Dunántúli Napló, 1969. május (26. évfolyam, 98-123. szám)
1969-05-06 / 101. szám
1W*. május 4. Diraontmi naoio 3 Sauret, paradicsomszedés, kukoricabetakarítás géppel Minden gépesíthető Fa- és bokorrázó gépek — Bálázzák a lucernát Űrhajók ostromolják az idegen égitesteket, rövidesen Holdra lép az első ember, s idelent a Földön még úgy szedik a szőlőt, mint ahogy Homérosz megénekelte az Odüsz- szeiában. Kézi erővel törik a kukorica nagy részét, mint félévezrede az azték indiánok, legtöbb helyen úgy szárítják a szálas takarmányt, mint háromszáz éve a hollandok, amikor — Európában elsőnek — áttértek az istállózó állattartásra. Közös kísérlet a bolgárokkal Csupán néhányat soroltunk fel azokból az ellentmondásokból, amelyeket a tudósok is ismernek, látnak, s szeretnének mielőbb feloldani. Magyarországon például külön Mezőgazdasági Gépkísérleti Intézetet hoztak létre, több mint 400 kutatóval és dolgozóval. Balázs Ferenccel, az intézet műszaki titkárával beszélgettünk s az a meggyőződés alakult ki bennünk, hogy előbb- utóbb minden munkafolyamat gépesíthetővé válik. Megtudtad például, hogy Amerikában már szőlőszüretelő gépet is előállítottak, s szóba került a hazai változat kialakítása is. Bonyolult a probléma, hiszen a szőlőkombájn még a korszerűnek mondott Lánz—Mo- ser-féle szőlőművelési módszer, illetve annak különböző változatai esetén sem használható. Akasztófa alakú szőlőtámaszokra van szükség, s el kell érni, hogy csak az „akasztófa” ágán teremjen szőlő. Ehhez egyszerre érő és bőtermő fajtára van szükség, következésképp csak akkor kezdhető el az újrendszerű telepítés, ha e fajtákat előállítják a növénynemesítők. Üj fajtákat igényel az AG- ROMAS magyar—bolgár társaság által finanszírozott kísérleti paradicsomszedőgép is, amelyet tavaly Kecskeméten, az idén pedig Alagon próbáltak, illetve próbálnak ki. A hagyományos paradicsomfajták ugyanis rosszul gépesíthe- tők. Bár a paradicsomszedő- f gép előrehaladottabb stádiumba jutott, mint a szőlőkombájn, Balázs Ferenc szerint több évre van szükség, mire a gyakorlatban is megjelenik. A tévé már több évvel ezelőtt bemutatta a gyümölcsfarázógépet, mellyel szilvát, meggyet, cseresznyét, barackot stb.-t lehet betakarítani. Bár a gép bevált, s gondos kezelés esetén nem árt a fának, mégsem terjedt el, mert használata közben óhatatlanul megtörik a gyümölcs. Ezért KGST-szintű vizsgálatot tartanak az idén a probléma megoldására. — Mindemellett kipróbálták a STORMAS nevű olasz bokorrázó gépet is, mellyel málnát, ribiszkét és hasonlót lehet „szedni”. Bár a Mezőgazdasági Gépkísérleti Intézet jónak mondja a gépet, sajnos, a külkereskedelem egyelőre még nem hozta be. Akárcsak a búzát Bármilyen fontos a szőlőkombájn, farázógép meg a többi, semmi sem tesz túl a kukoricán, . hiszen — óriási tömegről lévén szó — még ma is az rabolja el a mezőgazdaságban a legtöbb élő erőt. Ezért valószínű minden mezőgazdász örömmel olvassa majd Balázs Ferenc bejelentését: tulajdonképpen az egész kukoricatenmesztés komplex gépesítését megoldották, s csupán a gyárakon, kereskedelmen múlik, mikor lesz elegendő gép. Ami a vetést illeti, a magyar UKV—6-os és a román SPC—6-os szemenkénti vetőgépet ajánlják. A betakarításnál három változatot dolgoztak ki: 1. gabona-betaka- rításos módszer. Egy SZK— 4-es szovjet kombájnhoz egy szecskázó adaptert csatlakoztatnak. A kombájn letöri, „megmorzsolja”, a tartályba gyűjti a magot, az adapter pedig ezzel egyidőben felszecskázza a szárat, mely — kívánság szerint — szétteríthető, vagy összegyűjthető. 2. A második változat csak annyiban különbözik az előbbitől, hogy a kukoricaszár a helyén marad. Azt külön géppel, külön munkamenetben kell levágni. 3. Csak a csövet törik le, minden más a helyén marad. A Mezőgazdasági Gépkísérleti Intézet mind a három változatot kipróbálta és ajánlja. Mint megjegyzi, nyilván, az első a legfejlettebb, ez azonban külön tisztító, szárító gépsort és persze -korszerű magtárolást feltételez, téhát elég drága. Ezért amíg elterjed, komoly szerepet kap a csőtöréses-csőfosztós 3. változat is. A tájékoztatót követően felkerestük az AGROTRÖSZT országos központját, s megkérdeztük, van-e elegendő gép azokból, amiket az intézet ajánl? A válasz így hangzott: szemenkénti kukoricavetőgép nincs, mert keveset rendeltek a megyék, közöttük Baranya is. Tizenöt ZMAJ- csőtörő és fosztógépet utaltak ki Baranyának a 10 rendeléssel szemben, s remélhető, őszre nem lesz hiány kukóri- cabetakarító, illetve szecskázó adapterből sem. Mindegyikből többet rendeltek, mint ameny- nyit az ország 17 megyei AG- ROKER-e igényelt. Ha a tsz- ek, állami gazdaságok igénylik, K—864-es, illetve ROTA nevű tisztító- és szárítóberendezést hoznak be az NDK- ból és Franciaországból. A Mezőgazdasági Gépkísérleti Intézet ugyanis ezeket a gépeket ajánlja. A lucernaliszt helyett Befejezésül megemlítjük még, hogy ez az esztendő a szálastakarmány-betakarítás komplex gépesítésének éve lesz a Mezőgazdasági Gépkísérleti Intézetnél. Minden valószínűség arra mutat, hogy a bálázásos módszeré lesz a jövő. A reggel kaszált lucernát és más szálastakarmányt — némi szárzúzás után — napos idő esetén délután már bálázzák, majd hideglevegős szellőztetéssel megszárítják. Ezáltal könnyebben szállítható, tárolható, s ami a legfőbb, alig veszít a tápanyag- tartalmából. A K 442-es NDK gyártmányú bálázógép — megkérdeztük az AGROTRÖSZT-öt: kapható! — illetve a bálázásos módszer olcsóbb, mint a költséges beruházást igénylő lucernalisztgyár. , M. L. Cjabb 12 városban vezetik be az átutalási beletet Az egyik legnépszerűbb OTP szolgáltatás az átutalási betétszámla. Az OTP ugyanis a betétszámla tulajdonos helyett kiegyenlíti a közszolgáltatási díjakat, a lakbér, a villany, a gáz, a televízió, a rádió, a telefon stb. számlát. Gyorsan terjed vidéken is, ahol eddig 10 megyeszékhelyen és Dunaújvárosban vezették be, s mintegy tizenötezren veszik igénybe. A következő három hónapban az OTP bővíti az átutalási betétszámlát kezelő hálózatát, Salgótarjánban, Békéscsabán, Szombathelyen, Egerben. Kaposvárott, Nyíregyházán, Veszprémben, Szekszárdon, Vácott, Komlón, Özdon és Kazincbarcikán vezetik be ezt az OTP-szolgál tatást. A légi felvételtől a térképasstalig Pécsett készítik fél Magyarország részére a belterületek és zártkertek térképeit Az ország falváiról, városairól, bel- és külterületeiről nyolcvan-száz évvel ezelőtt készültek utoljára nagyméretarányú térképek, amelyek jócskán elavultak már. Űj alaptérképre van szükség, mely a legrejtettebb zugot is feltünteti, s melynek nyomán a legkülönfélébb speciális térképek könnyen elkészíthetők. ' A nagy méretarányú úgynevezett alaptérképek készítése képezi a Pécsi Geodéziai és Térképészeti Vállalat főprofilját. A vállalat tevékenysége három önálló osztállyal és nyolc kirendeltséggel, Szombathelytől—Szegedig fél Magyarországra terjed ki. mivel az egész országban csak két Amíg a felek vitatkoznak... Állvafogyasztás a BCM éttermében — A kemencék és tűzhelyek csak két nappal élték túl az üzembehelyezést Csatlós József, az Építőipari Beruházó Vállalat bere- mendi kirendeltségének műszaki ellenőre közel egy hónapja készült jegyzőkönyvet mutat, amely pontokba foglalva, szinte „bűnlajstromát” adja az építőmunkások szállásain, étkezdéiben és konyháján uralkodó állapotoknak. Csak a példák vaskosabbjait említjük. A szállások jó néhány szobájában asztalok, székek, sőt fejpámák hiányában a dolgozók legelemibb szükségletei is kielégítetlenek. — Az ebédlőkben ugyan megvannak a létszámhoz szükséges asztalok, de annál kevesebb a szék, ami miatt sokan állva fogyasztják ebédjüket. — Ami pedig a menüt illeti, szinte példátlan az egyoldalúsága. Rendszerint csak pörköltek és főzelékfélék szerepelnek az étlapon. Sülthúst, rántottszeletet, sülttésztákat csak a konyha üzembehelyezésének első két napján szolgáltak fel. Oka? A konyha három olajtüzelésű kemencéje és két tűzhelye csak két nappal „élte túl” üzembeállítását. Ezekután már úgyszólván csak „apró-cseprő” hibának számít, hogy nincs elég csésze a reggelizéshez, vagy az, hogy folynak a mosogatócsapok és a két hűtőszekrényből csak az egyik üzemképes. Ennyi talán elég is az egy hónappal ezelőtti állapotokról, amelyekért a beruházó a Mecsekvidéki Üzemi Vendéglátó Vállalatra hárította a felelősséget. És a foganatja? Sajnos, csak annyi volt, hogy azóta ádáz vitákká fajult a felek kapcsolata, aminek a szó szoros értelmében ma is a dolgozók „isszák a levét”. Mert "ha időközben meg is oldódtak a szállásgondok, az étkeztetés ugyanolyan Üj üzemrész berendezéseit szerelik a Déldunántúli Vegyianyag és Kiszereld Ktsz-ben Sely- lyén. A negyedévenként húszmillió forint termelési értéket előállító szövetkezetben egy új, a növényvédelemben használatos nedvesítőszer gyártását kezdik meg. Ennek az új üzemrésznek a berendezéseit szerelik. Tervek szerint júniusban kezdik meg a próbaüzemelést, Saokolai íelv. I egyoldalú maradt, mint régebben. Ugyanis a kemencék és tűzhelyek ma is „üzemképtelenek” és az-állva fogyasztást is csak Oly módon „sikerült” kiküszöbölni, hogy a hopponmaradtak „türelmesen” kivárják a székfoglalás alkalmas pillanatait. S hogy újabbal is szaporodjon a „bűnlajstrom”, a konyha nemrégiben átvett két hűtőkamrájában húskampók és speciális polcok híján cementpadlón tárolják az élelmiszert. És mit szólt mindehhez Csatlós József, aki kontrollálásképpen a helyszínen is bizonyítani kívánta a jegyzőkönyvbe foglaltak hitelességét. — Mi beruházók szállást, éttermet és teljesen felszerelt konyhát adtunk át a szolgáltatónak és a szerződés szerint az ő feladatuk lett volna a meghibásodott berendezések kijavítása, üzembentartása, — mondotta. — Meg kell kérdezni őket, hogy az elmúlt hónap alatt igénybevették-e egyszer is az erre illetékes szervizt. Nos, megkérdeztük, és Hegyes Ferenctől, a Mecsekvidéki Üzemi Vendéglátó Vállalat igazgatójától kapott válasz is jobbára csak a partner érveléseinek visszautasítására szorítkozott. — Vállalatunk március 20-án vette át próbaüzemelésre a konyha kemencéit és tűzhelyeit, de hat hónapos garanciára, amit a beruházóknak, illetve rajtuk keresztül a gyártó cégnek kellett volna vállalnia. Igaz, volt egy olyan megállapodásunk, hogy az üzemeltetésből adódó hibák kijavíttatása a mi feladatunk, de ezúttal nem ilyen egyszerű okok miatt kerültünk szembe a beremendiekkel. A jegyzőkönyv szerint, mert a vállalatnak is megvan a maga „ellenjegyzőkönyve”, valóban nem. Ugyanis az üzemélelmezésük „sürgetésére” az, említett kemencéket gyártó vállalat egyik szakembere két héttel ezelőtt helyszíni szemlét tartott és „megállapította”, hogy a kemencék már eleve rövid életre voltak ítélve: © A két olajtüzelésű tűzhely és a három olajtüzelésű kemence falazat nélkül üzemel. © A készülékek égéstermék elvezetései szabálytalanok és a füstcsövek derékszögű kiépítése sem felel meg a követelményeknek. © Az olajvezeték padozatszinttől történt kiépítése eltér az engedélyezett szabványtól. © Az elektromos vezetékek kiépítése nem az eredeti gyári trafó és csatlakozódobozokkal történt, s az égők elektromos bekötése (helytelenül) fix- kötéssel van megoldva Ennyit hát a jegyzőkönyvből. Azóta a beruházó — noha nem értett egyet a fentebb említett szakvéleményekkel — mégis „nekikezdett” a hibák korrigálásához* ami újabb két hét elmúltával sem hozott semmi eredményt. A kemencék és a tűzhelyek a „szabványok ismételt be nem tartása miatt” ma is „hidegen” állanak és a vita változatta- | nul a felelősség körül tombol. És ennek immár másfél hónapja 700 dolgozó vallja a kárát, akik ma is főzeléken és pörkölteken élnek, s akik közül sokan ma is a megüresedett székekre vadásznak délidőben. És mindez egy államilag kiemelt, sokszázmilliós beruházással épülő nagyüzem területén történik, ahol a nyár elejére 2000 főre kell emelni a létszámot. P. Gy. ilyen vállalat működik, a budapesti és a pécsi. Bodai bajostól, a vállalat igazgatójától kapott tájékoztatás szerint a 270 fős műszaki apparátus most egv különösen nagy, öt év időtartamú munkába kezdett. Félretéve az eddig folyó külterületi térképezést, minden erőt a belterületek, tehát a városok és falvak, valamint a zártkertek felmérésére koncentrálnak, mert 1973-ig Baranya, Tolna, Somogy, Bács, Vas, Zala, Csongrád és Békés megyében, hat nagyvárosban és 202 községben, összesen 55 ezer hektár belterületet és 21 ezer hektár zártkertet kell feltérképe zn iok; Kizárt dolog, hogy hagyományos földi módszerekkel ilyen rövid idő alatt meg tudnának birkózni ekkora feladattal, hisz Pécs felmérése földi eljárással 15 évvel ezelőtt kezdődött, s csak az idén fog befejeződni. Szigetvár várostérképe már egy év alatt elkészült, igaz, hogy nem földi módszerrel, hanem az új fotogrammetriás eljárással, légifényképezés segítségével. Ezt a rövid, mindössze ötéves múltra visszatekintő eljárást hívják segítségül most isv A repülőgépek felszállása előtt földi mérésekkel határozzák meg azoknak a pontoknak a koordinátáit, amelyre a légi fényképet transzformálják majd. Baranyában 20 község határában jelölték ki ezeket a pontokat, helyükre 60-szor 60 centis fekete- kátránypapírt cövekeltek, melyek közepe fehér — a térképészek ezúton is kérik a lakosságot, hogy a kátránypapírokat ne tépjék fel — s így a repülőgép pilótája 800 méter magasból jól kiveheti. A légi felvételeket az Állami Földmérési Hivatal repülőgépei végzik, egy-egy fénykép kétszer két kilométeres területet fog be. A repülőgépek március óta minden derűs napon felszállnak, s Görcsöny, Hetvehely, Kishajmás, Ké- kesd, Magyarsarlós, Magyarszék, Mecseknádasd, Palota- bozsok, Sásd, Siklósnagyfalu, Somogyhárságv, Somogyviszló, Szentlőrinc, Nagykozár, Sze- bény, Lippó, Kisvaszar, Szálainak és Hegyszentmárton fölött. folyamatosan végzik, a belterületek és zártkertek légi fényképezését. A légiféftyképezés módszer igen költséges. A repülőgép egyszeri felszállása 30 ezer forintba kerül. Egy 100 hektáros község felmérése például 150 ezer forintjába kerül az államnak. A térképek használói a vállalatok, tanácsok, termelőszövetkezetek, ezeket a térképeket pusztán eszmei áron 200—300 forintért kapják meg. A magyar állam igen sokat áldoz erre a fontos munkára, hisz a pontos térkép fontos eszköz, amelyet ma már a népgazdaság egyetlen ága sem nélkülözhet. — Rné — Ha jól akarja érezni magái, keresse fel FESTŐI SZÉPSÉGŰ KÖRNYÉKKEL RENDELKEZŐ Sikonda melegvizes strandfürdőjét ruristaszálló és étkezési lehetőség biztosítva Mindenkit szeretettel vár a Komlói Víz- és Csatornamű Vállalat
