Dunántúli Napló, 1969. május (26. évfolyam, 98-123. szám)

1969-05-10 / 105. szám

1969. május 10, Dunommt nau io s Égiháboru és özönvíz A Hunyadi út egész széles­ségében hömpölygőit az ára­dat. Feldöntötte az útjába ke­rült motorkerékpárokat, ma­gával ragadott két kocsi sze­net és több teherautónyi hor­dalékot. Egy fiatalember jobbnak vélte, ha félmeztelenre vetkő­zik, s nyugodtan ballagott a szakadó esőben. Mások két­ségbeesve menekültek, de a fehérnemű így is csurom víz lett. Tegnap délután, két esetben, hatalmas felhőszakadás ömlött a városra. Rövid ideig hango­san kopogott a jég az ablak­párkányokon. Egy Mecsekről jövő tehergépkocsi ponyvája rogyadozott a borsónyi jégda­rabkáktól, és egy Volga sze­mélygépkocsit esküvői díszbe öltöztetett a jég, miután rá­adta egy virágzó gesztenyefa összes virágát. Az Állami Biztosítóban azt mondják: még soha nem kö­töttek ilyen kevesen — 17 sző­lősgazda — jégkár elleni biz­tosítást, mint az idén. Gyor­san egy-két telefon... Szőlészet, Mária: szemerkél. Szentmiklós: Jég? Eső is alig van. Meteorológia, Pogány: süt a nap. Látom Pécsett es­het. Valószínűleg a bares— pécsváradi vonal mentén volt a fő hatása. Sásd: süt a nap. Tehát csak Pécsett... Néz­zük hát a várost. Mentők: semmi. MÁV: szin­tén... Köztisztasági: a Kór­ház téren a szokásos ... Tűz­oltók: tíz bejelentés. Az Uro­lógián a kazánházban robba­násveszély ... Centrum Áru­ház, készáru raktár... Rákó­czi út 13, egy szuterinlakásba feljött a szennyvíz... Az au­tók, szivattyúk dolgoznak. DE- DÁSZ: beütött a villám. Több helyen áramszünet. Mennyi csapadék eshetett? Dohánygyári megfigyelő, Mó- zsa József nyugdíjas: Az ut­cán akkora volt a víz, hogy előbb nem tudtam a telefon­hoz jönni, térdig ért. Meteo- rológiailag olyan 22 millimé­ter. Kicsit kevésnek találom. Még egy telefon a Misiná­ra. Kedves női hang: nem tu­dom, mi nem mérünk. — De hát mégis... Milyen jellegű ... merre? — Mi csak adatokat továb­bítunk. — Ha szabadna egyet... — Növekvő felhőzet... (Lombos!) Jogászkongresszns Pécsről és Baranyából ma 60 jogász indul a Magyar Jo­gászszövetség VII. Országos Kongresszusára, amelyet má­jus 11. és 13. között Siófokon rendeznek meg 2600 szövetségi tag részvételével. A pécs- baranyai csoporttal a bírósá­gok, ügyészségek, a tanács és belügyi szervek képviselői, az Ügyvédi Kamara tagjai, vala­mint a vállalati és termelő­szövetkezeti jogászok utaznák el dr. Szalmásy Lajos fő­ügyész, a jogászszövetség he­lyi elnökének vezetésével. 361 akarja érezni magát? Keresse fel a festői környezetben . megnyílt magyar­hertelendi meleg vizű strandfürdőt Szokolai felvétele Prototípusok bemutatója Első szériás gépek Siklóson Egy új traktor, a magyar Dutra-család legújabb tagja, és kilenc különféle munkagép, illetve célgép. Ennyiből állt mindössze a pénteki siklósi gépbemutató, de a gondosan összeválogatott anyag mégis jól reprezentálta a hazai me­zőgazdasági gépgyártás törek­véseit. Dicséretes, hogy a ren­dező AGROKER a bemutatót távolról sem elfekvő készletei­nek reklámozására használta fel, sőt nagy utánjárással az ország legkülönbözőbb gyárai­ból — Budapestről, Kecske­métről, Karcagról, Mosonma­gyaróvárról — gyűjtötte össze azokat a null-szériás vagy pro­totípus példányokat, amelyek számot tarthatnak a bemuta­tón résztvevő ájlami gazdasá­gok és termelőszövetkezetek érdeklődésére. Így a műszaki hónap jegyében megrendezett pénteki bemutató jól szolgál­ta a mezőgazdasági gépesítés fejlesztésének ügyét Baranyá­ban, és méltán aratott sikert. A bemutatót a siklósi Ma­gyar—Bolgár Testvériség Tsz­Egyévesek a pécsi hármas ikrek Fönt a palahányánál a fű­szeres mondja, hogy Hart­mann István háza hol talál­ható, át kell menni a Tolbu- hin úton, ott aztán kérdezzék csaik meg ... Az asszony, aki­től érdeklődöm, nam ismeri Hartmannékat. — Ikreik születtek ott még tavaly... — Ja?! Már tudom! A Sza­bó István utcában, azt hi­szem, hatvan szám alatt... A kis Hartmann testvérek tulajdonképpen ismerőseink, hiszen egy esztendeje adtunk hírt, hogy május 9-én meg­születtek a hármas ikrek. Magasam vezet fel a lépcső a verandára, jobbról színes csempés fürdőszoba, balra az egyik lakószoba. Üj ház, nem­rég épült. A házaspár és kis­lányuk mutatja be a három — fehérbe öltöztetett — gyö­nyörű gyereket. (Melyik gye­rek nem gyönyörű!?) A széles rekamiét az ötletes papa fából készült rácsozattal magasí­totta, különben három gyerek­ágyat nem tudtak volna el­helyezni a szobában. Csak­hogy a heverőnek egyharma- dát még külön ráccsal levá­lasztották. A nagyobbik részt Bea és Ági, a kisebbiket Zoli birtokolja. — Zoli büntetésből van ka­ranténben? — A dehogy! — mondja a mama. — Csak vad egy ki­csit a lurkó. Állandóan dögö- nyözi a lányokat.., A papának szemmel látha­tóan tetszik a férfiasság e kétségbevonhatalan ténye, föl is kapja a család egyetlen fiú- gyerekét és a magasba emeli. — Egy esztendeje és négy órája születtek! A lányoknak — talán mert féltékenyek — sírhatnékjuk támad, de gyorsan elcsende­sednek, amint őket is kieme­lik a rács mögül. És megkez­dődik a családi séta a szoba­asztal körül: előredőlnek, és apjuk, anyjuk, nővérük kezé­be csimpaszkodva tipegnek körbe. — Most még csak hagyján, ha hárman sétáltatjuk őket. De ha egyedül vagyok itthon, a derekam belefájdul, mire mindhárommal egy kicsit sé­tálgatok. De akkor kezdhe- | tem elölről, mert az első már kipihente magát — mondja Hartmanné. Magas, nyúlánk asszony, „ci­vilben” ápolónő a gyerekkli- nikán. — Mondta is a főnöknőm, nem fél attól, hogy míg há­rom évig itthon leszek, elfe­lejtem a szakmámat ... — Gondolom, három gyerek után kilenc év járhatna, nem? A mama elneveti magát. — Sok lenne. Jó ez így, de különben is, én nem hatszáz, hanem ezernyolcszáz forint gyermekgondozási segélyt ka­pok. Tudja, milyen nagy se­gítség ez? Nem is találok rá szavakat. A családi pótlék 680 forint. — Ez körülbelül fedezi a ház utáni részleteket — mond­ja Hartmann István — OTP- re építettük. Végül is a há­rom kicsi „törleszt”. Félretéve a tréfát, van gond a csöppségekkel. Mondja a mama, hogy a kis fehér kö­tött holmi 130—150 forint, de mindenből három kell, és nem tartós, mert a sok mosástól is tönkremegy, meg hát... nőnek a gyerekek is. — Egészségesek? — Hálistennek, igen. Kará­csony előtt kicsit ^áthásak voltak. Jó étvágyuk van. Zoli­ka állt fel először. A tv-t be­kapcsoltuk, és a rácsba ka­paszkodva kihajolt, hogy lás­sa, mi történt A tv-mese szignál-zenéjére azonnal reagálnak. Még a sí­rást is abbahagyják, és ámul- va figyelnek. A fényképező­gépet viszont nem szeretik. Ma — születésnapjuk lévén — fényképészt hívattak, de nem tudott felvételt készíte­ni. Mi is próbálkoztunk, talán sikerül, annak ellenére, hogy azonnal hátat fordítottak, vagy éktelen sivalkodásba kezdtek. Remélhetően e bájos szerénység szilárd tulajdon­sággá patinásodik... Rab Ferenc ben tartották meg két színhe­lyen. Benn a tsz kombájnszé­rűjén a Budapesti Mezőgazda- sági Gépgyár — BMG — vo­nultatta fel legújabb gyártmá­nyú szérű- és magtári gépeit egy kissé már az aratásra va­ló felkészülés jegyében. A BMG-bemutató sztárja a pro­totípusnak számító univerzális MOBITOX gép volt, amely hat féle funkciót végez, ra­kodást, zsákolást, átforgatást, j előtisztítást, nedves csávázási, valamint porcsávázást. Rakó- ( dási teljesítménye óránként 20 | tonna és 10—15 rakodómun­kást helyettesít. Rőth Pál, a gyár termelési osztályvezető­je tájékoztatta a résztvevőket a gép áráról is, az alapgép ára 58 455 forint, de egy 100 —150 vagon gabonái termelő üzemben a gép ára egy hónap alatt megtérül. A gép sorozat- gyártását megkezdték, a Szov­jetunió 1000 darabot rendelt belőle, Jugoszlávia is érdeklő­dik, a hazai igényeket most méri fel az AGROTRÖSZT. Sikere volt a KULI gabo­nafelszedő -zsákoló gépnek is, mely műtrágyák és szemcsés ipari anyagok mozgatására is Alkalmas, 5—7 ember munká­ját végzi el. A szállítószalag­gal összekapcsolt mobil-garat folyamatában mutatta be a gépi terménymozgatást. Hő- gyész és Sárospatak után most Siklóson is megérdemelt si­kert aratott a BMG-nek ez a bemutatója. Különösen azok a tsz-ek igénylik ezeket a rako­dó-, anyagmozgató gépeket, ahol a tsz-tagok egyre na­gyobb hányada éri el a nyug­díjkorhatárt, s ezek az idős tsz-tagok már nem képesek ellátni a nehéz fizikai mun­kát igénylő zsákolást. A tsz kertészetében megtar­tott szántóföldi bemutató is több újdonsággal szolgált. Itt mutatkozott be a Vörös Csil­lag Traktorgyár legújabb gyártmánya, a Dutra 4400-as, mely középnehéz, 55 lóerős traktor — ára 120 ezer forint — s rövidesen 20 darabot kap belőle a Pécsi AGROKER. Jó­híre megelőzte a Mosonma­gyaróvári Gépgyár TTV—32-es univerzális vetőgépét, mely az aprómag'tól a kukoricáig min­denféle termény vetésére al­kalmas, s minimális, 12 centi- méteres sortávolsága miatt a külföld is érdeklődik iránta. Ára 26 200 forint. Még ez év­ben lesz a pécsi AGROKER- nél. Prototípusként szerepelt a Kecskeméti Gépjavító Vál­lalat rezgőfogú boronája, mely két-három munkaműveletet takarít meg, kombinátorral összekapcsolva pedig egyme- netben készíti el a vetőágyat. Mindenekelőtt a szőlő- és gyü­mölcstermelő gazdaságok fi­gyelmét keltette fel a Karca­gi Szerelő Ktsz új típusú VBT tárcsája, mely különösen a törpe gyümölcsösök talaj­művelésére kiváló. Kuriózumként bemutatták a Szabó-féle görgős ekét is mun­ka közben. Végül is egy al­A népművelés és a műszaki propaganda A népművelés és a műszaki propaganda címmel rendezett kétnapos tanácskozás tegnap véget ért. Délelőtt Antal Gyu­la, a Baranya megyei Tanács népművelési csoportvezetője tartott előadást, amelyen a népművelés és a műszaki pro­paganda összefüggéseit, prob­lémáit fejtegette. Az előadás után élénk vita alakult ki, majd Kamarás Rezső, a Nép­művelési Intézet főosztályve­zetője zárta le a kétnapos ta­nácskozást. A jelenlévő nép­művelési szakemberek —, akik az ország minden tájáról ér­keztek Pécsre — délután Har­kányija látogattak, s ott meg­tekintették a nemzetközi me­zőgazdasági gépbemutatót. Megkértük Kamarás Rezsőt, foglalja össze lapunk számára ennek a konferenciának a je­lentőségét, amelyet a Népmű­velési Intézet, a Művelődés- ügyi Minisztérium és a pécsi és baranyai tanács művelődés- ügyi osztályai rendeztek. — A népművelés átfogó fel­adata az általános felnőttkép­zés, s ha az általános művelt­ség korszerű formáját akarjuk meghatározni, be kell lát­nunk, hogy ezen belül egyre nagyobb részt foglal el a mű' szaki-technikai kultúra. Éppen ezért a népművelésben is jó­val több helyet kell szánni erre a kérdésre, mint arneny- nyit eddig foglalkoztunk vele. A technika egyre inkább be­vonul minden munkaterületre, az élet minden területére, ezért a humán beállítottságú embernek is szüksége van va­lamennyi technikai ismeretre. A népművelés természetesen az ember oldaláról kell hogy megközelítse a kérdést, s az ismeretek közlését, ha diffe­renciálja is, mindenekelőtt az átlagember szintjéhez szabja. A népművelésnek több lehe­tősége is van erre a munkára, a tanfolyamokon, előadásokon kívül a technikai klubok szer­vezése tartozik ide, valamint a szociológiai, pszichológiai, pedagógiai tevékenység ser­kentése és művelése, amely a ,,jó mikroklíma” megterem­téséhez elengedhetetlenül szűk- j séges, társadalomtudományi előtanulmány. — Miért került sor éppen Pécsett erre a konferenciára? — Pécs és Baranya úttörő munkát végzett a Műszaki Propaganda Hónap elnevezé­sű kezdeményezéssel. Itt 1961—62-től kezdve intenzíven foglalkoznak a népművelők ezzel a problémával. Kitűnő a klubmozgalom is. Országo­san is évek óta napirenden tartjuk a kérdést, 1965-ben je­lentek meg az Országos Nép­művelési Tanács öt évre ki­adott irányelvei, amelyek már a figyelem központjába helyezték a műszaki propa­gandamunkát. Kialakítottuk a szakreferensi hálózatot, 1965 óta rendszeres továbbképzése­ket tartunk, s ez a hetedik ilyen jellegű országos tanács­kozás, amelyet megrendez­tünk. Hadd ragadjam meg az alkalmat, hogy megköszön­jem a Pécs városi és Baranya megyei Tanácsnak, hogy lehe­tővé tették e konferencia megtartását. földi termelőszövetkezet — Csataszög — kezdte meg a *o- rozatgyártását, s már Pécsett is kapható az AGROKER-nél, ára 9 460 forint. A felsőszent- mártoni tsz már használja aa ekét, melynek igen nagy elő­nye a kormánylemezes ekék­kel szemben a mintegy 40 szá­zalékos vonóerő-megtakarítás. — Rnc — A legjobb Vgy lengyel zongora- művészt láttam a közelmúltban a televí­zióban. Klasszikus mű­vet játszott. Ujjainak villámgyors mozgása a fehér, fekete billentyű­kön éppolyan élményt adott a szememnek, mint fülemnek a mű ritmusa, dallama. Hogy az ember ujjai mire képesek! „Legújabb” tv-élmé- nyem ezen a téren a csütörtök esti híradó. öt ujj tíz betű felett viliódzik. A gépből ol­dalt szalag szalad, rajta lyukak. Biztos értelmes szöveg. Az ujjakat figye­lem. A gyűrűs, amint ki­ugrik a többi közül, hogy helyét változtatva egy másik fekete lapocskára üssön, aztán a hüvely­ket látom. Oldalra ug­rik egy külön álló gomb­ra. Pattan a mutató, re­meg a középső, idegesen várja az utasítást a kis­ujj. A kamera gyorsan vált. Feszülten figyelő arcok. Szem nem reb­ben, idegtépő nyugalom­mal koncentrál a tekin­tet. A megadott szöve­get fényképezi. Továb­bítja az agyba, onnan az ujjvégekbe, aztán folytatódik a tánc ... „Kép alá” mondott szöveg, tárgyilagos hang: Országos verseny Buda­pesten. Az ADDO svéd gyártmányú integrál gé­pifeldolgozó készüléken mérik össze tudásukat azok, akik üzemüknél, vállalatuknál ilyen tí­pusú gépen dolgoznak. A lyukkártyákat a beprog­ramozott komputerbe he­lyezik, az majd kimutat­ja, ki végezte legkeve­sebb hibával, vagyis leg­jobb eredménnyel a fel­adatot. Az okos masina szava­zott: Pongrácz Gyöngyire, a 12-es Autóközlekedési Vállalat dolgozójára. El­ső lett. Kétezer forint jutalmat kapott és egy rádiót ajándékba. Gratulálunk. Nagy István A Pécsi Pollack Mihály Építőipari Technikum és Szakközépiskola fennállásának 25. évfordulója alkalmából 1969. június 8-án d. e. 10 órai kezdettel valamennyi tagozaton végzett számára öregdiák­találkozói rendez a Pécsi Nemzeti Színház­ban. A Szervező Bizottság kéri azokat a Szaktársa­kat, akik a névre szóló ér­tesítést nem kapták meg, levélben közöljék címüket, ahová a meghívót kérik, egyben ebédigényüket Is jelentsék be. Cím: Pabst László tanár, Polláck Mi­hály Építőipari Technikum és Szakközépiskola. Pécs, Székesfehérvár u. 4. szám. Telefon: 10-6L V

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents