Dunántúli Napló, 1969. április (26. évfolyam, 75-97. szám)

1969-04-17 / 86. szám

1M9. április 17. Dunonttm namo 9 Fagylalt­bemulató A kesztyűben, sálban érkező szakemberek né­melyike még a meszesi bányaszálló éttermében sem vetette le a kabátját. Fáztak, mégis fagylaltot kanalazgattak. Lassan, el­gondolkodva, ahogy a borszakértők ízlelik a bo­rokat. Fagylaltbemutató volt tagnap, melyet a Ba­ranya—Tolna megyei Élelmiszer- és Vegyiáru Nagykereskedelmi Válla­lat és a Szegedi Konzerv­gyár közösen rendezett. A Szegedi Konzerv­gyár „Fagylaltkeverék” néven 1967 óta gyártja a tejes és gyümölcsalapú konzervfagylaltot. Ez or­I szágosan és Európában is az első steril fagylalt­készítmény. A szigorú ellenőrzéssel összeállított < „főzeteket” ugyanis for­rón töltik az ötliteres üvegekbe, majd további hőkezeléssel tartósítják, így a „konzerv” fagylalt­keverék tárolásra alkal­mas és megfelelő körül­mények között két-há- rom évig is felhasznál­ható. Ha az üzletekben jók a fagyasztógépek, 15—20 perc alatt kész a fagyi, mely gombócokban adagolható. Ez évben a gyár kilencféle készít­ményéből mintegy 250 vagonnal állít elő. A bemutatón megje­lent szakemberek véle­ménye: Fáy Imre, a Megyei Tanács kereskedelmi osz­tályának előadója: — Az eper fagylaltot jónak találom. A tejes készítmények kevésbé íz­lettek. Egerszegi András, a Mecsekvidéki Üzemi Ven­déglátó Vállalat jégkrém üzemének vezetője: — Kétségtelen, hogy a vidéki fagylaltellátásban nagy lesz a jelentősége a „fagylaltkeveréknek”. A gyár hozzon többféle ízt, hogy a választékot vidé­ken is tovább tudjuk nö­velni. Horváth Károly, a Ba­ranya megyei Vendéglátó Vállalat szakinstruktora: — A keverékből ké­szült fagylaltok gyorsan olvadnak. A fagylalt vi­zenyős. Az ízek sem in­tenzívek. A tejes készít­mények némelyikéhez aromát használtak. Ezt a gyümölcsfajta összeállí­tást nem tudjuk használ­ni. Nézzünk az átlagok mögé, tárjuk tel a tartalékokat! Tsz-elnökök és -párttitkárok tanácskozása — Megyénk 4,7 százalékkal ré­szesedik az ország szántóterü­letéből. Evvel szemben Bara- [ nyában állítják elő az ország­ban megtermelt búza 7, kuko­rica 8,4, a felvásárlásba ke­rülő vágósertés 5,6, vágómar- [ ha 5,2, tej 5,4, tojás 8,1 száza­lékát. Ezek a számok önma­gukért beszélnek. Arról ta­núskodnak, hogy azok, akik a megye mezőgazdaságában dol­goznak, minden elismerést megérdemelnek. Dr. Földvári János, a Me­gyei Tanács elnökhelyettese mondotta a fentieket tegnap, a tsz-elnökök és tsz-párttitká- rok megyei tanácskozásán, melyet a Pécsi járási Tanács dísztermében tartottak meg. A tanácskozáson megjelent Novics János, a Megyei Párt- bizottság titkára, Czégény Jó­zsef, a Megyei Pártbizottság mezőgazdasági osztályának ve­zetője, Baracs József, a Me­gyei Tanács mezőgazdasági és élelmezésügyi osztályának ve­zetője, járási vezetők és so­kan mások. Az előadó figyelmeztetett arra, hogy bármilyen szépek is a fenti számok, átlagok, amelyek — természetüknél fogva — sok mindent elta­karnak. Rendkívül jól hang­zik például, hogy Baranya 1968-ban országos második lett a búzatermesztésben, s hogy több tsz-ünk — Magyarbóly, Vejti, Lippó, Boly — 23—24 mázsán felüli rekordtermést takarított be. Ne felejtsük el viszont, hogy Mozsgó mind­össze 10,9, Drávafok 12,8, Ko- zármisleny pedig 13,2 mázsát ért el, tehát van egy másik Eredményes kísérletek Széchenyi-aknán Pi l lérvándo ro l ta tás — milliós haszonnal Keddről szerdára virradó éjszaka nagyjelentőségű és rendkívül izgalmas kísérletek zajlottak le a pécsbányatelepi Széchenyi-akna második szint­jén: az üzem történetében először egy közel 50 fokos dő­lésű fejtés hátrahagyott pász- táiból omlasztás előtt vissza­rabolták a nagyértékű, bánya­fából ácsolt pilléreket. Hajna­li fél három volt, amikor Se­bestyén Béla főmérnök meg­adta az akció megkezdésére a jelt, s valamivel három óra után már újra csendes volt minden. A sikeres vállalko­zás jelentőségére vonatkozóan elöljáróban csak egyetlen szá­mot: egyedül Pécsbánya 12 ezer köbméter fát használ fel fejtéseinek biztosítására éven­te ... A kísérlet előzményei hosz- szú hónapokra nyúlnak visz- sza. Az üzemvezetés a gazda­pólus is, mely lényegesen ke­vesebbet termel, mint az or­szágos átlag. Hasonló a hely­zet a kukoricánál is. A megye legjobb tíz kukoricatermesztő tsz-e például 5870 holdon állí­tott elő annyi tengerit, mint a kukoricatermesztésben leg­rosszabb 29 szövetkezet 12 ezer holdon. Amíg például Gödre- keresztúr 27,3 mázsás átlagot ért el, az ugyancsak hegyvi­déki Gerényes mindössze 10,2-t. Hasonló példákat sorolhat­nánk a síkvidékről is, a lé­nyeg egy marad: igen nagyok még a tartalékok. A Megyei Tanács elnökhe­lyettese után dr. Major Fe­renc, a Megyei Tanács cso­portvezetője emelkedett szó­lásra. Szenvedélyes hangon bírálta azokat a tsz-eket, ame­lyek elhanyagolták a számvi­teli munkát, felhívta a tsz- elnökök, párttitkárok figyel­mét. fordítsanak több gondot a főkönyvelők, könyvelők to­vábbképzésére. Számokkal bi­zonyította, hogy — a köz­hiedelemmel ellentétben — az állattenyésztés, közte a szarvas­marha-tenyésztés a legjövedel­mezőbb üzemágak közé tarto­zik, s több pénzt hoz a tsz „konyhájára”, mint a legnye­reségesebbnek tartott mellék­üzemág. a tsz-építőbrigád. Dr. Major Ferenc tájékoz­tatóját követően több órás vi­ta alakult ki, melynek során hozzászólt Kerner Adám sza- lántai, Weisz János gödrei tsz-elnök, Szabó Ferenc ber- kesdi párttitkár, dr. Szabó Jó­zsef, a Siklósi járási Pártbi­zottság első titkára. Szűcs Ká­roly, a Megyei Növényvédő Állomás igazgatója, Papp Já­nos mohácsi-szigeti tsz-elnök, dr. Huszti Sándor, a Magyar Nemzeti Bank megyei Igazga­tósága helyettes vezetője, Nagy Károly bicsérdi. Roskó Zsigmond siklósi tsz-elnök, Acs Vilmos, a MEZÖBER igaz­gatója. A hozzászólók kérték, hogy a megye párt és tanácsi vezetői évenként legalább egy­szer rendezzenek ilyen — az egész megyét átfogó — ta­nácskozást. Novics János a felszólalá­sokra adott válaszában közöl­te, hogy szívesen tesznek ele­get ennek az óhajnak, ö is elismerését, köszönetét fejezte ki a tavalyi munkáért, majd a tsz-ek mai életét elemezve a szövetkezeti demokrácia, a törvényesség fejlesztésére, erő­sítésére hívta fel a résztvevők figyelmét. Holnap esti bemutató: A tárgyalóteremből Árubeszerzés rovidűton Gerlecz Ferenc 27 éves pé­csi gépkocsivezető saját házá­ba központi fűtést akart be­szerelni. A szükséges csöve­ket, radiátorokat és egyéb anyagokat azonban vásárlás helyett a Baranya megyei Építőipari Vállalat újmecsek- aljai építkezéseinek munkahe­lyeiről lopkodta össze 1967 januárjától a múlt év decem­ber végéig. A lopott holmit esetenként tehertaxin szállí­totta lakására, ahol a rend­őrség 24 ezer forint értékű építési anyagot, oxigénpalac­kot, hegesztőpisztolyt és egyéb szerelvényt talált. Kiskó Fe­renc 24 éves pécsi ács ugyan­csak az újmecsekaljai építke­zésekről 1400 forint értékű műanyagfóliát, festéket, ab­laküveget tulajdonított eL A lopott holmikat a rendőrség a nyomozás során szintén megtalálta a vádlott lakásán. A Pécsi Járásbíróság a tár­sadalmi tulajdont károsító folytatólagosan elkövetett lo­pás bűntettéért Gerlecz Fe­rencet 10 hónapi szabadság- vesztésre, Kiskó Ferencet pe­dig 5 hónapi, 10 százalékos bércsökkentéssel járó javító­nevelő munkára ítélte. Horace? Frederic? — KI tudja. Egy blztoa: a hölgy Izabella. (Szabó Tünde és Holl István) Erb János felvétele Meghívás a kastélyba élelőtt kilenc órakor van- 1 nak legtöbben az eladók a Bajcsy-Zsilinszky úti pia­con. S mivel a vevők-eladók arányában is ők képviselik a többséget valamivel lejjebb szállnak az árak. Akik korán keltek és ügyesek voltak, ilyenkor már lángost, sült hurkát kolbászt esznek a pi­aci falatozókban, majd a bol­tokba sietnek, hogy ne utaz­zanak haza a faluba üres ko­sarakkal. A piaci statisztikus most összegezi, milyen volt a fel­hozatal. Két libát, 18 tyúkot 75 csirkét, 48 liter tejfölt 74 kiló túrót 200 kiló burgonyát, 150 kiló zöldséget, 250 kiló káposztát 300 kiló spenótot, 1500 kiló almát, kétezer fej salátát, tízezer tojást, 1200 csomó retket és 1500 csomó zöldhagymát hoztak az el­adók. A csirkék igen gyen­gék voltak, 60 forintot kértek párjáért és egy pár átlago­san egy kiló 45 deka volt. A tyúkok 4—4,5 kilós átlagsúly- lyal 100—120 forintért keltek el. A zöldség ára 6—8 forint, a burgonya 4, a káposzta 4, a spenót 7—8 forint. Tojást 1.20—1,40-ért lehetett kapni, a fejessaíátáért 1,50—4 forintot, a hónaposretekért 1,50—2,50- et kértek, a zöldhagyma cso­mója egy forint volt. Az al­maidénynek már-már vége, edt az árak is jelzik: 6 forint A piacon a legsilányabb, a kifogástalan Starkingért 18 forintot kértek kilónként. Kilencvenöt italozót számol meg hamarjában az egyik piaci biztos a B. m. Vendég­látó Vállalat pavilonja körül. Az italozók „terepe” négy asz­talsor és környéke. Lumpok­ból, munkakerülőkből is bő­ven akad itt. Tíz óra tájban már erősen ittasak, durván el­küldenek bárkit, aki eredeti rendeltetésének megfelelően szeretné használni az elárusí­tó asztalokat. Mindig akad az idősebbek között olyan, aki sört, pálinkát vesz a környé­ken ácsorgó 15—16 éves fi­úknak. Az ércbányász buszok­kal indulók és érkezők közül is sokan itt tanyáznak. Dél­felé több italozót elnyom az álom, letelepednek a pavilon napos oldala mellé. Itt alszik erősen bepálinkázottan egy Csipkerózsikának becézett szutykos nő is, akiről a mel­lette lebzselő cigányok társa­ságában éppen színes filmet készítenek külföldi turisták. A piac a városon kívüli egyetlen hely, ahol alkudozni lehet. Sokan épp ezért szeret­nek a piacon vásárolni, mint az a fiatalasszony is, aki sós­kát vett csomóra mérve, A | sikeres alku után elégedetten fizetett, majd két sorral odébb, a sóskán nyert forin­tot könnyelműen egy fej fok­hagymára költötte. Ezt a fok­hagymát 28 fillérért kaphatta volna meg a MÉK pavilonjá­ban. A 28 filléres fejenkénti fok­hagymaárat egyébként nem az ő kedvéért számítottam ki, hanem Balogh Sándomé és még néhány más, nagykani­zsai asszony miatt. Ök ugyan­is 1,20-at 1,50-et kértek egy- egy fej fokhagymáért Ami­kor elfogyott az állítólag Nagykanizsáról hozott kész­let a MÉK-től vásároltak utánpótlást Egy-egy, általá­ban 1,70—1,80 kilós kötegen csaknem kétszáz forintot nyer­tek oly módon, hogy a MÉK- től vett fokhagymát is fejen­ként árusították. „Helycserés támadást” haj­tott végre a kispénzű embe­rek ellen a CE 25-35-ös rend­számú személygépkocsi tulaj­donosa is. Megvásárolt kilón­ként 10 forintért két mázsa Húsvéti rozmaring almát. Hogy mennyiért adja el a szigetvári piacon, ahova ké­szült vele, akkor még nem tudta. Csak afelől volt bizo­nyos, hogy a szigetvári zöld­ségboltban 14,80 az alma hi­vatalos fogyasztói ára... Harsány! Márta, Idézet az Arts című franc lap egyik 1962-es számából: lrA század kezdetén va­gyunk, egy szegény lány két bájos és gazdag ikerfiú és né­hány csúnya, gonosz, nevetsé­ges felnőtt. Báli éjszaka. Tánc. Melankólia, félénkség, köny- nyedség, amely végigkíséri a táncosokat. Az ifjúság álma ez a darab, ezeket a szerepeket soha nem fogja szétroncsolni az öregség.” A francia lap ezekkel a szavakkal méltatta Anouilh: Meghívás a kastélyba című darabját, amelyben az egyik szereplő mondja: — Plautus és Goldoni óta többé már senki sem nevet ikreken. Anouilh, az író saját me­részségét hangsúlyozza ezzel a szövegrésszel, hiszen a darab éppen ennek a valóban nem eredeti ötletnek a változatá­ból áll. Hogy miképpen sike­rül e merész vállalkozás, azt egy színházi előzetesben nem illik előre megírni. De azt igen: az ikrek alakítójának hihetetlenül nagy lehetőséget nyújt. A holnapi pécsi pre­mieren Holl István mutatko­LAKÓHAZAT. TARSASHAzAT, LAKÓTELEPÉT megtervezi, megszervezi és megépítteti a Baranyaiéra BARANYA MEGYEI TANÁCS TERVEZŐ VÁLLALATA Pécs, Zrínyi utca 11. szám. Telefonszám: 13-68, 10-71. zik majd be az ikrek, vagyis Horace és Frédéric kettős sze­repében. S a sok érdekes figura kö­zül hadd emeljünk ki __ nem r angsorolás céljából — még egyet: Capulet kisasszony, tár­salkodó nőét, akit Labancz Borbála alakít, s a művésznő­nek ez az első komika szere­pe. A darabot Nógrádi Róbert rendezi, ifjú Kőműves Sándor játékmesteri közreműködésé­vel. Szereplői: Holl István, Ta­kács Margit, Ronyecz Mária, Paál László, Vajda Márta, Győri Emil, Haumann Péter, Szabó Tünde, Pásztor Erzsi, Labancz Borbála és Barancsi Ferenc. A jelmezeket Vágó Nelli, a díszletet Pintye Gusz­táv tervezte. ságosság fokozása érdekében felméréseket végzett a kor­szerű fejtésbiztositó módok­kal kapcsolatban, s miután a sajátos — rendkívül szeszé­lyes — telepadottságok egyér­telművé tették, hogy a leg­korszerűbb technológiának számító lépegető fejtésbiztosí- ló rendszerek Pécsbánya vo­natkozásában nem alkalmaz­hatóak gazdaságosan, napi­rendre került egy közbülső megoldás kikísérletezésének kérdése. A kiindulópont: a fabiztosítás klasszikus mód­szere — amikor is a pillérek a hátrahagyott fejtésrészek­ben az omlás martalékává lettek —, nem tartható fenn tovább. Az új gazdasági hely­zet diktálta legalapvetőbb kö­vetelmény: e pillérek vissza­mentése, illetve újbóli beépí­tése. A tegnap éjszakai, sikeres főpróbát a március 20-a óta tartó előkísérletek tapasztala­tai alapján rendezték meg. A pillérek tehermentesítését egy speciális ék segítségével haj­tották végre, a hatalmas nyo­másnak kitett támfákat pedig egy hidraulikus visszarabló szerkezettel mozgatták meg. Hasonló gép eddig nem állt a mecseki bányászok rendel­kezésére: korábban mindösz- sze a 3 tonna vonóerő kifej­tésére alkalmas kézi vitla volt rendszeresítve. A pécsbá- nyai műszaki dolgozók által kialakított, NDK hidraulikus munkahengerre épülő, 20 ton­na teljesítményű visszarabló szerkezetet 250 atmoszféra nyomással üzemelő légszivaty- tyú hozza mozgásba. Erőki­fejtésének nagyságára jellem­ző: ha másképp nem megy, a combvastagságú fákat is de­rékba töri... A pillérvándoroltatás üzemi szintű alkalmazása évi 4 ezer köbméter bányafa megtakarí­tását ígéri. Sebestyén Béla fő­mérnök a várható gazdasági eredménnyel kapcsolatban el­mondotta: tavaly 48 forint bitosítási költség terhelte a Széchenyi-aknai szén minden tonnáját. Az új módszer ezt az összeget 32 forintra szorít­ja le. A kísérletet megtekin­tette dr. Koncsag Károly, a Körzeti Bányaműszaki Fel­ügyelőség vezetője is, aki a látottak alapján rendkívül bi­zakodóan nyilatkozott A ma­ximális biztonság garantálása érdekében a technológia még számos vonatkozásban finomí­tásra szorul, a Varga Lajos bányamérnök vezetésével ki­alakított hidraulika azonban máris tökéletesnek mondható. A pécsbányai kísérletsorozat az elkövetkezendő hetekben tovább folytatódik, sőt a prog­ram még bővül is: azokon a helyeken, ahol erre a geoló­giai feltételek adottak, fémke­retekből álló pilléreket építe­nek, melyek a fapillérekhez hasonlóan a fejtés előrehala­dásával párhuzamosan lépés­ről lépésre előbbre „nyomul­nak” ... B. S. Új jövevény M ®o — orom a családban A gyermek fejlődne, növekszik, a szülők gondja szaporodik. A ««Iád előre nem íáfható anyagi gondjai! enyhíti az idejében kötött ÉLETBIZTOSÍTÁS Sokféle változatából mindenki kiválaszthatja a maga es gyeimeke számára a legmegfelelőbbet. ÁLLAMI BIZTOSÍTÓ

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents