Dunántúli Napló, 1969. április (26. évfolyam, 75-97. szám)
1969-04-20 / 89. szám
Dunántúli napid 1969. április 20. Dr. Gustav Husák beszéde a CSKP KB ülésén Legfőbb feladatunk a párt ideológiai és cselekvési egységének megteremtése Prága: A Csehszlovák Kommunista Párt Központi Bizottságának április 17-i csütörtöki ülésén Gustav Husák beszédet mondott. Elöljáróban köszönetét mondott a bizalomért a párt Központi Bizottságának újonnan megválasztott elnöksége, az elnökség valamennyi tagja nevében, majd kijelentette: mindez arra kötelez bennünket, hogy pártunk alapvető dokumentumainak szellemében végezzük munkánkat, kivezessük népünket és pártunkat a jelenlegi nehéz helyzetből. A vita során egyes elvtársak javasolták, hogy tegyek program-nyilatkozatot. Pártunkban nincs olyan hagyomány, hogy egy személy valamiféle egyéni programnyilatkozattal álljon elő. Viszont egyetlen kollektív szervnek sem volt ideje ilyen dokumentum kidolgozásához. — Ezért jelenleg programnyilatkozat tételére nincs lehetőség. Ennek ellenére az elnökség és magam nevében, szeretnék állást foglalni néhány kérdésben. Ez az álláspont megegyezik az elnökség álláspontjával. Felelősek vagyunk tizermégymillió ember sorsáért Már szó volt arról a válságos helyzetről, amelyben pártunk és államunk van. — Gyakorlatilag már majdnem egy éve mélyül a válság és Olyan arányokat kezd ölteni, hogy egész társadalmunk rendkívül veszélyes helyzet felé közeledik. Cefnik elvtárs kifejezte azt a véleményét, hogy pártunk 1929 óta nem volt ilyen válságban. Én is úgy vélekedem, hogy pártunkban nem volt ilyen mélyreható válság nem voltak ilyen arányú nézeteltérések. A plénu- mon lefolyt vita igazolja, hogy a legmagasabb pártszerv tagjai között is nagyok a nézeteltérések. — Ma még nem tudjuk megoldani ezt a kérdést, de keresnünk kell a megoldást, a becsületes, kommunista megoldást. Kormányzó párt vágyunk és nem közömbös, mi születik; a párton belül. Felelősek vagyunk 14 millió ember sorsáért, életéért, gazdasági és szociális helyzetéért, nem tudom, nem kockázatos-e második vonalba állítani népünk olyan fontos kérdéseit, mint például a gazdasági problémák, de ez az általános politikai atmoszféra kérdése. Ez a válságos helyzet egyre mélyül. A március 28-ról 29-re virradó éjszaka lezajlott események, olyan cselekményekké fajultak, ame lyek nemcsak a büntető törvénykönyvbe ütköznek és szégygent hoztak ránk a világ előtt, rendkívül kiélezték a nemzetközi helyzetet, hanem egyes helyeken egyenesen ellenforradalmi jelleget öltöttek. Különösen érdemes elgondolkodni azon, hogy egyes pártfunkcionáriusok és párttagok. sőt egyes elnökségi tagok is nem akarnak ennek az ügynek ilyen nagy jelentőséget tulajdonítani. — Azt mondják, hogy néhány huligán ezt meg ezt tette és az egész társadalom bűnhődik. Ezt olvastam á Monitorban és hallottam a külföldi rádióban, ilyesmit terjesztenek itthon is különböző csatornákon keresztül. Azon az éjszakán félmillió ember ment ki az utcára. Cselekedeteik talán nem voltak szovjetellenes jellegűek? összeegyeztethető-e népeink becsületével egy ilyen demonstráció? A másik kérdés az, hogy miért gondolkodnak emberek tízezrei ilyen módon? Nézzünk például több folyóiratot A Listy című irodalmi folyóirat az említett események küszöbén szinte minden számában intenzív szovjetellenes propagandát találhattunk. A Zitrek című folyóirat ugyanúgy rend szeres szovjetellenes propagandát folytatott, s mit tett a többi lap? Ha ily módon hasonló dolgokat sugallunk országunk lakosainak, akkor mi lehet ennek az eredménye? Vajon ez nem előre megszervezett dolog volt? — Meg kell találnunk, hogy nevén nevezzük a dolgokat, ne kendőzzünk el semmit, sem magunk, sem a közvélemény előtt. Nem akarok senkit sem vádolni, de már jóval augusztus előtt is olyan bősz propaganda folyt, amely az ismert módon végződött Ilyenformán senki sem mondja azt hogy csak néhány huligánról volt szó, akiket le kellett csukni és kész. Állandóan válságból válságba sodródunk. A Központi Bizottság elnökségének folyó évi április 2-i nyilatkozata ezzel kapcsolatban sok jó és megszívlelendő dolgot mondott Arra is figyelmeztetett, hogyan kell tovább haladnunk. Párt- és állami szerveink gyakorlatilag nem képesek megvalósítani pozitív programjukat. Állandóan elvonnak a konkrét munkától és valamennyien, bárhol dolgozunk, az elé a feladat elé kerülünk, hogy ilyen vagy olyan akciókat kell elfojtanunk, állandóan meggyőzésre kel] törekednünk és intézkedéseket kell foganatosítanunk különböző erőkkel szemben. Amikor pedig a párt és állami szervek végre elfojtanak egy válságot, a következő héten jelentkezik egy másik válság, aztán pedig a kö- i vetkező. A jobboldali erők bomlasztó tevékenysége Ez maga után vonja nemzetközi kapcsolataink kiéleződését is. Melyik állam engedhetné ezt meg magának? önök jól tudják, hogy ezeknek a dolgoknak a legkülönbözőbb következményei vannak. Tudják, milyen a helyzet a pártban, mennyire képes a párt aktív akciókra, milyen a párt egysége, hogyan hat ez ki az államhatalomra, a gazdasági életre, a pártfegyelemre, á munkamorálra, stb. A bomlási folyamat megy tovább és rendkívül veszélyes szakadék felé sodor bennünket. A Központi Bizottság tavaly novemberi határozata jól megmutatta é fejlődés Okait. Kiengedtünk a politikai színtérre különböző erőket, amelyekét egészében antiszo- etelistáknak nevezünk, de olyan erők ezek, amelyek objektíve a szocialista rendszer ellen dolgoznak, potenciálisan arra törekednek, hogy a szocialista rendszert valami mással váltsák fel. Ezek az erők legálisan működnek és nem egy helyen terrorizálják a kommunistákat. Levelek érkeznek hozzánk arról, hogyan bánnak különböző helyeken a kommunistákkal. Jobboldali tendenciák aláássák a párt aktív cselekvő- képességét, aláássák a párt egységét is. Itt gyakran észrevehető a kapcsolat az idegen propagandával. Ha az ember a Szabad Európa rádió adásait figyeli, azokban ugyanolyan nyelvvel és szólamokkal, gyakran ugyanolyan terminológiával találkozik, mint aminőt egyes publicisták használnak. Hova vezethet ez, ha Központi Bizottságunk és központi szerveink nem tesznek intézkedéseket? Mire vezethet ez? Háborúra vezethet. Vagy pedig arra várunk, hogy ily- módon valaki provokálja az országunkban állomásozó szovjet csapatokat, hogy azok védekezésként valamilyen akciót foganatosítsanak? Kinek j fűződik érdeke ilyen kataszt- ! rofális helyzethez? Nem lehet tovább menni j ezen az úton, bizonyos alap- ] vető kérdésekben rendet kell j teremteni, így a párton belül, társadalmunkban, gátat kell | vetni a különböző felforgató ; erők akcióinak és az ilyen | tendenciáknak, meg kell te- j remfceni a feltételeket az j eredményes pozitív munkához a pártban és egész tár- j sadalmunkbam. Azok a dokumentumok, \ amelyeket elfogadtunk, lényegében véve jók. Ilyen körülmények között mi a rossz? Rossz az, ahogyan e dokumentumok megvalósításához hozzáfogtunk. Példaként felhozhatjuk a novemberi határozat sorsát. Ha valamely szerv csak hangoztatja e határozatot, de nem küzd érte, nem szervezi meg a lépéseket e határozat végrehajtásáért, nem oldhatja meg eredményesen azokat a dolgokat, amelyeknek megoldása rá tartozik. Mi nem akarjuk megváltoztatni politikai koncepciónkat, nem akarjuk megváltoztatni politikai vonalunkat. De hangsúlyozottan változtatnunk kell e vonal kezelésmódján. Egyöntetűen harcolni kell a határozat végrehajtásáért. Ellenkező esetben nem volt értelme meghozni a határozatot, ha csak nem akarjuk magunkat vagy valaki mást félrevezetni, nem akarunk csupán határozatosdit játszani. Elvtársaink egy része nagy hévvel száll síkra a szabadságért. Ebből az a látszat keletkezik, hogy egyesek a szabadság mellett vannak, mások viszont, mi, minden valószínűség szerint a. szabadság hóhérai vagyunk. Egyesek a szabadság és a demokrácia fáklyavívői. mi pedig, úgy látszik, valamilyen reakciós gyülekezet vagyunk, amely meg akarja nyirbálni például a sajtószabadságot. Ámde nem ismerek egyetlen nyugati polgári demokráciát, amely következmények nélkül engedhetné meg magának azt, ami nálunk történt az utóbbi időkben. Hingedjék meg, hogy külpolitikai kapcsolatainkkal is foglalkozzam, a Szovjetunióhoz fűződő kapcsolatainkkal. Ma vannak ellenzéki áramlatok, szocialistaellenes áramlatok, jobboldali áramlatok, amelyek a hazafiság, cseh és szlovák hazafiság. csehszlovák hazafiság cégére mögé rejtőznek és minden legális eszközzel szovjetellenessé get terjesztenek, amely a szó szoros értelmében a gyűlöletig is elmegy. Ma a vita során szóba került egy dokumentum is. A „Fekete könyv”, amelyről önök tudják, mit jelent, milyen politikai kárt okozott nekünk. Ezt a Csehszlovák Tudományos Akadémia Történeti Intézete állította össze és szerzőinek tiszteletdíj fejében 30 OOO cseh koronát fizettek. Az Akadémia pénze nem privát pénz, tiszteletdíjat nem lehet fizetni olyanéit, amit a párt és a kormány elítél. Ebben a helyzetben a szovjet- ellenesség az ellenzéki erők fő fegyvere. Nyíltan megmondom, a pártéi! enes áramlatoké, még akkor is. ha azok a párton beiül tevékenykednek. Ha valaki gondot fordít államunk biztonságára, hogyan engedheti meg és tűrheti el a szovjetellenességet, azt, hogy legális állami eszközök segítségével a televízióban, a rádióban, a sajtóban gyűlöletet , szítsanak? Hová vezethet ez? A megyei párípléuuntok támogatják az új vezetőséget Prága: A pénteki nap folyamán Csehszlovákiában kibővített Ülést tartott a CSKP valamennyi megyei bizottsága. A résztvevők megismerkedtek a CSKP Központi Bizottsága április 17-1 plénumának következtetéseivel és állást foglaltak a plénum-határozatok- kal kapcsolatban. A megyei pártplénuinokon részt vettek Vasil Bilak, Ev- zen Erban és Jan Pillér, a CSKP Központi Bizottsága elnökségének tagjai. Jozef Lenárt, Franlísek Benc, Alois Indra, Jaroslav Közel, Oldrich Prusa és Vaclav Hula, a CSKP Központi Bizottságának és a Központi Bizottság irodájának titkárai, továbbá Milos Jakes, a Központi Ellenőrző és Revíziós Bizottság elnöke, Stanislav Razl, a Cseh Szocialista Köztársaság kormányelnöke, _ valamint a CSKP Központi Bizottságának és irodájának más tagjai. Tájékoztatták az Ülések résztvevőit a CSKP KB plénumának munkájáról, az egyes felszólalásokról, a vitáról, a plénum tartalmáról és egyes döntéseiről. A cseh megyék pártbizotV ságainak plénumain pozitívan értékelték az április 17-i központi bizottsági ülés következtetéseit és támogatták az új pártvezetést. Hasonlóan egyöntetűen támogatták Husák megválasztását a CSKP Központi Bizottsága első titkárává. Ugyancsak pénteken a délutáni órákban a Szlovák KP megyei és városi bizottságai is értekezleteket tartottak, amelyek szintén Igen aktív légkörben folytak le. Vasil Bilak, a CSKP Központi Bizottsága elnökségének tagja és a Központi Bizottság titkára Prágában a* április 17-i plénum eredményeiről tájékoztatta a szocialista országok diplomáciai képviselőit. Oldrich Kader ka. a CSKP Központi Bizottságának póttagja, a Központi Bizottsági • nemzetközi osztályának vezetője sajtóértekezleten tájékoztatta a pártlapok Prágában akkreditált tudósítóit a Csehszlovák Kommunista Párt Központi Bizottsága április 17-i plénumának eredményeiről. A í z »vjetellencsség összeegyezteti e pártunk ideológiájával le i Egy eivtersunk azt mondotta, hogy a szovjetéi! enesség- nek más volt a jelentése augusztus előtt és más augusztus óta. Augusztus előtt — mondotta — el kellett efelett gondolkodni. De augusztus óta ez a hazafiság kérdése. Tisztáznunk kell ezeket a dolgokat. A szovjetellenesség ösz- szeegyeztethetetlen a Csehszlovák Kommunista Párt ideológiájával és élesen ellenkezik államunk politikájával! Mi nem tűrhetjük a szovjetellenességet a társadalmi életben. Az emberek előtt meg kell világítanunk a kérdéseket. Nem szabad az egyszerű állampolgárokat ellenséggé tenni, de nem szabad eltűrnünk, hogy ilyen méreggel fertőzzék embereink gondolkodását. Ha valaki azt mondja, hogy az augusztus utáni időszakban másként fogja fel a marxizmus—leninizmus alapelveit és ezt, mint a Központi Bizottság tagja jelenti ki, akkor, engedelmet kérek, ebben az esetben szembekerült a marxizmus—laninizmussal. Konszolidációs folyamatunk fő láncszeme a párt. Nagy párt ez, mindenütt kommunisták vannak, mindenütt az állami szervekben, gazdasági szervekben, a biztonsági szervekben. Nincs olyan terület, ahol ne lennének kommunisták. A kérdés azonban az, milyen állapotban van a párt, ezért a fő figyelmet erre a kérdésre kell összpontosítanunk. A párt egységének helyreállításáról, a párttagság túlnyomó többségének összefogásáról van Szó. Ám nem akármilyen összefogásról, nem formális egyesítésről — nálunk ez a kérdés úgy áll, hogy a marxizmus—leninizmus elvei alapján való összefogásról van szó. Lehetséges, hogy egyesekkel összefogunk, másoktól elkülönülünk. — A kérdést ugyanis elvileg kell felvetni. Másképp nem találjuk meg a kivezető utat. — Nem foghatunk össze kispolgári elvek vagy kompromisz- szumok alapján, hanem csak egy konkrét program alapján, s attól függően, ki, hogyan viszonyul hozzá. Annak, hogy a pártban Így áll a helyzet, az egyik fő oka az, hogy hiányzott az egység a vezetésben. Az egység hiánya csökkentette a vezetőség akcióképességét is, ez a vezetőség megengedte és eltűrte, hogy a határozatokat különbözőképpen, ellentmondóan, teljesen ellentétesen értelmezzék a legfelső szinttől a legalsóig, törvényesítette ezt az állapotot. Ennek következtében a pártszervek intézkedései gyakorlatilag senkit sem köteleztek semmire. Ha ,a pártban előre akarunk haladni, akkor azzal kell kezdenünk, hogy magában a párt vezetőségében meg kell valósítanunk az ideológiai egységet, a nézetek egységét és mindenekelőtt a cselekvés egységét Azt mondták nekünk: miért beszélnek ösz- szefogásról, hiszen húsztagú vezetőségükben sem tudnak rendet teremteni. Hogyan lehet összeegyeztetni ilyen sokféle irányzatot? Mi igen elnézőek és türelmesek voltunk, a párt kárára. A vitában mondja csak meg mindenki a véleményét. A zavar ott kezdődik, ha határozat jön létre, de haszon nem származik belőle. A következő kérdés az, hogy közöny mutatkozott olyan esetekben, amikor megszegték a demokratikus centralizmus elveit. Nem vontuk politikailag felelősségre azt a központi bizottsági tagot, aki ellentétes értelemben magyarázta a párt vonalát, sem azt a központi bizottsági tagot, aki a szerződés ellen szavazott. A pártba való belépés önkéntes, a pártban senkit sem tartanak erőszakkal. Türelmesen kell foglalkozni az emberekkel, de felelősségre kell vonni azokat a kommunistákat, akik a pártvonallal ellentétesen járnak eL — Például kötelezi-e a párt határozata a lapoknál, vagy a rádiónál működő kommunistákat? Lobogtatni a párttagsági igazolványt és ellentétes irányban dolgozni: hol itt a logika? Ezt semmilyen társadalom nem tűrné el. Tudom, most ezt fogják mondani: új Novotny-kor- szak várható. Ám az emberek értékelni fogják tevékenységünket és munkánkat. Nem lehet mindenki számára népszerű politikát csinálni, mindenkivel jó viszonyban lenni. Nem számítunk olcsó sikerre. Félelem nélkül harcolnunk kell azokért a kérdésekért, amelyekről megállapodtunk, amelyeket megoldunk és azokért a feladatokért, amelyeket a Központi Bizottság bíz ránk. Mindennek van határa, türelmünknek is kell, hogy legyen. Máskülönben valamennyiünket felelősségre fognak vonni. Valamennyiünket joggal fognak elítélni, ha nem tudjuk megakadályozni hogy felelőtlen elemek efféle cselekményeket kövessenek el. Természetesen vonatkozik ez a tömegtájékoztatási eszközökre is, amelyekről már beszéltünk. Ha a párt nem biztosítja döntő ideológiai befolyását a rádióra, a televízióra és a sajtóra, akkor nem tudja teljesíteni az államba!» rá váró szerepet. A szóban- forgó területeken működd kommunisták kötelessége, hogy becsületesen segítsék a pártot. Aki tót nem akarja megtenni, azt mi nem fogjuk kérni rá. Nincs mit tenni, káder- és egyéb intézkedéseket kell foganatosítanunk. Nincs más út. Ezzel kapcsolatban beszélnek a szabadságról. A szabadság és a demokrácia kérdését mi osztályszempontból fogjuk fel. Az olyan emberek számára, akik egy olyan válságos helyzetben, amelyben ma vagyunk, visszaélnek a szabadsággal és a demokráciával, szembekerülnek az állam és a szocializmus törvényeivel, nem lehet szó semmiféle szabadságról. Vonatkozik ez a nemzeti front területére is. Tudjuk, hogy a nemzeti front keretein kívül nem működhet egyetlen szervezet sem. Mégis, hosszú hónapok óta más a helyzet: mi csak játszunk ezzel a jelenséggel és magunk szegjük meg az általunk hozott törvényeket Néhány szót perspektíváinkról: véleményünk szerint az első feladat, amelytől minden függ, pártunk, társadalmunk konszolidációja, a Szovjetunióhoz és a szocialista országokhoz fűződő kapcsolataink konszolidációja. Minél hamarabb elérjük ezt, annál hamarabb megteremtjük a politikai feltételeket a további fejlődéshez. A legközelebbi plénumon gyorsított ütemben hozzá akarunk fogni gazdásági problémáink megoldásához. Ehhez kapcsolódik az is, hogy lehetőségünk nyüjék a nemzetközi kapcsolataink tovább építésére. Meggyőződésem, miénk lesz a politikai győzelem Lehetséges, hogy a közeljövőben is lesznek nehézségeink. Azt mondják, hogy sztrájkok lesznek, de lehet, hogy ez csupán pánikhangulat, mindenesetre tény. hogy mutatkozik egyes emberek, sok elvtárs részéről bizonyos, számomra megmagyarázhatatlan meg nem értés. Azt mondják, hogy a január utáni politika négy ember vállán nyugszik. Tisztelem és becsülöm azokat az elvtársakat, akikről ezt mondják. Mégis, ha egy politika csak két-három emberen múlik, akkor ez a politika egy fityinget sem ér. Egy politikának sokkal szélesebb alapon kell nyugodnia. Van és lesz pánikhangulat és lesznek nehézségeink. Nem félünk tőlük. Ami engem illet, megmondhatom, hogy az elvi kérdésekben nem fogok engedni, nem vonulok vissza a marxista álláspontról egy centimétert sem azokat az alapvető kérdéseket illetően, amelyek népeink élete szempontjából döntőek. Nem hátrálhatunk meg semmiféle ellenséges erővel, sem a jobboldali elemekkel Szemben, elfogadjuk a kihívást a politikai harcra. Teljes a meggyőződésem, hogy a kérdésekben mienk lesz a politikai győzelem. Ha pedig ez a harc harc, akkor nem fogjuk azt mondani, hogy ez gyerekjáték. Mozgósítani kell a pártot Mozgósítani kell pártunk tágjait, minden becsületes embert Nem demagóg jelszavakkal fordulunk a munkásosztályhoz és a parasztsághoz, hanem becsületesen, miként erre a marxizmus—leninizmus tanított bennünket, a dolgozó népre fogunk támaszkodni. Meggyőződésem, hogy az értelmiség körében is támogatásra találunk. Kérem önöket, támogassák a vezetést és támogassák a fő óéit: a becsületes emberek megnyerését Ha ez megtörténik, akkor non kételkedhetünk a győzelemben. JL k
