Dunántúli Napló, 1969. május (26. évfolyam, 98-123. szám)
1969-05-04 / 100. szám
TMf. május I. DtiviOnmti noma 3 „Elektronikus számológép mint „munkavédelmi felügyelő“ Megkérdőjelezett törvényszerűségek Bányaegészségügyi tanácskozás a nagyszámok jegyében Munka, egészség termelékenység — e három egymással rendkívül szorosan összefüggő fogalom jegyében ülésezett a héten Komlón a bányaorvosok és munkavédelmi szakemberek konferenciája. A tanácskozás keretében tíz előadás hangzott el, köztük Rickert Antal főmérnök és dr. Várady Sándor igazgató-főorvos baleseti okokat elemző tanulmánya. Cikkünk e két előadás főbb adatainak és megállapításainak felhasználásával készült. Tény: minden év hoz valami kis javulást, a helyzet azonban változatlanul aggasztó. A Mecseki Szénbányák üzemeiben a múlt évben is közel 5000 sérülés történt, s bár jelentős részük egészen könnyű volt, éves szinten 56 ezer munkanap esett ki. Veszélyes utak A biztonságtechnikai szervek ismét elkészítették a sérülési helyek és baleseti okozók statisztikáját, s az így kapott adatok szinte 1 az 1-hez megegyeznek az 1967-es év jellemző adataival. A sérülések 46 százaléka az emberek kezét, 28 százaléka a lábát érte. No, de nézzük kissé részletesebben a számok hátterét! A legveszélyesebb körzeteknek a szállítási útvonalak, illetve munkahelyek látszanak, minden harmadik baleset a szállítással, anyagmozgatással kapcsolatos. Ez önmagában is nyugtalanító, pedig a súlyossági mutatókat még nem is vettük szemügyre. Pécsbányán minden föld alatti szállítás közben bekövetkezett baleset átlagosan 40, Szabolcson pedig 49 napos kiesést jelentett — de nem sokkal maradnak el ezektől a szomorú rekordoktól a többi üzemek sem. A baleseti okok rendkívül változóak (nőttek és „veszélyesebbek” lettek a gépek, sok a rossz állapotban lévő szállítóvágat, gyakori az elvizesedés, a sár) a legfontosabb megfigyelés talán mégis az, mely az emberekkel kapcsolatos. A szállítási körletekben dolgozók zöme egészségileg „másodosztályú”, visz- szaminősített bányász, s még az újfelvételesek közül is többnyire csak azok kerülnek a szállításhoz, akiktől „félnek” a feltárásnál vagy a fejtésben. Az áthelyezés — felelősség Nagyon érdekes az a statisztika, mely a sérültek életkorát .vizsgálja. A balesetet szenvedők 20 százaléka 20 éves, illetve ennél fatalabb, 19 százaléka 21—31 év közötti, 15 százaléka 31—40 közötti, s csak 11 százaléka idősebb 40 évnél. A szakmai gyakorlat és a bányabeli jártasság tehát pozitívan érezteti hatását, legalábbis a balesetek gyakoriságát illetően. Mert a súlyossági mutatók éppen fordítottak: a fiatalok gyakran sérülnek, de a sérülések többnyire jelentéktelenek, míg a 40 éves korosztály balesetei rendkívül komolyak. A baleseti vizsgálatok megállapították. hogy a bekövetkezett sérülések 30,8 százalékát vigyázatlanság okozza, ugyanakkor az is kiderül, hogy az új munkahelyre (nem új üzembe!) helyezettek rendkívül „baleset-érzékenyek”. A műszaki vezetés és a felügyelet felelőssége tehát óriási: az áthelyezés indokának sokkal többnek kell lennie kényelmi szempontoknál, illetve egyszerű szeszélynél. A munkavédelmi szakemberek körében az elmúlt évtizedek alatt tucatnyi olyan nézet terjedt el, illetve vált általánossá, melyeket a közelmúltban végzett elektronikus adatfeldolgozás enyhén szólva is megkérdőjelezett. Eddig mindenki törvény- szerűnek hitte, hogy a bejárók sérülékenyebbek. A több ezer adat — melyek ez esetben nem egy üzemből származtak — elektronikus feldolgozása ennek az ellenkezőjét igazolta: a bejárók többsége nagyon is óvatos. 4635 vizsgált esetből 3000 volt székhelyen lakó, tehát az ingázás — legalább is a szállítás mai szintjén —, már nem jelent pluszveszélyt. És még egy szertefoszlott legenda: a házasemberek. a családapák semmivel sem óvatosabbak, körültekintőbbek, mint a legények: a sérültek 79 százaléka — sok év átlagában —, családos, sőt sokgyermekes apa 'folt Minden biztonságtechnikai megbízott meggyőződése, hogy az ünnep utáni napoktól „félni” kell. A nagyszámokkal dolgozó elektronikus elemzés ezt is megcáfolta: a hétfő éppen nagyon „szelíd”. íme a komputer rangsorolása: hétfő 14, kedd 17, szerda 17, csütörtök 16, péntek 16, szombat 13 veszélyességi pont Ezzel szemben fény derült arra a sokáig figyelmen kívül hagyott tényre, hogy a vasárnapi — többnyire plusz — műszakok, sajnos, rengeteg bajjal járnak. Fizetésnap. Tavaly egy cikkben én magam is azt bizonygattam: ezek a bányászok „fekete napjai”. A számológép azonban az ellenkezőjét állapította meg. íme a baleseti index alakulása, összesen: 154, fizetésnapon: 105, fizetés utáni napon: 98. Tehát jelentéktelenek a különbségek. A fáradtság csúcsa A munkanap „fényképezés” bizonysága szerint a balesetek túlnyomó többsége a 4—5. órában következik be. Tehát nem a műszak végén, hanem a közepén, amikor hirtelen mélyre zuhan a teljesítőképesség, eltompul a figyelem, s lassúvá lesznek a reflexek. Az elektronikus számítógép által kihozott eredmények egyik legfőbb következtetése tehát: a balesetek többsége egyedül a fáradtsággal magyarázható. — De hasonlóan „prózaiak” a többi bajokozók is. Szakképzetlenség, munkahelyi ismeretség hiánya, rossz I munkamód, illetve hibás tech- I nológia. — Mindezek alapján j az elektronikus számítógéppel j „szövetkezett” orvos-kutatók ] azt javasolják, hogy ijeszt- ] getés helyett a szakmai szín- j vonal állandó emelését, s a! munkahelyi körülmények szakadatlan javítását tartsák a biztonságtechnikai és munka- ! védelmi szakemberek is leg-1 főbb feladatuknak. Békés Sándor i Díszoklevél tsz-elmek A Baranya megyei Tanács végrehajtó bizottsága a baksai Ezüstkalász, a szenlőrinci Úttörő és az egyházasharaszti Haladás Termelőszövetkezetet a Magyar Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány határozata alánján meghirdetett gazdálkodási versenyben az 1968. évben elért példás gazdálkodásáért és magas terméseredményeiért díszoklevéllel tüntette ki és jelentős összegű pénzjutalomban részesítette. Elismerő oklevelet kapott az ibafai Petőfi, a garéi Béke és a görös- gali Uj Március Termelő- szövetkezet. A Hazafias Népfront Pécs városi elnökségének ülése A tanácstag nem beosztott Tűrhetetlen állapot, hogy a kerületi tanácstagoknak órákig kell várakozniok a szak- igazgatási szervek fizetett dolgozóinak várószobáiban — hangzott el szombaton a Hazafias Népfront városi elnök- j ségénelc ülésén. j A közelmúltban több mint | 300 kérdőív alapján felmérték j a kerületi és városi tanácsta- I gok tevékenységét. Megvizsgálták a Népfronthoz, választókhoz és lakóbizottságokhoz fűződő kapcsolataikat. A tanácsi rendszer fennállása óta ez volt az első ilyen jellegű felmérés. Igen helyesnek bizonyult, hogy a tanácstagok munkájának elbírálásánál nem Ötvenmilliós rekonstrukció Cipőgyári jegyzetek Hagyománya van itt az iparágnak. Már a századfordulón sok jókezű mester dolgozott Szigetváron és nemcsak helybéli, hanem pécsi, pesti, füredi megrendelőknek is. Később Neumann Lipót alapított cipőgyárat. Az akkori fogalmak szerint „gyár” volt, ötven fővél, napi 100— 150 párás termeléssel Ma 910 ember dolgozik a Minőségi Cipőgyár szigetvári gyáregységében és naponta 3600 női cipőt és vagy ezer pár szandálhoz felsőrészt gyártanak. „Bele is rokkant” az aljaüzem például. A napokban — hogy kint jártam — már csak némi törmelék maradt az elöregedett épület helyén. A gyári tűzoltók —valahonnét az épület alól — ismeretlen üregből, vagy pincéből, vizet szivattyúztak. De a „kontraszt” már áll, azaz hogy építik, az új üzemet, s ez egyben a gyár ötvenmilliós rekonstrukciójának első lépéseit jelzi. Ideiglenesen az aljaüzem kapott egy létesítményt, ahol a szalagot felszerelték. Hetvenegyre várják a rekonstruált gyár belépését s akkor — a jelenlegi 970 ezer párás termelést évi 2 millió 400 ezerre növelik ezerháromszázas létszámmal. Utánpótlás. Király László párttitkár mondja, hogy a hagyományok ellenére — a cipőgyártás egy ideig nem vonzotta a fiatalokat Legalábbis az ötvenes évek végéig. A ,Suszter-papa” ugyan maradt a kaptafánál, de a következő nemzedék már... Később aztán ma már a keresetek elfogadhatók: a betanított munkások átlaga 1500—1600, a szakmunkásoké — szabászatban, aljaüzemben 2200—2300 forint és ez utóbbiak közül is elég sokan elérik a 2800 forintot. Az üzem korszerűsítését megelőzően a gyár vezetőinek gondoskodniuk kellett olyan magasabb képzettségű gárdáról, amelyre szükA VKB Fotoklno- Verlag Leipzig most megjelent nemzetközi fotóalbuma az utóbbi két év 160 legsikerültebb fényképét mutatja be a világ minden tájáról. A 111 szerző között nyolc magyar szerepel, kö- xöttük dr. Szász János. a Mecseki Fo- toklub titkára SÉTA és vrrORI.AKERÉK a. képével. ségük lesz a rekonstrukció befejezése után. öt esztendeje két technikus volt az üzemben, mérnök egy sem. Jelenleg viszont a Budapesti Bőrés Cipőipari Technikum kihelyezett tagozatán 55 dolgozó tanul, tavaly pedig huszonnégyen végeztek. Kovács István személyében pedig — aki Szovjetunióban szerzett diplomát, mert nálunk nincs egyetemi képzés a cipőiparban — tavaly érkezett a gyárba. ©gy évig még ,, cseléd- kömyves”-ként dolgozik. Van itt egy kis műhely az aljaüzem épületében. Papp József szakszervezeti titkár nagyon sajnálja, hogy az ipari tanulók most éppen elméleti oktatáson vannak. De azért a berendezésből kiderül: az első évesek itt tanulják meg hagyományos kézimunkával a cipőkészítést Meg kell ismerniük a szegeit, varrott vagy újabban a ragasztott eljárást. A szerszámok régiek: kneib, sárchstein, ab- némer, falcfogó, klopfstein és egyebek. A kis munkaasztal is hagyományos: alacsony, széled peremezve. Kár. hogy a „suszterszék” nem három, hanem négylábú. A falon a végzősök tablói. A hatvanháromban végzettek közül Bri- govácz Rózsa levelezőn technikumot is végzett és most oktató. Bukovics János is technikus, illetve művezető. Ormódi Mária szintén technikus. * Meglepő adat: a gyár dolgozóinak átlagkora 30—35 év és egy pontos felmérés alapján a létszámnak éppen a fele még KISZ-korosztályú. — Sajnos a napokban lezajlott tanulófelvétel tapasztalatai — azt mutatják, hogy kevés a fiú jelentkező. Nem mintha a szakismeretek elsajátításában különbség lenne a nők és férfiak között, de az aljaüzemben fizikailag nehezebb a munka és oda nőket helyezni valóban nem ildomos. * azt vették figyelembe, hány tanácsülésen vett részt, hány fogadóórát vagy beszámolót tartott, hanem érdemben mit tett tanácstagi kötelezettségének megfelelően. Dr. Vej key Kálmán előterjesztéséből kitűnt, hogy leginkább azokat a tanácstagokat keresik fel a választók, akik egyúttal hivatalból is foglalkoznak a lakosság ügyeivel. Másokat már kevésbé, különösen akkor nem, ha a választók már többször hiába keresték fel ügyes-bajos dolgaikkal, elintézetlenül maradt problémáikkal. Nagyon jó példa hangzott el a vitában erre vonatkozólag. A II. kerületben az egyik tanácstag utánjárása . után, megkezdték a Bercsényi utca javítását. Azóta nő az érdeklődés. A felmérés következtében számos példa adódott arra, hogy a demokratizmus által élvezett tanácstagi jogok gyakorlása névleges. Ennek kapcsán felvetődött olyan javaslat, hogy a kerületi tanácsok több önálló jogot kapjanak, így eredményesebbé válik munkájuk. Szükséges továbbá a választókkal történő személyes ismeretség kialakítása, ugyanakkor az államigazgatási szervek komolyan kell, hogy vegyék a tanácstagok munkáját, és nemcsak a jó személyes kapcsolatokkal rendelkezők ügyeit intézzék el. A vitában többek között elmondották, hogy nagyon káros gyakorlat; a tanácsi kiküldött összeszedi a tanácstagok által felmért panaszokat; postás szerepet vállal. Maga a tanácstag intézze az ügyeket és ellenőrizze az ígéretek betartását, különben érdektelenségbe fullad munkája. A vizsgálat feladata, hogy a Hazafias Népfront szerepét tisztázza a tanácsi munkában. Elsőrendű kötelessége, hogy a bürokratizmus felszámolásában úttörő szerepet vállaljon. Azonkívül már most meg kell kezdeni a felkészülést, az 1971-ben történő tanácsi választásokra, a megfelelő jelöltek felkutatásával. Szisz János 39TA A gyártmányok minőségét nagy mértékben meghatározza a bőrgyárakból érkezett anyag. A raktár mennyezetig j érő polcain rollniban állanak a bőrök. Kiterítünk egy szép — Pécsi Bőrgyárból származó — lakkbőrt A külföldi partnerek — Ausztria, Szovjetunió, Belgium kereskedelmi szakemberei — elégedettek a lakkcipők minőségével. I Haragzó Károly raktáros — j nem szívesen ugyan, mert nem akarja sérteni a simon- tornyai bőrgyárat — mutat egy használhatatlan tekercset is. Úgynevezett 111. számú i fehérbőrt. A simontornyaiak első osztályúnak minősítették, de a bőrön jól látható az ostorcsapások, bogárcsípések nyoma annyira elszórtan, hogy egyetlen pár felsőrészt ebből leszabni nem lehet. A következő üzemben látom is. hogy a szabászok milyen figyelmesen, milyen tüzetes gonddal | vizsgálják az anyagot, mi- j előtt kiszabják. A korábban } nem észlelt hibák ugyanis ak- | kor jelentkeznek, amikor a j bőrt megnyújtják, ráfeszítik a í szalagon sorakozó „fém-kaptafákra”. * Oszatzki László igazgató ! még korábbi találkozásunk al- i kaiméval elmondotta, hogy reklamáció nagyon ritkán fordult elő. Ha egy-egy szállít- | mányban akadnak is hibás j bőrök. magáért a készter- j mékért azért elsősorban a cipőgyár érez és érez a jövőben is felelősséget Ez már magyarázat is arra, hogy most Ismét élüzemek lettek, sőt, ki- I váló munkájukkal a szigetvá- | riak is hozzájárultak ahhoz, ! hogy a vállalat elnyerte a Minisztertanács és a SZOT el- j nökség vándorzászlaját KÖZÜLETEK figyelmébe: Közöljük Kedves Vevőinkkel, hogy tűzoltókészüléket a megye területén kizárólag BOLTUNK HOZ FORGALOMBA Várjuk b. megrendelésüket 58. SZÁMÚ VASBOLT Pécs, Rákóczi út 33. szám. Telefon: 10-85 As Építőipari Gépesítő Vállalat beemelő és technológiai szerelő részlegéhez, változó telephellyel, 44 ÓRÁS MUNKAIDŐVEL. FELVÉTELRE KERES LAKATOS, VASSZERKEZETI SZERELŐ, AUTOGÉN- ÉS VILLANY1IEGESZTÖ SZAKMUNKASOKAT, VALAMINT SEGÉDMUNKÁSOKAT. Hétvégi hazautazás! költséget téritünk, valamint munkaruhát, napi étkezést és szállást biztosítunk^ Jelentkezés a vállalat központjában. Építőipari Gépesítő Vállalat, Budapest, XX, Marx K. n. 255.
