Dunántúli Napló, 1969. június (26. évfolyam, 124-148. szám)

1969-06-15 / 136. szám

Világ proletárját, egyesüljetek! ára: 1 fenni Dunántúli napló bcvlévfolyam, 136.szám Az MSZMP Baranya megyei Bizottsága és a Megyei Tanács lapja június 15., vasárnap II SZOCiaÜStS I ^ kommunisták hazafiassága asért is méltó a követésre, demokráciáról mer* egybeforr a proletár internacionalizmussal! Kádár János elvtárs saitéértekezlete 'Diaanyára sok olvasónk u látta és hallgatta pénteken este Biszku Béla elvtárs rádió- és televíziós nyilatkozatát Sok véleményt lehet hallani közéletünk, államéletünk demokratizmu­sával kapcsolatban, melyek között nagy számban talál­kozhatunk kritikai megjegy­zésekkel. Bírálat éri — és te­gyük hozzá, sokszor jogo­san — az államigazgatási szervek bürokratizmusát a formális szabályokhoz me­reven ragaszkodó ügyinté­zést mely sok bosszúságot okoz az embereknek. Sókan a demokratizmus „formális­sá gát” teszik szóvá, utalva például a tanácstagi fogadó­órákra, beszámolókra, me­lyek a legtöbb esetben a részvétlenség következtében nem érik el céljukat És sorolhatnánk tovább a demokratizmus kibontakozá­sát gátló körülményeket Te­gyük azonban hozzá, hogy közvéleményünk elismerés­sel szól mindarról, ami való­ban a szocialista demokrá­cia fejlődését igazolja, így többek között a termelési tanácskozásokról, a termelő­szövetkezeti közgyűlésekről, az országgyűlési képviselők mind jobban szélesedő kap­csolatairól választóikkal, az állami- és pártvezetők őszin­te és nyílt beszélgetéseiről, tájékoztatóiról. [ iszku Béla elvtárs válaszában szólt ar­ról, hogy a párt Központi Bizottsága és a Miniszterta­nács együttesen megvitatta az államélet és a szocia­lista demokrácia fejlesztésé­nek kérdéseit, megjelölte azokat a témákat, melyek elemzésével, vizsgálatával foglalkozni kell. Ezek a kö­vetkezők: társadalmunk és államszervezetünk alkotmá­nyos kérdései; a törvényho­zás és a kormányzati mun­ka fejlesztése; választási rendszerünk tökéletesítése; az államigazgatási munka elemzése, hatékonyságának növelése; tanácsrendszerünk társadalmi, politikai szerepe, gazdasági tevékenységének fejlesztése; az igazságszol­gáltatás, a bírói, ügyé­szi szervezet fejlesztése és végezetül az állami szer­vek pártirányításának kér­dése. A témák felsorolásá­ból kiderül, hogy a tervek szerint az államélet, a szo­cialista demokrácia szinte minden lényeges területét kritikai elemzés alá kíván­ják venni. A párt és a kormány ál­láspontja szerint a vizsgálat­nak, az elemzésnek a to­vábbfejlesztés a célja. Ez a tevékenység éppen azt szol­gálja, hogy szocialista rend­szerünket a munkáshatal­mat, a nép államát erősítse. Minél szélesebb a demokra­tizmus, annál erősebb a ha­talom. és ha a központi ha­talom erős, akkor nagyobb lehetőséget és önállóságot le- hét biztosítani a helyi ál­lamigazgatási szerveknek, a gazdasági szerveknek. ’ ár eddig is több pártfórum, állami és szakszervezeti testület vitat­ta meg megyénkben a szo­cialista demokratizmus hely­zetét, fejlesztésének további lehetőségét, juttatta el véle­ményét a felsőbb szervek­hez. A párt és a kormány segítségével készülő tanul­mányok, javaslatok űjabb lehetőséget adnak majd a széleskörű vitára, eszme­cserére, melyek elősegítik a megvalósítást. társadalmi rendszerünk demokratizmu­sának további szélesítését, kibontakoztatását. Mitzki Ervie M' A TANÁCSKOZÁS FOLYTATTA MUNKÁJÁT A kommunista és munkáspártok moszkvai tanács­kozása szombaton folytatta munkáját. Az értekezlet kilencedik napján is két ülést tartottak a nemzetközi tanácskozáson résztvevő 15 párt képviselői. A délelőtti ülés magyar idő szerint 8 órakor kezdődött a nagy Kreml-palota György-termében. A pénteki és szombati ülésen elhangzott beszédeknek két jellegzetes voná- ' sät liehet kiemelni: 4 A kommunisták világfórumán erőteljesen kife- *• jezésre jut az a törekvés, hogy elszánt és kö­vetkezetes harcot kell vívni a burzsoázia és útitársai arra irányuló kísérletei ellen, hogy elferdítsék a marx­ista—leninista tanítást; határozott küzdelmet kell foly­tatni a jobboldali revizionista és a „baloldali” irány­zatok és elhajlások ellen; n A szónokok aláhúzták azt a veszélyt, amelyet' a Mao-csoport kalandor, soviniszta politikája jelent a nemzeti felszabadító mozgalom számára. A világsajtó kétszáz tu­fa dósítóját mozgósító ese­mény színhelye volt szomba­ton délután a moszkvai nem­zetközi tanácskozás sajtó köz­pontja: Kádár János, az MSZMP KB első titkára tar­tott sajtóértekezletet Kádár Jánost, c magyar pártdelegáció vezetőjét, Ko­mócsin Zoltánt, a delegáció tagját és Erdélyi Károly kül­ügyminiszter-helyettest, kül­döttségünk titkárát, Szergej Lapin, a TASZSZ vezérigaz­gatója, a sajtóközpont veze­tője mutatta be a nemzetközi sajtó képviselőinek. Moszkva: Kádár János bevezetőben köszöntötte a sajtó kép­viselőit, és méltatta a saj­tó fontosságát, a politikai és társadalmi kérdések megoldá­sában. Utalt arra, hogy a moszkvai értekezlet célja a társadalmi haladás, a nem­zeti függetlenség és a béke ügyének védelme, előmozdí­tása. Mindez valamennyi nép általános érdekeit érinti — így remélhető, hogy a nem­zetközi sajtó ennek megfele­lő felelősséggel foglalkozik az értekezlettel. Kádár János ezután rövid nyilatkozatban ismertette az MSZMP álláspontját, majd a kérdésekre válaszolt. A Neues Deutschland tudósítója arról érdeklő­dött, hogy milyen új moz­zanat volt tapasztalható a nemzetközi kommunista mozgalomban a moszkvai I tanácskozás előkészítő sza­kaszában? Az MSZMP Központi Bi­zottságának első titkára leg­főbb új mozzanatként a nem­zetközi kommunista mozga­lomban erősödő egységtörek­vést jelölte meg. Ezt bizonyít­ja az is, hogy végül is mint­egy hetven párt kapcsolódott be és vett részt a moszkvai tanácskozás előkészítésének munkájában. A UPI tudósítója azt kérdezte, hogy melyek a tanácskozás legfőbb céljai, s vajon sikerül-e ezeket a célokat elérni? — A tanácskozás fő felada­ta a kommunista és munkás­pártok egységének, az összes antiimperialista erők összefo­gásának előmozdítása, az im­perializmus elleni harc még szélesebb kibontakoztatása. Véleményem szerint a tanács­kozás e célját feltétlenül el­éri — hangzott a válasz. A tudósítónak egy má­sik kérdése arra vonatko­zott, hogy — tekintettel a tanácskozáson (s a ma­gyar küldöttség felszólalá­sában is) elhangzott bírá­latokra — lehet-e azt ál­lítani, hogy Kína nem tar­tozik többé a nemzetközd kommunista mozgalom­hoz? Kádár János kijelentette: — Küldöttségünk felszólalásában 14 szocialista országról volt szó, s ebbe minden vonatko­zásban beleértendő a Kínai Népköztársaság. A UPI következő kérdésére — amely a Szovjetunió-és Kí­na közötti esétleges háború veszélyéről érdeklődött — Ká­dár János ezeket mondta: — Bízom abban, és remé­lem, hogy a Szovjetunió és Kína között soha sem kerül sor háborúra. Ha bekövetkez­ne, ez tragédia lenne nemcsak — miként némelyek hiszik — a szocialista országok, a kom­munista világmozgalom, ha­nem az egész emberiség szá­mára. : ’ ; : A UPI tudósítója végül azt kérdezte, „milyen fel­tételek között helyeslik a hatalmon lévő kommunis­ta pártok a katonai beha­tolást más kommunista országba”? Erre válaszolva Kádár Já­nos hangsúlyozta: — Jelenleg sokfelé tartózkodnak fegyve­res erők más országok terüle­tén — messze legnagyobb számban az Egyesült Államok fegyveres erői. Különböző és érvényes megállapodások alap­ján szocialista ország fegyve­res erői is tartózkodnak más szocialista ország területén. Ami a kérdést, a jövőt illeti, feladatunk nem az, hogy iga­zolást keressünk — idézem a kérdés fogalmazását — „a ha­talmon levő kommunista pár­tok katonai beavatkozására egy másik kommunista or­szágban”, hanem, hogy min­dent megtegyünk az olyan helyzetek elkerülésére, ame­lyekben ennek szükségessége egyáltalán felmerülhet. Az összeurópai bizton­sági értekezlet perspektí­váiról érdeklődött az Iz­vesztyija tudósítója. A válasz így hangzott: — Az európai biztonsági konferen­cia előkészítésének és össze­hívásának távlatait — figye­lembe véve számos kormány pozitív állásfoglalását, kivált­képp a finn kormány konkrét kezdeményezését, s az ezt tá­mogató szovjet, magyar és más hivatalos nyilatkozatokat — biztatónak tartom. A Süddeutsche Zeitung tudósítója — emlékeztetve arra a magyar álláspont­ra, amely szerint hazánk kész normális diplomáciai kapcsolatokat teremteni az NSZK-val, ha az aka­dályozó tényezők eltűnnek — azt kérdezte: van-e reális lehetőség arra, hogy a közeljövőben Budapes­ten vagy Bonnban hiva­talos tanácskozások kez­dődjenek a még meglevő akadályok felszámolási­ról? Kádár János válasza a kö­vetkező volt: — Európa né­peinek sürgős a biztonság megszilárdítása kontinensün­kön. Ennek fontos és elenged­hetetlen részeként halasztha­tatlan az előrelépés a német vonatkozású kérdésekben is. Bizom abban, hogy a Német Szövetségi Köztársaságban is érvényre jut a realitás, felül­kerekedik a józanság — mi­vel más járható út számára nincs — és belátható időn be­lül a szocialista országok ál­tal elfogadható új álláspan­(Folytatds a 2. oldalon.) A tartalomból: Elismerés magasabb szinten (2. oldal) A nemzetiségek helyzete Baranyában (3. oldal) Új iparág született (3. oldal) Van jifvöfe a szénbányászatnak (4. oldal) Leégett a sellyei kastély legszebb része (4. oldal) Fiatal képzőművészek Siklóson (5. oldal) Hetedhét országon át (9. oldal) Jelentés Koppenhágából (12. oldal) Rehordfogy tisztás baromfiból és halból Csak azUSR-ban és Kanadában fogy több csirke Júnios 15-e után ismét elegendő hal lesz Rekordfogyasztást értünk el baromfiból és halból — közölték a Kaposvári Hús­kombinát, illetve a Halérté­kesítő Vállalat pécsi kiren­deltségén. Ami az elsőt illeti: 1968 első öt hónapjában 24,9 va­gon baromfit és 3,1 millió darab tojást, 1969 május vé­géig viszont csaknem 42 va­gon baromfit és 4,1 millió tojást adtak el Pécsett illetve a megye területén. Az előző év hasonló időszakához ké­pest tehát csaknem 70 száza­lékkal több csirke, pecsenye- kacsa stb. fogyott el. Még ennél is látványosab­ban emelkedett a halfogyasz­tás, hiszen 277 vagon élő ha­lat értékesítettek május 31- ig, több mint kétszer annyit, mint 1968 első öt hónapjá­ban, amikor 138,5 vagon volt a fogyasztás. Csökkent vi­szont a kereslet a tengeri hal iránt: az idén csak 20 vagonnal adtak el, több mint tíz vagonnal kevesebbet, mint egy évvel korábban. A hal iránt megmutatkozó nagy kereslet ellenére az egy főre eső halfogyasztás még mindig csak évi két kilo­Háromszáz bolgár úttörő Pécsett Szombaton délután öt óra­kor gördült be a pécsi pá­lyaudvarra a bolgár himnusz hangjaira a bolgár úttörők különvonata, mellyel három­százan érkeztek négynapos baranyai utazásra. A bolgár úttörőket a gyárvárosi úttö­rőzenekar, valamint Kárpáti Árpád, Pécs város úttörő­titkár fogadta. A kedves küldöttség veze­tője Andrej Andrejev, Szli- ven járás úttörőtitkára. A szombati nap programjában csak a szállás elfoglalása szerepelt, 150 pionír Pé­csett a Nádorban, Pannóniá­ban és a Campingben ka­pott helyet, 150-en pedig továbbutaztak Harkányba A bolgár úttörők egy csoportja az érkezés után. Erb János felvétele gramm körűi jár Magyaror­szágon, ami — természetsze­rűleg — nagyon elmarad a tengeri népek, például Japán fogyasztásától. (A felszabadu­lás előtt egyébként csak fél kiló hal jutott egy főre ha­zánkban.) Egészen más a helyzet a baromfinál, mely­ből — a szakemberek sze­rint — ebben az évben el­érjük a 22—23 kilogramm egy főre jutó évi átlagot Magyarország már így i6 Eu- rópa-rekordot tart a barom­fifogyasztásban, ebben csak az USA és Kanada előz meg bennünket a világon. A baromfi-, illetve halfo­gyasztás gyors növekedésében kétségtelenül fontos szerepet játszik az a tény, hogy a háziasszonyok nem tudnak mindig elegendő sertés- és szarvasmarhahúshoz jutni. Nyilván, hogy ilyenkor csir­kével, vagy hallal pótolják a hiányt. Hibás azonban az a feltevés, amely csak erre vezeti vissza az ugrásszerű emelkedést. A növekedésben közrejátszottak más fontos tényezők is, többek között az is, hogy ez volt az első év, amikor egész télen, illetve ta­vaszon át korlátlan mennyi­ségben lehetett kapni élő ha­lat. Csupán május közepe óta mutatkozik némi hiány, ám — a Halértékesítp Vál­lalat szerint — ennek is vé­ge lesz hamarosan, mert jú­nius 15-én befejeződik az ívási időszak. Igen sokat jelentett az is, hogy mind a baromfiipar, mind pedig a Halértékesítő Vállalat növelte a választé­kot. Az utóbbi a múlt év vé­gén vezette be a tisztított, illetve szeletelt hal árusítá­sát. A baromfiipar novem­berben lépett piacra a friss csirkével. Az a csirke tehát, amelyet ma élő állapotban a Kaposvári Húskombinátba szállítanak, másnap reggel már kapható a pécsi húsbol­tokban. Ugyancsak a választék bő­vülésére mutat az a tény, hogy a baromfiipar néhány hónapja bevezette az extra­aprólék illetve a fél, sőt ne­gyed pecsenyekacsa árusítá­sát. Mindkét árufajta kere­sett a lakosság körében. 1

Next

/
Thumbnails
Contents