Dunántúli Napló, 1969. június (26. évfolyam, 124-148. szám)

1969-06-11 / 132. szám

fM9. Junius ti. / 9 iranantim namo Üdülőtelep a Dombay-tónál Elkészült a részletes rendezési terv Bátram mondhatjuk, hogy tömegigényeknek tett eleget a pécsváradi tanács, amikor megrendelte a Dombay-tó kör­nyékének részletes rendezési tervét A tóvölgynél az eddigi telekosztások, építkezések spontán történtek. A terv most elkészült. Meglepően fiatal ember, az egy éve diplomázott Fortwingler László építész- mérnök készítette, akinek tu­lajdonképpen ez az első me­gyei jelentőségű munkája. — Ma világszerte nagy prob­léma a városkörnyéki üdülés biztosítása, különösen olyan városok közelében, melyek na­gyobb ipari létesítményekkel rendelkeznek. A városkörnyé­ki üdülést van hivatva bizto­sítani —, ha kisebb méretek­ben is — a tóvölgy. Sok mindent figyelembe vet­tek a terv készítésénél. Min­denekelőtt azt, hogy a Dom­bay-tó üdülő népességének je­lentős része az aránylag közel fekvő (17 km) Pécsről kerül ki, ahonnan műúton és va­súton, sőt az erdei turistauta­kon is jó a közlekedés. A tó­völgyet — a terv tanúsága szerint — ezért elsősorban a pécsiek és Pécs környékiek üdülőhelyévé szánják. A terv számol azzal, hogy az embe­rek szabadideje egyre több lesz. — A telkeket úgy alakítot­tuk ki, hogy megfelelő koor- dináltság feltételezésével ma­gas színvonalú, pihenést szol­gáló üdülőtelep jöhessen létre a tóvölgyben. A telkek kis alapterülete zsúfolttá tenné a beépítést, azért az épületeket úgy helyeztük el, hogy maxi­mális legyen az egymástól va­ló távolság. A sivárság meg­előzésére és a környező szán­tóföldektől való elhatárolásra a völgyet körülölelő telekso­ron erdősáv létesítését java­soltuk. Az összehangolt építészeti megjelenés érdekében az ÉR­DÉRT hétvégi házait ajánlják a leendő telektulajdonosok­nak, a félkaréjban húzódó te­leksorokon. Ezalatt, a tó köz-1 vetlen közelében négyes ház­csoportokat terveznek kiala­kítani, ezt főként a dombor­zati viszonyok, az eléggé me­redek lejtők indokolják. A tó keleti oldalán, a szőlőkből ki­alakított telkeken, a szőlőkul- -túra védelme mellett egy-két szintes kisnyaralókat lehet a terv szerint építeni. A jelen­leg meglévő, illetve épülőfél­ben lévő tizenegy üdülő mellé a terv alapján 150 hétvégi ház létesül a Dombay-tó partján, ezekben összesen hatszáz sze­mély részére lesz üdülési, pi­henési lehetőség. — Természetesen ez nem minden — mondja Fortwing- ler László —, mert az üdülő­házakon kívül turistaház és kemping is létesül, ezekkel együtt majdnem ezerre emel­kedik a tóvölgy állandó üdü­lői férhőhelyszáma. A terve­zésnél számoltunk az étkezé­si, fürdőzési igényekkel is, eze­ket megfelelő létesítmények szolgálják majd. Célszerű volt megszabni azo­kat az előírásokat is, amelyek betartása mellett a rövid időn belül értékesítendő telkeken megkezdhetik a tulajdonosok az építkezést. A tóvölgyi üdülő­épületek csak lapos, vagy eny­he hajlású tetőszerkezettel épülhetnek; a telkeken csak egy-egy hétvégi ház létesíthe­tő; melléképületeket nem sza­bad építeni; a telkeken lévő fákat csak hatósági engedély- lyel szabad kivágni; az építés­ügyi hatóság elrendelheti a telkek fásítását, kertészeti ki­képzését; kerítések csak zöld növényzetbe rejtve készíthe­tők stb. H. M, Lezárták a jelentkezéseket Napirenden megyénk Hetvennégy kiállító a Baranyai Ipari Vásáron 9170 négyzetméter alapterületre tervezik a termékek bemutatását Az országgyűlési képviselők Baranya megyei csoportja teg­nap du. Tekeres községben tartotta ülését Kiss György, a Dél-Dunántúli Vízügyi Igaz­gatóság vezetője részletes tá­jékoztatást adott Baranya me­gye vízgazdálkodási helyzeté­ről és az. elkészült tervekről. Az országgyűlés következő ülésszakán hazánk vízgazdál­kodásáról tanácskozik. A par­lamenti ülésen megyénk kép­viselője felszólalásában támo­gatást kér Pécs város vízellá­tásának javítására, a Duna, Dráva menti árvédelmi vona­lak tovább fejlesztésére, a Dráva menti területek rende­zésére, hogy a megyében és Pécsett folyó lakásépítésekkel j járó igényekhez, fejlődő mező- gazdaságunk szükségletéhez minél több és jobb ivóvíz áll­jon rendelkezésre. Jó másfél hónap, és meg­nyílik a Baranyai Ipari Vá­sár Pécsett, a Köztársaság téren, illetőleg a környező is­kolák helyiségeiben. Éppen tegnap jelentette be a posta Molnár Györgynek, a Megyei Tanács ipari osztálya főmér­nökének, aki egyben a ren­dező bizottság titkára, hogy a vásár idején alkalmi bélyeg­zővel kívánja ellátni a hely­színen feladott levélküldemé­nyeket — A jelentkezéseket lezár­tuk— mondja Molnár György. — Hetvennégy gyár és válla­lat jelentette be, hogy részt vesz a vásáron. Részletesebben: 29 miniszté­riumi, 11 tanácsi és 7 buda­pesti vállalat továbbá 7 ke­reskedelmi vállalat 15 kisipari szövetkezet, 4 állami gazdaság és termelőszövetkezet és egy magánkisiparos. A rendező bi­zottság 12 termékcsoportot állapított meg és minden cso­portban a legjobb termékek I., II. és III. helyezést ér­hetnek el. Ezeket díjazzák. A Pécsi Porcelángyár elkészítet­te a 36 darab — zöld eozin- ból — készült plakettet. A plakett a vásár emblémáját ábrázolja, ezzel a szöveggel: „Baranyai Ipari Vásár—1969”. Ezenkívül lesz egy vásári nagydíj, ami szintén zöld eozinból készült, 50 centimé­ter magas padló-váza. A ter­mékeket zsűri bírálja el, amelynek tagjai a Belker. Piackutató Intézet, a HUNG- EXPO, a KERMI, a Budapesti Grafikai Alkotóközösség, illet­ve a BIV szervező bizottsá­gának képviselői. A 9170 négyzetméter alap- területű vásár berendezési terveinek kivitelezését több­ségében a Tempó Ktsz deko­rációs csoportja végzi. Az előzetes terveket rövidesen valamennyi vállalat megkap­ja. Nagyon szépnek Ígérkeznek a Mecseki Szénbányák, a Szi­getvári Konzervgyár, Pécsi Dohánygyár, Sörgyár pavilon­jai, illetve termei. A vállala­tok a kiállított termékeket a helyszínen árubabocsátják. A Budapesti Pamutnyomóipari Vállalat olyan termékeket küld Pécsre, amelyeket elő­ször a májusi Budapesti Ipari Vásáron mutatott be. A Pécsi Bőrgyár sertés- és marha­bőröket. a Beton és Vasbeton- ipari Művek Pécsi Gyára ví- kendházakat, gépkocsitárolót, a Baranya megyei Állami Építőipari Vállalat épületele­meket, építőgépeket, a TEMA- FORG selyempaplanokat, sző­nyegeket mutat be. A/ helyszí­nen étel és italárusítás lesz a Baranya megyei Élelmisszer- kereskedelmi Vállalat és a Baranya megyei Vendéglátó­ipari Vállalat közreműködésé­vel. A Hazai Fésűsfonó ter­mékeit a Pécsi Centrum Áru­ház mutatja be, illetve áru­sítja. A MÁV Baranya, Tolna, So­mogy megyékből érkező láto­gatók részére 33 százalékos vasúti kedvezményt biztosít. Az AKÖV külön vásári meg­állót létesít és különjáratokat indít a város különböző pont­jairól. A rendező bizottság látványosságról is gondosko­dott: naponta rendeznek di­vatbemutatót, és több alka­lommal fellépnek neves tánc- dalénekesek, illetve közismert művészek, parodisták. A me­gye első — és igazán nagy­szabású — ipari vására au­gusztus 1-én nyílik és tíz napon át tart nyitva. R. F. Húsz évesek az állami gazdaságok A jubileumi eseménysorozat első állomása: a Bolyi Állami Gazdaság Ez évben ünnepük fennállá­suk 20. évfordulóját az álla­mi gazdaságok. Az évfordulót rangos események fémjelzik országosan, amelyek június 10-én kezdődtek el éppen Ba­ranya megyében. A Bolyi Ál­lami Gazdaság adott otthont az állattenyésztők országos vándorgyűlésének, amely há­romnapos lesz és 11-én Szek- szárdon folytatódik, 12-én pe­dig Agárdon zárul. A megnyi­tóra Bolyba érkezett Klencz- ner András, az Állami Gazda­ságok Országos Központjának vezérigazgatója, Izinger Pál, az üzemfejlesztési főosztály vezetője és dr. Magassy László, a Mezőgazdasági és Élelmezés- ügyi Minisztérium termelés- fejlesztési főosztályának veze­Bolgár úttörők érkeznek Bolgár vendégeik lesz­nek a hét végén a bara­nyai úttörőknek. Június 14-én különvonat érke­zik Pécsre, háromszáz bolgár úttörővel. A bol­gár pionírok négy napig tartózkodnak a megyé­ben. Június 14-én fogadják őket a pécsi állomáson. Június 15-én harmincöt fiatal autóbuszra ül, hogy felkeresse Siklóst, Dráva- szabolcsot, Drávacsehit és Harkányt, a III. Bol­gár Hadtest hősi harcai­nak színhelyét és kegye­lettel adózzék azoknak, akik életüket áldozták a fasizmus ellen vivott küz­delem során. Június 16-án a különvonat va­lamennyi utasa Harkány­ban lesz, hogy megko­szorúzza a bolgár hősi emlékművet Baranyai útjuk június 17-én a ma­gyar úttörőkkel közös nagygyűléssel ér véget tője, valamint a szakma több elméleti és gyakorlati kiváló­sága, köztük európai hírű ál­lattenyésztő tudósunk, dr. Horn Artur egyetemi professzor. A megnyitót követő.előadást Fülessy Emil, az Állami Gaz­daságok Országos Központjá­nak állattenyésztési osztályve­zetője tartotta. Elöljáróban rö­vid áttekintést adott az el­múlt húsz év állattenyésztési tapasztalatairól, az ágazat két évtizedes fejlődédésének ered­ményeiről. Ma, hangsúlyozta, tizenegyszer annyi vágómar­hát — 4300 vagon —, ötször annyi hízottsertést — 8500 va­gon —, tizenegyszer annyi vá­góbaromfit adnak az állami gazdaságok, mint 20 évvel ez­előtt. Tejtermelésüket tizen­kétszeresére, tojástermelésüket hetvenhatszorosára, gyapjú­termelésüket pedig hétszere­sére növelték. A fejlődés mel­lett azonban, mindenekelőtt a létszám fejlesztésben tapasz­talható bizonyos megtorpanás. Az előbbrelépéshez meg kell teremteni az ipari jellegű nagyüzemi termelés feltételeit a baromfiágazat mintájára, melyben ma már európai szín­vonalon állnak a gazdaságok. A több, mint kétszáz állat- tenyésztő szakember a bemu­tató sorozat első állomásaként a bolyi gazdaság bári baromfi­kombinátjába látogatott el, Kisjakab Lajosnak, a gazda­ság igazgatójának és a bolya szakembereknek kalauzolásá­val. Megtekintették az 1965- ben épült 40 ezres mohácsi baromfinemesítő üzemet, ahol a Shaver szülőpárokat neve­lik, igen korszerű körülmé­nyek között Ezen a telepen a termelés magas színvonalú, 1968-ban egy tojótyúk évi át­lagban 274 tojást termelt, szemben a 220 darabos orszá­gos — állami gazdasági — át­laggal. Egy darab tojást itt 158 gramm takarmányból ál­lítanak elő. A telep tavaly 8,7 millió tenyésztojást adott a keltető üzemnek. A vendé­gek megtekintették az 1967- ben épült hatvan gépegységes — egy gépbe 10 ezer tojás fér — keltetőt is. Tanácskozás a földtörvény végrehajtásáról Kedden a Járási Tanács nagytermében „A földtörvény végrehajtásának főbb elvi kér­dései” címmel előadást tartott dr. Seres Imre, az Eötvös Lo- ránd Tudományegyet-tn Jog- tudományi Karának tanszék- vezető egyetemi tanára. A ta­nácskozáson részt vettek a Pécsi Tudományegyetem Me­zőgazdasági Jogi Tanszékének oktatói, a megyei és járási ál­lamigazgatási és pártappará­tus munkatársai, az ügyészsé­gek és bíróságok képviselői, a földhivatal dolgozói, valamint termelőszövetkezeti jogtaná­csosok és elnökök. — A termelőszövetkezeti törvény megjelenésével szük­ségszerű volt, hogy a földtör­vényt is bevezessük — mon­dotta az előadó. — Kidolgo­zását az indokolta, hogy a földhasználat összhangba ke­rüljön a földtulajdonnal. Ez a rendezés a személyi földtulaj­don és földhasználat általános rendezése nélkül nemi történ­hetett meg. Vannak nagyüze­mi gazdálkodásra alkalmatlan földek Az ország ellátása szempontjából viszont szüksé­ges, hogy minden földet meg­műveljünk. A földtörvény cél­ja az volt, hogy ezeken a hosszabb ideig kihasználatlan földeken is gazdálkodjanak, sőt virágzóbban, mint az egyé­ni gazdálkodás ideje alatt. Az előadó elmondotta, hogy a törvény bevezetése óta ész­revehetően nőtt a földek ér­téke, különösen gazdálkodási értéke. Ez pedig mindenkép­pen pozitív eredmény, mert hosszú ideig éppen a bizony­talan jogviszonyok miatt a föld kellő megbecsülése hiány­zott. Ezután dr Seres Imre fog­lalkozott a mentesítések kér­désével. valamint az állami tulajdonban lévő földek, a háztáji földek és az illetmény- földek jogi problémáival. At előadás után a jelenlévő gya­korlati szakemberek kérdése­ket tettek fel. amelyekre az előadó válaszolt. Egész nyáron játszanak Több szerződést kapott a gyárvárosi úttörőzenekar Ma, június 11-én reggel nagy útra indul a gyárvárosi úttörő fúvószenekar: egész nyári turnéjuk kezdődik Hé vizen. Bizonyos értelemben szenzáció ez, mert gyermek­zenekarról van szó, melyben több hatéves kisgyermek is játszik, s az idén nyáron ez a zenekar több szerződést ka­pott. így ma már Hévízen je­lentkeznek, mert a hévízi és a keszthelyi tanács szerződést kötött velük. Ennek értelmé­ben, naponta egy-másfél órát Tegnap, a kővágószőlősi üzem udvarán, először a „Trumant” láttam meg. Olyan volt mintha a kazánházból törne ki — és az a része, ahol a mozdonyvezető szokott len­ni, a fal mögött leszakadt volna. Hosszúra — legalább 8 méter — „növesztett” ké­ménye mögött az akna-kerék forog. A „Trumanról” meg hiányzik a kerék. Akár a 302- es típusú mozdonyról, amely az épület másik falán lóg ki. Feladatuk: a MÉV I-es üzemében a ruhaszárító, mo­soda, üzemikonyha, műhelyek és vegyesüzem irodáinak fű­tése. A kéményseprők éppen el­tűnnek a 302-es torkában. Csak deréktól lefelé maradnak kívül. Aztán ismét előtűnnek, egy 6 méteres vasrudat hói­nak ki a kazánból. — Nehéz? — Meg lehet próbálni. Beállók negyediknek. A ka­zánban 180 cső van. Azokon fúj át a láng. Mindegyiken háromszor kéll a rudat végig A 302-es torkában tolni. Előszörre a spirált erő­sítik a végére. Az leviszi a korom vastagját. Akkor jön a nyüst. Olyan mint egy drót­kefe. Legvégső a fibrisz. Gyö­kérből van, leszedi a csövek faláról a legapróbb kormot is. Bizony nehéz. Hamar össze­gyűrődik az émber kezén a bőr. — Megszoktuk. Itt legalább jó a levegő. A széntüzelésűek: Sörgyár, Belklinika — ott meg lehet a melegtől dögleni. — Meló után biztos csú­szik a sör? Vagy közben is.. — Csak utána. Akkor is ritkán. — Az egészség? Mondják, hogy a rák ... — Ha a kendőt jól hasz­náljuk nincs baj. Ilyen olaj- tüzelésű kazán tisztítása után viszont előfordul: úgy érzi az ember mintha a mellén ülné­nek. — Kereset? — A két kazánért 390 fo­rintot kapunk személyenként. Három-négy napig dolgozunk rajta. Átlagban 2100—2200-fa jön ki havonta. A brigádban hárman dol­goznak. Móricz János, Fáth János és Asztalos László. Tíz- tizenkét éve vannak vala­mennyien a Kéményseprő Vállalatnál. Móricz János ka­tonatisztből lett kéményseprő. — Jobb? — Nem panaszkodom. Nyu­godt, biztos megélhetés. — A szerencsével, hogy áll? — Mondják, hogy páros­szürke szerencse. Ha reggel tízen nem nyálazzák meg gombjukat amikor találko­zunk, hát egy se... Nekem viszont három találatnál több még soha nem volt — Maguk ... — Péknek készültem, aztán kéményseprő lettem. Meleg — meleg. Csak az egyik fehér, a másik fekete — mondja Fáth János. Asztalos Lászlót a család küldte a pályára, de nem bán­ta meg. Varga Sándor, a vál­lalat igazgatója elmondotta, hogy hosszú idő után először nincsenek létszám gondjaik. A mostani hét tanuló hosszú időre megoldja a szakmunkás utánpótlást, hiszen ha a jövő­ben csak kettő-három jelent­kezik, akkor már minden rendben van. Kell is az em­ber: egy kéményseprőnek 3000—35Ö0 kéményt kell ha­vonta ellenőriznie. — Baleset? — Egyszer leestem a létrá­ról. Egyenesen egy mustos hordóba. Semmi bajom sem lett — mondja Móricz János. — Akkor még is csak van abban valami, hogy kémény­seprő szerencsét hoz... Szinte egyszerre mondják: Üjévkor egy szaki azt kíván­ta, hogy kevesebb korom le­gyen 69-ben. Mégis csak eb­ben az egy kazánban 40 vö- I dörre való volt. Lombos! Jenő 1 játszanak a fürdő vendégei­nek, s esetenként, amikor a SZOT üdülőhajó kirándulásra viszi a beutaltakat, akkor ők is hajóra szállnak, s hangver­senyükkel teszik különlegessé a kirándulás hangulatát. In­nét június huszonkettedikén jönnek vissza. mert eddig minden pécsi nyári úttörő­olimpián felléptek, s becsület­beli ügynek tartják, hogy egyébként július közepéig szóló szerződésükét erre az egy hétre megszakítsák. Jel­lemző a gyermekzenekar nép­szerűségére, hogy a keszthelyi tanács kifizeti ennek a meg­szakításnak, Illetőleg a pécsi ólimpián tervezett fellépésnek az útiköltségét is. Utána ter­mészetesen visszautaznák Hé­vízre. Majd harkányi szerep­lés következik: a nemzetközi kemping megnyitásán adnak hangversenyt, összesen há­rom napig lesznek Harkány­ban. Továbbá résztvesznek a pécsi nyári szabadegyetem megnyitásán. Ezek után ország gos fúvószenei feszti váll* utaznak Sarkadra, majd né­hány napra haza Pécsre. Jú­lius 21-én indulnak Siófokra, hogy tízezer forintos szerző­désüknek eleget tegyenek, s augusztus 4-ig szórakoztassák a fürdővendégeket. Augusztus nyolcadikén pedig vendéglátók lesznek: a Német Demokrati­kus Köztársaság központi út­törő fúvószenekara érkezik Pécsre. Tavaly ennek a zene­karnak a vendégei voltak a gyárvárosiak az NDK-ban. — Augusztus 21-ig lesznek Pé­csett, majd a viharsarki ter­melőszövetkezet, a tótkomlós! közös gazdaság megalakulásá­nak huszadik jubileumára utaznak el. Itt mindkét gyer­mekzenekar több hangver­senyt ad majd. Az idei nyár hosszú turnéján közel őtvan gyermek vesz részt. í I 1 »

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents