Dunántúli Napló, 1969. március (26. évfolyam, 50-74. szám)
1969-03-30 / 74. szám
4 Duna man nopio 1969. március 30. Hat vagon pernye naponként Füstszűrőt kap a Hőerőmű harmadik kéménye Csaknem egytizedére csökkentik a szennyeződést Kétmillió tonna szenet égetnek el évente a Pécsi Hőerőmű kazánjaiban, csaknem a felét annak a mennyiségnek, amit a Mecseki Szénbányák 18 ezer dolgozója évenként termel. Ez a végtelen „torkú” és „gyomrú” nagyüzem azonban nemcsak áramot és meleg vizet állít elő, hanem pernyét is, méghozzá igen nagy mennyiségben. A lipcseiek segítségével A Hőerőmű három kéménye közül kettőt már füstszűrő berendezéssel láttak el, a harmadikat még nem. Ebből a kéményből minden 24 órában 6 vagon pernye száll a levegőbe. Mivel 600 vagon szenet égetnek el naponta, úgy is mondhatnánk, hogy minden száz vagon szénből egy vagon pernye lesz. Még az a szerencse, hogy 103 méter magas a kémény, s így a pernyetenger a legtöbbször igen nagy távolságban oszlik el. Nem egy alkalommal megfigyelték, hogy a csóva gyenge füstfátyolra oszladozó vége még — a légvonalban körülbelül 50 kilométerre fekvő — Kaposvár fölött is megjelent. Ha esős az idő, vagy süly- lyed a légnyomás, a pernye- áradat tekintélyes része Pécs fölött hullik le. Sok emiatt a panasz. Ez indított bennünket arra, hogy felkeressük Moticska Alfonzot, a vállalat főmérnökét és megkérdezzük tőle: mi lesz a harmadik kéménnyel? Mikor látják el füst szűrő berendezéssel? A főmérnök elmondotta, hogy az első két kémény elektroíiltere kerek 88 millió forintot emésztett fel, s súlyos milliókba kerül majd a harmadik kémény „filteresítése” is. Csupán emlékeztetőül jegyezték meg ezt, hiszen ők is Pécsett élnek, s tudatában vannak annak, hogy az egészség olyan dolog, amit nem szabad szembeállítani a pénzzel. Ezért felettesükhöz, a Magyar Villamos Művekhez fordultak, s amikor a várt anyagi támogatást megkapták, szerződést kötöttek a lipcsei PKM céggel. A kérdéses kémény két 50 megawattos teljesítményű kazán füstjét szívja el. A lipcseiekkel kötött szerződés illetve a tervek szerint az első kazán füstkivezető járatát 1970 nyarán, a másodikét pedig egy évvel később látják el villamos pemyeleválasztó berendezéssel. Mindez annyit jelent, hogy a jelenlegi 6 vagon helyett a jövő nyáron már valamivel több, mint 3 vagon, 1971 nyarától kezdve pedig mindössze 0.8 vagon pernye száll naponta a levegőbe. A jelenlegi szennyeződés tehát csaknem egytizedére csökken. Alig fog látszani, hogy a harmadik kémény füstöl. Válasz a komlóiaknak Ha már a Hőerőműben járunk, beszélni kell a vállalat komlói társüzeméről is. Bár a komlói erőműben csak 80 ezer tonna szenet égetnek évente el — tehát huszonötször kevesebbet, mint a pécsiben —, mégis minden 24 órában körülbelül 3 vagon pernye száll a város levegőjébe. Ennek az az oka, hogy a komlói erőmű kéményét csak mechanikus pernyeleválasztó berendezéssel látták el, s ennek rendkívül alacsony hatásfoka a szakemberek körében közismert. Tetézte a bajokat, hogy a komlói erőművet nagyon rossz helyre — egy völgybe — telepítették annakidején, s hiába építettek száz méteres kéményt, az csak húsz méterrel magasabb a környező domboknál. Ilymódon füst- és pernyenyelésre „ítéltettek” a komlóiak, s teljesen érthető, hogy a Városi Tanácstól kezdve a legkülönbözőbb fórumokig szenvedélyesen kérték, pontosabban követelték, hogy tegyenek valamit ez ellen. Valószínű örömmel olvassák majd azt a hírt, hogy sok éves panaszukat orvosolják. Az erő mű 4 kazánjának egyikében 1970-ben olajtüzelésre térnek át, a másik háromhoz pedig füstszűrő berendezést építenek be. Két kazánt már az elmúlt évben leállítottak, a „filteresítés” tehát megkezdődött. A korszerű pernyelevá- lasztókkal ellátott kazánokat 1969. szeptember 30-án, illetve ez év november 15-én átadják, s akkor nem napi 3 vagon, hanem mindössze két és fél tonna, tehát egynegyed vagon pernye száll majd a város levegőjébe. Ez már olyan csekély mennyiség, amely még a KÖJÁL-szak- embérek véleménye szerint is elviselhető. A komlói füstszűrők 14.5 millió forintba kerülnek. — Azok is lipcsei berendezések lesznek, akárcsak a Pécsi Hőerőmű első két kéményénél jól bevált pécsiek. — Magyar — Egy pillanat a Pokolrévböl: mulatnak az ellenforradalmár tisztek. (A képen baloldalt az egyik főszerepet alakító Koncz Gábor, középütt az énekesnőt játszó Horváth Eszter.) Tízezer köbméter ivóvíz Komlónak A napokban elkészül a kőlyuki karszttároló Körülbelül másfél éve adtunk hírt arról, a mindössze tíz főnyi lelkes barlangkutatóról, akik a Megyei Tanács vízügyi főmérnöke, Vass Béla vezetésével minden eddiginél merészebb terv megvalósítására vállalkoztak: megfogni és földalatti gátak közé zárni a kőlyuki (Orfű környéki) barlangrendszer évszázadok óta haszontalanul elszökő vizeit, amire nem volt még példa a baranyai karszt-hasznosítás történetében. Azaz hasonló mégis csak volt, mert szintén Vass Béláék odaadó munkájának köszönhető az abaligeti vízmű létrejötte is, amely az abaligeti kisbarlang általuk felfedett, illetve megfogott vizéből táplálkozik. De nagy részük van a Villányi Állami Pincegazdaság szállító alagútjának építése során feltárt hévizes barlang vízvagyonának felmérésében is, amit a Mecseki Széntröszt geofizikusaival közösen végeztek. Az eredmény? A pincészet máris hasznosítja a kincset, amelnyek különös jelentősége igazában akkor lesz, ha felépítik palackozó üzemüket is. De visszatérve legjelentősebbnek ígérkező vállalkozásukra, a vízínséges komló város ivóvízellátása, vagy legalábbis e gondok enyhítése volt a legfőbb célkitűzésük, ami Vass Béla szerint komoly próbatétel elé állította a kis kollektívát. Minden tizedik ember hallászavarban szenved Megnyílt az audiológiai állomás A tudományág fiatal. Alig múlt ötéves. De hazánkban már neves kutatók, szakorvosok nyújtanak segítséget a hallászavarban szenvedőknek. Audiológiai állomás. Itt vizsgálják azokat, akik hallásukra panaszkodnak, s ezt szakorvosi vélemény is megerősíti. Az első ilyen intézményt Budapesten állították a gyógyítás szolgálatába, másodikat Diósgyőrben, a harmadikat Pécsett, a POTE Fül-, Orr-, Gégeklinikáján, a Munkácsy Mihály utcában. Tegnap országos vándorgyűlés keretében mutatták be a négy helyiségből álló japán és lengyel műszerekkel — audiométerekkel — felszerelt, közel egymillió forintos költséggel létesített intézményt, ahol szakorvosok és egy gyógypedagógus dolgozik. A tegnap tartott vándor- gyűlésen dr. Surján László professzor az audiológia hazai fejlődéséről és a jövő feladatairól beszélt. Elmondotta, hogy e tudományágat Horváth Eszter hazaérkezett a Szovjetunióból Hatalmas táboruk van filmjeinknek Megtisztelő a művésznő, megtisztelő a Pécsi Nemzeti Színház számára: Horváth Eszter operaénekesnő, aki játszik a nemrég bemutatott új magyar filmben, a Pokolrévben, a film szovjetunióbeli díszbemutatóin vett részt, az ebből a célból odautazó magyar filmdelegáció tagjaként. Március 27-én ült repülőre Moszkvában, Budapestre érkezve még aznap felszállt az éjszakai vonatra, s tegnap, szombaton délelőtt már a szín ház karmesteri szobájában énekelt. — Két díszbemutatón vettünk részt, az egyik Moszkvában, a másik Kievben volt — mondja. — A delegációnak három tagja volt, Markosi Miklóssal, a Pokolrév rendezőjével és Lakatos Ivánnal, az operatőrrel mentünk ki a Szovjetunióba. Széles Anna, a női főszereplő kolozsvári premierje miatt nem jöhetett eL Március 19-én este Moszkva egyik legnagyobb mozijában, az Udarnyik filmszínházban volt a díszelőadás. A vetítés előtt léptünk a függöny elé, s a szovjet filmművész szövetség egyik vezetője mutatott be bennünket a közönségnek. Az előadáson a szovjet kulturális élet sok tekintélye vett részt. Televíziós közvetítés volt, majd a bemutató után .sajtófogadás, nagyon sok filmszakember, újságíró, kritikus részvételével. Alaposan kikérdeztek bennünket a film történeti hátteréről, a Tanácsköztársaságról, s Markos Miklós elmondta: a Pokolrévnek, s a film alapjául szolgáló irodalmi történetnek valóságmagva van, elsősorban Héjas Iván alakja szolgáltatta ezt a magot. — A kiévi díszbemutatót március húszadikán rendezték meg, s az ezernyolcszáz főnyi befogadó képességű moziban, persze több előadás során, aznap összesen hatezerén látták a Pokolrévet / — Egy kérdés: milyen a magyar film tekintélye a Szovjetunióban? — Nagy tekintélye van. Ezt részben a Pokolrév iránti igen nagy érdeklődésből láthattuk, részben pedig egyéb információkból, tapasztalatokból. Az, hogy a szovjet filmszakma nagyra becsüli a magyar filmművészetet, az nem újdonság. De most megtudtuk: a szovjet közönség is. Csak egy bizonyíték: Ukrajnában egy év alatt hatmillió nézőjük van a magyar filmeknek. Különösen a Jókai regények filmváltozatai, aztán például az Édes Anna arattak óriási közönségsikert. F. n. — Sok hiábavaló kísérletezés után rájöttünk, hogy csak egyetlen megoldással, az úgynevezett karszt-tárolással juthatunk eredményre, de ehhez sajnos nagyon kevés hazai tapasztalat állt a rendelkezésünkre — mondotta. — A legkevesebb gondot a földalatti zárógát megtervezése jelentette, hiszen az csupán azt a célt szolgálja, hogy megakadályozza a felgyülemlő víz egyirányú elszökését. A nagyobbik probléma az volt, hogy a tárolt víz egy vagy akár több rejtett hasa- dékon át megszökhet és ennek megelőzésére választották a légifelderítést Lényege az, hogy a barlangrendszer külszíni környezetében észlelt legkisebb hasadékról, vagy patakocskáról légifelvételt, illetve pontos térképet készítenek és ennek alapján fognak hozzá a már említett megelőző munkákhoz. — Ez egyszerű bányászati módszerekkel történik — mondotta. — A hasadékok úgynevezett cementtejjel történő injektálásával, de megoldható betonozással vagy agyagfojtással is attól függően, hogy az adott helyen milyen kőzetviszonyokat találunk. Természetesen nem véglegesek ezek a beavatkozások, mert munkánk eredményét továbbra is ellenőriznünk kell. A kis kollektíva mindezt társadalmi munkában, hétvégi pihenőnapjaik, sőt a nyári szabadságuk nagy részének feláldozása árán végzik. — Ha nem jön közbe váratlan akadály, akkor a nyári csúcsidőszakra már sok tízezer köbméter ivóvizet adunk az évek óta szomjuhozó komlóiaknak — mondotta Vass Béla. És ami a legfőbb, összehasonlíthatatlanul olcsóbban is, mert a főmérnök kalkulációja szerint körülbelül 2 millióba kerül a tárolórendszer megépítése, ami csupán tíz százalékát jelenti a hasonló rendeltetésű, de mesterséges megoldású földalatti tárolók beruházási költségeinek. P. Gy. Ady és a világirodalom A Munkácsy Mihály Szabadegyetem irodalmi tagozatának a TIT Bartók-klub- ban tartott ünnepi Ady- estjén dr. Kotta Ferenc főiskolai tanár tartott a fenti címmel előadást. Bevezetőként kifejtette az előadó, hogy Ady sajátosan új költészetébe olvasztotta az európai filozófia és költői irányzatok lényeges vonásait. Utalt Comte, Niet- sche és Schoppenhauer hatására. illetőleg az írók, költők közül Ibsen, Tolsztoj, Dosztojevszkij és a francia szimbolisták vonzására. Korának egyik legműveltebb szelleme volt, aki nemcsak a magyar irodalom múltját és jelenét ismerte kiválóan, hanem a kor legújabb szellemi, költői áramlatainak képviselőit is. Így tudott Ady kora európai színvonalán is újat adni. Így érte utol a XX. század elején a magyar líra a világirodalom lírai szintjét Bár verseinek újszerű lüktetése miatt Adyt a nehezen fordítható költők közé sorolhatjuk, főleg halála után idegenre fordított versei nagy hatást gyakoroltak az európai irodalomra is. összesen mintegy 2200 versfordítása van huszonkét nyelven, köztük olyan nyelven is, mint az eszperantó, héber, holland, tagalog. A nagy évfordulóhoz méltó, modern meglátásokat tükröző Ady-értékelést hatásosan szemléltették a Tanárképző Főiskola irodalmi színpadának vers- mondói. — Barlangvasút Aggteleken? Az elmúlt évben a Budapesti Műszaki Egyetem három fiatal mérnökjelöltje: Fekete József, Kerekes Kálmán és Ozo- rák Ottó diplomamunkájában az aggteleki barlangvasút építési tervét dolgozta ki. Eszerint a vöröstói bejárat és a Vaskapu elnevezésű barlangrész között több mint 2300 méter hosszú földalatti folyosón keskeny nyomtávú pályát építenének, elektromos meghajtású kisvasút számára. A műszernél Mészáros Klemen tin» gyógypedagógus Foto: Szokolal — nemcsak az akut hallászavarban szenvedőkre — alkalmazzák, kiterjesztik munkaalkalmassági vizsgálatokra is, a pályaválasztóknak is segítséget kívánnak adni. Annál is inkább, mert — statisztikai adat — minden száz ember közül tíz hallászavarban szenved. A jövő útja a megelőzés, vagy a panaszos gyógyítása, illetve hallásának javítása. Formája: aki az audiológiai vizsgálaton részt vett és rögzítették hallászavarát, műtéti beavatkozással segíteni rajta nem lehet, az helyben készüléket kap. Erre sor kerül Pécsett is a közeljövőben. Az audiológiai állomáson a hallásgondozást egyelőre csak a Baranya megyei, illetve a Pécs városi betegeknek tudják biztosítani. Később a szomszédos megyékre is kiterjesztik. Nagy István FIGYELEM! FIGYELEM! MÁRCIUS 31-TÖL ÁPRILIS 19-IG so százalékos könyv árleszállítás az Antikváriumban (Kossuth Lajos utca 21. szám.) Ajánlataink: Benedek Elek: Vitéz szabólegény 28,— Ft helyett 14,— Ft Gauguin album 170,— Ft helyett 85,— Ft Gárdonyi G.: Láthatatlan ember 26,— Ft helyett 13,— Ft Széchenyi Zsigmond: Náhar 47,— Ft helyett 23,50 Ft Szinyei Merse Pál album 70,— Ft helyett 35,— Ft Tolsztoj, Let. Anna Karenina 60,— Ft helyett 30,— Ft A felsoroltakon kívül még számos szépirodalmi, művészeti és ifjúsági kiadvány között válogathat! Keresse fel üzletünket! Kérjen ingyenes jegyzéket! Itt a tavasz, az a ravasz...! Dallamos hangon árulja barkáit, remegő levéltakaróban cidriző fehér virágait egy menyecske a Széchenyi té- ! ren a Centrum Áruház sarkán. Hátat fordít a szélnek, vesszőkosarát kötényével takarja és belekiált a délelőtti utca zsivajba: — Itt a tavasz az a ravasz... Szemüveges fiatalember áll meg előtte. Töpreng. Látszik az arcán. Hol a menyecske szélcsípte arcát, hol a virágait nézi. — Vegyen ebből a fehérből! — kínálja az asszonyka. A szemüveges halkan, de nagyon őszintén mondja: — Ha ad hozzá hő- sugárzót, veszek! —-nlst—
