Dunántúli Napló, 1969. április (26. évfolyam, 75-97. szám)

1969-04-20 / 89. szám

tve*. ap.ins 20.

Dunantmi naoto

Területfejlesztési elgondolások

Mire számíthat Baranya a negyedik ötéves tervben?

Interjú dr. Szabó Károllyalaz Országos Tervhivatal főosztályvezető-helyettesével

Mennyiben változik meg a következő ötéves tervben az ország, ezen belül is Baranya gazdasági arculata a területi fejlesztési célkitűzések tükrében? Előre kell bocsátanunk, részletekbe menő tervek még nincsenek. Ami viszont van — előzetes elgondolások, a területfejlesztés célkitűzéseinek fő kontúrjai — nos. érzékeltetik mennyivel lesz másabb az 1975-ös év Baranyája a mainál. Interjúnkat dr. Szabó Károllyal, az Országos Tervhivatal főosztályvezető-helyettesével készítettük.

— Röviden, melyek a területi fejlesztés általános célkitűzései?

— A negyedik ötéves terv időszakában az életkörülmények területi kiegyenlítődésének — ez társadalompolitikai követelmény — két legjelentősebb tényezője: a foglalkoztatottság megfelelő területi arányainak és mértékének kialakítása (amely szorosan ösz- szefügg a jövedelemszintek területi megoszlásával), valamint a lakosság infrastrukturális ellátottsági szintjének területi közelítése. A fentiek mellett a gazdaságpolitikánk részét képező általános fejlesztési elvet — a termelőerők elhelyezésénél a természeti, társadalmi és gazdasági adottságok ésszerű felhasználásának biztosítását — továbbra is szükséges megtartani és érvényesülését elősegíteni, ugyanis az eredményezi a társadalmi termelés legnagyobb hatékonyságát és ezáltal optimálisan segíti elő a gazdasági növekedést. Kettős feladat megoldására törekszünk tehát: a társadalmi termelés legnagyobb hatékonyságára és az életkörülmények kiegyenlítődésének biztosítására, e célok szembeállítása nélkül.

— A területek fejlesztésének leginkább forradalmi eleme az ipar. Mennyiben iparosodik Baranya?

— Az ipar fejlesztésében területenként differenciált politikát szükséges folytatni. A fejlett iparral rendelkező, munkaerő-hiányos területeken (elsősorban a fővárosban) intenzív iparfejlesztés szükséges.

A termelés növekedését ezeken a területeken — ágazatilag szelektív fejlesztési politika mellett — maximálisan a termelékenység növelése útján kell biztosítani. A foglalkoztatási gondokkal küzdő alföldi és dél-dunántúli területeken a munkaigényes ágazatok és profilok fejlesztése indokolt, támaszkodva a területek egyéb kedvező adottságaira. A szénbányászat visszafejlődő területein olyan ipari struktúra kialakítása kívánatos, amely biztosítja a felszabaduló munkaerő foglalkoztatását és feltételeket teremt e területek kiegyensúlyozott további fejlesztéséhez. A jelenlegi számítások szerint a létesítendő új ipari beruházásoknak mintegy a fele a meglévő ipari területeken valósul meg. Ez összefügg azzal, hogy a termelés növelésének fő formája a negyedik ötéves tervidőszakban is a meglévő üzemek korszerűsítése, bővítése.

— Ami Dél-Dunántúlt illeti az ipar fejlesztésénél a Dráva menti területeket —, mely

különösen a vízigényes ipar- , ellátottságának mértékét, ágak szamára kedvező — ki- j 6

vánatos • számításba venni, i A közműfejlesztésben a na- Gondot kell fordítani a pécsi gyobb városok (ellenpólusok) ipari körzet ipari struktúrájá- jelenlegi 68—95 százalék kö- nak változtatására. Az egyes zötti közműves vízellátottsági területek helyes ipari szerke- szintjét 1975-ig 87—95 száza- zetének, az ipari fejlesztés te- , lékra tervezzük növelni, a csa- rületenkénti irányának megje- tornával ellátott népesség ará- lölése további elemző, tervező j át pedig la_10 százalékkal.

I Az általános iskolai halozat _ “ Továbbra is feladat a fejlesztése során a közel 20oo Budapest ellenpólusait kepezo ,,, , , . .. . ,8t vidéki nagyváros, köztük osztálytermi fejlesztési elo- Mh fokozott ipari fejlesztő- I irányzatból a körzeti iskolásé. Ez összefügg a település- hálózat fejlődésével, annak fő jellemzőjével, az urbanizáció tovább folytatódásával, amelynek üteme a korábbi éveknél mérsékeltebb lesz, de mégis jelentős mértékben nő. Az ellenpólusként kiválasztott öt vidéki nagyváros további fejlesztése célszerű. Megjegyzem: Pécsett a jelenleg számításba vett iparosítás nem elgendő a város ellenpólus jellegű fejlesztéséhez, ezért meg kell vizsgálni az iparfejlesztés preferált települései közötti figyelembevételét. Továbbra is támogatjuk a Budapestről vi dékre települő üzemeket, s a vidéki üzemeléshez szükséges leköltöző szakemberek munkába állítását. Külön támogatásban részesül két úgynevezett „ipari birtok”, Dombóvár (és Mátészalka) kiépítése. Ez nyilván hatással lesz Baranya Somoggyal szomszédos községeire is.

— Melyek az eszközök?

— Az állam a területenkén- ti iparosítást tudatosan, meg határozott eszközökkel segíti és befolyásolja. Továbbra is iparfejlesztési alapot kapnak a tanácsok — az elmaradottabb területeken — ennek évenkénti összege várhatóan nagyobb lesz az eddiginél. A segítségnyújtás új vonása lesz egyes bányaterületeken az ipari szerkezet átalakításának állami támogatása. Itt említeném meg, hogy az infrastrukturális területi fejlesztési célokat szolgáló anyagi eszközök megyék közötti elosztásának módszerét — a területi fejlesztési célkitűzéseknek megfelelően — a negyedik ötéves tervidőszakra szólóan tovább fejlesztettük, s az eddigieknél objektívabb alapokra helyeztek.

— Melyek az infrastrukturális területi fejlesztési

célkitűzések?

— Az infrastruktúra a gazdaság olyan eleme, amelyben főleg az utóbbi évtizedben elért komoly előrehaladás ellenére ma is feszültségek jelentkeznek. Csak néhány alapvető ellátási ágazatot emelnék ki.

— A negyedik ötéves tervidőszakban előirányzandó lakásfejlesztés a 15 éves lakás- program fő céljával összefüggésben ítélhető meg. A hosz- szútávú terv alapgondolata az volt, hogy 1975-ig minden arra igényt tartó család önálló lakáshoz jusson. A negyedik ötéves terv ennek a programnak befejező szakasza. Az előzetes vizsgálatok szerint mintegy 400 ezer lakás felépítésére van lehetőség, mindezek ellenére azonban 1975-ig az egy lakásra jutó családok száma tekintetében nem érhető el maradéktalanul az eredetileg tervezett ellátottság. Az állami lakásépítést területileg úgy kell megosztani, hogy az a városokban meglévő lakáshiány felszámolását minél inkább segítse elő. Figyelembe kell venni a városiasodé községek állami lakásépítési szükségletét is. A legnagyobb ütemű fejlődést az öt vidéki nagyvárosban és a jelenleg legrosszabb ellátottsági szintet mutató új szocialista városoknál szükséges biztosítani és célként tekintendő, hogy a növekvő népességszám mellett is elérjék az egyéb városok

kát többek között Baranyában is szükséges megerősíteni. A közlekedés fejlesztése terén pedig elsősorban is a Dél-dunántúli megyék bekapcsolását tartjuk szükségesnek az autóbuszközlekedés hálózatába — mondotta interjúnk végén dr. Szabó Károly főosztályvezetőhelyettes. A koncepció alapján az Országos Tervhivatal, a minisztériumok, a nagyvállalatok és a tanácsok közösen részletes tervet dolgoznak ki, amely év végére készül el. Ezt követően kerül a kormány elé döntésre.

Miklós vári Zoltán

Üzemorvosi

konferencia

Az első idei ballagás. Tegnap bűc-'V’itak iskolájuktól a Pécsi Mű- | vészeti Gimnázium végzős diákjai, tizenegy fiú és tizennyolc lány

A Megyei Pártbizottság kibővített ülése

(Folytatás az 1. oldalról)

A három város lakosságának 14—16 százaléka könyvtári olvasó, ebből 20—22 százaléka munkás.

A művelődési otthon ellátottság aránylag rossz. Komlón lakásból átalakított, a korszerű népművelés szempontjából nem alkalmas, művelődési ház van. Szigetváron a kultúrház a város egyik legrosszabb épülete. Mohácson is elavult, szegényes. Kielégítő a helyzet a Mecseki Szénbányáknál, ahol a művelődési intézményeknek évente 400 ezer forint anyagi támogatást biztosítanak. A megye munkáslakta területein a művelődési intézményekben a nehézségek ellenére is tartalmas és jó munka folyik, elsősorban az ismeretterjesztés terén. Ennek egyik legjobban bevált formája az évenként megismétlődő műszaki propaganda hónap.

Végül a beszámolók néhány aktuális feladatot jelölnek meg a párt. állami és társadalmi szervek számára,

Élénk vita

A vitában elsőként, Németh István, a DÉDÁSZ igazgatója a munkásosztály összetételének kérdéseit fejtegette, majd a lakásépítés nehézségeiről beszélt és a részesedési alap felosztása körül kialakult vitához tett néhány észrevételt.

Lukács János, a KISZ MB első titkára elismeréssel szólott az előterjesztésről. <— A KISZ májusban megrendezi az Ifjúmunkás parlamentet, ahol elemzik a baranyai munkásfiatalok erkölcsi, politikai, szervezeti helyzetét és megjelölik a tennivalókat. Hangsúlyozta, hogy a munkássá válás hosszú folyamat. A kezdő ifjúnak segítsenek jellemformálásban az üzemek és a szocialista brigádok. Beszélt arról az ellentmondásról, hogy a fiatalok igénye magas, jövedelmük viszont szükségletük kielégítésére nem mindig elegendő. Kérte, hogy alkalmazzák a szocialista elveket a bérgazdálkodásban: egyenlő munkáért egyenlő bért fizessenek.

Kovács István, a Mecseki Ércbánya Vállalat Pártbizottságának titkára a KB határozat jelentőségéről és eredményeiről adott szemléletes képet. Keretének a szocialista brigádmozgalmat, tartalmának kimagasló munkasikereit jelölte meg. A munkásokról szólva azt a gyakorlati következtetést mondta el, hogy az egyén saját helyzetéből indulva alakítja ki véleményét. A hatalom birtokosának tudja magát, ha a döntések meghozatalában

részt vehet. Erre több példát mondott, így a kollektív szerződések megkötését, a részesedési alap felosztásának együttes megbeszélését, vagy a dolgozókból alakított lakáselosztó bizottság döntését Javasolta, hogy a nagycsaládosokon és a nyugdíjasokon — itt az alacsonyabb kategóriá- júakra célzott — segítsenek.

Szili József, az SZMT titkára hozzászólásában a jövedelmek és bérek alakulását, az átlagbér növekedését számokkal igazolta, s ezen belül a „szóródásra” hívta fel a figyelmet. Ennek következménye, hogy az építőiparban segédmunkáshiány mutatkozik. Ez nem is véletlen, hiszen ebben az állománycsoportban öt év alatt csupán 150 forintos növekedés történt. A jövedelem szóródása a vállalatok i között is jelentkezik. A java- | kát előállító fontos üzemek e tekintetben hátrányosabb hely zetbe kerültek mint sok szolgáltató üzem.

Gallusz József, a komlói városi tanács vb-elnöke a bányaváros fejlődésében tük- röztette a határozat jelentőségét. Ami'» or a városunkban az életkörülményeket javítják, akkor a munkások helyzetét oldják meg, mert Komló kifejezetten munkástelepülés. A hatalombirtoklás polémiájában a vezetés oldaláról közelített a problémához. Kiemelte, hogy az a lényeg: a testület hogyan hajtja végre a munkásosztály helyzetére vonatkozó határozatokat.

Ambrus Jenő, a Pécs városi Pártbizottság első titkára | részletesen vázolta azt a fejlődési folyamatot, mely városunk életében végbement a határozat nyomán. Az intézkedések láncolata bontakozott ki. 1959-ben kezdték meg Meszes vízellátásának megoldását, Pécs zöldség- és gyümölcsellátását és számos jogos igény kielégítését az élet- körülmények javítására. Beszédének további részében elmondta, milyen intézkedések történtek az üzemekben, a bányákban az élet- és munkakörülmények szintjének emelésére. A munkástömegek helyes informálását alapvető követelményként jelölte meg.

Kirchner András, a Tejipari Vállalat igazgatója ka- tegorizálási vitában úgy foglalt állást, hogy ha valaki többet tesz le a társadalom asztalára, az többet is kapjon belőle, de keresni kell a jelenlegi három csoport finomítására a megoldást

Dr. Nagy József válaszolta vitában felmerült néhány kérdésre, majd Rapai Gyula, a Megyei Pártbizottság első titkára mondott zárszót. Utalt 1956-ra és az azt követő időkre, amikor a munkásosztály hatalmának megszilárdítása volt a legfontosabb kérdés hazánkban. A határozat ma és a jövőben is aktuális, ezért tűzte napirendre a Megyei Pártbizottság, s ennek reális voltát tükrözi a vita színvonala is. Hozzátette, hogy e határozat megvalósítása érdekében a párt VII., Vili. és IX. kongresszusai mindig felvetették a legfontosabb aktuális feladatokat.

Több hozzászólóval egyetértve hangoztatta Rapai elvtárs, hogy egyik alapvető feladatunk a szocialista demokrácia szélesítése. Ezzel foglalkozni kell minden szinten, az üzemekben az üzemi demokrácia fejlesztésével, de úgy, hogy közben erősítsük az egyszemélyi vezetést is.

A szakmai műveltség kérdéséhez hozzáfűzte, hogy a gyorsuló technikai fejlődés követelményként állítja elénk az ismeretszerzést. A szocialista bérezésről szólva arra hívta fel a figyelmet, hogy a jelenlegi viták tapasztalatait valóban tanulmányozni kell, de egy pillanatra sem szabad megfeledkezni arról, hogy elvi alapunk a jövedelmek differenciálása. Aki többet és jobban dolgozik, az vegye fel a munkájáért megérdemelt pénzt.

Befejezésül arról beszélt, hogy a pártszerveknek és szervezeteknek és minden más testületnek a jövőben is foglalkoznia kell a határozattal és a lehetőségeinkhez képest meg kell oldani az újonnan felmerülő ellentmondásokat.

Ezután a Megyei Pártbizottság elfogadta az előterjesztést és a javaslatokat határozattá emelte.

Az I. Ipari és Mezőgazda«

sági Uzemegészségügyi Hónap keretében tegnap üzemorvosi konferenciát tartottal! Pécsett a város ipari üzemeinek egészségügyi kérdéseiről. A KISZÖV székházában rendezett konferenciát dr. Breila István városi főorvos nyitotta meg.

Dr. Háber József, a meg;-el tüdőszanatórium igazgatója a krónikus bronchitisról tartott előadást, mely világszerte a munkaegészségügy központi kérdése. Az erdőgazdasági dolgozók vibrációs ártalmainak vizsgálatáról dr. Miszlay Éva, dr. Kőhegyi Imre, dr. Meláth Ferenc és dr. Herr Gyula tartott előadást, az Üzemegészségügy helyzete a pécsi ktsz-ekben címmel pedig dr. Floszmann Gabriella. A további előadások címe: dr. Meláth Ferenc—dr, Kőhegyi Imre—dr. Csontos Ferenc—Upor Endrévé, Osváth Imre: Cipőüzemek benzol-expozíciós vizsgálata, dr. Hámori Károly: A vasúti közlekedés hatása az üzemi munkavégzésre, dr. Aller Mária: A belgyógyászati megbetegedések szerepe a közlekedésben, dr. Plechl Ágota: Az alkoholizmus és a közlekedés, dr. Hegedűs János: Az üzemi egészség- ügyi ténykedés problémái és dr. Kovács Sándor: Az egészségügyi felvilágosítás célja és szerene az üzemegészségügyi ellátásban.

Tíz kiló vasért egy Skoda

1968-ban a MÉH 27 millió dollár értékű nyersanyagot adott az iparnak át.

A bőr- és szőrmeipar számára nélkülözhetetlen nyersbőrből százmillió forintot meghaladó értéket gyűjtött, kezelt és értékesített a MÉH.

A MÉH legszorgalmasabb segítőtársai az úttörők. — Évente a begyűjtött anyag- mennyiség egyharmadát ők szállítják. Rájuk számítva hirdeti meg a MÉH ebben az évben is a „Vas- és alumíniumgyűjtő heteket". Április 21-től június 10-ig minden 10 kilogramm vas, vagy minden kilogramm alumínium után egy ingyen sorsjegyet kapnak a gyűjtők. — Ezeknek a sorsjegyeknek a sorsolására július 20-án kerül sor, a főnyeremény az idén is egy Skoda 1000 MB személykocsi továbbá több mint ezer értékes tárgynyeremény keres gazdát.

Megtalálható minden siakfizletben, élelmiszeres vegyesboltban

f