Dunántúli Napló, 1969. július (26. évfolyam, 149-175. szám)
1969-07-02 / 150. szám
tfó?. Július 2. Dunonrau napio Miért kevés a sertéshús? Nem asért, mert exportálják — Többet hoznak be, mint kivissnek Segíti a dolgozók lakásépítését a Mecseki Szénbánya Szabad szombat a kereskedelemben ? Bizottság loglalkozik a munkaidő- csökkentés lehetőségei leitárásával Számítanak a vásárlók támogatására is ( — Mikor térnek vissza a régi szép idők? — sóhajtanak a háziasszonyok, visszaemlékezve arra. hogy a múlt évben, különösen a második felében elegendő hús volt, ma pedig nincs, és ismét megkezdődtek a hétvégi bosszúságok. Uúsliiány Iiúsbőségbcn Bár a háziasszonyok panasza jogos, a megfogalmazás nem egészen pontos, hiszen nem leliet általános húshiányról beszélni Magyarországon. Marhahús szinte mindig kapható — sokszor el sem viszik —, gyakorlatilag korlátlan meny- nyiségben volt és van baromfi, sőt — az idei télen és tavaszon — elegendőnek bizonyult a hal is. A hal- és baromfifogyasztás egyébként látványosan emelkedett! 1969 első öt hónapjában 70 százalékkal több baromfit és több mint kétszer annyi halat vásároltak Baranyában, mint a múlt év hasonló időszakában. Noha a baromfifogyasztás növekedésében . az is közrejátszott, hogy a baromfnpar növelte a választékot — friss csirke, extra aprólék stb. — minden kereskedelmi szakember tisztában van avval, hogy ha elegendő a sertéshús, nem ilyen magasak a számok. S bár az orvosok is örülnek ennek a fordulatnak, Íriszen a hal, baromfi, sőt még a marhahús fogyasztása is egészségesebb, mint a sertésé, mindenki tudatában van annak, hogy a több évszázadra visz- szanvúló táplálkozási szokások következtében még hosszú ideig a sertés fog dominálni. Tegyük hozzá, hogy a praktikus háziasszony szemszögéből nézve aránylag még az a legolcsóbb és a leggazdaságosabb. Ezért nem beszélnek húsbőségről, hiszen a legfontosabb Hús- hiánycikk, ........ K evesebb a disznóölés A Belkereskedelmi Minisztérium szerint 164 vagon sertés tőkehúst utaltak ki 1969 első öt hónapjában Baranyának. a töltelékárut nem számítva, egy vagonnal többet, mint a múlt év hasonló időszakában. A Megyei Tanács kereskedelmi osztálya viszont több vagon hiányt mutat ki a bázis időszakhoz képest, s — akárcsak a minisztérium — a visszakérdezés után is fenntartja állításait. A két intézmény tehát pillanatnyilag vitázik. Mi sem volna népszerűbb itt Baranyában, mint azt állítani, hogy a minisztérium téved. Erre azonban nincs bizonyíték. Egyébként sem érdemes túlzott jelentőséget tulajdonítani ennek a vitának —, mely minden bizonnyal hamarosan befejeződik —. hiszen még ha a Megyei Tanács kereskedelmi osztálya „győzne” is, akkor sem kaphatna Baranya lényegesen több sertést. Nincs miből — a sertéshús országszerte hiánycikk. No, de miért az? — kérdezik mindenütt. Először is azért — válaszolják a Megyei, illetve Pécs városi Tanács kereskedelmi osztályán —, mert a két tavalyi állatbetegség miatt kevesebb volt a házi disznóölés. A bélforgalom adataiból ítélve a megye — közte Pécs — mintegy 10 ezer családja nem vágott sertést. Ez körülbelül 15 ezer hízóval egyenlő, ez a tízezer család ma az állami boltokat ostromolja húsért. A második ok: időközben belépett a beremendi építkezés. Bár Pesten, a keretek elosztásánál ezt figyelembe veid ő jár ás] ele n tés Várható időjárás szerda estig: változó mennyiségű felhőzet, szórványosan előforduló esővel, zivatarral. Mérsékelt, időnként megélénkülő északnyugati, északi szél. A hőmérséklet kissé emelkedik. Várható legalacsonyabb éjszakai hőmérséklet 10—13, legmagasabb nappali hőmérséklet szerdán 21— 25 fok között. A Balaton vizének hőmérséklete •Mloknal 10 órakor 1Í,S lók voltszik, nem annyira, mint a méltányosság igényelné. Hasonló „cipőben” járnak más építkező megyénk is. Végül — harmadik okként — nőnek az igények, nemcsak városon, hanem falun is. A húsfogyasztás évről évre emelkedik, a tavalyival azonos húsmennyiség tehát már ez az egyetlen ok miatt sem volna elég. Baranya a harmadik A sertés-, illetve marhahiist országos és megyei operatív bizottságok osztják szét, melyek hetenként üléseznek. Az országos bizottságban a Belkereskedelmi, Mezőgazdasági és Élelmezésügyi, a Külkereskedelmi Minisztérium, a SZÖ- VOSZ, az Állatforgalmi és Húsipari Tröszt, a TERIMPEX (az összes hústerméket exportáló és importáló vállalat), az állami gazdaságok és más szervek képviselői vesznek részt. A megyei tanácsokon nagyjából a fenti szervek megfelelői. Bizonyára sokan felteszik a kérdést, hogy az országos operatív bizottság vajon kellő helyzetismerettel rangsorol-e a megyék között? Válaszul néhány 1968-as adatot közlünk. Eszerint Baranya 420 ezer lakosát figyelembe véve 17,74 kilogramm sertéshúst utaltak ki a megyénknek a múlt évben, fejenként. Csupán Komárom, illetve Győr megyék előztek meg bennünket (Komárom 24,91, az utóbbi 21,33 kilóval), az egzakt számok azonban azt bizonyítják, hogy e megyékben nagyobb arányú az ipari népesség. S az idegen- forgalom is. A múlt évben több mint egymillió külföldi utazott át Győrött, s ennek egy része meg is ebédelt. A három élenjáró megyével szemben Tolna megye mindössze 9,08, Somogy — a Bala- tonparttal egyetemben —13,58, Szabolcs megye pedig 7 kilogrammos „fejadaggal”' részesedett. Ügy véljük, e számokhoz nem szükséges kommentárt fűzni. Legfeljebb Annyit: Szabolcs megye is panaszkodik. Miért importálunk? Nézzük most már az exportot, hiszen az emberek többsége abban a hiszemben van, hogy azért nincs disznóhús, mert kiviszik. Valóban kivisz- nek minden évben — így az idén is — mintegy 500 vagonnal. A jelzett mennyiség túlnyomó többségét a tőkés országokba exportáljuk, francia sonka, francia karaj — tehát nem hasított félsertés — formájában, mert ezek az országok is szeretik az ízes magyar sertést, s csak ilyen árukapcsolás fejében veszik át tőlünk a hízómarhát, amiért pedig jól fizetnek. Ez a körülmény viszont lehetővé teszi kormányunknak, hogy évi átlagban mintegy 3000 vagon sertéshúst hozzon be külföldről, nem egyszer ugyanezekből az országokból. Pánczél István, a MÉM főelőadója hivatalos okmányokkal bizonyította, hogy az export-import sok éves átlaga körülbelül ez; 500:3000. Ez pedig annyit jelent, hogy végeredményben importáló ország vagyunk. A kérdés most már így hangzik: miért kell Magyar- országnak importálnia a sertéshúst? Erről szól a következő cikkünk. Magyar László A Mecseki Szénbányák ve-1 zetősége, a szakszervezettel j és a KISZ Bizottsággal tör- j tént megegyezés alapján akciót szervezett a dolgozók ön- j erős lakásépítésének, illetve [ lakásvásárlásának támogatására. A részesedési alapból már ebben az évben kétmillió forintot szánnak ilyen célra, I azoknak az ..otthonalapítók- j nak”, akik a juttatással kapcsolatos feltételeknek megfe- lelnek és azokat betartják, ; 30 000 forintot ódnak, amit nem kell visszafizetni. Ezen- j kívül további 20 000 forint j kamatmentes kölcsönben ré- I szésülhetnek az igénylők, amit! az építkezés befejezésétől szá- | mított öt év alatt kell vissza- j téríteniük. A vállalat kikötötte, hogy ezzel az akcióval csak bányaközpontokban, — Pécs, Komló és Szászvár területén történő lakásépítést, | illetve vásárlást támogat. I Július elsejétől újabb ezrek tértek át Baranyában a rövi- dített munkahétre. Ezzel csak- : nem egyidőben. bizottság kezdte meg munkáját a me- i gyében azzal a feladattal,! hogy dolgozzák ki a kereskedelemben foglalkoztatottak j munkaidőrövidítésének félté- | teleit. A feltételek alapján | lehetséges, hogy a ■ Belkeres- | kedelmi Minisztérium kísérleti megyének jelöli ki Ba- ■ ranyat. A bolthálózatban dolgozó több' mint négyezer kereske- | delmi és vendéglátóipari dől- I gozó számára még nem éret- ! tek meg a munkaidőcsökken- j tés feltételei. A bolti alkal- i mazottak egyelőre örülnének, j ha szabad szombatok helyett ; legalább szabad szombat délutánokkal rendelkeznének.. A bizottság székhelye a Megyei Tanácson van, a javasla- I tok, indítványok végsösoroa ! Jakabos Zoltánná kereskedel- ] mi osztályvezetőhöz kerülnek. | Nagyjából kialakult már, hogy j milyen feltételek megterer.i- í tésével valósítható meg a kc- | reskedelemben dolgozók óhai ia1 — A feltételek csak reszi ben adottak. Bolthálózatunk egy része alkalmas a jelen- i léginél nagyobb forgalom le- ! bonyolítására rövidebb nyit- ! vatartási idő mellett is azon- j ban technikai és munkaszer- I vezési intézkedéseket kell ! tenni a gyorsabb átbocsátó- képesség biztosítása érdekében. A rövidebb nyitvatartási idő miatt új megállapodásct- | kát kell kötni az élelmiszer- iparral és a nagykereskedelemmel az áruszállítások időpontjaira vonatkozóan és meg kell majd szervezni a nyitvatartási időn kívül érkező szál- I lítmányok lerakási és tárolási : rendjét. Általában gondoskod- > ni kell a gyors áruutánpótlás- j ról és rugalmasabban kell ! gazdálkodniuk a vállalatok- i nak a munkaerővel. — A vállalatok és néhány szövetkezet most dolgozzák ki azokat a variánsokat, amelyek alapján megkezdhetjük ! a szervezőmunkát. Szeretnénk | ha már ebben az évben biz- i tosíthatnánk a munkaidőcsök- | ken tés bevezetésének feltéte- j leit. Mivel a kereskedelemben mindig két fél vesz részt, a vevő és az eladó, a kereskedelmi dolgozók munkaidő- csökkentésében is részt kell vállalniuk a vásárlóknak. ■ Több országban már évek : óta zárva vannak az üzletek í szombat déltől és a legtöbb ! bolt szombaton egész nap. ! Svájcban szombaton déltől hétfőn délig tart a hétvégi i pihenő. Jakabos Zoltánné : hozzánk sokkal közelebb álló példával is érvel: az NDK- I ban alig tart nyitva szombaton üzlet. A szombatok tehermentesítése érdekében egy órával meghosszabbították a pénteki nyitvatartási i<iőt. Minden második héten rövidített időtartamú szombati árusítást szerveznek. A tej-, sütő- és cukrászipari termékeket, valamint nyári idényben a romlandó zöldséget, gyümölcsöt minimális létszámmal, aá üzletajtókban történő eladással biztosítják szombatonként, — Véleményem szerint a : munkaidő csökkentését társadalmi üggyé kell tenni. Az érdekelt kereskedelmi vállalatoknak és szövetkezeteknek biztosítaniuk kell a kulturált kiszolgálást, folyamatos áruellátást. Szükség van azonban arra is, hogy a vásárlók megértéssel fogadják törekvéseinket. ötletekkel, javaslatokkal segítsék elképzeléseink ; •megvalósítását. Az új rendszerre való áttérés sikeres végrehajtásához segítséget kérünk mindenkitől, aki ebben közreműködhet. Nem lehet félreérteni: a kereskedelemben úgy akarnak munkaidőt csökkenteni!, hogy a vevők ne károsodjanak, hogy folyamatos, egyenletes legyen az áruellátás, hogy meggyorsuljon a kiszolgálás, azaz, a vásárlók kevesebb időt töltsenek árubeszerzéssel. S ha a kereskede- delem támogatásra érdemes lépéseket tesz, segítsenek a vevők is a szervezésben. Csak egy „kis“ szabálysértés K legtöbb szerencsétlenség oka: gyorshajtás — 8 halálos baleset — Uraim, ezert a kis szabálysértésért még szólni sem kellene, ezer fordul elő naponta — mondta az egyik gépkocsivezető, amikor a sebesség túllépéséért a közlekedésrendészeti járőr figyelmeztette. „Kis” szabálysértéselv valóban tömegesen történnek a közutakon, igazolhatja ezt a legtöbb gépjárművezető, akik sokszor bosszankodnak a volán mellett, sőt nem egyszer hangos szidalmazásra is fakadnak. De nézzünk körül egy kicsit a helyszínen! Éppen indulni akarunk, a gépkocsival, amikor telefonon a Rózsa Ferenc utcában történt közúti balesetei jelentik.. Pillanatok alatt ott vagyunk. Egy távolsági autóbusz áll az úttesten, — hátsó kereke durrdefektet kapott és emiatt az autóbuszban ülő két asszony megsérült. — A mentők mindkettőjüket boka és lábfejtörés gyanújával már kórházba szállították. — Durrdefektből eredő ilyen sérülés a legritkább. Kipukkadt a hátsó kerék, ettői — az ülő- térben a hátsó kerék fölé szerelt ülés alatt az autó lemeze hirtelen földomborodott és ez okozta az ülésen helyet fog- laló két asszony lábsérülését. Mi ebben a „kis” szabálysértés? A hátsó kerék újrafutó- ] zott volt, — az újrafutózást hanyagul végezték el. A gyárban történt „kis” szabálytalanság, „kis” hanyagság okozta a balesetet. Intő példa: nemesek a KRESZ-szabályok megsértése járhat súlyos közúti szerencsétlenséggel! Mielőtt elindultunk a baranyai statisztikát tanulmányoztam. A balesetek legfőbb oka a statisztika szerint a gyorshajtás: míg 1968 első öthónapjában 84, addig ez év hasonló időszakában 134 balesetet okozott. Megálltunk a Tolbuhin úton — felszereltük a sebességmérő készüléket. Nézzük csak mit mutat az óra, hány kilométeres sebességgel közlekednek a járrhűvek? A műszer már egy kilométerről jelzi a közeledő gépjármű sebességét. Nem kellett sokáig várni, hogy a mutató kilengjen. A Hősök tere felől egy Warsza- va — mint az óra mutatta — 85 kilométeres sebességgel közeledett. Lakott területen személygépkocsinak 60 kilométeres sebesség a megengedett. A kocsit a járőrök megállították. A rendszáma: AD 66—75, soproni autó. — Hát igyekeztünk, mert egy tárgyalásra időre akarunk Pécsre érkezni — mondja a gépkocsi vezetője. — Mennyivel ment? — Nyolcvannal. .. Hát egy kicsit túlléptem ... ’ Zokszó nélkül veszi tudomásul a figyelmeztetést és a 30 forint helyszínbírságolást. Vannak akik „kötözködésnek”, „túlbuzgóságnak” nevezik, amikor a rendőrök kötelességüket teljesítve intézkednek a szabályok megszegése miatt. Mindenütt, de különösen itt kell ügyelni a gyorshajtásra, mert nem egy gyereket ütöttek már el a Tolbuhin úton a száguldó autók. Halálos baleset is történt már emiatt! | „Kis” szabálytalanság szá- mos példáját észleljük a Ba- lokány-strandnál kijelölt gyalogátkelőhelynél. Az YB 52—76 rendszámú tehergépkocsi a megengedett 40 kilométeres sebesség helyett ötvennel közlekedik. — „Csak” tíz kilométerrel léptem túl... — mondja a gépjármű vezetője. „Csak”... Negyven forint a helyszíni pénzbírság. Az AD 01—30 rendszámú személygépkocsi pedig a gyalogátkelő helynél előz egy másik járművet. A KRESZ pedig kimondja, hogy kijelölt gyalogátkelőhelynél előzni nem szabad. „Kis” szabálysértés ez is, de súlyos következménnyel járhat. Sokszor nem a gépjármű vezetőjén, hanem mindössze ä véletlenen múlik, hogy a rendeletek semmibe verése nem okoz balesetet. Hosszú „láncban” mennek a gépkocsik, motorkerékpárok a Zsolnay utcában. A követési távolság betartására bizony kevésbé ügyelnek. Pedig a 6-os főközlekedési útvonal városi szakaszán ez a „kis” szabály- sértés is nem egy súlyos következménnyel járt. Csak úgy, mint a jobbkéz-szabály megszegése. A sétatéren is fokozott figyelemmel kell erre lenni, sok a panasz, hogy itt nem tartják be. Hasznos lenne például — a helyszínen szerzett tapasztalat alapján, — ha a sétatéren a borforgalmi előtt feljövő járműveket nemcsak a jobbkézszabály, hanem egy elsőbbségadás kötelező tábla is figyelmeztetné a helyes közlekedésre Nőtt a gyalogosok hibájából okozott balesetek száma is. Csak egy példát a legsúlyosabbak közül. Fleischmann Ferenc június 3-án Pécsett az Alkotmány utcában figyelmetlenül lépett az úttestre, egy gépjármű elütötte, kórházba szállítás közben meghalt! — Csak egy „kis” figyelmetlenséget követett el... Az év első öt hónapjában a megyében 8 ember vesztette életét közúti baleset következtében. Az összbalesetek szánta is nőtt: míg 1968 május végéig 472, 1969 hasonló idősza- ! kában 563 baleset történt a megyében. Mindenkit, gépjárművezetőt, gyalogost figyel- meztenek a számok! (Garay) Az időjárás miatt drága a zöldség A mezőgazdászok véleménye szerint az időjárás a ludas abban, hogy július első napján nem minden zöldségféle ára alakult az évszaknak megfelelően. Az elmúlt 14 nap időjárása nem túlságosan kényeztette el a gyümölcskultúrát sem. A málnásokban például az esők után rothadási folyamatot figyeltek meg, ezért rendkívül gyors értékesítésre volt szükség. A legutóbbi felmérések szerint ugyanakkor jó termés várható őszibarackból — és később majd almából. A mezőgazdászok szerint minden bizonnyal jelentősen felgyorsul majd a zöldséggyümölcs szüret üteme. Kiváló vájár mozgalom a Mecseki Szénbányáknál Az év hátralevő részében ■ felülvizsgáljuk, az elmúlt öt esztendő során vállalatunkhoz ! került fiatalok érdekvédelmi helyzetét és értékeljük a KISZ, valamint az ifjúsági szocialista brigádok kapcsola- j tát — mondotta, tegnap Parti József, a Mecseki Szénbányák ! Vállalat KISZ Bizottságának titkára, azon a bizottsági ülésen, amelyet az alapszervezetek első félévi munkájának értékelésére és az elkövetkező feladatok megbeszélésére hívtak össze. Az ' elmúlt évekhez hasonlóan, az idén is a termelést l segítő munkát tartották leg-1 fontosabb dolguknak. Jelentős 1 | eredményeket értek el az ifjúsági szocialista brigádok szervezésében és irányításában, valamint az üzemekben, lakóterületeken, óvodákban és iskolákban végzett több mint félmillió forint értékű társadalmi munkavégzésben. Nagyon hasznos feladatra vállalkozik a KISZ Bizottság a „Kiváló vájár” mozgalom létrehozásával. A Mecseki Szénbányáknál mintegy 5 ezer vájár dolgozik, akiknek 5 évenként szakmai vizsgát kell tenniük. A mozgalomban résztvevő vájárok amennyiben a szakmai, politikai és munkavédelmi kérdésekből ! összeállított „vetélkedőn” 25 j pontot érnek el, a Kerületi j Bányaműszaki Felügyelőség i felmentése alapján, mentesül- • nek az említett vizsgáktól. ; Ezen túlmenően a vállalati döntőn legeredményesebben szereplők jelentős pénzjuta- | lomban részesülnek. Az idén is meghirdették a | már hagyományossá váló pá- I lyázatot fiatal mérnökök, ! technikusok és közgazdászok számára, akik a termelés gaz- í daságosságát, ésszerűsítését és i biztonságosságát célzó dolgo- j zataikkal nagymértékben hoz- 1 zájárulnak a Mecseki Szén- ■ banyák munkájához. Pécsi kutatók külföldi tanutmánvútiai A Magyar Tudományos Akadémia XI. osztálya jóváhagyta a Dunántúli Tudományos Intézet jövő évi külföldi ] tanulmányút terveit. Az 1970- [ ; es évben Ruzsás Lajos osztályvezető Romániában agrár- I j történeti, Szita László pedig Csehszlovákiában bányatörténeti kutatásokat végez majd. Fodor István ugyancsak Csehszlovákiában barlangklíma vonatkozásban végez mt^l- gy eléseket