Dunántúli Napló, 1969. május (26. évfolyam, 98-123. szám)

1969-05-27 / 119. szám

WS>. május 27. Dunantmi nauta Szédítő fejlődés előtt Milyen lesz a hetvenes- nyolcvanas évek MEDICOR- ja? — Szédítő fejlődés előtt ál­lunk — jósolja a MEDICOR Művek, hazánk legnagyobb orvosi műszergyárának ke­reskedelmi szakembere. Hi­szen — vegyük csak a sebé­szetet — egyre újabb és újabb műtéti módszereket találnak ki. Ehhez megfelelő eszkö­zök, műszerek kellenek, s ez az igény viszi élőre az ipart Mondhatni, amilyen iram­ban fejlődik az orvostudo­mány, olyan iramban kell fejlődnie és fejlődik is a mű­szergyártás, tehát ez utóbbi függvénye az előbbinek. — Mármost közismert: a magyar orvostudomány igen fejlett a világ élvonalában van. Alfától az ómegáig A MEDICOR profilja rend­kívül széles. Az alfától az ómegáig, az orvosi kézi mű­szerektől az elektronikus be­rendezésekig mindenfélét gyártanak, ellentétben pél­dául a nagy nyugati cégek­kel, amelyek egyike sem ren­dezkedik be. hogy mindent gyártson. A MEDICOR ké­pes arra, hogy mindenből' ki­elégítse az ország szükséglé­téit. Termékeinek tetemes ré­sze röntgenkészülék, amely­ből tíz esztendeje nem szoru­lunk behozatalra. Jó hírnév­nek örvendenek a MEDICOR komplett kórházi berendezé­sei, úgy belföldön, mint kül­földön. ök rendezték be a pécsi négyszáz ágyas klinikát, a siófoki új kórházat, beren­dezés alatt ál a dombóvári, a kazincbarcikai, a zalaegersze­gi, a váci és a ceglédi kór­ház. Külföldön Jemenben és Afganisztánban működik ma­A másfél milliárdos MEDICOR Orvosi műszereink négy világrészben Idénynyitó a Balatonon gyár kórház de a MEDICOR- nak további kilátásai vannak Közel-Keleten. A MEDICOR Műveknek négy gyára van: három Bu­dapesten, egy pedig Debre­cenben, ahol a kézi orvosi műszereket állítják elő. Az összlétszám 5—6 ezer között mozog. Ebben az iparban rendkívüli speciális szakmák alakultak ki, szakembereiket saját maguk képezik ki. A MEDICOR gárdája, mint em­lítettük, az orvosi műszerek tömegét állítja elő — világ- színvonalon. Ezt a magas színvonalat rövid idő alatt érte el az orvosi műszeripar, a fejlődés gyorsütemű. Jel­lemző például, hogy 1968-ról 1969-re 60 készülék új, mó­dosított változatát fejlesztet­ték ki, amelyeknek sorozat- gyártását 1970-ben már meg is kezdik, s egy-egy készülék közvetlenül a gyártól meg­rendelhető. A MEDICOR évente másfélmilliárd forint­nyi értéket állít elő, amely­ből 500 milliót itthon forgal­maz. természetesen ebben nemcsak egészségügyi, hanem más rendeltetésű műszerek is vannak. „ABC“: Pakisztánból A MEDICOR gyógyászati termékei felveszik a versenyt a nagy múlttal rendelkező, nyugati óriáscégek termékei­vel. A röntgenkészülékek te­rén, a minőség és export te­kintetében meg egyenesen vi lághatalom vagyunk, a vi­lágban állítólag az ötödik, Európában pedig a harmadik helyet foglaljuk el a rang­listán. Olyan konstrukciókkal is dicsekedhetünk, amelyek egyedülállóak a világon, pél­dául: az elektronikus rönt­gen-generátor. A MEDICOR termékeit négy világrész szá­mos országába exportálják, elsősorban természetesen a KGST országokból, azután Európa tőkés országaiba — Anglia, NSZK, Svédország, Spanyolország, Svájc stb. — továbbá a fejlődő országokba, Közel- és Távol-Keletre. Af­rikába. Észak-Amerikában el­sősorban Kanadába, Dél-Ame- rikáhan sok országba, köztük Brazíliába. Csak a legfrissebb üzleti kapcsolatukat említsük itt: legnagyobb üzleti part­nerükkel, a Szovjetunióval a Budapesti Nemzetközi Vásá­ron 9—ló millió rubel érté­kű berendezések eladásáról tárgyaltak. Az orvosi műszergyártás ábc-je: az orvosi kézi műsze­rek, kórházi bútorok, műtő­berendezések. Az orvosi elektronika már magasabb technikai fejlettséget jelent, amelyben lényegesen több a szellemi tőke. s ezáltal a szellemi export. Nyilván, ez többet hoz a népgazdaság­nak. A tendencia az, hogy or­vosi műszeriparunk a bonyo­lultabb, az elektronikus mű­szerek gyártása irányába to­lódik el. így aztán érthető az a „furcsaság”, hogy orvosi műszert adunk el orvosi mű­szerért. A MEDICOR az idén többszázezer dollár. jövőre pedig egymillió dollár érték­ben szállít Pakisztánnak or­vosi műszereket, ennek elle­nében részben orvosi kézi műszereket importálunk on­nan. Pakisztánban olcsóbb a munkaerő, így olcsóbban jut­hatunk az említett kézi mű­szerekhez, mint hogyha itt­hon állítanánk elő. Használat után eldobandó! A jövőt illetően egyik leg­fontosabb kérdés: milyen vi­lágtendenciákkal számolha­tunk? Természetesen a ma is gyártott műszerekre, illetve azok egyre tökéletesebb vál­tozataira továbbra is szükség lesz. Igen nagy jövő előtt áll az egyszer használatos orvosi eszközök gyártása. Orvosaink már ismerik a MEDICOR egyszer használatos injekciós­tűit. teljesen zárt, sterilizált csomagolásban, ahol a fertő­zés lehetősége kizárt. Nagy­mértékben megkönnyítik, egy­szerűbbé teszik az orvosok munkáját. Ugyanez vonatko­zik az egyszer használatos se­bész varrótűkre. A másik világtendencia: a szervátültetések műszerezett­ségének biztosítása. Nos, ez nálunk — mondják a MEDI- COR-ban — orvosi téma, amint megkezdik a tömeges szervátültetéseket, a műszer­ipar is felzárkózik. Nyugatra már exportálunk például mű­anyag szívbillentyűket. Kanada élénk érdeklődése Ugyancsak gyártási koope­rációról tárgyalnak egy ka­nadai céggel. A hatalmas ten­gerentúli ország csak jelen­téktelen orvosi műszergyár­tással rendelkezik, évente 100 millió dollár értékű orvosi műszer importjára szorul. A közös gyártás lehetővé teszi egy harmadik piacon való együttes jelentkezést is,' a MEDICOR számára pedig je­lentős tőkés kiviteli volu­mennövekedést. A külföldi piacok mellett az utóbbi idő­ben egyre nagyobb gondot fordítanak a belföldi piac igényeinek kielégítésére. hi­szen ez teszi ki forgalmuk egyharmadát. A vezető inté­zetek, klinikák világszínvo­nalon, a megyei kórházak igen jól műszerezettek, de a járási és városi kórházak még nem érik el ezt a magas szin­tet. Itthon is előre kell lép­nünk. A MEDICOR fejlődésének ügyét a növekvő bel- és kül­földi igények viszik előre. Miklósvári Zoltán A Balatonon vasárnap hi­vatalosan megnyitották a nyári idényt. Az északi part fővárosában, Balatonfüreden a hagyományos vitorlabontó ünnepség vonzott nagy töme­geket. A színpompás ünnep­séget egyenruhába öltözött sportolók és víziúttörők fel­vonulása vezette be. Az ün­nepségen Major Béla, a Ba­latoni Intézőbizottság fő­titkára mondott beszédet. Többek között elmondta, hogy a gazdasági bizottság határozatára kidolgozták a Balatonvidék 1975-ig szóló fejlesztési tervét. Eszerint hatezer ággyal növelik a szállodák és több mint 13 ezerrel a szakszervezeti és vállalati üdülők befogadóké­pességét. További 22 ezerrel bővítik a fürdők befogadóké­pességét. A vendéglátóipari éttermekben 12 ezerrel több vendég kulturált étkeztetésé­re lesz majd lehetőség. Sport­célokra hozzávetőleg tizen­négy millió forintot költenek. Az autóparkolóhelyeket 8000. gépkocsi fogadására teszik al­kalmassá. Nagy összegeke szánnak a tó vízháztartása nak javítására és a parivá delemre is. A megnyitó beszéd utá: hagyományos szokás szerin felvonták a hajók árbocair a fehér vitorlákat és kosza rút dobtak a Balaton vi zébe. Az ünnepség a verseny hajók látványos futamaiva ért véget. A déli parton ' a siófok kétnapos ünnepi eseményso rozat vezette be az idei sze zont. Szombaton este a Kál mán Imre szabadtéri színpa don a KISZÖV kórusainál találkozóját bonyolították lé vasárnap pedig a Napién j szálló előtti téren a Magva Autóklub ügyességi verseny rendezett. Fél 12 órakor ün. nepélyes zászlófelvonás je lezte az idény kezdetét. Est« az üdülő dísztermében Po- linszky Károly művelődés- ügyi miniszterhelyettes, j BIB kulturális állandó bi­zottságának elnöke köszön­tötte az új évadot. Félóránként fordul a daru Panelos brigád az Acsádi utcában Tegnap délben kezdték a falelemek beemelését a bolgárkerti tíz­emeleteseken az építők. Szokolai felv. Ezt is meg lehet szokni: az épülő lakóházak naponta vál­toztatják magasságukat, terje­delmüket, akár a Szigeti vá­rosrészben, akár itt Űjmecsek- alján az Acsádi utcában. Há­rom tízemeletes — egyenként 40 lakásos — épület alapozá­sát fejezték be nemrég. Az 1. illetve 3. épület „null-szinten” áll, azaz kész az alap, a 2. iyj int tudják, a Borfor­■LTA galmi udvarán folyó építkezés átnyúlott a Geister Eta utca 14. számú ház kert­jébe is. S mint tudják, ta­valy néhány sírt és egy te­metőkápolna nyugati falát feltárták a régészek itt, de a két udvart elválasztó magas kőkerítés miatt tavaly abba keltett hagyniuk a kutatást. Most, hogy a fákat és a kő­kerítést is eltávolították, az építkezés folyamán újabb sí­rok bukkantak fel. A múlt héten két sirt bontottak ki, két igen szép üvegedényt meg is mentettek belőlük, közben azonban bevonult az építke­zésre Fülep Ferenc főigazga­tó és „stábja”, némi honvéd­ségi segédlettel, s megkezd­ték az alaposabb feltárási munkát. Dózerek és egyebek között, minimális hegymászó képes­ségeket is megcsillogtatva ju­tok el az ásatás központjába, amelyet két csíkos, összecsuk­ható szék. egy napernyős, túlzsúfolt asztal, rengeteg tér­képgöngyöleg és műszerek, ásók. kőműveskanalak, fény­képezőgépek és ehhez hason­lók jelentenek. Mütatják: Fü- lep Ferenc lent van a gépek­kel kivájt „völgy” egyik csücskében. Újra temászom, s néhány percig szerényen vá­rok, mert a főigazgató éppen csákányoz. A meredek föld­fal álján egy sír ferde teteje bontakozik ki, nagy téglákból Sírbontds meglepetésekkel \ Folyik a feltárás a későrómai kápolna körül építve. A fölösleget csáká­nyozza éppen a régész, hom­lokán verejték fénylik, aztán abbahagyja, mert már tudják, hogyan kell folytatni. — Egy spahtli is van kéznél meg egy kis söprű is, ha mindezekkel lehántották a téglasírra rakó­dott fölösleges rétegeket, szól­janak. Ezzel megint felmá­szunk a „központba”. — Itt ezen a helyen — mutat a székem alatti földre Fülep Ferenc — tavaly víz- vezetékcsatoma ásása közben sírokat találtak. Visszatemet­ték őket, itt vannak a térké­pen, ni. A szétgurított térképen jól látható egy kápolna karé jós körvonala, körülötte a kis négyszögekkel jelzett sírok. A valóságban pedig két vi­lágos irányú falrészlet raj­zolódik ki a kiásott árkok­ban: megvan a kápolna ke­leti és déli zárófala is. A még vagy négy hétig tartó ásatások remélhetőleg fel­színre hozzák a kápolnában feltételezett — s mindig gaz­dag. főúri halottakat rejtő — sírokat is. Fülep Ferenc folytatja ta­valy megkezdett beszélgeté­sünket: — Az tehát biztos, hogy ez a temető a római kor legutol­só éveiből,, mondhatni, a ró­mai birodalom agonizálásá nak éveiből származik. Az előkerült letetek félreérthetet­lenül az ötödik századra utal­nak. Ebből a korból csak sí­rok maradtak meg Magyar- országon, Fenékpusztán és Tác-Fövenypusztán. Temetői kápolna csak itt van. Pannó­nia történetének kutatásához nagyon fontos adalékok ezek, és még tovább növeli Pécs jelentőségét, római kori em­lékeinek folytonosságát. Ez- időtájt már erre járnak a hunok... Kiáltás hangzik lentről, új­ból nekivágunk a hegymá­szásnak. ezúttal lefelé. Köz­ben még Fülep Ferenc el­mondja, hogy idáig húzódik majd a most készülő épület, s ezen az oldalon meg le­hetne hagyni a múzeumi komplexumot, feltéve, ha eh­hez megteremtődnek az anya­gi lehetőségek. A kiskatonák lerakták az ásóikat, néhány érdeklődő is felbukkant, a fejek összeha­jolnak és síri csendben emeli le a régész a sírt, borító tég­lákat. Bevallom, dobog a szí- ,r“m a lelkesedéstől: jó. jó van itt több sír is, na de mégis, most aztán valóban szemtanúja leszek egy törté­nelmi pillanatnak, amikor másfélezer év után előkerül egy hajdani ősünk földi ma­radványa ... — Hogy az a ... — hallat­szik egy, az alkalomhoz gya­núsan nem illő kiáltás. Aztán: — Hát itt van a mész, hogy a fene egye meg! A kiskatonák, akik való­színűleg nem láttak még ilyesmit, vetem együtt kime­redt szemmel nézik, ahogy Fülep Ferenc egy alkalmi ka­nál segítségével szép adag hófehér, ragyogó állagú oltott meszet emel ki a római sír­ból. — Pár napja ott fönt — hangzik a bánatos magyará­zat — beoltottak két vagon meszet, és másnap reggelre eltűnt. Hát ide tűnt el... Aligha lesz itt csontváz és miegyéb. A sír egyik végén lévő kúpos nyíláson folyha­tott be a), két vagon mész — elnézést kérek, de a szakki­fejezést. a körülmények foly­tán. már elmulasztottam meg­érdeklődni ... H. E. épület első emeletének első paneljeit tegnap délután pon­tosan negyedkettőkor emelték be. Félháromkor már a negye­diket eresztette te a daru, óvatosan, nagy pontossággal. öt tonna egy elem, kicsit aggódva nézi az ember, hogy — bár három daruhorog tart­ja — mégis... Amikor a fö­démre ér a panel, az emberek acél-rudakkal nyúlnak alá, il­lesztik: ,— Lejjebb! Ne annyira! Még egy kicsit! Huszonnégyen egy brigád­ban — vezetőjük Veszprémi József —; de felezve: nyújtott műszakban dolgoznak reggel héttől este hétig, a másik cso­port majd este vált. Van egy új faház a födémen, bent pa­rányi asztal, két pad, polcok a rajzoknak, szerszámoknak és fogasok. Ezt a faházat vi­szik magukkal — daruval per­sze — a következőre, azaz tíz emeleten keresztül. Mondom, a faház új, de a szerszámok is, de még a létra is, amelyen majd a villanyhegesztő ka­paszkodik fel panel-magassá­gig. A brigád nagyjából új fel­szerelést kapott. Űjmecsekal- ján a III. főépítésvezetőség alatt két építésvezetőség dol­gozik. Az egyik — Schatzl József irányításával — hagyo­mányos technológiával dolgo­zott, ők építettek minden Jlyan létesítményt, amely nem aanelból készült. Most azon­sán 24 fővel panelos brigádot ilakítottak, a három utolsó ;íz emeletes szerelését tegnap neg is kezdték. — Gondolom, szokatlan az íj technológia ... — Egy hétig a brigád „ta- Jasztalatcserén” vett részt a Szigeti úti építkezésen Wolf hstáéknál — mondja Schatzl fózsef építésvezető. — Most j >edig két szintig a munkát j közvetlenül Bögri László mű- j 'ezető irányítja, aki már régi i panelos”. Az emberek átszervezés« nem ment zokszó nélkül. Ami­kor Schatzl József közölte a brigádvezetőkkel az új felada­tot, a többség azonnal vállal­ta. Több a pénz is, mert a hagyományos épületeknél 2000 —2300 forint volt a kereset, itt a hármat, de még többet is megkereshetnek. Igaz, több a munka is, mert nyújtott műszakban dolgoznak. És a panelosoknál csak minden fi­zetéses héten van szabad szombat. — Otthon be kell fejeznem a házamat... — Gyomrommal van.joyta mi, nyújtott műszakban rét szertelen az étkezés ... Ilyen ellenérvek is voltak. Aki nem akarta, nem vállal­ta. Maradtak a régi munka­helyen. — Mi a különbség? — Termelékenyebb a panel­szerelés — mondja Bögri Ká­roly. — A hagyományosnál egy köbméter falazat — egy műszak. Itt húsz-huszonöt perc egy elem ... Schatzl József mondja, hogy 22 óra alatt 50 panelt kell beszerelni. Wolfék is így kezd­ték, ma már — hosszú gya­korlat alapján — 60 etemet emelnek be. A három épület szerelését augusztus végére befejezik, az átadásra pedig november 20., december 1., illetve 10-én kerül sor. Ez feltétele a célprémiumnak, ami igazán szép összeget je­lent. — Tehát ez termelékenyebb, márpedig a lakásépítkezésnél ez a legfontosabb. A hagyo­mányosnál viszont az a szép, hogy bár lassúbb, de érdeke­sebb, mert — most nem la­kásokról beszélek — egyedi létesítmények. Ilyen az SZTK, vagy az iskola, vagy az új mo­zi — mondja az építésvezető. — Ott még az igazi, hagyo­mányos építőmunkát lehet gyakorolni. De hát... a jövő mégis csak ebben van, a pa­nelben. Az idén — éppen a panelgyár bővítése miatt — valamivel kevesebb lakás ké­szül el, mint tavaly, de jö­vőre már ezernégyszáz—ezer- hatszáz panellakást épít fel a vállalat, annyit, mint még so­ha. Amíg beszélgetünk, a daru ■nőst fordul rá az első szint­re, már az ötödik elemmel... FÉRFI SEGÉDMUNKÁSOKAT SZÁLLÍTÁSI ÉS RAKODÁSI MUNKÁKRA azonnali belépéssel felveszünk Bérezés teljesítménybérben 1600—3000 Ft-ig. FÉRFI ÉS NŐI SEGÉDMUNKÁSOKAT fűrészgép! munkára ugyan­csak azonnali belépéssel felveszünk. Bérezés teljesítménybérben 1300—2000 Ft-ig. Jelentkezni lebe« GEV, Hidas.

Next

/
Thumbnails
Contents