Dunántúli Napló, 1969. május (26. évfolyam, 98-123. szám)
1969-05-24 / 117. szám
fi DunonTmi napio 1969. május !t Pódium ISMÉT JÖNNEK OMEGÁÉN. A Pécsi Vidámparkban ismét fellép a híres Omega beat- együttes. Június elsején lesz a műsor a vidámpark szabadtéri színpadán, délután öt órakor. Fellép az együttes valamennyi tagja, továbbá Dévényi Tibor konferanszié. o KÉZDI GYÖRGY PESTEN. Kézdy György, a Pécsi Nemzeti Színház tagja, Budapesten is bemutatta Pécsett már nagy sikert aratott önálló Karinthy-estjét, Nők „alkalmi“ szálláson Az „átdobott“ élettárs — Növekszik a nemibetegek száma melyről az országos sajtó nagy elismeréssel írt. A fiatal művész egyébként most filmet forgaU Iványi Józseffel együtt A tanú című új magyar filmalkotásban játszanak. (Képünk: Kézdy György) o FŰVÓSSIKER MOHÁCSON. A Mecsek Fúvósötös nagy sikerű hangversenyt adott május 16-án Mohácson. Az együttes tagjai: Szkla- dányi László, Paláncz Tamás. Deák Árpád, Várnagy Attila és Tolnai Gábor. Egyúttal bemutatták Bojtár László mohácsi szerző új alkotását is. o TUDOMÁNYOS KUTATÁS. A Kossuth Rádió új sorozatot indít, s ebben a vidéki városok tudományos kutatómunkáját, annak gondjait mutatja be. A sorozat június elején kezdődik, s éppen a pécsi és baranyai tudományos életről szól majd az első műsor. Szerkeszti: Pataki Béla. munkatársak: dr. László Lajos és dr. Földessy Dénes. o JÓZSÁÉK A PANNÓNIÁBAN. Június elsejétől kezdve már nem a Mecsek cukrászdában, hanem a Pannónia Bárban játszik a Józsa Péter vezette népszerű Mecsek- trió. Színhely: Mecsek cukrászda. Zene, hangulat. Szereplők: K. Ilona, Sz. Győzőné és a nyomozó. Idő: délelőtt. A két nő egy asztalnál ül, feketéznek. K. Ilona alig egy fél órája volt a fodrásznál, platinaszőkére festtette haját. Sz. Győzőné már két napja változott feketehajuból vörössé. A nyomozó, amikor belép két barna hajú nőt keres, a leírás legalábbis barnát említ. A szőkéről és a vörösről az első pillanatban lesiklik a pillantása, de aztán... Az egyéb leírás mintha mégis rájuk illene. Mindketten szegediek. A beszélgetésre már nem a cukrászdában kerül sor. — Miért jöttek Pécsre? Sz. Győzőné mielőtt válaszolna kistáskájából púder- ! kompaktot vesz elő, felpat- ! tint ja és rendbe hozza az ar- 1 cát. Csinos, fehér kosztüm j van rajta, fehér tűsarkű cipő, a retikül krémszínű. Valóban elegáns. — összevesztem a férjemmel, külön élünk. Szegeden szerződéses munkahelyem volt, a szerződésem lejárt, nem újították meg. Gondoltam eljövök Pécsre, itt — úgy hallottam — több a munka- alkalom. Ili is csatlakozott hozzám. Három napja érkeztünk. — De nincsenek bejelentve. — Hol aludtak? — Hát... — Mennyi pénzük van? Kettőjüknek alig harminc forint. — És ma hol lenne szállásuk? — A Jóska azt mondta, hogy este visszamehetek. Most reggel elment műszakra... — mondja Sz. Győzőné. — És Ili? Ili 19 éves, fitos orrához, kerek arcához illik a platina- szőke haj. — Engem is visszafogadnak. — A fiú azt mondta, hogy akár két hétig is nála lakhatok ... * „Jól érzem magamat a kollégiumban, tanulok. De egy kis pénzt küldhették...” — írta szüleinek küldött levelében N. Júlia. Az édesanyja sírva mutatta a levelet, nézPályázat A Társadalombiztosítási Igazgatóság pályázatot hirdet házfelügyelői állás betöltésére. Feltételek: Családos állapot. A feleség töltheti be a házfelügyelői állást, amelyhez járul még a napi i órai egyéb elfoglaltság. A férj olyan munkaviszonyban álló lehet, aki a házfelügyelői teendőket házastársa akadályoztatása esetén el tudja látni. Javadalmazás: 2 szoba összkomfortos lakás, havi 1000 Ft fizetés. A pályázat a következő címre küldendő: Társadalombiztosítási Igazgatóság Pécs Postafiók 105. A pályázatban közölni kell a pályázó és házastársa életkorát, eddigi és jelenlegi munkaviszonyaikat, a férj szakképzettségét, a jelenlegi lakcímet. Nyilatkozni kell arról, hogy a család minden tagja erkölcsi bizonyítványt kaphat-e. A pályázattal kapcsolatban benyújtás és elfogadás előtt sem levélben, sem telefonon felvilágosítást nem adunk. zük meg valóban ez áll benne, ő honnan tudhatta volna, hogy a lánya már egy hete nem a kollégium lakója. Júlia megbukott, abbahagyta a tanulmányait, de félt ezt megmondani szüleinek. Pénze elfogyott, szállása nem volt, valahol étkezni is kellett volna. — Megismerkedett egy férfival. — Bevallom, hogy amikor reggel eljöttem tőle... igen, tessék ... Belenyúl táskájába, karórát tesz az asztalra. — Ez az az óra... N. Sándorné maga is nevet, amikor elmondja, hogy miként „dobta át” (az ő szavai) élettársát. Harkányban ismerkedett meg egy külföldi fiatalemberrel, akitől „ajándékba” női fehérneműket kapott. „Szép holmik voltak, csak azon gondolkodtam, hogy mit mondjak élettársamnak, honnan vettem. Megbeszéltem egy barátnőmmel, hogy ha élettársam megkérdezné tőle, hasonlót mondjunk mindketten. Megállapodtunk, hogy barátnőm kapta és én tőle vásároltam. .A férjem elhitte, sőt ő fizette ki az árát a barátnőmnek. A pénzen pedig osztozkodtunk. Van prostitúció tehát Baranyában. Az elmúlt évben hatvan nő ellen indítottak különböző fokú eljárást. A bizonyítás eléggé nehéz. „Én Sárinak nem adtam pénzt. Vagyok én olyan jóképű, hogy...” — áll az egyik férfi vallomásában. Ha pedig nem pénzért, akkor nyilván szerelemből, ez pedig nem prostitúció. De a hatvan eljárás, sőt a tiltott kéjelgés miatt hozott számos bírósági ítélet is bizonyítja, hogy van. „Én nem is tudtam, hogy mibe keveredem. Egy pohár sört inni mentem a Délvidékibe. Az egyből kettő lett, a kettőből három. Látom, hogy mellém jön- egy cigánylány. Nekem is fizethetne szép ember egy pohárral — mondja. Egy kicsit meg is riszálta magát. Gondoltam, miért ne. Asztalhoz ültünk. Később borral folytattuk. Azt mondta, hogy elkísérhetem, itt lakik a Pipacs utcában. Elkísértem. Reggel gyorsan felöltöztem és igyekeztem a munkahelyemre. Csak ott vettem észre, hogy hiányzik 800 forintom. Na ez szép lesz — gondoltam. ' Az asszonynak nemcsak az éjszakámmal kell majd elszámolni, hanem a pénzzel, a fizetésemmel is! Otthon azt mondtam, hogy gyors munka adódott, bent kellett maradni éjszakára. A munkatársamtól pedig kértem kölcsön 800 forintot. Így elrendeződött az egész. Most legalább tanultam. Valami betegséget is kaptam tőle...” A rendőrség tegnap két Pipacs utcai cigánylányt vett őrizetbe. A rendőrség kéri azokat, akik a fenti férfival „hasonló cipőben járnak” — jelentkezzenek a Pécsi Városi Rendőrkapitányság II. em. 85. sz. szobájában. * „Valami betegséget is kaptam ...” A megyében a fertőző nemibetegségek alakulását mutatják a következő számok: 1962- ben 172 (ebből 120 férfi, 52 nő), 1966-ban 300 * (225 férfi, 75 nő), 1968-ban pedig közel 550! Az ötvenes évekhez képest több mint ötszörösére nőtt. Megyénk Borsod után a második helyen áll. Egy nő nemrég 17 férfit fertőzött meg. A statisztikai kimutatás szerint a nemibetegek legtöbbje a 17-től 30 éves korúakból tevődik össze. Elgondolkodtató egy másik adat is: a nemibetegek számát kimutató statisztika 10-től 14 évesig rubrikájában kétjegyű szám szerepel. A számok önmagukért beszélnek. Az orvosok csak annyit tesznek hozzá: „Itt a nyár, jelentős az idegenforgalom is, ebben az időszakban pedig a nemibetegségek számának növekedése a tapasztalat.” G. F. Szülőföldünk — Baranya Dr. Szász János: Páprádi porta A rákász Úgy csicseregnek, mint a megijesztett íiókverebek, Néhány évvel ezelőtt amikor a pécsi FÖLDSZÖV (ma ÁFÉSZ) meghirdette, hogy a hagyományos éticsiga és kecskebéka felvásárlása mellett 28 forintot fizet a pataki, folyami rák kilójáért, Pintér János nem sokat töprengett azon, hogy az 500 forintos nyugdíjas állást válassza-e vagy a rákászától — Még egészen suttyó koromban, — van ennek talán 60 éve is, — horgászás köz- \ ben hal helyett egy araszosra I nőtt feketerák akadt a horgomra. Gondoltam, ha már másra amúgysem jó, haza viszem és elböllenkedek vele egy darabig, mert igen harcias volt. Aztán alighanem a gyerekek vitték el a hírét a boltosunknak, mert nem hagyott addig békén, amíg egy kaskára valót össze nem horgásztam neki. No, attól kezdve minden leszámolt 20 rákért két koronát fizetett, ami annakidején nagyon nagy pénz volt. De ez az üzletelés csak addig ment, amig a boltos rá nem unt, és utána 50 évig márcsak a maga szórakozására mívelte a rák „kelepcé- zést”. Igazában csak négy évvel ezelőtt kezdett neki újra, amikor a György Istvánnal, a pécsi ÁFÉSZ felvásárlójával, — aki maga is tapasztalt rákász, — egyezséget kötött a megyében előforduló fekete- és zöldrák fajták rendszeres begyűjtésére. Természetesen csak többek között, mert a csiga és a kecskebéka begyűjtésével együtt kerek egész ez a vállalkozás. Komolytalan rovat Tf'gy ideig nem volt sem- mi hiba. Volt, aki a vezetéknevemen szólított, volt aki a foglalkozásomon, egyesek a keresztnevemen. Becé- zés is előfordult. Egyszerre bekövetkezett a baj. Személytelenné váltam! Pestre utaztam és amikor a lépcsőn kapaszkodtam, megkérdezte a kalauz: — Felszállt az utas? Hátra is fordultam, de nem szállt föl más. Tehát csak tőlem kérdezhette. Ekkor még nem gyanakodtam, pedig ez volt a fordulópont. Ettől kezdve rémképek gyötörnek! En tulajdonképpen nem is vagyok! Éhes vagyok, bemegyek a vendéglőbe. Odajön a pincér és megkérdezi: — Mit parancsol a vendég? Tőlem kérdi, hogy mit akar • vendég. Márminthogy én! ELSZEMÉLYTELENEDTÜNK Megyek az orvosi rendelőbe. Megkérdezik, hogy mi baja a betegnek? Nem annak, aki otthon maradt. Dehogy! Nekem, aki az orra előtt állok! így züllöttem el fokozatosan. Az üzletben nem azt kérdik, hogy mit szeretnék én, hanem a vevő. Pedig lehet, hogy nem is veszek. Gondolatolvasók talán? így megy mindenhol. Az óvodában édesapa kérem vagyok, az iskolában szülő. ÍTa pereskedem, ügyfél. A helyzet, ahelyett, hogy javulna, tovább romlik. Most már többnyire nem is egyes számban nem fordulok elő, hanem többes számban. Lassan megszokom, hogy az autóbuszon megkérdik tőlem: — Mindnyájan fölszálltunk? Ezt az ülőkalauz kérdi tőlem, holott ő reggel fölszállt. Azóta állandóan megkérdezi, hogy fölszálltunk-e? Pedig az utast látnia kell! Előfordulhat, hogy saját magában bizonytalan és nem vette észre, amikor fölszállt? A minap még ennél is furcsább eset történt velem. — Ahogy átmentem az útkereszteződésnél, elbámészkodtam. Ilyenkor mindig akad egy gépkocsivezető, aki közvetlen hangon megszólít. A legutóbbi azt kérdezte: — Marhák vagyunk? Már ő is! Mindenesetre megnyugtattam, hogy én nem, az ő nevében viszont nem vagyok illetékes nyilatkozni. Erre újra személyeskedni kezdett. így: — Befogjuk a pofánkat? Vagy én fogjam be? Könyörgöm, hogy értelmezi Lőrincze Lajos ezt a mondatot?! Ha így terjed ez a kór, még azt is megérem, hogy amikor meghalok, a sírnál a búcsúztató megrezegteti a hangját és megszólal: — Meghaltunk kérem! Amiben az lenne a szép, ha csak a saját nevében beszélne és engem kihagyna. De attól, félek, hogy ebben az egy esetben, amikor semmi hasznát nem veszem már az egésznek, váratlanul újra I visszakapom az egyénisége- I met. Mert ha ez így folytató- \ dik, addig aligha! j Szőllősy Kálmán De kerek ide, kerek oda, a csigáról éppen hogy csak említést tett, mondván, hogy olyan „jószág” az, aminek rétkaszálás után lejár a szezonja, és várhat rá az ember a következő tavaszig. Sokkal hálásabban fizet a béka meg a rák, pedig jóval kevesebb van belőlük, és a fogásukért is be kell járni Tolnát, Baranyát. A békával kezdte: — Télen még hagyján, mert olyankor elég egy gereblye is ahhoz, hogy a tó menti iszapból kifésülje az ember, de tavasztól őszig már majdnem olyan szerelék kell fogásukhoz, mint amilyen a horgászoké. Annyi a különbség, hogy a nyeles hálót, csak néhány centiméterre süllyesztjük a vízszint alá, és utána kerül sor a csalizásra. Ez meg annyiból áll, hogy a horgászzsinórra egy piros dugót kötök, aztán jó messzire be-' hajítom a vízre, majd azon mód húzom is vissza magam felé. A sok falánk állat meg úgy úszik utána, mintha megbabonázták volna őket, és amikor a háló fölé érnek egy hirtelen mozdulattal csak ki kell emelni a partra. Van ennél könnyebb módja is a békafogásnak. Az éjszakai begyűjtés. Annyi az egész, hogy egy zseblámpával végig pásztázza a part menti zsombékost, és a fénytől megvakult állatokat egyszerűen összeszedi és beledobálja a hátizsákjába. A rákfogás már közelről sem ilyen egyszerű. Egyfelől, mert ismerni kell, hogy mely folyókban, patakokban tanyázik leginkább, másrészt pedig megvan a szigorú szezonja is a rákászásnák. Csak vedlés után szabad és éppen olyan engedély kell hozzá, mint a horgászáshoz. — A fogásuk ilyen racs- nikkal történik, — mutatta a hálóhoz hasonló vaskeretes szerkentyűt. — Tiz-tizenöt méterre egymástól háromnégyet rakok le belőle, többet nem érdemes, mert amíg a végére érnék, az elejéről le- zabálnák a csalit. Van aki lóhúst, vagy májat kötöz a hálóra, én rendszerint csak békát. Ha látná mit művelnek vele. Sokszor 8—10 is hadakozik rajta és úgy összegabalyodnak, hogy a fogás után győzöm őket szétgubancolni. Mondhatnám, hogy ez a nehezebbje, mert ha nem sikerül elkapnom a potrohúkat, megnézhetem utána az ujjaimat, úgy összemarcangolják. Hanem azt a csudát hallaná, amikor rájuk borítom a kosár fedelét. Ügy csicseregnek, nyikorognak, mint a megijesztett fiókverebek... Amikor megkérdeztem, hogy kifizetődik-e a vesződsége, csak egy példát mondott rá. A lovászhetényit. ahol két évvel ezelőtt egyetlen délután 20 kilót fogott össze, köztük több negyedkilósra nőtt „szólórákot” is. — Hát az jó napszám volt, — emlékezett rá — 560 forintot fizetett érte az fmsz. Persze nem mindig papsajt, mert csak a békával, csigával együtt jön ki a számításom, vagyis nem fizetek rá és ez a lényeg. Nos, ha összeszámoljuk, hogy az ÁFÉSZ, illetve a MA VAD révén évente csak Baranyából négy-öt mázsa rákot, 20—25 mázsa békát és 15—20 vagon csigát exportálunk Svájcba és Franciaországba, akkor ebben biztosan megvan az a Pintér bácsira jutó kvantum is, amiért érdemes kitartania e nem éppen könnyű, de érdekes, izgalmas foglalkozás mellett. — p. gy. — Ipari tanulónak érettségivel, illetve 8 általános iskolai végzettséggel rendelkező fiúkat felveszünk KÉZISZEDÖ, TÖMÖNTÖ, FÉNYKÉPÉSZ, KLISÉKÉSZÍTÖ, GÉPMESTER és KÖNYVKÖTŐ szakmákra il órás munkahét, kéthetenként SZABAD SZOMBAT Jelentkezés: Pécsi Szikra Nyomda munkaügyi osztályán, Pécs, Munkácsy M. u. 10.