Dunántúli Napló, 1969. május (26. évfolyam, 98-123. szám)

1969-05-25 / 118. szám

J t#é? május 25, Dntiatiftixi notí'ie ggetelml bána.1 gyötör — menj gyógyszerészhez 600 maszek cég jegyzésű gyógyszer laboratóriuma A kevés orvos és kevés betegágy a kórházakban a brazíliaiakat korán arra szoktatta, hogy minden fáj­dalmuk ellen a pirulákhoz folyamodjanak. Óránként többmillió pirulát nyelnek le Brazíliában. Tablettát szednek nemcsak tényleges, vagy képzelt betegségek el­len, hanem rossz iskolai bi­zonyítvány, visszautasított szerelem, vagy pénzhiány esetén is. Sok brazíliainak egyenesen szenvedélye az injekció. A fecskendőhöz olyan óriási várakozást fűznek, amely semmiféle kapcsolatban nem áll az orvosi tudománnyal. Ha a nátha több injekció után sem akar szűnni az ember hazafelé menet még egy fél tucat injekciót adat magának. A nagy- és kisvá­rosokban hemzsegnek a „far- maciák”. Annyi a számuk, mint Berlinben a sarki kocs­máké. Minden gyógyszertár­ban az „inas”, a gyakornok, vagy maga a főnök szemé­lyesen egymás után adja a subcutan, (bőr alá adott) vagy intramusculáris (izom­ba adott) injekciókat. Nagyon sok brazíliai i,gyógyszerész” csupán keres­kedő, nem tanult szakember. Brazíliában nincsen gyógy­szerészeti tanszék, mint pél­dául az európai egyeteme­ken. A tanult gyógyszerész mind aligha találna munka- területet patikában, mert ott nem ismerik az egyéni re- cepturákat. Brazíliában több mint 600 saját cégjegyzésű laboratórium működik. A brazil gyógyszeripar ter­melése 1967-ben értékben el­érte a 959 millió új cruzei rót. A forgalmat a jelentős nehézségek és az adóterhek ellenére állandóan emelték. Ez idő szerint a brazil gyógyszeriparban kereken 45 000 ember foglalatoskodik. MINDENFÉLE — mindenről Pedig hiányzik a nagyke­reskedelmi elosztó hálózat. A laboratóriumok kénytele­nek áruikat közvetlen az or­szág legtávolabbi részében levő számtalan gyógyszertár­ba szétküldeni. Az ipar ép­pen ennek érdekében szo­katlanul nagy gépkocsipar­kot tart fenn. Éjjel-nappal 3250 tehergépkocsi van úton, ezek beszerzését a gyógy­szeripari vállalatok kényte­lenek finanszírozni. Amerikai külhonban Három hadosztálynyi Néhány hónappal ez­előtt Edwin Sz. Amet amerikai katona csupán egyike volt annak a 200 amerikainak, aki dezer­tált az amerikai hadse­regből és menedékjogot kapott Svédországban. Amet, a Kam Ran ame­rikai bázis volt szakácsa akkor szökött meg a hadseregből, amikor Ja­pánban szabadságon volt Később pedig Svéd­országba ment Múlt év szeptemberében, miután nem talált munkát, el­határozta, hogy vissza­tér az USA-ba. Ily mó­don Amet lett az első amerikai, akit a vietna­mi háború idején dezer­tálásért hadbíróság elé állítottak. Az ellene le­folytatott eljárás a többi dezertőr elleni szimboli­kus eljárássá vált. Az ó példája mutatja, hogy mi fog történni a kato­nai szolgálatot megtaga­dó fiatalokkal, ha egy nap elhatározzák, hogy visszatérnek hazájukba. A per a múlt hónap közepén fejeződött be. Ametet négyévi kény­szermunkával súlyosbí­tott börtönre ítélték, vissza kell térítenie a szökéséig kifizetett tel­jes zsoldot, lefokozták és kizárták a hadsereg­ből. „Most megértettük, jelentette ki svédországi barátainak egyike, hogy valamennyiünknek itt kell maradnia.” Véletlen-e vagy sem, az Arnet elleni ítéletet a fegyveres erők szená­tusi albizottsága külön­leges beszámolójának közlése után egy nappal adták ki. Eme beszámoló szerint, írja a Newsweek amerikai folyóirat, a de- zertőrök száma a múlt évben további 13 ezerrel emelkedett: összesen 53 347 katona dezertált, ami három és fél had­osztály létszámának fe­lel meg. Ezzel egyidejű­leg ismeretessé vált az amerikai hadseregben megmutatkozó szervezett ellenállás. San Francis­cóban lázadás vádjával 27 katonát katonai tör­vényszék elé állítottak, mert többek között a „Győzni fogunk” című dalt énekelték. Ez a dal ugyanis az amerikai polgárjogi harcosok da­la. Közülük idáig négyet 4-től 16 évig terjedő bör­tönre ítéltek. Veszélyben az afrikai elefántok B. Grimeh professzor, az ismert zoológus, a frankfurti állatkert igazgatója, aki éve­ken át a közép- és kelet­afrikai állatvilág megóvásán fáradozott, most riadót fúj: — Afrikában kihalnak a vadállatok, az elefántok a közeljövőben teljesen eltűn­hetnek, Kötelességünk meg­teremteni számukra fenn­maradásuk feltételeit — je­lentette ki a professzor a zoológusok Pretoriában meg­tartott nemzetközi konferen­ciáján, A professzor felhívta a fiatal afrikai államok kor­mányait, hogy létesítsenek nemzeti parkokat, amelyek a növény, és az állatvilág védelmén kívül országuk pénzügyi helyeztét is meg­javítják, mert vonzani fog­ják a külföldi turistákat. Rejtélyek a Földön és a« Űrben Titokzatos testek a világegyetemben Angliában a cambridge-i Mullard Rádióasztronómiai Intézet kutatói 1966 febru­árjában bejelentették, hogy új objektumokat fedeztek fel a világegyetemben, ame­lyek a rádióhullám-tarto­mányban sugároznak. Sugár­zásuk intenzitása igen gyor­san és szabályosan változik. Ezért nevezték el ezeket a testeket „pulzároknak”. A felfedezett pulzárok közül az első szabályosan 1,357 má­sodpercenként sugárzott im­pulzusokat. Ügy tűnik, hogy igen kis testekről van szó. Átmérőjük úgy 6000 kilo­méter lehet, talán még ke­vesebb. Az USA-ban ér­dekes kísérletet terveznek. Egymástól 1600 kilométer távolságban elhelyezett, óriá­si rádiótávcsövekkel fogják vizsgálni a pulzárokat. A rádiótávcsövek szinkronban fognak működni, s vala­mennyit atomórával szerelik fel. Eddig semmiféle bizonyí­ték nincs arra, hogy ezek a rejtélyes objektumok nem természetes testek. Mégsem kizárt dolog azonban, hogy Földön kívüli civilizációk jelzéseiről van szó. A legújabb információkat a pulzárokról idén május 22-én szerezték, amikor egy pulzárt sikerült a látható fény tartományában észlel­hető testtel azonosítani. Az arizóniai Kitt Peak-nak, a világ egyik legnagyobb csil­lagvizsgálójának szívós mun­kája vezetett erre a felfede­zésre. A legnagyobb megle­petést az okozta, hogy a pul- zár a látható fény tartomá­nyában is változtatja inten­zitását. Az ottani kutatók szintén feltételezik, hogy Földön kívüli civilizáció jel­zéseiről van szó. Ami a színésznőket illeti — ők természetesen tovább fiata­lodnak. A harmincas évek sztárja, a most 46 éves Judy Gar­land, a napokban vezette oltár elé vadonatúj, immár ötödik férjét, a 35 éves Mickey Deans-t. Nem érdemes kíváncsiskodni 1957. június óta Mi­chel Simon francia film­színész egyetlen egy le­velet sem olvasott el. A postás naponta szorgal­masan viszi lakására a leveleket, 120 kilogramm iromány tölti meg a vil­la minden szobáját, még a fürdőszobát is. A híres színész néha vet egy-egy pillantást a nagy halom felbontatlan levélre, — véleménye szerint — nagy részük bírságolás, vagy írója kölcsönt kér. A legutolsó levél, amelyet Michel Simon elolvasott, egy „rajongójától” szárma­zott, aki postafordultával félmillió frankot kért tőle. Éppen elég baja van a vízilovak egyik paradicsoméval, az alrlka Rhodesiával Harold Wilson brit miniszterelnöknek, akiről új szóból készül Madame Tussaud világhírű viasz-múzeumában. A régit ugyani; „kinőtte” — azóta jócskán meghízott és a Tussaud-cég sokat *< a hitelességre ... TRALANUS CSASZAB EM­LÉKTÁBLÁJA! A Duna vas­kapui szorosánál a jugoszláv— román közös vízierőmü építke­zésének földmunkáinál meg­tisztították a II. század elején épített római utat. Rendbehoz­ták azt az emléktáblát is, amelynek szövege jelzi, hogy az üt Tralanus császár idején épült. neptun Áldozatai: Két amerikai tudós kiszámí­totta, hány hajó esett áldo­zatul a legutóbbi 2000 esz­tendőben Neptunnak, a ten­ger istenének. Megállapítot­ták, hogy évente 500 hajó­ról van szó. A tengerek fe­nekén együttvéve , legalább egymillió hajó hever; min­den 14 négyzetmérföldnyi területre jut egy-egy elsüly- lyedt hajó. A VILÁG LEGNAGYOBB LÄ­PEGETÖJE: Az észak-amerikai Ohióban tolytk a világ legna­gyobb lépegető vonóköteles kot­rójának szerelése. A 12 100 tonna súlyú gépóriás egyetlen fogás­sal no köbméter földet képes megmozgatni. A kotró gémjé­nek hossza M méter (másfél- szerese a pécsi Székesegyház toronymagassdgának). A körül­belül 10 millió dollárba kerülő óriási kotró i hidraulikusan emelhető lépegető száron áll. (Egy-egy szár 19,5 méter hosszú és hat méter széles.) A gépet egy 251 négyzetkilométer kiter­jedésű szénkülfejtésben, a ta­karórétegek eltávolítására fog­ják felhasználni. AZ ELSŐ PIGMEUS TRAKTOROS: A Közép-Af­rikai Köztársaság lakosa, a pigmeus Mwanga az „erdei emberek” első képviselőjé­nek egyike, aki szakított né­pének hagyományaival. Nem messze attól a helytől, ahol törzse él, megkezdődött az erdőkitermelés. Mwangát bá­mulatba ejtette a „fémcso­da” ügyessége és ereje, el­határozta bármi is történik, megtanulja a traktorvezetést. Ezt el is érte és ma ő az első pigmeus traktorista. Amikor Str Conan ** Doyle, a hires an­gol regényíró megte­remtette hősét, egy pél­da lebegett lelki szeme elölt: Joseph Bell egy­kori professzora, aki az edinburgh-i skót egye­tem orvosi karán taní­tott, s akinek az\ író néhány évig titkára volt. Sherlock Holmes valóban élt A mesterdetektír orvos volt Egye« visszaemlékezések szerint dr. Bell feltehetően hasonlított Sherlock Holmes- ra. — Megfigyeltem, hogy négy- j szer kopogtatott. Betegeim ál- I tálában egyszer, kétszer, leg- I feljebb háromszor kopogtat- j nak. Az emberek zöme nem ve­szi figyelembe a legfeltűnőbb és legfontosabb dolgokat — mondotta egyszer dr. Bell hallgatóinak. — A jó or­vosnak azonban már akkor tudnia kell, hogy páciense mire fog panaszkodni, mielőtt kinyitná a száját. Joseph Bell éppen Ilyen or­vos volt. Egyszer este valaki bekopogtatott rendelőjének ajtaján. „Tessék!” Az ajtóban egy ismeretlen személy jelent meg. — Miért olyan felindult? — kérdezte Bell a belépő fér­fit, anélkül, hogy rápillantott volna. — Honnan tudja, hogy fef- indult vagyok? — kérdezte meglepetve a férfi. Bell nem tévedett. Pácien­sének megvolt az oka az iz­galomra. Joseph Bell rendkívüli meg­figyelő képességével újból és újból ámulatba ejtette diák­jait. — Foglalkozása — cipész — diktálta egyszer Bell a diák­jának, aki az új beteg kar­totékját kitöltötte. — Hogyan jött erre rá? — kérdezte a diák. — Kopott volt a nadrágja a térdén — válaszolta a pro­fesszor. — A cipészek munka közben térdük között tartják a lábbelit. Egy másik páciensét így üdvözölte: — A város dél! részéből jött? — Igen. — A golfpályán át? — Igen. Látott talán, doktor úr? — Nem. De a város déli ré­szén a golfpálya az egyetlen hely, ahol agyagos a talaj. Vessen csak egy pillantást a cipője orrára. Ahogy átjött a golfpályán, agyagos lett. Egyszer a doktor a követ­kező szavakkal fordult páci­enséhez: —* Szolgált a hadseregben? j — Igen, doktor úr. — Hegyi vadász volt? — Pontosan az. — A közelmúltban szereit > le? — Igen, doktor úr. — őrmester volt? Barbados szigetén teljesített szolgálatot? — Igen, doktor úr! Bell professzor a következő­képpen magyarázta meg a dolgot diákjainak: — Az Illető szép szál ember volt, ám kalappal a fején lé­pett be a rendelőbe. Csakis a katonák hagyják a sapkát a fejükön, ha valahová belép­nek. Az a tény, hogy még nem szokta meg az udvarais- ság követelményeit, bizonyít­ja, hogy nem régóta jár ci­vilben. Nagyon magabiztos fellépése arra vall, hogy őr­mester volt. Olyan betegség­ben szenved, amely Nyugat- India lakosai között Igen el­terjedt. Ezért tételeztem fel, hogy Barbados szigetén szol­gált. Conan Doyle 1881-ben vég­zett és bajóorvosnak szegő­dött el. Amikor úgy találta, hogy már eleget látott a vi­lágból, letelepedett és rende­lőt nyitott Londonban. Am kevés beteg kereste fel. s ezért Conan Doyle irodalom­mal kezdett foglalkozni. Visz- szaidézte a professzorával kapcsolatos emlékeket és megteremtette Sherlock Hol­mes alakját. Joseph Bell, aki Sherlock Holmes-ban önmagát, a szerző­ben pedig legkedvesebb diák­ját ismerte fel, nem haragu­dott. Ellenkezőleg. dicsérte azt a logikát, amellyel Doyle regényeit irta. A valódi Sherlock Holmes, vagyis dr. Joseph Bell, 1911- ben halt meg 74 éves korá­ban és nagy pedagógusként került be az orvostudomány történetébe. ADATOK AN ALT AB £ TÁKRÓL: A világszert folytatott felmérések szerin az analfabéták között a nő vannak többségben. 25 szá zalékkal több írástudatla nő van, mint ahány féri Afrikában a nők 87 százaié ka írástudatlan, míg a férfi aknak csak 60 százaléka. A arab országokban a nők 8 százaléka és a férfiak 6 százaléka analfabéta. Ázsiá ban a nők 61 százaléka, férfiak 41 százaléka. NEM VÉGEZTEK FÉL MUN KÁT: A betörök, akik Mar; Mahoney házába bementek mindent elvittek. Még a hűtő szekrényt is. Miközben a 8 éves hölgy a lányánál tartóz kodott, a tolvajok kiraboltál lakását Cardlffban (Anglia] Amikor este hazatért, Mahone; asszony rémülten látta, hog; " 'itt eltűntek az ékszerek, a ruhák a bútorok, a függönyök. 1 rablók elvitték a fürdőkádat a belső ajtókat, de még a ablakkereteket is. A LAPOK LEHULLANAK Türelmetlenül készül évi sza badságára a képen látható Sig rid Fiebig. „Ruházatként’’ naptár májusi lapjait használj fel. Ha a naptár lapjai lehulló nak, megkezdődik Fiebig kis asszony szabadsága. TOKIÓ LAKOSSÁGA Mint a Japán Országos Sta tisztikai Hivatal jelentett április 5-én, a japán főváro lakossága március 1-éi 11360 474 volt, tehát 158 34- lélekkel több, mint egy év vei előbb. Az összlétszámbó 5 788 209 a férfi és 5 572 26 a nő. A japán fővárosbaj 3 567 630 háztartást írta] össze. térbeslAtó színes tele VÍZIÓ: A hannoveri AEG-Tele funken müvekben háromdi menziós képet adó színes tele víziókészülékek előállításán dől goznak. A gyár tájékoztatást szerint a fekete-fehér készülé kék képcsövének szélesség változatlan 63 centiméter ma rád, viszont a műsorvevő) mélysége lényegesen csökken a színes készülékeknél példáu 10 Centiméterrel, 1970-ben olyai készüléket is piacra dobnak amelyekben képrögzítő is van tehát lehetségessé válik mind i fekete-fehér, mind a színes add sok legérdekesebb részének sza­badon való rögzítése. l 4 i

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents