Dunántúli Napló, 1969. március (26. évfolyam, 50-74. szám)
1969-03-09 / 57. szám
9969. március 9. Dn^antmi napi« Traktor és repülő \ együttműködése „Házi” repülője van a Bólyi Állami Gazdaságnak A 27 ezer holdas mezőgazdasági nagyüzem egész évre ‘ kibérelte a növényvédelmi szolgálat repülőgépét. A gazdaság óriási területe és változatos növényszerkezete ugyanis lehetővé teszi, hogy állandóan foglalkoztassák a gépet A repülőgép működtetése azonban igen költséges, fontos tehát hogy minél alaposabban kihasználják a teljesítő- képességét. A bólyi szakemberek felfigyeltek arra, hogy a modem mező- gazdasági gép kiszolgálássá rendkívül elavult lassú és munkaigényes. A repülőgépet kiszolgáló munkások vállukon cipelik az ötven kilós műtrágyás zsákokat létrán másznak fel a géphez és innen öntik, bele az anyagot a tartályba. Hosszadalmas művelet ez, ami növeli a repülőgép improduktív munkaidejét Az állami gazdaság főmérnöke, Pálffy Endre, szellemes megoldással gépesítette ezt a munka- folyamatot Tervei alapján egy MTZ-típusú traktor rakodógépére fordított kúpalakú edényt szereltek fel, amely ötszáz kilogramm anyag befogadására alkalmas. Az edényt előre megtöltik, s a traktor — a hidraulika segítségével — három méter magasra felemeli és ebben a helyzetben várja a leszálló gépet A repülőgép odagördül a töltőhelyre, a traktor melléje áll és egy gombnyomásra bele- zűdítja a műtrágyát a gép tartályába. Mindez egy percen belül lezajlik, a repülő motorját le sem kell állítani, azonnal indulhat tovább. Nincs szükség nagyszámú kiszolgáló személyzetre sem, a traktorvezető és egy segédmunkás elegendő a művelet elvégzésére. A jelenlegi újítás szilárd anyagra — műtrágyára — készült, de már épül a folyadéktöltő edény. Március végén ugyanis a repülőgép meg kezdi a kukoricavetésre kijelölt földek vegyszeres permetezését Erre a célra egy ötszáz literes töltőedényt szerkesztenek, amely ugyancsak gombnyomásra zúdítja bele a permetlevet a repülőgép tartályába. A termelékenység problémái Baranya ipari üzemeiben Termelékenység és érdekvédelem Hogyan szolgálhatja a szakszervezet a munka hatékonyságának növekedését? A termelékenység a munka hatékonyságának fokmérője. Színvonala meghatározza a gazdasági fejlődés ütemét és mértékét. Minden olyan tényező, amely a hasznos munka intenzitását fejlődésében akadályozza, tulajdonképpen elapasztja a fejlesztés forrásait Mint gazdasági számítási kategória egyszerű képlet, ahol a termelés és a munkaidő hányadosaként jelenik meg, de tartalmában emberek és eszközök bonyolult kölcsönhatásában motiválja létezésünk körülményeit. A szakszervezet szerepkörében, az érdekvédelem szemszögéből szeretnék tehát a vitába kapcsolódni. Ha a termelékenységet c+v+m termelési tényező alapján vizsgáljuk és ezen belül külön foglalkozunk a holtmunka részében megtestesülő hatékonysági elemekkel és külön értékeljük a nemzeti jövedelem részt, a gyakorlatban is hasznosítható eredményhez jutunk. A termelő tevékenységhez szükséges anyagok és energia takarékos felhasználása, a gépek munkaeszközök és berendezések rendeltetésszerű használata, gondos ápolása és megóvása termelékenységi képletünkben a pótlási alap viszonylagos csökkenését és a nemzeti jövedelemrész ennek megfelelő növekedését eredményezik. Különös hangsúlyt kapnak ezek a tényezők az új mechanizmus gazdasági érdekeltségi rendszerében, amikor már nem központilag előírt szempontok, hanem az anyagi részesedés növekedésének egyfajta feltételei. — A gyakorlati életben azonban nem mindig, sokszor nagyon is ritkán lehet ezeket a fontos feladatokat a közvetlen személyes részesedéssel összekapcsolni. Ezért fontos, tudatformáló feladatnak tartjuk, hogy a közösségi tulajdon sajátos érdekvédelmét versenyeztessük szervezeti munkánkban. Megértessük és tudatossá tegyük ezeknek a gazdasági növekedésre, társadalmunk fejlődésére gyakorolt hatását, hogy érzékeltessük az anyagi részesedésben U megnyilvánuló szerepét Az adott termelési fázisban rendelkezésre álló élőmunka alap a munkaidő és munkaerő legcélszerűbb felhasználása is növelik a létrehozott új értékeket A munkaidőkiesés, a kellően elő nem készített munkaterület miatt is elnyúló munkakezdések, az elhúzódó ebédidők, a selejtpótlásra fordított idők fokozatos felszámolása megfelelő körülményék közt tartaléka lehetnek az intenzitás növelésének. Ha most szűkebb munka- területünket, mindennapi tevékenységünket értékeljük, és azt vizsgáljuk, hogy szak- szervezeti munkákban menynyiben szolgáltuk a munka hatékonyságának növelését, talán néhány konkrét szempontot célszerű megemlíteni. Decentralizált szervezeti rend szerünkben arra ösztönczzüK műhely bizottságainkat, vegyenek részt a dolgozók problémáinak foglalkozó döntések előkészítésében és döntsenek mindenben a helyszínen, amihez a hatáskört megkapták. A szakszervezeti tanács keretében részt veszünk a vállalati tervek elkészítésében. Véleményezzük és támogatjuk a hosszabb távra szóló fejlesztési célkitűzéseket, mint a növekvő részesedési lehetőségek jövőre vonatkozó feltételeit. Közreműködünk a közvetett és közvetlen juttatások céljainak és mértékének megállapításában és gondoskodunk a végrehajtásról. A munkaverseny keretében a gazdasági feladatok teljesítése, a versenyben való résztvállalás feltételei és a továbbiakban olyan témákat versenyeztetünk, amelyek a szigorúan vett gazdasági számadáson kívül esnek, de tudatformáló szerepük döntő mértékben befolyásolhatja a végső eredményt. A szocialista brigádmozgalom klubrendszerében közvetlen kapcsolatot teremtettül k munkásaink és a legfelső vállalat- vezetés között. így lehetővé tettük, hogy dolgozóink folyamatosan meg1 smerjek a vállalat szintű gondoltat és részt vállaljanak a vezetésben. Ügy gondolom, hogy ilyen jellegű munkánkkal az éket valóságában is rés/t vállalunk a gazdasági vezetés gondjaiból és részeseinek tudjuk magunkat a kollektív együVtmű- ködésből eredő gazdasági eredményeknek. , Berki József a Baranya megyei Építőipari Vállalat ezb-titkára Szerelik a csőhidat a komlói szénosztályozóban. A szénosztályozó- gépsort és a keverő ülepítő tartályt öar/.e' ítő csővezetéket ezen %• hetven méteres hídon helyezik üzembe Jubilál a megye első állami gazdasága Megvalósult a történelmi feladat 1945 tavaszán a Beremend melletti Püspökbóly és Űj- major, valamint Idamajor cselédei között felosztották a pécsi püspökség mintegy 3500 holdas Uradalmát. 170 hold azonban egyben megmaradt, ezen és a püspöktől bérbevett 200 holdon alakult meg a megye első állami mező- gazdasági nagyüzeme, akkori nevén jószágfelügyelőség, Korszerűsítik a harkányi Ilona-fürdőt Jó eredményt hozott a Szénbányák terrező osztályának önállósítása A pozitív mérleg itt valóban létkérdés: a Mecseki Szénbányák tervező osztálya 1968. januárjától ugyanis „önellátó”, azaz magának kell a fenntartásához, illetve fejlesztéséhez szükséges összegeket biztosítania. A kísérlet — ez az osztály kapott elsőnek a vállalaton belül ilyen nagy függetlenséget és jogkört —, sikerült. A múlt évi mérleg „plusz” oldalán 25 százalékkal több nyereség jelentkezett, mint 1967-ben. A tervező, illetve szakmérnökökből álló osztály fő feladata természetesen továbbra is a szénmedence tervezői igényének kielégítése, de emellett már a múlt esztendőben is erőteljes volt a „kifelé tekintés”. 1968-ban egymillió forint volt a külső megrendelők részére készített tervek értéke. A bányász-tervezők közreműködésével valósult meg például az Ady Endre utcai orvosi rendelő, a kijózanító állomás és az Alkotmány utcai szociális otthon. Az idei — külső — megbízatások közül legjelentősebb a harkányi gyógykórház részére végzett munka, ahol 2,5 millió forintos ráfordítással, felújítják az Ilona-fürdőt Az eddigi sikerek és a mind erőteljesebben jelentkező igények alapján egyébként a vállalat építőipari kivitelező részlegének erősítése is napirendre került Uj üzemet akar építeni a Kossuth Ktaz Közel másfél esztendeje, hogy munkaegészségügyi vizsgálatot tartottak több pécsi üzemben — többek között a Pécsi Kossuth Cipész Szövetkezetben is. Az orvosok megállapították, hogy a cipőfelsőrésznél alkalmazott ragasztóban lévő benzol párolgása következtében bőr, illetve légúti megbetegedést okozhat. Javasltuk az volt, hogy a szövetkezet szereljen fel nagyobb hatásfokú szel- lőzőberendezéseKet, s találjanak módot arra, hogy kevésbé i rtalmas ragasztóanyagot hasz hálhassanak a dolgozók. A szövetkezet vezetősége a javasolt intézkedéseket végrehajtotta. Ez persze nem ment könnyen. Elő kel’ett teremteni azt a közel 300 ezer forintot, amely fedezte a speciális berendezés költségeit. A lágkicserélő készülékeket felszerelték a két felsőrész, illetve a két alja-körön. Ez volt a mego’dás egyik fele. — Ezután a ragasztó vegyi-összetételén kellett változtatni. — Több külföldi cégtől kaptak ajánlatot, míg végül is egy tMazinoldatú ragasztót vezetEgymillió pár cipő Pécsről? tek be. Ennek az anyagnak káros hatása jóval kisebb, mint a benzolosé. A kész cipő fényesítésénél alkalmazott „tolur” azonban még mindig káros, annak ellenére, hogy elszívóberendezést ez az üzem rész is megkapta. A szövetkezet vezetői most folytatnak tárgyalásokat a hazai vegyipari vállalatokkal: valószínű sikerül majd a tolurt egy másik kevésbé ártalmas fényesítőszerrel helyettesíteni. Az egészségügyi intézkedések sorába tartozik az új orvosi rendelő létesítése is. A szövetkezet dolgozói eddig a Megyei utcai KISZÖV székházban lévő rendelőt látogatták. Ez messze esik a munkahelytől, következésképpen több munkaóra-kiesést jelentett. Az orvosi rendelőt az irodai szárny emeletén rendezik be mintegy 100 ezer forintos költséggel. Április közepétől kezdődően az üzemorvos itt fogadja a betegeket. Egyébként az egyre növekvő exportforgalom miatt a szövetkezet már lassan „kinövi” a Madách utcai üzemet. Ezért ezekben a hónapokban a felügyeleti szervekkel olyan megoldáson tárgyalnak, hogy mintegy 25 milliós beruházással új üzemet építenének. A régi üzemet átvenné a Pécsi Kesztyű Ktsz. Az ÁFOR teleptől a város irányában egy 5 holdas, nagyon szép, zöldsávval kerített területen jelölték ki a „gyár” helvét. — Azért lehet gyárról beszélni, mert a jelenlegi évi 450 ezer párról egymillió pár fölé növelnék a termelést a Icg.cor- szerűbb gépi berendezéssel — Ma körülbelül 450 női dolgozója van a szövetkezetnem de az új üzem lehetővé tenné, hegy még 250—300 nőt ícg- lakoztathatnának, sőt beiskoláznának mintegy száz főnyi tanulógárdát is. Ami az egészségvédelmi követelményeket illeti, a tervezői elképzelések a legjobb megoldásokat célozzák. Az üzemrészek célszerű elhelyyazésé- vel, korszerű légkond cionáló berendezéseivel, szinte a minimumra szorítanák 'fi a vegyianyagok okozta «esetleges károsodásokat Fejlet/eebb ipari létesítményekhez hasonlóan az öltöző-fürdő vonalhoz egy pihentetőt építenének. A pihentetőben elhelyezz-*tt fotelek és más — valóban pihenést szolgáló bútorok — már eleve arra késztetik t műszak leteltével a dolgozót hogy a szalag mellett eltöltött fárasztó órákat olvasással, tévézéssel, beszélgetéssel zárja le. A pihentetőben frissítőiket, feketekávét, cukrászsütemény, gyümölcsféleségeket árusítanak majd. A terv egyelőre tárgvalási és tanulmányi szmten van, de megvalósulására minden remény megvan. R. F, mely két évvel később vetőmagtermelő célgazdasággá, 1949-ben nemzeti vállalattá, s végül 1950 elején állami gazdasággá szerveződött át. Ma ezt tekinti egyik és legelső jogelődjének a 15 ezer holdas Villány-Siklósi Állami Gazdaság. Villányban nagyjából ugyan ebben az időpontban bontogatta csíráit egy állami nagyüzem. Magvát Albrecht főherceg fel nem osztott, 50 holdas szőlőbirtoka és a közeli Teleki puszta képezte. A századforduló táján a Teleki testvérek itt hozták létre Magyarország legelső szőlő- anyatelepét, mely a nagy fi- loxéra-vész után leromlott hazai szőlőkultúrát volt hivatva amerikai szaporítóanyaggal ellátni. A hatvanas évek elején az állami gazda- i ság már évente 2—3 millió ' szőlőoltványt készített itt, s a Telekiek 24 holdas anyatelepét 110 holdasra fejlesztette.. Az a kis 50 holdas Albrecht- féle szőlő — amit azóta már régen kivágtak és újratelepítettek — az ország egyik legnagyobb, közel 2 ezer holdas nagyüzemi szőlészetévé fejlődött, ahol évente 500—600 vagon szőlőt szüretelnek le s 50 ezer hektoliter bort termelnek. Ebben az évben az állami gazdaságok megünneplik alakulásuk huszadik évfordulóját, Monográfiák íródnak, házi krónikások dolgozzák fel ejíy-egy gazdaság keletkezésének, fejlődésének történetét. A legmesszebbre a villányi pillanthat vissza annak ellenére, hogy Sátorhelyen is létrejött 1945-ben a jószágfel- ügyelöség, Püspökbólyban előbb a megyében elsőként, alakult meg viszont az állami gazdaság. Valkai Sándor, a gazdaság balesetvédelmi előadója még az uradalomtól jött át, mint lakatos, majd később traktoros brigádvezető és főgépész, egyik legjobb ismerője azoknak a régi időknek, Ö mondja tollba a húsz év előtti eseményeket a krónika írónak, Heiner László főkertésznek. Püspökbólyban az Intéző Morva László volt 1948-ig, a gazdaság első igazgatója Rosta József lett. Az első új traktort 1950-ben kapták, s 1952-ben már öt EMAG gabonakombájnjuk volt — ne- I kik volt a legtöbb az országban — jelenleg 14 van. 1955- ben egyesültek Károlymajor- ral, s ekkor vették fel a Be- remendi Vörös Csillag Állami Gazdaság nevet. Tehenészetük és mangalica tenyészetük országos hírű volt már az ötvenes évek elején, búzát, kukoricát és még igen sokféle növényt termeltek többek között 500 hold gyapotot is. A beremendi gazdaság élüzemként lépett be az 1961-es fúzióba, amikor a villányi és az 1949-ben megalakult Siklósi Állami Gazdasággal egyesült. Az 1961-es egyesülést, megelőzően mindhárom gazdaság többszörösen elnyerte az élüzem címet. A nagy egyesült gazdaság viszont azóta egyetlen egyszer sem — ez az üzem ugyanis óriási, s egyetlen más baranyai gazdasággal össze nem hasonlítható feladatra vállalkozott. A hármas fúzió is e yállalkozás jegyében jött létre, mivel egyik kis üzem sem tudott volna külön-külön megbirkózni a feladattal. A cél a villányisiklósi borvidék rekonstrukciójának megvalósítása volt*, amit évente 300 holdas telepítési lépcsőben hajtottak végre, 1962 és 1965 között közel másfél ezer hold szőlőt telepítettek itt a hegyoldalakban is a hegy lábánál. I Aki búzát termel, az még ibban az évben látja mun- tája hasznát, élvezi gyümöl- :sét. Az elültetett szőlő azonsán hosszú évekig nem terem, annál több vele a gond, i munka. Villányban, ahol ä termelési érték 50 százalé- sa a szőlőből s kisebb részt i gyümölcsösből képződik, még korántsem érkeztek el >da, hogy munkájuk hasznát /alóban élveznék. Dr. Pálffy Károly igazgató, aki 1961 óta irezeti a 15 ezer holdas gaz- iaságot s azt megelőzően hat Ívig volt a kis villányi gazdaság igazgatója, úgy véli 3— l évre van még szükségük ihhoz, hogy a nagy rekonst- ■ukciós munka, melyen ma nár jórészt túlvannak, igazi Hasznát élvezni kezdjék. A nagy miire az idén megkezdődő óriási borkombinát megépítése teszi fel a pontot. Ez 10 milliós beruházással készül, s belőle eddig mindösz- sze a tízezer hektoliter befogadóképességű pinceág készült el. Ehhez most egy öt szintes, 24 ezer hektoliteres oronypincét építenek. Végleges helyére kerül a nagykapacitású és immár két éve deiglenes körülmények kötött működő palackozó üzem, nelyben óriási kapacitásánál lógva nemcsak saját borukat, le az egész történelmi bor- üdék borát tudják majd pa- ackozni. Nemcsak a palackozott bor nagyobb hasznáért, le elsősorban a márka, a minőség védelmében, hisz a íegyvonulaton termett borok i tokaji után a legjobb, — . B-minőségű az országban. A nagy feladat megvalósí- ása lassan véget ér. A ju- pileum évében ez tölti el bi- sakodással a gazdaság veze- őit és dolgozóit egyaránt. Ha íagy küzdelmek árán is, de leget tettek egy történelmi el adatnak,: munkájuk során ninden eddieit felülmúló vi- ágzásrrak indult nagyméretű örténelmi borvidék szőlő* sultúrája. — Rné — 1
