Dunántúli Napló, 1969. március (26. évfolyam, 50-74. szám)

1969-03-24 / 68. szám

1969. március 24. mmonttui napio 5 Április 27-én időközi tanácstag-választások Ülést tartott a Megyei Tanács VB Vasárnap délelőtt ülést tar­tott a Baranya megyei Tanács Végrehajtó Bizottsága. Meg­tárgyalták az ipari osztály munkáját és foglalkoztak a kedvezőtlen adottságú mező- gazdasági termelőszövetkeze­tek 1969. évi megkülönbözte­tett állami támogatásával. Nyolc termelőszövetkezet ré­sziére állapítottak meg alap­dotációként állami támogatást az idei megyei keret terhére, 8,5 millió forint összegben. Javaslatot tett a vb. új közös tanácsok szervezésére is. Az elmúlt fél évben lempndás folytán a megyében több ta­nácstagi hely megüresedett. Ezért a vb. úgy döntött, hogy a pécsi járási 55. számú, a sásdi járási 5. számú és a szi. getvári járási 8., 13., 44. és 54. számú tanácstagi választóke­rületekben 1969. április 27-re tűzi ki az időközi tanácstag választásokat. Turistainvázió várható az ünnepekre Országjárás—külföld] árás A bel- és külföldi turista-1 NDK-ba, a másik pedig Len­forgalom nagy lesz az ünne­pek alatt — tájékoztattak az Expressz utazási iroda pécsi kirendeltségén. A baranyaiak is Jól kihasz­nálják az ünnepeket és szép számmal tesznek körutazást az országban, de többen utaznak külföldre is az Expressz által szervezett csoportokkal. A tavaszi szünetben öt ba­ranyai iskola mintegy 200 ta­nulója utazik 3—5 napos or­szágjárásra. Pécsre és Bara­nyába Győrből, Szegedről, Bu­dapestről, Szombathelyről és Zalaegerszegről várnak diák­csoportokat. A tavaszi szün­időben sokkal több diákcso­port keresné fel Pécset, de szállást az Expressz nem tu­dott biztosítani. A mohácsi gimnázium ta­nulóinak egy csoportja az \ gyelországba utazik 8 napra kirándulni. A MüM 506. Szak­munkástanuló Intézet fiataljai Jugoszláviában töltik a szün­időt. A Leöwey Klára Gimná­zium egyik orosz tagozatos osztálya 11 napra a Szovjet­unióba látogat. Ugyancsak 11 napra, a Szovjetunióba utazik a Hazafias Népfront és az MSZBT tagjaiból szervezett csoport is. Hazánk felszabadulásának 24. évfordulója alkalmából a Komszomol háromszáz fős kü- lönvonata érkezik Magyaror­szágra. A barátság-vonat részt­vevői közül két csoport, mint­egy 70 fő megyénkbe is ellá­togat A szovjet fiatalok részt- vesznek az április 4-i ünnep­ségeken és koszorút helyeznek el a szovjet hősi emlékműnél. Mikor kell fizetni a nyereségrészesedés után a honvédelmi hozzájárulást? Sokan érdeklődtek, hogy a hon» védelmi hozzájárulás fizetésekor, Illetve levonásakor a nyereség- részesedés kifizetésének időpont­ját. vagy pedig az évet kell-e fi­gyelembe venni, amelynek ered­ményeiért az illető a részesedést kapta. Ennek azért van jelentő­sége, mert lehetséges, hogy a ki­fizetés időpontjában kezdődik vagy éppen közvetlenül előtte járt le valakinek a honvédelmi hozzájá­rulási kötelezettsége. A kérdésben most állást foglalt a Pénzügyminisztérium. Utal arra, hogy a honvédelmi hozzájárulás fizetésének kötelezettségét az il­letmény és egyéb juttatás kifize­tésének időpontja és a nyugdíj­járulék-fizetési kötelezettség hatá­rozza meg. Ez a nyereségrészese­désre is vonatkozik. Ha a hadkö­teles hozzájárulás-fizetési kötele­zettsége például 1969. január 1-én kezdődik és részére 1969. márciu­sában fizetnek ki nyereségrésze­sedést. úgy a nyolc százalékos honvédelmi hozzájárulást meg kell fizetnie és tőle le kell vonni annak ellenére, hogy a nyereség- részesedést még az 1968. évi ered­mények alapján kapta. Nem kell viszont honvédelmi hozzájárulást levonni az 1969. márciusban kifi­zetett nyereségrészesedésből, ha a honvédelmi hozzájárulási fizetési kötelezettség a kifizetés időpontja előtt, például 1968. december U~ én megszűnt. Ha a levonásra kötelezett szerv olyan hadköteles részére fizet ki nyereségrészesedést vagy egyéb nyugdíj járulék alá eső juttatást, aki a kifizető szervvel a kifizetés időpontjában már nem áll mun­kaviszonyban, a kifizetés előtt kö­teles meggyőződni, hogy a had­köteles hozzájárulás fizetési kötele­zettsége még fennáll-e, ennek ér­dekében a kifizető szerv a had­kötelestől munkahelyi igazolást követelhet. A IV. Országos Bányász Fotókiállítás < Komión „B al e s et” a címe a kiállításon látható egyik felvételnek, amelyet V á- rady Béla készített. Valóban az életből elle­sett pillanat: érződik rajta a szerencsétlenség utáni feszültség. A néző azt várhatná, hogy bá­nyászkiállításon csak a bányászéletből vett té­mákkal találkozik. De nem szabad elfelejteni, hogy a bánya fényviszo­nyai, körülményei na­gyon gyakran nem te­szik lehetővé a fényké­pezést. Így a komlói Május 1. Művelődési Házban megrendezett kiállítás meglepetése a változatosság. Március 21-én, a meg­nyitón egy szovjet bá­nyászküldöttség is részt vett, s az arcokon rög­tön le lehetett mérni a képek hatását. A vendé­gek hosszasan álldogál­tak olyan, közvetlenül nem a bányászéletről készített fotok előtt, mint Bayer Károly: Csilletemetője, amelyen az álló és fel­fordított csillék peremén csillogó fény változato­san osztja sötét foltokra a kép egészét. Ugyan­csak a fenti szerző ké­pe a Meddőhányó, amely a fekete-fehér kontrasz­tot használja fel a témá­hoz fűződő bensőséges viszonyának kifejezésé­re. Ez a bensőséges vi­szony, a technikai té­mában rejlő emberi lé­nyeg formába öntése juttatta a díjazott ké­pek közé Ruttkay Géza: Az acél vilá­ga 11. e. képét is. A kiállítás tárlatveze­tőjétől, s egyben a válo­gató bizottság tagjától. Halász Rudolftól érdek­lődtem a kiállítás előz­ményeiről. — Országos pályázat előzte meg a kiállítást, amelyre körülbelül 40 helységből mintegy 450 alkotás érkezett. Ezek­ből 75 látható itt. Meg­próbáltuk a beérkezett anyag és a fotosok sok­rétű érdeklődését bemu­tatni. Mindegyik kép színvonalas alkotás,. de közülük mintegy 25 a legszigorúbb szakmai kritikát is kiátlja. Marafkó László Neményi János Pestre megy Kemény! János Pestre megy. A Béke Szálló kupo­latermébe kapott meghívót Nagy esemény lesz az életé­ben, mert az elmúlt két év­tizedben háromszor volt Pesten. Pedig sokat utazik, tizennégyezer kilométert is megtesz évente motorkerék­párján a környék rázós, zö- työgős földútjain. Nemén yi János ugyanis traktoros bri­gádvezető a bólyi Kossuth Tsz-ben, s csak a „reuma- *zekér”-rel (így hívják ma­guk között a motorbiciklit) tudja elérni azt a 34 embert, aki a sok ezer holdas határ­ban szétszórtan dolgozik. A brigád még 1965 őszén felvette az Ady Endre ne­vet, s elhatározta, hogy el­nyeri a szocialista címet. -— Brigádnaplót is vezetnek. A nagy, pirosfedelű füzet első oldalán a következő jelmon­dat olvasható: Legfőbb cé­lunk szocialista módon dol­gozni, élni és tanulni. Az­tán számok következnek, szinte végtelen mennyiség­ben. Minden munkaszezon — szántás, vetés, aratás — végén kimutatják, hogy mennyit dolgoztak, hány százalékkal teljesítették túl a normát, mennyi a megta­karítás. stb. A tsz párttit­kára és főagronómusa min­den alkalommal az aláírá­sával hitelesítette, hogy amit bejegyeztek, az mind igaz. Le van írva még, hogy már háromszor nyerték el a szo­cialista címet, s a közösség néhány tagját — köztük Ne­mén yi Jánost — egy moszk­vai úttal jutalmazta a tsz. Kevés bejegyzést látok a közösségi életről és még ke­vesebbet a tanulásról. Ami­kor megkérdezem Neményi Jánost, hogy mit tud a név­adójukról, a testes, egyéb­ként is piros arcú férfi el­vörösödik: „Nagy író és for­radalmár volt Ady Endre.” Férfiasán megvallja, hogy sajnos, egyetlen versére sem emlékszik, s az utóbbi évek­ben csak egy könyvet olva­sott, Br no Apitz Farkasok közt, védtelen című müvét.” Ebből a tényből le lehet vonni néhány következtetést, de azért ne ragadtassuk el magunkat. Inkább számol­junk A brigádnak 32 traktora van, ebből 6 lánc­talpas. A lánctalpasok két műszakban dolgoznak, tehát aki azon ül, reggel hatkor kezd és este hatkor végez, vagy fordítva. Azok, akik a gumikfr'-' '■’’•“l dolgoznak, évi átlagDan — kora tavasz­tól késő őszig — szintén ti­zenkét órát teljesítenek. — Van mikor többet, van mi­kor kevesebbet, a lényeg a tizenkét óra. A munkahely megközelí­tése meg a hazamenés, az otthoni étkezés, tisztálkodás stb. megint elvesz vagy két- három órát. Marad még ki- lenc-tíz. Ebből hét-nyolc az alvásra megy, pihenésre, szórakozásra és tanulásra tehát csak napi két-három óra jut. Mit lehet tenni két-három óra alatt? Nagyon sokat és mégis keveset. Attól függ, kiről van szó. A traktoros, akit egész nap ráz a gép, fáraszt a motorzaj, akinek testéből a szél, a friss leve- , gő kiszívja az erőt, elálmo- sodik, ha otthon leül. Ha arra gondolunk, hogy nekik is csak egy szabad napjuk van hetenként (bár az sem mindig), igen nagy teljesítmény, hogy még ab­ból az egy napból is „el­lopnak” időnként néhány órát. Egyszer azért, mert a sportpálya füvét kaszálják, máskor a tanács betonkeve­rő gépét javítják és így to­vább. Gyermekjátékokat ké­szítettek az óvodának, rend­behozták a községi tűzoltó kocsi vízartályát, ott vol­tak, amikor a falu vízveze­tékét javították — s mind társadalmi munkában. Azért, 58 mi liő forint Kossuth-bánya fejlesztésére A múlt esztendőben 14 mil­lió forint volt a Kossuth-bá- nyai beruházások tervezett összege, melyből 10,5 millió került megvalósításra. Az or­szág legnagyobb mélyművelé­sű bányaüzemének fejleszté­sére most 58 millió forintot irányoztak elő — ezzel is reprezentálva: a komlói terü­let jelentősége mind nagyobb a mecseki medencében. Az 58 millió forintból 45 milliót ka­pacitástartó beruházásokra fordítanak, melyek közül a II. szállítóakna továbbmélyí­tésének megkezdése ígérkezik a legjelentősebb munkálat­nak. Nagy építkezések lesz­nek az I. szállítóakna tizedik szintjén is, ahol több mint 5 millió forint költséggel rako­dót építenek. Az aknában új csővezetékrendszert szerelnek — közel 1,5 millió ráfordítás­sal —, s megkezdik va meddő, hányó „áttelepítését” is. A beruházási programban komoly tételt jelentenek a gépvásárlások. Az év folya­mán egyebek mellett munká­ba állítanak három darab Slask—67 típusú páneélkapa- rót, egy marótárcsás jövesztő gépet és beszereznek egy komplett önjáró biztosítást. A műszaki fejlesztési célok­ra előirányzott keret egyéb­ként az idén önmagában na- j gyojob összeg — kb. 20 mii- ! lió forint —, mint tavaly az egész évi beruházási tétel | volt. A beszerzendő gépek lis- | táján a fentieken kívül [ egyébként panelbeemelő és Injektáló berendezés, metán­mérő, szivattyúk, targoncák, szellőztetők és kaparó előre­tolok is szerepelnek. A nagy­szabású gépesítési program célja kettős: könnyíteni a munkát, s tovább csökkente­ni a termelési költségeket, A halász és a Hold ezüstje Kis számú közönség előtt, félreeső művelődési otthonban nagyon szép műsort mutatott be március 22-én este 7 óra­kor a Pécsi Bóbita Bábegyüt­tes. A halász és a Hold ezüst­je című bábjátékot Balázs Béla írta, 1917-ben, s amint ismeretes, utána csak egy-két évig mutatták be néhányszor. Most a Bóbita együttes közel fél évszázad után vette elő, s a Magyar Tanácsköztársaság megalakulásának 50. évfordu­lója tiszteletére. Hatalmas — legalábbis vi­szonylag hatalmas — isten­kúti színpadtéren kezdődik a játék. Vurstli, a céltáblákat korabeli figurák jelzik, aztán jön egy kisfiú, rálő az egyik célra, elsötétül a színpad és a nézőtér. Mire újra kigyul­ladnak a lámpák, megeleve­nedik a bábszínpad, s a vurst­li keretjátéka közben kezdő­dik a halász története. Poéti- kus, szép história: a halász, akinek száz gyereke van, száz otthon éhező gyereke, meg egy felesége, azért járja a tenger^, hogy kifogja belőle a Hold képének ezüst tányérját. A Hold előbb küld neki egy kis halat, a halász azonban visszadobja a vízbe. Erre ha­talmas halat küld, amiből ta­lán az egész százegy tagú csa­lád jóllakhatna, de a halász azt Is visszaveti, mert csak a Hold ezüstjét kívánja. A Hold most egy tündért küld a há­mért ők szocialista brigád. Hét munkásőr van közöt­tük, közö6 erővel, segítettek felépíteni három brigádtag­juk — Szalai János, More- hauser Antal és Egressy Gyula — házát. Szigorúak önmagukhoz és társaikhoz. Három traktorost például — akik szerettek volna be­kerülni az Ady Endre bri­gádba — azért nem vettek fel, mert munka közben it­tak. Minderről nem, vagy csak nagyon szűkszavúan szólnak a brigádnaplóban, pedig az ő erkölcsi felfogásu­kat, tartásukat dicsérik ezek az apró, de jellemző dol­gok is. | Neményi János a termelő­szövetkezeti szocialista bri­gádok első országos tanács­kozására kapott meghívót. Nem tudni n>ég, miről szól majd a beszámoló, amit vé­gighallgat, miről beszélget­nek, vitatkoznak majd a Béke Szálló kupolatermében március 24-én. De azért re­mélem, sjóba kerül majd az is, hogy valamilyen úton- módon csökkenteni kellene a tsz-trak torosok munka­idejét. Bármilyen nehéz, hoz­zá kellene fogni egyszer, hi­szen már az állami gazdas gokban is napirendre került ez a téma, már ott is belát­ták, hogy ámj ma van, az nem tartható sokáig. Több idő kell pihenésre és olvasásra is. M. L. lójába, akivel aztán a halász kifogatja az ezüstöt, de erre a Hold egy újabb ezüstképet vetít a tenger vizére. A ha­lászmester telhetetlen, ezt is kifogja, majd a harmadik ezüstöt is. Csakhogy ettől a tehertől süllyedni kezd a csó­nak, mire a halászember visz- szaadja a három ezüstöt. A Hold hálából átad neki egyet. Hazaviszi, de a felesége víz­be dobja, mert nekik enni­való kell. S a végszó: „Se Hold, se ezüst, mind elszállt mint a füst!” — Utána a ke­retjáték másik része, újból a vurstli, s vége a bemutatónak. Ennyi a történet. Ügy hisz- szük, önmagáért beszél. A Bó­bita együttes szép előadásá­ban többször, belvárosi szín­padon is be kellene mutatni. Mi ír! vo^t sorbcmál.'ós? Szombaton délelőtt Pé­csett a Jókai téri, de az Irányi Dániel téri élelmi­szerbolt előtt is hosszú sor­ban álltak az emberek. Mindkét üzlet nyitva tart a munkaszüneti napokon is. A sorban állók kenyérre vártak, egy részük tejre. De eikerülhetetlen-e a to- porgás a boltok előtt? Herbst Ferenc, a Városi Tanács kereskedelmi osztá­lyának vezetője nyolc üz­letben szerzett tapasztalatai alapján a következőket mondotta: A boltok fel­készültek a kétnapos ün­nepre. A kenyér? Tényleg megoldásra váró gond. Na­ponta 4—5 vagon kenyeret sütnek Pécsett, kettős ün­nep előtt ennek dupláját kell termelni és az üzle­tekbe kiszállítani. Nyilván nem minden darab kemen­cemeleg, de nem is száraz« Ez utóbbit mégsem viszik, hanem az újsütöttre vár­nak nagyon sokan. A sor- banállás oka? A legtöbben utolsó pillanatra hagyják a bevásárlást és akkor sem szereznek be mindent. Nyil­ván ez okozhatta a szom­bati tumultust. Ezt erősíti meg a Jókai tér 3. szám alatt lévő 206- os élelmiszerüzlet példája Is. Szombaton négy óra alatt 34 ezer forintot for­galmaztak. Ezen a csendes­nek hitt ünnepnapon a vá­sárlók zöme tejet és ke­nyeret kért. Mivel az üz­let önkiszolgáló, a zavarta­lan árusítás érdekében csak szakaszosan engedhet­ték be a vásárlókat Mint már annyiszor, ez­úttal is bebizonyosodott, hogy az önkiszolgáló rend­szert — legalábbis e for­májában — túlhaladta az idő. Egy bizonyos: a hely­zeten sokat javítana már az is ha a várható forga­lomnövekedés idejére több pénztárost állítanának be. Érdemes ezt megfontolni & négyes ünnep küszöbén. — Nívódíjasok. A Magyar Rádió és Televízió elnöksége az elmúlt év második felé­ben nyújtott művészi teljesít­ményéért nívódíjjal jutal­mazta a Pécsi Nemzeti Szín­ház három tagját. Eck Imre koreográfus, balettigazgatót, Bretus Mária balett-táncos­nőt és Ronyecz Mária szín­művésznőt., Kongresszusra készülünk ! „Háborúban segítés” — e»* zel a jelszóval kezdte tévé* kenységét a múlt század má­sodik felében létrejött Vö­röskereszt. Működését a Genfi Egyezmények szabá- bályozták, s az általában csak a háború idejére korlá­tozódott. Hazánkban is már régen törekedtek arra, hogy szervezetten segítsenek a há­borúk, vagy az elemi csapá­sok idején a sebesülteken és a bajbajutottakon. 1948 fordulópontot jelen­tett e téren is, a Nemzeti Segély beolvadt a demokra­tizálódó Magyar Vöröske­resztbe, majd kezdetét vette a jótékonykodásról, az egész, ségügyi felvilágosító munká­ra való áttérés. A több mint húsz éve előtt elkezdődött folyamat jelentős állomásai voltak az 1959-ben megtar­tott első és az 1964-ben meg. tartott második kongresszus. Most újabb állomáshoz ér­keztünk, országos vezetősé­günk határozata értelmében 1969. május 29—30-án össze­ül a Magyar Vöröskereszt III. kongresszusa. Tömegszer­vezetünk az elmúlt tíz év alatt nagy utat tett meg. Je­lenleg Pécsett 133 alapszer­vezetben 11 500 tag nyújt se­gítséget a vöröskeresztes fel­adatok megoldásához. Az elmúlt évben már több mint 800 előadás, 1000 film­vetítés hangzott el városunk­ban egészségügyi témából. Az előadásokon résztvevők száma: 36 700, a filmvetíté­sek nézőinek száma mintegy 78 ezer volt. Kormányunk olyan fon to* feladatot bízott szervezetünk­re, mint a térítésnélküli vér­adó mozgalom szervezése, amelynek fontossága aiigha szorul bizonyításra. Nincs szebb, humánusabb cseleke­det, mint saját vérünkkel se­gíteni a beteg embertársaink gyógyulását, a legtöbbet ad­ni azoknak, akik rászorul­nak. A véradók, a szervezők megértették ezt, s évről év­re növekszik táborunk. 1968- ban Pécsett mintegy ötezer térítés nélküli véradó 1600 li­ter vérrel segítette a gyó­gyító orvosok eredményes munkáját. Polgári védelmi munkánk a honvédelmi felkészülés szerves részét képezi. Egész­ségügyi szakaszaink az évről évre megtartott kiképzések eredményeként mindinkább képessé válnak szervezetünk rendkívüli időszakra vonat­kozó feladatainak ellátására. Valamennyi általános és középszintű oktatási intéz­ményben működik már ifjú. sági vöröskeresztes csopor­tunk. A tanárelnökök irányí­tásával szervezik a Tiszta iskola mozgalmat, tanfolya­mokon szerzik meg a helyes egészségügyi szemlélet és életmód kialakítása szem­pontjából fontos ismereteket. Számtalan feladatunk van a családvédelem körébe tar­tozó anya- és csecsemővéde­lem, gyermek- és ifjúságvé­delem, öregek védelme, a ei. gánylakosság egészségügyi nevelése terén. Szervezetünk kivette és ki­veszi részét a túlzott alko­holfogyasztás elleni felvilá­gosító tevékenységből. Ki­bontakozóban van a gyógyult alkoholisták utógondozása és az ifjúsági vöröskereszt al­koholizmus elleni felvilágosí­tó munkája. Felsorolni is sok lenne hány területen találhatják meg aktíváink a nekik leg­inkább megfelelő, szívükhöz legközelebb álló feladatkört. Befejeződtek városunkban az alapszervezeti vezetőség­választások. Ma, március 24-én városi küldöttértekezleten számo­lunk be az elmúlt négy év­ben végzett munkáról s megválasztjuk a városi ve­zetőség tagjait, valamint a megyei küldötteket. Városi vezetőségünkre sok feladat vár. A vezetőségválasztások tapasztalatait felhasználva, építve aktíváink lelkes ügy­szeretetére, még tovább kell javí+ani munkánkat. Így készülünk szervezeti életünk jelentős eseményére a III. kongresszusra. Jakab Ferencné dr. vk. városi titkár. 1 á á

Next

/
Thumbnails
Contents