Dunántúli Napló, 1969. május (26. évfolyam, 98-123. szám)

1969-05-24 / 117. szám

fi DunonTmi napio 1969. május !t Pódium ISMÉT JÖNNEK OMEGÁÉN. A Pécsi Vi­dámparkban ismét fel­lép a híres Omega beat- együttes. Június elsején lesz a műsor a vidám­park szabadtéri szín­padán, délután öt óra­kor. Fellép az együttes valamennyi tagja, to­vábbá Dévényi Tibor konferanszié. o KÉZDI GYÖRGY PES­TEN. Kézdy György, a Pécsi Nemzeti Színház tagja, Budapesten is be­mutatta Pécsett már nagy sikert aratott ön­álló Karinthy-estjét, Nők „alkalmi“ szálláson Az „átdobott“ élettárs — Növekszik a nemibetegek száma melyről az országos saj­tó nagy elismeréssel írt. A fiatal művész egyéb­ként most filmet forgaU Iványi Józseffel együtt A tanú című új magyar filmalkotásban játsza­nak. (Képünk: Kézdy György) o FŰVÓSSIKER MO­HÁCSON. A Mecsek Fú­vósötös nagy sikerű hangversenyt adott má­jus 16-án Mohácson. Az együttes tagjai: Szkla- dányi László, Paláncz Tamás. Deák Árpád, Várnagy Attila és Tol­nai Gábor. Egyúttal be­mutatták Bojtár László mohácsi szerző új alko­tását is. o TUDOMÁNYOS KU­TATÁS. A Kossuth Rá­dió új sorozatot indít, s ebben a vidéki váro­sok tudományos kutató­munkáját, annak gond­jait mutatja be. A soro­zat június elején kez­dődik, s éppen a pécsi és baranyai tudományos életről szól majd az első műsor. Szerkeszti: Pata­ki Béla. munkatársak: dr. László Lajos és dr. Földessy Dénes. o JÓZSÁÉK A PANNÓ­NIÁBAN. Június elsejé­től kezdve már nem a Mecsek cukrászdában, ha­nem a Pannónia Bárban játszik a Józsa Péter ve­zette népszerű Mecsek- trió. Színhely: Mecsek cukrász­da. Zene, hangulat. Szereplők: K. Ilona, Sz. Győzőné és a nyomozó. Idő: délelőtt. A két nő egy asztalnál ül, feketéznek. K. Ilona alig egy fél órája volt a fodrásznál, platinaszőkére festtette haját. Sz. Győzőné már két napja változott feketehajuból vörös­sé. A nyomozó, amikor belép két barna hajú nőt keres, a leírás legalábbis barnát említ. A szőkéről és a vörösről az első pillanatban lesiklik a pillantása, de aztán... Az egyéb leírás mintha mégis rá­juk illene. Mindketten szege­diek. A beszélgetésre már nem a cukrászdában kerül sor. — Miért jöttek Pécsre? Sz. Győzőné mielőtt vála­szolna kistáskájából púder- ! kompaktot vesz elő, felpat- ! tint ja és rendbe hozza az ar- 1 cát. Csinos, fehér kosztüm j van rajta, fehér tűsarkű cipő, a retikül krémszínű. Valóban elegáns. — összevesztem a férjem­mel, külön élünk. Szegeden szerződéses munkahelyem volt, a szerződésem lejárt, nem újították meg. Gondol­tam eljövök Pécsre, itt — úgy hallottam — több a munka- alkalom. Ili is csatlakozott hozzám. Három napja érkez­tünk. — De nincsenek bejelentve. — Hol aludtak? — Hát... — Mennyi pénzük van? Kettőjüknek alig harminc forint. — És ma hol lenne szállá­suk? — A Jóska azt mondta, hogy este visszamehetek. Most reggel elment műszakra... — mondja Sz. Győzőné. — És Ili? Ili 19 éves, fitos orrához, kerek arcához illik a platina- szőke haj. — Engem is visszafogadnak. — A fiú azt mondta, hogy akár két hétig is nála lakha­tok ... * „Jól érzem magamat a kol­légiumban, tanulok. De egy kis pénzt küldhették...” — írta szüleinek küldött levelé­ben N. Júlia. Az édesanyja sírva mutatta a levelet, néz­Pályázat A Társadalombiztosítási Igazga­tóság pályázatot hirdet házfel­ügyelői állás betöltésére. Feltételek: Családos állapot. A feleség töltheti be a házfelügyelői állást, amelyhez járul még a napi i órai egyéb elfoglaltság. A férj olyan munkaviszonyban álló le­het, aki a házfelügyelői teendő­ket házastársa akadályoztatása esetén el tudja látni. Javadalma­zás: 2 szoba összkomfortos lakás, havi 1000 Ft fizetés. A pályázat a következő címre küldendő: Tár­sadalombiztosítási Igazgatóság Pécs Postafiók 105. A pályázat­ban közölni kell a pályázó és házastársa életkorát, eddigi és je­lenlegi munkaviszonyaikat, a férj szakképzettségét, a jelenlegi lak­címet. Nyilatkozni kell arról, hogy a család minden tagja er­kölcsi bizonyítványt kaphat-e. A pályázattal kapcsolatban benyúj­tás és elfogadás előtt sem le­vélben, sem telefonon felvilágo­sítást nem adunk. zük meg valóban ez áll ben­ne, ő honnan tudhatta volna, hogy a lánya már egy hete nem a kollégium lakója. Júlia megbukott, abbahagy­ta a tanulmányait, de félt ezt megmondani szüleinek. Pénze elfogyott, szállása nem volt, valahol étkezni is kellett vol­na. — Megismerkedett egy férfival. — Bevallom, hogy amikor reggel eljöttem tőle... igen, tessék ... Belenyúl táskájába, karórát tesz az asztalra. — Ez az az óra... N. Sándorné maga is nevet, amikor elmondja, hogy mi­ként „dobta át” (az ő szavai) élettársát. Harkányban ismer­kedett meg egy külföldi fia­talemberrel, akitől „ajándék­ba” női fehérneműket kapott. „Szép holmik voltak, csak azon gondolkodtam, hogy mit mondjak élettársamnak, hon­nan vettem. Megbeszéltem egy barátnőmmel, hogy ha élet­társam megkérdezné tőle, ha­sonlót mondjunk mindketten. Megállapodtunk, hogy barát­nőm kapta és én tőle vásá­roltam. .A férjem elhitte, sőt ő fizette ki az árát a barát­nőmnek. A pénzen pedig osz­tozkodtunk. Van prostitúció tehát Bara­nyában. Az elmúlt évben hat­van nő ellen indítottak kü­lönböző fokú eljárást. A bi­zonyítás eléggé nehéz. „Én Sárinak nem adtam pénzt. Vagyok én olyan jóképű, hogy...” — áll az egyik férfi vallomásában. Ha pedig nem pénzért, akkor nyilván sze­relemből, ez pedig nem pros­titúció. De a hatvan eljárás, sőt a tiltott kéjelgés miatt ho­zott számos bírósági ítélet is bizonyítja, hogy van. „Én nem is tudtam, hogy mibe keveredem. Egy pohár sört inni mentem a Délvidé­kibe. Az egyből kettő lett, a kettőből három. Látom, hogy mellém jön- egy cigánylány. Nekem is fizethetne szép em­ber egy pohárral — mondja. Egy kicsit meg is riszálta ma­gát. Gondoltam, miért ne. Asztalhoz ültünk. Később borral folytattuk. Azt mond­ta, hogy elkísérhetem, itt la­kik a Pipacs utcában. Elkí­sértem. Reggel gyorsan fel­öltöztem és igyekeztem a munkahelyemre. Csak ott vet­tem észre, hogy hiányzik 800 forintom. Na ez szép lesz — gondoltam. ' Az asszonynak nemcsak az éjszakámmal kell majd elszámolni, hanem a pénzzel, a fizetésemmel is! Otthon azt mondtam, hogy gyors munka adódott, bent kellett maradni éjszakára. A munkatársamtól pedig kértem kölcsön 800 forintot. Így el­rendeződött az egész. Most legalább tanultam. Valami be­tegséget is kaptam tőle...” A rendőrség tegnap két Pi­pacs utcai cigánylányt vett őrizetbe. A rendőrség kéri azokat, akik a fenti férfival „hasonló cipőben járnak” — jelentkezzenek a Pécsi Városi Rendőrkapitányság II. em. 85. sz. szobájában. * „Valami betegséget is kap­tam ...” A megyében a fertőző nemi­betegségek alakulását mutat­ják a következő számok: 1962- ben 172 (ebből 120 férfi, 52 nő), 1966-ban 300 * (225 férfi, 75 nő), 1968-ban pedig közel 550! Az ötvenes évekhez ké­pest több mint ötszörösére nőtt. Megyénk Borsod után a második helyen áll. Egy nő nemrég 17 férfit fertőzött meg. A statisztikai kimutatás szerint a nemibetegek leg­többje a 17-től 30 éves ko­rúakból tevődik össze. El­gondolkodtató egy másik adat is: a nemibetegek számát ki­mutató statisztika 10-től 14 évesig rubrikájában kétjegyű szám szerepel. A számok önmagukért be­szélnek. Az orvosok csak annyit tesznek hozzá: „Itt a nyár, jelentős az idegenfor­galom is, ebben az időszak­ban pedig a nemibetegségek számának növekedése a ta­pasztalat.” G. F. Szülőföldünk — Baranya Dr. Szász János: Páprádi porta A rákász Úgy csicseregnek, mint a megijesztett íiókverebek, Néhány évvel ezelőtt ami­kor a pécsi FÖLDSZÖV (ma ÁFÉSZ) meghirdette, hogy a hagyományos éticsiga és kecs­kebéka felvásárlása mellett 28 forintot fizet a pataki, folya­mi rák kilójáért, Pintér Já­nos nem sokat töprengett azon, hogy az 500 forintos nyugdíjas állást válassza-e vagy a rákászától — Még egészen suttyó ko­romban, — van ennek talán 60 éve is, — horgászás köz- \ ben hal helyett egy araszosra I nőtt feketerák akadt a hor­gomra. Gondoltam, ha már másra amúgysem jó, haza vi­szem és elböllenkedek vele egy darabig, mert igen har­cias volt. Aztán alighanem a gyerekek vitték el a hírét a boltosunknak, mert nem ha­gyott addig békén, amíg egy kaskára valót össze nem hor­gásztam neki. No, attól kezd­ve minden leszámolt 20 rákért két koronát fizetett, ami annakidején nagyon nagy pénz volt. De ez az üzletelés csak ad­dig ment, amig a boltos rá nem unt, és utána 50 évig márcsak a maga szórakozásá­ra mívelte a rák „kelepcé- zést”. Igazában csak négy év­vel ezelőtt kezdett neki újra, amikor a György Istvánnal, a pécsi ÁFÉSZ felvásárlójával, — aki maga is tapasztalt rá­kász, — egyezséget kötött a megyében előforduló fekete- és zöldrák fajták rendszeres begyűjtésére. Természetesen csak többek között, mert a csiga és a kecskebéka be­gyűjtésével együtt kerek egész ez a vállalkozás. Komolytalan rovat Tf'gy ideig nem volt sem- mi hiba. Volt, aki a vezetéknevemen szólított, volt aki a foglalkozásomon, egye­sek a keresztnevemen. Becé- zés is előfordult. Egyszerre bekövetkezett a baj. Személytelenné váltam! Pestre utaztam és amikor a lépcsőn kapaszkodtam, meg­kérdezte a kalauz: — Felszállt az utas? Hátra is fordultam, de nem szállt föl más. Tehát csak tő­lem kérdezhette. Ekkor még nem gyanakod­tam, pedig ez volt a forduló­pont. Ettől kezdve rémképek gyötörnek! En tulajdonképpen nem is vagyok! Éhes vagyok, bemegyek a vendéglőbe. Odajön a pincér és megkérdezi: — Mit parancsol a vendég? Tőlem kérdi, hogy mit akar • vendég. Márminthogy én! ELSZEMÉLYTELENEDTÜNK Megyek az orvosi rendelő­be. Megkérdezik, hogy mi ba­ja a betegnek? Nem annak, aki otthon maradt. Dehogy! Nekem, aki az orra előtt ál­lok! így züllöttem el fokozato­san. Az üzletben nem azt kér­dik, hogy mit szeretnék én, hanem a vevő. Pedig lehet, hogy nem is veszek. Gondo­latolvasók talán? így megy mindenhol. Az óvodában édesapa kérem va­gyok, az iskolában szülő. ÍTa pereskedem, ügyfél. A hely­zet, ahelyett, hogy javulna, tovább romlik. Most már többnyire nem is egyes szám­ban nem fordulok elő, hanem többes számban. Lassan meg­szokom, hogy az autóbuszon megkérdik tőlem: — Mindnyájan fölszálltunk? Ezt az ülőkalauz kérdi tő­lem, holott ő reggel fölszállt. Azóta állandóan megkérdezi, hogy fölszálltunk-e? Pedig az utast látnia kell! Előfordul­hat, hogy saját magában bi­zonytalan és nem vette észre, amikor fölszállt? A minap még ennél is fur­csább eset történt velem. — Ahogy átmentem az útkeresz­teződésnél, elbámészkodtam. Ilyenkor mindig akad egy gépkocsivezető, aki közvetlen hangon megszólít. A legutób­bi azt kérdezte: — Marhák vagyunk? Már ő is! Mindenesetre megnyugtat­tam, hogy én nem, az ő ne­vében viszont nem vagyok il­letékes nyilatkozni. Erre újra személyeskedni kezdett. így: — Befogjuk a pofánkat? Vagy én fogjam be? Könyörgöm, hogy értelme­zi Lőrincze Lajos ezt a mon­datot?! Ha így terjed ez a kór, még azt is megérem, hogy ami­kor meghalok, a sírnál a bú­csúztató megrezegteti a hang­ját és megszólal: — Meghaltunk kérem! Amiben az lenne a szép, ha csak a saját nevében beszél­ne és engem kihagyna. De attól, félek, hogy ebben az egy esetben, amikor semmi hasz­nát nem veszem már az egésznek, váratlanul újra I visszakapom az egyénisége- I met. Mert ha ez így folytató- \ dik, addig aligha! j Szőllősy Kálmán De kerek ide, kerek oda, a csigáról éppen hogy csak említést tett, mondván, hogy olyan „jószág” az, aminek rétkaszálás után lejár a sze­zonja, és várhat rá az ember a következő tavaszig. Sokkal hálásabban fizet a béka meg a rák, pedig jóval kevesebb van belőlük, és a fogásukért is be kell járni Tolnát, Bara­nyát. A békával kezdte: — Télen még hagyján, mert olyankor elég egy gereblye is ahhoz, hogy a tó menti iszap­ból kifésülje az ember, de ta­vasztól őszig már majdnem olyan szerelék kell fogásuk­hoz, mint amilyen a horgá­szoké. Annyi a különbség, hogy a nyeles hálót, csak né­hány centiméterre süllyeszt­jük a vízszint alá, és utána kerül sor a csalizásra. Ez meg annyiból áll, hogy a horgász­zsinórra egy piros dugót kö­tök, aztán jó messzire be-' hajítom a vízre, majd azon mód húzom is vissza magam felé. A sok falánk állat meg úgy úszik utána, mintha meg­babonázták volna őket, és amikor a háló fölé érnek egy hirtelen mozdulattal csak ki kell emelni a partra. Van ennél könnyebb mód­ja is a békafogásnak. Az éj­szakai begyűjtés. Annyi az egész, hogy egy zseblámpával végig pásztázza a part menti zsombékost, és a fénytől meg­vakult állatokat egyszerűen összeszedi és beledobálja a hátizsákjába. A rákfogás már közelről sem ilyen egyszerű. Egyfe­lől, mert ismerni kell, hogy mely folyókban, patakokban tanyázik leginkább, másrészt pedig megvan a szigorú sze­zonja is a rákászásnák. Csak vedlés után szabad és éppen olyan engedély kell hozzá, mint a horgászáshoz. — A fogásuk ilyen racs- nikkal történik, — mutatta a hálóhoz hasonló vaskeretes szerkentyűt. — Tiz-tizenöt méterre egymástól három­négyet rakok le belőle, többet nem érdemes, mert amíg a végére érnék, az elejéről le- zabálnák a csalit. Van aki ló­húst, vagy májat kötöz a há­lóra, én rendszerint csak bé­kát. Ha látná mit művelnek vele. Sokszor 8—10 is hada­kozik rajta és úgy összega­balyodnak, hogy a fogás után győzöm őket szétgubancolni. Mondhatnám, hogy ez a ne­hezebbje, mert ha nem sike­rül elkapnom a potrohúkat, megnézhetem utána az ujjai­mat, úgy összemarcangolják. Hanem azt a csudát hallaná, amikor rájuk borítom a ko­sár fedelét. Ügy csicseregnek, nyikorognak, mint a meg­ijesztett fiókverebek... Amikor megkérdeztem, hogy kifizetődik-e a vesződsége, csak egy példát mondott rá. A lovászhetényit. ahol két év­vel ezelőtt egyetlen délután 20 kilót fogott össze, köztük több negyedkilósra nőtt „szólórákot” is. — Hát az jó napszám volt, — emlékezett rá — 560 fo­rintot fizetett érte az fmsz. Persze nem mindig papsajt, mert csak a békával, csigá­val együtt jön ki a számítá­som, vagyis nem fizetek rá és ez a lényeg. Nos, ha összeszámoljuk, hogy az ÁFÉSZ, illetve a MA VAD révén évente csak Baranyából négy-öt mázsa rá­kot, 20—25 mázsa békát és 15—20 vagon csigát exportá­lunk Svájcba és Franciaor­szágba, akkor ebben biztosan megvan az a Pintér bácsira jutó kvantum is, amiért ér­demes kitartania e nem ép­pen könnyű, de érdekes, iz­galmas foglalkozás mellett. — p. gy. — Ipari tanulónak érettségivel, illetve 8 álta­lános iskolai végzettséggel rendelkező fiúkat felveszünk KÉZISZEDÖ, TÖMÖNTÖ, FÉNYKÉPÉSZ, KLISÉKÉSZÍTÖ, GÉPMESTER és KÖNYVKÖTŐ szakmákra il órás munkahét, kéthetenként SZABAD SZOMBAT Jelentkezés: Pécsi Szikra Nyomda munkaügyi osztályán, Pécs, Munkácsy M. u. 10.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents