Dunántúli Napló, 1969. június (26. évfolyam, 124-148. szám)
1969-06-15 / 136. szám
Világ proletárját, egyesüljetek! ára: 1 fenni Dunántúli napló bcvlévfolyam, 136.szám Az MSZMP Baranya megyei Bizottsága és a Megyei Tanács lapja június 15., vasárnap II SZOCiaÜStS I ^ kommunisták hazafiassága asért is méltó a követésre, demokráciáról mer* egybeforr a proletár internacionalizmussal! Kádár János elvtárs saitéértekezlete 'Diaanyára sok olvasónk u látta és hallgatta pénteken este Biszku Béla elvtárs rádió- és televíziós nyilatkozatát Sok véleményt lehet hallani közéletünk, államéletünk demokratizmusával kapcsolatban, melyek között nagy számban találkozhatunk kritikai megjegyzésekkel. Bírálat éri — és tegyük hozzá, sokszor jogosan — az államigazgatási szervek bürokratizmusát a formális szabályokhoz mereven ragaszkodó ügyintézést mely sok bosszúságot okoz az embereknek. Sókan a demokratizmus „formálissá gát” teszik szóvá, utalva például a tanácstagi fogadóórákra, beszámolókra, melyek a legtöbb esetben a részvétlenség következtében nem érik el céljukat És sorolhatnánk tovább a demokratizmus kibontakozását gátló körülményeket Tegyük azonban hozzá, hogy közvéleményünk elismeréssel szól mindarról, ami valóban a szocialista demokrácia fejlődését igazolja, így többek között a termelési tanácskozásokról, a termelőszövetkezeti közgyűlésekről, az országgyűlési képviselők mind jobban szélesedő kapcsolatairól választóikkal, az állami- és pártvezetők őszinte és nyílt beszélgetéseiről, tájékoztatóiról. [ iszku Béla elvtárs válaszában szólt arról, hogy a párt Központi Bizottsága és a Minisztertanács együttesen megvitatta az államélet és a szocialista demokrácia fejlesztésének kérdéseit, megjelölte azokat a témákat, melyek elemzésével, vizsgálatával foglalkozni kell. Ezek a következők: társadalmunk és államszervezetünk alkotmányos kérdései; a törvényhozás és a kormányzati munka fejlesztése; választási rendszerünk tökéletesítése; az államigazgatási munka elemzése, hatékonyságának növelése; tanácsrendszerünk társadalmi, politikai szerepe, gazdasági tevékenységének fejlesztése; az igazságszolgáltatás, a bírói, ügyészi szervezet fejlesztése és végezetül az állami szervek pártirányításának kérdése. A témák felsorolásából kiderül, hogy a tervek szerint az államélet, a szocialista demokrácia szinte minden lényeges területét kritikai elemzés alá kívánják venni. A párt és a kormány álláspontja szerint a vizsgálatnak, az elemzésnek a továbbfejlesztés a célja. Ez a tevékenység éppen azt szolgálja, hogy szocialista rendszerünket a munkáshatalmat, a nép államát erősítse. Minél szélesebb a demokratizmus, annál erősebb a hatalom. és ha a központi hatalom erős, akkor nagyobb lehetőséget és önállóságot le- hét biztosítani a helyi államigazgatási szerveknek, a gazdasági szerveknek. ’ ár eddig is több pártfórum, állami és szakszervezeti testület vitatta meg megyénkben a szocialista demokratizmus helyzetét, fejlesztésének további lehetőségét, juttatta el véleményét a felsőbb szervekhez. A párt és a kormány segítségével készülő tanulmányok, javaslatok űjabb lehetőséget adnak majd a széleskörű vitára, eszmecserére, melyek elősegítik a megvalósítást. társadalmi rendszerünk demokratizmusának további szélesítését, kibontakoztatását. Mitzki Ervie M' A TANÁCSKOZÁS FOLYTATTA MUNKÁJÁT A kommunista és munkáspártok moszkvai tanácskozása szombaton folytatta munkáját. Az értekezlet kilencedik napján is két ülést tartottak a nemzetközi tanácskozáson résztvevő 15 párt képviselői. A délelőtti ülés magyar idő szerint 8 órakor kezdődött a nagy Kreml-palota György-termében. A pénteki és szombati ülésen elhangzott beszédeknek két jellegzetes voná- ' sät liehet kiemelni: 4 A kommunisták világfórumán erőteljesen kife- *• jezésre jut az a törekvés, hogy elszánt és következetes harcot kell vívni a burzsoázia és útitársai arra irányuló kísérletei ellen, hogy elferdítsék a marxista—leninista tanítást; határozott küzdelmet kell folytatni a jobboldali revizionista és a „baloldali” irányzatok és elhajlások ellen; n A szónokok aláhúzták azt a veszélyt, amelyet' a Mao-csoport kalandor, soviniszta politikája jelent a nemzeti felszabadító mozgalom számára. A világsajtó kétszáz tufa dósítóját mozgósító esemény színhelye volt szombaton délután a moszkvai nemzetközi tanácskozás sajtó központja: Kádár János, az MSZMP KB első titkára tartott sajtóértekezletet Kádár Jánost, c magyar pártdelegáció vezetőjét, Komócsin Zoltánt, a delegáció tagját és Erdélyi Károly külügyminiszter-helyettest, küldöttségünk titkárát, Szergej Lapin, a TASZSZ vezérigazgatója, a sajtóközpont vezetője mutatta be a nemzetközi sajtó képviselőinek. Moszkva: Kádár János bevezetőben köszöntötte a sajtó képviselőit, és méltatta a sajtó fontosságát, a politikai és társadalmi kérdések megoldásában. Utalt arra, hogy a moszkvai értekezlet célja a társadalmi haladás, a nemzeti függetlenség és a béke ügyének védelme, előmozdítása. Mindez valamennyi nép általános érdekeit érinti — így remélhető, hogy a nemzetközi sajtó ennek megfelelő felelősséggel foglalkozik az értekezlettel. Kádár János ezután rövid nyilatkozatban ismertette az MSZMP álláspontját, majd a kérdésekre válaszolt. A Neues Deutschland tudósítója arról érdeklődött, hogy milyen új mozzanat volt tapasztalható a nemzetközi kommunista mozgalomban a moszkvai I tanácskozás előkészítő szakaszában? Az MSZMP Központi Bizottságának első titkára legfőbb új mozzanatként a nemzetközi kommunista mozgalomban erősödő egységtörekvést jelölte meg. Ezt bizonyítja az is, hogy végül is mintegy hetven párt kapcsolódott be és vett részt a moszkvai tanácskozás előkészítésének munkájában. A UPI tudósítója azt kérdezte, hogy melyek a tanácskozás legfőbb céljai, s vajon sikerül-e ezeket a célokat elérni? — A tanácskozás fő feladata a kommunista és munkáspártok egységének, az összes antiimperialista erők összefogásának előmozdítása, az imperializmus elleni harc még szélesebb kibontakoztatása. Véleményem szerint a tanácskozás e célját feltétlenül eléri — hangzott a válasz. A tudósítónak egy másik kérdése arra vonatkozott, hogy — tekintettel a tanácskozáson (s a magyar küldöttség felszólalásában is) elhangzott bírálatokra — lehet-e azt állítani, hogy Kína nem tartozik többé a nemzetközd kommunista mozgalomhoz? Kádár János kijelentette: — Küldöttségünk felszólalásában 14 szocialista országról volt szó, s ebbe minden vonatkozásban beleértendő a Kínai Népköztársaság. A UPI következő kérdésére — amely a Szovjetunió-és Kína közötti esétleges háború veszélyéről érdeklődött — Kádár János ezeket mondta: — Bízom abban, és remélem, hogy a Szovjetunió és Kína között soha sem kerül sor háborúra. Ha bekövetkezne, ez tragédia lenne nemcsak — miként némelyek hiszik — a szocialista országok, a kommunista világmozgalom, hanem az egész emberiség számára. : ’ ; : A UPI tudósítója végül azt kérdezte, „milyen feltételek között helyeslik a hatalmon lévő kommunista pártok a katonai behatolást más kommunista országba”? Erre válaszolva Kádár János hangsúlyozta: — Jelenleg sokfelé tartózkodnak fegyveres erők más országok területén — messze legnagyobb számban az Egyesült Államok fegyveres erői. Különböző és érvényes megállapodások alapján szocialista ország fegyveres erői is tartózkodnak más szocialista ország területén. Ami a kérdést, a jövőt illeti, feladatunk nem az, hogy igazolást keressünk — idézem a kérdés fogalmazását — „a hatalmon levő kommunista pártok katonai beavatkozására egy másik kommunista országban”, hanem, hogy mindent megtegyünk az olyan helyzetek elkerülésére, amelyekben ennek szükségessége egyáltalán felmerülhet. Az összeurópai biztonsági értekezlet perspektíváiról érdeklődött az Izvesztyija tudósítója. A válasz így hangzott: — Az európai biztonsági konferencia előkészítésének és összehívásának távlatait — figyelembe véve számos kormány pozitív állásfoglalását, kiváltképp a finn kormány konkrét kezdeményezését, s az ezt támogató szovjet, magyar és más hivatalos nyilatkozatokat — biztatónak tartom. A Süddeutsche Zeitung tudósítója — emlékeztetve arra a magyar álláspontra, amely szerint hazánk kész normális diplomáciai kapcsolatokat teremteni az NSZK-val, ha az akadályozó tényezők eltűnnek — azt kérdezte: van-e reális lehetőség arra, hogy a közeljövőben Budapesten vagy Bonnban hivatalos tanácskozások kezdődjenek a még meglevő akadályok felszámolásiról? Kádár János válasza a következő volt: — Európa népeinek sürgős a biztonság megszilárdítása kontinensünkön. Ennek fontos és elengedhetetlen részeként halaszthatatlan az előrelépés a német vonatkozású kérdésekben is. Bizom abban, hogy a Német Szövetségi Köztársaságban is érvényre jut a realitás, felülkerekedik a józanság — mivel más járható út számára nincs — és belátható időn belül a szocialista országok által elfogadható új álláspan(Folytatds a 2. oldalon.) A tartalomból: Elismerés magasabb szinten (2. oldal) A nemzetiségek helyzete Baranyában (3. oldal) Új iparág született (3. oldal) Van jifvöfe a szénbányászatnak (4. oldal) Leégett a sellyei kastély legszebb része (4. oldal) Fiatal képzőművészek Siklóson (5. oldal) Hetedhét országon át (9. oldal) Jelentés Koppenhágából (12. oldal) Rehordfogy tisztás baromfiból és halból Csak azUSR-ban és Kanadában fogy több csirke Júnios 15-e után ismét elegendő hal lesz Rekordfogyasztást értünk el baromfiból és halból — közölték a Kaposvári Húskombinát, illetve a Halértékesítő Vállalat pécsi kirendeltségén. Ami az elsőt illeti: 1968 első öt hónapjában 24,9 vagon baromfit és 3,1 millió darab tojást, 1969 május végéig viszont csaknem 42 vagon baromfit és 4,1 millió tojást adtak el Pécsett illetve a megye területén. Az előző év hasonló időszakához képest tehát csaknem 70 százalékkal több csirke, pecsenye- kacsa stb. fogyott el. Még ennél is látványosabban emelkedett a halfogyasztás, hiszen 277 vagon élő halat értékesítettek május 31- ig, több mint kétszer annyit, mint 1968 első öt hónapjában, amikor 138,5 vagon volt a fogyasztás. Csökkent viszont a kereslet a tengeri hal iránt: az idén csak 20 vagonnal adtak el, több mint tíz vagonnal kevesebbet, mint egy évvel korábban. A hal iránt megmutatkozó nagy kereslet ellenére az egy főre eső halfogyasztás még mindig csak évi két kiloHáromszáz bolgár úttörő Pécsett Szombaton délután öt órakor gördült be a pécsi pályaudvarra a bolgár himnusz hangjaira a bolgár úttörők különvonata, mellyel háromszázan érkeztek négynapos baranyai utazásra. A bolgár úttörőket a gyárvárosi úttörőzenekar, valamint Kárpáti Árpád, Pécs város úttörőtitkár fogadta. A kedves küldöttség vezetője Andrej Andrejev, Szli- ven járás úttörőtitkára. A szombati nap programjában csak a szállás elfoglalása szerepelt, 150 pionír Pécsett a Nádorban, Pannóniában és a Campingben kapott helyet, 150-en pedig továbbutaztak Harkányba A bolgár úttörők egy csoportja az érkezés után. Erb János felvétele gramm körűi jár Magyarországon, ami — természetszerűleg — nagyon elmarad a tengeri népek, például Japán fogyasztásától. (A felszabadulás előtt egyébként csak fél kiló hal jutott egy főre hazánkban.) Egészen más a helyzet a baromfinál, melyből — a szakemberek szerint — ebben az évben elérjük a 22—23 kilogramm egy főre jutó évi átlagot Magyarország már így i6 Eu- rópa-rekordot tart a baromfifogyasztásban, ebben csak az USA és Kanada előz meg bennünket a világon. A baromfi-, illetve halfogyasztás gyors növekedésében kétségtelenül fontos szerepet játszik az a tény, hogy a háziasszonyok nem tudnak mindig elegendő sertés- és szarvasmarhahúshoz jutni. Nyilván, hogy ilyenkor csirkével, vagy hallal pótolják a hiányt. Hibás azonban az a feltevés, amely csak erre vezeti vissza az ugrásszerű emelkedést. A növekedésben közrejátszottak más fontos tényezők is, többek között az is, hogy ez volt az első év, amikor egész télen, illetve tavaszon át korlátlan mennyiségben lehetett kapni élő halat. Csupán május közepe óta mutatkozik némi hiány, ám — a Halértékesítp Vállalat szerint — ennek is vége lesz hamarosan, mert június 15-én befejeződik az ívási időszak. Igen sokat jelentett az is, hogy mind a baromfiipar, mind pedig a Halértékesítő Vállalat növelte a választékot. Az utóbbi a múlt év végén vezette be a tisztított, illetve szeletelt hal árusítását. A baromfiipar novemberben lépett piacra a friss csirkével. Az a csirke tehát, amelyet ma élő állapotban a Kaposvári Húskombinátba szállítanak, másnap reggel már kapható a pécsi húsboltokban. Ugyancsak a választék bővülésére mutat az a tény, hogy a baromfiipar néhány hónapja bevezette az extraaprólék illetve a fél, sőt negyed pecsenyekacsa árusítását. Mindkét árufajta keresett a lakosság körében. 1
