Dunántúli Napló, 1969. június (26. évfolyam, 124-148. szám)

1969-06-01 / 124. szám

t Dimannui aaf>to 1969. június t< Kosziéin meghívta Moszkvába Pakisztán új elnökét södik a két ország baráti vi­Jahja Khan pakisztáni el­nök meghívására Alekszej Koszigin szovjet miniszterel­nök pénteken egynapos láto­gatást tett Pakisztánban. A ovjet kormányfő és a pa- ! isztáni elnök véleménycserét folytatott a kétoldalú kapcso- 'alokról és nemzetközi kérdé­sekről. Jakja Khan összegezte a legutóbbi pakisztáni esemé- nyeket. Mint mondotta, ezek az események nem érintik az ország külpolitikájának alap­elveit. Annak a meggyőződé­sének adott kifejezést, hogy továbbra is fejlődik és erő­*■ FRELLBORG: Szombaton hajnalban Svédország déli partjainál egy 40 ezer tonnás tankhajó összeütközött egy norvég uszályhajóval, A tar­tályhajó felrobbant és órák elteltével is hatalmas lánggal égett. Mindkét hajót elhagyta a legénysége és a vészjelre minden irányból megindultak a mentőhajók. 4- MÖCHENGLADBACH: Nyú- uat-Németországban pénteken légihadgyakorlat kezdődött bel­ga, angol, holland, amerikai, ka­nadai és nyugatnémet pilóták részvéteiével. A június 13-ig tar­tó gyakorlatok során a pilóták különféle célbombázAsl és raké­ta-célzási feladatokat teljesítenek. A hadgyakorlatok végeztével Jo­hannes Steinhoff tábornok, a nyugatnémet Luftwaffe felügyelő­je Jutalmakban részesíti a felada­tokat legjobban végrehajtó re­pülőket.-f PÁRIZS: Szombaton, alig éjfél után, plasztikbomba rob­bant Gaston Defferre marse- ille-i polgármester, szocialista elnökjelölt párizsi lakásán. A pokolgépet ismeretlen tette­sek az ablakpárkányra he­lyezték. A robbanás csak kis károkat okozott is sebesülés nem történt, mert senki nem tartózkodott a lakásban. 4. ATHÉN: Négy napon belül «5 embert tartóztattak le Athén­ben és Szalonlklben és ebben a számban nem szerepelnek a tar­tományi székhelyeken feltehetően ugyancsak letartóztatott klrály- nártl személyek — Jelenti Athén­ből az AFP-hfrügynökség. Isme­retessé vált. hogy a nyugalma­zott tábornokok letartóztatása, amelyet csak háromnapos ké­séssel, pénteken jelentettek be, nem volt elszigetelt jelenség, A BONN: A nyugatnémet újnáci párt. az NPD több mint. egymillió márkát kap választási propaganda céljára s közpénzekből. A részesedést decemberben alkotmányjogi bíróság ítélte meg. és kifize­tésére pénteken adott utasí­tást von Hassel, a Bundes­tag elnöke 4 KAIRO: Kairó: hivatalos kö­rökben közölték. jgy Irak és Libanon arab külügyminiszteri értekezlet összehívásét kérte. — Iraknak az a szándéka, hogy a testvérországok elé terjeszti a* Iránnal fennálló vitáját á Shatt- Fl-arab folyó fölötti fennhatóság­ról. szonya. Koszigin biztosította a pakisztáni elnököt, hogy a Szovjetunió tovább munkál­kodik a baráti kapcsolatok megszilárdításán. A szovjet kormányfő fel­újította a pakisztáni elnökhöz intézett meghívást. Az elnök elfogadta a meghívást és re­ményét fejezte ki, hogy a látogatásra a közeljövőben sor kerül. • Alekszej Koszigin, a Szov­jetunió Miniszlertánácsának elnöke szombaton visszaérke­zett Moszkvába. A ANKARA: Testületileg lemondott az ankarai egye­tem vezetősége: a rektor és a 11 fakultás dékánja. Az ok: j a kormány nem terjesztette elő a régen követelt egyetemi reformtörvény javaslatát. + CARACAS: Venezuelá­ban 24 ezer katonát és rend­őrt mozgósítottak, hogy meg­akadályozzák a tüntetéseket hétfőn, amikor Rockefeller New York-i kormányzó Nixon személyes megbízottja Cara- casha érkezik. 4- tel AVTV: Pénteken éjjel ismeretlen tettesek — valószínű­leg Palesztinái eUenállók — fel­robbantották az Aramco ameri­kai olajtársaság távvezetékének egyik szakaszát, amely a Golan- fennsíkot, az 1967-es háborúban Izrael által megszállt sziiiai te­rületrészt szeli át. Az olajveze­ték kigyulladt. Az Izraeli kato­naság és tűzoltóság még szom­baton reggel Is birkózott a ián- ! gokkal. + TOKIÖ: Aicsi Kiicsi ja­pán külügyminiszter szomba­ton az Egyesült Államokba indult. A tokiói repülőtéren 1500 diák tüntetett ellene, aki­ket a rendőrség könnygázgrá­nátokkal próbált fékentarta- ni, Háromszázhúsz diákot le­tartóztattak. A külügyminisz­ter Washingtonban az okina- wai kérdésről tárgyal. A LAGOS: Egy jelzés nél­küli magányos repülőgép, amely valószínűleg a szaka- dár biafraiaké volt, pénteken sötétedés után rakétákkal lőt­te a nigériai ellenőrzés alatt álló ughelli erőmüvet. Az erőmű, ahol a támadás követ­keztében egyébként nem tör­tént sebesülés, hatvan kilo­méternyire fekszik a nigéri­ai—biafrai nyugati frontvo­naltól. 4- DAMASZKUSZ: A Szfrtai Arab Köztársaság 1969. évi fej­lesztési tervének középpontjában az Eufrite-z-folyón létesítendő duzzasztógát építése áll. As or­szág e gát építésére 250 millió szlrlal fontot fordít. Az Eufrátesz vizének felhasználását Intéző ál­lami szervezetnek az idén 53 millió fontot bocsátanak rendel­kezésére, hogy abból csatornákat és szivattyü-áUomásokat, vala­mint öntözőberendezéseket léte­sítsen. Közlemény Komócsin Zoltán nyilatkozata a magyar—osztrák tárgyalásokról a nemzetközi tanácskozás előkészítéséről (Folytatás az 1. oldalról) biztonsági konferencia tervé­ről. Azonosan ítélték meg a konferencia jelentőségét, egyet értettek abban, hogy azt ala­posan elő kell készíteni. Eb­ben a szellemben üdvözölték a finn kormány javaslatát, amelyben felajánlja jószolgá­latait a konferencia előkészí­tésére. Hangsúlyozták, hogy a kü­lönböző társadalmi rendszerű európai államok együttműkö­désének erősítése minden te­rületen alkalmas arra, hog; fejlessze az európai bizton­ság kérdésének megoldásához szükséges kölcsönös bizalom légkörét. Mindkét fél hangsúlyozta, az Egyesült Nemzetük Szerveze­tének szerepét a világbéke fenntartásában és a vitás nemzetközi kérdések megol­dásában. Megelégedéssel nyi­latkoztak a két ország együtt­működéséről az Európai Gaz­dasági Bizottságban, a Nem­zetközi Atomenergia Ügynök­ségben, az UNIDO-ban és a Duna-bizottságban. Célszerű­nek tartják, hogy a nemzet­közi szervezetekben ez az együttműködés tovább mé­lyüljön és erősödjék. A kormányfők egyetértettek abban, hogy az atomsorompó- szerződés jelentősen hozzá­járul az általános és teljes leszerelés megvalósításához és a világbéke biztosításához. A felek nagy figyelemmel kísé­rik a genfi leszerelési bizott­ság tárgyalásait, és bíznak abban, hogy a leszerelést to­vábbi hatékony intézkedések segítik elő. A délkelet-ázsiai helyzettel kapcsolatban a felek kifejez­ték azt a reményüket, hogy a jelenleg Párizsban folyó tár­gyalások a vietnami kérdés mielőbbi megoldásához ve­zetnek az 1954-es genfi meg­állapodás alapján, amely sze­rint a vietnami népnek lehe­tővé kell tenni, hogy maga dönthessen jövőjéről. A közel-keleti helyzet kér­désében a felek aggodalmuk­nak adtak kifejezést. Remé­lik, hogy a Biztonsági Ta­nács 1967. november 22-i ha­tározata alapján a konflik­tust sikerül úgy megoldani, hogy megvalósuljon a térség | valódi békéje. A baráti légkörben folyta­tott tárgyalásokon a felek vé­gül hangsúlyozták a két or­szág felelős államférfiai sze­mélyes találkozóinak jelentő­ségét, a kétoldalú kapcsola­tok minden területen lehetsé­ges továbbfejlesztése, a béke és a nemzetközi megértés fenntartása érdekében. Fock Jenő miniszterelnök Losonczi Pálnak, a Magyar Népköztársaság Elnöki Ta­nácsa elnökének a nevében hivatalos magyarországi láto­gatásra hívta meg Franz Jo­nas köztársasági elnököt, aki a meghívást köszönettel elfo­gadta. Az időpontban diplo­máciai úton állapodnak meg. Fock Jenő, a Miniszterta­nács elnöke, aki az osztrák kormány meghívására — fele­sége társaságában — hivatalos látogatást tett Ausztriában, szombaton délután visszaér­kezett Budapestre. A kommunista és munkás­pártok június 5-én Moszkvá­ban kezdődő nemzetközi ta­nácskozásnak előkészítő bi­zottsága pénteken, a szovjet fővárosban befejezte munká­ját. Komócsin Zoltán, az MSZMP Politikai Bizottságá­nak tagja, az előkészítő bi­zottság munkájában résztvevő magyar küldöttség vezetője, válaszolt Hável Józsefnek, az MTI és Nemes Jánosnak, a Népszabadság moszkvai tudó­sítójának kérdéseire. KÉRDÉS: Hogyan értékeli Ko­mócsin elvtárs a kommunista és munkáspártok tanácskozását elő­készítő 15 hónapos időszakot és az előkészítő bizottság most be­fejeződött moszkvai ülésszakának eredményeit? VÁLASZ: Ismeretes, hogy a kommunista és munkáspár­tok nemzetközi tanácskozásá­nak előkészítése a múlt év februárjában, a Budapesten megtartott konzultatív talál­kozóval kezdődött meg. A ta­nácskozás előkészítő bizottsá­ga 1968 novemberéig Buda­pesten több ülést tartott. A budapesti találkozókon Elnökjelöliek a televízióban Ma elnökválasztás Franciaországban Péntek este valamennyi el­nökjelölt hatperces felszóla­lásával a televízióban és a rádióban véget ért a hivata­los propagandalcampány a francia köztársasági elnök-vá­lasztás vasárnapra kitűzött első fordulója előtt. Az egymást követő közvé- lemény kutatások alapján, az első fordulóban a legtöbb szavazatot — 41 százalék — szerez, Georges Pompidou, a | második helyre pedig, Alain Pohert várják. Jacques Duc- los, az FKP jelöltje minden közvéleménykutatás egyönte­tű megállapítása szerint, ma­gasan vezet a balodali jelöl­tek közül. A vasárnap reggel meg­kezdődő szavazás az ország nagy részében este 6 órakor, Párizsban és a főváros kör­nyékén pedig este nyolc óra­kor lezárul. A vasárnapi francia elnökválasz­tás előtt pénteken este még va­lamennyi jelölt megjelent a kép­ernyő előtt, hogy beszéljen a vá­lasztókhoz. Felső sor: (balról jobbra) Georges Pompidou, Alain Poher, második sor: Jacques Duclos. Alain Krlvine. harmadik sor; Gaston Defferre, Michel Rocard, alul: Louis Ducatel. beható véleménycsere folyt a testvérpártok között, amely­nek egyik fő feladata az volt, hogy közös tervezetet készít­sen a nemzetközi tanácskozás elé. E véleménycsere kerete ben nagy lépést tettünk az egységes álláspont kialakítá­sára, és jelentős haladást ér­tünk el a testvérpártok egy részével fennálló nézeteltéré­sek csökkentésében, illetve leküzdésében. Az előkészítő bizottság munkájában részt vett test­vérpártok képviselői nagy fel­adatot oldottak meg. Többször is, részletekbe menően meg­vitatták a fő dokumentum­tervezetet, és a testvérpártok központi bizottságának állás­foglalásai után most alapul elfogadták és a nemzetközi tanácskozás elé terjesztik azt. Az előkészítő bizottság ala­pul elfogadta és a nemzetközi tanácskozás elé terjeszt még három fontos dokumentum- tervezetet: a vietnami nép harcával való szolidaritás nyilatkozatát; a világ népei­hez Intézendő békefelhívást; valamint a Lenin-centenárium megünneplésére felszólító ál­lásfoglalásnak tervezetét. KÉRDÉS; Eszerint az előkészV tő munka fő eredménye abban összegezhető, hogy elkészültek a fő okmánytervezetek? VÁLASZ: Ml a magunk részéről az egész előkészítő munkafolyamat nagy jelentő­ségét abban látjuk, hogy fo­kozatosan, lépésről lépésre előrehaladva egyre erősebb lett az egységre való törek­vés a kommunista és mun­káspártok között. Ennek so­rán kifejezésre jutott a test­vérpártok egységes akarata az antiimperialista harc egyéb erőivel való szorosabb együttműködésre. KÉRDÉS: Tudjuk, nem akar jóslásokba bocsátkozni Komór-in elvtárs, mégis, talán mondhatna pár szót, mit vár a Június 5-én kezdődő nemzetközi tanácskozás­tól? VÁLASZ: Azt túlzás nélkül megállapíthatjuk, hogy a kommunista és munkáspártok június 5-én Moszkvában kez­dődő tanácskozása — hála a testvérpártok kollektív erő­feszítéseinek — jól megala­pozott. A vita alapjául szol­gáló fő dokumentum-tervezet és a többi előterjesztés is nagy lehetőséget biztosít arra, hogy a testvérpártok küldöt­teinek vezetői nyílt, elvi esz­mecsere keretében kifejtsék álláspontjaikat a mai világ- helyzet fő kérdéseiről, vala­mint a nemzetközi kommu­nista mozgalom és az összes antiimperialista erők egységé­nek kikovácsolásáért folyta­tott harcban előttünk állá feladatokról. A kommunista és munkás­pártok nemzetközi tanácsko­zása a nemzetközi kommu­nista mozgalom egységéért folytatott küzdelem és erő­feszítések igen fontos állo­mása lesz. Biztosak vagyunk abban, hogy a június 5-én kezdődő megbeszélések új távlatokat nyitnak meg előt­tünk és a jövőben elérhető A moszkvai tanácskozás elé I. Köxös a harcunk Amióta nyilvánosságra hozták, hogy a kommu­nista és munkáspártok 1969 júniusára Moszkvába összehívták nemzetközi tanácskozásukat, mind gyakrabban hallani a kérdést: lehet-e egységet teremteni a nemzetközi munkásmozgalomban, amelynek egyes osztagai a legkülönbözőbb körül­mények között tevékenykednek. A kérdés érthető, hiszen a kommunista pártok ma nagyon eltérő körülmények között végzik munkájukat. Az egyik párt a szocialista társada­lom építését irányítja, a másik pártra a kapita­lizmusból a szocializmusba való átmenet feladatai várnak. Egyes pártok fejlett tőkés országokban működnek, mások a nemzeti felszabaditási moz­galom ötvözetében vívják harcukat. Az egyik ha­talmon levő párt, a másik ellenzéki tömegpárt, a harmadik a forradalmi zászlóbontás elején tart. A mozgalom színképe tehát Igen tarka. Ennek a sokszínűségnek azonban van egy egységes alaptónusa: a szocializmus és a kommunizmus építéséinek közös célja, a marxizmus—leninizmus eszméje. Világ«» azonban, hogy az egyes pártok harca — nap­jainkban sokkal inkább, mint valaha — nem­csak a belső társadalmi és politikai helyzet­től, hanem a nemzetközi erőviszonyoktól, a két világrendszer közötti verseny, a béke és a háború erői közötti harc kimenetelétől függ. Egységbe fűzi a testvérpártokat az is, hogy mindenütt ugyanazzal a jólszervezett, tapasztalt, ravasz és erős ellenséggel talál­ják szemben magukat: az imperializmussal. A marxisták—leninisták nem hunynak sze­met az eltérő viszonyok felett. Felismerik, hogy a pártok — a különböző feltételek és tapasztalatok alapján — nem mindig egy­formám fogalmazzák meg harcuk taktikáját. Az eltérő sajátosságok tiszteletben tartása mellett azonban mindennél fontosabb az, ami közös, ami összefűz. Világos tehát, hogy az eltérő viszonyok között tevékenykedő pártok között is lehetséges, sőt szükséges az egység. Nyilvánvaló azonban, hogy teljes egység rö­vid idő alatt nem teremthető meg, az egysé­get leginkább akadályozó fó ellentéteket rö­vid időn belül nem lehet felszámolni. Addig is azonban, amíg helyreállhat a teljes egy­ség, erőfeszítéseket kell termi az akcióegy­ség létrehozására a legfontosabb és a leg- halaszthatatlanabb kérdésbem: az imperialis­taellenes harcban. A szocialista országok kommunista pártjai több fronton is szemben találják magukat a szocializmus megdöntését célzó imperialis­ta próbálkozásokkal. Az európai szocialista országok vonatkozásában általában a fella­zítás módszerét igyekeznek alkalmazni, más földrészeken elmennék a legdurvább agresz- sziókig, amint azt a Vietnami Demokratikus Köztársaság elleni háborújuk, a Kubai Köz­társaság és a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság elleni fegyveres provokációik mutatják. A pártok feladata az imperializ­mus taktikájának hatástalanítása, — nem­csak országaikon belül, hanem határaikon kívül is. A fejlett tőkés országokban a kommunistá­éi munkáspártok harca a monopoltőke hatal­mának korlátozására, majd megszüntetésére irányul. Céljuk a dolgozók politikai jogainak védelme, a demokrácia kivívása, a munkás- osztály és más dolgozó rétegek életkörülmé­nyeinek megjavítása. Ez viszont nem választ­ható el a fegyverkezési hajsza megszünteté­sétől, az agressziók visszaszorításától, — az imperialisták megfékezésétől. Az úgynevezett harmadik világban működő kommunista- és munkáspártok éles harcban állnak az imperializmussal. A tőkés világ hatalmasai durván beavatkoznak az ázsiai, afrikai és latin-amerikai államok belső ügyei­be, védelmezve a monopóliumok érdekeit. Ahol pedig már győzött a nemzeti felszaba­dító mozgalom és a régi gyarmatok helyén önálló nemzeti államok keletkeztek, ott ag­resszióval, gazdasági blokáddal, belső akna­munkával, puccsokkal igyekeznek vissza­szerezni elvesztett pozícióikat. Néhány or­szágban a helyi földbirtokos oeztály és a burzsoázia lepaktál az elnyomókkal, hogy fenntarthassa kizsákmányoló rendszerét. A kommunistáknak tehát a belső és a külső ellen­ség ellen egyaránt küzdeniük kell, mert csakis így háríthatják el az országuk sza­badsága és függetlensége, a haladás ellen irányuló imperialista támadásokat E vázlatos áttekintés is mutatja, hogy az imperialistaellenes harc alapvető feladata minden kommunista- és munkáspártnak, — függetlenül attól, milyen társadalmi rend­szerben, milyen fejlettségű országban, melyik földrészen, milyen körülmények között tévé* kenykedik. Ez Indította a pártok túlnyomó többségét arra, hogy a júniusi nemzetközi tanácskozás központi témájának azt válasszák, miként lehet akcióegységet teremteni az imperialis­taellenes harcban. Következik: Az ellenség „természetrajza“ I v * é

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents