki egyetemi oktatást — Feladata elsősorban — a mű­szaki tudományok eredmé­nyeinek, felhasználásuk mód­szereinek megismertetése, fi­gyelembe véve a mérnököknek a termelés, üzemeltetés irá­nyításában vagy műszaki fej­lesztésében betöltött szerepé­ből adódó sajátos igényeket. — Hatvan baranyai válla­lattól, mintegy 500 fő vett részt 17 tanfolyamon. Ágaza­tonként az építészet-bányá­szat, a villamos-hőenergia, a gépészet és egyéb tanfolya­mokból. illetve témakörökből tevődött össze tematikánk. — Ezek egy részét a vállalat ál­lította össze, más részét az intézet jelölt meg kötött­témaként. — A mérnöktovábbképzés nyitánya eredményes volt. — Lesz-e folytatása? — Remélhetőleg a tovább­képzések iránt ugyganolyan nagyfokú igény jelentkezik, mint tavasszal, ami egyben biztosítja, hogy Fécsett a mér­nöktovábbképzés sikeres be­indítását nemcsak a kezdeti nekirugaszkodás eredménye­ként, hanem egy több éves folyamat sikeres megkezdése­ként könyvelhetjük él. Az ősz-teli tanfolyamok szeptemberben kezdődnek. N. I. A negyedik ötös Sör és iarostlemez Fejlesztési elképzelések: 1971—1975 A Velencei tó négyszerese A NEGYEDIK ÖTÖS — azaz a negyedik 5 éves terv, népgazdaságunk újabb, fontos időszaka. Nem egé­szen másfél év múlva kez­dődik. Most kezdődő soro­zatunkban, időről időre, felkeressük Baranya ipar- vállalatait, kisipari szövet­kezeteit, nyilatkozzanak: Milyen fejlesztési elképze­léseik vannak 1971—75-re? * A Pécsi Pannónia Sörgyár nagyszabású rekonstrukciója és bővítése éppen a negyedik ötéves terv kezdetére fejező­dik be, a Mohácsi Farostle­mezgyár — hazánk egyetlen ilyen gyára — viszont a ne­gyedik ötéves terv közepére duplázza meg kapacitását. Rugalmas rayon-változás Igaz ugyan, hogy a Sör­gyár fejlesztése 1970-beín be­fejeződik, teljes kapacitással főzik a sört, s a következő évben már csak kisebb te­reprendezésekre, a továbbiak­ban pedig csak úgynevezett szinttartó beruházásokra ke­rül sor, mégsem zárhatjuk le a söripar fejlesztésének kér­dését. összefüggéseiben kell vizsgálnunk a dolgot, hiszen e vizsgálódás eredménye: anélkül, hogy a negyedik öt­éves tervben a Pécsi Sörgyá­rat tovább fejlesztenék, javul Baranyában a sörellátás. A söripar egységes koncep­ciójáról van itt szó, amelynek értelmében az országos vál­lalat 1971-re befejezi vala­mennyi (a nagykanizsai, pécsi, kőbányai stb.) gyárának re- kontsrukcíóját. Az összter­melés ezzel önmagában emel­kedik. Ezután, a negyedik ötéves terv időszakában, meg­kezdik az új miskolci sör­gyár építését (egyébként két lépcsőben készül el), majd később, az ötödik ötéves terv­ben, a szükségletektől füg­gően, még egy új sörgyárat építenek, mégpedig az Al­földön. feltehetően Szentesen. Ugyanakkor az importsör mennyisége is állandóan nö­vekszik, hovatovább annyi lesz, mint a Pécsi Sörgyár termelési volumene. Az új sörgyár belépése után rugal­mas rayon-váltó zásokra ke­rül sor, szűkül a többi — köz­tük a Pécsi Sörgyár — ellá­tási területe, kisebb terület igényeit kell kielégíteni. Rö­vidülnek a szállítási távolsá­gok, gazdaságosabb lesz a te­rítés, és ami fontos, emelked­nek a fejkvóták Baranyában, magyarán, több lesz a sör. Európai viszonylatban az elsők kozott A Mohácsi Farostlemezgyár fejlesztésének kérdése évekig vajúdott, míg végül elhatá­rozták. A fejlesztés mellett nyomós okok szóitalt, először is: nyersanyag — az eddig tűzifának minősülő cserfa — van bőven, másrészt: a hazai növekvő szükségletek, 1975-re, várhatóan megkétszereződnek (évi 120—130 ezer köbméter farostlemez), sokszorosára kel­lene tehát növelni az impor­tot. A kapacitás megduplázá­sa, az évi plusz 60 ezer köb­méter farostlemez, közel 500 millió forintba kerül. Közös vállalkozásról van szó, a költ­ségek zömét a Mohácsi Fa­rostlemezgyár, az ÉRDÉRT, a Mecseki Állami Erdőgazda­ság és a LIGNIMPEX saját fejlesztési alapjából fedezi. Európában a farostlemez­Hogyan lehet Orfűn nyaralni? gyártás a harmincas években, nálunk csak harminc évvel később. 1959-ben indult meg. Az európai átlagfogyasztás­hoz viszonyítva a hazai fo­gyasztás nem magas. A világ- tendenciák azt jelzik: a fa­rostlemez-gyártás még ma is a faipar leggyorsabban fej­lődő ága. Az új mohácsi gyárral Magyarország, európai viszonylatban, az elsők közé emelkedik farostlemez-gyár­tásban. Mindezeken túl a fej­lesztés kedvezően, befolyásol­ja majd Baranya iparszerke­zetét. Miklósvári Zoltán A II. tiszai vízlépcső makettje. Épül a kiskörei vízlépcső 1350 tonnás hajók is átemelhetők lesznek a zsilipen 120 kilométeres biztonságos hajózóút a Tiszán Kisköre: Csendes kis alföldi falu volt, amíg fel nem éb­resztette az ember alkotó ere­je. Már beleharaptak a szá­raz, szikes, savanyú földekbe a markológépek kiéhezett áll­kapcsai. Már végigfutottak a tájon a vékony, fénylő huza­lok: s bennük az elektromos­ság, amely megreszkettette a levegőt, s az emberek szívét is, hiszen ők, az építők, a tervezők, valami nagynak, va­lami üjnak a részesei. Az építkezés első állomása a vízlépcső megépítése lesz. Három egybeépített részből: a duzzasztóműből, a hajó-zsilip­ből és a vízierő-telepből áll. A kiskörei vízlépcső Kisköre és Abádszalók közötti vasúti híd felett Kisköre határában létesül. A jobbpartom helyez­kednek el majd a vízlépcső üzemei, épületei, a villamos- kapcsoló-állomás és a kezelő- személyzet lakóépületei. Ezek a létesítmények az építkezés ideje alatt az építők szociális és kulturális, valamint az építkezés üzemi igényeit elé­gítik ki. A teljes település központi fűtéssel, víz- és vil­lamos-energia ellátással, vala­mint csatornázással épül. A vízierő-telep évente átlagosan 106 millió kW/óra villamos energiát termel. Az energia a szabadtéri transzformátor­állomáson és a kapcsolóállo­máson keresztül jut az orszá­gos 120 kilovoltos és a 20 kilovoltos hálózatba. A hajó­zsilip kiegyenlíti a vízszint­különbséget, segítségével a Hogyan lehet 1969-ben Qr- fűn nyaralni? Válaszképpen előszűr talán néhány szemé, lyes benyomást mondanék el, mivel idén már nyaraltam ott. Lássuk tehát sorjában. Amikor például tejet, to­jást kerestem a boltban, elő­zékenyen közölték, hogy a házaknál... Zöldségfélét már házaknál kerestem, de ott sajnálkozással közölték, hogy csak saját részükre ... Ami­kor újságot szerettem volna vásárolni, mint magától érte­tődőt közölték, hogy újság­árusításról eddig nem volt szó ... Aztán csónakáztam volna a tavon, de megnyug­tatásul közölték, hogy Abali- geten... És ezek után mit tehettem? A család tejszükségletét (mi­vel a korlátlanul kapható borral, sörrel-* mégsem táp­lálhatom gyermekeimet) a né­hány tehéntartó gazda vala­melyikénél biztosítottam; to­jás, zöldség, gyümölcs, hús beszerzésére kiválóan alkal­mas a közeli Pécs (idén már elég jó az autóbuszközleke­dés), újságot időnként szintén városból vittem. Maradt még a csónakázás, de ezért már nem mentem át Abaligetre... Ezeket a problémákat bon­colgattuk minap az orfűi ta­nács titkárával, Erdősi An­tallal és a beszélgetéshez vá­ratlan vendégként csatlakozó Pápai Pállal, az orfűi földe­ken is gazdálkodó abaligeti Petőfi Tsz párttitkárával. Az, amit ők elmondtak, alátá­masztja azt a megfigyelést, hogy itt még minden nagyon az elején van annak ellené­re, hogy az orfűi terület fej­lesztése idén már a hatodik évébe lépett. Tudják a község vezetői is, hogy a legsúlyosabb gond a terület megfelelő ellátása. Ha­nem ezen a téren ők egyedül semmit sem tehetnek. Július l.-re ígérték például az étte­rem átadását, ez azonban a bizonytalan jövőbe tolódott el, mivel a műszaki átadás meg­hiúsult. A terület zöldséggel, gyü­mölccsel való ellátása is ne­hézségbe ütközik. Az üzletek — az igények ismeretének hiányában — nem vállalkoz­nak nagyobb készlet tartásá­ra. Ezért a helybeli lakosság­nak kellene e téren nagyobb aktivitást mutatnia. — Mivel azonban a háztájiban csak sa­ját szükségletre termelnek, ebből arra lehet következtet­ni, hogy talán még mindig nem ismerték fel a kínálkozó nagyszerű lehetőséget. Sokat lendítene a dolgon egyébként egy olyan megol­dás, ami nélkül ma már pél­dául el sem lehetne képzel­ni a Balatont. Miért nem le­het Orfűn is létesíteni egy „gombát”, ahol a hétvégi ki­rándulók is megtalálnának mindent a friss kenyértől a környéken felvásárolt gyü­mölcsig. Szóba került a csónakázás ügye is. A korábbi években Orfű egyik vonzereje éppen ennek a lehetősége volt. Ta­valy azonban az alacsony víz­állás miatt nem leheitett csó­nakázni, az idén pedig azért nem, mert a Baranya megyei Idegenforgalmi Hivatal — miután az Orfűi-tavat átadta a tanács kezelésébe — átvitte Abaligetre a csónakokat. így ott most a kisebbik tavon tizenhat csónak nyüzsöghet, az orfűin meg egy sem. A Pécsi­tavon van ugyan lehetőség: az MHSZ vízitelepén kölcsönöz­nek kajakot, kenut, ezek ke­zelése azonban már némi szakértelmet igényel. Akár­milyen „kocaevezős” nem ül­het beléjük. Módját kellene ejteni, hogy a tanács mielőbb szerezhessen be csónakokat és kapjon csónakmesteri státust is. Fájó pont, hogy nincs a te­rületen újságárusítás. Mint elöljáróban jeleztem, ez olyan dolog, ami eddig szóba sem került. Pedig megoldást lehet­ne találni. Miért ne lehetne hírlapokat, folyóiratokat áru­sítani például — az egyéb­ként szerencsétlenül telepített — ajándékpavilonban. Idekí vánkozik még egy dolog. — Vannak a nyaralótelepen el­nevezett utcák, a házakna!' számai. Elvileg tehát nerr lenne akadálya, hogy a nya­raló postai küldeményt kap­jon. De csak elvileg. Mivel a kézbesítő, aki a község két részére — a regi Orfűre és Mecsekrákosra — kihordja a küldeményeket, a közbülső nyaralótelepre már nem jár, mert az nem szerepel a mun- j kaköri leírásában. Ezen a helyzeten talán a már épülő postahivatal elkészülte segít Tehát, hogyan is lehet 1969- ben Orfűn nyaralni? Egyszerű a válasz: ha a fent elmondot­takat leszámítjuk és az idő is jó, kétségtelenül kitűnően. Hársfai István Jelenleg az erőmű alaptestének betonozását, az alaplemez vasalását, és a hajózsilip föld munkálatait végzik. I. fokú építésügyi hatósági jogkört kapott Villány A KÖZSÉGI TANÁCSNÁL INTÉZHETI ÉPÍTÉSSEL KAP­CSOLATOS ÜGYEIT A HELYBELI LAKOSSÁG A Siklósi járási Tanács végrehajtó bizottsága java­solta, a Baranya megyei Ta­nács' végrehajtó bizottsága felterjesztette, az Építésügyi és Városfejlesztési Miniszté­rium jóváhagyta, s így mos­tantól I. fokú építésügyi ható­sági jogkörrel rendelkezik Villány Közös Községi Tanács végrehajtó bizottsága. A jövőben a Községi Tanács végrehajtó bizottságának szakigazgatási szerve ad en­gedélyt a hat méternél nem nagyobb belső fesztávolságú épületek, továbbá mellék- épületek,. támfalak, kerítések, hirdető berendezések építésé­re, felújítására, helyreállítá­sára, átalakításéra, bővítésére, illetőleg bontására; a hat mé­ternél nem nagyobb belső fesztávolságú földszintes épü­letben levő, nem lakás célját szolgáló helyiségeknek lakássá történő átalakítására, lakások műszaki megosztására; üdülő- temleten és főútvonal mentén emléktáblák. domborművek, szobrok, fald íszí tmény ek, üz­lethomlokzat, kirakat, védő­tető elhelyezésére, építésére; hirdetőberendezés, fényreklám létesítésére, cég-, vagy cím­tábla elhelyezésére: közterüle­ten gyermekjátszótér létesíté­sére; árnyékszék, pöcegödör, szemétgyűjtő, trágya- vagy trágyalé tároló, komposztáló, továbbá házi szennyvizek el­helyezésére; ásott kút létesí­tésére. A Községi Tanács vég­rehajtó bizottsága szakigazga­tási szerve a hatáskörébe tar­tozó ügyekben a használatba­vételi eljárással kapcsolatos I. fokú hatósági jogkört is gyakorolja. A hatáskörébe utalt ügyekben a tanács épí­tési állandó bizottságának köz­reműködésével, javaslatainak és véleményének figyelembe­vételével jár el. Azokban az ügyekben, amelyekben I. fo­kon a Községi Tanács vb szak igazgatási szerve jár el, a másodfokú építésügyi hatósági jogkört a Járási Tanács vb szakigazgatási szerve gyako­rolja. vízlépcsőn 1350 tonnás hajók is átemelhetők. De talán a teljes építkezés egyik legimpozánsabb része az óriás víztároló lesz. A terve­zett mesterséges tó négyszere­se a Velencei tónak, és a Ba­laton egyötöde. Mintegy 22 ezer kataszteri holdon terül majd el. Az átlagos vízmély­ség 2 és fél méter lesz. Ha kész lesz az öntözőrendszer, több mint félmillió katasztrá- lis hold szomjúságát oltja majd a víz, a Tisza duzzasz­tásával 120 kilométeres sza­kaszon biztonságos hajózást tesz lehetővé. A hatalmas tó mintegy 127 négyzetkilométert kitevő vízterületével üdülési és sportolási lehetőséget te­remt az Alföld lakóinak. Is­merjük a Tisza rakoncátlan folyó, oly sokszor lépett ki medréből, a kiskörei vízlép­cső ezen is segít, hisz a zsili­pen át levezethető egy hirte­len érkező árvíz is. A négymilliárd forintot fel­emésztő teljes beruházás 1980 után fejeződik be. Az első úgynevezett kiépítési ütem biztosítja 1973-ig a duzzasztó­mű felépítését. Megindul a vízierőmű energiatermelése. Természetesen mindez a be­épített technika csak akkor hozhat eredményt, ha haszno sítására kellőképpen felkészü a mezőgazdaság is. Elkészül­nek az öntözőrendszerek, d< az állami gazdaságokban, ter­melőszövetkezetekben oly szál: emberekre van szükség, akik pontosan ismerik a víz éltető erejét, de tisztában vannak az öntözés valamennyi veszélyé­vel is. Mire teljes üzemben dolgozhat a kiskörei vízlép­cső, addigra 10 ezer jól kép­zett mezőgazdasági szakmun­kásra, 400 mezőgazdasági mér­nökié és 800 mezőgazdasági szaktechnikusra lesz szükség azokban az üzemekben, ame­lyeknek földjére eljut a víz. Az építkezésen is, mint az egész országban mindenütt fiatalok is dolgoznak, még­hozzá stép számban. Már szinte hagyomány, hogy a KISZ különlegesen fontos munkáknál, építkezéseknél, védnökséget vállal, ezzel is bizonyítva, hogy megérti azok fontosságát. A KISZ VII. kongresszusa a kiskörei monstre építkezésen elvállal­ta a védnökséget. ! Nem valami látványos rö­vid ideig tartó akcióról van szó, nem is arról, hogy 50 vagy 100 fiatal néhány napra elmegy földet hordani, házat építeni. Hanem arról, hogy akik itt dolgoznak az épít­kezés teljes idején szíwel- lélekkel, odaadással vegyenek részt a munkában. Több mint ezer KISZ szervezet érdekelt valamilyen formában a kis­körei vízlépcső építkezésében. Nagyszerű falvak, megyék fölött átnyúló kézfogást jelent ez a védnökségvállalás. A pesti tervező ifjak éppúgy, mint a markológépek kezelői, vagy éppen az a fiatal, aki csákánnyal a kezében dolgo­zik, egészen azokig a paraszt­fiatalokig, akiknek termelő- szövetkezeteikben vagy az ál­lami gazdaságokban éppen e közös munka nyomán jelenik meg az olyannyira nélkülözött víz. Természetesen gondokkal is küszködik egy ilyen hatalmas építkezés. Ezek között a leg­nagyobb a munkaerőhiány. Mérnökök, vasbetonszerelők, gépkezelők, méghozzá jó kép­zettségűek kellenének, akik­ben fiatalos vállalkozókészség és lendület van, hogy segít­sék mielőbb megvalósulni a művet, amely átalakítja és gazdagabbá teszi e tájat, az itt élő embereket. Regős István Jutalmazás a Vidámparkban A TIT biológiai szakosztá­lya és a Mecseki Kulturpark Igazgatósága július 16-án dél­előtt 10 órakor osztja ki a biológiai pályázatra beküldött nyertesek jutalmát a Vidám­park irodájában. Jutalmat nyertek: Gál Gyula, Almos Katalin, Kalányos Lajos, Keszthelyi Elemér, Kollár Re­zső, Scherer János, Soltra Gábor, Varró Gábor cs Éva.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents