Dunántúli Napló, 1969. június (26. évfolyam, 124-148. szám)

1969-06-21 / 141. szám

W69, június 21. Dunomcni nanio 3 Nem kell vízum az NDK-ba A Magygar Népköztár­saság és a Német. De­mokratikus Köztársaság kormánya egyezményt kötött egymással a ví­zummentes utazásról. Az új egyezmény egy­szerűsíti a két ország közötti utazási forma­ságokat A jövőben a két ország polgárainak nem lesz szükségük ví­zumra a két ország át­utazásánál, illetve meg­látogatásánál. A magán­utazások esetén — a megállapodás hatályba­lépése után — az útlevél­lap kiváltásánál, nem lesz szükség meghívóle­vél felmutatására. Az egyezmény hatály­balépésének időpontjáról a sajtóban adnak tájé­koztatást. Lengyel vendégek Pécseit Irena Janißevska, á Lengyel Élelmezésügyi Szakszervezet elnökének vezetésével lengyel élel­mezésipari dolgozók lá­togatnak ma a délelőtti órákban Pécsre. Az SZMT vendégei megtekin­tik a Magyar Állami Pincegazdaság pécsi pezs- göüzemét, valamint a Pannónia Sörgyárat. Dél­után Harkányba utaznak és az esti órákban kőr­útjuk következő állomá­sára, Balatonlellére in­dulnak. 250 vagon takarmányt utáltak ki Üjabb 250 vagon ta­karmányt utalnak ki a baranyai tsz-eknek az állami készletekből — döntöttek tegnap, pénte­kén a megyei takar­mánygazdálkodás! bizott­ság ülésén. A 250 vagonból a me­gye járásai, illetve váro­sai az alábbi mennyiség­ben részesednek: Komló város 5, szigetvári járás és Szigetvár város 50, siklósi járás 35, sásdi já­rás 55, pécsi járás 80, mohácsi járás 25 vagon. A kereteket a járási ta­karmánygazdálkodási bi­zottságok osztják szét. A mezőgazdasági üzemek szokás szerint a Gabona­felvásárló- és Feldolgozó Vállalat kijelölt telephe­lyein vehetik át a ta­karmányt 257 forintos mázsánkénti áron. Látogatás a Farostlemezgyárban Félmilliárdos beruházás Országgyűlési képviselőink a több nemzetiségű Mohács városban tanácskoztak A nagyszámú német és szerb-horvát nemzetiségű la­kos helyzetéről tanácskoztak pénteki ülésükön Baranya me­gye országgyűlési képviselői Mohácson, az új Kossuth mo­zi kultúrtermében. Gergely Lajos köszöntötte a résztvevőket: Méri Sándort, az MSZMP Mohács városi Bizott­ságának képviselőjét, Pálkuti Keresztélyt, a Mohács városi Tanács vb-elnökét, majd Sztergár János, a Hazafias Népfront Baranya megyei tit­kára tájékoztatót mondott a baranyai nemzetiségek helyze­téről. E témával a közelmúlt­ban a megyei párt- és tanács v. b. együttes ülésen foglal­koztak és határozatokat hoz­tak. A tegnapi tanácskozáson is elhangzott számos javaslat, 'többek között a vegyes lako­sú községek többnyelvű fel­irattal való ellátása, a nemze­tiségi nyelvoktatás feltételei­nek javítása, a haladó nemze­tiségi hagyományok ápolása. A Sztergár János tartotta be­számoló pozitívnak értékelte a megyében érvényesülő nem­zetiségi politikát. A közélet­ben a magyarok mellett mind a németek, mind a szerb-hor- váíok egyenjogúak. Több mint félezer német, kétszázhuszon­hat szerb-horvát tanácstag dolgozik az államhatalmi fel­adatok megvalósításáért. A népfront-bizottságok tagjai között pedig csaknem kétezer a nemzetiségi lakos. A beszámolót vita követte. Rapai Gyula, Rameisl Ferenc- né, Jazbinsek Vilmos, dr. Öon~ hoffer Szilárd, OgnyehóVics Milán, dr. Szabó József or­szággyűlési képviselő és Méri Sándor, a mohácsi városi Párt- bizottság képviselője felszóla­lásában számos javaslatot tett a nemzetiségi kérdés néhány problémájának megoldására A vita után Gergely Lajos, iyj összeköt« gőzvezetéke’ építenek OJmeesekalJín az Olimpiától * hdlgárkertl, most épülő Rzémeletr* lakóházakig \ környék fűtését ké> oldalról tudja majd ellátni a Hőszolgáltató Vállalat, ha ese leg meghibásodna az egyik gerincvezeték. \ képen: Az Acsády uicában kiemelik a régi csöveket, melyek helyére építik be az ú.i nagyolt» átmérőjű vezetékeket. Szók ólai felv. Készülődés a BIY-re Befejeződtek az irodalomtanttási napok Jász utcai kertjében kreol­arcú férfi ül a füge-, Citrom-, narancsfák és pálmák alatt Több mint 300 rózsája között A Járási Tanács nagytermé­ben pénteken reggel került Sör Harlklss Elemér egyetemi adjunktus nagy érdeklődéssel várt előadására a műelemzés újabb, módszereiről. Hankiss Elemér bevezetőül ismertette a XX. századi ún. műközpon­tú elemzési módszerek fejlődé­sét, majd a lírából, epikából és drámából vett példákon mutatta be a legújabb mód­szereket. Ezek a főként nyel­vészeti indíttatású iskolák — beleértve a strukturalizmust is — nagy alapossággal és szö­veghűséggel elemzik, bontják részeire a műalkotást, felku­tatják az egyes elemek egy­máshoz való viszonyát. Han­kiss Elemér egy Pilinszky János verset analizált, majd előadásának végén a XIX. és XX. századi angol regények kezdési és lezárási típusairól, valamint egy francfa lapban megjelenő riportok felépíté­sének világirodalmi eredeté­ről szólt. A négynapos rendezvény- sorozat Komár Pálnénak, az j Országos Pedagógiai Intézet magyar tanszéke tanszékveze­tő tanánárak zárszavával ért véget. A komlói énekkar sikere Az úttörő nagykórusok országos fesztiválját 21 kórus részvételével Veszprémben rendezték meg. Pécs-Baranyát a már országos hírű kom­lói kórus, a Belvárosi Ál­talános Iskola Tóth Fe­renc vezette énekkara képviselte. A fesztivál első napján á veszprémi Petőfi Színházban husza­diknak lépett a színpad­ra a komlói énekkar, mű­sorukat azonban mégis nagy figyelem kísérte. A bíráló bizottság a kom­lói kórus teljesítményét az országos fesztivál leg­kiemelkedőbbjei között értékelte. 1200 négyzet méteren Elkészült a Mécséki Szén­bányák kiállítási pavilonjá­nak végleges terve: a me­gye legnagyobb vállalata, a Baranyai Ipari Vásár adta lehetőségekkel élve, augusz­tus 1 és 10 között 1200 négyzetméterén mutatja be termékeit, illetve dolgozói­nak életét. A vállalat szervezési osz­tályán tegnap bemutatták munkatársainknak a repre­zentatív kiállítási objektum makettjét. A két tervező: Klausz Gyula és Bachman Zoltán építész. A négy hen­geralakú pavilonból álló lé­tesítmény tulajdonképpen egy stilizált bánya. Az első pavilon az érté­kesítési osztályé — itt kap­nak helyet a különböző szénféleségek, s itt osztogat­ják majd az 1 kg-os nylon­fóliás reklámcsomagokat. A második pavilon a gépé­szeté. Kiállítják a Mecsek—15 típusú családi törpekazánt, sőt tüzeléstechnikai tanács­adást, illetve bemutatót is tartanak. A 4-es számú pa­vilonban vetítik majd azt a 15 perces kisfilmet is, me­lyet a bányászélet szépsé­geiről, gondjairól készített a vállalat forgatócsoportja. — Ugyanitt alakítják ki a tár­gyalókat — a Baranyai Ipa­ri Vásár napjaiban ugyanis újabb, jelentős üzletkötések­re számítanak. Kényelem vagy áremelés? A Mecsek Expressz kocsi­jain mostanában hamar meg­indul a beszélgetés, mert a téma adott. Valaki, csakúgy maga elé mormolva szidni kezdi a helyjegyet, a mellette ülő rákontráz, egy harmadik meg már a magas zöldség­árakat emlegeti. Minek szépítsük a dolgát, az utasok a helyjegy kötele­zővé tételét áremelésnek könyvelik el. A MÁV azöti- ban a közlekedés korszerűsí­téséről, kényelmes, kulturált utazástól beszél. Ha nagyon megszorítják, végső érvként arra hivatkozik, hogy a kül­földi expresszvonatokon is így van. Ha már erről ván szó, én „különös” dolgokat hallottam ezekről a külföldi vonatokról. Állítólag véti olyan járat, ahol az ülésekét a vasúti .alkalmazottak törlik le, ronggyal, nem pedig az utasok a nadrágjukkal. Ami pedig ' a kényelmes, kulturált utazást illeti, nem lehetne esetleg az utasra bízni, hogy akar-e 6 forinttal többet fizetni, vagy vállalja a kockázatot? Igaz, így eset­leg — bár ezen a vonalon aligha — ülőhely nélkül ma­rad, de legalább nem érzi azt, hogy becsapták. Ám ha a MAV-nák ez mind nem elég, mert különösen szívügyének érzi a kulturált közlekedés biztosítását, és elő­re fel kívánja mérni, hogy egy-egy szerelvényen hány utasra számíthat, ezt is még lehet oldani plusz 6 forint nélkül. Javaslom, hogy a hely­jegy legyen egyben vasúti jegy is. Az már úgyis rá vén írva, hogy 3. kocsi, 46 ülés, írják mellé, hogy ára 89 fó- rint, ragasszák rá a biztosí­tást és csak annyit adjanak I ki belőle, amennyi hely van I a szerelvényen. Ha úgy talál­ják, hogy ez így túl egyszerű, hagyják a korszerűségre való hivatkozást. Mondják meg egyenesen: jól jön nekünk az az évi másfél millió fo­rint plusz bevétel ezen a vonalon. Mit mond, kedves olvasó? Hogy mi lesz, ha egy fél év múlva a távolsági autóbuszo­kon is kötelezővé teszik a helyjegyet? Akkor majd ott is kényelmesen utazunk ... (Kéri) A BARANYA MEGYEI AGROKER VÁLLALAT ALKATRÉSZ OSZTÁLYA a nyári aratási munkálatok alatt <969. június 23-tól ügyeleti szolgálatot tart. Az ügyeleti szolgálat hétköznap reggel 7-Míl este 19 óráig, vasárnap 7—13 óráig tart Az ügyé­leti szolgálat alatt kizárólag csak az aratáshoz szükséges alkatrészeket szolgálnak ki. ♦ k a képviselőcsoport vezetője 1 tájékoztatót mondott a Paria- j 1 mentben június 12-én tartott i i értekezlet tartalmáról s a so- J 1 roü következő országgyűlésre I való felkészülésről, majd a I r képviselők a második félév s munkatervét s az ebből adódó e feladatokat tárgyalták meg. 1 Délután a képviselők a Du- na-parti város legnagyobb. J t legkorszerűbb üzemébe, a tíz- | 1 éves Farostlemezgyárba látó- j é gattak, ahol Mohács jellegé- j g nek megfelelően magyarok. 1 j délszlávok és németek dolgoz- i nak együtt igen jó eredmény- I nyel. | n Dr. Fáy Mihály igazgató ü köszöntötte a képviselőket. Is­mertette a gyár történetét. A több mint félmilliárd forint j költséggel és eredetileg har- | mincezer köbméter kapacitás- , . ra tervezett üzem saját erejé- J bői végzett bővítése, valamint I a dolgozók találmányainak, újításainak bevezetése ered- j ményeként tizenhatezer köb- j méterrel növelte évi termeié- j sét. A termékeik minősége az j alacsony értékű alapanyag el- j lenére világszínvonalon < áll. ] Fáy Mihály vázolta a terme- j lés, a gazdaságosság és dolgo­zók keresetének kedvező ala­kulását is. A jubiláló gyár fejlődésének ismertetése után a képvise- l lók meglátogatták az üzem- s részeket, majd a tanácskozó érembe visszatérve Fáy Mi- i áály a fejlesztési tervekről | beszélt, arról a nagyszabású | bővítési programról, mely a I Mohácsi Farostlemezgyárat | Európa legnagyobb, legkorsze- •űbb ilyen üzemévé fejleszti. 154 millió forintos beruházás sredményeként 1973 után hat- i /anezer köbméterré] nő a" gyár < kapacitása, ami elegendő lesz j i hazai igények kielégítésére. í \ beruházás érdekessége, í 5 logy társulás formájában va- S lósul meg A Mohácsi Farost lemezgyáron kívül az ERDÉRI a Lignimpex Küikereskedelrr Vállalat, továbbá a Mecsek Állami Erdőgazdaság vés részt. Az Ausztriából vásárol gyártóberendezéseket, illetv ezek értékének kétharmadé késztermékkel fizetik majd ki Fáy elvtárs elmondotta az is, hogy 1969 a tervezés éve 1970 második negyedében a építkezés kezdődik. 1970 ne gyedik negyedében a szerelés 1972 negyedik negyedében les: az első próbaüzemelés, 1973 március 31-gyei pedig a télje üzembehelyezés Nagy István ARANY-JUBILEUM ma kettős jubileumot ünnepel. Félévszázada, hogy pedagógus lett és 50 éve, hogy megnő­sült. Aranydiplomás és arany­lakodalmas lett Horváth Ist­ván, a diákok közkedvelt Pis­ta bácsija. Pécsett született, de nagy­szüleinél, Lakócsán nevelke­dett A pécsi Mátyás király utcai reáliskolából tanítókép­zőbe került. Minden évben ösztöndíjban részesült. — Egyszer olyan nagyössze­gű ösztöndíjat kaptam — em­lékezik visSza mosolyogva —, hogy édesanyámnak kellett felvennie, mert fiatal korom miatt nerh merték rám bízni. Pedagógus pályáját a pusz­tán kezdte. Hat évig tanított Daróci-halmán, azután 6 évig Személyben délszláv és ma­gyár gyerekeket — Ismeri ezt a nót^? — kérdezi és halkan énekelni i kezdi: Vestebe draga Jubama moj Nemogu zsivit... A Tolna megyei Mőzsre ke- I i riilt, ahol németek és szlová­kok pedagógusa lett. Lakócsa népe —, akik között nevelke­dett — azután meghívta taní­tójának. Itt 17 évig volt iskola- igazgató, majd Pécsre került a Bártfa utcai iskolába. — Ez volt életem legszebb élménye. Itt már modern is­kola volt az eddigiekhez ké­pest. Bizony falun nekünk pe­dagógusoknak kellett megte­remtenünk a kulturális életet. Magunk rendeztünk színdara­bokat és ebből a munkából kivette részét a feleségem is. Mindenütt kézimunkára, ház­tartási ismeretekre tanította a gyermekeket. Pista bácsi 45 évi működés után 1964-ben nyugdíjba ment, De azután is visszahívták a Bártfa utcai iskolába, ahol to­vább tanított, és ahová még ma is minden pedagógusnap­ra meghívják. — ■ Nagyon szeretem , az is­kolát — mondja meghatódot- t.an — ma is nagyon hiány­zik. Ha újból kezdhetném, me­gint csak tanító lennék. — Tanítványai közül ki mi­re vitte az életben? — Daróci-halmi tanítványa­im közül a pusztai gyermek­ből: dr. Győréi József pénz­ügyi előadó lett Pécsett és Szigetvárott; lakócsai tanítvá­nyaim közül Légrádi István pedagógus, Veriga Mária új­ságíró a Somogyi Néplapnál, Fonyód! Magdolna a Tanár­képző Főiskola pedagógusa, Heilmann József, az Asztalos István kollégium vezetője. A többiek szétszéledtek. Taná­raim közül pedig ma is sze­retettel gondolok Somogyi Gé­zára. Az oroszul, németül és dél- szlávul perfektül beszélő Pis­ta bácsi ma sem pihen. Kor­repetál, órósz nyelvleckéket ad és kertjében gazdálkodik. Figyeli a fóliák alatt virágzó paradicsomot, paprikát, tisz­togatja vadászemlékeit, a tró­feákat és gondozgatja gladió- luszait, több mint 300 rózsá­ját. P. J. I

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents