Dunántúli Napló, 1969. július (26. évfolyam, 149-175. szám)

1969-07-02 / 150. szám

tfó?. Július 2. Dunonrau napio Miért kevés a sertéshús? Nem asért, mert exportálják — Többet hoznak be, mint kivissnek Segíti a dolgozók lakásépítését a Mecseki Szénbánya Szabad szombat a kereskedelemben ? Bizottság loglalkozik a munkaidő- csökkentés lehetőségei leitárásával Számítanak a vásárlók támogatására is ( — Mikor térnek vissza a régi szép idők? — sóhajtanak a háziasszonyok, visszaemlé­kezve arra. hogy a múlt év­ben, különösen a második fe­lében elegendő hús volt, ma pedig nincs, és ismét megkez­dődtek a hétvégi bosszúságok. Uúsliiány Iiúsbőségbcn Bár a háziasszonyok panasza jogos, a megfogalmazás nem egészen pontos, hiszen nem leliet általános húshiányról beszélni Magyarországon. Mar­hahús szinte mindig kapható — sokszor el sem viszik —, gyakorlatilag korlátlan meny- nyiségben volt és van barom­fi, sőt — az idei télen és ta­vaszon — elegendőnek bizo­nyult a hal is. A hal- és ba­romfifogyasztás egyébként lát­ványosan emelkedett! 1969 el­ső öt hónapjában 70 százalék­kal több baromfit és több mint kétszer annyi halat vá­sároltak Baranyában, mint a múlt év hasonló időszakában. Noha a baromfifogyasztás növekedésében . az is közreját­szott, hogy a baromfnpar nö­velte a választékot — friss csirke, extra aprólék stb. — minden kereskedelmi szakem­ber tisztában van avval, hogy ha elegendő a sertéshús, nem ilyen magasak a számok. S bár az orvosok is örülnek en­nek a fordulatnak, Íriszen a hal, baromfi, sőt még a mar­hahús fogyasztása is egészsé­gesebb, mint a sertésé, min­denki tudatában van annak, hogy a több évszázadra visz- szanvúló táplálkozási szokások következtében még hosszú ideig a sertés fog dominálni. Tegyük hozzá, hogy a prakti­kus háziasszony szemszögéből nézve aránylag még az a leg­olcsóbb és a leggazdaságo­sabb. Ezért nem beszélnek húsbőségről, hiszen a legfon­tosabb Hús- hiánycikk, ........ K evesebb a disznóölés A Belkereskedelmi Minisz­térium szerint 164 vagon ser­tés tőkehúst utaltak ki 1969 első öt hónapjában Baranyá­nak. a töltelékárut nem szá­mítva, egy vagonnal többet, mint a múlt év hasonló idő­szakában. A Megyei Tanács kereskedelmi osztálya viszont több vagon hiányt mutat ki a bázis időszakhoz képest, s — akárcsak a minisztérium — a visszakérdezés után is fenn­tartja állításait. A két intéz­mény tehát pillanatnyilag vi­tázik. Mi sem volna népsze­rűbb itt Baranyában, mint azt állítani, hogy a minisztérium téved. Erre azonban nincs bi­zonyíték. Egyébként sem ér­demes túlzott jelentőséget tu­lajdonítani ennek a vitának —, mely minden bizonnyal ha­marosan befejeződik —. hi­szen még ha a Megyei Tanács kereskedelmi osztálya „győz­ne” is, akkor sem kaphatna Baranya lényegesen több ser­tést. Nincs miből — a sertés­hús országszerte hiánycikk. No, de miért az? — kérde­zik mindenütt. Először is azért — válaszolják a Megyei, illet­ve Pécs városi Tanács keres­kedelmi osztályán —, mert a két tavalyi állatbetegség miatt kevesebb volt a házi disznó­ölés. A bélforgalom adataiból ítélve a megye — közte Pécs — mintegy 10 ezer családja nem vágott sertést. Ez körül­belül 15 ezer hízóval egyenlő, ez a tízezer család ma az ál­lami boltokat ostromolja hús­ért. A második ok: időközben belépett a beremendi építke­zés. Bár Pesten, a keretek el­osztásánál ezt figyelembe ve­id ő jár ás] ele n tés Várható időjárás szerda estig: változó mennyiségű felhőzet, szór­ványosan előforduló esővel, ziva­tarral. Mérsékelt, időnként meg­élénkülő északnyugati, északi szél. A hőmérséklet kissé emelkedik. Várható legalacsonyabb éjszakai hőmérséklet 10—13, legmagasabb nappali hőmérséklet szerdán 21— 25 fok között. A Balaton vizének hőmérséklete •Mloknal 10 órakor 1Í,S lók volt­szik, nem annyira, mint a méltányosság igényelné. Ha­sonló „cipőben” járnak más építkező megyénk is. Végül — harmadik okként — nőnek az igények, nemcsak városon, ha­nem falun is. A húsfogyasztás évről évre emelkedik, a tava­lyival azonos húsmennyiség tehát már ez az egyetlen ok miatt sem volna elég. Baranya a harmadik A sertés-, illetve marhahiist országos és megyei operatív bizottságok osztják szét, me­lyek hetenként üléseznek. Az országos bizottságban a Bel­kereskedelmi, Mezőgazdasági és Élelmezésügyi, a Külkeres­kedelmi Minisztérium, a SZÖ- VOSZ, az Állatforgalmi és Húsipari Tröszt, a TERIMPEX (az összes hústerméket expor­táló és importáló vállalat), az állami gazdaságok és más szer­vek képviselői vesznek részt. A megyei tanácsokon nagyjá­ból a fenti szervek megfelelői. Bizonyára sokan felteszik a kérdést, hogy az országos ope­ratív bizottság vajon kellő helyzetismerettel rangsorol-e a megyék között? Válaszul né­hány 1968-as adatot közlünk. Eszerint Baranya 420 ezer la­kosát figyelembe véve 17,74 kilogramm sertéshúst utaltak ki a megyénknek a múlt év­ben, fejenként. Csupán Komá­rom, illetve Győr megyék előztek meg bennünket (Ko­márom 24,91, az utóbbi 21,33 kilóval), az egzakt számok azonban azt bizonyítják, hogy e megyékben nagyobb arányú az ipari népesség. S az idegen- forgalom is. A múlt évben több mint egymillió külföldi utazott át Győrött, s ennek egy része meg is ebédelt. A három élenjáró megyével szemben Tolna megye mind­össze 9,08, Somogy — a Bala- tonparttal egyetemben —13,58, Szabolcs megye pedig 7 kilo­grammos „fejadaggal”' része­sedett. Ügy véljük, e számok­hoz nem szükséges kommen­tárt fűzni. Legfeljebb Annyit: Szabolcs megye is panaszko­dik. Miért importálunk? Nézzük most már az expor­tot, hiszen az emberek több­sége abban a hiszemben van, hogy azért nincs disznóhús, mert kiviszik. Valóban kivisz- nek minden évben — így az idén is — mintegy 500 vagon­nal. A jelzett mennyiség túl­nyomó többségét a tőkés or­szágokba exportáljuk, francia sonka, francia karaj — tehát nem hasított félsertés — for­májában, mert ezek az orszá­gok is szeretik az ízes magyar sertést, s csak ilyen árukap­csolás fejében veszik át tő­lünk a hízómarhát, amiért pe­dig jól fizetnek. Ez a körül­mény viszont lehetővé teszi kormányunknak, hogy évi át­lagban mintegy 3000 vagon sertéshúst hozzon be külföld­ről, nem egyszer ugyanezek­ből az országokból. Pánczél István, a MÉM fő­előadója hivatalos okmányok­kal bizonyította, hogy az ex­port-import sok éves átlaga körülbelül ez; 500:3000. Ez pe­dig annyit jelent, hogy vég­eredményben importáló ország vagyunk. A kérdés most már így hangzik: miért kell Magyar- országnak importálnia a ser­téshúst? Erről szól a következő cik­künk. Magyar László A Mecseki Szénbányák ve-1 zetősége, a szakszervezettel j és a KISZ Bizottsággal tör- j tént megegyezés alapján ak­ciót szervezett a dolgozók ön- j erős lakásépítésének, illetve [ lakásvásárlásának támogatá­sára. A részesedési alapból már ebben az évben kétmillió forintot szánnak ilyen célra, I azoknak az ..otthonalapítók- j nak”, akik a juttatással kap­csolatos feltételeknek megfe- lelnek és azokat betartják, ; 30 000 forintot ódnak, amit nem kell visszafizetni. Ezen- j kívül további 20 000 forint j kamatmentes kölcsönben ré- I szésülhetnek az igénylők, amit! az építkezés befejezésétől szá- | mított öt év alatt kell vissza- j téríteniük. A vállalat kikö­tötte, hogy ezzel az akcióval csak bányaközpontokban, — Pécs, Komló és Szászvár te­rületén történő lakásépítést, | illetve vásárlást támogat. I Július elsejétől újabb ezrek tértek át Baranyában a rövi- dített munkahétre. Ezzel csak- : nem egyidőben. bizottság kezdte meg munkáját a me- i gyében azzal a feladattal,! hogy dolgozzák ki a keres­kedelemben foglalkoztatottak j munkaidőrövidítésének félté- | teleit. A feltételek alapján | lehetséges, hogy a ■ Belkeres- | kedelmi Minisztérium kísér­leti megyének jelöli ki Ba- ■ ranyat. A bolthálózatban dolgozó több' mint négyezer kereske- | delmi és vendéglátóipari dől- I gozó számára még nem éret- ! tek meg a munkaidőcsökken- j tés feltételei. A bolti alkal- i mazottak egyelőre örülnének, j ha szabad szombatok helyett ; legalább szabad szombat dél­utánokkal rendelkeznének.. A bizottság székhelye a Me­gyei Tanácson van, a javasla- I tok, indítványok végsösoroa ! Jakabos Zoltánná kereskedel- ] mi osztályvezetőhöz kerülnek. | Nagyjából kialakult már, hogy j milyen feltételek megterer.i- í tésével valósítható meg a kc- | reskedelemben dolgozók óha­i ia­1 — A feltételek csak resz­i ben adottak. Bolthálózatunk egy része alkalmas a jelen- i léginél nagyobb forgalom le- ! bonyolítására rövidebb nyit- ! vatartási idő mellett is azon- j ban technikai és munkaszer- I vezési intézkedéseket kell ! tenni a gyorsabb átbocsátó- képesség biztosítása érdeké­ben. A rövidebb nyitvatartási idő miatt új megállapodásct- | kát kell kötni az élelmiszer- iparral és a nagykereskede­lemmel az áruszállítások idő­pontjaira vonatkozóan és meg kell majd szervezni a nyitva­tartási időn kívül érkező szál- I lítmányok lerakási és tárolási : rendjét. Általában gondoskod- > ni kell a gyors áruutánpótlás- j ról és rugalmasabban kell ! gazdálkodniuk a vállalatok- i nak a munkaerővel. — A vállalatok és néhány szövetkezet most dolgozzák ki azokat a variánsokat, ame­lyek alapján megkezdhetjük ! a szervezőmunkát. Szeretnénk | ha már ebben az évben biz- i tosíthatnánk a munkaidőcsök- | ken tés bevezetésének feltéte- j leit. Mivel a kereskedelemben mindig két fél vesz részt, a vevő és az eladó, a kereske­delmi dolgozók munkaidő- csökkentésében is részt kell vállalniuk a vásárlóknak. ■ Több országban már évek : óta zárva vannak az üzletek í szombat déltől és a legtöbb ! bolt szombaton egész nap. ! Svájcban szombaton déltől hétfőn délig tart a hétvégi i pihenő. Jakabos Zoltánné : hozzánk sokkal közelebb ál­ló példával is érvel: az NDK- I ban alig tart nyitva szomba­ton üzlet. A szombatok teher­mentesítése érdekében egy órával meghosszabbították a pénteki nyitvatartási i<iőt. Minden második héten rövi­dített időtartamú szombati árusítást szerveznek. A tej-, sütő- és cukrászipari termé­keket, valamint nyári idény­ben a romlandó zöldséget, gyümölcsöt minimális lét­számmal, aá üzletajtókban történő eladással biztosítják szombatonként, — Véleményem szerint a : munkaidő csökkentését társa­dalmi üggyé kell tenni. Az érdekelt kereskedelmi válla­latoknak és szövetkezeteknek biztosítaniuk kell a kulturált kiszolgálást, folyamatos áru­ellátást. Szükség van azon­ban arra is, hogy a vásárlók megértéssel fogadják törekvé­seinket. ötletekkel, javasla­tokkal segítsék elképzeléseink ; •megvalósítását. Az új rend­szerre való áttérés sikeres végrehajtásához segítséget ké­rünk mindenkitől, aki ebben közreműködhet. Nem lehet félreérteni: a kereskedelemben úgy akar­nak munkaidőt csökkenteni!, hogy a vevők ne károsodja­nak, hogy folyamatos, egyen­letes legyen az áruellátás, hogy meggyorsuljon a kiszol­gálás, azaz, a vásárlók ke­vesebb időt töltsenek árube­szerzéssel. S ha a kereskede- delem támogatásra érdemes lépéseket tesz, segítsenek a vevők is a szervezésben. Csak egy „kis“ szabálysértés K legtöbb szerencsétlenség oka: gyorshajtás — 8 halálos baleset — Uraim, ezert a kis sza­bálysértésért még szólni sem kellene, ezer fordul elő na­ponta — mondta az egyik gépkocsivezető, amikor a se­besség túllépéséért a közleke­désrendészeti járőr figyelmez­tette. „Kis” szabálysértéselv való­ban tömegesen történnek a közutakon, igazolhatja ezt a legtöbb gépjárművezető, akik sokszor bosszankodnak a vo­lán mellett, sőt nem egyszer hangos szidalmazásra is fa­kadnak. De nézzünk körül egy kicsit a helyszínen! Éppen indulni akarunk, a gépkocsival, amikor telefonon a Rózsa Ferenc utcában tör­tént közúti balesetei jelen­tik.. Pillanatok alatt ott va­gyunk. Egy távolsági autó­busz áll az úttesten, — hát­só kereke durrdefektet kapott és emiatt az autóbuszban ülő két asszony megsérült. — A mentők mindkettőjüket boka és lábfejtörés gyanújával már kórházba szállították. — Durr­defektből eredő ilyen sérülés a legritkább. Kipukkadt a hátsó kerék, ettői — az ülő- térben a hátsó kerék fölé sze­relt ülés alatt az autó lemeze hirtelen földomborodott és ez okozta az ülésen helyet fog- laló két asszony lábsérülését. Mi ebben a „kis” szabálysér­tés? A hátsó kerék újrafutó- ] zott volt, — az újrafutózást hanyagul végezték el. A gyár­ban történt „kis” szabálytalan­ság, „kis” hanyagság okozta a balesetet. Intő példa: nem­esek a KRESZ-szabályok meg­sértése járhat súlyos közúti szerencsétlenséggel! Mielőtt elindultunk a ba­ranyai statisztikát tanulmá­nyoztam. A balesetek legfőbb oka a statisztika szerint a gyorshajtás: míg 1968 első öt­hónapjában 84, addig ez év hasonló időszakában 134 bal­esetet okozott. Megálltunk a Tolbuhin úton — felszereltük a sebességmérő készüléket. Nézzük csak mit mutat az óra, hány kilométe­res sebességgel közlekednek a járrhűvek? A műszer már egy kilométerről jelzi a közeledő gépjármű sebességét. Nem kellett sokáig várni, hogy a mutató kilengjen. A Hősök tere felől egy Warsza- va — mint az óra mutatta — 85 kilométeres sebességgel közeledett. Lakott területen személygépkocsinak 60 kilo­méteres sebesség a megenge­dett. A kocsit a járőrök meg­állították. A rendszáma: AD 66—75, soproni autó. — Hát igyekeztünk, mert egy tárgyalásra időre akarunk Pécsre érkezni — mondja a gépkocsi vezetője. — Mennyivel ment? — Nyolcvannal. .. Hát egy kicsit túlléptem ... ’ Zokszó nélkül veszi tudo­másul a figyelmeztetést és a 30 forint helyszínbírságolást. Vannak akik „kötözködésnek”, „túlbuzgóságnak” nevezik, amikor a rendőrök kötelessé­güket teljesítve intézkednek a szabályok megszegése miatt. Mindenütt, de különösen itt kell ügyelni a gyorshajtásra, mert nem egy gyereket ütöt­tek már el a Tolbuhin úton a száguldó autók. Halálos bal­eset is történt már emiatt! | „Kis” szabálytalanság szá- mos példáját észleljük a Ba- lokány-strandnál kijelölt gya­logátkelőhelynél. Az YB 52—76 rendszámú tehergépkocsi a megengedett 40 kilométeres sebesség helyett ötvennel köz­lekedik. — „Csak” tíz kilométerrel léptem túl... — mondja a gépjármű vezetője. „Csak”... Negyven forint a helyszíni pénzbírság. Az AD 01—30 rendszámú személygépkocsi pedig a gyalogátkelő helynél előz egy másik járművet. A KRESZ pedig kimondja, hogy kijelölt gyalogátkelőhelynél előzni nem szabad. „Kis” sza­bálysértés ez is, de súlyos kö­vetkezménnyel járhat. Sok­szor nem a gépjármű veze­tőjén, hanem mindössze ä vé­letlenen múlik, hogy a rende­letek semmibe verése nem okoz balesetet. Hosszú „láncban” mennek a gépkocsik, motorkerékpárok a Zsolnay utcában. A követé­si távolság betartására bizony kevésbé ügyelnek. Pedig a 6-os főközlekedési útvonal városi szakaszán ez a „kis” szabály- sértés is nem egy súlyos kö­vetkezménnyel járt. Csak úgy, mint a jobbkéz-szabály meg­szegése. A sétatéren is foko­zott figyelemmel kell erre lenni, sok a panasz, hogy itt nem tartják be. Hasznos len­ne például — a helyszínen szerzett tapasztalat alapján, — ha a sétatéren a borforgal­mi előtt feljövő járműveket nemcsak a jobbkézszabály, hanem egy elsőbbségadás kö­telező tábla is figyelmeztetné a helyes közlekedésre Nőtt a gyalogosok hibájá­ból okozott balesetek száma is. Csak egy példát a legsúlyo­sabbak közül. Fleischmann Ferenc június 3-án Pécsett az Alkotmány utcában figyelmet­lenül lépett az úttestre, egy gépjármű elütötte, kórházba szállítás közben meghalt! — Csak egy „kis” figyelmetlen­séget követett el... Az év első öt hónapjában a megyében 8 ember vesztette életét közúti baleset következ­tében. Az összbalesetek szánta is nőtt: míg 1968 május vé­géig 472, 1969 hasonló idősza- ! kában 563 baleset történt a megyében. Mindenkit, gépjár­művezetőt, gyalogost figyel- meztenek a számok! (Garay) Az időjárás miatt drága a zöldség A mezőgazdászok vélemé­nye szerint az időjárás a ludas abban, hogy július első napján nem minden zöldség­féle ára alakult az évszak­nak megfelelően. Az elmúlt 14 nap időjárása nem túlságosan kényeztette el a gyümölcskultúrát sem. A málnásokban például az esők után rothadási folyamatot fi­gyeltek meg, ezért rendkívül gyors értékesítésre volt szük­ség. A legutóbbi felmérések szerint ugyanakkor jó termés várható őszibarackból — és később majd almából. A mezőgazdászok szerint minden bizonnyal jelentősen felgyorsul majd a zöldség­gyümölcs szüret üteme. Kiváló vájár mozgalom a Mecseki Szénbányáknál Az év hátralevő részében ■ felülvizsgáljuk, az elmúlt öt esztendő során vállalatunkhoz ! került fiatalok érdekvédelmi helyzetét és értékeljük a KISZ, valamint az ifjúsági szocialista brigádok kapcsola- j tát — mondotta, tegnap Parti József, a Mecseki Szénbányák ! Vállalat KISZ Bizottságának titkára, azon a bizottsági ülé­sen, amelyet az alapszervezetek első félévi munkájának érté­kelésére és az elkövetkező feladatok megbeszélésére hív­tak össze. Az ' elmúlt évekhez hason­lóan, az idén is a termelést l segítő munkát tartották leg-1 fontosabb dolguknak. Jelentős 1 | eredményeket értek el az if­júsági szocialista brigádok szervezésében és irányításá­ban, valamint az üzemekben, lakóterületeken, óvodákban és iskolákban végzett több mint félmillió forint értékű társadalmi munkavégzésben. Nagyon hasznos feladatra vállalkozik a KISZ Bizottság a „Kiváló vájár” mozgalom létrehozásával. A Mecseki Szénbányáknál mintegy 5 ezer vájár dolgozik, akiknek 5 évenként szakmai vizsgát kell tenniük. A mozgalomban résztvevő vájárok amennyi­ben a szakmai, politikai és munkavédelmi kérdésekből ! összeállított „vetélkedőn” 25 j pontot érnek el, a Kerületi j Bányaműszaki Felügyelőség i felmentése alapján, mentesül- • nek az említett vizsgáktól. ; Ezen túlmenően a vállalati döntőn legeredményesebben szereplők jelentős pénzjuta- | lomban részesülnek. Az idén is meghirdették a | már hagyományossá váló pá- I lyázatot fiatal mérnökök, ! technikusok és közgazdászok számára, akik a termelés gaz- í daságosságát, ésszerűsítését és i biztonságosságát célzó dolgo- j zataikkal nagymértékben hoz- 1 zájárulnak a Mecseki Szén- ■ banyák munkájához. Pécsi kutatók külföldi tanutmánvútiai A Magyar Tudományos Akadémia XI. osztálya jóvá­hagyta a Dunántúli Tudomá­nyos Intézet jövő évi külföldi ] tanulmányút terveit. Az 1970- [ ; es évben Ruzsás Lajos osz­tályvezető Romániában agrár- I j történeti, Szita László pedig Csehszlovákiában bányatörté­neti kutatásokat végez majd. Fodor István ugyancsak Cseh­szlovákiában barlangklíma vonatkozásban végez mt^l- gy eléseket

Next

/
Thumbnails
Contents