Dunántúli Napló, 1969. március (26. évfolyam, 50-74. szám)

1969-03-09 / 57. szám

Dunanmti napto 1969. március f. Egy marék föld az egykori lövészárokból Találkozások a hadak útján A drávaszabolcsiak ré^i ismerősükként üdvözölték Hanamov elvtársat—A tábornok nagy elismeréssel szólt a pécsi bolgár iskoláról A Tolt harcostársak sírja előtt Harkányban Véget ért a magyar—bolgár barátsági hét eseményeire Baranyába érkezett bolgár vendégek látogatása. Egy he­tes itt-tartózkodásuk során baráti összejöveteleken mint­egy háromezer baranyai dol­gozóval találkoztak. Pénteken este az eresébettelepi kultúr- otthonban volt a záróünne­pély. A Dráva mentén Szimeon Hanamov tá­bornok, a küldöttség vezetője részt vett a drávai harcok­ban. Itt-tartózkodása alatt végigjárta az egykori hadak útját. Felkereste a beomlott lövészárkokat, akkori főhadi­szállását, bajtársai sírját — Aki elindul a háború út­ján, soha nem tudhatja, mi­kor találkozik ismerőssel, rég elfelejtett baráttal — mon­dotta amint Drávacsepelyen Horváth Mihállyal, volt tol­mácsával beszélgetett — Voltam én tolmácsa par­tizánnak, orosznak, németnek egyaránt. — Ha vissza gondol, volt-e valami értelme harcunknak — kérdezte a tábornok. — Én kaptam hat hold földet, volt egy tehenem, azon iparkodtam, hogy még egy legyen — az eke elé ... Ami­kor jött a tsz-szervezés, nem szívesen adtam. Most tudom: jobb így. Kapok 500 forint nyugdíjat, nem szorulok rá senkire. _ Nálunk sem ment köny- nyen, mégis egész Bulgária „közös”. Egyébként mennyit fizet az itteni termelőszövet­kezet? — Tízórás munkanapra 66 forintot. — Kicsit kevés. — Tavaly csak 55 forint volt. Felbomlik a protokolláris rend. — a ev alatt kozviingnas, járda, bekötőút, kultúrház, klubhelyiség, könyvtár — Di­mitrov nevét viseli — leg­alább húsz új ház épült csak ebben a 320 lakosú faluban — mondotta Czuni József községi tanácselnök. Az idősebbek közül sokan emlékeznek a bolgár kato­nákra, s a vezérőrnagyra is. — A pörkölt olyan jó, mint 24 éve — állítja a tá­bornok. — Persze, akkor éhe- sebbek voltunk. A művelődési otthonban vagy kétszáz ember szorong. Az iskolások népitáncot jár­nak, szavalnak, majd a „Me­sél a Dráva” című filmet ve­ti tilt Ezután bál következik A tábornok megtáncoltatja a magyar menyecskéket, egy ember pedig azt mondja: „Nem tábornok, alig van arany rajta”. Barátságos, sö­tétzöld egyenruhájában elve­gyül az emberek között. kell, hogy katonák nem szál­líthattak civileket... Hát ké­rem, ez a gyerek megvan. — Most 24 éves, vegyészmérnök. Ügy érzem, egy kicsit a bol­gároknak is hálás lehet éle­téért ... Igen megható volt, amint a bolgár iskolában, köszöntötték a gyerekek Hanamov tábor­nokot. — Köszönjük szépen, hogy netrt tetszett kifelejteni ben­nünket — mondotta vékony­ka hangján egy kilenc éves kislány. Aztán elmesélte, hogy amikor Szófiában volt — a Szabadságparkban — akkora rántott húst evett, mint a tá­nyér. Ezután magyarul és bol­gárul elszavalta József Attila „Mama” című versét... Megérte az áldozatot A Megyei Pártbizottságon Rapai Gyula elvtárs köszöntő­Találkozái a fiatalokkal a Felsőfokú Vegyipari kuniban Gépészeti Technl­KÜLKERESKEDELMI VÁLLALAT GÉPIPARI JELLEGŰ EXPORTMUNKÄKHOZ forgácsolási rúdautomata és lemezmunkákhoz kapacitási keres Jelige: „EXPORT- GÉPIPAR” MAGYAR HIRDETŐ Felszabadulás tér X. szám. Budapest A harkányi temetőben egy sír előtt megállt: — Aki itt fekszik, bajtár­sam volt. Az apját kivégezték ß fasiszták. Bátyja partizán­ként halt meg. öccse most nálam szolgál. Ezredparancs­nok. Drávaszabolcson kiment 8 Dráva-partjára. A rég beom­lott lövészárokban szemét tö- rölgette. Később kissé suta mozdulattal egy marék föl­det rejtett zsebkendőjébe. A fiatalok között — Kétszeres izgalommal készültem a magyar fiatalok­kal történő találkozásomra — mondotta az Építőipari Tech­nikumban. — Ismertem a ré­gieket, akik többször átúsztak a Dráván, és felderítették a német hadállásokat. Most al­kalmam van megismerni önö­ket is. — Könnyű volt régen! Ak­kor volt, ki ellen harcolni. Most nehéz hősnek lenni — jegyezte meg egy fiú. — Tévedés. A tanulás, be­csületes munka is hősiesség. A hétköznapok hősiessége! A Felsőfokú Vegyipari Gé­pészeti Technikumban a hall­gatók sötét ruhában, kissé feszélyezett ünnepélyességgel fogadják a küldöttséget. Dr. Kisbán László, az iskola igaz- I gatója, hamar meleg hangu- j latot teremt. Elmondja, 24 éve milyen körülmények között találkozott bolgár katonákkal. — Feleségem terhes volt. Körülbelül egy hónap lehe­tett a szülésig, amikor Po- mázról vissza akartunk tér­ni Pécsre. 1945 márciusában, egy stráfkocsin Bajáig jutot­tunk. Hideg, szeles időben, álltunk a piactéren. Kétség- beesetten gondoltam arra, hogy feleségemnek szabadban kell töltenie az éjszakát. Egy bolgár autó dohányt rakodott, a közelben. A zsúfolásig i megpakolt járműre hosszas I könyörgés után, felvettek 1 bennünket Mondanom se jében elmondotta: „Különböző nemzetiségű, de egy célért küzdő emberek vagyunk. — Pártjaink közötti egyetértés barátságunk záloga.. — Baranyában tartózkodá­som alatt meggyőződtem ar­ról, hogy volt értelme a bol­gár katonák áldozatának. A baranyai kommunisták éltek a lehetőségekkel... — vála­szolta Hanamov tábornok. Tizenöt-húsz bolgár család él Pécsett A bolgár iskolá­ban szép számmal összejöttek a küldöttség látogatása alkal­mával. Szinte valamennyien ismerik egymást — Egy hadosztályban vol­tam a tábornokkal. Ha nem szerelek le, talán én is... De hát a magyar lányok túl szé­pek voltak, s én meg itt ragadtam — mondja Hriszto Daszkalov, a DÉDÁSZ dol­gosója. A bolgárok egyrésze magyar lányt vett feleségül, s így maradtak hazánkban. — Jól érzik magukat? — Ha nem úgy volna, ha­zam ennénk. — Nagyon kedves a pé­csiektől, hogy az iskolát. ko­lóniát támogatják. Tényleg sokat tesznek a két nép ba­rátságáért. Nem tudom van-e a vilá­gon még egy hely, ahol a párt, államhatalom és tö­megszervezetek képviselői olyan sokat tesznek egy oly kis nemzetiségi csoportért, mint Baranyában. Öröm volt hallani Szimeon Hanamov tábornok magyarul mondott búcsúszavait: — Éljen a magyar és bol­gár nép barátsága! • Lombos! Jenő Pécsett a m. kerületi tanács reprezentatív házasságkötő-termének: „történetében” első ízben volt tegnap aranylakodalom. — Bácsváss János és felesége 1919-ben kötött házasságukat erősítették meg újabb esküvel Űj szín az új negyedben Miért egyformák az épülő pécsi házak? Változatosságot ígérnek az építészek Csalódás fogja el az em­bert, ha az épülő új szigeti vá­rosrész déli felének terveibe betekint Kiderül ugyanis, hogy a déli térséget lénye­gében ugyanolyan épületekkel fogják beépíteni, mint ami­lyeneket ma Uránvárosban láthatunk. Lesz ugyan némi változás, de valami sajátos, önálló arculatra nem számít­hatunk. Már két évvel ezelőtt fel­emeltük szavunkat az egy­hangúság ellen, • ellenzé­sünk azóta csak fokozódott Kétségtelen, hogy e házak nagyon lakályosak belülről, s egy ilyen házban élni — őröm annak, aki korábban szoba-konyhás lyukban lakott ahol nem ismerhette a für­dőszoba, meleg víz szolgál­tatás, távfűtés és gáztűzhely kényelmét Az is Igaz, hogy semmiféle esztétikai szempont nak nincs létjogosultsága, ha az a lakásépítés jelentős drá­gulásával jár, hiszen tízezrek élnek még olyan házakban, mint amilyenek a Balokány- ban, vagy a Tettyén láthatók. Mégsem lehet elfogadni, hogy a nagyipari építési mód, a paneltömeg meg a változatos­ság összeegyeztethetetlen. Pécsi Tervező Vállalat főmér- Ezekkel a gondolatokkal kerestem fel Szoyka Pált, a Pécsi Tervező Vállalat főmér­nökét és Rikker Mihályt, a Baranya megyei Építőipari Vállalat főmérnökét Szoyka Pál irodájában zajlott le 'a beszélgetés. A falon a szi­geti városrész déli része, észa­ki része és a kertváros be­építési terve Két évvel ezelőtt az Építő­ipari Vállalat még a téma fel­vetése ellen is tiltakozott Rendkívül megnyugtatóan ha­tott hogy ezúttal a legcseké­lyebb ellenvetés nélkül el­ismerte a kérdésfeltevés jo­gosultságát. Mint Rikker Mi­hály mondotta, már ők is sokallják az egyforma háza­kat Nem vonták kétségbe, hogy a szigeti városrész déli fele valóban meglehetősen hason­lít majd Uránvároshoz. Mint mondották ezt a városrészt négy évvel ezelőtt tervezték, napjainkig még ennyi „átfu­tási idő”-re volt szükség, kö­vetkezésképp ami elfogadott amit már megkezdték, azon már nem változtathatnak. Némi új szín azonban még­iscsak kerül új negyedbe. — Ilyen lesz a több mint húsz- emeletes magasház, a rend­kívül eredeti formájú, meg­jelenésű vásárcsarnok. A West Orvostudományi egye­tem délután I órakor a Gyer­mekklinika tantermében tudo­mányos Olást tart. Tárgy: Bo­doni Mihály (Ideg- és Elmekll- nlka): Jóindulatú glioma rossz­indulatú fejlődése Bt ér után (bemutatás, IS perc). — Czlgner Jenó (Fül- orr- gégeklinika): A partialis gégeresectiókról (38 p.). Molnár Zoltán és Varga Gyula (RBntgenklinika): A nylrokke- rlngés kompenzált és dekompen- zált vezetési zavarának megíté­lése lymphographlával (30 perc). Az or fűi szőlőhegyen közvetlen a víkendtelep 'folytatásaként olcsó telkek e!adók Bővebb tájékoztatás és szerződéskötés orfűi községi közös tanács végrehajtó bizottságánál az A nemzetközi építőművé­szeiben egy új irányzat jelent meg, amit a pécsi tervező- mérnökök átvettek és tovább­fejlesztettek * Az új irányzat lényege némi leegyszerűsítés­sel így foglalható össze: ne házakat tervezzünk, hanem lakásokat, s azokat rakosgas­suk egymásra. Ilymódon vég­telen variációs lehetőségek nyílnak. Mindez persze nem úgy értendő, hogy egész lakásokat fognak az építkezés színhe­lyére szállítani illetve beemel­ni, mert ez technikailag meg- oldhattalan. Kisebb darabok­ból fogják megvalósítani ezt az elvet Erdélyi Zoltán, Dé­nesi Ödön, Tillai Ernő és má­sok tervei, elképzelései alap­ján megnyugtató volt látni, hogy a szigeti városrész észa­ki felén felépülő 200—300 méter hosszú házak — függő­leges és hosszirányban is ta­goltak lesznek, s a rideg, únos untalanig megszokott hasábok után polgárjogot nyernek a szabálytalan, váltakozó és ki­ugró formák. Nem kevésbé volt örömet keltő, hogy mó­dosítanak a kisebb házak el­rendezésén is, s különböző alakú „házbokrok” jelennek meg majd. Végül — ami alap- j vetően fontos volt és marad a jövőben is — a számítások szerint ígv sem lesz drágább a lakásépítkezés, mint — vál­tozatlan árakon számolva — eddig volt Magyar László Páratlan lelet Mohácson Dr. Kiss Attila muzeo­lógus lapunk munkatár­sának a következő tájé­koztatást adta: — Március 6-án Mo­hácson, a Városi Tanács Werner-féle építőbrigád­jának egyik tagja, Hase- nauer Bálint útjavítás közben a Kálvin közben egy edényt talált, úgyne­vezett szürke mohácsi korsót melyben 11 kiló 33 deka ezüstérem volt A pénzdarabok Mátyás király és Ulászló érmei voltak. A lelőhely és az érmek keltezési dátuma alapján feltétlenül arra lehet következtetni, hogy az akkori tulajdonos a törökök elől rejtette el a XVI. században tetemes vagyont jelentő pénz- mennyiséget Az érmeket Sarosácz György, a mohácsi mú­zeum igazgatója szedte össze és ő értesítette a Pécsi Janus Pannonius Múzeumot is. A lelet or­szágos jelentőségű, hisz további adatokat szolgál­tathat a mohácsi vész idejéből a tíz éve folyó kutatásokhoz. A becsü­letes megtalálót a pén­zek tisztítása és tudomá­nyos feldolgozása után jutalomban részesítik. A talált ezüstöt több mint valószínű, hogy a mo­hácsi múzeumban fogják kiállítani. A Janus Pannonius Múzeum igazgatója, dr. Dankó Imre szerint ez az országban a legnagyobb mennyiségű ezüstlelet, melyet eddig egy edény­ben találtak. A tudomá­nyos feldolgozást a pé­csiek a Nemzeti Múze­um éremtárával közösen végzik. <— wér — Százezer négyzetméter pirogránit A Pécsi Porcelángyár idei termelési profiljá­ban részleges változás történik. A hagyomá­nyos kályhacsempék gyártásával, a táv-, vil­lany-, gáz- és olajfűtés térhódítása következté­ben leállnak és helyette áttérnek az építőiparban keresetté vált pirogránit lapok készítésére. A piro- gránitot az épületek homlokzatának kiképzé­sénél, valamint belső burkolásra és díszítésre használják fel. Erre az évre 100 ezer négyzet- méter. .pirogránit előállí­tására kapott megrende­lést a gyár. I

Next

/
Thumbnails
Contents