Dunántúli Napló, 1969. május (26. évfolyam, 98-123. szám)

1969-05-29 / 121. szám

t9<9. május 29. Dunomrai noma 5 Sajtófogadás as Országos Nőtanácson Világkongresszus Helsinkiben — Nem szokásos sajtófoga­dásra hívtuk Önöket — hang­súlyozta dr. Ortutay Zsuzsa, a Magyar Nők Országos Ta­nácsának főtitkára, tegnap délelőtt a tanács Népköztár­saság útján levő székházában a 19 megyei laptól megjelent Újságírók előtt. — Célunk az, hogy közvetlen beszélgetés ke­retében cseréljük ki tapaszta­latainkat a nőmozgalom hely­zetéről. Mielőtt azonban átadta vol­na a szót a megyei Lapok kép­viselőinek —, akik a Napló munkatársát kivéve a gyen­gébb nemhez tartóztak —, rö­vid áttekintést adott a tanács munkájáról. — Munkánk előterében a nők helsinki világkongresszu­sára való felkészülés áll. A június 14—19. között sorrake- rülő kongresszus témája „A nő helyzete a mai társada­lomban”, ezen belül négy szekcióban rendezik az ülé­seket, a nő a munkában, a nő a családban, a nő a közélet­ben és a nő a békéért, a füg­getlenségért vívott harcban címmel. Bárhova megyünk, és bár­honnan jönnek hozzánk — folytatta —, élénken érdek­lődnek az egyedül Magyaror­szágon bevezetett gyermek- gondozási segély iránt. Ezért készítettünk egy kétnyelvű is­mertetőt, s letesszük majd Helsinkiben a küldöttek asz­talára. — Tisztában vagyunk azzal — mondotta a továbbiakban —, hogy a nők problémáit egyedül a nőmozgalom nem tudja megoldani Ezért külön örvendetes, hogy az MSZMP KB még ebben az évben meg­tárgyalja a nők helyzetét. Két témát kiemelten tárunk a párt Központi Bizottsága elé: a pa­rasztasszonyok és a háztar­tásban dolgozó nők ügyét Az MNOT főtitkára ezek után az egy takarót Vietnam­nak akció fogadtatásáról és eredményéről számolt be. Az akció minden várakozáson fe­lül sikeresnek bizonyult, a tízszertíz centiméteres négyze­tekből összevarrt takarók szé­pek, egyéni ízlést tükröznek — és számuk az ötezerhez kö­zeledik. A takarókat a Ma­gyar Nők Országos Tanácsa a jövő hónap elején a me­gyék küldötteinek jelenlété­ben adja át a VDK és a DNFF képviselőinek. Dr. Ortutay Zsuzsa beveze­tője után számos újságíró is­mertette a megyei tapasztala­tait, fejtette ki véleményét a nőmozgalom aktuális felada­tairól. R. T. Csak «Beffknan’úart Szerda reggel Nem hajnal, de jó korán. Pécsett plad nap van. A megbeszélés sze­rint a Felsőmalom utcai piac bejárata előtt találkozunk. — Kis túlzással azt mondhatom: ő a piacról élő városi kisem­ber hangja. — Ha azon múlna, hogy most azombat-vasámapra be­vásárolnánk a családnak, egy heti fizetést könnyen itttiagy- nánk — állapátja meg. vé­gi «pillantva a gyönge, lézen­gő piacon. — Nem győznénk hazavin­ni a sok mindent. — Micsoda? Várjuk meg a végét... Az első meglepetés: Ser­ben állnak két krumplis zsák előtt Odaszokik: a termelő­nek: i— Mennyi kilója? — öt forint Valaki megjegyzi mögöt­tem: — Még jó, hogy lehet kap­ni... Az egész piáeon nincs több krumpli. Alig van tojás, ha mégis akad a zöldborsó he­gyek között néhány darab, az ára egy forint ötven. Mi van? Sok zöldborsó, földieper, cse- rasaiye, saláta, zöldhagyma, Pályaválasztási tanácsadás elutasított gyermekeknek Sikeres ankét a Pécsi Járási Tanácsnál — Hatvan fiatalból tizenöt a helyszínen választott új szakmát A III. kerületi tanács döntése: Le kell bontani L jmecsekalján a régi felvonulási épületet Tagadhatatlan, hogy Űjme- csekalja legelhanyagoltabb ré­sze évek óta az a területsáv, ami a leendő 6-os út nyom­vonalát követi. Ma még „sen­ki földje” (az építkezés csak évek múlva indul), ezért mind- ezideig senki nem fordított rá különösebb gondot. A III. ke­rületi tanács megelégelte azon. ban ezt az állapotot és leg­utóbb lépéseket tett a terület­sáv ideiglenes rendezésére. — Felszólította a Baranya megyei Építőipari Vállalatot: július elején kezdje meg az egykori felvonulási épület lebontását és szállítsa el a Szántó-Ko­vács János utca sarkán évek­kel ezelőtt „ottfelejtett” selejt­paneleket. Az utóbbinak ele­get is tett már a vállalat és a panelek nagy részét el is szállította. A felvonulási épü­let bontására vonatkozó fel­szólítást pedig megfellebbez­ték. A felvonulási épületben mű­ködő két tsz-árudának türel­mi időt adtak, de legkésőbb jövő év tavaszán már ennek a két árudának is el kell fog­lalni új helyét Ha végleg eltűnik ez az épület, akkor sort keríthetnek egy olyan átmeneti jellegű tereprendezésre, ami a 6-os út építéséig megfelelő külsőt ad a területnek. most úgy döntött, hogy borjú­nevelő szakmunkás lesz, s ha Pécsváradon végez, a Szenlő- rinci Tangazdaságban várja munkahely. A sikeres ankét hatására már a helyszínen tizenöt fia­tal választott új szákmát. So­kan úgy búcsúztak, hogy ott­hon még megbeszélik és egy héten belül válaszolnak. Ezek a fiatalok ' azzal a megnyug­tató érzéssel térhettek haza, hogy ők sem feleslegesek, va­lahol számítanak rájuk, s ha elvégzik a szakiskolát, azon­nal munkahely várja őket, jó kereseti lehetőség, biztos meg­élhetés. Szolnokra utazott a Mecsek táncegyüttes A legjobb amatőr együttesek találkozója finnországi turné júniusban Szolnokra utazott a Mecsek táncegyüttes. A IV. Alföldi Néptáncfesztiválra, amelyet kétévenként rendeznek meg, az ország legjobb amatőr együtteseit hívták meg. A leg- színovalasabb számokat majd Budapesten a Madách Szín­házban is bemutatják. A Mecsek együttes pénteken a folklór, kategóriában „őr­ségben a hegyen” c. műsorát mutataj be, amelynek zenéjét Jakab Zoltán szerezte. A mű­sorban bábpantomimot is fel­használtak, amelyet Kós La­jos, a Bóbita együttes vezető­je készített. A drámai kate­góriában a pécsiek az „Ütik a rézdobot” (Lírai emlékezés 1919-re) c. számukkal vesz­nek részt. Mindkét produk­cióhoz Pintye Gusztáv készí­tett díszleteket és jelmezeket. Simon Antal, az együttes művészeti vezetője elutazásuk előtt tájékoztatást adott a jú­niusi finnországi útról. is. — Júnus 25-én utazik a Mecsek együttes 30 fővel Helsinkibe. Popp Imre, a Városi Tanács elnökheyettese vezetésével. — Joensuuban vesznek részt egy néptáncfesztiválon, majd az országban turnéznak. Külföldi vendégszereplésük következő állomása Svédország lesz, ahol meghívták őket az Unea-i fesztiválra. Előreláthatólag jú­lius 17-én tér vissza az együt­tes Magyarországra. Na átadják az újjáépített Engels utat Ma reggel kilenc óra­kor adják át a több mint 9 millió forintos beru­házással újjáépített En­gels utat Pécsett. A két és fél kilométer hosszú út felületét ér- desítö réteggel vonták be, mely a járművek csúszását a minimálisra csökkenti. Az eddigi öt és fél méter széles úttes­tet 9 méterre szélesítet­ték. Az út rekonstruk­ciójával egyidejűleg át­építették a Lámpás és a Meszes patakok feletti hidakat is. A szakértők szerint az új útnak kedvezőbb az eddiginél a magassági és hosszúsági vonalvezetése. Az úgynevezett Fekete hegyi emelkedőt nem tudták megszüntetni a Borbála telepi út keresz­tezése miatt Harmadik díj az NDK-bői Tervpályázat Cottbus belvárosának újjáépítésére „örömmel közöljük önökkel, hogy a Cottbus belvárosára kiírt tervpályázaton tervükkel a 12 ezer márka összeggel ju­talmazott harmadik díjat nyerték el. Gratulálunk. — Heinz Kluge főpolgármester. Cottbus”. — A tegnap reggel érkezett távirat a Pécsi Ter­vező Vállalat négy szakembe­rének, — Bálint János, Ybl- díjas építész, városrendező­nek, Köves Emil Ybl-dijas építésznek, Szőke Gyula és Várady Gézáné építészeknek szólt. — Tavaly decemberben meghívtak bennünket Cottbus belvárosának újjáépítési terv- pályázatára — mondja Bálint János, a PTV igazgatója. — Cottbus az NDK egyik 80 ezer lakosú városa, mely most ünnepli 800 éves fennállását. A műemlékekkel megtűzdelt belváros újjátervezése adta egyrészt a feladat nehézségét és szépségét is. Izgalmas fel­adatot jelentett mind a város- rendezőnek, mind az építész­ElcgcdcflcM halyzcijdcniés kevés karalábé. Az árak elég kötött határok között megle­pően magasak. A zöldborsó — most van a szezonja — 12— 15 forint, a földieper 12—16 forint, három fej diónagysá­gú zöldhagyma 2—3 forint, egy fej saláta — amniek fe­je is van — 2 forint. Az ál­lami és a tsz-pavilonok ki­haltak, jóformán üresek, ami bennük található, nagyrészt száraz termény, az évszak szempontjából semleges áru. A* árak megegyeznek a ter­melők áraival. A nagypiacon is „félház” van. A felhozatal, az árak megfelelnek az előbbi piacon szerzett tapasztalatoknak. Az egész piacon összesen nincs egy mázsa krumpli, kilója öt forint. A primőráruk közül az uborka 25 forint, a zöldpap­rika darabja három forint. A zöldborsó 12—15 forint, a föl­dieper 12—15 forint. Egy he­lyen alma is van, kilója 17 forint Eszembe jut az iróni- kus hang: Még jó, hogy le­het kapni... Tojás itt is alig van, ha mégis akad: az ára egy forint ötven. Egy asszony pár fiatal tyúkot emel a ma­gasba. Megsaccoljuk. jóindu­lattal mondva négy kiló le­het a pár élősúlyban. Az ára szemérmesen hangzik: 140 forint... A MÉK nagy pavi­lonjának árukészlete szegé­nyes. Mondhatnám, csaknem üres. Van zöldborsó, földi­eper 18 (!) forintért, retek, káposzta. Lényegében ez min­den. A tsz-pavilonok is ásí- toznák. Egyetlen örvendetes kis cédula néhány papírre­kesz fölött: a tojás 1 forint 40. Kiérkeztünk a nagypiac­ról. Ezen a piaci reggelen Űj­mecsekalján se különb a hely­zet Krumpli sehol. Elretten­tésül megemlítem — eskü alatt vallom —, hogy egy cso­mó zöldség (nyolc eériíavé- konyságú, rövid szál) és egy csomó sárgarépa (öt hasonló méretű szál) négy forint har­minc ... A tsz-pavilonok itt elég teltek, ha árubőségről nem is nagyon beszélhetünk. A riportot itt eredeti el­képzelésem szerint folytatni akartam, megszólaltatva a vásárlókat, piaci ellenőröket a termelőket, a MÉK-illeté- keseket. néhány termelőszö­vetkezet vezetőjét, de beérve a szerkesztőségbe, olvasom a MÉK szerdai „irányárait”: Gülbaba burgonya 3,80, Rózsa burgonya 3,40... vegyeszüld- ség 1,40—2 forint... Mi ez? Szemfényvesztés? Krumpli legalább egy hete nincs a város zöldségboltjai­ban. Legfeljebb elvétve, vé­letlenszerűen akad. a boltok­ban azonban a leggyakoribb válasz az. hogy nincs, a múlt héten volt egyszer, stb. — Krumpli nincs. Miért? Nincs elég olcsó tojás, amely köz­tudomásúlag húspótlók gya­nánt is szolgál. Miért nincs? A krumpli népélelmezési cikk. A tojás is népélelmezé­si cikk. A hagyma is az, mégis heteken át alig lehe­tett hozzájutni. Megérkezett a zöld, de a mai napig is aránytalanul magas ára van. A téli-tavaszi átmenet — amikor a régi termés meg­csappan, és az új még épp hogy megjelenik a piacon — minden évben okoz kisebb- hagyóbb ellátási gondot, de ami az idén van, néhány élel­mi cikk esetében, ez egysze­rűen érthetetlen. Az őster­melők a saját igényeik és elgondolásuk szerint hozzák be az árut a városi piacra. A tsz-ek felhozatala sem lát­szik valami tervszerűnek. Az állami szektor feladata vol­na, hogy ruganyosam felké­szüljön a várható nehézsé­gekre. és a legfontosabb élel­micikkekkel ellássa a la­kosságot. Ez a feladata. — Ezért van. Az állami szektor érthetet­len választék és áruhiányá­ból következik, hogy nem tudja betölteni az árszabályo­zó szerepét. Az ide; zöldárak néhány százalékkal még a tavalyinál is magasabbak, mint a múlt év hasonló idő­szakában. Az időjárás tavaly se volt kedvezőbb, mint a2 idén. Az meg egyenesen föl- foghatatlan, hogy a MÉK-pa- vilonban a legmagasabb napi termelői árat két forinttal meghaladva árusítják a földi­epret. nek az, hogy ilyen kis lép­tékű, kis objektumokból, régi szerkezetekből álló városképi együttesbe hogyan lehet az újat, a modernet szervesen beleilleszteni. — Mi volt a konkrét el­képzelésük? — A feladatot két részre osztottuk — mondja Köves Emil. A műemléki negyedet a legnagyobb alkalmazkodással formálgattuk. Kisvárosi han­gulatú épületeket terveztünk, természetesen modem eszkö­zökkel. A másik részen, ahol a közintézmények és lakóhá­zak kaptak helyet, merészebb vonalvezetést alkalmaztunk. — Mekkora terület beépí­tésének tervéről volt szó? — Hetvenhét hektárnyi te­rület állt rendelkezésünkre, melyen 25 középületet és 5600 lakást kellett tervezni. — Hogyan értékeli a har­madik helyet? — Feltétlenül hízelgő ránk nézve, már az is, hogy egye­düli külföldi pályázóként mi vehettünk csak részt Nem di­cséretképpen, de a hét pályá­zó között olyan nevek szere­pelnek többek között, mint a Berlini Építészeti Akadémia a Drezdai Műszaki Egyetem, a Weimári Építészeti Főiskola. — Az erkölcsi és szakmai elismerésen felül mit jeleni egy nemzetközi pályázaton harmadiknak lenni? — Többek között fejenként 16 ezer forintot kapunk ter­vünkért. (Mécs) M HSZ- verseny Hátóm éves versenyre kötőt szocialista szerződést a Pécsi Por­celángyár, a Budapesti Mezőgaz­dasági Gépgyár debreceni gyára és a Budapesti Mezőgazdaság Gépgyár pesti törzsgyára. A szer* ződés célja, hogy az érintet vállalatok, emeljék az MHSZ munka színvonalát, a tagok foko zott részvételét a szocialista mun kúversenybe, az MHSZ szociallsU brigádok tevékenységének, iaví tása, újabb brigádok szervezése a vállalat ősszgazdasági munká jának segítése, az MHSZ képzé. aktivitásának növelése. A szocialista verseny szerződéi három évre szól, de közös meg egyezéssel újabb évekre meghosz szábbíthatják. Az első rendező ä Pécsi Porcelángyár felajánlót Május végét írunk, de az árubőséget és áz elfogadható . ____ z öldDiací árakat egyelőre csak A^y 6is*es porcelán kupát, vét; várjaT lakodig le**sen az a* «v.r Thlery Árpáé el. amely az évenként meotártot versenyek közül„ két alkalomma győztes lesz. Szülőknek és gyerekeknek egyaránt nagy gond a pálya- választás. Különösen akkor válik azzá, ha a gyermeket már valamelyik iskolából el­utasították. A szülő tanács­talanná válik, a fiatal elcsüg­ged. Fokozottan így van ez falun, ahol a nyolcadik osz­tályt végzettek elhelyezkedé­sére sokkal kevesebb lehető­ség kínálkozik. A pécsi járásban az idén ötven nyolcadikos jelentkezési kérelmét utasították el a kö­zépiskolák és ipari szakisko­lák. A Járási Tanács mező- gazdasági és élelmezésügyi osztálya égy kitűnő, és sze­rintünk más fórumokon is megszívlelendő ötlettől indít­tatva összeírta e gyermekek nevét és lakcímét, és levélben hívta meg őket arra a pálya- választási ankétra, amelynek időpontját május 28-án dél­előtt 9 órára tűzték ki Pécsett a Járási Tanács kistermében. Kísérletről lévén szó, a szer­vezők maguk sem bíztak túl­zottan a sikerben. Meglepe­tésre a negyven meghívott gyerekkel szemben, hatvan fiatal jelent meg — kilenc­ven százalékuk lány —, s a zsúfolásig megtelt teremben csak a szülők kaphattak ülő­helyet — I^int kiderült, nemcsak az elutasított gyere­kek jöttek el a községekből, de azok a fiatalok is, akik ed­dig sehova nem jelentkeztek. Az ankétra meghívták azo­kat a termelőszövetkezeteket is, amelyek, sertéskombinátot — Belvárdgyula, Szabadszent- király, Szalánta, Szentlőrinc, Űjpetre és Bicsérd — illetve l szakosított szarvasmarha-tele­pet— Baksa, Bicsérd, Bükkösd, Pellérd, Szabadszentkirály, Űj- 1 petre — építenek s e korsze­rű telepekre fiatal szakmun­kásokat szeretnének kitanít­tatni. Nagy Károly, a bicsérdi tsz elnöke az ankéton elmon­dotta, hogy otthon a faluban kevés a fiatal, a tsz ezért ide­genből kíván tíz fiatalt szer­ződtetni. A belvárdgyulai tsz 14, a szentlőrinci nyolc, az egerági öt tanulóra jelentett be igényt. Elküldte képviselő­jét az ankétra a szabadszent­királyi és a bükkösdi termelő- szövetkezet is. A Pécsváradi Mezőgazdasági Szakiskola igaz­gatója arról tájékoztatta a szü­lőket, hogy még harminc fia­talnak tudnak biztosítani fel­vételt és kollégiumi elhelye­zést Litter József megyéi szakfelügyelő elmondotta, hogy a sellyei szakiskola még húsz fiút tud felvenni. A lányok részére Villányban kínálkozik még bizonyos lehetőség a zöldség, gyümölcs és szőlőter­mesztő szakmákban, ott mint­egy 30—40 jelentkezést fogad­nak még el. A tájékoztatást követően a szülők és a fiatalok megtekin­tették a három szakiskolát bemutató, s az egyes mező- gazdasági szakmákból ízelítőt adó filmet. A látottak és hal­lottak nyomán sok fiatal a helyszínen döntötte el, milyen szakmát választ, így a szent­lőrinci Topp Anna, akit a Szigetvári Cipőgyárból utasí­tottak el, most Pécsváradot választotta. Kacsótárói Mikii Mária is felsőrészkészítőnek jelentkezett Szigetvárra, s

Next

/
Thumbnails
Contents