Dunántúli Napló, 1969. április (26. évfolyam, 75-97. szám)

1969-04-27 / 95. szám

Dtmontatt nopta 1969. április ZT, U Thant körúton Ur. Bíró József befejezte japáni látogatását Megállapodás a kapcsolatok bővítéséről ♦ CHARLESTON: Ralph Abernathy lelkészt, Martin Luther King utódát, a néger polgárjogi mozgalom vezetőjét pénteken este több mint 100 személlyel együtt letartóztat­ták. A lelkész Charlestonban a béremelést és szakszerveze­tük elismerését követelő né­ger kórházi alkalmazottak tüntetését irányította. 4- WASHINGTON: Az amerikai hadügyminisztérium pénteken es­te bejelentette, hogy egy thai­földi amerikai támaszpontról ép­pen indulóban lévő EC—121-es típusú felderítő gép felszállása után közvetlenül lezuhant és a fedélzetén lévő 18 főnyi személy­zet életét vesztette. + LONDON: Az angol mű­vészvilág 76 képviselője — köztük színészek és színész­nők, zenészek, írók stb. — til­takozott a görög kormánynak Theodorakisszal, a neves gö­rög zeneszerzővel szemben fo­ganatosított intézkedései miatt. 4 PRÁGA: A Rudé Právo közli, hogy több mint ötven fővárosi és vidéki újságíró pénteken ösz- szeült Prágában és egyet iem értését fejezte ki a Cseh Üjsagíró Szövetség képviselőinek jobbol­dali akcióival, legfőképpen pedig önkritikátlan magatartásával, va­lamint a Központi Bizottság po­litikájának a novemberi határo­zatnak és az áprilisi nyilatkozat­nak gyakorlatban történő elutasí­tásával. 4 BELFAST: Az észak-ír­országi polgárjogi mozgalom szombatra virradóan közle­ményt adott ki, amely sajnál­kozását fejezi ki amiatt, hogy az angol kormány csapatokat küldött Ulsterbe. E rendsza­bályt a polgárjogi mozgalom az angol és az észak-írországi kormány „újabb megtorló in­tézkedésének” tekinti. 4 HELSINKI: Keinonen tábor­nok, a finn fegyveres erők fő- parancsnoka lemondott, tiltakozá­sul amiatt, hogy kinevezése óta állandóan csökkentették a fegy­veres erők céljára előirányzott költségvetési összegeket. ♦ BUENOS AIRES: Bo­nusse altábornagy, az argen­tin hadsereg főparancsnoka hivatalosan bejelentette, hogy letartóztatták Enrique Rauch nyugalmazott tábornokot és Rodolfo Franco ugyancsak nyugalmazott alezredest. + BEJRUT: Továbbra sincs kormánya Libanonnak és a mu­zulmán többségű ország legfőbb vallási vezetője, a főmufti, pén­teken Charles Helou köztársasági elnök lemondását is követelte. Nyilatkozatában, amelyet a Pa­lesztinái ellenállási mozgalom legtekintélyesebb szervezete, az El Fatah ismertetett a rádióköz­leményében, követeli: indítsanak szigorú vizsgálatot annak meg­állapítására, hogy a kormány vezető tagjainak nyilatkozataival ellentétben, miképpen használha­tott fegyvert a tüntetőkkel szem­ben a rendőrség és a hadsereg. ♦ VARSÓ: Szczecinben a szczecini vajdaság városaiban befejeződtek a magyar napok rendezvényei. Ezúttal rendez­ték meg „Ki mit tud Magyar- országról?” verseny vajdasági döntőjét. A rendezvényeknek több mint 100 000 látogatója, illetve részvevője volt. 4 BERLIN: Beorg Stibl, az NDK külügyminiszter-helyettese, aki az NDK küldöttségének élén Genfben tárgyalásokat folytatott a Német Demokratikus Köztársa­ság felvételéről az ENSZ tizen­nyolchatalmi leszerelési bizottsá­gába, szombaton délben vissza­érkezett Berlinbe. Érkezése után a repülőtéren adott nyilatkozatá­ban hangsúlyozta, hogy a Német Demokratikus Köztársaság felvé­teli kérelmét rokonszenvvel fo­gadták nemcsak a szocialista or­szágok, hanem számos más állam képviselői is. ♦ KUALA-LUMPUR: A muzulmán nemzetek Kuala- Lumpurban ülésező konferen­ciája elítélte Izraelt arab te­rületek és a jeruzsálemi óvá­ros megszállásáért és javasol­ta, tartsanak magasszintű po­litikai konferenciát e kérdé­sek megvitatására. folytatott japán gazdasági kö­rök képviselőivel, látogatást tett japán ipari üzemekben, gazdasági és kulturális léte­sítményeket tekintett meg Tokióban, Oszakában,' vala­mint Kyotoban. A tárgyalásokat őszinte, ba­ráti légkörben folytatták. A tárgyaló felek, akik felismer­ték, hogy tág lehetőségek áll­nak fenn a két ország közötti gazdasági és kereskedelmi kapcsolatok bővítésére, külön­féle módszereket vitattak meg e kapcsolatok fejlesztése ér­dekében, s egyetértettek ab­ban, hogy kívánatos a két ország közötti együttműködés támogatása a kereskedelmi és gazdasági kapcsolatok minden területén. Megállapodtak abban, hogy különösen kívánatos a két or­szág közötti kereskedelmi szerződés megkötése. E tekin­tetben a japán fél elhatá­rozta, hogy rövidesen kor- mányszakértőkből álló tanul­mányi csoportot küld Magyar- országra a szerződés megkö­téséhez szükséges előzetes tár­gyalások lebonyolítására. Egyetértettek magyar—ja­pán gazdasági bizottság lét­rehozásának szükségességé­ben — vagy a két kormány, vagy a két ország üzleti körei között, — amelynek az len­ne a feladata, hogy gyakor­lati intézkedéseket dolgozzon ki a két ország kereskedel­mi és gazdasági kapcsolatai­nak fejlesztésére. A magyar fél közölte, ke­resi annak lehetőségét, hogy a GATT teljes jogú tagságáért folyamodjék. Japán részről rámutattak, hogy elvben ked­vező megfontolás tárgyává tennék ezen igényt, ha a ma­gyar kormány azt a GATT elé terjesztené. KÖZLEMÉNY a KGST rendkívüli ülésszakáról (Az alábbiakban kivonato­san közöljük a tanácskozásról kiadott közleményt.) Moszkvában április 23-tól 26-ig tartották meg a Köl­csönös Gazdasági Segítség Tanácsának rendkívüli, 23. ülésszakát. A Kölcsönös Gazdasági Se­gítség Tanácsának rendkívüli ülésszaka megvizsgálta a kölcsönös gazdasági együtt­működés továbbfejlesztésének kérdéseit és megerősítette azt a tényt, hogy a tagországok egyhangúlag erőfeszítéseik szorosabb egyesítésére töre­kednek a szocializmus és a kommunizmus építésével ösz- szefüggő feladatok sikeres megoldása céljából. A kommunista- és mun­káspártok vezetésével a KGST-tagországok dolgozói gyökeres társadalmi-gazdasá­gi és politikai átalakításokat hajtottak végre, biztosították a terhelés szakadatlan fejlő­dését, a tudomány, a kultúra virágzását, a népek életszín­vonalának jelentős emelését. A KGST-tagországokban tar­tósan megszilárdult a nép­gazdaság szocialista rendsze­re; amely korszerű anyagi­műszaki alapokon fejlődik. A jelenlegi szakaszban, amikor a KGST tagországai jelentős sikereket értek el a termelőerők fejlesztésében és a szocialista gazdálkodás tö­kéletesebb módszereire tér­nek át, amikor megoldják a műszaki-tudományos forrada­lom vívmányainak teljesebb kihasználásával, a társadalmi termelés hatékonyságának maximális növelésével össze­függő feladatokat, s ezzel meg­teremtik az alapot a népjó­lét emelésére — szükségessé válik a gazdasági együttmű­ködés jelenlegi formáinak és módszereinek felkutatása. — A FRANCIA NÉPSZAVAZÁS SAJTÓKÖZPONTJA: A francia nép­szavazás sajtóközpontja Párizsban, a Belügyminisztérium épületé­ben. A térkép a különböző „dep artment”-okban leadott „Igen” szavazatok százalékát mutatja. Fontos, hogy ez az együttmű­ködés még hatékonyabbá vál­jék, még inkább elősegítse az egyes tagországok és a KGST országok egész közössége előtt álló feladatok megoldását, különösképpen a munka ter­melékenységének fokozása, a tagországok gazdasági fej- ! lettségi szintjének közelítése és fokozatos kiegyenlítése, a szocializmus és a kommuniz­mus győzelmes építése, a szo­cialista országok, mint sza­bad, szuverén és egyenjogú államok egységének megszi­lárdítása terén. Az ülésszak elhatározta, hogy megkezdi a KGST-tag­országok közötti gazdasági és műszaki-tudományos együtt­működés továbbfejlesztésére vonatkozó fő irányelvek és az olyan konkrét intézkedé­sek kidolgozását, amelyek hosszú időszak távlatában biztosítják ezen irányelvek megvalósítását. Ezeknek az intézkedéseknek a kidolgozá­sánál mindenekelőtt arra kell fordítani a figyelmet, hogy tökéletesedjenek és elmé­lyüljenek a népgazdasági ter­vek egyeztetési formái és módszerei, beleértve a tudo­mányos kutatómunka, a ter­vezői-konstruktőri tevékeny­ség, a termelés, az értékesí­tés és a beruházás kölcsönös érdeklődésre számottartó te­rületeit, a tudományos, mű­szaki és gazdasági prognózi­sok kidolgozását. Az előirányzott intézkedé­sek másik célja a termelés hatékony és szilárd nemzet­közi szakosításának és koo­perációjának továbbfejleszté­se, elsősorban a műszaki ha­ladást meghatározó ágazatok­ban. A tudomány és a tech­nika területén folytatott együttműködés kiszélesítésé­nek és elmélyítésének folya­matában tervbe vették a tu­dományos, a műszaki és a kutatóintézetek közötti kap­csolatok fejlesztését, valamint azt, hogy az érdekelt orszá­gok szükség szerint nemzet­közi tudományos-műszaki és egyéb szervezeteket hozza­nak létre. Nagy .figyelmet fordítottak a tanácskozáson az egymás­közti kereskedelem bővítésére, a valutáris és pénzügyi kap­csolatok, az államközi hitelek aktívabb kihasználására. Meg­egyeztek, hogy célszerű létre­hozni a KGST-tagországok beruházási bankját és tökéle­tesíteni a szocialista országok nemzetközi gazdasági együtt­működési bankjának tevé­kenységét. Az ülésszak részt­vevői állást foglaltak az ér­dekelt országok minisztériu­mai, gazdasági szervei, tröszt­jei, vállalatai és más szer­vezetei között fennálló kap­csolatok nagyarányú fejlesz­tése mellett is. Megállapodtak abban, hogy javaslatokat dolgoznak ki a KGST-szervek működésének további javítására, s e szer­vek szerepének növelésére az együttműködés megszervezésé­ben. Az ülésszak hangsúlyoz­ta, hogy meg kell szilárdí­tani a szerződéses alapok, és különösképpen a hosszúlejá­ratú gazdasági kapcsolatok szerepét a tagországok egy­másközti viszonyában. Az ülésszak felvetette a nemzetgazdaságok közötti kapcsolatok elmélyítésének számos problémáját, amelye­ket együttesen tovább kell tanulmányozni kölcsönös el­fogadható megoldások kidol­gozása céljából. Az ülésszak állást foglalt amellett, hogy a tagországok fejlesszék a kölcsönösen elő­nyös kapcsolatokat más szo­cialista országokkal, a világ egyéb országaival, függetlenül ezek társadalmi rendszerétől. Az ülésszak résztvevői egy­öntetű meggyőződésüket fejez­ték ki, hogy a KGST-tagor­szágok gazdasági együttműkö­désének további bővítése éa elmélyítése megfelel a szocia­lizmus és kommunizmus épí­tésén munkálkodó népek lét­érdekeinek. Ennek záloga a kommunista és munkáspártok vezető szerepe, a szocialista államok további erősödése, a népgazdaság tervgazdálkodási alapjainak megszilárdítása, a szocialista országok politikai egysége. A Kölcsönös Gazdasági Se­gítség Tanácsa ülésszakának határozatait egyhangúlag fo­gadták eL Az ülésszak munkáját az érdemlegesség és az elvtár- siasság légköre jellemezte. Clést tartóit a KGST Végrehajtó Bizottsága Moszkva. Azt követően, hogy a KGST tanácsának rendkívüli, 23. ülésszaka befejezte munkáját, Moszkvában szombaton ülést tartott a KGST végrehajtó bizottsága és megvitatta, mi­képpen valósítsák meg az ülésszak határozatait. A végrehajtó bizottság fel­kérte Piotr Jaroszewiczet, a lengyel minisztertanács elnök- helyettesét, a bizottság soron- következő elnökét és Nyikolaj Faggyejevet, a KGST titká­rát, hogy készítsenek terveze­tet azokról az intézkedések­ről, amelyeknek segítségével meg akarják valósítani a KGST 23. rendkívüli üléssza­kán hozott határozatokat és a tervezetet terjesszék a vég­rehajtó bizottság májusi ülés­szaka elé. A rövid néhány nap alatt olyan ” üzemekbe volt alkalmunk el­látogatni, amelyek hírét itthon is jól ismerik. Az albai Cinzano-gyárban a „boszorkánykonyhában” kezdtük az ismerkedést. Desztillációs üs­tökben a fűszerek, fűfélék, esz- szenciák. 480 fűfélére van szüksé­gük a jó Cinzanóhoz. Ezeket a vi­lág minden tájáról, főleg kelet­ről szerzik be. Belőlük nyerik az aromát. Ez a földalatti üzemrész a legrégibb, még Carlo Alberto király kedvenc pincéje volt, a párlatokat is az ő ízlése szerint készítették. A Cinzano-család részletenként megvásárolta az egész hegyoldalt az érlelésre és tárolásra kiválóan alkalmas, több kilométeres pince­labirintussal együtt. A párlatokat különleges fából készült hordók­ban, ezenkívül fehér csempével burkolt, hatalmas betonkádakban — belül fával bélelve — tárolják. Az aroma-anyagot mínusz 10 fok­ra hűtik. utána 70 fokra felmele­gítik, így a világon bárhol (észa­kon, vagy az egyenlítői klímá­ban) károsodás nélkül szállítható, tárolható és fogyasztható az ital. Az érlelő pincerendszer 46 méter mélyen húzódik a habzó bornak alkalmas 12—13 fokos téli-nyári Meális hőmérsékleten. T~I i r . TV i 1 zik az ügyekkel. Rájuk csak a r.pTv n^t ki pm nn tp- nem márka és az eiőző évtizedek J_iy y HCl 1 lUlllUlilV gyártmányainak muzeális gyűjte­ménye emlékeztet. Cinzano, Martini Sok hasonlóság van a Cinzano és a Martini—Rossi gyártmányai, gyártástechnológiája között, de itt Az édes pezsgő két és fél évig, szlovák, magyar és jugoszláv magasabb fokú automatizálást a száraz 3 évig érlelődik. A fran- üveggyárakból szerzik be az üveg- láttunk. A 155 fűféle aromának ciák technológiáját alkalmazzák. palack szükségletüket, cserébe a történő feldolgozásától a 12 lite­A gúlaszerűen egymás mellett gyár termékeivel fizetnek. rés, 24 félliteres üvegekkel töl­csak ebből az italfajtából maga- A Cinzano gyár 1757-ben kezd- tötf dobozok lezárásáig a teljes san felrakott 3 millió palackon te meg működését Torinóban és termelési folyamatot elektronikus naponta egy-két milliméteres for- Santa Vittoria d’Albában. Ma a központ irányítja. Minden ital dulatot végeznek a munkások, (az viiág minden táján 72 ugyanilyen, fehér borból készül, a vörös ver- üveg alapján jelzés van e célra) ultramodern Cinzano gyár műt színét cukorkaramellel adják azért, hogy az érlelő üvegek nya- működik a cég tulajdonában. — meg. Negyven kádban egyszerre kában a fermentáló anyagok más Azonos termékeiket azonos cím- kétmillió liter kész italt tudnak pozícióba jussanak és az érlelés kével, azonos minőségben ott ál- tárolni. A legkisebb edény 50 teljes legyen. lítják elő, ahol a fogyasztó-piac ezer literes. A töltési kapacitás A töltést természetesen automa- van. A pár éve még 1100 fővel 22 ezer liter óránként, kizárólag ták végzik. A zárógépből óránként dolgozó albai gyárban ma már exportra palackozó üzemrész íe- 22 ezer üveg kerül a ládákba, csak 450-en dolgoznak egy mű- hér és vörös vermutból a literes Érdekes, hogy a szeszfok függ a szakban. Az automatizálás néhány üvegekbe 11 ezer litert tölt orán- rendelő országtól. Mert például • év alatt mintegy 600 munkást ként. Olaszországban 16 fokos ital en- kényszerített másutt munkát ke- A Martini—Rossi gyárnak 24 gedélyezetf. viszont az USA több resni. A kis város nagy részét a országban vannak üzemei. A 129 államába 21—24 fokos italokat gyár és az üzemhez tartozó lakó- éves üzem az évi 24 millió literes küldenek. Az üzembe több sínpá- házak alkotják. Korszerű, új la- kapacitást az utóbbi 5 év alatt ron vonatszerelvények járnak be. kásokat is építettek, 20—30 ezer 550 millió literre növelte, — az A teherautók, kamionok rakodá- líra lakbért fizetnek, a munkás- összes üzemeit tekintve, sát is gépesítették. kereseti átlag 25—35 százalékát. Nemcsak a gyár italai kitűnőek, A cinzanos üvegeket a gyár Nem kevésbé ismerősek nálunk a propagandája is elsőrangú. A nem váltja vissza. Nem éri meg, a Martini—Rossi gyár termékei gyárba érkezőknek ízléses doboz­mert egy új üveg 35 líra, az egy sem. Torinótól 30 kilométerre zal kedveskednek, amelyben 3 fé- üvegre eső mosás, szállítás, ke- Passinoneban van a gyár. A Mar- le Martini van kicsiny üvegekben, zelés ennél sokkal drágább. Cseh- tini család 40 éve nem foglalko- A prospektusok mellett jelvénye­ket, postai képeslapokat nyújta­nak át, rajtuk a gyár múzeumá­ban látható antik tárgyak művé­szi fotoi. Ilyen üzemi képeslapot bárki tetszés szesinti mennyiség­ben írhat, a gyár saját költségén adja postára. A pécsi postások a megmondhatói, hogy kollektívánk milyen mértékben vette igénybe a Martini gyár jó kereskedelmi propaganda eszközét. Rendkívül érdekes a gyár mú­zeuma. Az időszámításunk kez­dete előtti évezredekből szárma­zó, borral kapcsolatos használati tárgyak az ókori művészet reme­kei. Az ókori hordó, a „dolium”- tól kezdve az etruszk kézi szűrő­kupák, bronz kancsók, bronz és agyag korsók, korinthoszi boros edények, amforák, „simpullák” (merítők) sokaságával, tudomá­nyos és ízléses összeállításával ritka élményt nyújt a látogatók­nak. Évezredekbe vezet vissza a borkultusz üzemi múzeuma és bi­zonyítja: a bornak aromát adni — régi fogás. Már az ókori görö­gök is gyantával adtak a bornak újszerű ízt, sőt jelenleg is készí­tenek ily módon desszert-jellegú italokat. A IV. században már fű­félékkel (a császár-korban 20 féle fűvel) ízesítettek. A füveket bor­ban őrölték meg. Právicz Lajos (Következik: A Fiat) Tokió: Befejeződött dr. Bí ró Józsefnek, a Magyar Nép köztársaság külkereskedelm miniszterének japáni látoga tása. Ebből az alkalombó záróközleményt adtak ki amely rámutat, hogy a' ma gyár miniszter — magasrangi kormánytisztviselők kíséreté ben a japán kormány meg hívására április 19-től 27-i| látogatást tett Japánban. Dl Bíró Józsefet japáni tartóz kodása alkalmával fogadt; Eiszaku Szato japán minisz terelnök és tárgyalásokat foly­tatott Kiicsi Aicsi külügymi­niszterrel, továbbá Ohira kül­kereskedelmi és iparügyi mi­niszterrel. A magyar állam férfi beható megbeszéléseke Stewart, brit külügyminiszter (jobbról) a Londonban tartózkodó IJ Thant ENSZ-főtitkárral tár­gyalt, utána részt vett a Brit ENSZ Társaság Central Hall-ban rendezett gyűlésén. U Thant ! szombaton Rómába repült.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents