Dunántúli Napló, 1969. május (26. évfolyam, 98-123. szám)

1969-05-18 / 112. szám

2 Dunan^w 1969. május 18. Az amerikai békejavaslat visszhangja „Nixon olcsó trükkje” Baráti látogatást tett a szovjet fővárosban Nlcolae Ceauseseu, a Román Kommunista Párt Köz­ponti Bizottságának főtitkára, a Román Államtanács elnöke (középen) több román párt és állami vezető személyiség kíséretében. A képen: Ceauseseu a Vnukovói repülőtéren I.eonyid Brezsnvev, az SZKP KB főtitkára (Jobbról) és Alekszej Koszigin szovjet miniszterelnök (balról) társaságában! Az NDK lapjai szombaton kommentálták Nixon elnök csütörtöki, a vietnami kérdés­ben elmondott rádió- és tele­vízió-beszédét. A Neues Deutschland alá­húzza, hogy mindeddig egyet­len olyan javaslat fekszik a párizsi tárgyalóasztalon, amely valóban előre akarja vinni a megbeszéléseket és ez a Fel- szabadftási Front tízpontos I programja. A kommentár, Ni- ■ xon beszédét értékelve rámu- ! tat, hogy az Egyesült Államok ilpoiikikai islexikon Cseh újságírók felhívása A Rudé Právo közli 130 cseh újságírónak a sajtóban, rádióban és televízióban dol­gozó kollégáikhoz intézett fel­hívását. A felhívást aláíró 130 újságíró kijelenti, hogy töre­kedni fog a Szovjetunióval, a szocialista országokkal fenn­álló baráti kapcsolatokban bekövetkezett torzulások hely­rehozására és az állandó elv­társi együttműködésre a pár­tok között. Felhívnak minden kommunista és pártonkívüli újságírót, akik egyetértenek álláspontjukkal, hogy csatla­kozzanak nyilatkozatukhoz és aláírásukat küldjék meg a Rudé Právo szerkesztőségébe. ♦ BELGRAD: Joszip Broz Tito jugoszláv köztársasági elnök pénteken délután meg­nyitotta Belgrádban a 13. Nemzetközi Műszaki Vásárt, amelyen 415 jugoszláv válla­lat. valamint húsz országból 291 cég állította ki termé­keit. 4 BELFAST: Háromhetes viszonylagos nyugalom után szombaton reggel Belfastban ismét protestáns és katolikus tüntetők csaptak össze. öt ember megsebesült. ♦ MAJNA-FRANKFURT: Előadás közben idomítójára támadt egy jegesmedve a frankfurti Althoff Cirkusz­ban. Az idomítót súlyos sé­rülésekkel szállították kór­házba. 4- SANTIAGO DE CHILE: Kitört Chile északi részén az 5989 méter magas Lascar vul­kán. A tűzhányó legutóbbi kitörése 1951-ben volt. 4 MOSZKVA: Az ADN hír­ügynökség jelentése szerint a Szovjetunió északi részén, a Tajmir-félszigeten 400 mil­liárd köbméterre becsült kész­lettel rendelkező földgázlelő­helyet fedeztek fel. 4 WASHINGTON: Nem számíthatunk az amerikai kormány jóindulatára a sze­gények gondjainak enyhíté­sében — jelentette ki pén­teken Abernathy lelkész, az amerikai polgárjogi mozga­lom vezetője. Hangoztatta, hogy a szegényeknek nagyobb nyomást kell gyakorolni a kormányra és ezzel kell köte­lességének teljesítésére bírni. 4 NEW YORK: Jordánia tájékoztatta pénteken a Biz­tonsági Tanácsot, hogy az iz­raeli fegyveres erők továbbra is napalmbombtfkkal pusztít­ják Jordánia különböző fal- vait és városait. 4 VARSÓ: Wojciech Ja­ruzelski lengyel nemzetvédel­mi miniszter a „Hazának tett szolgálatokért” éremmel tüntette ki Mieczyslaw Wé- wiorskit, a Varsói Magyar Intézet igazgatóját a magyar— lengyel fegyverbarátság erő­sítésében kifejtett tevékeny­ségéért. 4 PR AGA: Csehszlovákia Dél-Morva körzetében a Breclav melletti Kurdejov községtől északra a geológu­sok kőolajra bukkantak. Ez eddig az első kőolajlelőhely Csehszlovákiában. 4 HAVANNA: A Havannai Rádicf jelentése szerint a Ku­bai Köztársaság az országot körülvevő tenger egy részé­nek kiszárítását tervezi. Az elképzelés szerint a Kuba és az Isla De Dinos nevű, 48 kilométernyire lévő sziget kö­zött összeköttetés létesülne a Batabon-i öböl mentén. Óriás töltéseket építenének Kuba és a sziget partjai között és a köztük lévő vizet eltávolí­tanák. Ennek révén 16 000 négyzetkilométernyi terület válnék szabaddá állattenyész­tési és mezőgazdasági cé­lokra. ♦ VARSÓ: Napok óta he­ves tavaszi vihar tombol a Balti-tengeren. Az óránkint több mint 100 kilométer se­bességű szél miatt a tenger­parti városokban szünetel o repülőgépforgalom. Az orkán gépkocsikat borított fel és el­sodort öt lengyel halászhajót. ♦ BELGRÁD: A jugoszláv parlament, a szövetségi gyű­lés valamennyi tanácsának együttes ülésén, szombaton is­mét Milentije Popovicsot vá­lasztották a jugoszláv par­lament elnökévé. Podgornij Hamhűngben Nyikolaj Podgornij, a Szov­jetunió Legfelső Tanácsa El­nökségének elnöke és kísérete szombaton különvonaton Ham- hüngbe, az ország egyik déli tartományi központjába érke­zett. A pályandvaron a szov­jet vendégeket a tartomány vezetői fogadták. A város fő­terén nagygyűlést rendeztek, amelyen nyolcvanezer ember előtt Nyikolaj Podgornij mon­dott beszédet. Vá lasstási kampány Franciaországban Duclos: Csak az FKP által ajánlott új politika felel meg a nép várakozásának Pénteken este a francia te­levízióban és a rádióban meg­kezdődött a június 1-re ki­tűzött köztársasági elnökvá­lasztás hivatalos propaganda- kampánya. A televízióban a kampányt sorshúzás után Georges Pompidou, a rádió­ban Jacques Duclos nyitotta meg. A volt miniszterelnök először tiszteletét és hűségét nyilvánította De Gaulle tá­bornoknak, majd hosszasan méltatta saját érdemeit az el­múlt esztendő nehézségeinek, különösen a múlt év május— júniusi eseményeknek a meg­oldásában. Igyekezett érez­tetni, hogy a májusi mozgal­mak visszatérésére lehet az ősszel számítani és akkor az országnak ismét őreá lesz szüksége. Jacques Duclos a rádióban, akárcsak délutáni sajtóérte­kezletén, kampánya fő té­máit vázolta fel. Emlékezte­tett azokra az okokra, ame­lyek baloldali közös jelölt híján az FKP-t arra kész­tették, hogy saját jelöltjével induljon az elnökválasztási küzdelemben. Duclos rámu­tatott, hogy Pompidou és Poher jelölésével ugyanan­nak a politikának a két vál­tozatát ajánlják az ország­nak. Rájuk szavazni tehát nem jelent semmiféle változást. — Gaston Defterre jelöltségét is centrista irányzatú jelölésnek minősítette. Duclos hangsú­lyozta, hogy csak az FKP ál­tal ajánlott új politika felel meg a nép várakozásának. — Ezt a politikát viszont csak a fejlett demokrácia körül­ményei közepette lehet meg­valósítani, amit az FKP ajánl. A televízióban beszélt még Michel Rocard, a PSU je­löltje, a rádióadás másik sze­replője pedig Gaston Deffer­re volt, aki Pierre Mendes- France-szal együtt egy újság­íróval folytatott beszélgetés­re használta fel műsoride­jét. Pénteken sajtóértekezle­ten mutatkozott be két másik jelölt is: az egyik a trockista Alain Krivin és az önjelöl­tek közül egyedül verseny­ben maradt Louis Ducatel. — Krivin sajtóértekezletén a jelenlegi körülmények között értelmetlennek minősítette a baloldal egységjelölését s éle­sen támadta a kommunista pártot. Louis Ducatel megkí­sérelte, hogy az „egyszerű francia” képében indítsa meg választási kampányát. — Ez azonban nem túlságosan könnyű számára, mert két­ezer alkalmazottat foglalkoz­tató sokszoros milliomos épí­tési vállalkozó. még mindig nem hajlandó be-1 fejezni agresszióját, s tovább- j ra is az erőpolitikát folytat­ja. A lap visszautasítja Nixon javaslatait az úgynevezett sza­bad választásokról, s megál­lapítja, hogy ez az előterjesz­tés beavatkozást jelent a dél­vietnami nép alapvető jogai­ba. A Berliner Zeitung „Nixon olcsó trükkjé”-nek minősíti az amerikai elnök csütörtöki be­szédét. * William Rogers amerikai külügyminiszter szombaton reggel Saigonban a Dél-Viet- namban tartózkodó amerikai haderők főhadiszállásán egy munkaülésen elnökölt, ame­lyen résztvett Abrams tábor­nok, a Dél-Vietnamban tar­tózkodó amerikai haderők fő- parancsnoka, William Sulli­van, a délkelet-ázsiai ügyek szakértője, Richard Pedersen, külügyminiszteri tanácsos, Bunker, az Egyesült Államok saigoni nagykövete és több amerikai tábornok. A megbe­szélésekről nem adtak ki hi­vatalos közleményt. Nguyen Van Thieu dél-viet­nami elnök szombaton kije­lentette: „úgy érzi, szükséges lenne Nixon amerikai elnök­kel tanácskozást folytatni egy közös politika kialakításá­ról”. * A DNFF fegyveres erői szombatra virradó éjjel ra­kétatűz alá vették a Da Nang-i és az An Hoa-i légitámasz­pontot. A két támaszpont te­rületére összesen tíz rakéta csapódott. A robbanások — jelentések szerint — súlyos anyagi károkat okoztak. Szom­baton hajnalban rakéta rob­bant Saigon egyik külvárosá­ban is. Az AFP szerint a szombat­ra virradó éjjel ezenkívül hat más amerikai vagy dél-viet­nami katonai létesítmény vált a DNFF támadásának célpont­jává. Ismét Milentije Popovics a jugoszláv parlament elnöke Az április—májusi általá­nos választásokon megválasz­tott jugoszláv törvényhozás — a Szövetségi Szkupstina — szombati ülésén ismét Milen­tije Popovicsot, a parlament eddigi elnökét, a JKSZ el­nökségének tagját választotta meg elnökévé. A képviselő­háznak hét alelnöke van. A belgrádi Politika által szombaton közölt adatok sze­rint a szövetségi parlament 620 tagja közül 157 politikai­társadalmi funkcionárius, 156 vállalati igazgató, 46 orvos, 34 művelődésügyi dolgozó, többek között pedagógus, 24 egyetemi tanár, 13 helyi ta­nácselnök, 5 fizikai munkás, egy paraszt és egy egyetemi hallgató. A jugoszláv parla­mentnek 11 magyar nemzeti­ségű tagja van. A héten Csehszlovákiában folytatódott a konszolidáció, s a kormány több olyan gazda­sági intézkedést foganatosított, amelynek célja a gazdasági élet stabilizációja. Üjabb ál­lásfoglalások hangzottak el az összeurópai biztonsági érte­kezlet ügyében: Kanada jelen­tette be érdeklődését, majd Nenni olasz külügyminiszter az Európa Tanács ülésén sür­gette a kelet—nyugati párbe­széd folytatását. Görögország­ban a rendszer urai fokozzák a haladó demokratikus erők üldözését: a héten egy terror- per során életfogytiglani bör­tönre ítélték Grigoriosz Fara- koszt, a Görög Kommunista Párt Politikai Bizottságának tagját. A vietnami szabadságharco­sok újabb rakétatámadás-soro­zata figyelmeztette ismét az amerikai kormányt, hogy ka­tonai megoldásokkal nem fe­jezheti be a vietnami háborút. Ennek beismerése — részletei­ben — bekerült abba a tele­víziós beszédbe, amelyet Ni­xon amerikai elnök a viet­nami békés rendezés kilátásai­ról tartott. Az amerikai elnök­nek ezt a beszédét a Fehér Ház előzetesen úgy tálalta, hogy Nixon fontos kezdemé­nyezéseket jelent be. Nixon azonban rácáfolt erre a hír­verésre. Nyolcpontos program­ja, melyet a DNFF korábbi tízpontos javaslatával állított szembe, még az amerikai kommentátorok körében is csalódást keltett. Nixonnak csupán „arra telt erejéből, hogy megismételje a kölcsö­nös kivonulás” korábban már annyit hangoztatott formuláját, s elmosta azt a tényt, hogy <nf7fíi7feWiiKT?raqnii3a' 0 Nixon idői hús 0 Elnökválasztási hadjárat Franciaországban # Az NDK diplomáciai sikerei 0 Tárgyalások a Közel-Keleten 0 Véres eseménysorozat Malaysiában az Egyesült Államok agresz- sziót folytat a vietnami nép ellen. Nixon beszédéből kitűnt, hogy még mindig meg akarja kerülni a kulcskérdést: az amerikai és más idegen csa­patok feltétel nélküli kivoná­sát Vietnamból. Igazat lehet adni azoknak a kommentáto­roknak, akik szerint Nixon nyolcpontos béketerve nem annyira a VDK-nak, vagy a DNFF-nek szólt, mint inkább „belső használatra”, az ameri­kai közvélemény lecsillapítá­sára. így tehát Nixon volta­képpen csupán időt akar nyer­ni a további manőverezésre. A héten lezárult az elnök­jelöltek „nevezése”, pénteken hivatalosan is megkezdődött az elnökválasztási hadjárat Fran­ciaországban. Az első napok­ban a legélesebb csata Pom­pidou volt miniszterelnök és Poher, a szenátus elnöke kö­zött bontakozott ki. Sok fran­cia és külföldi kommentár úgy véli. hogy a végső ver­seny e két politikus között zajlik majd le. Az éleződő vi­szálykodás azt tükrözi, hogy a francia nagytőke különböző szárnyai, a De Gaulle utódlá­sa körüli küzdelemben meg­kísérlik új erőviszonyok kiala­kítását. A francia kommunis­ták figyelmeztetnek: mind Pompidou, mind pedig Poher a monopoltőke politikusai, a különbség csak annyi, hogy személyük mögé más-más cso­portok sorakoznak feL Tovább gyűrűznek a hullá­mok, amelyeket az NDK leg­utóbbi diplomáciai sikerei kel­tettek. Bonn, amelyet már az NDK iraki elismerése is meg­hökkentett, a kambodzsai ha­sonló aktus nyomán „ellenin­tézkedéseket” határozott el. Az ügy a bonni Miniszterta­nács elé került, amely nyilat­kozatban ítélte el a kambod­zsai kormány lépését és visz- szahívták követüket a távol­keleti semleges országból. Az NDK sorozatos elismerése nemzetközi tekintélyének hal­latlan megnövekedését tükrözi. Közel-Keleten ismét több tűz- párbaj zajlott le arab és iz­raeli erők között. Közben folytatódnak a diplomáciai erőfeszítések a békés rende­zés előmozdítására New York­ban, a négy nagyhatalom kép­viselőinek tárgyalásán. A tár­gyalásos rendezés útját egyen­gető kísérletek történtek a helyszínen is. Nasszer elnök a Time amerikai hetilapnak adott interjújában jelentette ki, hogy az EAK kész Izrael létezését elfogadni. A tárgya­lások előfeltétele azonban, mint Nasszer hangoztatta, hogy Izrael vonuljon ki a megszállt arab területekről. Egy másik góc a Közel-Kele­ten az arab kommandók és Libanon között kirobbant vi­szály, amelynek békés rende­zésére az EAK közvetített. Attól tart ugyanis, hogy az arab világon belül támadt el­lentétek Izraelt segítik. A ta­nácskozások félbeszakadtak, mivel Nasszer személyes kül­döttének sem sikerült össze­egyeztetnie Libanon törekvését szuverénitásának megőrzésére a palesztinai felszabadító szer­vezetek libanoni harci tevé­kenységével. Véres eseménysorozat zajlott le Malaysiában, ahol a múlt héten tartottak általános vá­lasztásokat. A szavazatok ösz- szeszámlálása után kiderült, hogy a hatalmon lévő párt- szövetség erősen meggyengült. Az összecsapások az ország kínai és maláj lakói között zajlottak le. Ez annak követ­kezménye, hogy a választási hadjáratban a szavazatokért versengő pártok meglovagol­ták a faji ellentéteket, s egy­másra uszították e két nagy népcsoportot. Az uszítás tra­gikus mérlege: többtucat ha­lott, és a kiégett épületek so­ra. Malaysia és a faji zavargások I rfTx"* j L.:.J Kin,'» tm#+> A május 11-én megtartott malaysiai választások nyo­mán felszínre került faji el­lentétek gyökerei a brit gyar­mati időszakig nyúlnak visz- sza. A második világháború után, amikor az angolok le­verték a Malájföldön ura­lomra került népi erőket, ki­lenc szultánátusból, továbbá Penangból és Malakkából létrehozták a Maláj Uniót, amely 1948-ban Maláj Szö­vetséggé alakult át. Singapo- re-ból külön koronagyarmatot alkottak. 1949-ben a kommu­nisták vezetésével megala­kult Malájföld Népeinek Fel­szabadító Hadserege, amely Eszak-Malájföldön 1957—59- ben jelentős területeket tar­tott ellenőrzése alatt. Nagy- Britannia kénytelen volt a Maláj Szövetséget független államnak elismerni a brit Nemzetközösség keretében. Ugyanakkor félve azonban a szabadságmozgalom terje­désétől, átfogó koncepciót ötlöttek ki délkelet-ázsiai ka­tonai és nem utolsósorban gazdasági, kereskedelmi had­állásaik megvédésére. Föde­rációba kényszerítették szét­tagolt és soha egységet nem alkotott volt gyarmataikat. Először elfogadták Malájföld és Singapore egyesítését. Itt azonban a malájok és kí­naiak arányszáma a kínaiak javára tolódott el, s ez any- nyira aggasztotta a brit ha­tóságokat, hogy az „arányta­lanságok megszűnésére” ide­kapcsolták az észak-borneói gyarmatokat. Napjainkban Malájföldön a lakosság 50 százaléka maláj, 37 százaléka kínai, a többi indiai és pakisztáni. Sara- wakban 70/30 az indonéziai malájok (dajakok) és kínaiak aránya, míg Sabahban 75 szá­zalék indonéziai maláj (du- szun, badzsau) mellett 25 százalék kínai él. Malaysiá- . ban ma a malájok tartják kezükben a közigazgatást, a gazdasági életet azonban csaknem kizárólag a kínai nemzetiségű lakosság irányít­ja. 98 halálos áldoxat Malaysiában, ahol a kínai és a maláj nemzetiség négy napja kirobbant villongásai a hivatalos jelentések szerint is 98 halálos áldozatot köve­teltek, továbbra is nagy a feszültség. A fővárosban, Kuala Lumpurban a kor­mány szombaton reggel há­rom órára feloldotta a kijá­rási tilalmat, hogy az embe­reknek alkalmuk legyen élei- miszert vásárolni. Egy Kuala Lumpur-i tudó­sítónak értesülése szerint je­lenleg mintegy 600 személy van rendőri őrizetben, köztük több ellenzéki képviselője­lölt A É

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents