Dunántúli Napló, 1969. május (26. évfolyam, 98-123. szám)

1969-05-04 / 100. szám

TMf. május I. DtiviOnmti noma 3 „Elektronikus számológép mint „munkavédelmi felügyelő“ Megkérdőjelezett törvényszerűségek Bányaegészségügyi tanácskozás a nagyszámok jegyében Munka, egészség termelé­kenység — e három egy­mással rendkívül szorosan összefüggő fogalom jegyé­ben ülésezett a héten Komlón a bányaorvosok és munkavédelmi szakem­berek konferenciája. A tanácskozás keretében tíz előadás hangzott el, köz­tük Rickert Antal főmér­nök és dr. Várady Sándor igazgató-főorvos baleseti okokat elemző tanulmánya. Cikkünk e két előadás főbb adatainak és megál­lapításainak felhasználásá­val készült. Tény: minden év hoz va­lami kis javulást, a helyzet azonban változatlanul aggasz­tó. A Mecseki Szénbányák üzemeiben a múlt évben is közel 5000 sérülés történt, s bár jelentős részük egészen könnyű volt, éves szinten 56 ezer munkanap esett ki. Veszélyes utak A biztonságtechnikai szer­vek ismét elkészítették a sé­rülési helyek és baleseti oko­zók statisztikáját, s az így ka­pott adatok szinte 1 az 1-hez megegyeznek az 1967-es év jellemző adataival. A sérülé­sek 46 százaléka az emberek kezét, 28 százaléka a lábát érte. No, de nézzük kissé részletesebben a számok hát­terét! A legveszélyesebb kör­zeteknek a szállítási útvona­lak, illetve munkahelyek lát­szanak, minden harmadik bal­eset a szállítással, anyagmoz­gatással kapcsolatos. Ez ön­magában is nyugtalanító, pe­dig a súlyossági mutatókat még nem is vettük szemügy­re. Pécsbányán minden föld alatti szállítás közben bekö­vetkezett baleset átlagosan 40, Szabolcson pedig 49 napos ki­esést jelentett — de nem sok­kal maradnak el ezektől a szomorú rekordoktól a többi üzemek sem. A baleseti okok rendkívül változóak (nőttek és „veszélyesebbek” lettek a gépek, sok a rossz állapotban lévő szállítóvágat, gyakori az elvizesedés, a sár) a legfon­tosabb megfigyelés talán még­is az, mely az emberekkel kapcsolatos. A szállítási kör­letekben dolgozók zöme egész­ségileg „másodosztályú”, visz- szaminősített bányász, s még az újfelvételesek közül is többnyire csak azok kerülnek a szállításhoz, akiktől „fél­nek” a feltárásnál vagy a fej­tésben. Az áthelyezés — felelősség Nagyon érdekes az a sta­tisztika, mely a sérültek élet­korát .vizsgálja. A balesetet szenvedők 20 százaléka 20 éves, illetve ennél fatalabb, 19 százaléka 21—31 év kö­zötti, 15 százaléka 31—40 kö­zötti, s csak 11 százaléka idő­sebb 40 évnél. A szakmai gyakorlat és a bányabeli jár­tasság tehát pozitívan érezteti hatását, legalábbis a balesetek gyakoriságát illetően. Mert a súlyossági mutatók éppen for­dítottak: a fiatalok gyakran sérülnek, de a sérülések több­nyire jelentéktelenek, míg a 40 éves korosztály balesetei rendkívül komolyak. A bal­eseti vizsgálatok megállapítot­ták. hogy a bekövetkezett sé­rülések 30,8 százalékát vigyá­zatlanság okozza, ugyanakkor az is kiderül, hogy az új munkahelyre (nem új üzem­be!) helyezettek rendkívül „baleset-érzékenyek”. A mű­szaki vezetés és a felügyelet felelőssége tehát óriási: az át­helyezés indokának sokkal többnek kell lennie kényelmi szempontoknál, illetve egysze­rű szeszélynél. A munkavédelmi szakem­berek körében az elmúlt év­tizedek alatt tucatnyi olyan nézet terjedt el, illetve vált általánossá, melyeket a közel­múltban végzett elektronikus adatfeldolgozás enyhén szólva is megkérdőjelezett. Eddig mindenki törvény- szerűnek hitte, hogy a bejá­rók sérülékenyebbek. A több ezer adat — melyek ez eset­ben nem egy üzemből szár­maztak — elektronikus feldol­gozása ennek az ellenkezőjét igazolta: a bejárók többsége nagyon is óvatos. 4635 vizsgált esetből 3000 volt székhelyen lakó, tehát az ingázás — leg­alább is a szállítás mai szint­jén —, már nem jelent plusz­veszélyt. És még egy szerte­foszlott legenda: a házasem­berek. a családapák semmivel sem óvatosabbak, körültekin­tőbbek, mint a legények: a sérültek 79 százaléka — sok év átlagában —, családos, sőt sokgyermekes apa 'folt Minden biztonságtechnikai megbízott meggyőződése, hogy az ünnep utáni napoktól „fél­ni” kell. A nagyszámokkal dolgozó elektronikus elemzés ezt is megcáfolta: a hétfő ép­pen nagyon „szelíd”. íme a komputer rangsorolása: hétfő 14, kedd 17, szerda 17, csü­törtök 16, péntek 16, szombat 13 veszélyességi pont Ezzel szemben fény derült arra a sokáig figyelmen kívül ha­gyott tényre, hogy a vasár­napi — többnyire plusz — műszakok, sajnos, rengeteg bajjal járnak. Fizetésnap. Tavaly egy cikkben én magam is azt bi­zonygattam: ezek a bányászok „fekete napjai”. A számoló­gép azonban az ellenkezőjét állapította meg. íme a bal­eseti index alakulása, össze­sen: 154, fizetésnapon: 105, fizetés utáni napon: 98. Tehát jelentéktelenek a különbsé­gek. A fáradtság csúcsa A munkanap „fényképezés” bizonysága szerint a balese­tek túlnyomó többsége a 4—5. órában következik be. Tehát nem a műszak végén, hanem a közepén, amikor hirtelen mélyre zuhan a teljesítőké­pesség, eltompul a figyelem, s lassúvá lesznek a reflexek. Az elektronikus számítógép által kihozott eredmények egyik legfőbb következtetése tehát: a balesetek többsége egyedül a fáradtsággal ma­gyarázható. — De hasonlóan „prózaiak” a többi bajokozók is. Szakképzetlenség, munka­helyi ismeretség hiánya, rossz I munkamód, illetve hibás tech- I nológia. — Mindezek alapján j az elektronikus számítógéppel j „szövetkezett” orvos-kutatók ] azt javasolják, hogy ijeszt- ] getés helyett a szakmai szín- j vonal állandó emelését, s a! munkahelyi körülmények sza­kadatlan javítását tartsák a biztonságtechnikai és munka- ! védelmi szakemberek is leg-1 főbb feladatuknak. Békés Sándor i Díszoklevél tsz-elmek A Baranya megyei Ta­nács végrehajtó bizottsá­ga a baksai Ezüstkalász, a szenlőrinci Úttörő és az egyházasharaszti Hala­dás Termelőszövetkezetet a Magyar Forradalmi Munkás-Paraszt Kor­mány határozata alánján meghirdetett gazdálko­dási versenyben az 1968. évben elért példás gaz­dálkodásáért és magas terméseredményeiért dísz­oklevéllel tüntette ki és jelentős összegű pénzju­talomban részesítette. Elismerő oklevelet ka­pott az ibafai Petőfi, a garéi Béke és a görös- gali Uj Március Termelő- szövetkezet. A Hazafias Népfront Pécs városi elnökségének ülése A tanácstag nem beosztott Tűrhetetlen állapot, hogy a kerületi tanácstagoknak órá­kig kell várakozniok a szak- igazgatási szervek fizetett dolgozóinak várószobáiban — hangzott el szombaton a Ha­zafias Népfront városi elnök- j ségénelc ülésén. j A közelmúltban több mint | 300 kérdőív alapján felmérték j a kerületi és városi tanácsta- I gok tevékenységét. Megvizs­gálták a Népfronthoz, válasz­tókhoz és lakóbizottságokhoz fűződő kapcsolataikat. A ta­nácsi rendszer fennállása óta ez volt az első ilyen jellegű felmérés. Igen helyesnek bi­zonyult, hogy a tanácstagok munkájának elbírálásánál nem Ötvenmilliós rekonstrukció Cipőgyári jegyzetek Hagyománya van itt az iparágnak. Már a századfor­dulón sok jókezű mester dol­gozott Szigetváron és nem­csak helybéli, hanem pécsi, pesti, füredi megrendelőknek is. Később Neumann Lipót alapított cipőgyárat. Az ak­kori fogalmak szerint „gyár” volt, ötven fővél, napi 100— 150 párás termeléssel Ma 910 ember dolgozik a Minőségi Cipőgyár szigetvári gyáregy­ségében és naponta 3600 női cipőt és vagy ezer pár szan­dálhoz felsőrészt gyártanak. „Bele is rokkant” az alja­üzem például. A napokban — hogy kint jártam — már csak némi törmelék maradt az el­öregedett épület helyén. A gyári tűzoltók —valahonnét az épület alól — ismeretlen üregből, vagy pincéből, vizet szivattyúztak. De a „kont­raszt” már áll, azaz hogy épí­tik, az új üzemet, s ez egyben a gyár ötvenmilliós rekonst­rukciójának első lépéseit jel­zi. Ideiglenesen az aljaüzem kapott egy létesítményt, ahol a szalagot felszerelték. Het­venegyre várják a rekonst­ruált gyár belépését s akkor — a jelenlegi 970 ezer párás ter­melést évi 2 millió 400 ezer­re növelik ezerháromszázas létszámmal. Utánpótlás. Király László párttitkár mondja, hogy a ha­gyományok ellenére — a ci­pőgyártás egy ideig nem von­zotta a fiatalokat Legalábbis az ötvenes évek végéig. A ,Suszter-papa” ugyan maradt a kaptafánál, de a következő nemzedék már... Később az­tán ma már a keresetek el­fogadhatók: a betanított mun­kások átlaga 1500—1600, a szakmunkásoké — szabászat­ban, aljaüzemben 2200—2300 forint és ez utóbbiak közül is elég sokan elérik a 2800 forintot. Az üzem korszerű­sítését megelőzően a gyár ve­zetőinek gondoskodniuk kel­lett olyan magasabb képzett­ségű gárdáról, amelyre szük­A VKB Fotoklno- Verlag Leipzig most megjelent nemzet­közi fotóalbuma az utóbbi két év 160 legsikerültebb fény­képét mutatja be a világ minden tájá­ról. A 111 szerző között nyolc ma­gyar szerepel, kö- xöttük dr. Szász Já­nos. a Mecseki Fo- toklub titkára SÉTA és vrrORI.AKERÉK a. képével. ségük lesz a rekonstrukció befejezése után. öt esztendeje két technikus volt az üzem­ben, mérnök egy sem. Jelen­leg viszont a Budapesti Bőr­és Cipőipari Technikum ki­helyezett tagozatán 55 dolgo­zó tanul, tavaly pedig hu­szonnégyen végeztek. Kovács István személyében pedig — aki Szovjetunióban szerzett diplomát, mert nálunk nincs egyetemi képzés a cipőipar­ban — tavaly érkezett a gyár­ba. ©gy évig még ,, cseléd- kömyves”-ként dolgozik. Van itt egy kis műhely az aljaüzem épületében. Papp József szakszervezeti titkár nagyon sajnálja, hogy az ipa­ri tanulók most éppen elmé­leti oktatáson vannak. De azért a berendezésből kiderül: az első évesek itt tanulják meg hagyományos kézimun­kával a cipőkészítést Meg kell ismerniük a szegeit, var­rott vagy újabban a ragasz­tott eljárást. A szerszámok régiek: kneib, sárchstein, ab- némer, falcfogó, klopfstein és egyebek. A kis munkaasztal is hagyományos: alacsony, szé­led peremezve. Kár. hogy a „suszterszék” nem három, hanem négylábú. A falon a végzősök tablói. A hatvanhá­romban végzettek közül Bri- govácz Rózsa levelezőn tech­nikumot is végzett és most oktató. Bukovics János is technikus, illetve művezető. Ormódi Mária szintén techni­kus. * Meglepő adat: a gyár dol­gozóinak átlagkora 30—35 év és egy pontos felmérés alap­ján a létszámnak éppen a fele még KISZ-korosztályú. — Sajnos a napokban lezajlott tanulófelvétel tapasztalatai — azt mutatják, hogy kevés a fiú jelentkező. Nem mintha a szakismeretek elsajátításában különbség lenne a nők és fér­fiak között, de az aljaüzem­ben fizikailag nehezebb a munka és oda nőket helyezni valóban nem ildomos. * azt vették figyelembe, hány tanácsülésen vett részt, hány fogadóórát vagy beszámolót tartott, hanem érdemben mit tett tanácstagi kötelezettségé­nek megfelelően. Dr. Vej key Kálmán előter­jesztéséből kitűnt, hogy leg­inkább azokat a tanácstago­kat keresik fel a választók, akik egyúttal hivatalból is foglalkoznak a lakosság ügyei­vel. Másokat már kevésbé, kü­lönösen akkor nem, ha a vá­lasztók már többször hiába ke­resték fel ügyes-bajos dolgaik­kal, elintézetlenül maradt problémáikkal. Nagyon jó pél­da hangzott el a vitában erre vonatkozólag. A II. kerület­ben az egyik tanácstag után­járása . után, megkezdték a Bercsényi utca javítását. Az­óta nő az érdeklődés. A felmérés következtében számos példa adódott arra, hogy a demokratizmus által élvezett tanácstagi jogok gya­korlása névleges. Ennek kap­csán felvetődött olyan javas­lat, hogy a kerületi tanácsok több önálló jogot kapjanak, így eredményesebbé válik munkájuk. Szükséges továbbá a választókkal történő szemé­lyes ismeretség kialakítása, ugyanakkor az államigazgatá­si szervek komolyan kell, hogy vegyék a tanácstagok munkáját, és nemcsak a jó személyes kapcsolatokkal ren­delkezők ügyeit intézzék el. A vitában többek között el­mondották, hogy nagyon ká­ros gyakorlat; a tanácsi ki­küldött összeszedi a tanács­tagok által felmért panaszo­kat; postás szerepet vállal. Maga a tanácstag intézze az ügyeket és ellenőrizze az ígé­retek betartását, különben ér­dektelenségbe fullad mun­kája. A vizsgálat feladata, hogy a Hazafias Népfront szerepét tisztázza a tanácsi munkában. Elsőrendű kötelessége, hogy a bürokratizmus felszámolásá­ban úttörő szerepet vállaljon. Azonkívül már most meg kell kezdeni a felkészülést, az 1971-ben történő tanácsi vá­lasztásokra, a megfelelő jelöl­tek felkutatásával. Szisz János 39TA A gyártmányok minőségét nagy mértékben meghatároz­za a bőrgyárakból érkezett anyag. A raktár mennyezetig j érő polcain rollniban állanak a bőrök. Kiterítünk egy szép — Pécsi Bőrgyárból szárma­zó — lakkbőrt A külföldi partnerek — Ausztria, Szov­jetunió, Belgium kereskedel­mi szakemberei — elégedet­tek a lakkcipők minőségével. I Haragzó Károly raktáros — j nem szívesen ugyan, mert nem akarja sérteni a simon- tornyai bőrgyárat — mutat egy használhatatlan tekercset is. Úgynevezett 111. számú i fehérbőrt. A simontornyaiak első osztályúnak minősítették, de a bőrön jól látható az os­torcsapások, bogárcsípések nyoma annyira elszórtan, hogy egyetlen pár felsőrészt ebből leszabni nem lehet. A követ­kező üzemben látom is. hogy a szabászok milyen figyelme­sen, milyen tüzetes gonddal | vizsgálják az anyagot, mi- j előtt kiszabják. A korábban } nem észlelt hibák ugyanis ak- | kor jelentkeznek, amikor a j bőrt megnyújtják, ráfeszítik a í szalagon sorakozó „fém-kapta­fákra”. * Oszatzki László igazgató ! még korábbi találkozásunk al- i kaiméval elmondotta, hogy reklamáció nagyon ritkán for­dult elő. Ha egy-egy szállít- | mányban akadnak is hibás j bőrök. magáért a készter- j mékért azért elsősorban a ci­pőgyár érez és érez a jövőben is felelősséget Ez már ma­gyarázat is arra, hogy most Ismét élüzemek lettek, sőt, ki- I váló munkájukkal a szigetvá- | riak is hozzájárultak ahhoz, ! hogy a vállalat elnyerte a Mi­nisztertanács és a SZOT el- j nökség vándorzászlaját KÖZÜLETEK figyelmébe: Közöljük Kedves Vevőinkkel, hogy tűzoltó­készüléket a megye területén kizárólag BOLTUNK HOZ FORGALOMBA Várjuk b. megrendelésüket 58. SZÁMÚ VASBOLT Pécs, Rákóczi út 33. szám. Telefon: 10-85 As Építőipari Gépesítő Vállalat beemelő és technológiai szerelő részlegéhez, változó telephellyel, 44 ÓRÁS MUNKAIDŐVEL. FELVÉTELRE KERES LAKATOS, VASSZERKEZETI SZERELŐ, AUTOGÉN- ÉS VILLANY1IEGESZTÖ SZAKMUNKA­SOKAT, VALAMINT SEGÉDMUNKÁSOKAT. Hétvégi hazautazás! költséget téritünk, valamint munkaruhát, napi étkezést és szállást biztosítunk^ Jelentkezés a vál­lalat központjában. Építőipari Gépesítő Vállalat, Budapest, XX, Marx K. n. 255.

Next

/
Thumbnails
Contents