Dunántúli Napló, 1969. március (26. évfolyam, 50-74. szám)

1969-03-29 / 73. szám

■ 1969. március 29. fiunotumi napto Ülést tartott Pécs város Tanácsa Megvalósultak a határozatok Óvatos gazdálkodás az első évben Először Horváth Lajos, Pécs m. j. városi Tanács vb-elnök számolt be a vb. 1969. L ne­gyedévben végzett munkájá­ról, a vb-iiléseken tárgyalt főbb napirendi pontokról, azok elfogadásáról, illetve ha­tározatokról a Városi Tanács tegnap délelőtt tartott ülésén. Az egyes vb-ülésekről lapunk hasábjain beszámoltunk már. A tanács lejárt határidejű határozatairól Horváth Lajos vb-elnök a következőket je­lentette: január 16-án ideigle­nes bizottságot alakított a ta­nács, melynek az volt a fel­adata, hogy a tanácshatároza­tok végrehajtását és gyakor­lati hatását ellenőrizze. A bi­zottság munkáját elvégezte. Ezután dr. Szotáczki Mihály vb-tag, az ideiglenes bizott­ság elnöke ismertette az ide­iglenes bizottság munkáját. A felülvizsgált tanácshatározatok száma nem nagy, a határoza­tok azonban átfogó jellegűek, számos tanácsi munkaterületet érintenek, s így elemzésük je­lentős munkát igényelt. A kö­vetkező határozatokról volt szó: az óvodai és napközi nor­mák felülvizsgálása; a műve­lődéspolitika irányelveiről — oktatási és népművelési vo­natkozásban — szóló tanács­határozat; az új gazdaságirá­nyítási rendszerre való áttérés tennivalóiról és az eddig — 1968. L 13. — tett intézkedé­sekről szóló vb beszámoló, melyet a tanács elfogadott, il­letve tudomásul vett; a mű­emlékvédelmi albizottság lét­rehozásáról szóló tanácsi ha­tározat; a szakigazgatási szer­vek hatósági munkájának megjavításáról hozott intézke­dés és végül a lakásépítés le­hetőségeivel foglalkozó tanács­határozat tartozott az ideigle­nes bizottság ellenőrző mun­kájához. — Az ideiglenes bizottság által vizsgált tanácshatároza­tok végrehajtása tárgyában az apparátus részéről tett intéz­kedések torzulásmentesen szolgálták a határozatok meg­valósulását — állapította meg dr. Szotáczki Mihály. — A tanácshatározatok végrehajtá­sa érdekében az érdekelt szakigazgatási szervek és tár­sadalmi szervek együttműkö­dése, tevékenységük koordi­nálása kellő szinten biztosít­va volt. A tanácshatározatok végrehajtását a tanács szervei részéről gyors, hozzáértő te­vékenység jellemzi. A második napirendi pont­ban az 1968-as évi költségve­tés végrehajtásáról, a gazdál­kodás tapasztalatairól számolt be dr. Németh Lajos, vb-el- nökhelyettes. A beszámolóval kapcsolatban több kérdést tet­tek a tanácstagok. — Sok számla áthúzódott 1909-re. Terhelik-e ezek az új év költségvetését? — Mivel ezek a számlák 68-ban elvégzett munkákra vonatkoznak, természetesen nem terhelik 69 költségveté­sét — A vízgazdálkodás költ­ségvetéséből 240 ezer forintot nem használtak feL Miért? Pénteken reggel vékony jég- hártya borította a víztócsák tetejét, de a szederkényi és a mohácsi Űj Barázda Tsz-ben virágzó paprika- és paradi­csomtövekben, üdezöld fejes­salátában gyönyörködhettek azok a baranyai szakemberek, akik résztvettek a Megyei Ta­nács mezőgazdasági és élelme­zésügyi osztálya, és a MÉK ál­tal rendezett tegnapi bemuta­tón. Szederkényben Török Fe­renc telepvezető, Mohácson Józsa István, a szövetkezet el­nöke kalauzolta végig a részt­vevőket a fóliaágyak és fűtött fóliasátrak között. Mohácsról már mintegy 30 ezer fej salá­tát szállítottak a boltokba az idén. Mindkét termelőszövet­kezet három éve áll kapcsolat­ban a Kertészeti és Szőlészeti Egyetemmel, ahol dr. Somos professzor irányítása alatt, egy egész tanszék foglalkozik a fóliás zöldségtermesztés fej­lesztésével. A tegnapi bemutató részt­vevőinek egy része Mohácson látott először folyton növő zöldségfajtákat: holland para­dicsomot és uborkát. Ezek a jövő zöldségfajtái, s mivel nagy légtáv-igényűek, „kinőt­ték” az alacsony, 70—90 centi magas fóliaágyakat Ezért az Üj Barázda Tsz 1970-ben a fó­liaágyak használatáról — je­lenleg ezek dominálnak Mohá­cson, számuk 450 — kétmillió forintos beruházással teljesen áttér a 180 centi magas fűthe­tő fóliasátrak alkalmazására. E célból egy régi mozdonyt — mely fűti majd a telepet — vásárolnak, s 2000 méter hosz- szú csőrendszert építenek ki a föld alatt A bemutató után Gyenis Je­nő, a MÉK osztályvezetője el­mondotta, hogy Baranyában 1967-ben indult a fóliás ter­mesztés, összesen 7 holdon, s mindössze 20 vagon árut ad­tak a telepek. Tavaly már 17 holdon termeltek fólia alatt zöldséget, s a kibocsájtott pri­mőr áru 42 vagon volt. Ebben az évben már 60—70 vagon árut adnak ezek a telepek, s 1975-re évi 150 vagon primőr áru fog kikerülni a fóliás ker­tészetekből. Időközben az üze­mek áttérnek a fóliasátrak és a fóliaházak használatára. Nem minden zöldségfajta al­kalmas fóliás termesztésre. Az előadó a salátafajták közül a tavaszi kiültetésű soroksári fajtát javasolta, a mihálytelki retket, a szentesi és soroksári karalábét, a hatvani H—2-es hibridpaprikát, a kecskeméti törpe és a budai korai paradi­csomot, valamint a folyton nö­vő külföldi fajtákat. A fóliás termesztés kiszélesítésében is döntő szerepe lesz a nagy köz­ponti palántanevelő telep meg­építésének, mely 20 ezer négy­zetméter felületen egész Bara­nyát ellátja majd palántával. — Rné — ! Emlékéremmel {jutalmazták Páter professzor munkásságát A Magyar Hlglén&nsoS; Társasága pénteken az Or­szágos Közegészségügyi in­tézet előadótermében tar­totta idei Fodor József és Fenyvessy Béla emlékülé­sét. Dr. Bakács Tibor egyete­mi tanár, az Országos Köz­egészségügyi Intézet fő­igazgatója, a Társaság el­nöke ünnepi megnyitójá­ban megemlékezett a Ma­gyar Tanácsköztársaság ki­kiáltásának 50. évforduló­járól, a fiatal proletárha- talom egészségügyi kezde­ményezéseiről. Beszéde vé­gén átnyújtotta az idei Fo­dor József és Fenyvessy Béla emlékérmet. A Fodor József-emlékérméfc dr. Pá­ter János pécsi egyetemi tanár, a Fenyvessy Béla- emlékérmét dr. Krajcso- vies Pál, a salgótarjáni KÖJÁL igazgató-főorvosa kapta. A kitüntetettek ez­után a hagyományos szo­kás szerint megtartották a magyar közegészségügy klasszikusai emlékének szentelt előadásukat. Páter János Fodor József, a tu­dós és az ember, Krajcso- vics Pál Közegészségügy és társadalom címmel adott elő. — Ezen a területen bizo­nyos kötelező tartalékot kell benntartani. Többek között belvízveszélyre. Az összeg nem veszett el, most is tartalék­ban van. — Az alsófokú iskolák tár­gyi felszereltsége megvan-e? Mivel ezen a címen az elmúlt évben 150 ezer forintot sike­rült megtakarítani!? — A tény az, hogy az új mechanizmus miatt talán túl óvatosan gazdálkodtunk 1968- ban. Számos oka volt ennek, mindenekelőtt az árváltozá­sok. Volt sajnos olyan iskola is, amelyiket a tanév meg­kezdése előtt óvatosságból nem meszeltek ki. Ilyen 69- ben már nem lesz. A pénz egyébként ott marad, ahol megtakarították, és ott fogják felhasználni is. — wer — A kubai nagykövet Pécsett Díszelőadás a Nemzeti Színházban A Pécsi Balett tegnap este a Pécsi Nemzeti Színházban díszelőadáson mutatta be A veronai szerelmesek mártiri- uma című kétrészes táncjáté­kot. A premieren részt vett Flo- real Choman Mediavilla, Ku­ba budapesti nagykövete, Mi­guel Figuerola követségi tit­kár, dr. Házi Vencel, a kül­ügyminiszter első helyettese és felesége, dr. Pesta László, a Kulturális Kapcsolatok In­tézetének alelnöke, valamint a Külügyminisztérium és a. Kul­turális Kapcsolatok Intézete több vezető munkatársa. A vendégek az előadás vé­gén köszöntötték Alberto Alonsót, a mű irodalmi for­gatókönyvíróját és a Pécsi Balett minden tagját. A képen: Floreal Choman Me­diavilla nagykő-et a páholy­ban Foto: Erb János Dr. Hajda Gyula a Megyei Tanács elnökénél Dr. Hajdú Gyula egye­temi tanár, a munkás- mozgalom régi harcosa tegnap délelőtt hivatali helyiségében kereste meg Palkó Sándort, az MSZ­MP KB tagját, a Bara­nya megyei Tanács VB elnökét. A baráti be­szélgetésen Palkó Sán­dor ismertette megyénk gazdasági, kulturális helyzetét és távlati fej­lesztési terveit Hajdú elvtárs, aM ba­ranyai tartózkodása so­rán több helyre elláto­gatott. elismeréssel be­szélt megváltozott fej­lődő megyénk dinamiz­musáról. Figyelmét kü­lönösen Harkány ragad­ta meg, ahol korszerű módszerekkel, kitűnő környezetben nyújtanak segítséget a betegeknek, Audiológiai vándorgyűlés Pécsett Audiológiai állomás nyílik ma Pécsett az Or­vostudományi Egyetem Fül-, Orr-, Gégekliniká­ja Munkácsy Mihály ut­cai épületében. Ez alkalomból a Ma­gyar Fül-, Orr-, Gégeor­vosok Egyesülete audio­lógiai szekciója vándor- gyűlést tart amelyen több mint hetven ven­dég vesz részt A vezetőségi ülésen dr. Surján László professzor az audiológia hazai fej­lődését és jövőjét ismer­teti. A délutáni tudo­mányos ülésen előadáso­kat és vitát tartanak. A résztvevőknek be­mutatják az audiológiai állomást, ahol a hallás­zavarban szenvedő bete­gek vizsgálatát végzik. Nagyarányú útépítés Beremend térségében Tegnapi ülésén a járás köz­lekedésének helyzetéről tár­gyalt a siklósi járási tanács végrehajtó bizottsága. Meg­állapította, hogy mind a Pé­csi Közúti Igazgatósághoz tar­tozó 300 kilométernyi, mind a tanácsi kezelésű 461 kilo­méternyi úthálózat állapota nem kielégítő. A helyzet javítására je­lentős erőfeszítéseket tesznek. Több fontos és nagyforgalmú útszakasz korszerűsítése van folyamatban. A pécs—harká­nyi utat például aszfaltsző­nyeggel látják el. Nagyará­nyú útkorszerűsítés folyik Be­remend térségében. Tíz községnek nincs még bekötőútja Egyes községek bekötőút építésére jelentős ál­dozatokat hajlandók hozni. — Drávacsehi bekötőút, Kishar- sány összekötőút építéséhez járult hozzá 600 ezer forint értékű társadalmi munkával. Ugyanakkor Marócsán me­gyei tanácsi hitelből és tár­sadalmi munkával akartak megépíteni egy 5 kilométeres bekötőutat. Év végére kide­rült, hogy a kért összeg ke­vés, s a község sem tudta valóraváltani a társadalmi munkára vonatkozó ígéretet A tervek szerint a IV. ötéves terv végére minden község megkapja a bekötőutat. A tanácsi kezelésű utak rossz állapota abból adódik, hogy a belterületi utak 70 százaléka, a külterületi utak pedig csaknem teljes egészé­ben földutak. A járdaépítési program után a következő feladat tehát az lesz, hogy a szilárdburkolatú belterületi utak építését szorgalmazzák. A siklósi járásban folyó út­karbantartások és felújítások egyébként nagy költséget igé­nyelnek, hiszen az a cél, hogy előbb-utóbb minden vizes ma- kadámburkolatú utat bitume­nes záróréteggel lássanak el, ami által megfelelnek a for­galmi követelményeknek. A most folyó ötéves tervben ezekre a munkákra 32,6 mil­lió forintot fordíthatnak. A rendelkezésre álló összegből eddig 21,8 milliót költöttekei, 1969-ben és 1970-ben tehát még 10,8 millió forint értékű munkát végezhetnék el a já­rás útjain. \ ENSZ-zászló a harkányi Bányász-szállón Világméretű összefogás a versenyképesség fokozására Brenda Páván nyilatkozata Brenda Páván asszony, az ENSZ Európai Gazdasági Bi­zottságának munkatársa Géni­ből érkezett Harkányba, s bár Magyarországon ő maga is vendég, a szimpozion ideje alatt „háziasszonyi” teendőket is el kellett látnia. A tanács­kozás, mint ismeretes, az Egyesült Nemzetek Szervezete Európai Gazdasági Bizottsága Szénbizottságának kezdemé­nyezésére jött létre, s így ma­gától értetődő, hogy a szerve­zet jelenlévő képviselői a szer­vezés és bonyolítás gondjaiból is részt kértek. A végső érté­kelés elkészítéséhez még he­tek, vagy talán hónapok kelle­nek, az első benyomások azon­ban — s ez nemcsak a rendem zésre, illetve ellátásra, de a tu­dományos munka színvonalára is vonatkozik — egyértelműen kedvezőek. Egyszóval: Har­kány méltó „partnere” lett Genfnek és Nimes-nak, ahol nyolc, illetve négy évvel ko­rábban hasonló tanácskozásra gyűltek össze Európa bánya­biztonsággal foglalkozó szak­emberei. A Bányász homlokzatán a nemzetiszínű zászló mellett a világszervezet kék lobogója is ott lengett egy héten át, s bár a tanácskozás szigorúan mű­szaki jellegű volt, az esemény az ENSZ-szel kapcsolatos is­meretek bővítése vonatkozásá­ban is jelentős. A világszerve­zet politikai tevékenysége szé­les körben közismert, sajnála­tosan keveset tud azonban a közvélemény a szervezet gaz­dasági és kulturális erőfeszíté­seiről, pedig a világméretű összefogás éppen ezeken a te­rületeken hoz évről évre több, kézzelfoghatóbb eredményt. Brenda Páván maga is ezt hangsúlyozta lapunk számára A pécsi szobafestők voltak a legjobbak Döntő az 506-osban „A szakma kiváló tanulója” verseny országos döntőjét ren. dezték meg Pécsett március 24., 25., 26-án az 506-os Ipari- tanuló Intézetben a szobafes­tő, mázoló, ács, állványozó szakmákban, az 500-asban pe­dig a járműlakatos tanulók mérték össze tudásukat. Az ünnepélyes eredményhirdetés, re tegnap került sor az 506- osban, melyen az ünnepi be­szédet Pápai Béla, a Munka­ügyi Minisztérium szakoktatá­si főosztályának főosztályve­zetője tartotta, a jutalmakat pedig Hódos Ervin, a KISZ KB osztályvezetője nyújtotta át a következő tanulóknak: Járműlakatos szakmában or­szágos első: Csombordi Lajos, Debrecen; 2. Komlódi Lajos, Budapest; 3. Zöld Sándor, Székesfehérvár. Szobafestő és mázoló szak­mában pécsi siker született: 1. Ollmann György, 506-os Int. Pécs; 2. Csokonai János, 506- os, Pécs; 3. Demeter József, Budapest. Ács-állványozó szakmában brigádversenyt bonyolítottak le: 1. Tehet Sándor és Stefa- nich János, Szombathely; 2. Viszló István és Tóth László, 506-os Int. Pécs; 3. Lukács Ferenc és Leczki Sándor, Ma­kó. Az 500-as Intézetben Diesel- mozdony-lakatos szakmában, az 501-es komlói Intézetben pedig kárpitos és fehérnemű­készítő szakmában területi versenyeket rendeztek. Ezekre is érkeztek csaknem az egész Dunántúlról versenyzők. adott rövid nyilatkozatában, melyben felvázolta az ENSZ gazdasági szerveinek szerveze­tét. — A világszervezetnek hal fő szerve van: a közgyűlés, a biztonsági tanács, a gazdasági és szociális tanács, a gyámsági tanács, a nemzetközi bíróság és a titkárság. Ezeken a fö szerveken kívül számos maa szerv, bizottság és intézmény is alakult az évek folyamán — köztük a világűr békés fel- használásával foglalkozó bi­zottság, az atom eredetű rádió- sugárzás hatását vizsgáló bi­zottság és az ENSZ Európai Gazdasági Bizottsága. E bi­zottság székhelye Genf, s tag­ja valamennyi európai ENSZ- tagország. 1947-ben jött létre, s azóta tucatnyi szakbizottsá­got szerveztek keretei között, köztük a szénbányászattal fog­lalkozót, mely most itt, Har­kányban tart szimpoziont. A gyakorlat az, hogy mindig a legégetőbb ipari és társadalmi kérdések megoldása érdekében hívnak létre szakbizottságot, így alakult meg az elmúli években a lakásépítéssel, a számítástechnikai gépekkel és a fásítással foglalkozó bizott­ság is. Ami a szénbizottságot illeti, programját így fogal­maznám meg: világméretű összefogás a versenyképesség fokozása érdekében ... — A harkányi szimpozion napirendjén bányabiztonsági kérdések szerepelnek. Ez a problémakör azonban csak egy a sok, bányászatot érintő kér­dések közül... — Valóban. A bányászat tu­catnyi problematikáját egy bi­zottság nem tekinti át, ezért specializáltuk a munkacsopor­tokat. A szénbizottságon belül egyebek mellett kereskedelmi, szilárd üzemanyagfelhasználá­si, bányaművelési, kokszolási, salakfelhasználási és külszíni munkabizottság működik, de külön „gazdájuk” van a ter­melékenységgel és a nagy mélységben folyó bányaműve­léssel kapcsolatos kérdéseknek is. Ez utóbbi problematikához tartoznak a váratlan gáz- és szénkitörések, melyek vonat­kozásában Magyarország külö­nösen szép eredményeket ért el az elmúlt esztendőkben. A magyar tudományos szervek és szakemberek részvétele és munkája egyébként a többi te­rületen is jelentős; az ön ha­zája a tudomány minden ágá­ban sokat hallat magáról... — És milyenek voltak bara­nyai élményei? — Rendkívül kedvezőek. Már sokaknak mondtam, de most megismétlem: köszönjük a magyar kormány szívélyes meghívását, s azt az áldozatos munkát, mellyel az Egyesült Magyar Szénbányák és a Me­cseki Szénbányák vezetése megszervezte és lebonyolította ezt a szimpoziont. B. á i t Hetven vagon zöldség fólia alól Tanulságos bemutató a szederkényi és a mohácsi tsz-ben

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents