Dunántúli Napló, 1969. április (26. évfolyam, 75-97. szám)
1969-04-10 / 80. szám
mt. április 14 punantmt no© to 4 mezőgazdaság jövője Nyolcvan tsz lesz a megyében I Szorgalmazzák a szakosodást és az együttműködést 1980-han már csak minden 5-ik kereső dolgozik a mezőgazdaságban Kisipari cipő kereskedelmi áron Évről évre kevesebb cipőt javíttatnak A megye mezőgazdaságának tervszerű, arányos fejlesztése csak úgy lehetséges, a felesleges párhuzamosságok oly módon kerülhetők el, ha az országos fejlesztési koncepciókra alapozott megyei irányelvek alapján, minden mező- gazdasági üzem kidolgozza a maga távlati fejlesztési irányelveit. Pillanatnyilag a termelőszövetkezetek egyharma- da rendelkezik több évre szóló üzemtervvel, de megvan a fel tétele, hogy 1970-ig minden üzem elkészítse ezeket a helyi sajátosságoknak megfelelően, a korszerű üzemszervezési módszerek figyelembevételével. Területi koncentráció E korszerű üzemszervezési és üzemfejlesztési módszereket illetően, a megye távlati fejlesztési terve fontos megállapításokat tesz, s e tekintetben is a jelenlegi helyzetből kiindulva körvonalazza a feladatokat. Megállapítja, hogy a termelőerők fejlődésének szükségessége eredményezte a tsz-ek számának nagyarányú csökkenését az elmúlt évek során. A mezőgazdaság átszervezését követően 301 tsz működött Baranyában, s számuk az egyesülések folytán 1968 végére 104-re csökkent. Ez sem tekinthető azonban végleges állapotnak, hisz a tsz-ek egy részének jelenlegi üzemnagysága még ma is gátolja a fejlesztést, túl kicsik ezek az üzemek ahhoz, hogy az anyagi és szellemi eszközök koncentrálásával, korszerű nagyüzemi termelést valósíthassanak meg. Területi koncentrációra tehát továbbra is szükség van. A tsz-ek száma 1975-ig várhatóan 80— 90 lesz. Sok tényező sürgeti ezt, a beruházások állami támogatásának rendje mindenekelőtt, hisz a kétezer holdon aluli kis gazdaságokban a rendelkezésre álló eszközök csak korszerűtlen beruházások megvalósítását teszik lehetővé, továbbá az üzemen belüli szakosodás is feltételez bizonyos üzemnagyságot Szakosítás és kooperáció Az egyesülés természetesen nem tekinthető a gazdaságosabb termelésre való törekvés egyetlen módszerének, ellenkezőleg, a területi koncentráció mellett szükség van már ma is és a jövőben méginA tíztagú közösség hatszor nyerte el a szocialista címet. A Pécsi Kesztyűgyár díszítő II. szocialista műhelyének „Minőséggel a békéért" brigádja most hazánk felszabadulása 24. évfordulójának tiszteletére rendezett ünnepély alkalmával kapta meg az ezüstkább szükség lesz a termelés szakosított koncentrációjára. A már épülőben lévő és a jövőben létesítendő szakosított állattenyésztési telepek nemcsak a termelési volument növelik, de fokozzák a jövedelmezőséget, a szellemi és anyagi ráfordítások hatékonyságát, megoldják az állattenyésztés mind krónikusabbá váló munkaerőhiányát pusztán azzal az egy ténnyel, hogy korszerű, kulturált és vonzó munkahelyet biztosítanak a fiatalok számára. Az üzemek közötti kooperáció fejlesztése nemcsak szükséges, de elkerülhetetlen Baranyában. Jellegét tekintve az együttműködés lehet szövetkezetek közötti egyszerű gazdasági együttműködés, közös vállalkozás, szövetkezeti közös vállalat és lehet tsz-ek és vállalatok közötti együttműködés. A tevékenység, melyre a kooperáció létrejön lehet termelési — például sertéskombinátok, palántanevelők, szárítóüzemek közös üzemeltetése stb. — jellegű, de szükség van feldolgozási, raktározási, építőipari és kereskedelmi tevékenységen alapuló kooperációkra is. A közös vállalkozások létrehozásában megyénk nagyüzemei országosan is kezdeményezők voltak, gondoljunk az építési TÖVÁL-okra, MECSEKTEJ vagy a Mecsek szalámi társulásra. A munkaerő csökken A mezőgazdaságban foglalkoztatottak száma várható alakulásával kapcsolatban a fejlesztési terv fokozatos csökkenést jelez, ami tekintetbe véve az iparosodást és a mezőgazdasági technika gyors fejlődését egészséges folyamatnak tekinthető. Baranyában 1960-ban még 80 533 volt a mezőgazdasági keresők száma, 1966-ban már csak 66 700 fő. A mezőgazdasági foglalkoztatottak aránya a megye összlakosságához képest 1965- ben 31.3 százalék volt, 1967- ben 29 százalék, 1975-re ez várhatóan 23 százalékra csökken és 1980-ban 20 százalék lesz. A termelőszövetkezetek egy részének ma a problémát nem a létszámcsökkenés, de az idős, nyugdíjkorhatárt már elért, tagsági éveit tekintve még nem nyugdíjjogosult ,tsz- tagok magas aránya okozza. Emiatt az üzemek zöménél 1970-ig bezárólag inkább foglalkoztatási probléma lesz, mint munkaerőhiány, ami megfelelő intézkedések hiányában gátolhatja a technikai fejlődést. Ipari települések közelében lévő hegyvidéki gyenge tsz-eknél, valamint az ormánsági tsz-eknél egy hányadánál viszont 1970-től 1975-ig lesz olyan termelő- szövetkezet, ahol egy dolgozó tagra 25—40 hold terület meg művelése esik majd. Megyei szinten, állapítja meg a terv, sem munkaerő- hiány, sem pedig felesleg nem várható. A megyén belüli „szóródás’’ azonban nagymértékű. Ezért nagyon lényeges, hogy az üzemek távlati fejlesztési terveikkel egyidejűleg szakaszos távú munkaügyi tervet is készítsenek, mert csak ebből kiindulva tudják meghatározni az üzemi arányokat, a gépesítés fejlesztését Február 22-én tették közzé a Széchenyi-aknai Fekete Károly aranykoszorús gyorsvágathajtó szocialista brigádjának jubileumi versenyfelhívását, melyben egyebek között azt vállalták, hogy november 7-ig 1370 folyóméter meddővágatot hajtanak ki. Most elkészült az első értékelési időszak eredményeinek ösz- szegezése — s az eredmény minden várakozást felülmúló. Napi 6.69 folyóméteres előrehaladás — ez a bányászatban a Magyarországon használt technológiák mellett már-már „szuperszonikus” sebesség. Az értékelt 61 munkanap alatt 408.1 folyóméter vágatot hajtott, illetve épített a csapat, s ezzel a vállalt termelési kötelezettségek időarányos részét 123.8 százalékra teljesítették. A mérlegzáró közgyűlés és az előző évi eredményes munkáért járó 531 ezer forint nyereségrészesedés kifizetése után már teljes figyelmét az új gazdasági évnek szentelhette Gungl József, a Baranya megyei Cipész Ktsz elnöke, akivel az 1969-es feladatokról beszélgettünk. Legégetőbb gondjuk a szak- emberhiány. A szövetkezet öregszik, s a nyugdíjbamenők és a szakmábaállók közötti létszámkülönbözettel a tagság létszáma csökken., 1969—71- ben 48 tagjától búcsúzik a szövetkezet és ugyanezen idő alatt 27 végző ipari tanulót tudnak szakmunkásként munkába állítani. Kevés a tanuló, mert a szülők vonakodnak erre a pályára adni gyermeküket, akik egyébként is annyi vonzóbb szakma között válogathatnak. Eltűntek az ittasok, • r** garázdák, mihasznák ^ 1/1(/ L a Szocialista üzem címig Ne tévesszen meg , senkit sem a cím, mert korántsem egy amerikai gyár forradalmi átalakulását, hanem egy honi és ezen belül is legszűkebb hazánk, a Pécsi Beton- és Vasbetonipari Gyár komlói telepének történetét foglaltuk össze benne. Tizenegy- néhány évvel ez előtt a bot- ránkozó komlóiak nevezték el Chicagónak, de jónéhány üzembelinek sem volt különb a véleménye. Például Árpás Ferencné, a betonvas- szerelők női szocialista brigádjának vezetője így emlékezik a szerinte is „dicstelen” múltra. — Még jól emlékszem arra a nyolc év előtti cikkre, amit a Dunántúli Naplóban oliiás- tunk üzemünkről. A szervezetlenségről, a gyártás technológiák elhanyagoltságáról, más szóval arról a fejetlenségről, amiből annakidején milliós károk keletkeztek. De Chicago bélyegét nem csupán ezekért viseltük, hanem jó néhány dolgozónk miatt. Mert annak idején szinte mindennapos látogató volt itt a rendőrjárőr az ittasok, a garázdák és mihasznák miatt. Kaiser László, a telep jelenlegi vezetője a tények mellé már az okokat is szóba hozta. — Nincs szándékomban szépíteni a régi vezetést, de a teljes igazsághoz az is hozzá tartozik, hogy annak idején nem is igen volt módjuk a munkások megválogatására. A komlói bánya sokkalta jobb Az „ezüst brigád koszorús jelvényt. A brigád vezetője Szabó Györgyné, aki 6 éve, a brigád alakulása óta irányítja munkatársait. És hogy hogyan, arra méltó választ elsősorban Solymár Istvánná művezető ad. — Szabóné brigádjának tagjai még a legbonyolultabb kesztyűdíszítésnél is valóságos művészi tökélyre tettek szert. Teljesítményük is kiváló 143 százalék, se- lejtkáruk nincs, exportkivetésük csak két pár éves szinten annak ellenére, hogy a brigádból jónéhá- nyan más fontos munkahelyre kerültek és így új emberekkel kellett az eddig elért eredményt fenntartani. A brigád tagjának, Szár- kándiné megállapítása szerint Szabóné kiválóan adja át a munkamódszereket és ez vezetett az „Ezüstkoszo- tús” jelvény eléréséhez. Társadalmi munkában szintén fáradhatatlanok a brigád tagjai, így többek között a bakócai gyermek- otthonba látogatnak el sűrűn, ahol a kis Gyurovics Jóskát vették pártfogásba. A kisfiú most a pécsi Ideg- klinikán fekszik, hozzátartozók hiányában anyai gondoskodással babusgatják, hogy felgyógyulása után további nevelését biztosítsák. Brigádnaplójukban több az elismerő szó, mint a bírálat, többek között Kádár János elvtárs a következőket jegyezte be: „Sok sikert és további jó munkát kívánok a brigád minden tagjának”. Szabóné, kit a dolgozók tisztelete övez, április 11-én és 12-én Budapesten a bőripari szocialista brigádok III. országos kongresszusán vesz részt és képviseli munkatársai érdekeit. Daüos Ferenc szociális ellátást biztosított a a munkába állóknak, nem csoda hát, hogy nálunk jobbára csak a bányából kisep- rűzött, a szorgalommal, fegyelemmel hadilábon állók kerestek és kaptak menedéket. Hát ez is hozzájárult az üzem rossz híréhez a csapni való teljesítményekhez... Sajnos, egészen 1965-ig, amikor a „keménykezű” Somos László át nem vette a komlói telep vezetését. — Nem tudom, mivel szolgáltam rá erre a jelzőre, mert nem természetem a keménykedés, — mondotta —. Ténykedésem java mindössze any- nyi volt, hogy már a kezdet kezdetén magam mellé állítottam a részlegek művezetőit, törzsdolgozóit, aztán együttes erővel hozzáfogtunk a munkarend, a fegyelem helyreállításához. Ez a „mindössze” azzal folytatódott, hogy a „maga mellé állított” törzsdolgozók és a művezetők első teendőként hozzá láttak a szocialista típusú brigádok megszervezéséhez. Ahogy mondotta, eleinte bizony nehéz dolguk volt az újdonsült brigád vezetőknek, de a néhány hozzájuk húzó embernek is a kollektívák nagyrészét képező renitens- kedőkkel, de idő múltával ezek közül is kihullottak a fékezhetetlenek. És hogyan pótolták az ily módon jelentkező létszám- hiányt? A brigádok magukra vállalták a munkástoborzást is, különös gondot fordítva arra, hogy csak az általuk személyesen ismert embereket vegyük fel, ami azzal az előnynyel járt, hogy a saját szerzeménynek szívesebben át is adták tapasztalataikat. Ezek után már bízvást rátérhettünk a gyártórészlegnél régen esedékes háromműszakos termelésre és időközben arra is, hogy mind több beleszólási jogot adjunk a brigádoknak a maguk és az üzem érdekeit szolgáló kérdésekbe. Olyany- nyira, hogy a brigádok vezetői ma már a telep vezetőjével és művezetőivel közösen döntik el még azt is, hogy a brigádok érdemeik szerint részesüljenek a pénzjutalmakból. VASSZERKEZETI LAKATOS SZAKMÁBA ipari tanulókat FELVESZ az Építőgépgyártó Vállalat 1. sz. Gyára Pécs, Vasút u. 2. A kölcsönös bizalom eredménye? Például 1965-től 1967 végéig több mint duplájára, vagyis közel 40 millióra növelték gyártási összteljesítményük értékét, miközben évente közel milliós megtakarítást értek el a betonvas gazdaságosabb felhasználása révén. Ez ami a legszebb eredmény, végre levették róluk az oly sok éven át szégyenkezve viselt bélyeget és felváltotta azt a méltán megérdemelt kitüntetés, a Szocialista üzem cím. Kaiser László tavaly vette át a telep vezetését, miután Somos Lászlót megbízatásának elvégzése után visszahívták a pécsi központba. Az új vezető méltó utódnak bizonyult Sportnyelven szólva, „tartja a formát”, sőt! — Ha az idén még nem is, de a jövő évre minden lehetőségünk meglesz arra, hogy újabb milliókkal növeljük az üzem árutermelését. Ugyanis a hagyományos termékek (útépítő elemek, kerítés — és szőlőoszlopok) megrendelői mellett új és tekintélyes üzletfél, a Mecseki Széntröszt is belépett partnereik közé. — Már az idei évre közel 12 milliós szerződést kötöttünk velük bányaív elemek gyártására, és ha nem lesznek minőségi kifogások, jövőre már ennek a többszörösét is leköti a széntröszt, — mondotta. — Rajtunk múlik hát, hogy semmi akadálya ne legyen az új üzletkötésnek. Mert ezután már nemcsak tartani, hanem gyarapítani is szeretnénk az elődömtől átvett örökséget..„ P. Gy. A szakemberhiány érezte hatását a vidéki hálózat műi kájában is. Bármennyire szeretnék a hálózatot bővíti ni, erre az anyagiakon kivi éppen a szakemberhiány mia nem keríthetnek sort. De m vei a lakosság igényeit még ki akarják elégíteni, nm más választás, mint a begyű téses rendszer fejlesztése, sásdi és a mohácsi járásb£ például —, ahol tavaly MESZÖV-vel felmerült élsz molási problémák miatt e megszüntették — hamarosí ismét megindul javításra szí ruló lábbeliknek a földműve szövetkezeti boltokban tört nő átvétele. Megmásíthatatlan tényké; mondja Gungl elvtárs a cip javítások számának egy csökkenő irányzatát. 1968-bt például a megyében 18 ezi párral kevesebb talpalás vo mint az előző évben. Érdek sen mutatkozik ez a méri gükben is. 1967-ben még teljes termelési érték 67 sz zaléka „jött” a javítósokbe 1968-ban pedig már csak I százalék. Miben látják enne az okát? A csökkenésben fe tétlenül szerepe van a két en lített járásban megszüntete begyűjtéses rendszernek, c nem elhanyagolhatók a diva okozta gyakori fazonváltoz. sok, valamint az időszakos á: leszállítások sem, amikor ne sokkal többért lehet megkai ni egy-egy pár cipőt, mint e§ komolyabb javítás ára. Hogyan lehet ezt az egyi csökkenő irányzatot ellensi lyozni? Természetesen kés áru-termeléssel. Ez évre mintegy 9000 párra szóló mei rendelésük van a kereskede mi vállalatoktól, amelyek bá ran rendelnek tőlük, me tudják, hogy elismerten munkára számíthatnak. 1 mivel a szövetkezet vezetősi ge is tisztában van az általu végzett munka minőségévé nyugodtan megegyezhette^ cipőiket árusító boltokká reklamáció esetén ne vitatkoi zanak, hanem a vevő kívái ságára cseréljenek, vagy f zessék vissza a vételárat. 1961 ban a sokezer pár forgalomb hozott cipő közül mindöss2 6 pár után merült fel rekli máció, de ezek többségénél 1 inkább anyaghiba, nem pedi a munka minősége miatt eme kifogást a vevő. „Mindent a vevőért!” — er nek jegyében született meg 1 a kezdeményezésük is, hogy h a vevőnek megtetszik a bol ban a szövetkezet valamely) készítménye, de az történet* sen szűk, vagy bő neki, abo soronkívüli megrendelés alapján a szövetkezet legyárl ja a kívánt méretet és a vev a cipőt rendes kereskedeln áron megvásárolhatja. H. L Az építőipar minden szakágában dolgozókat felvesz A SZIGETVÁRI JÁRÁSI ÉPÍTŐ KTSZ Foglalkoztatás: folyamatosan (téli időszakban Is) Szigetvár város területén. Bérezés: idénypótlékot is magába foglaló ÉKN norma. Egyéb Juttatások: nyereségrészesedés, ezen felül a tagság részére külön osztalék. Munkaidő csökkentett heti 44 órás munkahéttel. Utazási költséghozzájárulás, csoportos utazás esetén naponkénti szállítás, üzemi szállás: díjmentesen. Üzemi étkezés: kedvezményes áron. Jelentkezési cím: SZIGETVÁRI JÁRÁSI ÉPÍTŐ KTSZ Szigetvár, Szabadság tt 23. Telefon: 1,02. I k Vágathajtás, i „szuperszonikus“ sebességgel 1
