Dunántúli Napló, 1969. április (26. évfolyam, 75-97. szám)

1969-04-20 / 89. szám

tve*. ap.ins 20. Dunantmi naoto Területfejlesztési elgondolások Mire számíthat Baranya a negyedik ötéves tervben? Interjú dr. Szabó Károllyalaz Országos Tervhivatal főosztályvezető-helyettesével Mennyiben változik meg a következő ötéves tervben az ország, ezen belül is Baranya gazdasági arculata a területi fejlesztési célkitűzések tükré­ben? Előre kell bocsátanunk, részletekbe menő tervek még nincsenek. Ami viszont van — előzetes elgondolások, a te­rületfejlesztés célkitűzéseinek fő kontúrjai — nos. érzékel­tetik mennyivel lesz másabb az 1975-ös év Baranyája a mainál. Interjúnkat dr. Szabó Károllyal, az Országos Terv­hivatal főosztályvezető-helyet­tesével készítettük. — Röviden, melyek a te­rületi fejlesztés általános célkitűzései? — A negyedik ötéves terv időszakában az életkörülmé­nyek területi kiegyenlítődésé­nek — ez társadalompolitikai követelmény — két legjelen­tősebb tényezője: a foglalkoz­tatottság megfelelő területi arányainak és mértékének ki­alakítása (amely szorosan ösz- szefügg a jövedelemszintek te­rületi megoszlásával), vala­mint a lakosság infrastruktu­rális ellátottsági szintjének te­rületi közelítése. A fentiek mellett a gazdaságpolitikánk részét képező általános fej­lesztési elvet — a termelőerők elhelyezésénél a természeti, társadalmi és gazdasági adott­ságok ésszerű felhasználásának biztosítását — továbbra is szükséges megtartani és érvé­nyesülését elősegíteni, ugyanis az eredményezi a társadalmi termelés legnagyobb hatékony­ságát és ezáltal optimálisan segíti elő a gazdasági növeke­dést. Kettős feladat megoldá­sára törekszünk tehát: a tár­sadalmi termelés legnagyobb hatékonyságára és az életkö­rülmények kiegyenlítődésének biztosítására, e célok szembe­állítása nélkül. — A területek fejlesztésé­nek leginkább forradalmi eleme az ipar. Mennyiben iparosodik Baranya? — Az ipar fejlesztésében te­rületenként differenciált poli­tikát szükséges folytatni. A fejlett iparral rendelkező, munkaerő-hiányos területeken (elsősorban a fővárosban) in­tenzív iparfejlesztés szükséges. A termelés növekedését eze­ken a területeken — ágazati­lag szelektív fejlesztési politi­ka mellett — maximálisan a termelékenység növelése útján kell biztosítani. A foglalkoz­tatási gondokkal küzdő alföldi és dél-dunántúli területeken a munkaigényes ágazatok és profilok fejlesztése indokolt, támaszkodva a területek egyéb kedvező adottságaira. A szénbányászat visszafejlődő területein olyan ipari struk­túra kialakítása kívánatos, amely biztosítja a felszabaduló munkaerő foglalkoztatását és feltételeket teremt e területek kiegyensúlyozott további fej­lesztéséhez. A jelenlegi számí­tások szerint a létesítendő új ipari beruházásoknak mintegy a fele a meglévő ipari terü­leteken valósul meg. Ez össze­függ azzal, hogy a termelés növelésének fő formája a ne­gyedik ötéves tervidőszakban is a meglévő üzemek korsze­rűsítése, bővítése. — Ami Dél-Dunántúlt illeti az ipar fejlesztésénél a Drá­va menti területeket —, mely különösen a vízigényes ipar- , ellátottságának mértékét, ágak szamára kedvező — ki- j 6 vánatos • számításba venni, i A közműfejlesztésben a na- Gondot kell fordítani a pécsi gyobb városok (ellenpólusok) ipari körzet ipari struktúrájá- jelenlegi 68—95 százalék kö- nak változtatására. Az egyes zötti közműves vízellátottsági területek helyes ipari szerke- szintjét 1975-ig 87—95 száza- zetének, az ipari fejlesztés te- , lékra tervezzük növelni, a csa- rületenkénti irányának megje- tornával ellátott népesség ará- lölése további elemző, tervező j át pedig la_10 százalékkal. I Az általános iskolai halozat _ “ Továbbra is feladat a fejlesztése során a közel 20oo Budapest ellenpólusait kepezo ,,, , , . .. . ,­8t vidéki nagyváros, köztük osztálytermi fejlesztési elo- Mh fokozott ipari fejlesztő- I irányzatból a körzeti iskolá­sé. Ez összefügg a település- hálózat fejlődésével, annak fő jellemzőjével, az urbanizáció tovább folytatódásával, amely­nek üteme a korábbi éveknél mérsékeltebb lesz, de mégis jelentős mértékben nő. Az el­lenpólusként kiválasztott öt vidéki nagyváros további fej­lesztése célszerű. Megjegyzem: Pécsett a jelenleg számításba vett iparosítás nem elgendő a város ellenpólus jellegű fej­lesztéséhez, ezért meg kell vizsgálni az iparfejlesztés pre­ferált települései közötti fi­gyelembevételét. Továbbra is támogatjuk a Budapestről vi dékre települő üzemeket, s a vidéki üzemeléshez szükséges leköltöző szakemberek mun­kába állítását. Külön támoga­tásban részesül két úgyneve­zett „ipari birtok”, Dombóvár (és Mátészalka) kiépítése. Ez nyilván hatással lesz Baranya Somoggyal szomszédos közsé­geire is. — Melyek az eszközök? — Az állam a területenkén- ti iparosítást tudatosan, meg határozott eszközökkel segíti és befolyásolja. Továbbra is iparfejlesztési alapot kapnak a tanácsok — az elmaradot­tabb területeken — ennek évenkénti összege várhatóan nagyobb lesz az eddiginél. A segítségnyújtás új vonása lesz egyes bányaterületeken az ipari szerkezet átalakításának állami támogatása. Itt emlí­teném meg, hogy az infra­strukturális területi fejlesztési célokat szolgáló anyagi eszkö­zök megyék közötti elosztásá­nak módszerét — a területi fejlesztési célkitűzéseknek megfelelően — a negyedik öt­éves tervidőszakra szólóan to­vább fejlesztettük, s az eddi­gieknél objektívabb alapokra helyeztek. — Melyek az infrastruk­turális területi fejlesztési célkitűzések? — Az infrastruktúra a gaz­daság olyan eleme, amelyben főleg az utóbbi évtizedben el­ért komoly előrehaladás elle­nére ma is feszültségek je­lentkeznek. Csak néhány alap­vető ellátási ágazatot emel­nék ki. — A negyedik ötéves terv­időszakban előirányzandó la­kásfejlesztés a 15 éves lakás- program fő céljával összefüg­gésben ítélhető meg. A hosz- szútávú terv alapgondolata az volt, hogy 1975-ig minden ar­ra igényt tartó család önálló lakáshoz jusson. A negyedik ötéves terv ennek a program­nak befejező szakasza. Az elő­zetes vizsgálatok szerint mint­egy 400 ezer lakás felépítésére van lehetőség, mindezek elle­nére azonban 1975-ig az egy lakásra jutó családok száma tekintetében nem érhető el maradéktalanul az eredetileg tervezett ellátottság. Az álla­mi lakásépítést területileg úgy kell megosztani, hogy az a városokban meglévő lakás­hiány felszámolását minél in­kább segítse elő. Figyelembe kell venni a városiasodé köz­ségek állami lakásépítési szükségletét is. A legnagyobb ütemű fejlődést az öt vidéki nagyvárosban és a jelenleg legrosszabb ellátottsági szin­tet mutató új szocialista vá­rosoknál szükséges biztosítani és célként tekintendő, hogy a növekvő népességszám mellett is elérjék az egyéb városok kát többek között Baranyában is szükséges megerősíteni. A közlekedés fejlesztése terén pedig elsősorban is a Dél-du­nántúli megyék bekapcsolását tartjuk szükségesnek az autó­buszközlekedés hálózatába — mondotta interjúnk végén dr. Szabó Károly főosztályvezető­helyettes. A koncepció alapján az Országos Tervhivatal, a minisztériumok, a nagyválla­latok és a tanácsok közösen részletes tervet dolgoznak ki, amely év végére készül el. Ezt követően kerül a kormány elé döntésre. Miklós vári Zoltán Üzemorvosi konferencia Az első idei ballagás. Tegnap bűc-'V’itak iskolájuktól a Pécsi Mű- | vészeti Gimnázium végzős diákjai, tizenegy fiú és tizennyolc lány A Megyei Pártbizottság kibővített ülése (Folytatás az 1. oldalról) A három város lakosságának 14—16 százaléka könyvtári ol­vasó, ebből 20—22 százaléka munkás. A művelődési otthon ellá­tottság aránylag rossz. Komlón lakásból átalakított, a korsze­rű népművelés szempontjából nem alkalmas, művelődési ház van. Szigetváron a kultúrház a város egyik legrosszabb épü­lete. Mohácson is elavult, sze­gényes. Kielégítő a helyzet a Mecseki Szénbányáknál, ahol a művelődési intézményeknek évente 400 ezer forint anyagi támogatást biztosítanak. A megye munkáslakta területein a művelődési intézményekben a nehézségek ellenére is tar­talmas és jó munka folyik, elsősorban az ismeretterjesz­tés terén. Ennek egyik legjob­ban bevált formája az éven­ként megismétlődő műszaki propaganda hónap. Végül a beszámolók néhány aktuális feladatot jelölnek meg a párt. állami és társa­dalmi szervek számára, Élénk vita A vitában elsőként, Németh István, a DÉDÁSZ igazgatója a munkásosztály összetételé­nek kérdéseit fejtegette, majd a lakásépítés nehézségeiről beszélt és a részesedési alap felosztása körül kialakult vi­tához tett néhány észrevételt. Lukács János, a KISZ MB első titkára elismeréssel szó­lott az előterjesztésről. <— A KISZ májusban megrendezi az Ifjúmunkás parlamentet, ahol elemzik a baranyai mun­kásfiatalok erkölcsi, politikai, szervezeti helyzetét és megje­lölik a tennivalókat. Hang­súlyozta, hogy a munkássá válás hosszú folyamat. A kez­dő ifjúnak segítsenek jellem­formálásban az üzemek és a szocialista brigádok. Beszélt arról az ellentmondásról, hogy a fiatalok igénye ma­gas, jövedelmük viszont szük­ségletük kielégítésére nem mindig elegendő. Kérte, hogy alkalmazzák a szocialista el­veket a bérgazdálkodásban: egyenlő munkáért egyenlő bért fizessenek. Kovács István, a Mecseki Ércbánya Vállalat Pártbizott­ságának titkára a KB hatá­rozat jelentőségéről és ered­ményeiről adott szemléletes képet. Keretének a szocialis­ta brigádmozgalmat, tartal­mának kimagasló munkasike­reit jelölte meg. A munká­sokról szólva azt a gyakorlati következtetést mondta el, hogy az egyén saját helyze­téből indulva alakítja ki vé­leményét. A hatalom birto­kosának tudja magát, ha a döntések meghozatalában részt vehet. Erre több pél­dát mondott, így a kollektív szerződések megkötését, a ré­szesedési alap felosztásának együttes megbeszélését, vagy a dolgozókból alakított lakás­elosztó bizottság döntését Ja­vasolta, hogy a nagycsaládo­sokon és a nyugdíjasokon — itt az alacsonyabb kategóriá- júakra célzott — segítsenek. Szili József, az SZMT tit­kára hozzászólásában a jöve­delmek és bérek alakulását, az átlagbér növekedését szá­mokkal igazolta, s ezen belül a „szóródásra” hívta fel a fi­gyelmet. Ennek következmé­nye, hogy az építőiparban se­gédmunkáshiány mutatkozik. Ez nem is véletlen, hiszen eb­ben az állománycsoportban öt év alatt csupán 150 forintos növekedés történt. A jövede­lem szóródása a vállalatok i között is jelentkezik. A java- | kát előállító fontos üzemek e tekintetben hátrányosabb hely zetbe kerültek mint sok szol­gáltató üzem. Gallusz József, a komlói városi tanács vb-elnöke a bá­nyaváros fejlődésében tük- röztette a határozat jelentősé­gét. Ami'» or a városunkban az életkörülményeket javít­ják, akkor a munkások hely­zetét oldják meg, mert Komló kifejezetten munkástelepülés. A hatalombirtoklás polémiá­jában a vezetés oldaláról kö­zelített a problémához. Ki­emelte, hogy az a lényeg: a testület hogyan hajtja végre a munkásosztály helyzetére vonatkozó határozatokat. Ambrus Jenő, a Pécs váro­si Pártbizottság első titkára | részletesen vázolta azt a fej­lődési folyamatot, mely vá­rosunk életében végbement a határozat nyomán. Az intéz­kedések láncolata bontakozott ki. 1959-ben kezdték meg Meszes vízellátásának megol­dását, Pécs zöldség- és gyü­mölcsellátását és számos jo­gos igény kielégítését az élet- körülmények javítására. Be­szédének további részében el­mondta, milyen intézkedések történtek az üzemekben, a bányákban az élet- és mun­kakörülmények szintjének emelésére. A munkástömegek helyes informálását alapvető követelményként jelölte meg. Kirchner András, a Tej­ipari Vállalat igazgatója ka- tegorizálási vitában úgy fog­lalt állást, hogy ha valaki többet tesz le a társadalom asztalára, az többet is kap­jon belőle, de keresni kell a jelenlegi három csoport fi­nomítására a megoldást Dr. Nagy József válaszolta vitában felmerült néhány kér­désre, majd Rapai Gyula, a Megyei Pártbizottság első tit­kára mondott zárszót. Utalt 1956-ra és az azt követő időkre, amikor a munkásosz­tály hatalmának megszilárdí­tása volt a legfontosabb kér­dés hazánkban. A határozat ma és a jövőben is aktuális, ezért tűzte napirendre a Me­gyei Pártbizottság, s ennek reális voltát tükrözi a vita színvonala is. Hozzátette, hogy e határozat megvalósítása ér­dekében a párt VII., Vili. és IX. kongresszusai mindig fel­vetették a legfontosabb ak­tuális feladatokat. Több hozzászólóval egyet­értve hangoztatta Rapai elv­társ, hogy egyik alapvető fel­adatunk a szocialista demok­rácia szélesítése. Ezzel fog­lalkozni kell minden szinten, az üzemekben az üzemi de­mokrácia fejlesztésével, de úgy, hogy közben erősítsük az egyszemélyi vezetést is. A szakmai műveltség kér­déséhez hozzáfűzte, hogy a gyorsuló technikai fejlődés követelményként állítja elénk az ismeretszerzést. A szocia­lista bérezésről szólva arra hívta fel a figyelmet, hogy a jelenlegi viták tapasztalatait valóban tanulmányozni kell, de egy pillanatra sem sza­bad megfeledkezni arról, hogy elvi alapunk a jövedelmek differenciálása. Aki többet és jobban dolgozik, az vegye fel a munkájáért megérdemelt pénzt. Befejezésül arról beszélt, hogy a pártszerveknek és szervezeteknek és minden más testületnek a jövőben is foglalkoznia kell a határozat­tal és a lehetőségeinkhez ké­pest meg kell oldani az újon­nan felmerülő ellentmondáso­kat. Ezután a Megyei Pártbi­zottság elfogadta az előter­jesztést és a javaslatokat ha­tározattá emelte. Az I. Ipari és Mezőgazda« sági Uzemegészségügyi Hó­nap keretében tegnap üzem­orvosi konferenciát tartottal! Pécsett a város ipari üzemei­nek egészségügyi kérdései­ről. A KISZÖV székházában rendezett konferenciát dr. Breila István városi főorvos nyitotta meg. Dr. Háber József, a meg;-el tüdőszanatórium igazgatója a krónikus bronchitisról tar­tott előadást, mely világszer­te a munkaegészségügy köz­ponti kérdése. Az erdőgazda­sági dolgozók vibrációs ár­talmainak vizsgálatáról dr. Miszlay Éva, dr. Kőhegyi Imre, dr. Meláth Ferenc és dr. Herr Gyula tartott elő­adást, az Üzemegészségügy helyzete a pécsi ktsz-ekben címmel pedig dr. Floszmann Gabriella. A további előadá­sok címe: dr. Meláth Fe­renc—dr, Kőhegyi Imre—dr. Csontos Ferenc—Upor End­révé, Osváth Imre: Cipőüze­mek benzol-expozíciós vizs­gálata, dr. Hámori Károly: A vasúti közlekedés hatása az üzemi munkavégzésre, dr. Aller Mária: A belgyógyá­szati megbetegedések szerepe a közlekedésben, dr. Plechl Ágota: Az alkoholizmus és a közlekedés, dr. Hegedűs János: Az üzemi egészség- ügyi ténykedés problémái és dr. Kovács Sándor: Az egész­ségügyi felvilágosítás célja és szerene az üzemegészség­ügyi ellátásban. Tíz kiló vasért egy Skoda 1968-ban a MÉH 27 millió dollár értékű nyersanyagot adott az iparnak át. A bőr- és szőrmeipar szá­mára nélkülözhetetlen nyers­bőrből százmillió forintot meghaladó értéket gyűjtött, kezelt és értékesített a MÉH. A MÉH legszorgalmasabb segítőtársai az úttörők. — Évente a begyűjtött anyag- mennyiség egyharmadát ők szállítják. Rájuk számítva hirdeti meg a MÉH ebben az évben is a „Vas- és alumí­niumgyűjtő heteket". Ápri­lis 21-től június 10-ig min­den 10 kilogramm vas, vagy minden kilogramm alumí­nium után egy ingyen sors­jegyet kapnak a gyűjtők. — Ezeknek a sorsjegyeknek a sorsolására július 20-án ke­rül sor, a főnyeremény az idén is egy Skoda 1000 MB személykocsi továbbá több mint ezer értékes tárgynye­remény keres gazdát. Megtalálható minden siakfizletben, élelmiszer­es vegyesboltban f

Next

/
Thumbnails
Contents